Erősödő partiumi regionalizmus, tudományos alapokon
A Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) április 28-án Nagyváradon együttműködési megállapodást kötött a Magyar Regionális Tudományi Társasággal (MRTT).
A Partiumi Keresztény Egyetem keretein belül önálló kutatási egységként működő PTKI 2015-ben alakult, létrehozásának célja a Partium területét érintő regionális kutatások tudatos felvállalása, szervezése, a meglévő interdiszciplináris kutatási kapacitás egy rendszerbe való összefogása. Az intézetnek belső és külső tagjai is vannak, a PKE tizenhat főállású oktatója mellett hét Partiummal foglalkozó kutató. Az intézet igazgatója Szilágyi Ferenc geográfus, egyetemi docens.
Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma. Egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze. A társaság tagjainak száma meghaladja a háromszázat, közülük közel kilencvenen a határon túli regionális műhelyeket képviselik. Az MRTT a magyarországi tudományos közösség és a határon túli magyarság érdekében összesen tizenhárom regionális tagozatot működtet.
A PTKI az együttműködési megállapodással a Magyar Regionális Tudományi Társaság 14., partiumi tagozatává vált. Az MRTT vezetősége április 27–28-án– látogatást tett Nagyváradon, hogy személyesen is megismerhesse a partiumi tagozat kollégáit, továbbá a PKE érdeklődő hallgatóit – tantermi előadást is tartva egyúttal. Szilágyi igazgató beszámolt a működés első hónapjainak eredményeiről, tárgyévi terveiről. Pálfi József rektor az ünnepi ülés kapcsán kifejezte elismerését, és támogatásáról biztosította a kutatókat. Rechnitzer János professzor, az MRTT elnöke örömmel nyugtázta a PTKI lendületes indulását, kutatóinak innovatív hozzáállását. Érdeklődött az intézet közeljövőben várható, kézzel fogható tudományos eredményei iránt, segítséget is felajánlva. Javaslatára a PTKI-val közösen rendezik meg 2016 őszén Váradon az MRTT következő vándorgyűlését, mintegy 150 fő részvételével.
Nyugati Jelen (Arad)

A Magyar Regionális Tudományi Társaság tagozatává vált a Partiumi Területi Kutatások Intézete
A Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) tagozatává vált a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) – közölte pénteken honlapján a nagyváradi székhelyű PTKI.
A két szervezet együttműködéséről csütörtökön írtak alá megállapodást Nagyváradon annak a kétnapos látogatásnak a keretében, melyet az MRTT vezetősége tett a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő intézetben.
A partiumi intézet 2015-ben alakult a Partium területét érintő regionális kutatások végzése, szervezése, valamint a meglévő interdiszciplináris kutatási kapacitás összefogása céljával. Az intézethez a PKE 16 főállású oktatója és külső tagként hét Partiummal foglalkozó kutató tartozik.
Szilágyi Ferenc geográfus, egyetemi docens, az intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az önmagát regionális egyetemként meghatározó Partiumi Keresztény Egyetemhatékonyabbá teszi a nyelvészek, geográfusok, történészek, szociológusok partiumi tematikájú kutatásait. Szilágyi Ferenc azt is pontosította, hogy olyanokat is felvesznek az intézetbe, akik nem élnek a Partiumban, de a térséget kutatják.
Az intézet közleménye szerint Rechnitzer János professzor, az MRTT elnöke felajánlotta segítségét a PTKI közeljövőben várható tudományos munkájához. Rechnitzer János javaslatára a PTKI-val közösen Nagyváradon szervezik meg 2016 őszén az MRTT következő vándorgyűlését, amelyre mintegy 150 kutatót várnak.
erdon.ro

Partium újonnan elkészült térképét mutatták be Nagyváradon
Partium újonnan elkészült térképét mutatták be egy csütörtök esti rendezvényen Nagyváradon.
A térkép a Partiumi Területi Kutatások Intézete, a Partiumi Kiadó és a Partiumi Autonómiatanács közös gondozásában készült. Szerkesztési munkálatait Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója végezte, rajzi részleteit pedig Jancsik Péter kolozsvári térképész dolgozta ki.
Szilágyi Ferenc - aki a Partiumi Autonómiatanács elnöki tisztségét is betölti - az MTI-nek elmondta, hogy Partium határai az évszázadok során sokszor és nagymértékben változtak, olyan időszak is volt, amikor a tartomány Karánsebestől Kassáig terjedt. Ezért a terület aktualizált határainak a megrajzolásakor abból indultak ki, hogy mi nem Partium.
