A helyi decentralizáció első számú felelősévé lép elő Gáti István volt Szatmár megyei alprefektus, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási-reformügyi igazgatói tisztségébe való kinevezése. A kinevezés hat hónapra szól, és Emil Boc kormányfő jóváhagyta. A korábbi RMDSZ-es tisztségviselő annak az – RMDSZ és a kormánykoalíció egyik pártja között létrejött – egyezségnek a nyomán kerül a központi kormányzati kulcspozícióba, amelynek részeként többek közt Szatmár, Maros és Bihar megyékben a napokban magyar tanfelügyelő-helyetteseket neveztek ki. „Szakemberként, de egy politikai alku nyomán kerültem a tisztségbe, és képesítésem, valamint a közigazgatásban szerzett eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, alkalmas is vagyok rá” – fogalmazott Gáti kinevezésével kapcsolatban. Előzőleg néhány hónapig alprefektusként dolgozott. Günthner Tibor szenátor jelen volt azon a bukaresti beszélgetésen, amelyet az RMDSZ felső vezetői ebben az ügyben a kormánykoalíció felét adó Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytattak. Sikerült kialkudni, hogy visszakerüljön Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettesnek Kónya László, s így lett a megyei pénzügyőrség aligazgatója Solcz Béla. Az RMDSZ a másik kormánypárttal is tárgyalt a napokban: az RMDSZ a kormánykoalíciós partnerek közt egyre inkább megromló viszonyok kapcsán „került ismét képbe”. Sorin Rosca Stanescu újságíró, a Ziua publicistája szerint az RMDSZ és a demokrata–liberálisok, néhány „dezertőr” szociáldemokrata miniszterrel együtt, új PD-L– RMDSZ kisebbségi kormány alakításáról tárgyalt. Napok kérdése a nagykoalíció felbomlása, állítja több elemző, miután újabb nyilatkozatháború robbant ki a két kormánypárt között. /Sike Lajos, Moldován Árpád Zsolt: Gáti a fő decentralizáló. Magyar belügyis igazgatót nevezett ki a szakadás előtt álló kormánykoalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Magyar személyt neveznek ki a pénzügyőrség élére
Összesen tizenkét országos intézmény és állami gazdasági társaság – többek között a Pénzügyőrség és a TAROM – vezetői tisztségét alkudta ki hétfő este koalíciós partnerétől az RMDSZ a Demokrata–Liberális Párttal folytatott tárgyalásokon.
A koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások egyik résztvevőjétől, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök elmondta, részben olyan intézményekről van szó, amelyek élén jelenleg is RMDSZ által javasolt vezető áll. Ugyanakkor sikerült „visszaszerezni” olyan hivatalokat, amelyeket korábban – a Tăriceanu-kormány idején – már vezetett RMDSZ-es tisztségviselő.
Az egyeztetések révén az RMDSZ javasolhat vezetőt a kormányfőtitkársághoz tartozó Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala élére, így megtarthatja tisztségét Markó Attila, aki már öt éve vezeti az intézményt. Várhatóan nem történik változás az Országos Tankönyvkiadó élén sem, amelynek vezérigazgatója 2005-től az RMDSZ által javasolt Dáné Károly.
Szintén az RMDSZ kötelékében marad az Országos Urán Társaság, melynek élén jelenleg Vajda Borbála volt szenátor áll. A „visszaszerzett” intézmények sorába tartozik az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, amelyet korábban évekig az RMDSZ-es Varga Gábor vezetett.
Az újonnan szerzett hivatalok egyike egy „rettegett” intézmény, a Pénzügyőrség, illetve egy másik, szintén büntetésekre szakosodott hatóság, a Környezetvédelmi Őrség. RMDSZ által javasolt személy vezetheti ezentúl az Országos Levéltárat is. A kisebbik kormánypártnak jutó „egzotikusabb” intézmények közé tartozik az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, az Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség.
