Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul România Unită – PRU
67 tétel
2014. augusztus 22.
Újabb magyarellenes párt alakul
A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, aki az RMDSZ kormányzati részvétele elleni tiltakozásul kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), bejelentette csütörtökön, hogy Egyesült Románia Párt néven új politikai pártot alapít.
Sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az RMDSZ instabilitási tűzfészek, amely ellehetetleníti az etnikumok békés együttélését, és a román állam területi épségét veszélyezteti. Kifejtette: új pártja feladatának tekinti olyan szabályozás kialakítását, amely "egyszer s mindenkorra" törvényen kívül helyezi a szélsőséges magyar szervezeteket.
"Itt az ideje, hogy féljenek azok, akik titokban vagy nyíltan ennek az országnak az alkotmánya és nemzeti méltósága ellen áskálódnak. A diplomácia már kimerítette eszköztárát: eljött a cselekvés ideje. A románok be fogják bizonyítani, hogy türelmük véges, és készek kezükbe venni sorsuk alakítását" – jelentette ki Diaconu.
A Hotnews.ro jobboldali hírportál úgy értesült, hogy Diaconut Victor Ponta miniszterelnök szólította fel: ne tegyen többé olyan nyilatkozatokat, amelyek feszültséget szítanak a koalícióban a PSD és az RMDSZ között, ha pedig nem képes türtőztetni magát, akkor lépjen ki a pártból. A portál szerint az RMDSZ több ízben felkérte a PSD vezetőit, hogy határolódjanak el Diaconu magyarellenes kirohanásaitól.
Bogdan Diaconu hetente több magyarellenes írást közöl a liberális Adevarul blogrovatában, és tavaly ősszel büntetőjogi feljelentést tett a legfőbb ügyészségen a székelyek nagy menetelésének szervezői ellen. Szociáldemokrata parlamenti képviselőként a külföldi "szél-sőségesek" kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról nyújtott be törvénytervezetet a parlamentnek, idén a területi autonómia népszerűsítésének betiltásáról dolgozott ki jogszabálytervezetet.
A szenátus Diaconu kezdeményezésére fogadta el idén márciusban azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megfoszthatják állami kitüntetésétől azt, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállamra, az államnyelvre vagy az ország területének elidegeníthetetlenségére vonatkozó alkotmányos előírást – szóban vagy cselekedetben – megsérti. A tervezetről még a képviselőháznak is szavaznia kell.
Népújság (Marosvásárhely)
2014. december 16.
Adventi üzenet
"Az RMDSZ hadat üzent Romániának a területi leszakadás céljával, itt az idő, hogy törvényen kívül helyezzék. Az RMDSZ elnöke beismerte, hogy az általa vezetett szervezet 25 éve harcol a szülőföld »visszaszerzéséért«, és hogy ez a harc folytatódik. Ha a magyar közvetítéssel végrehajtott visszaszolgáltatásokat, az RMDSZ vezetői és más budapesti politikai, polgári vagy egyházi képviselők által összeharácsolt kolosszális vagyonokat nézzük, kijelenthetjük, hogy Erdély egy részét már »visszaszerezte« Magyarország, és ez a folyamat gyors léptekkel folytatódik. Ideje, hogy a román állam állítsa le Erdély Budapestnek való átadásának véglegesítését. Budapest, látva a román hatóságok reakcióképtelenségét, egyre merészebbé vált." "Románia ma hadat üzent az egységes román nemzetállamnak, a fő célként megnevezett leszakítás érdekében. Románia nem tolerálhat tovább egy ilyen, Magyarország direktíváira kapcsolódott ellenséget, amely Oroszország kezére játszik. És nem asszisztálhat tovább passzívan Nagy-Magyarország »visszaszerzéséhez«. Amikor egy hazai alakulat nyílt konfliktusba keveredik azzal az országgal, amelyben tevékenykedik, az egyetlen megoldás a törvényen kívül helyezése. Itt az ideje, hogy az RMDSZ-t végleg kivonjuk a politikai életből, mert Kelemen Hunor mai nyilatkozatai a nyílt beismerését jelentik annak, hogy az RMDSZ szembeszáll a román állammal Erdély területi leszakítása érdekében. Az Egységes Románia Párt ilyen értelemben törvénytervezetet fog benyújtani a parlamentbe az RMDSZ törvényen kívül helyezésére, mert ettől a pillanattól kezdve az RMDSZ nem fogadható be a román alkotmányos keretekbe, a tolerancia ebben az esetben a román föld feladását jelenti".
Ez az adventi "szeretetüzenet" a szombati SZKT-ülés után született, egy volt szociáldemokrata, előtte konzervatív, mára egyesült romániás képviselő agyszüleménye, aki azért lépett ki a Szociáldemokrata Pártból, mert néhányszor rászóltak, hogy hagyja már abba a magyarellenes acsarkodást. Mivel erre képtelen volt, mert vérében van a magyarellenesség, inkább hagyott csapot-papot, s új pártot hozott létre, amelyet többségi berkekben is csak a román Jobbikként emlegetnek. A pártot tiltakozásul alapította, mert az RMDSZ-t minden protestálása ellenére sem ebrudalták ki a kormányból és a közéletből, holott szerinte borzasztó nagy veszélyt jelent a román állam stabilitására nézve. A szenátus az ő kezdeményezésére fogadta el idén márciusban azt a törvénymódosítást, amely értelmében megfoszthatják állami kitüntetésétől azokat, akik az egységes és oszthatatlan román nemzetállamra, az államnyelvre vagy az ország területének elidegeníthetetlenségére vonatkozó alkotmányos előírást – szóban vagy cselekedetben – megsértik.
Ez tehát egy "jó" román adventi üzenete.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2015. február 26.
Elutasított két magyarellenes tervezetet a szenátus
Két magyarellenes törvénytervezetet utasított el legutóbbi ülésén a bukaresti szenátus: az egyik az autonómiapárti megmozdulásokat, a másik pedig az „etnikai zászlók” nyilvános használatát büntette volna – közölte csütörtökön az MTI-vel Klárik László, az RMDSZ szenátora.
Mindkét tervezetet tavaly terjesztette a parlament elé a magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő, aki akkor még a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja volt.
Klárik László elmondta: a két tervezet esetében a képviselőházé a döntő szó, újdonság, hogy ilyen „kényes” tervezeteket a szenátus egyáltalán megvitat.
A szenátor arra utalt, hogy mivel a kétkamarás parlamentben mindig a második házé a döntő szó, az elsőben gyakran napirendre sem tűzik a vitát, hanem „hallgatólagosan elfogadottnak” nyilvánítják azokat a tervezeteket, amelyeknél lejár a döntéshozatalra megszabott határidő.
Az RMDSZ szenátora biztatónak értékelte azt is, hogy a felsőház nagy szavazattöbbséggel elutasította az egyértelműen magyarellenes tervezeteket: a 112 jelenlévő szenátorból 110-es voksoltak Diaconu törvényjavaslatai ellen.
Klárik László úgy vélte, a „normalitás fele hajlik” a bukaresti parlament viszonyulása, hiszen a szólásszabadságot korlátozó, az autonómia hirdetőit börtönnel fenyegető kezdeményezésekről van szó.
„Egy demokratikus országban sem a szimbólumaink használatának, sem a szabad véleménynyilvánításnak a jogát, sem identitásunk kifejezésének eszközeit nem vehetik el tőlünk” – fogalmazott Klárik László.
Diaconu egyik tervezete a területi autonómia és „mindenféle szakadár törekvés” betiltásáról szól. A tervezet szerint tilos lenne ezeket az eszméket gyűléseken, rendezvényeken, vitákon, politikai, vagy civil kezdeményezések révén népszerűsíteni, a tiltást megszegő magánszemélyeket pedig a törvény egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná, az ellene vétő szervezeteket pedig feloszlatná.
A másik tervezet az „etnikai zászlókat” tiltaná be, de – az RMDSZ szenátora szerint – a tervezet nem tisztázza, mit ért etnikai zászló alatt.
Bogdan Diaconu tavaly kilépett a PSD-ből az RMDSZ akkori kormányzati jelenléte elleni tiltakozásul. A képviselő később bejelentette: Egyesült Románia Párt néven új pártot alapít.
MTI
Székelyhon.ro
2015. április 27.
„Cigánytörvényt” akar Bogdan Diaconu
Ismét törvényjavaslat született arról, hogy a roma etnikum megnevezése roma helyett hivatalosan a cigány legyen Romániában.
Ezúttal az eddig szélsőséges, magyargyűlölő, soviniszta megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu képviselő, az Egységes Románia Párt elnöke terjesztett be erre vonatkozó javaslatot a parlamentben.
