Új sorozatot indít a Mindentudás Egyeteme február 23-tól, közvetlenül szólítva és szólaltatva meg a határon túl élő magyarokat, bevonva ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőit is. A február 23-i előadás témája: Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? Meghívott szakemberek: Kontra Miklós Budapestről, Beregszászi Anikó és Csernicskó István Beregszászról, Péntek János és Szilágyi N. Sándor Kolozsvárról, Göncz Lajos Újvidékről és Szabómihály Gizella Dunaszerdahelyről. A környező országbeli helyszínekről interneten kapcsolódnak a budapesti előadókhoz a határon túli kollegák. Az előadásokat közvetíti a Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Petőfi Rádió, követni lehet a nyomtatott sajtóban is. A www.mindentudas.hu honlapon pedig olvasni lehet az előadások szerkesztett változatát. /(Guther M. Ilona): Mindentudás Egyeteme határon túlra is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A Magyar Rádió új műsorstruktúrájáról vitáztak Budapesten; az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ülésén szinte minden felszólaló képviselő talált kifogásolnivalót a változtatásokban. A június elejétől bevezetett módosítások értelmében Magyarország legnagyobb közszolgálati adója, a Kossuth Rádió leegyszerűsített műsorráccsal, hír- és információ-központú ajánlattal várja hallgatóit, a Petőfi Rádió a legfrissebb zenei összeállításokat kínálja, a Bartók Rádió komolyzenei programja változatlan, de hallgatottsága továbbra is alacsony. A vitában főként a Kárpát-medencei identitás megtartásához hozzájáruló műsorok hiányát érintették. /Vita a Magyar Rádióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

A Magyar Rádió sok évtizedes hagyományainak gyors „átkeresztelése” nem nyelvi szempontok miatt következett be. A rádió vezetőségének kicserélése pártpolitikai vonatkozásban megbízható káderekre, lehetővé tette nemcsak az arculat megváltoztatását az új név, a semmitmondó új szignál, az új műsorszerkezet által, de egy jól megszokott „biztos pont” felszámolását is a magyarlakta vidékeken. A hivatalos változat szerint a Kossuth rádiót modernizálni kell. A hagyomány erőssé teheti az embert, talán a társadalmat is, olyan időkben, amikor az értékek viszonylagossá válnak. A hagyományba fogódzó ember akár gondolkodhat is, nem kizárólag a készre rágott szöveget nyelheti le. Ezért a Kossuth-nóta helyére csempésznek három tökéletesen jellegtelen hangot, a magyar hazát, a magyar szabadságot sem éltetik, mely egyre inkább ellensége a haszonelvű internacionalizmusnak. Minek ma a lázító Petőfi, a forradalmár Kossuth… Bartók politikailag érdektelen, ő maradhat. A másik kettő legyen emeregy és emerkettő. Most mégis úgy tűnik, van remény. A közrádiót felügyelő kuratórium döntésére visszatérnek az eredeti elnevezésekhez. /Kercsó Alpár: A Magyar Rádió átkereszteléséről... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

Komoróczy György Székelyudvarhelyen élő nyelvész, nyelvművelő, több nyelvművelő könyv szerzője írta: „Ha Magyarország legfőbb ügyésze lennék, bűnvádi eljárást kezdeményeznék a rádióelnök ellen. A vádemelés tárgya: szellemi genocídium vagy nemzeti közösségünk kárára elkövetett agymosás. A bevádolás oka: a közszolgálati rádióadók hagyományos, jól bevált elnevezésének kártékony megváltoztatása. ” Kossuth, Petőfi és Bartók esetében nem kell a közszolgálatiságot megmagyarázni, írta Komoróczy. A rádióelnök szerint azért kellett megváltoztatni a rádióadók nevét, mert a régi elnevezés kommunista örökség (így!). Ezért lett MR 1 stb. A világhálón végre megjelent, hogy visszakapják eredeti nevüket az adók „ésszerű határidőn belül”. Az a kérdés, mikor lesz ez? Nagyon sok embert idegesített a torzszülött, az Emeregy Kossuth rádió elnevezés. Jó volna, ha a közkedvelt szignálok után hallató lenne újból: Kossuth, Petőfi, Bartók…rádió Budapest. /Komoróczy György: A Magyar Rádió elnökének. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

A magyarországi közmédiumokban egyre több teret kap a külhoni magyarság
A határon túli magyarságnak szóló rétegmagazinok mellett a fő műsoridőben sugárzott hír- és háttérműsorok is foglalkoznak ügyeikkel – közölték a közmédiumok vezetői, akik a Kárpát-medencét és a diaszpórát érintően számoltak be a magyar nyelvű közszolgálati média helyzetéről az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.
Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) határon túli kapcsolatokért felelős különmegbízottja azt tartotta fontosnak, hogy a határon túli tudósítói hálózat ne csak a hírműsorokon, hanem a kulturális és közéleti magazinokon keresztül is bemutassa a külhoni magyarság mindennapi életét.
Arról is beszámolt, hogy a szórványmagyarság számára saját környezetében nehézséget jelent a nyugati média vehemens támadása az anyaország ellen. Sokan személyesen reagálnak erre a lapokban – mondta -, de ehhez a magyar diplomáciától is segítséget várnak.
Havasi János a tudósítói hálózatról szólva „önkritikusan” megállapította, hogy kialakításában, kezelésében, felügyeletében és finanszírozásában átmeneti nehézségeket okozott az átalakítás.
Beszámolt arról is, hogy Erdélyben két olyan tudósítói pont kialakítása is várható, ahonnan élő adásban is bejelentkezhet a tudósító: Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Havasi János hangsúlyosan beszélt Horvátországról, ahol szerinte a 16 ezer fős magyarság végveszélyben van, a közösség szétporladása ellen pedig a magyar média is tehet.
Belénessy Csaba, az MTI Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a hírügynökség az elmúlt év második felétől – egy új rovatvezetői poszt kialakításával – jelentősen, mintegy 60-65 százalékban növelte a határon túli magyarokról szóló hírek arányát.
A tudósítói hálózattal kapcsolatban azt mondta: az MTI tavaly májusra készítette el az erről szóló tervét az MTVA számára, reméli, hogy ennek végleges formája hamarosan megvalósul. Utalt arra, hogy ezzel a törekvéssel megerősödhet a Kárpát-medencei és közép-kelet-európai hálózat, például Kijevben és Zágrábban jöhet létre új poszt. Hozzátette: a MTI az egész közép-európai térséget le kívánja fedni, de Tel-Avivban és Kairóban is fontosnak tartja tudósítói pontok kialakítását.
Belénessy Csaba arról is beszámolt, hogy az m1 és a Magyar Rádió átlagosan a hírek 5 százalékában foglalkozik a határon túli magyarsággal, míg a Duna TV 40 százalékban, de a médiumok növelni kívánják ezt a részarányt. Mint mondta, a közmédiumok egységes hírportálja, a hirado.hu minden hetedik látogatója külföldről érkezik, és azt is elmondta, hogy a szomszédos országok közül Romániában és Szlovákiában kíváncsiak a leginkább az MTI híreire.
Daru Gábor, a Duna World intendánsa azt mutatta be, hogy a csatorna hogyan teljesíti legfontosabb küldetését: a szórványban élő magyar közösségek kulturális identitásának megőrzését.
Az intendáns közölte: a csatorna adása Európán kívül fogható még Észak-Afrikában, a Közel-keleten és Délnyugat-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában. Hozzátette: az ott élők interaktív módon is bekapcsolódhatnak a műsorba, és négy idősávban is tájékozódhatnak a hírekből.
A Duna World idén kulturális és turisztikai spotok gyártását is tervezi – mondta -, valamint angol és magyar nyelvű kisfilmek készítését, amely naprakész információkat nyújt a Magyarország iránt érdeklődőknek.
Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese a többi közt arról számolt be: a határon túli tematika már a Petőfi Rádió műsoraiban is megjelenik.
Mint közölte, Kányádi Sándorral, az MTVA határon túli főszerkesztőség vezetőjével közös céljuk volt az, hogy naprakésszé tegyék a szórványmagyarságot is érintő beszámolókat. A vezérigazgató-helyettes bemutatta azokat a műsorokat, amelyek újabban ezzel a tematikával is foglalkoznak, ezek közé sorolta a 180 percet, a Krónikát, az Ütközőt vagy A Hely című magazint.
Beszámolt a Duna World Rádióról is, amely a szülőföld hangjaként a Kossuth Rádió, valamint az archívum kínálatára alapozva juttatja el az anyaország híreit, műsorait a világba.