Alku tárgyát képezte a koalíciós partnerek között az állami kézben lévő nagyvállalatok, gazdasági társaságok vezetésének elosztása is. Eszerint az RMDSZ-nek a román légitársaság, a TAROM igazgatói posztja jutott, más források szerint egy repteret irányító társaság.
A hétfő esti egyeztetéseken szintén jelenlévő Tánczos Barna elmondta: az intézményvezetői tisztségek elosztása még nem ért véget, az aligazgatói posztokról újabb tárgyalási forduló várható a koalíciós partnerek között. „Aligazgatói tisztséget szeretnék szinte valamennyi olyan országos intézményben, amelynek vezetését nem kaptuk meg. Emellett további igazgatói posztokat is szeretnénk, mert az eddig kialkudott tizenkét funkció nem felel meg az RMDSZ 12,8 százalékos kormányzati súlyának” – magyarázta a regionális fejlesztési államtitkári tisztségre jelölt politikus. Forrás: manna.ro

Kolozsváron is megegyeztek a tisztségekről
Január 20-án, azaz tegnap járt le a határidő, amit a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ területi szervezetei kaptak, hogy helyi szinten is megkössék a koalíciós megállapodásokat, és megegyezzenek a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeinek az elosztásáról. Ami Kolozs megyét illeti, László Attila a Szabadságnak elmondta: a demokrata-liberálisokkal sikerült megállapodniuk abban, hogy az RMDSZ a magyarság részarányának megfelelő intézményvezetői tisztséget kapjon. Ezek szerint az RMDSZ 6 igazgatói, 21 aligazgatói és 9 alsóbb szintű poszt várományosa Kolozs megyében, tájékoztatott az RMDSZ megyei elnöke, aki egyelőre nem volt hajlandó el árulni, hogy pontosan milyen tisztségekről is van szó.
László Attila közölte: elsősorban azoknak a funkcióknak a visszaszerzéséről van szó, amelyeket korábban az RMDSZ elveszített, de olyan intézmények is szóba kerültek, ahol a szövetségnek eddig nem voltak képviselői. Kolozsvár alpolgármestere elmondása szerint az egyeztetések az elkövetkezőkben is folytatódnak.
Szilágy megyében az RMDSZ-nek szintén a régió magyar lakosságának arányának megfelelően 5 igazgatói és 7 al igazgatói poszt jutott. Ezzel szemben Beszterce-Naszód megyében nem sikerült dűlőre jutniuk a PD-L és az RMDSZ vezetőinek, a két párt közötti tárgyalások folytatódnak.
Úgyszintén tegnap Niculescu Tónit, az RMDSZ jelöltjét a román külügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Hivatalos Közlöny szerdai számában jelent meg. Niculescu 2005–2009 között hasonló tisztséget töltött be a tárcánál, majd 2009-ben a külügyminisztérium diplomáciai tanácsosa volt.
Az Új Magyar Szó információi szerint a hétfő esti tárgyalások során megegyezés született a két kormánypárt között arról, hogy továbbra is az RMDSZ „hatáskörében” maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezető tisztsége, amelyet ezután is Markó Attila tölt be. Hasonló a helyzet az Országos Tankönyvkiadóval is, amelynek élén a 2005-ben kinevezett Dáné Károly marad, és szintén a szövetségé az Országos Urán Társaság igazgatói tisztsége, amelyet Vajda Borbála volt szenátor tölt be. „Visszakerült” az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, az újonnan szerzett intézmények: Pénzügyőrség, Környezetvédelmi Őrség, Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség, és nem utolsósorban a román légi társaság, a TAROM igazgatói posztja.
Kovács Péter ügyvezető alelnök lapunknak elmondta: további tárgyalások várhatók az országos intézmények aligazgatói, alelnöki tisztségekről. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Új vezetők a Kovászna megyei intézmények élén
Forró Béla lett a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár új elnök-igazgatója, noha az RMDSZ által támogatott mérnök egyetlen jelöltként vizsgázott a tisztségre, és megbukott a versenyvizsgán. Az írásbeli megmérettetésen 7-es minősítést kapott, de a szóbelin nem érte el az ötöst, ezért kiesett a versenyből.