A korábban a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben politizáló honatya tisztában van azzal, hogy javaslata botrányt okoz, ugyanakkor „a románok megítélése miatt” szükségesnek tartja a lépést.
„Tudatában vagyok annak, hogy a javaslat számos ellentmondást gerjeszt, de oda kell figyelnünk arra, hogy a külföldön élő románok megszenvedik azt, hogy összetévesztik a romákat a románokkal. Ezernyi kérést kaptam arra vonatkozóan, hogy vessek véget ennek a kavarodásnak, ami borzasztó károkat okozott az utóbbi években” – írta Diaconu a blogján.
Hozzátette: a tévedés miatt Románia imázsa is károsodott, erre példaként a Jönnek a románok című brit dokumentumsorozatot hozta fel. „Ez a dokumentumfilm pontosan a románok és a romák összetévesztésén alapul, hiszen a cím arról szól, hogy Románok érkeznek Nagy-Britanniába, a film témája viszont a cigányok viselkedéséről és életéről szól” – mutat rá Diaconu.
A tervezet értelmében Romániában minden hivatalos dokumentumban és megszólalásban a cigány megnevezést kellene használni a roma helyett. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a cigány megnevezésben nincs semmi pejoratív.
Mint arról beszámoltunk, néhány éve Silviu Prigoană demokrata-liberális párti (PDL) képviselő nyújtott be ugyanilyen tartalmú törvényjavaslatot. Prigoană indoklása szerint a roma szót azért kell lecserélni, mert zavart okoz a nemzetközi kommunikációban.
„A világon több százmillió ember nem rendelkezik nyelvészeti és etimológiai ismeretekkel. Ők természetes kapcsolatot látnak az -ia végződés és az ország között, lásd Britannia = Brit + annia = a britek országa; tehát számukra Románia = rom + ánia = a romák országa. Ez nem helyes, mivel hamis képzeteket szül” – indokolta nyelvészeti témájú törvényjavaslatát az akkori kormánypárti politikus.
A tervezetet 2011-ben mind a szenátus, mind a képviselőház elutasította. Ugyanakkor a voksolást megelőzően a felsőház emberi jogi bizottsága még nem talált kivetnivalót benne. A bizottsági vita során Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, aki azóta a művelődési miniszteri tisztséget is betöltötte, kijelentette: a jogszabályt el kell fogadni, mivel az Európa Tanács más tagállamaiban is cigánynak nevezik az érintett etnikumot.
Álláspontja szerint a cigány kifejezés nem sértő, és nem is pejoratív, és Romániával ellentétben az Európai Unió egyetlen tagállamában sincs olyan törvény, amely kötelezővé tenné a roma szó használatát. Párttársa, Emilian Frâncu, az emberjogi bizottság alelnöke szintén azzal érvelt, hogy a cigány szónak semmilyen negatív konnotációja sincs, és emlékeztetett, hogy a cigányok a 13. században a tatár hordákkal együtt érkeztek a mai Románia területére, az elnevezést pedig már akkor használták.
Kifejtette, az általa képviselt Vâlcea megyében a romák sértőnek tartják, ha romának hívják őket, és inkább a cigány megnevezésre szavaznak. Szerinte bizonyos politikai vezetők azért akarják a roma megnevezést erőltetni, hogy ezzel zavart keltsenek.
A „cigánytörvény” ugyanakkor heves ellenkezést váltott ki nemcsak politikusok, hanem a roma szervezetek körében is. Frunda György RMDSZ-szenátor kifejtette: a jogszabály nemzetközi egyezményeket sértene, Romániát pedig az emberjogi bíróság elé citálhatják a roma szervezetek. A romák szervezetei is tiltakoztak a tervezet szakbizottsági elfogadása miatt, és nyílt levélben kérték Traian Băsescu akkori államfőt, hogy megszavazása esetén ne hirdesse ki a törvényt.
Balogh Levente
Székelyhon.ro
2015. május 25.
Active Watch: a hatóságok túlreagálják a magyar politikai törekvéseket
Ugyan nem szisztematikusak a magyarság elleni fellépések, de a hatóságok számos esetben próbálták korlátozni a magyarok szabad véleménynyilvánításának jogát.
A választási kampány kontextusában és a Székelyföld területi autonómiatervezet bemutatását követően a romániai magyar közösség abban a helyzetben találta magát, hogy olyan alapvető emberi jogait kérdőjelezik meg, mint véleménynyilvánítás szabadsága – írja éves sajtójelentésében az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség, amely a sajtó és a hatóságok számára egy sor ajánlást is megfogalmaz, hogy a jövőben a jogtiprások elkerülhetőek legyenek.
A jelentés a kisebbség helyzetének sajtóban történő ábrázolására egy teljes fejezetet szán. Megemlíti, az Európai Bizottság rasszizmus- és intolerancia-ellenes 2014-es országjelentése (ECRI) először tesz arról említést, hogy a magyar közösséget veszélyezteti a xenofóbia.
Ebben a jelentésben a román hatóságok számára több javaslat is szerepel a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó toleráns és esélyegyenlőséget biztosító légkör megteremtését illetően, azonban ezeknek a javaslatoknak gyakorlatba ültetésére – az Active Watch szerint – nem létezik politikai akarat. Ebben a kontextusban egyre gyakoribb jelenség volt tavaly a magyarok véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása.
A legtöbb korlátozási szándék a magyarság politikai törekvéseihez kapcsolható, olyan törekvésekhez, mint például a magyarság helyi, regionális szimbólumainak a használatát szabályzó törvény elfogadásának szorgalmazása, vagy az etnikai alapú területi autonómia megteremtésének a témája. Az ECRI jelentésben a román állam felé megfogalmazott javaslatok ellenére a román hatóságok azon ügyködtek, hogy betiltsák a szimbólumok használatát, és meggátolják az autonómiával kapcsolatos közvitákat.
Az Active Watch jelentése több jogsértést és kísérletet is ledokumentál. Egy szatmári esettel indít: 2014. január 24-én a kovásznai hajpántos kislány gesztusához hasonló eset történt a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A szatmárnémeti iskolában éppen a román fejedelemségek egyesülését ünnepelték, amikor egy diáklány egy improvizált magyar zászlót lobogtatott meg. A jelentés szerint a Szatmár Megyei Főtanfelügyelőség és az iskola vezetősége a kovásznai esethez képest aránytalanul durván lépett fel, a főtanfelügyelőség „azonnali és pontos” információkat kért az esetről, az iskola pedig egy kivizsgálóbizottságot állított fel, hogy azonosítsa a „vétkes diákot”.
Az ActiveWatch jelentésében emlékeztet az ügyben kibocsátott állásfoglalására. Eszerint, noha egy másik ország zászlójának használatát egyesek sértésnek tekintik és provokációként értelmezik, attól a gesztus a CEDO által meghatározott szabad véleménynyilvánítás jogának a kereteit nem lépi át. Az a tény, hogy az eset kapcsán „vétkeseket, bűnösöket” kerestek, a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását fenyegette.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tavaly betiltotta a Székely Szabadság Napi felvonulást Noha a 2013-ban megtartott Székelyek Nagy Menetelése nagyobb incidensek nélkül zajlott le, a marosvásárhelyi köztéri rendezvényeket engedélyező bizottság nem hagyta jóvá a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett Székely Szabadság Napi felvonulást a városban - idézi fel jelentésében az Active Watch.
A jelentés sajtóbeszámolókra hivatkozva azt írja: Valentin Bretfelean rendőrfőnök úgy nyilatkozott, csak a város utcáira tervezett felvonulást tiltották meg, a Székely Vértanúk emlékművénél való megemlékezést nem. Bár a felvonulásra nem volt engedély, több ezer személy vonult végig az előre leegyeztetett útvonalon. Volt rá példa, hogy a rendfenntartó erők meglökdöstek néhány magyar szélsőjobboldali jelképet viselő felvonulót. A sajtó arról számolt be, hogy a csendőrség 11 személy bírságolt meg.
A felvonulást követően Corneliu Grosu, az akkori Maros megyei prefektus úgy nyilatkozott, hogy soha többé nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyeknek célja a román föld felszabdalása, és ezt törvény által kellene betiltani. Noha Grosu is elismerte azt, hogy a felvonuláson csak kis számban voltak jelen szélsőjobboldaliak, és a szervezők is elhatárolódtak ezektől a személyektől, 2015-ben sem engedélyezték a felvonulást a marosvásárhelyi illetékes hatóságok. Döntésüket azzal indokolták, hogy a felvonulók 2013-ban és 2014-ben is megsértették a szabad gyülekezést szabályzó 60/1991-es törvényt. Az SZNT elnöke a demokrácia elleni támadásként értékelte az engedélyeztetés megtagadását.
