George Bush amerikai elnök fogadta Traian Basescut, majd Donald Rumsfelddel találkozott a román államfő. Basescu elnök az Irakban állomásozó román katonák anyagi támogatása 50 százalékos növelését kérte. Basescu kifejtette: Románia továbbra is hűséges szövetségese marad az Amerikai Egyesült Államoknak. A Pentagonban folytatott megbeszéléseken szó esett a Romániában létesítendő amerikai katonai támaszpontokról. /Folytatja amerikai körútját Traian Basescu. Hayssam felől nem kérdezősködtek az amerikaiak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Két speciális katonai alakulat is létezik Romániában, melyeknek létéről nem tudhat a közvélemény. Buzauban képezik ki a Humint hadtest katonáit, egy részük a külföldi békefenntartó seregekben szolgál Afganisztánban, Irakban, Koszovóban és Boszniában. A másik speciális hadtest, a Sasok nevű zászlóalj székhelye Marosvásárhely. Mindkét kommandós egységet a Pentagon specialistái, illetve az izraeli, török és nagy-britanniai hadseregek munkatársai képezték ki, bevetésükre csak szélsőséges esetekben kerülhet sor, az államfő parancsára. A két kommandós egységet több éve alapították, eddig hivatalosan senki nem ismerte el létüket, írta a Ziua című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Magyarságunk fogyatkozik
Szomorú szívvel szereztünk tudomást arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 47. évfolyamot megért Székely Nép magyar és a Carpathian Observer angol nyelvű lap utoljára jelentkezett ez év júniusában olvasói, barátai, tagtársai és támogatói előtt. Az előfizetők száma az utóbbi időkben nagyon megcsappant. Sokan elhunytak, többen az óhazába vagy a déli amerikai államokba költöztek anélkül, hogy meghagyták volna a címüket.
Mi Erdélyből köszönettel elmondhatjuk, hogy e lap, az Erdélyi Bizottság hivatalos értesítője az elmúlt 56 esztendőben hűségesen betöltötte hivatását. Pontosan és tárgyilagosan, mindig célzatosan előre mutatva tájékoztatta az otthon élő székely magyar testvéreket a nyugati és otthoni fejleményekről. Másrészt gazdasági felszerelésekkel támogatta falvak népeit, ösztöndíjakat küldött a szegény sorsú székely magyar és magyar csángó diákoknak, ruhát, cipőt és gyermekjátékokat árvaházaknak. A lap, illetve az AEÁ Erdélyi Bizottságának fő érdeme az volt, hogy higgadtan, mindig a tényekre hivatkozva ismertette a magyarság helyzetét az amerikai államférfiakkal, szenátorokkal, képviselőkkel, a külügyminisztérium vezető embereivel, a Pentagon felelős bizottságával, az egyetemek kutatóival és a sajtóval! Tanúvallomásokat is tettek, melyeken értékeltek. Így például a politikai foglyok szabadon bocsátása, a vámkedvezmény visszavonása Romániától mind az ottaniak érdekeit képviselte. Midőn sajnálattal elbúcsúzunk e laptól, hadd szóljak pár sort annak főszerkesztőjéről, dr. Havadtőy Sándorról. Kovásznán született 1924 novemberében abban a házban – a református parókián –, ahol Ignácz Rózsa írónő is. Nekem nemcsak osztálytársam volt nyolc évig a Református Székely Mikó Kollégiumban, hanem barátom és sorstársam egy életen át (88 évesek vagyunk). Amikor az ő édesapja megkeresztelt a kovásznai nagytemplomban, a szülők, akik maguk is mikós diákok voltak, bevonultak a parókiára, hogy az újszülöttre áldomást igyanak. Engem betettek Havadtőy Sándor – aki két hónappal előbb született – ágyacskája mellé. Attól kezdve tart a barátságunk szakadatlanul. Ő elvégezte Kolozsváron a teológiát, majd ösztöndíjjal Genfben doktorált, ahonnan Észak-Amerikába ment, mivel a román állam megsemmisítette az útlevelét, megakadályozva hazatértét Erdélybe. Lelkipásztorként mindent megtett, amit lehetett ott, az óceánon túl, Erdély és az összmagyarság iránti szeretetből. Tegnap azt telefonálta nekem, hogy munkájukat folytassák az Európai Parlamentben megválasztott magyar képviselők, immáron hatásosabban. Munkájukra és magyar nemzetünkre Isten gazdag áldását kéri.
Dr. Szőts Dániel
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia támogatja területén a NATO-csapatok megerősítését
Az Amerikai Eegyesült Államokban tartózkodó Victor Ponta kormányfő biztosította Chuck Hagel amerikai védelmi titkárt, hogy Románia támogatja az amerikai és a NATO-csapatok jelenlétének a megerősítését területén, és megismételte Románia határozott álláspontját Oroszország ukrajnai akciói ellen.