Forró Béla azonban megfellebbezte a döntést, óvásának helyt adtak, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján közölt információk szerint június elsejétől kinevezték a megyei intézmény élére. Nagy András, a háromszéki gyógyszerészkamara elnöke szerint sokat elárul, hogy a háromszéki jelölt volt az egyetlen az országban, aki megbukott a vizsgán.
Mint mondta, azt szerették volna, ha egészségügyi vagy pénzügyi szakember tölti be a tisztséget, ennek ellenére elfogadják, hogy a pénztár-igazgatói tisztség is politikai megegyezés tárgya, és bíznak a zavartalan együttműködésben.
Egyébként a héten még két régi igazgató került vissza tisztségébe: az adóügyi igazgatóság élére Bálint Béla, a pénzügyőrség élére pedig Dan Cojocar. Mindkettőjüket a Tăriceanu-kormány nevezte ki, menesztésük után beperelték a Boc-kabinetet, és a számukra kedvező végleges bírósági ítélet birtokában újra elfoglalhatják a tisztséget, tájékoztatott György Ervin prefektus.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Zűrzavar az intézmények élén
Továbbra sem tisztázódott a dekoncentrált intézmények vezetőinek helyzete. Bár a két kormánypárt, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az év elején valamennyi erdélyi megyében megállapodott abban, hogy melyik politikai alakulat képviselői kerülnek a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére, kinevezésük csak részben történt meg.
A folyamatot az gátolja, hogy számos, még a Tăriceanu-kormány által kinevezett, majd az előző Boc-kabinet által leváltott igazgató bíróságon támadta meg a döntést, és az igazságszolgáltatás visszahelyezte őket tisztségükbe.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök lapunknak elmondta, arra törekednek, hogy minél több intézmény élére nevezzék ki az RMDSZ által jelölt szakembert. Háromszéken ugyanis a kormánypártok osztozkodása után csupán néhány jelölt kapott hivatalos kinevezést. Például a környezetvédelmi őrség élére egy év után visszakerült a régi magyar igazgató, miután a szociáldemokraták és a PDL alkotta nagykoalíció által kinevezett politikus már januárban lemondott.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetői tisztségére kiírták a versenyvizsgát, amelyet az RMDSZ jelöltje fellebbezés után nyert meg. A vízügyi hatóságnál nyugdíjba vonult az igazgató, így kapott szabad utat a magyar jelölt. A tanfelügyelőségen is visszakapta korábbi tisztségét Keresztély Irma.
Maros megyében az RMDSZ igazgatójelöltjei közül eddig egyetlen személy foglalhatta el a tisztséget. Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója azonban a PDL–PSD-koalíció idején is vezetői tisztséget töltött be.
Akkor Dorin Florea vásárhelyi polgármester, megyei PDL-elnök eleget téve a nyugdíjasok kérésének, a pártjának leosztott helyet átengedte a nagy tapasztalattal és empátiával rendelkező Morent Ilonának. Nem sikerült megszereznie azonban a beígért igazgatói tisztséget Dénes Irénkének a közpénzügyi hivatal élén. Az intézményvezetői székben jelenleg a korábbi igazgatóhelyettes, Alexandru Iclănzan ül, aki a PSD-s Andrei Moscviciovot váltotta, utóbbi azonban menesztése miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Bíróság kontra politikum
Azért nem neveztek ki valamennyi magyar igazgatójelöltet, mert az alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette azt a kormányhatározatot, amellyel az előző Boc-kormány lecserélte elődje, az RMDSZ és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Tăriceanu-kabinet által kinevezett igazgatókat. Tamás Sándor elmondta, bár több intézményben az alkotmánybírósági döntés alapján ideiglenesen visszahelyezték a tavaly menesztett igazgatót, ki kell írni a versenyvizsgát a tisztségek végleges betöltésére.