"Hosszú távú stratégiai célként azt fogalmaztuk meg, hogy a Partiumnak romániai régióvá kell válnia, ezért a területet csakis Románia keretei között értelmeztük. A trianoni határt elfogadtuk a Partium északnyugati határának, a régió keleti határát a történelmi Erdély, déli határát pedig a Bánság határánál húztuk meg" - magyarázta Szilágyi Ferenc. Hozzátette, hogy a térkép megrajzolásakor nem voltak tekintettel a jelenlegi romániai megyék határaira, ezeket ugyanis nem tekintik "kőbe vésett" határvonalaknak.
A Partiumi Autonómiatanács elnöke elmondta: a térkép alapváltozata készült el magyar és román településnevekkel, amely alapján a későbbiekben turisztikai, autós, vagy más tematikájú térképeket lehet készíteni. Hozzátette: pályázati forrásokat keresnek ahhoz, hogy a térképet nagy példányszámban nyomtassák ki, és ingyen juttassák el minden érdeklődőnek.
Szilágyi Ferenc elmondta: a térkép elkészítésével a partiumi identitástudatot kívánják erősíteni. Ugyanezt a célt szolgálta a Partium címerének és zászlajának az elkészítése.
A Partiumi Autonómiatanács 2015 májusában fogadta el a régió jelképeit. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel korábban pályázatot írtak ki az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, amely "Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része" jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.
Gazda Árpád

A tudománynak a nemzet felemelkedését kell szolgálnia
Fényes Elektől az Európai Statisztikai Rendszerekig címmel rendezett Kárpát-medencei kitekintésű statisztikai konferenciát a Magyar Statisztikai Társaság és a Partiumi Területi Kutatások Intézete július 1-jén délután és 2-án délelőtt Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Plenáris üléseken és szekciókban zajló kerekasztal-beszélgetéseken járták körbe a meghívott szakemberek a magyar és a nemzetközi statisztika aktuális kérdéseit, különös tekintettel egyrészt e tudomány oktatásának helyzetére és perspektíváira, másrészt a modernizációban és területfejlesztésben betöltött szerepére. Az előadások rendjén a történeti visszatekintésre is gondot fordítottak, már csak azért is, mert e hónap 23. napján lesz 140. éve annak, hogy a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, az Országos Statisztikai Hivatal elődjének, az 1848-as Központi Statisztikai Hivatalnak a megalapítója, Fényes Elek földrajztudós visszaadta a lelkét Teremtőjének. A nagy előd a Bihar vármegyei Csokalyon született, tanulmányai egy részét Váradon végezte. Szülőfalujában szobra áll, a PKE-nek helyet adó Nagyváradi egyházkerületi székház udvarán pedig 2013-ban emléktáblát avattak a tiszteletére, a konferencia részvevői mindkettőt felkeresték és megkoszorúzták.
Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke emlékeztetett a konferencia elején, hogy a rendezvényre éppen a köztisztviselők napján kerül sor, hiszen július 1-je 1997 óta a közalkalmazottak törvényes ünnep- és pihenőnapja Magyarországon, márpedig a statisztikusok zöme ebben a státusban munkálkodik minden civilizált országban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az általa vezetett szakmai szervezet képviselői mellett hat magyarországi és három határon túli magyar anyanyelvű egyetem szakemberei emelik részvételükkel a Nagyváradi konferencia ázsióját, méltatva egyúttal a vendéglátó tanintézetet. Ez utóbbi nevében ifj. Szilágyi Ferenc docens köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Tőkés Lászlónak, a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének.
Megnyitó beszédében európai parlamenti képviselőnk a Szentírásból vett idézet – „elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” – mentén vázolta az erdélyi magyar tudományosság dicső múltjára rákövetkezett keserű közelmúltat, a kommunizmus idején végbement szellemi-lelki-tárgyi pusztítást külön kiemelve, aminek csak egy töredékét sikerült jóvátenni a diktatúra bukása után eltelt negyedszázadban. S bár a bibliai ige kifejezetten az isteni tudományokra vonatkozik, nyugodt szívvel általánosíthatunk – mondta a püspök –, hiszen Isten nélkül és az ő tudománya nélkül elvész a nép, és elvész akkor is, ha a nemzeti-keresztény tudományosságunk nem tudja betölteni a maga hivatását országaink, közösségeink, népünk életében. Tőkés László röviden vázolta a Partiumi Keresztény Egyetem történetét, amely e történelmi régió reneszánszának bölcsőjeként nemzetfenntartó szerepet tölt be a Sulyok István Egyházi, Felsőoktatási és Művelődési Központ egységében. A magyar statisztikai tudomány kialakulása és fejlődése, intézményesülése, illetve Fényes Elek élete és munkássága is sok tanulsággal, példázattal szolgál a ma embere számára – jelentette ki az EP-képviselő. A magyar nemzet viszontagságos történetébe szervesen beleillik a sorscsapások utáni örökös újrakezdés, ami oly jellemző tudományosságunkra, egészében és részeiben egyaránt. Mindig az Értől kellett eljutni az Óceánig – mondotta Adyval szólva.
