Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. október 19.
Megkezdte működését Kolozsváron a Római Katolikus Gimnázium /igazgatója Czirják Árpád kanonok/ a Báthory Líceum épületében, egyelőre egy kilencedik osztállyal. A budapesti Piarista Gimnázium segítséget ad. Botár Gábor káplán, hittantanár reménykedik benne, hogy egyszer majd visszakerül az egész Báthory Líceum épülete a katolikus gimnázium tulajdonába. /Balló Áron. Újjászületett Római Katolikus Gimnázium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1995. július 26.
Kolozsváron 1950 helyet hirdettek meg a júliusi felvételi vizsgák előtt a város 18 elméleti, illetve művészeti középiskolákban, ebből 360 hely áll a magyar fiatalok rendelkezésére. A már működő református és unitárius középiskola mellett idén indul a Római Katolikus Gimnázium egy osztállyal. Az utóbbi években kevesebben jelentkeznek elméleti iskolákba. Vannak olyan osztályok, ahol nem telt be a létszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1996. október 26.
Aug. 26-án ünnepelték meg Kolozsváron a Báthory Líceum dísztermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ szervezésében az 1000 éves a magyar iskola zárórendezvényét. A megjelenteket Szőcs Judit, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte, Balázs Ildikó, a líceum igazgatója a pedagógusok munkáját értékelte. Fellépett a Székely Árpád vezette Református Kollégium kórusa, a Báthory Líceum színjátszó csoportja és a Katolikus Líceum énekkara. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ A színjátszók Kós Károly Az országépítő című művéből adtak elő egy részletet, Szent István király szerepelt a darabban.
1999. június 14.
Jún. 12-én Kolozs megye 14 líceumában ballagtak el a tizenkettedikesek, a tizenharmadikosok és az esti tagozat maturandusai. Összesen 663 érettségizőt bocsátottak útnak az alma materek: elméleti líceumok, kollégiumok, gimnáziumok, egyházi líceumok, szaklíceumok és művészeti líceumok. Öt osztály, 141 tanuló ballagott a Báthory István Líceumban. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök imája után az iskola, illetve a Katolikus Gimnázium végzőseit Balázs Ildikó és Szilágyi Júlia, a két tanintézet igazgatónője búcsúztatta. A Brassaiban nyolc osztály - közöttük az Unitárius Kollégium és az estis végzősök osztályai - vett búcsút tanáraitól, diáktársaitól, iskolájától. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök búcsúztatta őket, majd az iskola igazgatónője, Cucu Imola. Az Apáczai-líceumban három osztály: egy óvó- és tanítóképző, egy reál és egy humán szakos tanulói ballagtak. Elsőként d. dr. Csiha Kálmán református püspök szólt az egybegyűltekhez, majd Wolf Rudolf igazgató. Negyven díjat és kilenc különdíjat osztottak ki a tanulók között. A Farkas utcai templomban búcsúzott a kolozsvári Református Kollégium két végzős osztálya. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök, majd Székely József főigazgató mondta a búcsúztató beszédet. /Gaudeamus igitur 1999. Elballagtak maturandusaink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1999. június 30.
"A Brassai Sámuel Líceumban a 226 érettségire beiratkozott diák közül a megjelent nappalisok és estisek közül 191-nek sikerült a román szóbeli vizsgája. Az Apáczai érettségi központban az Apáczai Líceum, a Református és Unitárius Kollégium diákjai vizsgáztak. Itt a 163 diák közül csak ketten buktak meg a román szóbelin. A Báthory Líceumban - ahol a Báthory Líceum és a Római Katolikus Líceum vizsgázott - a 132 diák közül egy bukott el a román szóbelin. Az Elektrotechnikai Szaklíceumban 43 megjelent diák sikerrel vette a román s a magyar szóbeli vizsgát egyaránt. Désen a líceum minden magyar diákja sikeres volt mindkét vizsgán, Tordán is csak egy diák bukott meg románból; magyarból száz százalékos volt a sikerarány. Szamosújvár is remekelt: a román s a magyar szóbeli vizsgán minden diák átment. Bánffyhunyadon csak ketten voltak képtelenek elérni az ötös jegyet románból. A magyar szóbeli eredménye is ismert: mindenkinek sikerült. /Szabó Csaba: Folyik az érettségi Remekeltek diákjaink a román és magyar szóbeli vizsgákon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"
2000. április 7.
