Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Pécsi Szívgyógyászati Klinika
3 tétel
2015. május 27.
Dr. Papp Lajos a szórvány öntudatát jött gyógyítani Aradra
„Magyarnak születni kegyelem”
Egészen különleges rendezvénynek adott otthont hétfő délután a Jelen Ház díszterme: az Aradi Magyar Anyukák és Gyermekek Klubja szervezésében dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebészt, orvosprofesszort köszönthették körükben az aradiak. A Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint a PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója közel másfél órás előadáson érintette meg az aradiak lelkét, több évtizedes kutatói-klinikai tapasztalatait az évezredes magyar népi bölcsességekkel ötvöző beszédével megpróbálta kicsit visszaállítani a magyarság öntudatát a szórványban élőkben. Nehéz szavakban leírni a hallottakat, nagy kár, hogy a közönség soraiból – tisztelet annak a kevés kivételnek – teljes mértékben hiányoztak az orvosok, tanáremberek és általában az értelmiségiek. A fiatalokról nem is beszélve. A Harvard Egyetem egykori ösztöndíjas vendégkutatója (számtalan díj és elismerés birtokosa) olyan igazságokat mondott el, melyeken minden bizonnyal sokan elgondolkodtak.
A vendég egyébként 2008-ban „tette le a szikét”, de nem vonult teljesen nyugalomba, ellenben minden orvosi pozíciójától megvált, és hivatalosan búcsút mondott az egészségügynek, mivel sem erkölcsileg, sem pedig szakmailag már nem érezte vállalhatónak azt. „Életem a szolgálat. Szolgálni az embert, szolgálni a betegeket. Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani. (…)” – vallja egyébként honlapján.
Az elmúlt években előadásain nem csak egyes embereken próbál segíteni, hanem, ahogy azt többször is hangsúlyozza, az egész magyar nemzet szívét igyekszik gyógyítani. A Test–lélek–szellem harmóniájának megőrzése c. aradi előadás is nagyjából erre a gondolatra épült, bár többen érezték azt, hogy az előadónak nem volt elég az a közel másfél óra, hogy minden betervezett témát kifusson. A professzor az előadás kezdetén olyan kérdésekre kereste a választ, mint például mióta vagyunk a Kárpát-medencében és honnét jöttünk, hangsúlyozva: a Teremtő a magyarokat meghatározott céllal küldte erre a földre. A pénz uralmára, hazugságra, becsapásra épülő világunkban meg kell értsük, hogy nekünk itt feladatunk van, meg kell tartanunk ezt a földet a következő nemzedéknek is. Tudományos, többek között ősgenetikával foglalkozó szakirodalomra hivatkozva, az előadó kitért Európa őslakosságára is, mondván, a magyar lakosság 95%-ban hordozza az őseurópai gént, őket követik a lengyelek, majd a horvátok. „…magyarnak születni kegyelem. A magyar nyelv, ha semmink nem lenne, akkor is a legnagyobb csoda, csak mivel ezt tudják, nem becsülik kellőképpen. Pedig a magyar nyelv 67%-ban ős-etimont (szerk. megj.: ősi szót) tartalmaz!” – hívta fel az előadó a közönség figyelmét arra a tényre, hogy a magyar nyelv őrzött meg a legtöbbet az ősműveltség elemeiből.
A professzor olyan témákat is érintett, mint például a gyógyszeripar és bizonyos betegségek közötti összefüggés, az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása stb.
Az előadás vége felé János apostol szavaira hivatkozva, a professzor arra ösztönözte az egybegyűlteket, hogy „szeressék egymást”. A szeretet ugyanis a legjobb gyógyír minden bajra, enélkül egyetlen nemzet sem élheti túl a viharokat. Zárásként a meghívott 300 éves gyűjtésből származó régi magyar áldást mondott mindenkire. Eredeti távozási módja is hatásosnak bizonyult, hisz arra kérte a közönséget, hogy ne tapsoljanak. „A csöndre van a legnagyobb szükségünk. A Jó Isten is azt mondja: béke, csend legyen. Ahol béke, csend van, ott megjelenik” – mondta.