Egyébként több, a Tăriceanu-kormány idején kinevezett igazgató beperelte a kormányt leváltása miatt, és a bíróság jogerős ítéletében a javukra döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán számos megyében teljes káosz alakult ki a közintézmények élén, Máramaros megyében például nemrég három alprefektus volt a két tisztségre, míg Kolozs megyében egyenesen négy személy vallotta magáénak a kormánymegbízott-helyettesi széket, ami nemcsak az intézmény megítélésére, hanem annak költségvetésére is negatívan hatott. Mivel a kormány továbbra is politikai alapon nevezi ki a neki alárendelt intézmények vezetőit, Brassó megyében alig több mint egy év leforgása alatt négy prefektus és hat alprefektus váltotta egymást.
Kovászna megyében bírósági ítélet alapján eddig csak az adóügyi hivatal, illetve a pénzügyőrség egykori vezetőjét helyezték vissza tisztségébe, tájékoztatott korábban György Ervin prefektus. Elmondta, semmilyen utasítást nem kapott a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa az időközben kinevezett igazgatóknak. György Ervin – aki szintén az RMDSZ kormányra kerülésével kaphatta vissza székét – egyébként már korábban felhívta a figyelmet a közintézmények élén uralkodó jogilag tisztázatlan helyzetre.
Megoldás: a decentralizáció
Tamás Sándor a Krónikának elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósuljon az etnikai arányosság elve, de egyszerre csak egy problémát lehet megoldani. Jelenleg az a prioritás, hogy az RMDSZ által javasolt szakemberek részt vehessenek a versenyvizsgán. A tanácselnök szerint a térség lakossági összetételét csak úgy lehet az intézmények élén is érvényesíteni, ha megvalósul a régóta beígért decentralizáció. A mezőgazdasági igazgatóság már átkerült a megyei önkormányzathoz, következik az árkosi művelődési központ, s az ifjúsági igazgatóság, mondta az elöljáró.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a decentralizáció mellett a PDL-vel kötött megyei szintű egyezmény révén látja biztosítottnak a magyar igazgatók jövőjét. Valójában a Hargita megyei románsággal kötöttek paktumot, amelyben vállalták, hogy az RMDSZ kevesebb igazgatói tisztséget kap, ha a jövőben is biztosítják az etnikai arányosság elvét, fejtette ki a Krónikának az elöljáró. A valódi megoldás azonban szerinte is a decentralizáció, hisz a sok bukaresti hivatalnok csak a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket növeli, mutatott rá. „Sokkal hatékonyabban működhetnének az intézmények, ha a lakosság által megválasztott megyei önkormányzatnak és elnökének lennének alárendelve, és nem egy fővárosi vezetőnek, akinek naponta jelentéseket kell írni, holott soha nem járt a térségben” – összegzett Borboly
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés tiltakozik az EMNP-t támogató aláírások RMDSZ-es ellenőrzése ellen
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ „egy kétes hátterű és ellenséges érzületű román magánszemély gyanús közreműködését veszi igénybe” ahhoz, hogy ellenőrizze a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) dossziéját és a támogató aláírásokat.
Mint hétfői közleményében írja, Tőkés László, az EMNT elnöke „megdöbbenéssel” értesült arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drăghici román ügyvéd közjegyző előtt hatalmazta fel Budai Richárdot, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják.
Tőkés emlékeztet: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is leszögezte, hogy a szövetség a bíróságon nem akadályozza az EMNP bejegyzését, amit Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, valamint Kovács Péter főtitkár is ismételten megerősített.
„Ezt szem előtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterű és ellenséges érzületű román magánszemély gyanús közreműködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot – s talán minisztériumi apparátust – sem kímélve ellenőrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat” – olvasható a közleményben.