A Kovászna megyei prefektus a magyar himnusz éneklése miatt bírságolt
2014 novemberében a Kovászna Megyei Prefektúra maximális, 5000 lejes bírságot szabott ki a Magyar Polgári Pártra, mert június 4-én, Sepsiszentgyörgyön, egy trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A bírság kirovását követő napokban mintegy 200 személy nap mint nap elénekelte a magyar himnuszt a prefektúra épülete előtt.
Nemzeti szimbólum használata és autonómia-közvita
Az Active Watch által vizsgált periódusban a parlamentben több olyan törvénytervezetet is benyújtottak, amelyek a magyarság jogait és általában a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozná. Az egyik ilyen tervezet a közintézmények és hatóságok által Románia zászlójának, az ország címerének használatát és a himnuszéneklést szabályzó törvény módosítására vonatkozik. A módosítás a magánterületekre is kiterjesztené a tiltásokat, melyeknek értelmében nem lehetne kitenni egy, már nem létező zászlót, vagy olyan régiónak, területnek tulajdonított zászlót, aminek esetében létezik egy Románia által nem támogatott függetlenedési szándék.
Az Active Watch jelentésében problematikusnak nevezi azt is, hogy a bírságok mértéke hatalmas: 30 ezer és 100 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnának azok, akik ezt a törvény megsértenék. A szenátus vita nélkül, hallgatólagosan elfogadta a módosító tervezetet, az ügyben a képviselőház tölti be a döntő fórum szerepét. A törvénymódosító tervezet megjelenésekor az Active Watch nyilvános állásfoglalásában nehezményezte, hogy benyújtói nem tudták megalapozni, milyen társadalmi igény miatt korlátoznak olyan alapvető jogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélethez és a lelkiismereti szabadsághoz való jog. A jelentés megemlíti, Bogdan Diaconu Egyesült Románia Párti képviselő nevéhez négy véleménynyilvánítás szabadságát drasztikusan korlátozó törvénytervezet fűződik.
A székely zászló, mint reklámfelület, amely sérti a román közösséget
A zászlóháború 2014-ben is folytatódott, egyes helyi hatóságok megtiltották a székely zászló kitűzését. Miután 2013 végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot 30 ezer lejre bírságolta a Marosvásárhelyi Rendőrség, mert kitűzte a székely zászlót a székhelyére, 2014-ben már az EMNT elnöke, Tőkés László került célkeresztbe.
Tőkést a Nagyváradi Rendőrség szólította fel, hogy vonja be a zászlót az EP-képviselői irodájának homlokzatáról, arra hivatkozva, hogy a székely zászló reklámbannernek minősül. A kihágás 30 és 50 ezer lej közötti bírsággal büntethető.
Egy jelentős eset volt még az a Maros Megyei Ítélőtábla által hozott bírósági döntés, amely kimondta, hogy a székely zászló diszkriminatív a Hargita és Kovászna megyei románságra nézve.
Ugyancsak tavaly született végleges bírósági döntés a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéken a székely zászló ellen, amelyet egy 2010-ben kirobbant ügy folyományaként hoztak meg. 2012-ben három Hargita megyei román civil szervezet kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatának a megsemmisítését, amely kimondta, hogy a székely zászló közterületen történő kitűzése nem diszkriminatív. Ennek az előzménye volt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének egy 2010-es nyilatkozata. A megyeelnök egy március 15-i ünnepségen azt nyilatkozta, hogy a megyeházán lobogó székely zászló a Székelyföld zászlója. A bíróság helyt adott a román civil szervezetek keresetének, és kimondta, hogy mind a székely zászló kitűzése, mind a megyeelnök nyilatkozata „nacionalista-soviniszta propaganda”, amely ellenséges, megfélemlítő, degradáló, és megalázó hangulatot gerjeszt a román közösség ellen. A Legfelsőbb Bíróság tavaly október 10-én pedig helyt adott ennek az alsóbb szinten megfogalmazott bírósági döntésnek.
A Legfelsőbb Bírói Tanács „betiltja” a területi autonómiáról való nyilvános vitát
2014 szeptemberében az RMDSZ közvitára bocsátotta a székelyföldi autonómia-tervezetét. A Legfelsőbb Bírói Tanács erre reagálva egy közleményében kijelentette, hogy bármely olyan, a tömegkommunikációs eszközökön véleményformálók által terjesztett téma, amely nem illeszkedik bele az igazságszolgáltatás alkotmányos kereteibe, potenciálisan veszélyezteti ennek függetlenségét, presztízsét, és a jogállamiság alapelveit támadja. Ugyanakkor az alkotmány 152-es, ennek módosítására vonatkozó cikkelyt is megemlítik, amely szerint nem módosítható az egységes nemzetállam fogalma, és az állam hivatalos nyelvére vonatkozó előírás.
Válaszként az Active Watch további civil szervezetekkel együtt tiltakozott a CSM által megfogalmazottakra, és aláhúzta: „egy magát demokratikusnak beállító társadalomban a közvitának szabadnak kell lennie, a tolerancia és a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit nem meghaladó témákat nem szabad tabuként kezelni”.
A belügyminisztérium megbélyegzi az autonómiáról szóló vitát
A belügyminisztérium egy Közrendi és -biztonsági Országos Stratégia 2015-2020 című tervezetében stigmatizálja az autonómiáról szóló törekvéseket, úgy állítva be a kérdést, mint a polgárok biztonságát és jólétét veszélyeztető tényezőt.
„A rasszizmus, a xenofóbia, a szélsőségesség és az intolerancia egyéb formái, amelynek célja egy régió vagy terület etnikai alapú autonómiájának kivívása” megfogalmazás kétértelmű és olyan fogalmakat használ, amelyeknek nincs keresnivalójuk egy biztonsági stratégiában. Ezeket a fogalmakat az etnikai autonómiáról szóló közviták ügyével kötik össze, és azt a képzetet keltik, hogy azok a rasszista, idegengyűlölő vagy szélsőséges megnyilvánulások veszélyeztetik a leginkább a közbiztonságot, amelyek az autonómia igényléséről szólnak.
Ennek az a rizikója, hogy diszkriminációt és feszültséget gerjesztenek a nyilvánosságban, és az autonómia témáját stigmatizálják, amely egyébként egy legitim közvita tárgyát képezheti bármely demokratikus társadalomban – fogalmaznak az ActiveWatch jelentésében. Az Active Watch a belügyminisztériumhoz fordult és kérte a mondatrész törlését, azonban választ nem kapott.
A DIICOT bűnvádi eljárást indít terrorizmus vádjával
Tavaly december 15-én terrorizmus gyanúja miatt bűnügyi eljárást indított az Országos Terrorizmus és Szervezett Bűnözés-ellenes Igazgatóság (DIICOT) a december 13-án, Marosvásárhelyen szervezett RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) elhangzottak miatt. Az ügy kapcsán az Agerpres hírügynökség Antal Árpádnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének felszólalását közölte az eljárásáról szóló hírében: „Felkérem Frunda György urat, hogy kérje meg főnökét, Románia miniszterelnökét, hogy utasítsa Kovászna megyei helytartóját, hogy ne provokálja a magyarokat. A prefektusok tettei őt is minősítik (…) Ha ez nem történne meg, a Székelyföldön bekövetkezhet, ami 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen.
Később az RMDSZ közzétette az SZKT-n elhangzott beszédet és annak írott változatát. Kiderült, hogy az Agerpres hiányosan közölte Antal Árpád felszólalásának a témába vágó részét, amely a valóságban így hangzott el: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 90-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányukba”.
Az Active Watch következtetései és ajánlásai a hatóságok és az újságírók számára
A következtetésekben a jelentés készítői elmondják, noha nem beszélhetünk a magyarok elleni szisztematikus fellépésről, számos olyan eset létezett, amikor a román hatóságok megpróbálták, néha sikerrel, korlátozni a magyar kisebbség szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Mind a sajtó, mind a hatóságok túlreagálják a magyarság politikai követeléseit, és már eleve szélsőségesnek tartják ezeket, és emiatt olyan közvita-témákat bélyegeznek meg, amelyek egy demokráciában legitimnek minősülnek.