Szilágyi Júlia tanárnő, a Római Katolikus Teológiai Líceum /Kolozsvár/ megbízott igazgatója elmondta, hogy a felekezeti iskolák autonómiájáról csak az 1998-1999-es tanévtől lehet beszélni, amikor megjelentek azok a tantervek, melyek valamelyes szabadságot biztosítanak az iskolának. Az új tanterv lehetőséget biztosít arra, hogy minden iskola ajánlhasson sajátos tantárgyakat is a tanulóknak. Ez a lehetőség a magyar anyanyelvűek számára korlátozott, mert az anyanyelvi órákért cserében nem csökkentették a törzsanyagban szereplő órák számát. A Római Katolikus Teológiai Líceum új tanterve szerint heti négy magyar, négy román, négy angol óra biztosítja a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztését. A hitoktatás heti két órában folyik. A Szent Mihály Plébánia igen jelentős összeggel támogatja a tanulásban jó eredményeket felmutató tanulókat. A bécsi Szent István Egylet is biztosít ösztöndíjakat a tanulás és rászorultság függvényében. Tavaly a pécsi Nagy Lajos Gimnázium látta vendégül az iskola tanulóit, idén a szobi Szent László Iskolába készülnek a tizenegyedikesek. Testvériskolájukkal, a Báthory István Líceummal közösen használják a laboratóriumokat, könyvtárat, tornatermet. Közösek a tanárok is. /Szabó Csaba: Súly alatt nő a pálma. A Római Katolikus Líceum és az ezredvég kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2001. január 11.
"A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2001. április 18.
"Ápr. 17-én a Babes-Bolyai Tudományegyetemen ünnepélyesen fogadták az ország 15 megyéjéből összesereglett magyar diákokat, akik a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Kolozsváron megrendezett országos szakaszára érkeztek. A diákokat Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő, majd Mircea Gavrila alpolgármester üdvözölte. Boros János alpolgármester románul, majd magyarul szólt az egybegyűltekhez. A bíráló bizottság elnöke, Egyed Emese egyetemi tanár is szólt a diákokhoz. Ezután az "olimpiai sereg" átvonult a Szent Mihály-templomba, ahol a vendégeket a Római Katolikus Líceum és az Unitárius Kollégium közös énekkara fogadta. Czirják Árpád pápai prelátus beszéde után a vendégeket a Báthory István Elméleti Líceum fogadta. /Szabó Csaba: Erős várunk nékünk a nyelv. Célegyenesben a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny döntője. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"
2001. június 28.
"A Madách Imre Társaság négy CD-ből álló ajándékcsomagot juttatott el a következő kolozsvári iskoláknak: Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Báthory István Elméleti Líceum, Református Kollégium, Római Katolikus Gimnázium és az Unitárius Kollégium. Az értékes küldemény magában foglalja Madách Imre Az ember tragédiája eredeti kéziratának hasonmás kiadását, tanulmányokat, Madách levelezését Arany Jánossal, valamint Az ember tragédiájának 20 nyelven megjelent fordításait. /Értékes küldemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"
2001. november 13.
"Decemberben lesz két éve, hogy megalakult a Házsongárd Alapítvány. Mind többen vesznek részt a Házsongárd Alapítvány által meghirdetett temetőgondozásban. A Báthory István Elméleti Líceum, a Római Katolikus Gimnázium, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanulói, az Apáczai Csere János cserkészcsapat és a Protestáns Teológiai Intézet néhány diákja vett részt a munkában. Segítségükkel gyom és a szemét többek között Dsida Jenő, Tóthfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Jósika Miklós, Józan Miklós, Simén Dániel, Reményik Sándor, Berde Mária és Berde Amália, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella, Szász Domokos, Újfalvi Sándor és Lészay Júlia, Berde Mózsa és Brassai Sámuel, Purjesz Zsigmond, Szabó Dénes, a Bethlen-Huszár, Tauffer és Szacsvai családok sírjairól, sírkertjeiből, valamint az iktári Bethlen, a Mikó-Rhédey, Biasini, Pagett és Sombori kripták környékéről. /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Fiaim, tőlem egymást öröklitek! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
2001. december 18.
