A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./

Székelyudvarhelyen a 27 éves Szász Jenő független jelölt, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője lett a polgármester /9755 szavazattal/, az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltjével, dr. Ferenczy Ferenccel szemben, akire 8970-en szavaztak. A városi tanácsba az RMDSZ tíz jelöltje, a függetlenek közül kilenc fő jutott be, a Demokratikus Konvenció és a Roma Párt egy-egy képviselőt küld a tanácsba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

"A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Popné Szilágyi Éva, a Roma Párt szamosújvári titkára elmesélte, hogy kevés a magyar cigány, talán százan lehetnek az 1500 lelket számláló helyi cigányközösségben. Szamosújváron a magyar cigányok közül sokan szakmát tanultak, sőt, egyetemet is végeztek. Míg a román cigányoknak 8-10 gyerekük is van, a magyar cigányoknak csak egy-kettő. Szép lassan fogyunk, mondta Popné. A férj, a helyi cigányközösség "főnöke", Pop Alexandru szerint a szamosújvári cigányság (is) nagyon nehéz helyzetben van. Lakótelepi életkörülményei leírhatatlanok: nincs ivóvizük, többségük munkanélküli. Hiába akarnak elhelyezkedni, mert cigányt szinte egyetlen cégvezető sem alkalmaz. Másodrendű állampolgárok, számkivetettek. /Roma bál Szamosújváron. Fogyóban a magyar cigányság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

Az RMDSZ politikája sérti Románia nemzeti integritását - nyilatkozta a román sajtónak Madalin Voicu, a romák parlamenti képviselője. Ezzel szemben a romákban túlárad a hazafias szellem, s ez valószínűleg zavarja a magyarokat. Voicu szerint az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. A romák parlamenti képviselője Aurel Rosianuval, a Romák Pártjának alelnökével együtt több nyilatkozatban is támadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert. Szerintük a miniszter gáncsolja a romák által a Kisebbségvédelmi Hivatalhoz benyújtott tervezeteket. Eckstein-Kovács felháborítónak tartja ezeket a vádakat. Elmondta, hogy a Romák Pártja a román költségvetésből a kétszeresét kapja annak az összegnek, ami fölött az ő kormányhivatala rendelkezik. A miniszter elmondta: hivatali idejének, illetve közéleti szereplésének 80%-át a roma kérdésre fordítja, s minden kezdeményezést, amely a részükről jön, támogat. /Erdei Róbert: Eckstein-Kovács Péter felháborítónak tartja Voicu képviselő vádjait A roma közösség diszkriminációról panaszkodik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

November 16-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Ismertetéséből kiderült: ebben az évben a Roma Párt 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyűlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból - 2,8 milliárd lej -, a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentős mértékben részesültek a roma szervezetek. A miniszter ismételten tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron - a polgármester kezdeményezésére - felállítsák Antonescu szobrát. /Sajtóértekezlet a kisebbségügyi miniszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

"Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./"

"A Romák Pártját kirekesztik a Romák Keretegyezményéből, amennyiben nem ad magyarázatot a testület statútumának megszegésére, és Madalin Voicu pártelnök sértő kijelentéseire, aki nemrég leteremtett néhány roma-vezetőt, alkalmatlanoknak és pénzsóvároknak nevezve őket - jelentette be tegnap Vasile Ionescu, a testület elnöke. A tagszervezetek felháborítónak tartják, hogy a megyei roma irodákba kizárólag Voicu-pártiakat alkalmaztak. A különböző romaszervezetek követelik, hogy az országos romahivatal számoljon el, mire költötte a romák integrációjának elősegítésére kiutalt EU-pénzeket. / Méltatlankodnak a roma szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester segítségét kéri Aurel Rosianu, a Romák Pártja Kolozs megyei szervezetének elnöke a népszámláláson magukat magyarnak valló romák megbüntetésének érdekében. A roma vezető tanácsért fordul a polgármesterhez azzal kapcsolatban is, hogy miképpen lehetne törvényes keretek között egy újabb népszámlálást lebonyolítani csak a romák megszámláltatása érdekében, ugyanis szerinte a közösség csupán hetven százaléka vallotta be eredeti származását, a többiek vagy magyarnak vagy más nemzetiségűnek nyilvánították magukat. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy kizárta a pártból Dondoczi Gligor alelnököt, mivel az együttműködött a Romák Egységéért Szervezettel, amely Rosianu szerint állítólag arra biztatta a romákat, hogy a magyar igazolvány megszerzése érdekében magyarnak vallják magukat. /Újból számláltassanak meg a romák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

"Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/"

Kovászna városban     a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka járult az urnákhoz. Többen azt is kifogásolták, hogy a Roma Párt emberei a szavazókörzetek előtt a választás módjára vonatkozó ,,hasznos tanácsokkal” látták el a választóhelyiségekbe belépő polgárokat. /(bodor): Második forduló valószínű (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Joni Géza, a Roma Párt képviselője vágta el az ünnepi szalagot a gyergyószentmiklósi új roma iskola január 9-én történt hivatalos megnyitóján. Kari Attila, a roma iskola igazgatója közölte, a roma oktatás problémája még nem teljesen megoldott, hiszen a nagy létszám és a kevés tanterem miatt csak összevont osztályok működhetnek. Az iskola felszerelését Gyergyószentmiklós testvértelepülése, a budapesti V. kerület adományozta. /Barabás Márti: A legjobb roma iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Meg kellett volna hívni a panasztevőket is, hogy több hasznát lássuk e szimpóziumnak – vélte hozzászólásában a brassói rendőrség cigányokkal kapcsolatot tartó felelőse Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrlaktanyában tartott konferencián. A négy megye rendőrsége és csendőrsége képviselőinek részvételével lefolyt tanácskozás témája ugyanis ez lett volna: ,,a multikulturalizmus és közrend helyzete a multietnikus (többnemzetiségű) környezetben”. Azonban nem hívtak meg például magyar előadót, ehelyett a kérdést úgy pipálták ki, hogy egy bukaresti levéltári kutató tartott előadást a román közigazgatás újbóli bevezetéséről a világháború utáni Észak-Erdélyben, és arról, milyen szerepet játszott abban a kommunista vezetés alá került Magyar Népi Szövetség. A székelyek lakta régióban nem hívták meg e népcsoport képviselőjét. Kovászna és Hargita megyében a rendfenntartó közegekben alig van magyar. A négy megyéből összehívott sok rendőr- és csendőrtiszt előtt egy bukaresti civil szervezet képviselője elvontan bár, de felvetette az előítéletek és diszkrimináció kérdéseit. Az előadó szerint az interetnikus konfliktust az iskola is élezi azzal, hogy a kisebbségi gyerekek jó része idegen közegként éli meg. Kifogásolta, hogy az iskolákban a vallásoktatásban csak ortodoxok részesülnek, holott a fővárosban is sok a neoprotestáns és más vallású gyerek. Megadták a szót az egyetlen kisebbségi előadóként jelen levő nyelvtanárnőnek, a Roma Párt képviselőjének, aki elmondotta, hogy a romániai cigányság lélekszáma legalább két és fél millió, és 1500 településen alkot túlnyomó többséget, a népcsoport háromnegyede végletes nyomorban tengődik.   /(b. kovács): Párbeszéd partner nélkül (Multietnikus szimpózium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Egyre nagyobb gondot okoznak Gyergyószentmiklós városvezetésének azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án csendőrök szálltak ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. Először csak kimentek, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs lakásengedélye. Amikor másodszor mentek ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadták őket, akkor már gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. /Jánossy Alíz: Csendőrök lakoltatták ki Gyergyószentmiklóson az önkényes területfoglalókat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának nyilatkozata
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójába tömörült muravidéki, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki és horvátországi tagszervezetek valamint szakmabeliek az ausztriai magyar újságírók képviselőjének tevékeny részvételével 2010. április 15-e és 18-a között Lendván tartották meg évi közgyűlésüket. A Kárpát-medencei magyar média szerepének és jelentőségének szentelt tanácskozás résztvevői a határokon átívelő szakmai szervezet létrehozásának ötödik évfordulóját is megünnepelve, a következő zárónyilatkozatot fogadták el:
1.) A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának tagszervezetei megelégedéssel nyugtázták, hogy a KMÚEK működésének első öt évében szinte hiánytalanul sikerült elérni azokat a fő célokat, amelyek szükségessé tették a külhoni magyar újságírók összefogását: javult a tagszervezetek közötti kommunikáció, felgyorsult az egyes magyar nemzetrészekre vonatkozó információk cseréje, valamint közös álláspontok fogalmazódtak meg a külhoni magyar sajtóra és a kisebbségi magyar újságírók helyzetére vonatkozóan. A közös fellépésnek köszönhetően a magyarországi és a külhoni magyar politikum a médiumokkal kapcsolatos szakmai kérdésekben mind gyakrabban tekinti releváns tárgyalópartnernek a KMÚEK-ot.