Az Active Watch egy másik következtetése szerint a román törvénykezés kiskapukat hagy a visszaélések számára, amelyeknek leggyakoribb elszenvedői a magyar kisebbség tagjai. Leginkább a nemzeti szimbólumaik használat és a himnuszéneklés korlátozásában nyilvánul meg ez a visszaélés. A hatóságoknak a jelentés készítői azt javasolják, hogy Románia tartsa be az ECRI-jelentésben megfogalmazott javaslatokat, kiemelten azt, amely a szimbólumhasználatra vonatkozó törvények pontosítására vonatkozik, és kezdeményezzenek valós párbeszédet a magyar közösséggel az interetnikus feszültségek elkerülése végett. Biztosítsanak egy olyan környezetet, amely lehetőséget teremt a magyar közösségnek többek között a politikai természetű kéréseik és követeléseik kifejezésére. Kezdeményezzenek a tolerancia, sokszínűség és kölcsönös megértés szellemében multikulturális oktatási programokat, amelyek révén megelőzhetőek a magyar és román közösség közötti konfliktusok.
Az újságíróknak az Active Watch azt tanácsolja, hogy maximális odafigyeléssel ellenőrizzék a magyar közösségre vonatkozó információkat, a sajtón keresztüli hangulatkeltés elkerülése végett. Amennyiben lehetséges, kérjék ki a magyar közösség valamely képviselőjének a véleményét a magyar kisebbséget illető témák kapcsán. A román újságírók ugyanakkor igyekezzenek a magyarul elhangzó nyilatkozatok eredeti verzióját megszerezni, és egy független fordítást is kérni.
Kertész Melinda
Transindex.ro
2015. augusztus 30.
Szemet szúrt az udvarhelyi kétnyelvűség
Közel egy éve szolgálatban van, érkezésekor be is mutatták a székelyudvarhelyi helyi rendőrség Dacia Dusterjét, mégsem volt olyan híres, mint amilyenné a napokban vált. Történt ugyanis, hogy a szélsőséges kirohanásairól ismert Bogdan Diaconu román parlamenti képviselő felfedezte magának a gépjárművet, pontosabban annak kétnyelvű feliratozását. Felháborodásának hangot is adott a Facebook közösségi oldalon, ahol szép számban talált követőkre. Akadtak viszont olyanok is, akik szerint a lehető legtermészetesebb és törvényes a többnyelvű autófeliratozás.
Törvényben tiltaná be a magyar feliratok használatát Romániában Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, parlamenti képviselő. A honatyában azt követően fogalmazódott meg egy ilyen jellegű kezdeményezés szükségessége, hogy a Facebook közösségi oldalon nagy felháborodást és vitát váltott ki egy, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség autójáról készült fotó, melyen a „Helyi Rendőrség Székelyudvarhely” magyar felirat olvasható.
„A székelyudvarhelyi helyi rendőrség gépkocsiját látva az az érzésed támad, hogy Magyarországon vagy. Pedig nem, ez egy romániai intézmény gépkocsija, román területen. Így már nem mehet tovább!” – a magyarellenes kirohanásairól ismert fiatal politikus ezzel a bejegyzéssel osztotta meg a fotót, melyet példáját követve több mint 13 ezren tettek közzé üzenőfalukon. A több száz hozzászóló Diaconuhoz hasonlóan sérelmezi, hogy egyesek elfelejtik, hogy milyen országban élnek, illetve van, aki azt is felveti, hogy a város polgármesterét, illetve a helyi rendőrség vezetőjét le kellene tartóztatni és elítélni a magyar nyelvű feliratozás miatt. A szélsőséges politikus egyes követői úgy vélik, hogy egy magyar feliratozású rendőrségi jármű nem számíthat hatósági autónak Romániában, ezért szerintük meg sem kellene állni, ha az ebben tartózkodó rendőrök arra intenének. A szitokszavaktól és gyalázkodásoktól sem mentes hozzászólások azt követően sem csitulnak, hogy egyes – többnyire magyar nemzetiségű – hozzászólók a gépkocsi másik oldaláról készült fotót is megmutatják, melyen immár román nyelven olvasható a felirat, illetve számos példát hoznak fel európai országokból, ahol a kisebbségek nyelvén is feliratozva van a hatósági jármű. Sőt, Diaconu egyes követői már odáig mentek, hogy a magyar nyelv használatának a betiltását követelték, így egészítve ki a képviselő által felvetett és szimpatizánsai körében „közvitára” bocsátott törvényjavaslatot.
A szélsőséges politikus által megosztott fotó történetét a román központi sajtó is átvette, többsége a B1 tévécsatornára hivatkozva, ahol Diaconu élő adásban adhatott hangot felháborodásának. Míg a sajtóorgánumok zöme rácsodálkozva, a „hihetetlen” címszó alatt tárgyalta a témát, a realitatea.net hírportál arra is emlékeztet, hogy a közigazgatási törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, megengedett a kisebbségi nyelvhasználat.
Az inkriminált fotó nem mindenkinél ért el hasonló hatást, a témában a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Remus Cernea független parlamenti képviselő rámutat, neki a képet látva az a megnyugtató érzése támad, hogy „egy civilizált, európai országban élek, ahol látható és nemzetközi szinten is elismert erőfeszítéseket tesznek a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében”. Természetes és törvényes, hogy egy olyan városban, ahol számottevő a kisebbségek számaránya, ezek nyelvét is használják a közigazgatásban, emlékeztet Cernea, rámutatva, hogy ebben csak a „gyűlölet apostolai”, a másságot kifogásolók találnak kivetni valót. „Egy ilyen attitűd veszélyes, demokráciaellenes és nem vezethet máshoz, mint ellenségeskedéshez, feszültséghez, az előítéletek és az ésszerűtlen gyanúsítgatás állandósulásához” – véli közleményében Cernea, hangsúlyozva, hogy egy demokratikus államban az emberek közötti különbségek gazdagítják a társadalmat, nem pedig fordítva. „Nem, a mi országunk nem lehet a nacionalisták, sovének, szélsőségesek, és ezek propagandájának prédája!” – zárja közleményét Remus Cernea, arra szólítva a demokratikus értékek elkötelezettjeit, hogy határolódjanak el a Diaconu-féle szélsőséges megnyilvánulásoktól.
A hatályban lévő törvények értelmében jártak el, amikor a helyi rendőrség szolgálati autójára magyarul is felírták az intézmény nevét, hangsúlyozta szerkesztőségünknek László Szabolcs, az udvarhelyi helyi rendőrség vezetője. „A 2001/215-ös törvény kimondja, hogy azokon a romániai településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a közérdekű feliratok (utcanévtáblák, intézmények nevei stb.) kétnyelvűek lehetnek. Sőt, egy strasbourgi szabvány határozotton előírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség létszáma ezt indokolttá teszi és a lakosságnak igénye van rá, kötelező a kétnyelvű feliratok használata” – sorolta az illetékes. Hangsúlyozta, Székelyudvarhelyen a magyar anyanyelvű lakosság a város 95–96 százalékát teszi ki, így magától értődő volt, hogy egy, a köz szolgálatában álló intézmény szolgálati járművére magyarul is felkerül az intézmény neve. Egyébként a Helyi rendőrség felirat csupán a jármű egyik oldalán szerepel, a másik oldalon, illetve az autó első és hátsó részén román nyelven olvasható ugyanez. „Az ügy nyomán vissza kell térnünk és alaposan át kell néznünk a törvényeket, hogy annak minden szavát betarthassuk. Amennyiben szükséges, az autó mind a négy oldalára magyarul is felírjuk az intézmény nevét” – szögezte le László Szabolcs.
Kovács Eszter, Pap Melinda
Erdély.ma
2015. szeptember 1.
Diaconu beterjesztette magyarellenes tervezetét
Betiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő – adja hírül összeállításába Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.
A bukaresti parlament elé hétfőn, a román nyelv napján beterjesztett törvénytervezetben a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült politikus kezdeményezi, hogy a közintézmények, állami hatóságok és önkormányzatok kizárólag román nyelven kommunikáljanak, szóban és írásban egyaránt.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke azzal indokolta kezdeményezését, hogy a napokban felfedezte, miszerint magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi helyi rendőrség szolgálati gépkocsiján.
A kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) tavaly kilépett képviselő hétfőn Facebook-oldalán közölte, törvénytervezetével „meg akarta tisztelni" a román nyelv napját. Ha a törvényhozás elfogadná – amelyre azonban kevés esély van –, a jogszabály törölné a Romániában 2001 óta hatályos közigazgatási törvényt, amely szavatolja a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.
Diaconu javaslata szerint ugyanis valamennyi állami intézményben kizárólag a román nyelvet lehetne használni, ugyanakkor csakis az állam nyelvén értekezhetnének egymással a községi, városi és megyei tanácsosok is a testületek ülésén és hivatalos találkozókon. (Utóbbi esetben a képviselő csak a külföldi állampolgárságú hivatalosságok, meghívottak számára biztosítana tolmácsot).
Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását. Nem működtethetnének magyar nyelvű változatot a közintézmények honlapjai sem, és a közérdekű hirdetéseket is kizárólag románul tehetnék közzé.
Diaconu javaslata értelmében a törvény előírásainak be nem tartása esetén a közalkalmazottak, választott vagy kinevezett állami tisztségviselők a kihágás megállapításától számított 48 órán belül elveszítenék munkahelyüket, illetve mandátumukat, sőt soha többé nem alkalmazhatnák őket állami intézménynél – írja a kronika.ro.
Közméltóságok ünnepi üzenete
A bukaresti közméltóságok – az államfő, a miniszterelnök, a két ház elnöke – közleményben méltatta hétfőn a román nyelv napját, amelyet egy két évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján ünnepelnek meg az állami és kulturális intézményekben. Klaus Johannis elnök a nemzeti identitás meghatározásának egyik legfontosabb tényezőjének nevezte a román nyelvet, amely szerinte kifejezi a román nép kultúráját, értékeit és hagyományai gazdagságát. Az államfő arra biztatta a külföldön élő románokat, segítsék elő, hogy gyemekeik elsajátítsák és meg is szeressék anyanyelvüket. Victor Ponta kormányfő Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „a mai nap a lélek ünnepe az országban, a Moldovai Köztársaságban és a világ minden táján élő román számára".
Erdély.ma
2015. szeptember 1.
Diaconu beterjesztette magyarellenes tervezetét
Betiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő.
A bukaresti parlament elé hétfőn, a román nyelv napján beterjesztett törvénytervezetben a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült politikus kezdeményezi, hogy a közintézmények, állami hatóságok és önkormányzatok kizárólag román nyelven kommunikáljanak, szóban és írásban egyaránt.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke azzal indokolta kezdeményezését, hogy a napokban felfedezte, miszerint magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi helyi rendőrség szolgálati gépkocsiján.
A kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) tavaly kilépett képviselő hétfőn Facebook-oldalán közölte, törvénytervezetével „meg akarta tisztelni" a román nyelv napját. Ha a törvényhozás elfogadná – amelyre azonban kevés esély van –, a jogszabály törölné a Romániában 2001 óta hatályos közigazgatási törvényt, amely szavatolja a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.
Diaconu javaslata szerint ugyanis valamennyi állami intézményben kizárólag a román nyelvet lehetne használni, ugyanakkor csakis az állam nyelvén értekezhetnének egymással a községi, városi és megyei tanácsosok is a testületek ülésén és hivatalos találkozókon. (Utóbbi esetben a képviselő csak a külföldi állampolgárságú hivatalosságok, meghívottak számára biztosítana tolmácsot).
Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását. Nem működtethetnének magyar nyelvű változatot a közintézmények honlapjai sem, és a közérdekű hirdetéseket is kizárólag románul tehetnék közzé.
Diaconu javaslata értelmében a törvény előírásainak be nem tartása esetén a közalkalmazottak, választott vagy kinevezett állami tisztségviselők a kihágás megállapításától számított 48 órán belül elveszítenék munkahelyüket, illetve mandátumukat, sőt soha többé nem alkalmazhatnák őket állami intézménynél.
Közméltóságok ünnepi üzenete
A bukaresti közméltóságok – az államfő, a miniszterelnök, a két ház elnöke – közleményben méltatta hétfőn a román nyelv napját, amelyet egy két évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján ünnepelnek meg az állami és kulturális intézményekben. Klaus Johannis elnök a nemzeti identitás meghatározásának egyik legfontosabb tényezőjének nevezte a román nyelvet, amely szerinte kifejezi a román nép kultúráját, értékeit és hagyományai gazdagságát. Az államfő arra biztatta a külföldön élő románokat, segítsék elő, hogy gyemekeik elsajátítsák és meg is szeressék anyanyelvüket. Victor Ponta kormányfő Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „a mai nap a lélek ünnepe az országban, a Moldovai Köztársaságban és a világ minden táján élő román számára".
Krónika (Kolozsvár)
2015. szeptember 4.
Törvénysértő a törvényjavaslat
Az alaptörvényen kívül más jogszabályokkal is ellentétes Bogdan Diaconu új törvényjavaslata – véli Biró Rozália.
Újabb, ezúttal már a román nyelven kívül minden más nyelv használatát korlátozó törvényjavaslattal élt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál. Diaconu eddig is a PSD egyik magyarellenes hangadójaként, kommunikátoraként volt ismert, és ezt a politikai szegmenst igyekszik lefedni most is. Mint már megírtuk, a törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő testületek üléseit kizárólag románul tartsák, “hivatalos tolmácsolást” biztosítva az “idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén “közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában.
Reakció
A tervezet indoklása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy a románok “ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban”, a kisebbségek által lakott térségekben – írta a kezdeményező. Romániában múlt héten egy internetes fórumon, majd a médiában is vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján.A magyarellenességéről elhíresült képviselő erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet – ahogy ő írta – a magyar feliratok betiltására. Erre reagált nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália szenátor. Diaconu a tervezete indoklásában azt mondta, ez nemhogy korlátozó, de még segít is abban, hogy a kisebbségek saját berkeikben őrizzék önazonosságokat. Biró szerint márpedig ez ellentétes az alkotmány 6. cikkelyével, amely a kisebbségvédelemről szól. Emellett ellentétes az anyanyelvhasználatot szabályozó 120-as, 128-as, 215-ös és 304-es számú törvényekkel, az 1994-ben ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezménnyel és a 2007-ben törvénybe iktatott regionális és kisebbségi nyelvi chartával is. Sőt, alkotmánybírósági precedens is van: 2001-ben 71 honatya kifogásolta az anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvényt, de a taláros tesület a tiltakozást elvetette.
Minden esetre amúgysem sok esély van Bogdan Diaconu mostani törvényjavaslatának elfogadására. Sőt, Biró Rozália is jelezte: normális esetben ez a javaslat már a törvényességi előzetes normakontrollon sem megy át, aztán a szakbizottságokon sem, de ha mégis, akkor a plénum vetheti el. Szerinte ugyanakkor ez az egész azt mutatja, hogy a létező jogszabályokat újabbakkal kellene megerősíteni, majd „oda hatni, hogy azokat gyakorlatba is ültessék”.
A tájékoztató másik pontjaként azt összegezte, számára milyen prioritásai vannak az új parlamenti ülésszaknak. Mint mondta, gyenge az együttműködés a törvényhozás során a parlament és az érintett civilek szervezetei között. Ezért – főleg emberi jogi, nőszervezeti, szociális kérdésekben – konferenciákat fog szervezni a következő hónapokban, minden hónapban egyet.
erdon.ro
2015. szeptember 10.
Sértő törvényterezvezet
Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora tegnap sajtótájékoztatón reagált Bogdan Diaconu független bukaresti képviselő – az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítójának – hétfőn benyújtott törvénytervezetére, amely a magyar, illetve minden idegen nyelv használatát korlátozná Romániában a közintézményekben mind szóban, mind írásban, illetve arra is kitér, hogy az alkalmazottaknak egymás között is kötelezően az állam hivatalos nyelvét kell használniuk, ellenkező esetben felbontható velük a munkaszerződés, sőt többé nem is alkalmazhatók közalkalmazottként.
„Nagy méretű instabilitás érzékelhető a parlamentben. Mindenki a maga problémájával van elfoglalva. Legalább három lépéssel előre kéne gondolkodni, milyen következménnyel jár egy-egy törvénytervezet jóváhagyása” – fogalmazott Biró Rozália. Mint hozzátette, a hétfőn Bogdan Diaconu által leadott törvénytervezet azt szabályozná, hogy tiszteletben kell tartani a román mint hivatalos nyelv használatát. Azaz előirányozná, hogy hivatalos környezetben a román nyelven kívül egyéb nyelv nem használható, és egymás között a román állam alkalmazottai sem használhatnak egyéb nyelvet. Amennyiben valaki nem román állampolgár, az kérheti a tolmácsolást. A törvénytervezet például megtiltaná az utcák neveinek stb. más nyelvű feliratozásait, illetve 30 napot ad az „idegen nyelvű” feliratok eltüntetéseire a törvénytervezet. A közérdekű információk feltüntetése is kizárólag az állam nyelvén, azaz románul lenne lehetséges.