"A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"
2003. március 1.
"Febr. 27-én Kolozsváron a Katolikus Gimnázium tizenegyedik osztályos tanulói bemutatták Kisfaludy Károly vígjátékát. Rendhagyó irodalom-történelem óra lett az élvezetes előadásból. /Kovács Anna Mária: Farsangi játék. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"
2003. november 12.
"Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"
2004. június 14.
Jún. 12-én ballagtak a három kolozsvári magyar középiskola, a Báthory István, az Apáczai Csere János és Brassai Sámuel Líceum végzős diákjai. A Báthory iskolaudvarában felsorakoztak Báthory és a Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei, megjelent Czirják Árpád pápai prelátus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Boros János alpolgármester, Székely Zoltán és Balázs Kornél a piarista öregdiákok baráti körétől, Bitay Csaba, a Pro Juventute Alapítvány elnökségi tagja, Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnöke és Fodor Sándor író. A maturandusokat Tőkés Elek, a Báthory-líceum, és Nyakas Magdolna, a katolikus gimnázium igazgatója búcsúztatta. /Köllő Katalin: Ballagás 2004 – Az újrakezdés reménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 71 diáknak szólalt meg utoljára a csengő, köztük voltak közgazdaság-könyvelés szak első végzettjei. Dr. Wolf Rudolf igazgatója szólt a végzősökhöz és a vendégekhez. /Balázs Bence: Jubileumi ballagás a Király utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az ősi schola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum 447. évfolyama búcsúzott, 82 nappalis és 19 estis diák. Kósa Mária igazgató köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Alexandru Stan aligazgató, Molnos Lajos a Pro Iuventute, Pillich László a Heltai Alapítvány képviseletében és Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője. /Póka János András: Az eső lett a főszereplő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. július 10.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség adatai szerint a megyében 71 százalékos az érettségi sikerarány. A kolozsvári magyar iskolák diákjai idén két központban vizsgáztak: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol a brassais diákok mellett a Báthory István és az Apáczai Csere János Líceum tanulói számára tartották a felmérőt, valamint az összes egyházi iskolát egyesítő központban, az Ortodox Kollégiumban. Az utóbbiban vizsgáztak tehát a Református és Unitárius Kollégium, valamint a Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az Apáczai Csere János Líceumnak 73 érettségiző diákja volt; kilencnek nem sikerült átmenő jegyet kapnia. A Báthory-líceum 93 diákja közül 89-en vették sikeresen az akadályt. A Brassai Líceumban főleg az esti osztályok rontották az eredményt: a 193 diák közül húszan nem jelentek meg valamelyik vizsgán. A magyar egyházi iskolák közül az Unitárius Kollégium érte el a legjobb sikerarányt: a huszonnégy vizsgázó diák mindegyike átmenő jegyet ért el. A Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium egy-egy diákja bukott meg csupán a vizsgákon: az előbbiben ötvenen, az utóbbiban huszonhárman álltak érettségi elé. /Valkai Krisztina: Hetvenegy százalékos az érettségi sikerarány a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2004. november 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2005. július 16.
A Magyarországért Alapítvány kuratóriuma június 25-én a 425 éves kolozsvári Báthory István Kollégiumot Magyar Örökségnek nyilvánította, és bejegyezte az aranykönyvbe. Ennek kezdeményezői a Magyarországon élő öregdiákok, az iskola anyaországi állampolgárokká vált tanítványai voltak. Természetes, hogy a magyar szellemi örökség hordozói és továbbvivői vagyunk, szögezte le Tőkés Elek igazgató. Hogy mit jelent ez, elég az iskola első híres tanítványára, Pázmány Péterre gondolni. Ma is érvényes az iskolát alapító Báthory István mondása: „Most volna ideje a megmaradásnak.” A Báthory Kollégiumnak szóló elismerés a jelenbeli Báthory István Gimnáziumot és a Római Katolikus Teológiai Líceumot illeti. /Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Líceum igazgatója: A kolozsvári Báthory István Kollégium magyar örökség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2005. augusztus 24.
Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1990. augusztus 9-én a kolozsvári Római Katolikus Főgimnázium volt diákjai újralapították a Piarista Öregdiákok Baráti Körét. Először 1941-ben alakult meg, azonban 1943-ban, az akkori háborús idők nehézségei miatt megszűnt. A most jubiláló baráti körnek az utódiskola, a mai Báthory István Líceum vezetősége adott otthont, a kör erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti az utódiskola tanulóit. A tagok gondozzák az elhunyt piarista paptanárok sírkertjét is. Székely Zoltán a kör elnöke. Az öregdiákok a vasárnapi szentmise után és minden kedden délután rendszeresen találkoznak a baráti kör székhelyén, egyre kevesebben, az elhalálozások miatt. Két éve körükbe fogadták az egykori kolozsvári Római Katolikus Leánygimnázium – a Mariánum – volt növendékeit is. Ruppert József római piarista atya hangsúlyozta, hogy a rend nem mondott le a Romániai Piarista Rendtartomány létéről és jövőjéről. /Fodor György: 15 éves a Piarista Öregdiákok Baráti Köre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2005. szeptember 12.
Kolozsváron a Báthory István Gimnázium aligazgatónője, Káptalan Erna szerint a gimnázium 1100 tanulója és a tanárok bizakodó hangulatban kezdhetik az új tanévet. A tantermek rendbetétele a múlt héten befejeződött, három teljes létszámú első osztály kezd az új tanévben. A Brassai Sámuel Gimnázium igazgatónője, Kósa Mária elmondása szerint végleges kinevezéssel rendelkező tanáraik vannak. Jelenleg a nappali tagozatra hozzávetőlegesen 800 diák jár, az esti tagozaton pedig 300 körüli a diáklétszám. Idén két első osztály indult. Gond van a X. osztályos tankönyvekkel: a tanterv-változás miatt az új tankönyvek fordítása akadályba ütközött, ezért ezek csak a tanévkezdés után fognak megérkezni. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Wolf Rudolf véleménye szerint a diáklétszám csökkenőben van az alsó tagozat osztályaiban, másrészt pedig az V–VII. osztály délutáni tanítása nem felel meg a szülőknek. Az iskolának ebben a tanévben több mint 650 tanulója van. Jelenleg egy első osztályt indítottak. A Kolozsvári Református Kollégium tanára, László Margit tájékoztatott: a kollégium 265 diákja változatlan körülmények között kezdi a tanévet. Létrejött a három IX. osztály. A János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatónője, Popa Márta a tankönyvek hiányára panaszkodott. Idén egy, 25-ös létszámú első osztályt indítottak, a IX. osztályban pedig két osztály indult: egy a reál és egy a humán tagozaton. Jelenleg 330 diák tanul ebben a tanintézményben. A Római Katolikus Gimnázium igazgatónője, Schuller Hajnal szerint az iskola közel 200 tanulója számára mind a tankönyvellátás, mind a tanerők helyzete megoldott. A Sigismund Toduta Zeneiskola aligazgatója, Máthé Árpád arról számolt be, hogy egy magyar és két román osztály van mindegyik évfolyamon. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Gimnázium aligazgatónője, Irsay Mónika szerint iskola összlétszáma 1500 tanuló, ebből közel 300 tanuló jár a magyar tagozaton. A Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatónője, Tonder Ilona szerint az iskolába hozzávetőlegesen 700 gyerek jár, ebből közel 150 a magyar tagozaton tanulók létszáma. A Monostor negyedi Ion Creanga Általános Iskola aligazgatója, Márk Lajos közölte, az iskola összlétszáma 1100 fő, ebből a magyar osztályban tanuló gyerekek számaránya 27 százalék, azaz közel 400 tanuló. Minden évfolyamon van magyar osztály, sőt: a 7. és 8. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály van – mindegyikben több mint 20 gyerekkel. /Nagy-Hintós Diana: Különösebb gondok nélkül indul az iskola. Országszerte ma kezdődik a 2005/2006-os tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2005. december 22.
Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium december 20-án rendezte meg ünnepélyes karácsonyi műsorát az iskola dísztermében. A közönséget Schuller Hajnal igazgató köszöntötte. A tanulók Dickens Karácsonyi énekét adták elő, a színdarabnak elsöprő sikere volt. /Török Á. Rebeka: Isten maga a szeretet. Karácsony a katolikus gimnáziumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2006. január 15.
Kolozsváron a Római Katolikus Pázmány Péter Szemináriumi Líceum évbúcsúztató, karácsonyt köszöntő műsoros délutánt rendezett az iskola dísztermében. A katolikus líceumban nemrég igazgatóváltás is volt, a fiatal igazgató Schuller Hajnal. Felléptek a legkisebbek s a legnagyobbak, fiatal tanáraik a diákokkal együtt színpadra léptek, kísérték az éneket gitárral. /Bodó Márta: Biztató. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 15./
2006. január 22.
Január 14-én a kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában a Báthory Szülői Szövetség hármas bemutatót szervezett. Megnyitották a Báthory István Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Szemináriumi Líceum tanulóinak rajzaiból álló kiállítást, és egyben bemutatták az ezekből készült 2006-os esztendei fali kalendáriumot, melynek nyomdai előkészítését a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület vállalta. Bemutattak továbbá néhány magyarországi és székelyföldi, diákok előadásában elhangzó népmeséket tartalmazó CD-t, valamint az iskola fennállásának 425. évfordulóján megjelent Az örök iskola és az Évgyűrűk (a gimnázium 1773–1914 közötti múltjából) című könyveket. Orbán István művészpedagógus tanárként és grafikusművészként, krónikás íróként is kiváló értékteremtőnek és hagyományőrzőnek bizonyult, az Évgyűrűk szerzőjeként, a kalendárium szerkesztőjeként, a tanulók képzőművészeti nevelésének irányítójaként. Hat éve vezeti a rajzoktatást, időt fordít az adatgyűjtésre és az írásra. Nyomtatásra készen áll a Jósika családról szóló könyve, dolgozik az Évgyűrűk második kötetén, amely a piarista iskola 1914– 1948 közötti történetét mutatja be. /Fodor György: Hármas bemutató a hagyományok szellemében. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 22./
2006. június 15.
Nem látványos, de annál fontosabb az a jótékonysági tevékenység, amelyet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye folytat Erdély-szerte. A 2000. évi zsinat szociális-karitatív előirányzatainak életbe léptetéséről tanácskoztak június 14-én Kolozsváron. Szász János, a főegyházmegyei Gyulafehérvári Caritas igazgatója beszámolt arról, miként végzi az egyház az elesettek felkarolását, szó volt a különböző otthonok működése mellett a betegápolásról, a háztartási és családsegítésről, idősgondozásról, a gyermekek felkarolásáról, a fogyatékkal élő és a katasztrófa sújtotta személyek támogatásáról, de mezőgazdasági és tanulmányi támogatási formákról is. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője ismertette, hogy nem múlik el hónap, hogy a lap ne számoljon be valamely egyház szeretetszolgálatának a tevékenységéről. Fábián Mária, a helyi Szent Mihály Caritas igazgatónője bemutatta a szeretetszolgálat egyebek mellett adománygyűjtő, gondozó, szaktanácsadó és ismertterjesztő előadásokat nyújtó szerteágazó tevékenységét. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus hangsúlyozta, hogy az Agapé vendéglő nyereségét a szegények megsegítésére fordítják. Fény derült még a Filantróp Alapítvány ingyenes egészségügyi tevékenységére, beleértve a Segítő Jobb magyarországi kezelést finanszírozó szervezettel történő együttműködést. Geréd Péter besztercei plébános elmondta, a rászorulókat felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül kiszolgáló besztercei ingyenkonyha nemsokára tízéves lesz. A Kolozsvári Római Katolikus Gimnázium az előadássorozat végén jelentette be, hogy idén először első és ötödik osztályt is indít. /-ó –n: Közös ügy a szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2006. október 3.
Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének és a Szent Gábor Ifjúsági Fórum évadnyitó ünnepségén, október 1-jén Timár Zoltán a Szent Mihály-templom plébánosa osztotta meg a résztvevőkkel elmélkedését. A Római Katolikus Pázmány Péter Gimnázium énekkarának fellépése után versek hangzottak el. /D. I.: Évadnyitó ünnepség a Katolikus Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2006. október 31.
Szilágycsehben nyolcadik alkalommal rendezte meg Bodea György kémiatanár a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. Akkora volt az érdeklődés, hogy kétnaposra kellett nyújtani a rendezvényt, mert a 27 előadás nem fért be egyetlen napba. A rendezők mintegy 250 résztvevőre számítottak, de majdnem 460-an jöttek el. A Szilágyságból és a környező megyéken kívülről Déváról, Temesvárról és Maros megyéből is érkeztek csapatok. Október 27-én az általános iskolások léptek színpadra. Közülük a szilágynagyfalui Petri Mór Általános iskola Maszkurái kapták az első díjat, második lett a tasnádi Minitinik csapata. A harmadik helyen a dévaiak és a gernyeszegiek osztoztak. Október 28-án a középiskolásoké volt a színpad. A szilágycsehi művelődési otthon kicsinek bizonyult a sok jó előadás mindegyikére. Bessenyei István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja, zsűrielnök értékelésében jelezte: nagyon nagy gondban voltak, mert látványosan javult az előadások színvonala. Végül két első díj mellett döntöttek: a székelyhídi Grifittit és a zilahi Szkoccsot tartották a legjobbaknak. Második díjat kapott a nagyváradi Epepe. Harmadik díjat a kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium Angyalkák csapata vitte haza, ők kapták a közönségdíjat is. A zsűri különdíjakat is kitalált, hogy jutalmazza a diákok lelkesedését. A Sziporkák díjat a tasnádi Teletinik érdemelték ki, de a krasznai Tinikomédiások is kaptak díjat. „Már a tavaly is az volt az érzésem, hogy a PADIF Erdély legfontosabb diákfesztiválja lesz, az idén csak erősödött ez az érzés”, nyilatkozta Mátyás Irén, a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója. Elmondta, régóta évente két-három csapatot is meghív Zsámbékra a Kárpát-medencei diákszínjátszó fesztiválra, de most nem tudott dönteni. /Józsa László: Sikeres diákszínjátszó fesztivál. III. díj a kolozsvári Pázmány Péter Gimnáziumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2007. február 17.
Farsangi mulatságra hívta leendő diákjait és az iskola iránt érdeklődőket Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium február 15-én, a Báthory-líceum kisépületébe. Schuller Hajnal, az iskola igazgatója elmondta: óriási érdeklődés övezi az első osztályt, annak ellenére, hogy csak tavaly indítottak első ízben elemi szintű képzést. Az iskola első osztálytól tizenkettedikig végig viheti diákjait, így egységes szellemben folyhat a gyerekek képzése. /Sándor Boglárka Ágnes: Farsangi toborzó a katolikus iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2007. március 16.
Kolozsváron a Protestáns Teológia hallgatói nyitották a kolozsvári ünnepségeket, a fiatalok Mátyás király szobra előtt a forradalmat és szabadságharcot felidéző dalokat énekeltek, majd magyar zászlókat lobogtatva vonultak be a Szent Mihály-templomba, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. A történelmi egyházak képviselőinek ünnepi beszédei között az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kórusának, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesített énekkarának előadása csendült fel. Czirják Árpád katolikus érseki helynök után Pap Géza református püspök beszédében azt taglalta, hogyan fér össze egyház és politika. Elmondta: az egység megőrzését a politikum is céljának kell hogy tekintse. Az egyház feladata pedig az, hogy a politikum tudomására hozza: a hatalmat kölcsön kapta csupán. – Az egyház figyelmeztető és imádkozó háttér kíván lenni Isten népe érdekében – magyarázta a püspök. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az 1848-as forradalom azt sugallta a világnak, hogy egy kis nép is fel tud lázadni a zsarnokság ellen, ha van erejét megsokszorozó hite a rablánc lerázására. Orbán László lelkész a lutheránus és evangélikus egyház képviselőjeként elmondta: a forradalom által kivívott szabadság csak a szeretet égisze alatt teheti teljessé az ünneplést. A megjelentek a Biasini-szállóhoz vonultak, ahol Tibád Gergely, a Báthory István Elméleti Líceum diákja szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd az Apáczai Csere János Líceum kórusának dalai kíséretében mindenki elhelyezhette koszorúit a Petőfi emléktáblánál. /Dézsi Ildikó: Ökumenikus istentisztelet Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. június 20.