2.) Felismerve azt a szerepet, amelyet a sajtó játszik a nemzeti azonosságtudat megőrzésében, a KMÚEK ismételten szorgalmazza, hogy a magyar nemzeti stratégia keretében mielőbb készüljön el a magyar médiastratégia, amely külön fejezetben foglalkozna a külhoni magyar média helyzetével, szerepével és feladataival. A határon átnyúló szakmai szervezet hajlandó magára vállalni ennek a fejezetnek, a külhoni magyar médiastratégiának a kidolgozását.
3.) Az egységes magyar médiastratégia elfogadása felé vezető első lépésként a legsürgősebben el kell készíteni a teljes magyar médiakatalógust, amely számba venné a Magyarországon és a külhoni nemzetrészekben megjelenő/működő valamennyi médiát. A KMÚEK vállalja, hogy legkésőbb 2010. szeptember 30-áig véglegesíti a külhoni magyar médiakatalógust, és ezt eljuttatja a KMKF Állandó Bizottságának.
4.) A tanácskozás résztvevői fontosnak tartják, hogy az illetékes magyar állami intézményekkel és a külhoni magyarok politikai képviselőivel karöltve minél előbb készüljön el a kisebbségi magyar média zökkenőmentes működését szavatoló hosszú távú támogatási stratégia, amely pontosítaná a határon túli magyar sajtónak szánt pénzösszegek odaítélésének és folyósításának szempontrendszerét és alapelveit.
5.) Figyelembe véve az európai uniós intézmények szavatolta támogatási lehetőségeket, a KMÚEK tagszervezetei a közeljövőben megfogalmazzák a közérdekű írott sajtó kedvezményezett státusára és pozitív megkülönböztetésére vonatkozó javaslatokat, és megtalálják a módját annak, hogy ez a kezdeményezés Brüsszelben támogatókra találjon.
6.) A magyar tömegtájékoztatás hatékonyságának növelése végett a KMÚEK kezdeményezi, hogy a külhoni magyar újságíró-egyesületek kölcsönös kapcsolatépítése mellett a jövőben a konvenció szenteljen nagyobb figyelmet a magyarországi rokon szakmai szervezetekkel való együttműködés elmélyítésének.
7.) Noha az elmúlt öt évben a KMÚEK több ízben is foglalkozott a külhoni magyar újságíróképzés fontosságával, a tanácskozás résztvevői ezúttal is felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyarországon és az egyes magyar nemzetrészekben már működő iskolákkal, műhelyekkel és médiumokkal karöltve meg kell találni a külhoni magyar újságíróképzés és továbbképzés leghatékonyabb formáit. A célközönség és a médiafogyasztók szokásainak változása miatt eközben külön figyelmet kell szentelni az online újságírással kapcsolatos alapismeretek elsajátításának.
Lendván, 2010. április 17-én
A KMÚEK közgyűlésének résztvevői
Erdély.ma

Takács: a PSD nézzen tükörbe
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a PSD-nek a hatalom-kisebbségek viszonyáról szóló belső használatú dokumentuma kapcsán elmondta: a PSD-nek tükörbe kellene néznie, és az RMDSZ nem téríthető meg oly mértékben, mint azt mások szeretnék.
Takács Csaba szerint az általa képviselt szervezet koalíciós kormányzásban vagy más formában minden fontos romániai alakulattal együttműködött.
„Nem kizárólag ez a fajta kapcsolat jellemez minket a kormányzással, a helyi közigazgatással való kapcsolatban” – mondta, majd hozzátette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) hatalom-kisebbségek viszonyát bíráló képviselőinek „tükörbe kellene nézniük a más pártokkal való viszonyulás terén”.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ha a szövetség valakivel aláír egy megállapodást, amellett végig kitart, és komolyságot vár el partnereitől, éppen ezért „nehéz a szövetséget mindenféle konjunkturális képletekbe beiktatni”.
„Az RMDSZ egyik napról a másikra nem téríthető meg olyan mértékben, mint azt mások szeretnék” – szögezte le Takács.
Mint mondta, az RMDSZ-programban leírtak szerint a szövetség képviselői a magyar közösségért dolgoznak, ugyanakkor azonban a társadalom egésze számára hasznos magatartás jellemzi őket, stabilitást biztosítanak az interetnikai kapcsolatokban is, és ezek nemzetközi elismerését biztosítják.