Az előadás végén a résztvevők vásárolhattak a vendég könyveiből, melyeket a professzor személyes dedikációkkal látott el. Az eseménnyel ezúttal lezárult az a rendezvénysorozat, melyet az Aradi Magyar Anyukák és Gyermekek Klubja szervezett fennállásának 5. évfordulója alkalmából.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
„Magyarnak születni kegyelem”
Egészen különleges rendezvénynek adott otthont hétfő délután a Jelen Ház díszterme: az Aradi Magyar Anyukák és Gyermekek Klubja szervezésében dr. Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebészt, orvosprofesszort köszönthették körükben az aradiak. A Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint a PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója közel másfél órás előadáson érintette meg az aradiak lelkét, több évtizedes kutatói-klinikai tapasztalatait az évezredes magyar népi bölcsességekkel ötvöző beszédével megpróbálta kicsit visszaállítani a magyarság öntudatát a szórványban élőkben. Nehéz szavakban leírni a hallottakat, nagy kár, hogy a közönség soraiból – tisztelet annak a kevés kivételnek – teljes mértékben hiányoztak az orvosok, tanáremberek és általában az értelmiségiek. A fiatalokról nem is beszélve. A Harvard Egyetem egykori ösztöndíjas vendégkutatója (számtalan díj és elismerés birtokosa) olyan igazságokat mondott el, melyeken minden bizonnyal sokan elgondolkodtak.
A vendég egyébként 2008-ban „tette le a szikét”, de nem vonult teljesen nyugalomba, ellenben minden orvosi pozíciójától megvált, és hivatalosan búcsút mondott az egészségügynek, mivel sem erkölcsileg, sem pedig szakmailag már nem érezte vállalhatónak azt. „Életem a szolgálat. Szolgálni az embert, szolgálni a betegeket. Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani. (…)” – vallja egyébként honlapján.
Az elmúlt években előadásain nem csak egyes embereken próbál segíteni, hanem, ahogy azt többször is hangsúlyozza, az egész magyar nemzet szívét igyekszik gyógyítani. A Test–lélek–szellem harmóniájának megőrzése c. aradi előadás is nagyjából erre a gondolatra épült, bár többen érezték azt, hogy az előadónak nem volt elég az a közel másfél óra, hogy minden betervezett témát kifusson. A professzor az előadás kezdetén olyan kérdésekre kereste a választ, mint például mióta vagyunk a Kárpát-medencében és honnét jöttünk, hangsúlyozva: a Teremtő a magyarokat meghatározott céllal küldte erre a földre. A pénz uralmára, hazugságra, becsapásra épülő világunkban meg kell értsük, hogy nekünk itt feladatunk van, meg kell tartanunk ezt a földet a következő nemzedéknek is. Tudományos, többek között ősgenetikával foglalkozó szakirodalomra hivatkozva, az előadó kitért Európa őslakosságára is, mondván, a magyar lakosság 95%-ban hordozza az őseurópai gént, őket követik a lengyelek, majd a horvátok. „…magyarnak születni kegyelem. A magyar nyelv, ha semmink nem lenne, akkor is a legnagyobb csoda, csak mivel ezt tudják, nem becsülik kellőképpen. Pedig a magyar nyelv 67%-ban ős-etimont (szerk. megj.: ősi szót) tartalmaz!” – hívta fel az előadó a közönség figyelmét arra a tényre, hogy a magyar nyelv őrzött meg a legtöbbet az ősműveltség elemeiből.
A professzor olyan témákat is érintett, mint például a gyógyszeripar és bizonyos betegségek közötti összefüggés, az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása stb.
Az előadás vége felé János apostol szavaira hivatkozva, a professzor arra ösztönözte az egybegyűlteket, hogy „szeressék egymást”. A szeretet ugyanis a legjobb gyógyír minden bajra, enélkül egyetlen nemzet sem élheti túl a viharokat. Zárásként a meghívott 300 éves gyűjtésből származó régi magyar áldást mondott mindenkire. Eredeti távozási módja is hatásosnak bizonyult, hisz arra kérte a közönséget, hogy ne tapsoljanak. „A csöndre van a legnagyobb szükségünk. A Jó Isten is azt mondja: béke, csend legyen. Ahol béke, csend van, ott megjelenik” – mondta.
Az előadás végén a résztvevők vásárolhattak a vendég könyveiből, melyeket a professzor személyes dedikációkkal látott el. Az eseménnyel ezúttal lezárult az a rendezvénysorozat, melyet az Aradi Magyar Anyukák és Gyermekek Klubja szervezett fennállásának 5. évfordulója alkalmából.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2016. május 17.
Élettani és szívsebészeti előadások
A Romániai Magyar Orvos- és Gyószerészképzésért Egyesület 58. ülésszakán élettani előadások hangzanak el ma és szerda délután 16-17 óra között, majd szívsebészeti előadások következnek 17-18 óra között. 18-tól 20 óráig angol nyelven hallgatható a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának két tanára. Id. prof. dr. Lénárd László, az Élettani Intézet emeritus professzora táplálkozási alapfogalmakról – kalóriaszükséglet, energiafogyasztás, táplálék- és folyadékfelvétel –, továbbá a testtömegindexről, a testsúlygörbékről, a testsúlyvesztésről, az elhízásról, a perifériás glukóz szignálról, a neuropeptideknek a gyomor-bél rendszerben betöltött szerepéről beszél. Szerdán a táplálékkal jutalmazott tanulásról, a megerősítés szerepéről tart előadást, továbbá a pszichostimulánsok és az evés, a gyermekkori elhízás és a kognitív folyamatok kapcsolatáról, az anorexia nervosáról, a bulimiáról, az evési rohamokról.
