Nagyváradon elkezdődött a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem. „Egészségesebben kellene élnünk, hiszen a génjeink jók” – közölte Czeizel Endre orvos-genetikus, a rendezvény fővédnöke a megnyitón. A szervezők (Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, Rákóczi Szövetség és Temesvári Magyar Diákszervezet) képviselői köszöntötték a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett mintegy 80 fiatalt. „A létszám még nem teljes, 120–130 hallgatóra számítunk” – tájékoztatott Ádám Elvíra szervező. Augusztus 4-től elkezdődnek az irodalom, közgazdaságtan, valamint orvostudomány és egészségvédelem témakörökben zajló szekcióülések. Ezeken bemutatják a Partium és a Helikon című folyóiratokat, szó esik nyugdíjrendszerről és az EU-s források felhasználásáról, valamint a művészetterápiáról és a bioetikáról. /Fried Noémi Lujza: Elkezdődött a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

Október 28-án, az animáció világnapján kezdődik Nagyváradon a második alkalommal megrendezett Metrion Animációs Filmfesztivál (MAFF). A Metrion Egyesület és a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület október 30-ig tartó rendezvénye egyedinek számít, ugyanis a szervezők hangulatteremtő, élményfesztivált rendeznek meg. Balázs Zoltán fesztiváligazgató elmondta, hogy az egész négy évvel ezelőtt kezdődött. A filmvetítések tavaly bővültek alternatív programokkal. A fesztivál programjából hiányoznak a népszerű nagy tömegeket vonzó filmek. Helyettük a Partiumi Keresztény Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatóinak, és a BuSho Workshop termései kerülnek vászonra. /Totka László: Animációünnep Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Véget ért a nyári egyetem
Nagyvárad- Csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartották a 10. alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem záróünnepségét. Részvételi okleveleket is átadtak.
A 10. Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő szervezői a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Rákóczi Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) voltak.
A záróbeszédek sorát Tőkés László EP-alelnöknek, az esemény fővédnökének a felszólalása nyitotta. Elnézést kért a jelenlevőktől, amiért a nyitóünnepségen nem tudott jelen lenni, de a Kolozsvári Magyar Napokon vett részt, mely „eseménynek káprázatos felfutása van” a funari-korszak után, mely tönkretette a magyarok kedélyállapotát. Kolozsvár szülötteként, de partiumi öntudattal az önrendelkezés fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy Romániában két nagy tömbben, a Partiumban és a Székelyföldön él a legtöbb magyar, akiket képzeletbeli hídként köt össze többek közt Kalotaszeg és a Mezőség.
A volt püspök ugyanakkor az elmúlt tíz évre is visszatekintett. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Egyetem is túlélte a nyolc évnyi magyarországi balliberális kormányzás megpróbáltatásait, tavaly pedig „helyére került a nemzeti kormány”, melynek köszönhetjük „nemzeti létünk három komoly alappillérjét”, vagyis a trianoni emléktörvényt, a kettős állampolgárságot és az új alkotmányt. Tőkés László szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, ezért a nyári egyetemre sem szabad önmagában tekinteni, hanem a Kárpát-medencei magyar ifjúsági rendszerek összefüggésében kell kezelni. Úgy fogalmazott: napjainkban, amikor az Európai Unióban a mobilitás mellett kardoskodnak, mi meg kell valljuk nemzeti önazonosságunkat, hitbeli identitásunkat és keresztény mivoltunkat, mert így alakul ki gazdag értékrendünk és európai önazonosságunk is ezek révén szintetizálódik. Az EP-alelnök az épített és természeti környezet megóvásának fontosságára is kitért. Kiemelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Verespatakért folytatott küzdelmét, de meglátásában „félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők megkötötték a boltjaikat, beleértve a magyarok által vezetett minisztériumokat is.”