Takács megjegyezte: az RMDSZ kéréseinek engedők akaratlanul is nagy választási árat fizetnek ezért, de hangsúlyozta: egyetlen párt részéről sem enged meg olyan álláspontot, amelyben nem tartják szem előtt az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben folytatott hasznos tevékenységét.
Mint mondta, „elkerülhetetlen”, hogy az RMDSZ kapott tisztségeket, de azokat a jóérzés és a demokratikus játékszabályok alapján szerezte meg.
A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom közötti szimbiózis a „mit adsz, hogy adjak” elven alapszik, a képviselők viselkedése pedig olyan, mint az RMDSZ-é, az érdek számít mindenekfölött – áll abban a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről a PSD vezetői tanácskoznak.
Az Elemzés az interetnikai kapcsolatokról és a nemzeti kisebbségekről című jelentés szerint magas szintű tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kisebbségek közötti kapcsolatot újjáépíteni és erősíteni lehessen.
„A hatalom által becserkészett kisebbségi képviselők viszonya előnyökre, pénzügyi forrásokra, funkciókra alapszik, és azt jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek a kormánnyal való viszonya pragmatikus, és nem érzelmi vagy kormánypolitikai alapja van. A 18 kisebbségi képviselő és a hatalom szimbiózisa a „mit adsz, hogy adjak” elvre, a parlamenti szavazás kimenetelét garantáló kompromisszumra alapszik, nem rokonszenvre, mentalitásra vagy politikai tendenciákra. A PSD és a kisebbségek közötti viszony újjáépítéséhez magas szintű tárgyalásokra van szükség, és csak akkor lehet jól körülhatárolható kapcsolat. Ehhez tárgyalásokra, érdekekre van szükség. A nemzeti kisebbségek képviselőinek magatartása szinte ugyanolyan, mint az RMDSZ-é, ahol az érdek számít mindenekfölött. Ők sosem vonulnak ellenzékbe, mert nem tehetik meg ezt, és mert a nagyon csábító ajánlat (költségvetési alapok, funkciók) nem ad helyet más politikai opciónak, mint hogy hatalmon legyenek” – áll a MEDIAFAX által megszerzett dokumentumban, amelyről hétfői ülésén tárgyal a Szociáldemokrata Párt országos állandó tanácsa.
A dokumentum szerint a Romák Pártja például szinte kétszer akkora költségvetést kapott az előző évekhez képest, ráadásul tisztségeket kaptak a dekoncentrált intézményekben, kormányzati ügynökségekben, különféle miniszterek kabinetjeiben (belügyi, művelődési, egészségügyi, oktatási tárcák, miniszterelnöki és miniszterelnök-helyettesi kabinetekben).
„A politikai problémák szóba sem kerülnek, sem az opciók, sem tárgyalás szintjén, bár nem minden kisebbségi képviselő ért egyet a jelenlegi kormány politikájával és viselkedésével” – áll a dokumentumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Hány roma él Romániában?
A legutóbbi, 1992. népszámlálás adataival szemben, miszerint az országban alig valamivel több, mint félmillió roma él, az Országos Romaügynökség elnöke, Ilie Dinca úgy véli, létszámuk a hivatalos statisztikai adat négyszeresére tehető
Romániai szociológusok egyetértenek abban, hogy jelen pillanatban senki sem tudja pontosan, hogy hány roma él az országban. A népszámlálási adatok, egyéb felmérések, kimutatások számai nem megbízhatóak, egyrészt azért, mert a megkérdezett romák jelentős hányada letagadja etnikumát, másrészt azért is, mert a közösség igen sok tagja egyszerűen nem érhető el a számlálóbiztosok, felmérők számára. Sokan közülük személyi okmánnyal sem rendelkeznek.
Félmillió? Kétmillió?
Ilie Dincă szerint a hivatalosan kimutatottnál már csak azért is jóval több romának kellene élnie Romániában, mivel az etnikum körében csupán az iskolaköteles gyermekek száma meghaladja a kétszázezret. Így szerény becslés szerint is a roma lakosság száma eléri az 1,7 millió főt. Valószínűbbnek tűnik azonban a kétmilliós létszám. Becslését a Roma Párt felméréseire alapozza, amelyek az állami statisztikáknál pontosabbak.