S bár tudomány nélkül elvész a nép, de csupán a tudományosságban, annak művelésében és az öncélú kutatásban nem merülhet el. A cél ugyanis a nemzet felemelése, lám, maga Fényes Elek is ezt az utat kereste a tudományban – mutatott rá Tőkés László. És ezt szolgálják az utóbbi évekbe létrehozott partiumi intézmények is, a kutatóintézettől az autonómiatanácsig. A tudományt eszközként tudjuk felhasználni politikai céljaink elérésére is, ezek pedig a nemzet megmentésében, megtartásában és megerősítésében konvergálnak.
A jelen statisztikai konferenciának hozzáadott értéke a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében zajló tudományos együttműködés, de a regionális kollaborációnak is nagy a tétje a régiók Európájában – zárta beszédét az egyetem elnöke, azt kívánva, hogy a tudomány megfelelő eszközöket adjon mindazok kezébe, akik akár szűkebb, akár tágabb pátriánk felemelkedéséért tenni akarnak.
tokeslaszlo.eu

Nagyváradon tartja vándorgyűlését a Magyar Regionális Tudományi Társaság
- Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen tartja csütörtökön és pénteken 14. vándorgyűlését a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT).
Az MTI-hez eljuttatott szerdai közlemény szerint a társaság vándorgyűlése a kis- és középvárosok területi fejlődésben játszott szerepét kívánja megvitatni. A rendezvényen 115 kutató jelezte részvételét, akik 90 tudományos előadást tartanak. A szakemberek a városi fejlődés és fejlesztés különböző aspektusait, kapcsolódó területeit fogják bemutatni előadásaikban.
Az esemény keretében csütörtökön tartják meg a társaság közgyűlését, és mutatják be a regionális tudományok területén az elmúlt időszakban megjelent könyveket. A munkálatok csütörtökön plenáris ülésen, pénteken pedig 12 szekcióülésen folytatódnak.
Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének igazgatója, a rendezvény helyi szervezője az MTI-nek elmondta: elsősorban a regionális kutatásokkal magyar nyelven foglalkozó szakembereket, a társaság tagjait hívták meg a seregszemlére, de a németországi és szlovéniai testvértársaságok részéről is lesznek előadók. Hozzátette, a 12 szekcióülés egyikében angol nyelven hangzanak majd el az előadások, hogy ezáltal lehetőséget teremtsenek a bekapcsolódásra azok számára is, akik nem beszélnek magyarul.
A Partiumi Keresztény Egyetem keretében működő kutatóintézetet igazgatója hozzátette: mind az intézet létrehozásával, mind az MRTT-hez való csatlakozással, mind pedig a vándorgyűlés Nagyváradra hívásával azt akarják megmutatni a szakma számára, hogy van létjogosultsága a Partiumnak, mint Kárpát-medencei nagyrégiónak. Hozzátette, éppen ezért az eseményre látogató kutatókat érmelléki borokkal és bihari sajtokkal is megkínálják, és szót ejtenek az érmelléki márkanévről és a vidék lehetséges hungarikumairól is.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti
Kolozsvár/Nagyvárad

Nagyszabású tudományos fórum
Szeptember 15-én és 16-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen zajlik a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) tizenegyedik vándorgyűlése.
Idén Nagyváradon tartja vándorgyűlését – szám szerint a tizennegyediket –a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT). „Főként azért érte Nagyváradot ez a megtiszteltetés, mert a tavaly megalakult Partiumi Területi Kutatások Intézetét (PTKI) az idén felvették az MRTT tagszervezetei közé”, mondta csütörtök délelőtt az esemény megkezdése előtt a Bihari Naplónak a házigazda Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a PTKI vezetője. Szilágyi Ferenc hozzátette, hogy több mint száz egyetemi tanár, kutató jött el erre az eseményre, amelyen mintegy kilencven előadás hangzik el. Szilágyi Ferenc kifejtette: „ez az első olyan lehetőségünk, hogy ezeknek a kutatóknak bemutassuk a Partiumot, és meg is tapasztalják, mit jelent Nagyvárad, milyen életérzés partiuminak lenni. Mivel ezek azok az emberek, akik a Kárpát-medencei térben meghatározzák a regionális gondolkodást, ezért számunkra ez az esemény alkalmat jelent arra, hogy fogadják be a Partiumot a Kárpát-medencei nagyrégiók sorába. Tapasztalataim szerint ugyanis bár a Bánságot és Partiumot is elfogadják, de nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ezeknek a régióknak. Ezzel a vándorgyűléssel próbáljuk a magyar regionalisták tudományos társaságába bevinni a Partiumot, mint régiót, hogy legyen ott a köztudatban” – fogalmazott Szilágyi Ferenc.