Ifj. dr. Lénárd László Péter, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika adjunktusa kedden a billentyűműtétek indikációiról, a műbillentyűtípusokról, a szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás sebészi kezeléséről, a transzkatéteres aortabillentyű- beültetésről, öltés nélküli aorta- műbillentyűvel való tapasztalatairól ad elő, szerdán pedig a pericardium betegségeiről.
Az előadások helyszíne az RMOGYKE Tanulmányi Központja (Deus Providebit Tanulmányi Ház Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám). Az előadásokon való részvétel díjmentes.
Népújság (Marosvásárhely)
A Romániai Magyar Orvos- és Gyószerészképzésért Egyesület 58. ülésszakán élettani előadások hangzanak el ma és szerda délután 16-17 óra között, majd szívsebészeti előadások következnek 17-18 óra között. 18-tól 20 óráig angol nyelven hallgatható a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának két tanára. Id. prof. dr. Lénárd László, az Élettani Intézet emeritus professzora táplálkozási alapfogalmakról – kalóriaszükséglet, energiafogyasztás, táplálék- és folyadékfelvétel –, továbbá a testtömegindexről, a testsúlygörbékről, a testsúlyvesztésről, az elhízásról, a perifériás glukóz szignálról, a neuropeptideknek a gyomor-bél rendszerben betöltött szerepéről beszél. Szerdán a táplálékkal jutalmazott tanulásról, a megerősítés szerepéről tart előadást, továbbá a pszichostimulánsok és az evés, a gyermekkori elhízás és a kognitív folyamatok kapcsolatáról, az anorexia nervosáról, a bulimiáról, az evési rohamokról.
Ifj. dr. Lénárd László Péter, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika adjunktusa kedden a billentyűműtétek indikációiról, a műbillentyűtípusokról, a szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás sebészi kezeléséről, a transzkatéteres aortabillentyű- beültetésről, öltés nélküli aorta- műbillentyűvel való tapasztalatairól ad elő, szerdán pedig a pericardium betegségeiről.
Az előadások helyszíne az RMOGYKE Tanulmányi Központja (Deus Providebit Tanulmányi Ház Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám). Az előadásokon való részvétel díjmentes.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. szeptember 11.
Papp Lajos szívsebész kapta idén a Tőkés-díjat Kisvárdán
Kisvárda – Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész kapta idén a Tőkés-díjat, az elismerést az ünnepi istentisztelettel egybekötött nyilvános kuratóriumi ülésen adták át vasárnap a kisvárdai református templomban.
A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítványt 1989-ben alapították, a szervezet célja, hogy elismerje azokat, akik tudományos, művészeti, politikai, vallási területen végzett munkájukkal, vagy humanitárius cselekedeteikkel sokat tettek a magyar nemzet fejlődéséért.
Az istentiszteleten Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő igehirdetésében arról beszélt, hogy az orvostudomány egyre inkább meghaladja azt az egyoldalú szemléletet, amely szerint a gyógyítás a csupán a testi betegség gyógyítását jelenti és ráébredt arra, hogy az emberi élet és egészség nem csupán a “vegyi folyamatok eredője”.
Hangsúlyozta, hogy számos betegség lelki okokra vezethető vissza, ezért pszichoszomatikus gyógymódokra van szükség, vagyis nem elég a testnek a kezelése, a lelket is gyógyítani kell.
Test, lélek és szellem egységéről beszél Papp Lajos szívsebész is, a Biblia pedig ezt a szemléletet, a külső és belső ember fontosságát hirdeti úgy, hogy tanítása szerint az ember Krisztus révén válik képessé a megújulásra – fogalmazott a püspök.
Igehirdetésében Tőkés László kifejtette: bár a betegség természetes létállapot, a jó orvos nem mond le betegéről, igyekszik úgy kezelni, hogy az életben mAradjon. A gyűlöletből, a hazugságból, a gyarlóságból a tagadásból eredő betegségek azonban az ember lelkét támadják és mérgezik. Ma “belebújt az ördög a világba és az emberbe”, amitől meg kell szabadulni – tette hozzá.