A roma alakulat ugyanis 42 megyei szervezetének, közel félezer községi fiókjának, 600 egészségügyi, 400 iskolai összekötőjének, a polgármesteri hivatalok mellett működő 450 szakértőjének, 42 tanfelügyelőjének és a romani nyelvet oktató számos tanárának köszönhetően, jóval hitelesebb képet alkothat a roma közösségről.
Roma szakértők szerint arra még belátható időn belül nincs lehetőség, hogy a roma közösség tagjai teljes mértékben felvállalják identitásukat. A magyarlakta területeken sokan közülük magyarnak, a román többségű területeken pedig románnak vallják magukat, legfőképpen azért, mert a romani nyelv ismeretének hiányában ezeken a nyelveken beszélnek. Romaszervezetek adatainak megfelelően azonban az anyanyelvüket még ismerő romáknak is mindössze 25 százaléka vállalta fel etnikumát.
A romák száma az erdélyi megyékben
Megye 2002. évi népszámlálás adatai Prefektúrák nem hivatalos adatai
Hunyad 6823 Nincs adat
Arad 17 664 30 000
Krassó-Szörény 7914 25 000–30 000
Kolozs 19 834 20 000
Szilágy 12 554 20 000
Máramaros 8913 12 000–13 000
Beszterce-Naszód 11 155 Nincs adat
Bihar 30 089 50 000
Szatmár 13 478 27 854
Szeben 17 125 60 000
Kovászna 5973 30 000–40 000
Brassó 18 313 Nincs adat
Fehér 14 306 Nincs adat
Hargita 3835 18 000
Maros 40 425 100 000
Országosan 535 140 1 107 302
Kérdezőbiztosok felelőssége
A népszámlálások tanúsága szerint mindebben nem kis szerepe van a kérdezőbiztosok megválogatásának is. Rendszerint a romalakta területekre is más etnikumú – román vagy magyar – személyt küldenek ki, akiknek jelenléte már önmagában elbátortalanítja a romákat. Nem ritka eset viszont az sem, hogy a kérdezőbiztosok ügyes manőverei nyomán ráveszik alanyaikat arra, hogy az összeíró etnikumához tartozónak vallja magát. Megtörtént, hogy egyenesen utasították őket arra, hogy amennyiben nem ismerik a romani nyelvet és nem járnak roma viseletben, akkor nem nyilváníthatják magukat romának, de az sem ritka eset, hogy lefizették őket etnikumuk megtagadásáért.
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ott, ahova roma kérdezőbiztost küldtek ki, a megkérdezett romák kilencven százaléka ismerte el etnikumát, míg másutt ez az arány csak ritkán haladta meg a húsz százalékot.
Megyék, gondok
A roma közösség képviselői mindezt nem annyira a statisztikák szempontjából tartják igen sajnálatosnak, hanem elsősorban azért, mert a hivatalosan alacsonyabb létszámú közösség jóval kevesebb anyagi támogatásban részesülhet a hatóság részéről. Egy félmilliós közösség számára a kormánystratégiákban természetszerűen kevesebb pénzt különítenek el, mint egy kétmilliós kisebbség esetében.
Sajnálatos módon azonban vannak olyan roma csoportok, amelyek közösségileg tagadják meg származásukat, mint például a kanalas romák.
Emellett pedig a hivatalos hatóságok sem tekintik szívügyüknek a romák lélekszámának pontosítását és rendszerint beérik a hivatalos statisztikai adatokkal vagy népszámlálási mutatókkal. Számukra ez azért is megfelelő megoldás, mert így a valóban szükségesnél kevesebb pénzalapot kell a romaközösségek gondjainak orvoslására fordítaniuk. Egyes prefektúrák azonban igyekeznek pozitívan viszonyulni e közösség problémáihoz és naprakész kimutatást készítettek a romák fő gondjairól.
A Bihar megyei hatóságok megállapításának megfelelően a megyében a beiskoláztatás okozza a legnagyobb problémát, Szatmár megyében pedig az, hogy a roma közösség tagjainak zöme nem dolgozik, szociális segélyből, napszámból él. Bár Beszterce-Naszód megyéből jó hírek is érkeztek, így például vannak roma etnikumú egyetemisták, helyi tanácsosok, sőt rendőrök is, aminek nyomán a lakosság viszonyulása is megváltozott ehhez az etnikumhoz, ám itt is gondot okoz a romák körében jelentkező nagyarányú munkanélküliség.