Partiumban, Partiumért
A kétnapos rendezvénysorozat csütörtök délelőtt fél tízkor az MRTT közgyűlésével kezdődött, majd könyvbemutatókkal folytatódott. Maga a vándorgyűlés kora délután vette kezdetét, melynek fő témája a kis-, és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. Csütörtökön a délután folyamán hangzottak el a plenáris előadások, este díjkiosztó ünnepségre került sor, majd a házigazdák által szervezett Partium-est következett. A mai nap folyamán tizenkét szekcióban hangzanak el előadások.
A vándorgyűlésről és magáról az MRTT-ről annak elnöke, Rechnitzer János, egyetemi tanár beszélt szerkesztőségünknek, elmondva, hogy „a Magyar Regionális Tudományos Társaság 2003-ban alakult, és célja, hogy a térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatokkal foglalkozó szakembereket összefogja, egy olyan keretet teremtsen, amelyben ezek a szakemberek egymással kommunikálnak, és megismerik a legújabb kutatási eredményeket. Az alapító elnöknek, Horváth Gyula professzornak volt egy nagyon szép elve, hogy ezt a társaságot a határon túlra is kiterjesztette, így erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki tagozataink is vannak. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemen megalakult a partiumi kutató központ, és mi segíteni kívánunk a partiumi barátainknak, hogy kutatásaikat jobban tudják integrálni a hazai és nemzetközi folyamatokba”. Az elnök hozzátette: az a tény, hogy az MRTT Nagyváradon tartja vándorgyűlését jelzésértékű ebben a vonatkozásban.
Pap István
erdon.ro

Felkerült a Partium a regionális tudományi kutatók térképére
A Magyar Regionális Tudományi Társaság szeptember 15-16-án Nagyváradon tartotta a 14. köz- és vándorgyűlését. A helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem, a társszervező pedig a Partiumi Területi Kutatások Intézete volt.
Mintegy 115 Kárpát-medencei kutató részvételével tartották meg a Magyar Regionális Tudományi Társaság 2016-os vándorgyűlését. Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma, egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze. A vándorgyűlés nagy jelentőséggel és bemutatkozási lehetőséggel bírt a megújuló PKE és az annak keretében működő partiumi kutatóintézet számára is, hiszen Soprontól Csíkszeredáig, a Délvidéktől a Felvidékig szinte valamennyi jelentős magyar felsőoktatási intézmény és kutatóközpont (köztük a Magyar Tudományos Akadémia) képviseltette magát az eseményen. Bár a rendezvény elsősorban a regionális tudományterület magyar képviselőinek a seregszemléje volt, a nemzetközi plenárison és szekcióban a szakma neves német, szlovén és román képviselői is megjelentek.
Az első napon az éves közgyűlés, könyvbemutatók (Dusek Tamás–Kotosz Balázs: Területi statisztika; Fábián Attila–Pogátsa Zoltán (szerk.): Az európai kohéziós politika gazdaságtana; Nárai Márta–Reisinger Adrienn: Társadalmi felelősségvállalás és részvétel – a lokális és területi közösségi folyamatokban; Rechnitzer János: A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód), a díjátadók és a plenáris előadások kaptak teret (Manfred Kühn tudományos főmunkatárs, Leibniz Institute for Research on Society and Space; Nataša Pichler-Milanović tudományos főmunkatárs, Ljubljanai Egyetem; Pogátsa Zoltán egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem; Lados Mihály tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete; Rechnitzer János egyetemi tanár, az MRTT elnöke, Kincses Áron főosztályvezető-helyettes, Központi Statisztikai Hivatal, Illés Sándor elnök, Aktív Társadalom Alapítvány, Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem).
A Regionális Tudományért Díjat Nemes-Nagy Józsefnek, az ELTE Természettudományi Kar Regionális Tudományi Tanszéke professzorának, az MRTT korábbi alelnökének ítélte oda a társaság közgyűlése, ezzel ismerve el a regionális tudomány területén végzett kiemelkedő kutatói, oktatói és iskolaépítő tevékenységét. Díszoklevelet vehetett át Baranyi Béla, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, Korompai Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, illetve Kiváló Ifjú Regionalista Díjat kapott Tóth Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara adjunktusa. A díjakat Rechnitzer János, az MRTT elnöke adta át.