A Külhoni Magyar Újságírók Egyesületének Konvenciója (KMÚEK) tevékenységéről a szervezet két társelnöke számolt be a bizottság előtt. Klemm József egy egységes magyar médiastratégia kidolgozását is szorgalmazta, amihez a bizottság segítségét is kérte, és azt mondta: újra kellene gondolni a médiatámogatási rendszert is. Úgy vélte: nemzetstratégiai ügyként kellene kezelni a határon túli magyar újságíróképzést, és egy olyan honlap kialakítását is szorgalmazta, ahol egységesen elérhető a külhoni magyar sajtó.
Ambrus Attila, a szervezet másik társelnöke azt emelte ki, hogy a határon túli magyar szerkesztőségek számos kulturális funkciót ellátnak, és támogatást kért az egyes lapok archívumainak digitalizálásához.
A beszámolókat követően Csóti György (Fidesz) azt szorgalmazta, hogy a Duna World csatornán – a harmadik és negyedik generációs magyarok szövegértését erősítendő – minél nagyobb számban jelenjenek meg a műsorok angol nyelvű feliratai, Szabó Vilmos (MSZP) pedig reményét fejezte ki, hogy a kormányzat figyelembe veszi az Európa Tanács médiatörvénnyel kapcsolatos ajánlásait. Szili Katalin független képviselő fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön egy médiakatalógus a határon túli magyar médiumokról.
MTI
Erdély.ma

Indul egész napos adás?
A szükséges formai eljárásokat követően és a műszaki feltételek megteremtése után indulhat a Marosvásárhelyi Rádió egész napos magyar nyelvű adása.
A szükséges formai eljárásokat követően és a műszaki feltételek megteremtése után indulhat a Marosvásárhelyi Rádió egész napos magyar nyelvű adása.
Szász Attila, a rádió főszerkesztő-helyettese elmondta, a magyar szerkesztőség új frekvenciákat kap, amit elsősorban az ANCOM, vagyis a frekvenciafelügyelő hatóságnak kell engedélyeznie. Ezt követi a formális jóváhagyás az Országos Audiovizuális Tanács részéről, majd a rádió igazgatótanácsa eldönti, hogy melyik frekvenciát melyik szerkesztőség milyen nyelvű műsora kapja. „Technikailag nagy akadálya nincs, nyilván bizonyos befektetésekre szükség lesz az intézményen belül, vagyis bővíteni kell a stúdiókat, a logisztikát, az infrastruktúrát. Ez pénzzel jár, de tudtommal megvan rá a keret, mindenki arra vár, hogy szülessen meg a döntés, és azután ezt a részét pár hónapon belül megoldhatnánk” – nyilatkozta a rádió vezetője. A 24 órás sugárzás elindításával párhuzamossá válik a jelenlegi lineáris munkafolyamat, vagyis jövőben ugyanarról a helyszínről, a rádió székházából lehetővé válik a román és magyar nyelvű adás egyidejű közvetítése. A 24 órás műsorrács tekintetében rugalmasságra kell törekedni, a hallgatók igényeinek kielégítésére, a közszolgálati feltételeknek is eleget téve.
Újdonságot jelent majd a reggeli rádiózás. „Mivel a rádiózásban a főműsoridő reggel van, pedig hiányoznak a műsorok, ezekre nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Ez teljesen új lesz számunkra. Reggel hattól tíz-tizenegy óráig, amikor nagyobb a tétje a rádiózásnak, erős műsorrácsban, hittel, szakmailag felkészült emberekben kell gondolkodni. A másik új idősáv, amit meg kell töltenünk szintén érdekes és izgalmas tartalommal, az a délutáni adás lesz hattól késő estig, ami szintén egy sajátos formátum, talán más célközönséggel” – magyarázta elképzeléseket a főszerkesztő-helyettes.
Ahhoz, hogy színvonalas és a közszolgálati rádiózás követelményeinek megfelelő adás szülessen, a Kossuth és a Petőfi rádió modelljét, illetve a BBC-modellt is tanulmányozzák, akárcsak a román közszolgálati rádió modelljét, alkalmazkodva az erdélyi magyar közösség elvárásaihoz, rádiózási szokásaihoz is.
A Marosvásárhelyi Rádió hallgatottsága egyelőre vidéken a legerősebb, felmérések szerint a hallgatók zöme 50-55 év feletti, így újabb kihívást jelent a hallgatói bázis kiterjesztése a városi közösségben élőkre, a fiatalabb rétegekre is.