Mámaramaros megyében a roma lakosságnak komoly lakásgondokkal kell megküzdenie, ugyanakkor e közösség sok tagja állt munkába, főleg bútorgyárakban, asztalosmunkákra szerződtetik őket. A Szilágy megyei romák nagyrésze kereskedésből él meg: edényeket cserél dióra, gyümölcsre, amit aztán Magyarországon értékesít, de sokan foglalkoznak hagyományosabb mesterségekkel, például kosárfonással is.
Bogdán Tibor. Új Magyar Szó (Bukarest)

Húsvéti ajándékosztás a romatelepen
Nagyvárad – Nagypénteken Tőkés László az Európai Parlament alelnöke ajándékcsomagokat osztott a nagyváradi romatelepen lakóknak.
Tőkés László és kísérete valamint a sajtó munkatársai péntek délben mentek ki a nagyváradi Cinka Panna roma lakótelepre, ahol a Roma Párt ngyváradi elnökének, Lakatos Jánosnak az öccse, Lakatos Lajos fogadta őket. Az EP alelnöke százharminc ajándékcsomagot vitt magával, annyit, ahány lakás van a romatelepen. A helyszínen Tőkés László elmondta: „Brüsszelből jövök, ahol nemrégiben fogadta el az Európai Parlament a roma srtratégiát. Szeretettel tolmácsolom maguknak Járóka Lívia magyarországi cigány EP-képviselő asszony üdvözletét, aki ennek az ügynek az előterjesztője volt.” Tőkés jelezte, hogy a cigányság ügye nem áll meg a román-magyar határon, és a stratégia szerint az egész európai cigányság helyzetét javítani kell. Éppen ezért felhívta a figyelmet: „mit érne, ha mi Európában nagy ovációban részesítjük Járóka Líviát, a jelentéstévőt, hogyha a magunk helyén nem teszünk semmit. Ezért alapítottuk Nagy József Barnával a nagyváradi cigánymissziós központot, hogy erőnk szerint segítesünk a romák helyzetén. A gazdasági nyomorúságot mi nem tudjuk enyhíteni alkalmi csomagokkal, de mégis, nagypénteken Krisztus urunk szenvedései arra intenek bennünket, hogy ha ebben a világban van szolidaritás, szeretet, akkor jut mindenkinek egy falat kenyér, és hosszútávon minden meg fog változni.”
Magyar romák
Nagy József Barna a cigánymissziós központ vezetője, aki egyben a nagyváradi Demokrácia Központ vezetője is, megemlítette, hogy Lakatos Lajos volt az első váradi roma, aki magyar állampolgárságért folyamodott. „Itt is fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy mndazoknak a romániai romáknak is jár a magyar állampolgárság, akiknek ősei valaha magyar állampolgárok voltak.” Végezetül Lakatos Lajos roma párt váradi elnökének testvére mondott köszönetet Tőkés Lászlónak, amiért meglátogatta a váradi romatelepet. „Reméljük, hogy a továbbiakban is együtt fogunk tudni működni, mert mindenhonnan jól jön a segítség a romák számára” – fogalmazott. Ezt követően Tőkés László végigjárta a romatelepet, üdvözölte felnőtteket, húsvéti köszöntőket adott át a gyerekeknek, bement néhány házba, hogy képet kapjon arról, milyen életkörülmények között laknak a romák. Mielőtt elment, Tőkés László egy húsvéti éneket tanított meg a roma gyerekeknek.
Pap István
erdon.ro

Hat polgármesterjelölt
A június 10-i választásokon Marosvásárhelyen hat polgármesterjelölt indul.
Az RMDSZ (UDMR) jelöltje Frunda György szenátor, a jelenleg funkcióban levő polgármester, Dorin Florea is indul egy újabb mandátumért a Szövetség Marosvásárhelyért (APM) jele alatt. A Szociálliberális Szövetség (USL) színeiben a szociáldemokrata Cornel Briscaru fog megméretkezni, a Magyar Polgári Párt (PCM) jelöltje dr. Benedek Imre. A Dan Diaconescu-féle Néppárt (PP-DD) polgármesterjelöltje Pop Sabin Gelu teológus. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt (PPMT) támogatásával függetlenként indul a polgármesteri székért. Az utolsó pillanatban lépett vissza Constantin Amza, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei elnöke.