Ezzel kapcsolatban Biró szenátor több ellentmondást is felsorolt. „Ezen a héten nem lehetett politikai nyilatkozatot tenni, de amikor lesz rá alkalmam, megteszem” – fogalmazott. Pontokba szedve próbálta cáfolni e törvénytervezet indoklását, mely Diaconu szerint nem alkotmány- és nem törvényellenes. De az Alkotmány 6. cikkelyét sérti, ugyanis e szerint biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogát ahhoz, hogy megőrizzék, fejlesszék és kifejezzék etnikai, nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási hovatartozásukat, értékeiket. Ennek pedig eleve ellentmond, hogy a közszférából kitiltaná a magyar nyelv használatát. Ezen kívül az Alkotmány 20. cikkelye, amely az emberi jogok nemzetközi keretegyezményére vonatkozik, határozottan leszögezi, hogy mindazon egyetemes emberi jogok kitételeit, amelyeket elfogadtak az emberi jogok egyetemes nyilatkozata keretében, tiszteletben kell tartani, illetve ugyanitt a 2. bekezdésben kimondják, hogy amennyiben az ország törvényei korlátozóbbak, akkor a nemzetközi egyezményeket kell használni.
„Nem szabad elvonatkoztatnunk attól, hogy ilyen és hasonló szemléletű törvényhozók dolgoznak Románia parlamentjében. Szükséges a továbbiakban az, hogy együtt, mint magyar közösség, Romániában élő kisebbségek őrködjünk a már megszületett törvények fölött, amelyek az elmúlt 25 év következetes, a nemzeti kisebbségek frakciója révén elért érdekképviseleti munkának eredményei” – hangsúlyozta a szenátor. Hozzátette, nem a román közösség ellen és nem az állam hivatalos nyelve ellen szól a politikai nyilatkozata, hanem a magyar közösségért és a nemzeti kisebbségi közösségekért annak érdekében, hogy betartsák azt, amire ígéretet tettek, amikor aláírták a keretegyezményeket. „Romániának szavahihető kötelezettségvállalása kell legyen az EU-ban” – fogalmazott a szenátor.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. november 23.
Bizottsági nem a Trianon-törvényre
A szélsőséges nézeteiről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egyesült Románia Párt elnöke már hozzászoktatta a közvéleményt magyarellenes megnyilvánulásaihoz, a legutóbbi tervezete azonban minden eddigi javaslatán túltesz.
A képviselő "Június 4-e Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" címmel terjesztett be jogszabály-tervezetet, mely többek között kötelezővé tenné a trianoni békeszerződés aláírásának (1920. június 4.) állami pompával történő megünneplését országos és helyi szinten egyaránt. Diaconu ugyanakkor 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést róna ki azokra, akik Trianon jogosságát megkérdőjelezik, a békeszerződést negatív jelzőkkel illetik, valamint kétségbe vonják azt a „tényt", mely szerint a magyarok az erdélyi románokat évszázadokon át elnyomták.
A törvénytervezetet véleményezte a képviselőház Emberjogi, egyházügyi és nemzeti kisebbségi bizottsága is. Erről kérdeztük Kereskényi Gábor parlamenti képviselőt, a bizottság titkárát. „A Trianon-törvénytervezetet benyújtó kolléga Vadim Tudor egy gyengére sikeredett, kicsinyített mása. Szerencsére nem kellett túl sokat érvelni e felháborító kezdeményezés ellen, a szakbizottság ugyanis egyhangú szavazatával negatív véleményezést bocsátott ki annak kapcsán. Remélhetőleg ugyanígy fog dönteni a Képviselőház plénuma is. Fel kell ugyanakkor figyelnünk arra, hogy a romániai magyarság elleni törvénykezdeményezések és közigazgatási intézkedések igenis léteznek, jelen vannak, s valószínűsíthető, hogy a választások közeledtével egyre gyakoribbá válnak. Nekünk az a kötelességünk, hogy minden ilyen kezdeményezést elhárítsunk, hogy megvédjük közösségünket, hiszen erre kaptunk felhatalmazást" - hangsúlyozta az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke.
szatmar.ro
2016. január 25.
Bogdan Diaconuék létrehozták a Karóbahúzó Vlad Őrjáratot
Karóbahúzó Vlad Őrjárata (Patrula lui Vlad Ţepeş) néven létrehozta a szélsőséges, soviniszta Egyesült Románia Párt (PRU) saját paramilitáris egységét Daniel Ghiță K1-bajnok – számolt be vasárnap a Ştiripesurse.ro portál. 
A PRU vasárnapi kongresszusán bemutatott gárda a párt civil szimpatizánsaiból áll, saját egyenruhával rendelkezik, és a hivatalos közlés szerint „ott lép majd közbe, ahol állampolgári beavatkozásra van szükség” – írja a portál.
Ghiță közölte: ha a román állam nem védi meg őket, akkor megvédik magukat, a szervezet pedig „a szegényeket oltalmazza, hogy ne váljanak a bűnözők áldozatává.” Bogdan Diaconu pártelnök szerint az őrjáratnak nem lesznek fegyverei, inkább hóeltakarításnál és árvizeknél segítenek majd.
Ghiță a PRU színeiben száll harcba Bukarest 3. kerülete polgármesteri tisztségéért, korábban a Colectiv klubban kirobban tűzvész nyomán szervezett tüntetések egyik vezető alakja volt, és a törvénytelen erdőkivágások ellen is kampányolt. Mint ismeretes, a PRU vezetője a szélsőségesen magyarellenes megnyilvánulásairól és törvényjavaslatairól hírhedtté vált volt szociáldemokrata képviselő, Bogdan Diaconu. A vasárnapi kongresszuson az orosz és a kínai nagykövetség képviselői is részt vettek.
Mint ismeretes, Diaconu legutóbb decemberben az RMDSZ betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti képviselőház elé, arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet az ügyészség szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni.
Augusztusban olyan jogszabályt terjesztett be, amely betiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben. Diaconu akkor azzal indokolta kezdeményezését, hogy a felfedezte: magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi városi rendőrség szolgálati gépkocsiján.
Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását is. Korábban az autonómiapárti tüntetéseket és az „etnikai” zászlókat is betiltatta volna.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2016. január 25.
Félkatonai szervezetet hozott létre egy magyarellenességéről elhíresült román képviselő pártja
Vlad Tepes Őrjárata néven félkatonai szervezetet hozott létre az Egyesült Románia Párt (PRU), amelyet a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő alapított – közölték a hétfői romániai lapok.
A Drakula-történeteket ihlető középkori havasalföldi uralkodó nevét viselő szervezet kék egyenruhákba öltözött első osztagát a párt vasárnapi első kongresszusán mutatta be Diaconu, hozzátéve, hogy a gárdát a párt bukaresti harmadik kerületi polgármesterjelöltje, Daniel Ghita kick-box-bajnok vezeti.
Az Adevarul című lap beszámolója szerint a PRU kongresszusán – amelyen hivatalosan is elnökké választották Diaconut – a párt alapítói katonai indulók akkordjaira vonultak színpadra. A pártelnök szerint a Vlad Tepes Őrjáratának tagjai fegyvertelenek lesznek, “csak lapát lesz náluk, hogy a hóeltakarításnál, illetve veder, hogy az árvizeknél segítsenek”.
“Ha a román állam nem véd meg, akkor magunknak kell gondoskodnunk a védelmünkről” – hangoztatta Ghita, aki szerint az őrjárat tagjainak a szegényeket kell oltalmazniuk, hogy ne váljanak az “okleveles bűnözők” áldozataivá.
A pártkongresszus eldöntötte, hogy Bogdan Diaconu képviselőt indítja az idei bukaresti főpolgármester-választáson. A Krónika című lap felidézte, hogy Diaconu decemberben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti képviselőház elé, arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet az ügyészség szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni.
Augusztusban olyan jogszabályt terjesztett be, amely betiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben. Korábbi törvénykezdeményezéseivel Diaconu az autonómiapárti tüntetéseket és az “etnikai” zászlókat is betiltatta volna. Diaconu a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben szerzett mandátumot, ám tavaly, amikor az RMDSZ-szel közös kormánykoalícióban lévő pártja önmérsékletre szólította fel, kilépett a PSD-ből, és megalapította saját politikai alakulatát, a PRU-t. A román politikai elemzők szerint Diaconu a bukaresti parlamentből kiszorult, idegengyűlölőnek tartott Nagy-Románia Párt egykori szavazóit próbálja megszólítani, hogy támogatásukkal az idén ősszel esedékes választásokon újabb parlamenti mandátumhoz jusson. erdon.ro
2016. január 25.