Jövőben lesz 55 éves a Marosvásárhelyi Rádió, ennek jegyében tematikus évet tervez a munkaközösség. „A programtervezeten még dolgozunk, nyilván ez egy speciális év lesz, szeretnénk méltó módon ünnepelni. Nagyon szép lenne, ha ez egyszerre történne a 24 órás adás elindításával” – mondta Szász Attila.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megduplázza a külhoni magyar alkotóműhelyekre fordított költségvetését az MTVA
Megduplázza a külhoni magyar rádiós és televíziós alkotóműhelyek produkcióira szánt költségvetését a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - jelentette be csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója.
Böröcz István a külhoni alkotóműhelyek, alkotócsapatok integrációjának az elemeit ismertette Tusnádfürdőn. Elmondta, az MTVA korábban Magyarországon 22 város helyi televíziójával kötött szerződést, ezt a rendszert próbálják most az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni. Jelenleg két külhoni stúdióval, a kolozsvárival és a székelyudvarhelyivel állnak szerződéses viszonyban. A nyár végére, ősz elejére további nyolc stúdió lép be a rendszerbe. Az MTVA által megörökölt szerződések alapján eddig 29 Kárpát-medencei településen készítettek műsorokat külhoni alkotócsoportok. Számuk a közeljövőben 34-re emelkedik. Olyan településeket kapcsolnak be a rendszerbe, mint Brassó, Zenta, Dunaszerdahely és Párkány.
Böröcz István azt is elmondta, jelenleg a székelyudvarhelyi és a kolozsvári stúdió képes élő adásban jelentkezni a magyar közszolgálati médiában. Az optikai kábelhálózat kiterjesztésével hamarosan három felvidéki és két délvidéki stúdiót is alkalmassá tesznek erre. A külhoni alkotócsoportokat azzal is ösztönözni szeretnék, hogy átalánydíjas szerződést ajánlanak számukra. „Ezeknek a szerződéseknek az előnye, hogy kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a műhelyek munkáját” - fejtette ki az MTVA vezérigazgatója. Azt is hozzátette, olyan tarifarendszer kifejlesztésén is dolgoznak, mely teljesítményre ösztönzi a műhelyeket.
Böröcz István azt is megemlítette, a határon túli alkotók elavult felszereléssel dolgoznak, ezért a műszaki fejlesztéshez is támogatást kívánnak nyújtani. Első körben a kolozsvári és a székelyudvarhelyi stúdió műszaki felszereltségének a megújítását támogatják.
A Közszolgálati Médiaakadémia segítségével az alkotói műhelyek szakmai felkészítésébe is be kívánnak kapcsolódni. Létrehozzák ugyanakkor a Kós Károly Kollégiumot. A 7-8 fős testületnek - melybe határon túli médiaalkotókat is bevonnak - az lesz a feladata, hogy elemezze a külhoni műhelyek által készített tartalmakat, és javaslatokkal segítse elő a rendszer szervesülését. „Úgy kell megerősíteni, fejleszteni a külhoni műhelyek megörökölt hálózatát, hogy az képes legyen jó minőségű tartalmak előállítására” - foglalta össze a fejlesztések célját a vezérigazgató.
Böröcz István a bejelentések után a helyszínen írta alá az új céloknak megfelelő szerződést Maksay Ágnessel, a kolozsvári Videopontes stúdió vezetőjével. „Ezek immár nem ígéretek, hanem tények” - jelentette ki az aláírás kapcsán a közmédia integrációs szerepéről szóló pódiumbeszélgetést moderáló Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese.
A beszélgetésen Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban a rádió is nagyobb hangsúlyt fektetett a külhoni témákra. Nemcsak az ilyen jellegű adások műsoridejét növelte, hanem a tartalmakat is sokszínűsítette. Már a Petőfi rádió zenei műsoraiban sem ritka, hogy határon túli zenekarok felvételeit játsszák.
MTI

Krónika (Kolozsvár)

Több mint 70 millió forintot hozott Böjte atya árváinak a közmédia gyűjtése
Több mint 72 millió forint gyűlt össze a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkáját támogató, a közmédia által indított Jónak lenni jó elnevezésű jótékonysági akcióban – tájékoztatott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
Az összeg legnagyobb része a vasárnapi gyűjtés során került ki, aznap a magyarországi közszolgálati média egész napos műsorfolyamot szentelt az erdélyi árvák megsegítésére. Az M1, a Duna és a Duna World, valamint a Kossuth és a Petőfi Rádió is csatlakozott a projekthez, amelynek eredményeként 29 országból érkeztek az adományok. Vasárnap 22 óráig 72 millió forint gyűlt össze.