Nincs védettség ezzel szemben, csak a hit és a lélek ereje – figyelmeztetette híveit a püspök. Tőkés László rámutatott arra, hogy “tobzódik a gonosz” a mai világban, globális mérteket ölt a pusztulás, a háborúk kitörése pedig néha csak egy-egy pillanaton múlik. Szavai szerint az elmúlt században a holokauszt és a totalitárius rendszerek pusztítása mellett kevesen gondolták volna, hogy a kilencvenes években a Balkánon, majd később Ukrajnában is hasonló válság alakul ki.
“Miközben elégedetlenkedtünk a rendszerváltás eredményeinek elmAradása miatt, egyszer csak nyakunkon vannak a menekültek, és velük együtt a migránsok, ez az újabb kori népvándorlás” – fogalmazott Tőkés László.
“Immár nemcsak a mi életünk látszik törékenynek, hanem az egész kontinens életveszélyben forog” – tette hozzá. Az istentiszteletet követő kuratóriumi ülésen Kerekes Miklós, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumi tagja hirdette ki a sorrendben huszonkettedik Tőkés-díj díjazottját, Papp Lajos munkásságát Kocsis István drámaíró laudációban méltatta.
Papp Lajos 1948. március 21-én született a Baranya megyei Aranyosgadányban. A Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott; a világon először 1980-ban Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát.
Kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az ép szívizom biokémiai vizsgálatainak terén, tudományos munkássága nemzetközi hírű: számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban.
A Tőkés-díjat eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök.
– MTI –
erdon.ro
Kisvárda – Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész kapta idén a Tőkés-díjat, az elismerést az ünnepi istentisztelettel egybekötött nyilvános kuratóriumi ülésen adták át vasárnap a kisvárdai református templomban.
A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítványt 1989-ben alapították, a szervezet célja, hogy elismerje azokat, akik tudományos, művészeti, politikai, vallási területen végzett munkájukkal, vagy humanitárius cselekedeteikkel sokat tettek a magyar nemzet fejlődéséért.
Az istentiszteleten Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő igehirdetésében arról beszélt, hogy az orvostudomány egyre inkább meghaladja azt az egyoldalú szemléletet, amely szerint a gyógyítás a csupán a testi betegség gyógyítását jelenti és ráébredt arra, hogy az emberi élet és egészség nem csupán a “vegyi folyamatok eredője”.
Hangsúlyozta, hogy számos betegség lelki okokra vezethető vissza, ezért pszichoszomatikus gyógymódokra van szükség, vagyis nem elég a testnek a kezelése, a lelket is gyógyítani kell.
Test, lélek és szellem egységéről beszél Papp Lajos szívsebész is, a Biblia pedig ezt a szemléletet, a külső és belső ember fontosságát hirdeti úgy, hogy tanítása szerint az ember Krisztus révén válik képessé a megújulásra – fogalmazott a püspök.
Igehirdetésében Tőkés László kifejtette: bár a betegség természetes létállapot, a jó orvos nem mond le betegéről, igyekszik úgy kezelni, hogy az életben mAradjon. A gyűlöletből, a hazugságból, a gyarlóságból a tagadásból eredő betegségek azonban az ember lelkét támadják és mérgezik. Ma “belebújt az ördög a világba és az emberbe”, amitől meg kell szabadulni – tette hozzá.
Nincs védettség ezzel szemben, csak a hit és a lélek ereje – figyelmeztetette híveit a püspök. Tőkés László rámutatott arra, hogy “tobzódik a gonosz” a mai világban, globális mérteket ölt a pusztulás, a háborúk kitörése pedig néha csak egy-egy pillanaton múlik. Szavai szerint az elmúlt században a holokauszt és a totalitárius rendszerek pusztítása mellett kevesen gondolták volna, hogy a kilencvenes években a Balkánon, majd később Ukrajnában is hasonló válság alakul ki.
“Miközben elégedetlenkedtünk a rendszerváltás eredményeinek elmAradása miatt, egyszer csak nyakunkon vannak a menekültek, és velük együtt a migránsok, ez az újabb kori népvándorlás” – fogalmazott Tőkés László.
“Immár nemcsak a mi életünk látszik törékenynek, hanem az egész kontinens életveszélyben forog” – tette hozzá. Az istentiszteletet követő kuratóriumi ülésen Kerekes Miklós, a Tőkés László Alapítvány kuratóriumi tagja hirdette ki a sorrendben huszonkettedik Tőkés-díj díjazottját, Papp Lajos munkásságát Kocsis István drámaíró laudációban méltatta.
Papp Lajos 1948. március 21-én született a Baranya megyei Aranyosgadányban. A Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott; a világon először 1980-ban Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát.
Kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az ép szívizom biokémiai vizsgálatainak terén, tudományos munkássága nemzetközi hírű: számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban.
A Tőkés-díjat eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök.
– MTI –
erdon.ro