Az első nap zárásaként a Partiumi Kutatóintézet az Érintő Egyesület támogatásával Partium-estet szervezett, melynek célja a régió sajátosságainak interaktív formában való bemutatása volt. Az est keretében Szakáli István Lóránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár köszöntője után az „Érmelléki” márkanévnek, a Partium 2016-ban kiadott térképének, majd az érmelléki borok és dél-Bihari sajtok bemutatására került sor. Az estet Ady-műsor (Szabó János, Érmihályfalvi Móka Színjátszó Csoport) és fogadás zárta.
A konferencia második napján 12 szekcióban 90 előadás hangzott el, a városkutatás, városfejlesztés, városökológia, a város–vidék kapcsolata, a regionális innováció, a térszerkezet, határok stb. témaköreiben. Önálló szekcióban kapott teret a Partium regionális folyamatainak a bemutatása. A konferenciát városnézés és várlátogatás zárta.
itthon.ma

Gazdák fóruma a PKE-n
Újabb éves konferenciáját tartotta a Partium-Debrecen Agrárklub Nagyváradon. A szombati tanácskozás a PKE-n zajlott.
Hogy mi is ez a fórum? Mint elnökétől, Gáspár Istvántól megtudtuk, 2013-ban alakultak. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Kara 2005-ben mezőgazdasági mérnök szakon kihelyezett képzést indított a Partiumi Keresztény Egyetemen. A nagyváradi intézmény infrastrukturális hátterének és a DE oktatóinak köszönhetően a szak indítása sikeres volt, mára már a végzett hallgatók szép számban vesznek részt Msc és PhD képzésekben, illetve dolgoznak a mezőgazdaság területén. A Partium-Debrecen Agrárklub nyolc Nagyváradon végzett hallgató – Belényesi Imre Lajos, Boros Ferencz, Filep Ferenc Miklós Zoltán, Gáspár István, Glökner Irén Gyöngyi, Makra Máté, Papp László Béla és Székely Zsuzsanna –, illetve egy Szegeden végzett kezdeményezésére, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) oktatóinak támogatásával alakult. Az alapítók célja, hogy segítsék a MÉK Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett szak hallgatóinak a beiskolázását, támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű diákoknak a diplomaszerzésben, és ösztönözzék a hallgatók továbbtanulását – ismertette terveiket Gáspár István elnök. A klub tanulmányutakat is szervez a hallgatóknak, valamint segít a gyakorlati helyek felkutatásában a hetedik félévre beiratkozott mezőgazdasági mérnökök számára. A célok között szerepel szakmai előadások, határon átnyúló találkozók szervezése, valamint kapcsolattartó hálózatok kiépítése. Az Agrárklub létrehozását támogató debreceni és nagyváradi egyetemi vezetők célja, hogy a klubot olyan partiumi, magyarországi mezőgazdasági vállalkozók is megismerjék, akik a végzettek számára munkát tudnak adni a szakmai gyakorlatok keretében, illetve a diploma megszerzése után is.
Nem adják fel
Az idei a negyedik ilyen jellegű konferencia volt, igazából gazdafórum zajlott a PKE-n, amelynek fő témája ezúttal a gyümölcstermesztés volt. A szakmai előadásokra nagyon sokan voltak kíváncsiak, ám emellett azt is megtudhattuk, hogy a két egyetem kapcsolata az 1990-es évekre nyúlik vissza, és már azóta próbálnak a PKE-n önálló agrárszakot létrehozni. Ez a mai napig nem sikerült, ám a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Karának itteni kihelyezett képzésén már 80–90-en végeztek az elmúlt években. A PKE részéről dr. Szilágyi Ferenc hozzátette: az egyetem vezetése továbbra is fontosnak tartja, hogy Váradon magyar nyelvű agrárképzés legyen, a jelenlegi formája is lényeges, és nem tettek le a saját szak indításáról sem. Ajándékképp amúgy Szilágyi Ferenc kiosztotta a Partium térképét, amely tavaly jelent meg, és amelyet többek között a Partiumi Területi Kutatások Intézete jelentetett meg. Hozzátette: az intézetük a magyar agrártárca támogatásával idéntől immár mezőgazdasági tematikájú kutatásokat is folytatni fog.
Támogatják
Jelen volt a tanácskozáson Csomortányi István is, aki lapunknak elmondta: az Érmelléki gazdák Egyesülete is támogatja a rendezvényt, és a konkrét újdonság velük kapcsolatban, hogy a magyarországi szaktárca támogatásával idén a PKE két olyan hallgatójának tudnak ösztöndíjat biztosítani, akik az említett kihelyezett váradi képzésben vesznek részt.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Váradi Szent László Napok a lovagkirályról szóló tematikus év fényében
A nagyváradi Szent László Egyesület előadás-sorozattal és kulturális fesztivállal tiszteleg a lovagkirály előtt az uralkodóról szóló idei tematikus évben.