Az oktatási tárcának külön belső szabályzatot kell kidolgoznia az iskolákban használatos vallási jelképekről – utasította el a Bukaresti Ítélőtábla a Tanügyminisztérium beadványát, amelyben az megfellebbezte az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) döntését. A CNCD kérte az ikonok és más vallási jelképek mellőzését a tanintézetekből, illetve hogy ezeket csak a hittanórákon használják. Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója kifejtette: „Felekezeti iskolaként természetesen minden osztályteremben elhelyeztünk egy keresztet. Úgy vélem, ha a világi tanintézetek, illetve osztályok a kereszténységhez való tartozásuk kifejezéseként keresztet akarnak tenni a falra, akkor ezt nem szabad korlátozni. Ám rendeletben előírni sem feltétlenül szükséges”. /N. -H. D. : Ki az ikonokkal az iskolából? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2007. július 11.
Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. augusztus 13.
Augusztus 12-én megtelt a kolozsvári főtéri Szent Mihály-plébániatemplom. Búcsúmiséjét celebrálta Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, Néhány hónappal ezelőtt Jakubinyi György érsek úgy döntött, hogy áthelyezi őt. Voltak, akik állást foglaltak a döntés ellne, aláírást gyűjtöttek, küldöttségben járultak az érsek elé, nyílt levelekben fogalmazták meg ellenvetésüket, tiltakozásukat, de eredménytelenül. Czirjáknak sok az ellenzője is. A főesperes megbízatása augusztus elsején lejárt, utóda a székelyudvarhelyi Kovács Sándor lesz. A leköszönő kanonok a szentmisén bejelentette: megalázónak tartja az eljárást, ezért kérte nyugdíjaztatását. A szentmisén megjelentek a plébánia mellett működő intézmények, a Caritas, a Nőszövetség, a Filantróp Alapítvány, a Pázmány Péterről nevezett Római Katolikus Gimnázium, valamint az Agapé-komplexum vezetői, Boros János alpolgármester, Vekov Károly volt képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A szentmise végeztével Czirják Árpád elmondta: márciusban az érseki hivatal rövid faxban értesítette őt arról, hogy brassói, valamint marosvásárhelyi főesperes-társaival (tehát Csató Bélával és Csiszér Alberttel) együtt elhelyezik tisztségéből. Felajánlották neki, hogy válasszon a másik két pozíció közül, vagy válassza akármelyik másik plébániát a főegyházmegye területéről. Ő az ajánlatot visszautasította, mert megalázónak tartja, hogy annyi évi szolgálat után ilyen formában közlik vele az áthelyezést. Ha a főpásztor így megalázott itt, megalázhat máskor, más plébánián is – fogalmazott a búcsúzó főesperes. Úgy döntött, hogy – bár még 11 évig jogosan szolgálhatna – nyugdíjazását kéri. Kifejtette: továbbra is papi életet fog élni, amit ebben a minőségében a népért, a közösségért megtehet, azt ezentúl is megteszi. A búcsúbeszéd után a jelenlevő személyiségek szólaltak fel. A legtöbben méltatták Czirják érdemeit, közösségépítő munkáját, a sok intézmény létrehozását és támogatását. Boros János alpolgármester a közösség, a város nevében megköszönte a kitartó munkát, az áldozatvállalást. Czirják Árpád a Donát úton épülő Szent István-templom melletti házba költözik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Czirják Árpád: nyugdíjba vonulásom tiltakozás! Búcsúmisét celebrált a leköszönő főesperes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./