Egységes stratégia
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatása jövőjéről, a kidolgozandó stratégiáról tartott vetítettképes előadást. Annak a meggyőződésének adott hangot: a közoktatásban egységesen, az óvodától az egyetemig kell gondolkodni, egy egységes stratégiának a kidolgozásakor pedig abból az alapkérdésből érdemes kiindulni, hogy honnan jönnek azok a magyar hallgatók, akikre építeni lehet. Megitélésében az első létszámbeli szakadék az általános és középiskola között van, és azon is el kéne gondolkodni, hogy miként vonják be a magyar felsőoktatásba azokat a diákokat, akik addig románul tanultak. Megoldás lehet még a Bolyai Egyetem kiválása a Babeș-Bolyai Tudományegyetemből, egy teljesen új, állami finanszírozású egyetem létrehozása vagy egy hálózatos erdélyi magyar tudományegyetem kialakítása az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem– Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül, amelyhez csatlakozhatnak a többi, magyar nyelven is oktató intézmények, a helyszínek pedig Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely lennének.
Állófogadás és búcsúbuli
Márkos István főszervező, a PKED elnöke az elmúlt napok történéseit összegezte, személyes tapasztalai alapján. Ezután kiosztották a részvételi okleveleket, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott rövid záróáhítatot. Thurzó Zoltán zongoraművész délután 5 órára meghirdetett hangversenye fél órás csúszással kezdődött, amit a hallgatóság köréből egyesek sérelmeztek, megjegyezve, hogy a PKE-n nem először fordul ilyesmi elő. A nap állófogadással, borkóstolással és búcsúbulival zárult.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Újra Kárpát-medencei Nyári Egyetem a PKE-n
Három év kihagyást követően augusztus 9-15. között újra, immár tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet Nagyváradon, mely az első kárpát-medencei szintű nyári egyetemként indult 14 éve.
A rendezvényt széleskörű összefogás eredményeként hozták ismét tető alá. Öt szervezet – a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Z Generációért Alapítvány (Z Alap), és a Kárpát-Ifjúsági Egyesület (KIE) –valamint további hét partnerszervezet dolgozott ezen közösen.
A rendezvény idén a Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit fővédnöksége alatt zajlik. A hétfőn 15 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében kezdődő nyitóbeszédek rendjén a fővédnök mellett felszólalnak majd a rendezvénynek otthont adó PKE képviselői, Csűry István püspök, a szervezők, és nem utolsó sorban a Konrad Adenauer Alapítvány, a nyári egyetem új támogatójának képviselője.
A rendezvényen közel száz egyetemi hallgató és egykori aktív KMNYE résztvevő lesz jelen, akik a Kárpát-medence minden vidékéről érkeznek, így találkozhatnak egymással Váradon a felvidéki, kárpátaljai, magyarországi, vajdasági, muravidéki és erdélyi hallgatók is.
A legutóbbi rendezvény fővédnökének, Schmitt Pál volt köztársasági elnök köszöntőjének egyik részlete is világosan jelzi a nyári egyetem fontosságát, „Jókai Mór figyelmeztetése szerint: mindefelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon. A Kárpát-medencei Nyári Egyetem azonban éppen ilyen bölcsen keres: saját hazája táján, frissen és kreatívan, igazi jelen időben.”
A nyári egyetem idei fő témája a demográfia és migráció, mely két szakosztály, társadalomtudományok és természettudományok keretében kerül megvitatásra. A plenáris előadásokon például téma lesz az újkori migráció, a XXI. századi keresztényüldözés, és az iskoláskorúak demográfiai helyzete a Kárpát-medencében.
A rendezvényről bővebben a www.kmnye.ro honlapon is lehet olvasni.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Elkezdődött a nyári egyetem Váradon
Demográfia és migráció a fő témája az idei Kárpát-medencei Nyári Egyetemnek, amely három év kihagyás után hétfőn ismét – immáron tizenkettedjére – megnyitotta kapuját a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.
Az öt szervezet – a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Z Generációért Alapítvány (Z Alap) és a Kárpát-Ifjúsági Egyesület (KIE) – együttműködéseként, valamint további hét partner segítségével életre hívott rendezvényre nagyjából összesen száz egyetemi hallgatót és egykori aktív KMNYE-résztvevőt várnak a Kárpát-medence minden szögletéből.