Véget vetettek szerdán a titkolózásnak: idén június 19–25. között tartják meg a nagyváradi Szent László Napokat. A szervező Szent László Egyesület ugyanakkor egy, a Partiumi Területi Kutatások Intézetével közösen szervezett előadássorozattal is próbálja minél szélesebb körben ismertté tenni Várad alapítójának életét és tevekénységet.
Mint Zatykó Gyula főszervező emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László-évnek nyilvánította a 2017-es esztendőt, Nagyvárad pedig Győr, Krakkó és Zágráb mellett az emlékév egyik kiemelt helyszíne. A Körös-parti város egyházi és világi eseményekkel is készül a február 17-én, pénteken Győrben elrajtoló Szent László-évre, az egyházi rendezvényeket a római katolikus püspökség szervezi, a világiak esetében pedig a Szent László Egyesület a Nemzetpolitikai Államtitkárság partnere. Mint Zatykó Gyula elmondta, több javaslatot is beterjesztettek az államtitkárságra, ezek még elbírálás alatt állnak, de az már biztos, hogy állantitkárság önálló programmal érkezik a Szent László Napokra.
Előadások a lovagkirályról
A Szent László Egyesület saját programokkal is készül a Szent László-évben, a Partiumi Területi Kutatások Intézetével közösen Szent Lászlóról szóló előadássorozatot is indít. Debrenti Edit a kutatóintézet képviseletében a sajtótájékoztatón elmondta, az előadók között lesz művészettörténész, aki a Szent László-legendák erdélyi falképeiről tart vetítőképest előadást, mint ahogy Váradra érkezik a Szent László-freskók restaurátora is. Antropológus-biológus szakember avatja majd be az érdeklődőket a győri ereklyekoponya körüli felfedezésekbe – ugyebár nemrég készült el Szent László arcrekonstrukciója, és történész beszél majd a középkori szentkultuszról.
Alakul a kulturális fesztivál
A Szent László Napokról a családbarát kulturális fesztivált immár ötödik éve tető alá hozó Szent László Egyesület elnöke, V. Korpos Dalma árult el részleteket. Mint kiemelte, már önmagában véve is ünnep lenne a 2017-es Szent László Napok, hiszen a Szent László Egyesület és partnerei immár ötödik alkalommal készülnek tető alá hozni Nagyvárad legnagyobb kulturális fesztiválját. De még nagyobb rangot ad az eseménynek, és még nagyobb terhet rak a szervezők vállára a tény, hogy Szent László-év az idei.
Elmondta, a szervezés már teljes gőzzel zajlik, a fellépő sztárokkal is elkezdték megkötni a szerződéseket, így ígérik, hogy hamarosan jelentkeznek a részletekkel. De addig is annyit elárult, hogy az idei Szent László Napok is javarészt a nagyváradi várban zajlik, szlogenje pedig: Szent László Napok – a királyi hét. „Természetesen idén is lesz Nagyváradról elszármazottak találkozója, lesz össznépi örömfőzés, lesz kézművesvásár, sok-sok gyermekprogram – hiszen továbbra is családbarát kulturális fesztiválként határozzuk meg magunkat. Idén ugyanakkor még több rendezvényünk középpontjában áll majd Szent László – tudományos előadásoktól a mesékig mindenhol találkozhatunk majd városalapító lovagkirályunk alakjával" – avatott be V. Korpos Dalma. És természetesen az esti fellépések sem maradnak el, csütörtöktől a vasárnapi zárásig négy napon át rendkívül népszerű sztárok szórakoztatják majd a határon innen és túlról érkezőket.
A szerdai sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, hogy érdemes követni a Szent László Napok Facebook-oldalát, illetve Instagramját (szentlaszlonapok), ahol amellett, hogy betekintést lehet nyerni a szervezés kulisszatitkaiba, egy-egy titokról is lerántják a leplet menet közben, és – Szent László-év lévén – még több, Szent Lászlóval kapcsolatos kuriózumot mutatnak meg.  
Krónika (Kolozsvár)

„Kivásárolták az emberek alól a földet”
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium felkérésére tanyafelmérési projekt kezdődött Bihar megyében, ennek eddigi eredményeiről és a jövőre vonatkozó elképzelésekről számoltak be a szerdai sajtótájékoztatón.
Amint dr. Szilágyi Ferenc, az érmihályfalvi Érintő Egyesület elnöke elmondta, Magyarországon már megtörtént a tanyák állapotának felmérése, s most határ menti partiumi területekre vonatkozó, összehasonlításra alkalmas értékeket keresnek – azaz szeretnék tudni, mi történt az elmúlt száz év során az itteni tanyákkal. Ennek megvalósítása érdekében az egyesület együttműködik az Érmelléki Gazdák Egyesületével, valamint a Partiumi Területi Kutatások Intézetével.