A magyarellenes Vlad Ţepeş őrjárat felszámolását kérik
Petícióban kérik, hogy oszlassák fel a Vlad Ţepeş őrjárata néven alapított román gárdát, amely a magyarellenességéről ismert Bogdan Diaconu parlamenti képviselőhöz fűződik.
A gárda megalapítását a politikus által létrehozott, szélsőségesen nacionalista Egyesült Románia Párt vasárnapi kongresszusán jelentették be. 
A petíciót Dumitru-Cornel Vîlcu kolozsvári egyetemi tanár indította el vasárnap, és eddig közel 300-an írták alá. A felhívásban az egyetemi tanár azzal érvel: a politikai pártok működésére vonatkozó törvény tiltja, hogy egy politikai alakulat katonai, vagy félkatonai tevékenységeket szervezzen, folytasson, ennek megszegése pedig a párt felszámolását vonhatja maga után.
Dumitru-Cornel Vîlcu szerint a gárda veszélyt jelent a demokráciára, így a törvény értelmében minél gyorsabban fel kell oszlatni, mielőtt erőszakos cselekedetekre kerülhetne sor. maszol.ro
2016. január 28.
Terrorizmus vagy véleményszabadság?
A minap, az Egyesült Románia (PRU) kongresszusán jelentették be a Karóbahúzó Vlad Gárdája elnevezésű félkatonai szervezet létrejöttét, amelynek "atyja" a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő, és amelynek célja "rendet csinálni az országban", és megmutatni a "hazaárulóknak", hogy "Románia a románoké".
Nem volt ugyan rendkívüli visszhangja sem a politikusok körében, sem a sajtóban, de Cornel Vilcu publicista aláírásgyűjtést kezdeményezett a PRU betiltásáért a párttörvény harmadik cikkelye negyedik bekezdésére hivatkozva, amely szerint "politikai pártok nem szervezhetnek katonai vagy félkatonai szervezeteket és nem folytathatnak semmiféle, a törvény által tiltott cselekedeteket. Ellenkező esetben törvényi úton feloszlatják a pártot". Szerinte a PRU lépése veszélyezteti a román demokráciát, le kell állítani, még mielőtt az amúgy megengedhetetlen demagógia és uszítás erőszakká fajulna.
Persze, Diaconu reakciója sem váratott magára: kijelentette, hogy Vilcu Soros bérence, aki megijedt tőlük, akárcsak a többi "hazaáruló", és pártját is Soros utasítására akarnák "kivonni a választási versenyből". "Forradalommal" fenyegetőzött a párt betiltása esetén. Azt is sietett hozzátenni, hogy a PRU megszüntetésére legtöbben a magyarok lakta vidékeken, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon szavaztak, akiket Magyarország mozgósított. Ellenlépésként ő is petíciót indított Támogasd Karóbahúzó Vlad Gárdáját jelszóval, hogy megmutassák azoknak, "akik tönkre akarják tenni Romániát", hogy "egységesek", és hogy "nem ijedünk meg a támadásoktól". Jelszavuk: Románia a románoké!
A pártvezér amellett, hogy képviselőként számos magyarellenes törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe,blogbejegyzéseiben is nyíltan uszít a magyarság ellen. Bizonyára a véleményszabadság jogán. Ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője szerint – bár az intézménynek egyelőre nincs hivatalos véleménye a dologról – nem törvényellenes a "gárda", inkább a véleményszabadság megnyilvánulásának nevezhető. Érdekes módon nem hallottunk hasonló reakciót, amikor a magyarok szervezeteit, beleértve akár az RMDSZ-t, nevezték terrorszervezetnek.
Emlékeztetünk arra is, hogy december elején a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalmat terrorszervezetnek nevezték. Két "terrorista" vezetőjét a SRI hónapokon át figyelte, hogy "kiderüljön", december elsején állítólag petárdával akarták "felrobbantani" a románokat (egy színmagyar városban). Azóta is "előzetesben" tartják egyiküket, annak ellenére, hogy nincs bizonyítékuk terrorcselekmény elkövetésének szándékára, és annak ellenére, hogy a hisztérikus magyarellenes sajtón kívül még a román közvélemény is a SRI "olcsó manipulációjának" nevezte a letartóztatásokat. Ez azonban "terrorcselekmény" volt.
A képviselő szerint egyébként az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, a Jobbik, a 64 Vármegye "terroristái", a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács belülről támadja a román államot, de a PRU-n kívül senki sem akarja őket törvényen kívül helyezni. Ez viszont véleményszabadság.
Hogy is állunk tehát a demokráciával és a véleményszabadsággal? A Vlad Tepes Gárdája a véleményszabadságmegnyilvánulása, a magyar szervezetek pedig terroristák? Ha ez a demokrácia, és ezt akarják "megvédeni", akkor bizony nagy baj van.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 1.
Van már gárda nálunk is! 
Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (ERP) vezére bejelentette, hogy megalakult a Vlad Ţepeş Őrjárata nevű szervezet, amelynek vezére a komoly harcművészeti múlttal rendelkező K1-bajnok, Daniel Ghiţă. Ezt a szervezetet mindközönségesen Román Gárdának is becézik.
A pártvezér és civilben hazaffy Bogdan, aki igen jól ismeri a magyarokat és viselt dolgaikat, rájött arra, hogy a Magyarországon glasszáló, de aztán betiltott Magyar Gárda mintájára nálunk is alakít egyet, a Román Gárdát. És miért ne, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban is létrehozták a Nemzeti Gárdát, és azt ráadásul még be sem tiltották. Nálunk már korábban is léteztek gárdák, amelyek igen hatékonyan működtek. A Vasgárdának nagy sikerei voltak politikusok láb alól való eltevésében, de a Maniu Gárdának is a magyarok számának csökkentésében. Ezeket aztán – sajna – a hatalom betiltotta.
A mostani Őrjáratot nem paramilitáris (erőszak)szervezetnek szánják. Fegyverrel sem szerelik fel őket, mint az amerikai Nemzeti Gárdát. Csak egyenruhájuk lesz, a mellen nemzeti színű szalaggal, a hátán Vlad Ţepeş Őrjárata felirattal. Arról, hogy bakancsuk van-e, nem hallani, pedig az feltétlenül kellene, mert azokban egészen jól lehet csattogtatni egy-egy felvonuláson, például március 15-én. A gárdába hazafiságtól dagadó keblű és lelkes civil szimpatizánsokat várnak, akik – akár egykor a munkásököl, vasököl – ott lépnek föl és oda ütnek, ahol „köll”.
Megvédik azokat, akiket a román állam nem. Oltalmazzák a szegényeket a bűnözőktől. Vállukon fegyver helyett hólapátot hordanak (nyáron – gondolom – rendes lapátot), azzal tisztelegnek, és ha a hatóságok nem tudják eltakarítani a havat, megnyitni egy utat, autópályát, akkor jönnek ők, és hős hóhányóként segítenek. Aztán a kéziszerszámok skáláját lehet még bővíteni: ásóval, kapával, kaszával. Addig is kezükben egy-egy vedret kell otthonról hozniuk, színültig hazafiassággal töltve. Később mindig ezzel a kézben járőröznek, hogy ha netán árvíz lesz, akkor tudják kimerni a vizet az elárasztott házakból. Szárazság esetén viszont öntözővizet hordhatnak vele. Azt is ígérik, hogy idős embereket visznek át az utca másik oldalára. Ha az illető semmiképp sem akarna átmenni, akár ketten-hárman is segítségére sietnek. Ígérik: együttműködnek majd a hatóságokkal és informálják őket. Ha a hatóságok nem védik meg az elnyomott románokat, hanem félrenéznek, amikor igenis oda kellene nézniük, akkor jön a gárda, és megvédi őket. A hatóságok fejét és nézését egy jól irányzott lapátütéssel a helyes irányba terelik. A Vad Szamurájként is ismert Dániel, a K1-bajnok megmondta: „Ha a hatóságok nem védnek meg, akkor mi megvédjük magunkat.” Azt is hangsúlyozta, hogy akkor lépnek közbe, ha a bíróságok, hatóságok nem szolgáltatnak igazságot. Azt nem egészen lehet tudni, miként teszik. Ilyen esetben vajon a bírákat vagy más hivatalos személyeket lapátokkal bírják-e jobb belátásra és becsületesebb igazságszolgáltatásra, vagy fejükre húzzák a vizes vödröket mindaddig, amíg nem döntenek helyesen?