A hétfői megnyitón a jelenlegi főszervező, Kedves Péter és az első KMNYE főszervezője, Simon Levente nosztalgiával emlegették fel a kiemelkedő momentumokat és szakértőket a több mint egy évtized nyári egyetemeiből, melyeken ők maguk is sokat dolgoztak, és életre szóló élményeket szereztek. Szabó Zsolt, a Balassi Intézet igazgatóhelyettese a XII. KMNYE fővédnökeként a lelki-szellemi összefonódást emelte ki, amelynek szerinte a KMNYE jelentős helyszíne kell legyen a jövőben is. „Az ifjúság számára a legnehezebb feladat embernek lenni ebben az embertelen világban” – mutatott rá Csűry István, királyhágómelléki református püspök is, aki a becsületes munkára hívta a fiatalokat.
Balogh Brigitta, a PKE tudományos titkára szerint ez a nyári egyetem a személyes és hasznos tudás megszerzésének helyszíne. Ezt mintegy kiegészítve, Stere Stamule, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai képviselője jelezte: a kisebbségi jogok szakértőjeként is fontosnak tartja a nyári egyetemet, úgy mint a kárpát-medencei magyar ifjak találkozóhelyét. Az egybegyűlteknek közvetlenül a megnyitó után vetítették le a Határon 1988–89 című filmet, hogy az este a rendezőkkel, Lukács Csabával és Marossy Gézával folytatott beszélgetéssel folytatódjon.
A péntekig tartó szakosztályi előadásain túl plenáris előadások is lesznek, így például megvizsgálják a migrációt konzervatív szempontból, de szót ejtenek a XXI. századi keresztényüldözésről, kielemzik az iskoláskorúak demográfiai helyzetét is a Kárpát-medencében, és az erdélyi magyarság választói magatartása is terítékre kerül. A részletes program a www.kmnye.ro honlapon érhető el.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Kezdődik a 13. Kárpát-medencei Nyári Egyetem a PKE-n
Hétfőn 13. állomásához érkezik a Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon, mely az első Kárpát-medencei szintű nyári egyetemként indult 14 éve. A rendezvény mindig egy széleskörű összefogás eredményeként került megszervezésre.
Idén is öt szervezet – a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), Z Generációért Alapítvány (Z Alap), Kárpát-Ifjúsági Egyesület (KIE) – együttműködéseként jön létre az esemény, valamint további 7 szervezet vesz részt partnerként a lebonyolításában a Kárpát-medence több régiójából. A tavalyi „újjáélesztési” kísérlet meggyőzte a szervezőket arról, hogy több év kihagyás után is tud adni a fiataloknak valamit a 2002-ben indult rendezvény, a bőséges nyári programpaletta részévé válva ezáltal.
A rendezvény Aáry-Tamás Lajos, Magyarország oktatási jogok biztosának fővédnöksége alatt zajlik. A nyitóbeszédek rendjén a fővédnök mellett felszólalnak a rendezvénynek otthont adó Partiumi Keresztény Egyetem képviselői, a 13. KMNYE főszervezője, és az esemény elvrendszerének támogatói.
Frissen és kreatívan
A tizedik Kárpát-medencei Nyári Egyetem fővédnöke, dr. Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntőjének egyik részlete is világosan jelzi a Nyári Egyetem fontosságát: „Jókai Mór figyelmeztetése szerint: «Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon.» A Kárpát-medencei Nyári Egyetem azonban éppen ilyen bölcsen keres: saját hazája táján, frissen és kreatívan, igazi jelen időben. Kívánom, hogy ez a naprakészség, ez az önképző tudásvágy mindig megmAradjon, úgy a szervezőkben, mint a résztvevőkben, s meghozza a maga gyümölcsét!…”
Magyar találmányok
A rendezvényen várhatóan 100 egyetemi hallgató és egykori aktív KMNYE résztvevő lesz jelen, akik a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek, így találkozhatunk felvidéki, kárpátaljai, magyarországi, vajdasági, és persze erdélyi hallgatókkal is. Ugyanígy az előadók is más-más régiókat képviselnek majd.