Adatbázis
Egyrészt egy primer kutatásról van szó, melynek során helyi szakemberek gyűjtenek adatokat, illetve egy szekunder kutatásról, melynek során a romániai, 2010 évi agrárfelmérés adatait használják fel. Február folyamán el is kezdődött a munka a szatmári és a bihari érmelléki területeken, valamint a bihari Hegyközön. Kétezer kérdőívet kell kitölteniük, olyan objektumokat vizsgálnak meg, melyekről egyelőre nem tudni, hogy igazából tanyák-e vagy sem, s ezek egy adatbázis részét képezik majd.
Magyarországra egyébként jellemző volt a tanyasi élet, a lakosság egy ötöde ilyen településeken élt, kérdés, hogy miután a határok szétválasztották a területeket, nálunk hogyan fejlődtek tovább az egykori tanyák.
Szétvált sorsok
A hazai felmérés készítésében közreműködőket azonban az agrárszektor helyzete is érdekelte, ezért a kérdőíveket kiegészítették az erre vonatkozó kérdésekkel. Egymás mellé szeretnék helyezni a 2010 évi felmérés eredményeit a tényleges helyzettel, ezért a növénytermesztés és állattenyésztés profiljára, a szórványtelepülések állapotára, a zöld-energia felhasználására vonatkozó kérdésekkel egészítették ki az űrlapokat.
A projektre, mely jövő ősszel kell záruljon, a magyar kormánytól négymillió forintot kaptak. Egyelőre a kutatások Érmelléken zajlanak, de hamarosan kiterjesztik Szilágy megyére, valamint Szatmár északi részére és Dél-Biharra. Amire az eddigiek során fény derült, mondta el dr. Szilágyi Ferenc, az az elfarmosodás, vagyis „az agrárnépesség és a földek sorsa szétvált, kivásárolták az emberek alól a földet, a jó földekről eltűntek a tanyák, valójában ezek már szinte csak ott léteznek, ahol a talajminőség gyenge” – fejtette ki dr. Szilágyi Ferenc. Ez egyébként Magyarországra is jellemző, tette hozzá.
Káros folyamat
Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke elmondta: általános trend, hogy megszűnnek a családi vállalkozásokként működő gazdaságok, ehelyett több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalatok jönnek létre. „Ezt nagyon káros folyamatnak tartjuk, hiszen a vidék megtartó ereje mindig az egyéni gazdálkodók által hatott” – fogalmazta meg. Mindezek miatt egy olyan általános, Erdélyre és Partiumra vonatkozó vidékfejlesztési és mezőgazdasági stratégiát szeretnének megalkotni, amelynek a célja az egyéni gazdálkodások fejlesztése, s ennek következményeként a falvak lakosságmegtartó erejének a növelése.
Szeretnének életre hívni egy olyan termelői és értékesítési szövetkezet-hálózatot, ami biztosítja azt, hogy a gazdálkodáshoz szükséges alapanyagot olcsón lehessen megvásárolni, a terményeket pedig minél jobb áron adhassák el. Ehhez viszont egy általános rálátásra van szükségük, ezért fontos a tanulmány. Nem a földek összevonásáról lenne szó, hangsúlyozta ki, hanem arról, hogy első sorban a magyarok lakta településeken segítséget nyújtsanak a gazdáknak a vásárlásban és eladásban. Jelenleg dolgoznak ezen a stratégián.
Dr. Szilágyi Ferenc egyúttal arról is beszámolt: tervezik az Érmellék frissített térképének kiadását, ennek nagy jelentősége van a régiómarketing szempontjából. Legutóbb hat éve jelent meg ilyen térkép.
Érmellék, mint márka
Egyúttal szeretnék az érmelléki termékeket mint márkanevet és termékcsoportot megjeleníteni, mondta el Csomortányi István, s ennek részeként egyre sűrűbben szeretnének kistermelői vásárokat szervezni - céljuk az, hogy havi rendszerességgel jelentkezzen az Érmelléki Termékek Vására - ilyen volt például a múltheti vásár, melyet a rogériuszi Magnólia-téren szerveztek, de ezt megelőzően is voltak hasonló jellegű rendezvényeik. itthon.ma/erdelyorszag

Intézményépítés a tudományos kutatásban
A Magyar Tudomány Ünnepének rendezvényein belül, hosszabb szünet után szervezték meg pénteken Nagyváradon a Partiumi Magyar Tudomány Napja 2017 című előadássorozatot, jeles meghívottakkal. Az eseménynek a Partiumi Keresztény Egyetem új épülete biztosított helyet.