A polgármesterjelöltet indító politikai alakulatok mindegyike teljes tanácsosi listát tett le, de teljes listával indul az Erdélyi Magyar Néppárt és a PRM is. Részleges jelöltlistát tett le a Romák Pártja (PR), a Romák Polgári Demokrata Szövetsége (ACDR), a Néppárt (PP). Egyetlen független tanácsosjelölt Moldovan Felicia.
Öten a Maros megyei tanácselnöki székért
Megyei tanácselnökjelöltek: Lokodi Edit Emőke (RMDSZ), Marius Pascan (APM), Ciprian Dobre (USL), Bíró Zsolt (MPP), Farcas Augustin Vasile (PP-DD). Ezek a formációk teljes listával indulnak. Az USL a kötelező 43 jelölt helyett 51 jelöltet tett fel a listára, a megyei választási iroda a 44-51. közötti névsort törölte.
Tegnap délig egyetlen óvást sem tettek le a megyei kerületi választási irodánál. Népújság (Marosvásárhely)

Marius Pascan szenátor: Lopták, lopják a román államot!
Marius Pascan PDL-s Maros megyei szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: "1990 után Románia törvényessé tette a Magyarország által a bécsi döntés után elfoglalt Észak-Erdély területén elkövetett rablást, fosztogatást, visszaszolgáltatva olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar hatóságok telekeltek be magyarországi intézmények, magán- és jogi személyek nevére". Pascan jogorvoslatot szeretne az Európai Emberjogi Bíróságtól, vagy az Európa Tanácstól, bár reménytelennek tartja a pereskedést, viszont támogatná azt a törvénymódosítást, ami az 1945 előtti ingatlantulajdon-helyzetet venné figyelembe a restitúciónál.
Maros megye demokrata-liberális szenátora szerint nemcsak magyar magán- és jogi személyek, intézmények, hanem egyházak is a fenti módon jutottak ingatlanokhoz, elsősorban földterületekhez és erdőkhöz, a román állam pedig a rendszerváltás után az 1945 utáni tulajdonviszonyokat, iratokat vette alapul a restitúciós törvények megalkotásakor. Így történhetett meg, hogy Románia gyakorlatilag törvényesítette a magyar állam által elkövetett rablást, visszaszolgáltatva például Görgény- és Maros-völgyi erdőket, földeket azoknak, akik bizonyítani tudták a tulajdonjogot. "Románia értelmezhető és felelőtlen törvényeket hozott, és nem voltak a birtokában megfelelő bizonyítékok ahhoz, hogy védekezzen a bíróságok előtt, megvédje ingatlanjait" – jelentette ki. Bizonyítékként az 1941. évi 1440-es magyar miniszteri rendeletet hozta fel, mondván, módosítani kellene a hazai törvénykezést, és az 1945 előtti tulajdonviszonyok figyelembevételével kellene az ingatlan-vissza- szolgáltatást folytatni. A továbbiakban a parlamenti kisebbségi szervezeteknek juttatott állami támogatás kapcsán közölte: elfogadhatatlan, hogy több mint 83 millió lejt kapjanak e szervezetek évente kulturális, vallási rendezvényekre. Az 1,2 millió magyar nemzetiségű polgárt képviselő RMDSZ 18 parlamenti képviselővel és 9 szenátorral a román törvényhozásban idén 18 millió lejt, miközben a hivatalosan 620.000 romát képviselő Nicolae Paun a Pro Europa Roma Párt számára 11,7 millió lejt kapott. Pascan szerint e civil szervezetek háromszor annyi pénzt kapnak, mint a román pártok, és nem számolnak el azzal, hogy mire költik a csillagászati összegeket. A sajtósok rendelkezésére bocsátotta a támogatások jegyzékét, és rövid számítással bizonyította, hogy a "fejpénzre" lebontott összeg 15-375 lej között változik etnikumonként, amit érthetetlennek tart, majd javasolta, a Hargita és Kovászna megyei román kisebbségnek is a más kisebbségekhez hasonlóan állami támogatást kellene juttatni, mert nincs miből kulturális rendezvényeket szervezzenek. Pascan a sajtótájékoztató további részében közölte: nem ért egyet a közbeszerzési törvény módosításával, amely szerint megemelték a közbeszerzési eljárás nélkül odaítélhető munkálatok, szolgáltatások, vásárlások értékének felső határát, hisz választások közelegnek, és az USL-nek pénzre van szüksége, majd hozzátette, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelezni fogja a fentieket az Európai Bizottságnak. Kifogásolta a kataszteri hivatalok privatizációjára irányuló erőfeszítéseket, és felháborodott azon is, hogy Románia csak 19%-ban hasznosította az uniós alapokat.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Szabályos vagy nem szabályos?