A Pentagonban szervezett találkozón a kormányfő megerősítette: a román kormány meg akarja erősíteni a kétoldalú együttműködést a védelem terén, mint a Románia és az AEÁ közötti stratégiai partnerség tartóoszlopát – áll a kormány által tegnap kiadott közleményben.
„A megbeszélésen elhangzott, hogy Romániában széles körű támogatásnak örvend az amerikai és a NATO-csapatok jelenlétének a megerősítésének gondolata az ország területén. Értékelték Románia hozzájárulását a nemzetközi katonai műveletekhez, főként, ami Afganisztánt illeti, és a rendkívül jó együttműködést ezekben a műveletekben” – áll a közleményben.
A közlemény rámutat még, hogy a megbeszélésen szóba kerültek a kelet-európai térség történései, amelyek mind Romániát, mind az Amerikai Egyesült Államokat foglalkoztatják.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

A román parlamentben lehet a kommunizmus múzeuma
Törvénytervezetet terjesztett be az ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kommunizmus múzeumának létrehozásáról. A múzeum a bukaresti parlament jelenlegi épületében kaphat helyet.
A kezdeményezők szerint az új intézmény a kommunizmus borzalmait mutatná be, és ezáltal emléket állítanak a korszak áldozatainak. A múzeumalapítás mellett legutóbb Klaus Iohannis román államelnök szállt síkra. A törvénytervezetről előbb a szenátusnak, majd a képviselőháznak kell döntenie – írta pénteken a Mediafax hírügynökség. Romániában nem létezik olyan állami múzeum, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. Máramarosszigeten létezik ugyan egy ilyen intézmény, de az civil kezdeményezésre jött létre.
A tervezet szerint azért éppen a parlament épületében kapna méltó helyet a múzeum, mert a Pentagon után a világ második legnagyobb építményének számító monstrumot „Európa egyik legkegyetlenebb diktátorának" számító Ceausescu álmodta meg. A betonkolosszus emberéletek, valamint egy egész nemzet áldozatvállalása árán épült meg – érveltek a kezdeményezők.
A Bukarest központjában található, Nép Háza néven ismert hatalmas méretű épületet az 1980-as évek végén kezdték el építeni Ceausescu parancsára. A gigantikus beruházás rendkívül költséges volt, és arra volt hivatott, hogy kielégítse a Ceausescu-házaspár szeszélyeit és luxusigényét, miközben Románia lakossága nélkülözéseket volt kénytelen elszenvedni, ami végül 1989-ban a román forradalom kirobbanásához, valamint Ceausescuék és a kommunizmus bukásához vezetett. A tervezet szerint az intézmény a kulturális minisztérium égisze alatt működne.
Romániában nem újkeletű egy ilyen múzeum alapításának a gondolata. Már Traian Basescu volt államfő is javasolta 2006-ban, amikor egy történészek által készített jelentés alapján elítélte a kommunizmust. Az ő két elnöki mandátuma alatt azonban nem valósult meg, ezért tavaly decemberben Temesváron az 1989-es romániai rendszerváltozás negyed évszázados évfordulója alkalmából Iohannis is szorgalmazta az alapítást.
A jelenlegi államfő állásfoglalása azt követően született meg, hogy tavaly a román parlament elutasított egy erről szóló törvénytervezetet, miután a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök által vezetett kormány nem támogatta az ötletet.
Erdély.ma

EurActiv: elindultak a nukleáris fegyverek Romániába
Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülés szerint az Egyesült Államok az ankarai politikai helyzet miatt nekilátott átszállítani nukleáris fegyvereit Törökországból Romániába – számol be Rostás Szabolcs a kronika.ro-n. Az incirliki bázison jelenleg 50 atomtöltetű fegyvert őriznek.
Egyre több olyan információ lát napvilágot, miszerint a törökországi puccskísérlet miatt kialakult feszült helyzet miatt az Egyesült Államok ki akarja menekíteni nukleáris fegyvereit az országból. Az EurActiv hírportál csütörtökön arról cikkezett, hogy az amerikai hadsereg már neki is látott átszállítani az incirliki légi bázison tárolt nukleáris fegyvereket Romániába.
A Brüsszeli portál azt állítja, két forrásból is arról értesült, hogy Washington az ankarai hatalommal támadt nézeteltérései miatt döntött a fegyverek átszállítása mellett. Egy neve elhallgatását kérő tisztviselő az EurActivnak elmondta, hogy politikai és technikai szempontból egyaránt roppant kényes és nehéz feladat a több mint félszáz atomtöltet elköltöztetése. Egy másik forrás arról nyilatkozott, a júliusi puccskísérletet követően olyannyira elmérgesedett az Egyesült Államok és Törökország viszonya, hogy Washingtonnak megrendült a bizalma a Recep Tayyip Erdogan vezette rezsimben.