A nyári egyetem idei fő témája: Magyar találmányok és újítások. Ezt szakosztályi előadások keretei között ismerheti meg a hallgatóság, több tudományos területről lesznek ugyanis előadások, amelyek az elméleti és a gyakorlati oldalról is mutatnak pozitív példákat arról, hogy miként lehetséges, szükséges és megvalósítható az, hogy újra és újra megújuljon a világ egy-egy része. Ily módon szakemberektől hallhatunk majd oktatási, társadalmi vagy gazdasági újítási kísérletekről, innovatív külpolitikáról, az innováció lélektani és gazdaságtani hátteréről, arról, hogy hogyan kezdtek el egykor szakemberek zenével és sporttal fejleszteni sérült gyermekeket, vagy arról, miért adja egy vállalkozás környezettudatos jótékonyságra a reklámköltségeit ahelyett, hogy önmagát népszerűsítené.
Kapcsolatépítés
A tudományos előadásokon kívül a Kárpát-medencei szintű, értelmiségi ifjúságot célzó rendezvény teret és időt ad a kapcsolatépítésre is, hogy a különböző régiókban található magyar kisebbségi hallgatói érdekképviseleti formációk személyes ismeretségek szintjén egy nagy hálózatot alkothassanak, amelyben az információk, a segélykérés és -nyújtás kölcsönösen működhet. Ezt segítik az egyhetes program ideje alatt a csapatépítő, ismerkedés megkönnyítését szolgáló játékos feladatok.
Nyilvános előadások
A programban kiemelt plenáris, nyilvános előadást láthatnak azok a Nyári Egyetemen, akik augusztus 10-én, szerda délután fél 4-kor és augusztus 11-én, csütörtök délelőtt 10 órakor a PKE-re látogatnak, hiszen Mérő László, az ELTE professzora (matematikus, író és publicista) Az érzelmek szerepe a gazdasági döntésekben, illetve Az innováció gazdaságtana és pszichológiája című értekezéseit lehet meghallgatni. Hasonlóképpen nyilvános, főként a fiatalok ismereteit bővítendő előadással érkezik a Nyári Egyetemre Hevesi Krisztina, aki szintén az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója (közgazdász, egészségfejlesztő szakpszichológus, újságíró, író): Az erotika művészete versus a szexualitás tudománya című előadását augusztus 12-én, pénteken délután 3 órától lehet meghallgatni.
A rendezvény fontos részét képezi továbbá az a kerekasztal-beszélgetés, amely a Kárpát-medence kisebbségi nyelvhasználatáról: nyelvi törvények Felvidéken, kétnyelvű táblák Erdélyben, magyar nyelviskolába iratkozó ukránok Kárpátalján címet viseli, mintegy sugallva, hogy az említett régiók képviselői rámutatnak majd, milyen újítási kísérletek történtek az adott területeken a magyar nyelvhasználati jogok kiterjesztése érdekében, illetve milyen eredménnyel.
erdon.ro

Csángóföldi Nyári Egyetem – Pályázati felhívás
A Partiumi Michiel de Ruyter Tudományos Társaság, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, valamint a Z Generációért Alapítvány közös pályázatot hirdet a 2. Csángóföldi Nyári Egyetemen való részvételre, melyre Romániában, a Bákó megyei Kosteleken kerül sor 2017. július 21-27. között.