Több mint negyvenezren telefonáltak a 13600-as számra és ütötték be a 20-as kódot; a stúdióban ülő műsorvezetőket 1600-an hívták különböző felajánlásokkal. A neves közéleti személyiségek által árverésre felajánlott tárgyak közül több is magas áron kelt el, ezeket az mtv.hu/jonaklennijo oldalon tekinthették meg az adakozni vágyók.
Híres emberek az ügy mellett
Másfél millió forintért vitték el az a herendi tálat, amelyet köztársaságielnök-feleségek láttak el autogramjukkal, de elkelt Szente Vajk karikatúrája, Erdélyi Claudia műsorvezető pasztellfestménye, Berki Krisztián olimpiai bajnok dedikált pólója, Kányádi Sándor sorszámozott könyve, Nagy László kézilabdás cipője és a Vígszínház által felajánlott, a Padlás című előadásban Varázskönyvként használt gyönyörű és értékes kellék is.
Érdekességnek számít, hogy egy betelefonáló hölgy azt jelentette be, hogy bezárni készül menyasszonyiruha-kölcsönző boltját, s a teljes készletet felajánlja a Dévai Szent ferenc Alapítvány javára, hogy az onnan kikerülő fiatal lányoknak legyen, mit felvenniük életük egyik legszebb napján. Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója eközben száz ingyen belépőt ajánlott fel az alapítvány által nevelt gyerekek számára a jövő évi magyarországi Forma 1-es futamra, míg Zoób Kati divattervező gyakornokságot ajánlott fel. Mádl Dalma asszony személyes felajánlása, egy Szent Ferencet ábrázoló Kass János-festmény még gazdájára vár, ahogyan más értékes tárgyak is. Az MTVA a tárgyak licitjét december 23-ig meghosszabbította.
Számos – egyéni és céges – adomány is érkezett: kiemelendő a Mol Zrt. 20 millió forintos adománya vagy a Zwack Unicum Nyrt. által felkínált kétmillió forint, de magánszemélytől is érkezett 5 millió forint az alapítvány számlájára. „A Jónak lenni jó kampány rendkívül sokakat elért és adakozásra buzdított. December 16-án a Jónak lenni jó című, egész napos jótékonysági műsorfolyam az M1, a Duna és a Duna World csatornákon együtt összesen 2,3 millió nézőt ért el, ami azt jelenti, hogy a népesség 25 százaléka a televízió képernyőjén követte az eseményeket” – írta az MTVA sajtóirodája. A közlemény arra is kitér, hogy sokan anyagi erőforrás hiányában önkéntes munkájukat ajánlották fel a Böjte Csaba testvér által működtetett mintegy 200 háznak határon innen és túl. A hátrányos helyzetű és nehéz sorsú gyermekek gondozására és ellátására az alapítvány önkénteseket is keres, így nagy értéke van az ilyen típusú felajánlásoknak is.
Böjte Csaba meghatódottan fogadta a nem várt adakozási kedvet, majd az összegből 10-10 millió forintot felajánlott a kárpátaljai és vajdasági hasonló profilú egyházi alapítványok javára.
Angyaljárás a parajdi sóbányában
Más adományok is érkeztek egyébként a hét végén az erdélyi rászoruló gyermekek és családjukszámára: immár hetedik alkalommal szervezett szombaton ajándékozó előkarácsonyt  a dévai Szent Ferenc Alapítvány nagycsaládja, illetve támogatóik a parajdi sószentélyben. Már az is különlegessé teszi ezt a közös angyalvárást, hogy a különböző településeken élők elutazhatnak Parajdra.
Az alapítvány ilyenkor meghívót küld a plébániákra is, hogy bejárható távolságon belül ne maradjanak ki a hátrányos helyzetű gyermekek. Idén először a moldvai Lészpedről is érkezett csoport. „Aki nem hisz abban, mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan oda állnak mellé” – idézte Csaba testvért a szervezők nevében a helybeli Szent Borbála Napközi Otthon vezetője, Kovács Ágnes. Mindenkori támogatójuk a helyszínt biztosító sóbánya, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és adományozóik. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákjai, akiknek iskolájuk idén százéves, hatodik éve jótékonykodnak: idén 450 ajándékokkal teli cipősdobozt gyűjtöttek és csomagoltak be a dévai Szent Ferenc Alapítványnak.
Krónika (Kolozsvár)