A Brüsszeli portál az amerikai, a török és a román hatóságok álláspontját is kikérte az ügyben. Az amerikai külügyminisztérium a védelmi tárcához irányította az újságírót, ahonnan viszont nem érkezett válasz. Hasonlóképpen hallgat a török kormány is. A román külügyminisztérium ugyanakkor egy mondatban válaszolt, leszögezve: a Bukaresti tárca „határozottan visszautasítja a hivatkozott információkat". Mint arról a Krónika beszámolt, Traian Băsescu volt államfő épp a napokban beszélt arról, miszerint Romániának nem lenne szabad nukleáris fegyvereket engednie a területére. A politikus a Marosfői szabadegyetemen azokra a korábbi információkra reflektált, miszerint az Egyesült Államok fontolgatja, hogy máshová telepíti a törökországi incirliki támaszponton lévő nukleáris arzenálját. Băsescu szerint Bukarest mindig teljesítette a NATO-tagságából fakadó kötelezettségeit, a rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez szükséges deveselui légi bázis átadásával pedig a Washingtonnal kötött stratégiai partnerségi megállapodásnak is eleget tett.
A Szíria határától 110 kilométerre található incirliki fegyverlerakat biztonságát már korábban is sokat kritizálták, de a múlt hónapban meghiúsult török puccskísérlet – amelynek nyomán őrizetbe vették a bázis török parancsnokát, az amerikai személyzet családjait pedig biztonsági megfontolásokból már korábban hazaköltöztették – újraébresztette a félelmeket a mintegy 50 atomtöltetű fegyver védettségével kapcsolatban.
A washingtoni Stimson Center kutatóintézet szerint fennáll a kockázata, hogy terroristák vagy más ellenséges erők kezére kerülnek a török légi bázison tárolt amerikai nukleáris fegyverek egy elhúzódó törökországi polgárháború esetén. „Eddig elkerültük a katasztrófát, ám számos bizonyítékunk van arra, hogy a törökországi amerikai fegyverek biztonsága máról holnapra megváltozhat" – nyilatkozott a Los Angeles Timesnak Steve Andreasen, aki korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának a fegyverek védelméért és felügyeletéért felelős igazgatója volt.
A Pentagon tagadja, hogy a fegyverek növekvő kockázatot jelentenének. A incirliki légi bázis stratégiailag kulcsfontosságú szerepet tölt be az Iszlám Állam terrorszervezet ellen fellépő amerikai koalíció számára, mert gyorsan elérhetővé teszi a tervezett iraki és szíriai célpontokat – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

A Pentagon és a NATO reakciója
„Az Egyesült Államok politikájának része, hogy ne erősítse meg és ne cáfolja az atomfegyverei általános vagy specifikus elhelyezési pontokon lévő jelenlétére vagy hiányára vonatkozó információkat” – áll egy, a Henrietta Levin, az amerikai Védelmi Bizottság szóvivője által aláírt közleményben. A Pentagon közleménye válasz arra az Euractiv által készített jelentésre, melynek értelmében az Egyesült Államok megkezdte volna Törökországban tárolt atomfegyvereinek elszállítását Romániába. Az Euractiv által közzétett anyagot tegnap óta egy NATO-reakcióval is aktualizálták, mely a varsói NATO-csúcs összefoglalóját idézi: „A NATO nukleáris kapacitása, mely az agresszió lefegyverzését célozza, a tagállamok harci eszközei mellett részben az Egyesült Államok atomfegyverein alapul, melyeket több európai államban is elhelyeztek. A tagállamok felelősséget vállalnak azért, hogy az agresszió lefegyverzésére szolgáló atomfegyverek minden eleme hatékony, titkosított, és biztonságban van.” (Digi24)

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az Egyesült Államok 4 milliárd dollárért ad el fegyvereket Romániának
Az Egyesült Államok mintegy négymilliárd dollár értékben ad el Patriot típusú rakétaelhárító védelmi rendszert Romániának – jelentette be kedden az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium. A fegyvereladásról Klaus Iohannis román államfő június eleji washingtoni látogatásakor állapodott meg Donald Trump amerikai elnökkel. Mint valamennyi hasonló esetben, a külügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak jóvá kell hagynia a politikusok által kötött megállapodást, majd erről a Pentagon tájékoztatja a kongresszust, amely elvileg harminc napon belül megvétózhatja a döntést.
Románia régóta stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak: 2003-ban például Bukarest – a NATO-csatlakozás után – az észak-erdélyi autópálya megépítésének kivitelezését amerikai vállalatra bízta, az iraki háború idején engedélyezte titkos CIA-börtön működtetését román területen, és fekete-tengeri gázmezői nagy részének kitermelését is az amerikai ExxonMobil végzi, az a vállalat, amelynek korábban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter volt az elnök-vezérigazgatója.
Járai Judit / MTI; Erdély.ma