„Nem tudok olyan tudóst, akinek ne lenne mély hite. A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” – idézett Einsteinnek a Princetoni Egyetemen, 1939-ben elhangzott beszédéből dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a pénteki, Intézményépítés és nemzeti összetartozás a Kárpát-medencei magyar tudományos kutatásban című előadássorozat megnyitóján, az egyetem új épületének aulájában. A megismerésnek nincs határa, s ha ez így van, a tudományos gondolkodásnak nem szabad megelégednie a „milyen?” és „hogyan néz ki?” kérdésekkel, fontos feltenni a „miért olyan, amilyen?” és „miért nem más?” kérdéseket is – hangzott el, majd a rektor köszöntötte a debreceni és hazai meghívottakat és résztvevőket.
A közelmúltról
Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke a hosszabb idő után ismét megszervezett rendezvény múltjára tekintett vissza. Bár Váradnak nagyon jelentős múltja van a tudományos élet területén, számos egyházi és világi személy járult hozzá ehhez, mégis, a rendezvény szempontjából a közelmúlt történései lényegesek, mondta el az alapítvány elnöke, aki a későbbiekben kitért az 1990 utáni tudományos szerveződésekre, sikerekre és sikertelenségekre. Egyebek mellett szó esett az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének megalakulásáról, a Sapientia Varadiensis Alapítványról, melynek közreműködésével megemlékezés-sorozatot szerveztek Károly József Irenaeus kanonok, tudós tanár tiszteletére. Az első alkalommal 2000-ben megszervezett Magyar Tudomány Napja Nagyváradon rendezvény hat év után elmaradt, később a Festum Varadinum ülésszakon belül zajló rendezvények vették át a helyét. Rangos esemény volt, amikor 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia Nagyváradon tartotta meg első kihelyezett ülését. További rendezvényekről szólva dr. Fleisz János megjegyezte: fontos, hogy több évtizedes elnyomás után sikerült helyi erőket mozgósítva újra kibontakoztatni Nagyvárad tudományos életét – sajnos egy hosszabb időszakon keresztül a rendezvények csak alkalmanként lettek megszervezve.
Új kezdet
Két éve szereztek tudomást a Partiumi Területi Kutatások Intézetének indulásáról, s az első partiumi konferencián felvetették: eljött az ideje új megközelítésben megszervezni a tudományos ülésszakot. Örvendetes, hogy széleskörű közösségi összefogással sikerült „összekötni a múltat a jövővel”.
Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapító igazgatója nyitóbeszédében köszönetet mondott dr. Pálfi Józsefnek és dr. Fleisz Jánosnak azért, hogy ilyen kiváló partnerségre adtak lehetőséget. Később említést tett a Magyar Tudomány Ünnepén belül az intézet által szervezett rendezvényekről, melyek 2014-ben indultak, s melyeket igyekeztek évről évre megszervezni, tavaly óta Partiumi Regionális Tudományos Konferencia címmel. A későbbiek során a jelenlévők néma főhajtással emlékeztek mindazokra a hazai és debreceni egyetemi tanárokra, akiknek az érdeme, hogy létrejött a konferencia, s akik már nincsenek közöttünk.
Sokan lépnek be
A megnyitó beszédeket plenáris előadások követték. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának titkára bemutatkozását követően többek között arról szólt: a külső köztestületi tagok fele erdélyi magyar tudósokból áll, s Nagyváradról a legtöbb köztestületi tag a műszaki tudományosság területéről „érkezett”, ezt követik a filozófiai és történelemtudományi szakok képviselői. Erdélyből folyamatosan lépnek be fiatalok, Nagyváradról 97 köztestületi taggal bővült a MTA tagjainak száma, hangzott el. Egyre nagyobb az igény a csoportos pályázatokra, a régiókon belüli, határon átnyúló tudományos kutatásokra, fontos teret hagyni a Kárpát-medencei szakmai együttműködésnek, s ilyen értelemben is fontos az informális kapcsolatok kiépítése a tudományos ülésszakok alkalmából.
Előadások
A későbbiekben dr. Páles Zsolt akadémikus, az MTA Debreceni Területi Bizottságának alelnöke a Debreceni Akadémiai Bizottság székházáról, tevékenységeiről tartott előadást, dr. Pusztai Gábor tudományos titkár a DAB díjairól, határon átnyúló kapcsolatairól, kiállításairól szólt. Dr. Sipos Gábor akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, majd dr. Péntek János akadémikus, az MTA Kolozsvári akadémiai bizottságának alelnöke szólalt fel. A szünet után tanácskozással, majd szekciókon belül, szakelőadásokkal folytatódott a rendezvény. Neumann Andrea / erdon.ro