Tőkés szerint ezek után az is nehezen hihető, hogy „az RMDSZ-es vezetésű Pénzügyőrség – hosszú heteken át – »a feketemunka elleni küzdelem« jegyében ellenőrizte az erdélyi demokrácia-központok könyvelését, és hogy nem megrendelésre »szivárogtatták ki« – egyébként törvénytelenül – egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyűjtött pénzügyi adatainkat”.
Az EMNT elnöke ennek alapján úgy látja: „az RMDSZ alias UDMR – ha önös érdeke úgy diktálja – sokkal közelebb áll többségi »partnereihez«, mint az erdélyi magyar közösségből való, saját Testvéreihez…”
Tőkés László szerint ez a politikai magatartás „a demokrácia megcsúfolását” jelenti. „Bő húsz esztendővel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését” – írja Tőkés, majd felteszi a kérdést: „milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha – ezzel szemben – mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!”.
Az EMNT-elnök felszólítja az RMDSZ vezetőit, hogy „az ilyen típusú akcióknak” vessenek véget.
„Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erős érdekképviselete, hogyha tűzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képződmény ellenében, hanem attól, ha a szűkkeblű pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret – vagyis hogyha minden politikai szereplő részvételével sikerül megteremtenünk az érdemi összefogást” – fogalmaz közleményében Tőkés László.
Krónika (Kolozsvár)

Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének kálváriája
Mai nap, 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét.
. 2010. december 4. – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke „felelőtlennek” tartotta a pártalapítási szándékot.
· 2011 januárjában felállították az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésével foglalkozó bizottságot, amelynek tagjai: Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Mihály régióelnökök, Borbély Zsolt Attila, Papp Előd, Szilágyi Zsolt, Tőkés András, és Zatykó Gyula. Január második felében elindult az aláírásgyűjtés. Amint arra Bakk Miklós politológus nemrégiben ismételten felhívta a figyelmet: a Velencei Bizottság által is elmarasztalt román párttörvény támasztja Európában a legdrasztikusabb feltételeket a bejegyzés útjába. A 25.000 tagot előíró feltétel ‒ akiknek legalább 18 megyéből és Bukarestből kell lenniük ‒ valóban egyedülálló. Az Európai Unión belül egyedül Portugália követi ebben Romániát, de messze lemaradva: ott „csak” 7500 tag igazolását kérik. Az államok többségében néhány tíztől ezerig terjedően határozzák meg a taglétszám-kritériumot (például: 10 tag ‒ Ausztria, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Magyarország; 50 tag ‒ Bulgária; 1000 tag ‒ Lengyelország, Észtország). De még EU-n kívül is megengedőbbek e tekintetben a feltételek: Macedóniában 500, Afganisztánban 700 taggal lehet pártot bejegyezni. A 18 megyés területi feltétel pedig teljesen egyedülálló. Az RMDSZ vezetői több ízben elítélően nyilatkoznak a pártbejegyzésről, de hozzáteszik, a nagyobbik magyar párt nem akadályozza a néppárt bejegyzését.
· Bár az aláírások javarészét terepen, házról-házra járva gyűjtötték be, az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi Demokrácia Központokban is lehetőséget biztosítottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Májusban – a „feketemunka elleni küzdelem” jegyében – napokon keresztül több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot a román Pénzügyőrség, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést. A vizsgálat eredményéről egészen sajátos módon az Evenimentul Zilei bukaresti napilapban lehetett olvasni június elején, a tendenciózus cikkben a bruttó fizetéseket „felfele kerekítve” lebegtették meg, illetve a nepotizmus vádját is megfogalmazták – névrokonság alapján! A román Pénzügyőrség vezetője egyébként Ladányi Árpád RMDSZ-es funkcionárius.