A megyei elnök szerint Zelariu viszonya megszűnt az RMDSZ-szel
Öles betűkkel jelent meg egyik helyi lapban a hír, hogy a megyei RMDSZ "átverte" a Romák Pártját. Az újsághír szerint Zelariu Petrut, aki a tavalyi önkormányzati választásokon az RMDSZ listáján indult, félreállították, holott, lévén a listán a következő, őt illette volna meg Balogh József megyei tanácsos lemondása nyomán megüresedett megyei tanácsosi hely.
Az ügyben Brassai Zsombort, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét kerestük meg.
– A soron következő tanácsülésre beterjesztettük az RMDSZ javaslatát a következő megyei önkormányzati képviselőt illetően. Következő képviselőjelöltünk, Szabó Albert, aki a dicső-szentmártoni kerület RMDSZ-elnöke, jelenleg a dicső-szentmártoni helyi tanács tagja. Szabó Albert lemond helyi tanácsosi minőségéről, és megyei tanácsosként folytatja tovább.
– Sajtóhírek szerint a Maros megyei RMDSZ átverte a Romák Pártját, ugyanis, ennek a pártnak a képviselője lett volna a következő a megyei tanácsosi listán...
– Való igaz, hogy a soron következő Zelariu Petru nevű dicsőszentmártoni lakos lett volna, aki tavaly, az önkormányzati választások előtt a Roma Pártból igazolt át az RMDSZ-be. Nyílt titok az is, hogy a választási kampány idején kerestük az együttműködés lehetőségét a Roma Párttal, és ennek fejében javasoltuk a jelöltlistára Zelariu Petrut. Időközben Zelariu tagsági viszonya az RMDSZ-szel megszűnt, és ilyen értelemben a jelölti minősége is.
– Miért szűnt meg az RMDSZ tagsági viszonya?
– Az RMDSZ alapszabályzata értelmében, aki bizonyos ideig nem tartja a kapcsolatot a szervezettel, és nem fizeti a tagsági díjat, annak a tagsága automatikusan megszűnik. Ez történt a Zelariu Petru esetében is. Hiszen értelemszerűen, a választásokat követően, lévén, hogy az egyezségünk tétje sem volt már érvényben, a kapcsolatot sem tartotta az RMDSZ-szel. Úgyhogy azt gondolom, hogy a sajtóban megjelent hír spekuláció.
– Az RMDSZ megkereste Zelariut? Beszéltek vele a dologról? Ugyanis az említett hírforrás szerint Zelariut meglepetésként érte a hír, aki arra számított, hogy a Balogh József lemondása után megüresedett tanácsosi helyet ő töltheti be.
– Személyesen beszéltem Zelariu Petruval, világosan elmondtam az álláspontunkat, megpróbáltunk a tavaly együttműködni, de azon túl, hogy nem tartotta velünk a kapcsolatot az elmúlt egy esztendőben, még azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy valóban próbáltunk egységes frontot alkotni a Roma Párttal, de ennek a szándéknak eredményekben nem volt látszata.
Én ezt tisztáztam Zelariu Petruval, és azt gondolom, hogy innentől tovább spekuláció lenne bármi egyebet is gyanítani.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy június utolsó hetében, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság összeférhetetlenséget állapított meg Balogh József megyei tanácsos esetében, miután 2011 nyarán az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) ugyanezt állapította meg. 2012 áprilisában a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította az ANI jelentését. A Feddhetetlenségi Ügynökség fellebbezése nyomán döntött az ANI javára a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság.
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy ha végleges bírósági döntés születik az összeférhetetlenségről, a listán utána következő jelölt lép Balogh József helyébe.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Roma kulturális rendezvény
A Romák Világnapján, április 18-án Lakatos János a Roma Párt Bihar megyei szervezetének elnöke kulturális oktatói eseményt szervezett, melyen több mint háromszázan vettek részt hét Bihar megyei (Nagyvárad, Székelyhíd, Margitta, érmihályfalva, Diószeg, Alsólugos) roma közösségből.
Az eseményen mindvégig élő cigányzene szólt, és hagyományos cigány táncok és énekek voltak láthatók, hallhatók. Lakatos János beszédében arra ösztönözte a szülőket, hogy járassák iskolába gyermekeiket. A műsor végén minden meghívott meleg ételt kapott.
erdon.ro