A 2. Csángóföldi Nyári Egyetem az előző évihez hasonlóan egy olyan hat napos találkozó lesz, melyre a Kárpát-medence minden régiójából várjuk a jelentkezőket. A nyári egyetemek felépítését követve szekcióülések, előadások, ifjúsági kerekasztal-beszélgetések, szabadidős és kulturális programok képezik a rendezvény programpontjait. Társadalomtudományi és gazdasági szekciókon keresztül szeretnénk megvizsgálni az idei év két alaptémáját:
1. Európa jövője – magasabb szintű integráció vagy nemzetek Európája?
2. A Kárpát-medencei fiatalság gazdasági migrációjának visszaszorítása: a családi vállalkozások valamint a helyi természeti-, és kulturális értékek turisztikai kihasználási lehetőségei
E két szekció kiegészíti egymást, vizsgálni szeretnénk az Európa előtt álló kihívásokat és a magyarságra ható következményeket, különös tekintettel a fiatalok gazdasági migrációjára, változó élethelyzetükre és az előttük álló lehetőségekre.
Néhány szemelvény az előadásokon feldolgozott témák közül:
- Szürke marha tenyésztés családi gazdasági környezetben. Kis családi gazdaságok gyors felfuttatása online eszközökkel. Hun-csángó-magyar rokonság. A kivándorlás visszafordítása a nemzeti sportbefektetések által. 2017. a családi vállalkozások éve
- Lesz-e Európai Egyesület Államok? - A közös európai jog harmonizációs és gazdasági kihívásai, Európai oktatási rendszer – Erasmus+
Az idei rendezvény főbb, nem szakmai témakörei, programpontjai:
Természetjárás, esztenázás, sajtkészítés, vajköpülés, kenyérsütés, fafaragás, kovácsmesterség, bőrdíszművesség, gyógynövénygyűjtés, táncház, népdaltanulás
Jelentkezni a http://nyariegyetem.ro/regisztracio  honlapon lehet a regisztrációs űrlap kitöltésével.
Jelentkezési határidő: június 30, éjfél.
A jelentkezések elbírálása július 3-ig történik meg, ezen a napon értesítünk ki mindenkit a jelentkezésének elbírálásról. Ezt követően további hasznos információkkal látjuk el a sikeresen pályázókat.
További információ a csnyekostelek@gmail.com címen igényelhető.
Fontos információk:
A programon való részvétel díja 5000 Forint vagy 70 lej, melyet a kiválasztott résztvevőknek az eredményhirdetés után kell befizetni.
Utazás
Az utazást mindenki egyénileg kell megoldja. Akik vonattal érkeznek az állomásról a program helyszínére való szállításukról gondoskodunk.
Szállás, ellátás
Szállást és napi háromszori étkeztetést a szervezők térítésmentesen biztosítanak.
Szeretnénk felhívni a jelentkezők figyelmét arra, hogy Kosteleken és környékén nincsenek szállodák, kollégiumok, így az elszállásolás követni fogja Kostelek vadregényes jellegét. Szálláshellyé átalakított csűrökben fogunk aludni 5-6-10 ágyas szobákban. Ágyneműt nem tudunk biztosítani. A településen több hegyi patak fut keresztül így a fürdőszobák száma végtelen. A fázósabbak természetesen használhatják a két fürdőszobánk valamelyikét.
Az étkezések során kizárólag Kosteleken és 20 km-es körzetében megtermelt, előállított alapanyagokból készített ételeket fogyasztunk. A reggelit, ebédet, vacsorát helyiek készítik számunkra a helyi szokásoknak megfelelően. Helyben sütött kenyeret, helyben készített sajtot, túrót, ordát, vajat fogunk fogyasztani, helyi birkát, marhát és disznót fogunk enni.
Az ételek elkészítése során a helyiek betekintést engednek számunkra gasztronómiájukba, az ételkészítés, kenyérsütés, sajt és vajkészítés vagy éppen egy birkavágás a nyári egyetem tanulási folyamatának részét képezi, melybe reményeink szerint minél több résztvevő bekapcsolódik. A fentiekből kifolyólag speciális ételérzékenységgel vagy nehezen alkalmazkodó ízlésvilággal rendelkező résztvevőinknek az étkezést egyénileg kell megoldaniuk. http://itthon.ma/kult