· 2011. május 5-én az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának kezdeményezői benyújtották a bukaresti törvényszéken a párt jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. A Bukaresti Törvényszék május 26-án tárgyalta első ízben az EMNPbejegyzési kérelmét. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen akkor három óvást nyújtottak be. A Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja (Partidul Solidarităţii Democratice pentru Şanse Egale şi pentru o Societate mai Bună) az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az Erdélyi Magyar Néppárt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kérte a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély, Adrian Drăghici azért nyújtott be óvást, mert szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók.
· A pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is. Vagyis a román ügyvéd megbízásából az RMDSZ tisztségviselői vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit.
· A bukaresti törvényszék több fordulót követően 2011. július 14-én első fokon elutasította az EMNP bejegyzését, de nem az aláírásokkal volt problémája. A bíró indoklásában a többpártrendszer lényegét megkérdőjelező módon arra hivatkozott, hogy a párt nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az EMNP kezdeményezői megfellebbezték az ítéletet.
· A másodfokú tárgyalás „előkészítéseképpen” júliusban egy román-magyar médiakommandó kezdte vegzálni a néppárt támogatóit. A Néppárt támogatói listáját homályos – és valószínűsíthetően: törvénytelen – módon megszerezve az RMDSZ-es pártlap, a bukaresti Új Magyar Szó a magyargyűlöletéről és szekus besúgói múltjáról hírhedté vált Dan „Felix” Voiculescu lapjával, a Jurnalul Naţionallal karöltve több részben „leleplező” cikkeket közölt a vélelmezett hamisításokról. A „tényfeltárás” érdekessége, hogy olyan „nem létező támogatókat” leplez le, akik valóban nem léteznek: legalábbis egyikük a Néppárt bíróságon leadott támogatói jegyzékében tényleg nem szerepel. A tényfeltárás további érdekessége, hogy saját eredményként állítja be azt, hogy az illetékes bukaresti ügyészség a rendőrség révén kívánja ellenőrizni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges listákon szereplő aláírások hitelességét. Ezzel szemben a tény az, hogy még június 17-én ugyancsak az RMDSZ-es ügyvéd, Adrian Drăghici megkeresésére és segítségével tett feljelentést Mircea Vasile Ion rendőr (egyébként saját bevallása szerint Drăghici barátja), illetve június 27-én egy bizonyos Buta Levente, aki szintén nem szerepel a Néppárt támogatói listáján (mi több: sehol semmi nyoma annak, hogy valaha bármelyik erdélyi demokráciaközpontban járt volna). A feljelentések következtében az EMNT által működtetett demokráciaközpontok munkatársait rendre berendelik az illetékes rendőrkapitányságokra, és vallatják őket – fogalmazhatunk úgy is, hogy strómanokon keresztül az RMDSZ rászabadította a rendőrséget arra az irodahálózatra, amely több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segített eleddig a magyar állampolgársági dosszié összeállításában.
Reméljük, hogy Adrian Drădhici honoráriumát nem közpénzből fizették, ugyanis ügyvédként egy kissé drágás. Amint az a „Termoelectrica-dosszié” elnevezésű korrupciós botrány sajtóanyagaiból kiderül, Adrian Drăghici vádlottként szabadlábon védekezhet a 97 millió lejes (mintegy 23 millió eurós) korrupciós ügyben – a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint az RMDSZ ügyvédje abban az esetben 16 millió lejt (több mint 3,8 millió eurót) számlázott ki. És innen eredhet a szenvedélyes elkötelezettsége a hamisítás ügyében is: harmadmagával éppen ezzel vádolják.
· 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét. erdon-ro

A kormányfő leváltotta Ladányi Árpádot a Pénzügyőrség éléről
Victor Ponta kormányfő visszahívta Ladányi Árpádot a Pénzügyőrség éléről. A tisztségviselőt kormányzati felügyelői tisztségbe helyezték.
Ladányi Árpád 2010 elejétől, az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának javaslatára került a Pénzügyőrség élére.
nyugatijelen.com
Erdély.ma