Az ERP vezérének már számtalan hazafias megnyilvánulása és törvénykezdeményezése volt eddig is. Ilyen többek között az RMDSZ betiltása, valamint az anyanyelv kitiltása a közigazgatásból, a kétnyelvű feliratok megszüntetése, mivel ezek által „elüldözték a román nyelvet… és a románok idegennek érzik magukat saját országukban”. Sajnos, épületes ötleteit a parlament nem díjazta, és így azok elbuktak a hosszú harc alatt. De most ezzel az új gárdával, annak egyszerű kéziszerszámaival és új harci módszerével talán még lehet mindezen segíteni. A lapátokkal a kétnyelvű táblákat, feliratokat könnyedén – mondhatni fél kézzel – le lehet ütni, a magyarul megszólalókat szájon verni és a vedrekkel némi hazafiságot importálni azokról a vidékekről, ahol az túlteng az emberekben, oda, ahol deficit mutatkozik.
Kuti János. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. február 1.
Kettős mérce
A Trianontól eltelt közel száz esztendő alatt megszoktuk, hogy Romániában mindent kettős mércével mérnek. Ami szabad a többséginek, nem szabad a kisebbséginek. Románia jelenlegi vezetői ugyanis nem akarják, hogy ebben az országban mi is otthon érezzük magunkat. Ezért átírnak mindent, históriát, eseményeket, átkeresztelik az utcákat, temetőket, megváltoztatják a nemzetiségi arányokat, és amikor csak tudják, zaklatják az erdélyi magyar embert. 
Itt van példának a zászlóügy. Senkinek nem szúr szemet például, hogy Jászvásáron minden ünnepkor lengetik a bölényfejes vörös lobogót. Ott lehet. S bár törvény tiltja, még mindig lobog a vasgárda székhelyén a duplakeresztes zöld zászló is. A hatalmon lévők titokban még drukkolnak is nekik, hiszen ugyanazokat a nagynemzeti álmokat melengetik. S nem egy sportversenyen hallottam egyfajta himnuszt, a krajovainak például Adrian Păunescu írta a szövegét. Ott énekelhetnek őrjöngve, mert – ahogy olvastam – ugyebár milyen szép a „jó értelemben vett” nacionalizmus.
Legutóbb pedig, egy úgynevezett jogállamban, megalakult a törvénynek ellentmondó, enyhén szólva is fasisztoid Egységes Románia Párt, s félkatonai szervezete, a nácikra emlékeztető Vlad Țepeș gárda, amely már induláskor fenyeget: hogyha a román állam nem védi meg a románságot, ők megteszik. Nagyon is jól tudjuk, mit jelent a párt elnöke, a letűnt Corneliu Vadim Tudor helyébe lépő Bogdan Diaconu számára a „megvédés”. 
És minderre egy tiltakozó hangocska sem hangzott el, sem az ügyészség, sem a hírszerzők részéről, a szocdemek Diaconut jó fiúnak tartják, az új liberálisok kissé bolondosnak. Az RMDSZ pedig a maga részéről nagyon engedékenyen csak ejnye-bejnyézik minderre. Pedig ha erdélyi magyar tenne, mondana ilyesmit, zengenének a tévéadók, tiltakoznának a pártok, a honatyák, működne az ügyészség.
Apropó, ügyészség. Időről időre már próbálgatják, meddig mehetnek el a nemzeti jogok visszavonásában, az erdélyi magyarság vezetőinek zargatásában, elítéltetésében. Amint látszik, nagyon sok megyei magyar vezért csak kitalált, be nem bizonyított vétséggel vádolnak, a pereknek pedig koncepciószaguk van. A cél az volt, hogy eltávolítsák őket tisztségeikből, s mindezt ellenállás nélkül megtették. 
Román Győző. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. február 8.
Drakula szegény öregeket simogat
Elbeszélgettünk a magyarellenesnek tartott gárdát létrehozó Bogdan Diaconuval, és kiderült: a K1-es harcművészbajnok vezetésével létrehozott, Drakuláról elnevezett Karóbahúzó Vlad Őrjárat csak az idős, szegény embereknek fog segíteni a hatóságokkal együttműködve. Diaconu pártja, az Egyesült Románia Párt (PRU) pedig csak a korrupt magyar politikusoktól akarja megvédeni a magyarokat az RMDSZ betiltásával.
Még egy éve sincs, hogy Diaconu pártja megalakult; a politikus korábban magyarellenes kirohanásaival, nemrég az RMDSZ betiltásának ötletével, legújabban pedig a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal keltett nagy médiavisszhangot. Az MNO által megkérdezett Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a politikus a Jobbik receptjét másolná le, de kérdéses, hogy sikerül-e neki.
Van még jelentkező
Mióta a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor meghalt, sokan pályáznak a szavazóira. Nem csak Traian Basescu startolt rá a radikálisabb jobboldali voksokra a Moldovai Köztársasággal való egyesülés ügyében, de az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges szervezet is pártot alapított. Utóbbit Diaconu komolytalannak tartja, mert nincs tiszta ideológiájuk. „Oroszlánok nem kezdenek kölyökkutyákkal” – zárta ki az együttműködés lehetőségét.
Ismert magyarfaló
Diaconunak korábban is volt néhány magyarellenes húzása: követelte már a Jobbik betiltását, a magukat „románellenes” kijelentésekre ragadtató külföldiek kiutasítását, indított kampányt a magyar termékek ellen, törvényt terjesztett be a magyar feliratok és utcanévtáblák betiltására, illetve a nemzetiségi nyelvhasználat büntethetővé tételére a romániai közintézményekben. Láthatóan különösen fájó pont számára az autonómia is, amelynek még a megemlítését is börtönnel sújtatta volna egy 2014 nyarán benyújtott törvényjavaslatában.
„Nekem van magyar barátom, de…”
A pártvezető ehhez képest az MNO-nak adott nyilatkozatában leszögezte: ő a romániai magyarokat sosem támadta, csak az RMDSZ-t és más politikai erőket kritizált, mert „területi autonómiáért és elszakadásért küzdenek”, ami ellen szerinte jogos a fellépés. „Calarasi megyei képviselőnk büszke magyar és román, ez beszédes példa, mennyire is utálom a magyarokat” – közölte, hozzátéve: a magyarellenes háború „mítoszát” éppen a magyar politikusok szítják önérdekből, „akik autonómiaharcost játszanak, és meggazdagodnak ahelyett, hogy a románok és magyarok jólétén dolgoznának”.
Szerinte a PRU csak a korrupt politikusaikra jelent veszélyt, nem a magyarokra.
Nehezményezte viszont, hogy Magyarország azzal „szítja az indulatokat”, hogy politikai menedékjogot ad a korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es Markó Attilának. Markó Attila ügye egyébként láthatóan bántja Diaconut, aki Orbán Viktornak írt nyílt levelében korábban megüzente, hogy „egy olyan nép türelmével játszik, amely Budapesten egyszer már felrakta a bocskorát a Parlamentre”.
Arccal az RMDSZ-nek
A szélsőséges pártvezér nekünk azt mondta, azért is nyújtotta be az RMDSZ-t illegálisnak, alkotmányellenesnek és államellenesnek nyilvánító törvényjavaslatát, mert szerinte a párt prominensei, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pénzelte a „terrorista” vezetőkkel rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor határozottan cáfolta ezt, és elmondta: Diaconunak minden héten van egy tucat magyar- és RMDSZ-ellenes tervezete, de eddig egy sem ment át a parlamenten; „bízzunk benne, hogy ez így is marad”.
Így lesz Erdély Koszovó?
A román politikus nehezményezte azt is, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján Antal gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki a városházára. Ilyen augusztus 20-án Magyarországon elképzelhetetlen lenne – érvelt.
Ami akár a magyar, akár a székely zászlót illeti, ugyanaz a baja vele, mint az autonómiával: szerinte ezek a szeparatizmus jelei, a magyar vezetők pedig segítségükkel aláássák az államot, és egy új Koszovót hoznának létre, ami szerinte Tőkés László leghőbb vágya.
A magyar jelképeket tényleg nem szereti, egy 2012-es kijelentése szerint ugyanis „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre”.
„Magyarok, forduljatok hozzánk!”
A politikus azt is elmondta, mi a baja az autonómiával, noha Katalóniától Dél-Tirolig a legtöbb autonómia gazdasága erősebb az anyaállaménál. Diaconu szerint a székely autonómia elriasztja a befektetőket a „magyar politikusok által szított etnikai konfliktusok miatt”, és mert a magyarok nem tanulják meg az államnyelvet.
A szélsőjobboldali vezető szerint a PRU többet tehet a magyar közösségért, mint a magyar szervezetek, mert csak a gazdasági ügyekre koncentrálnak, és kinyitnák a régiót a befektetések előtt a „népét sötétségben tartó” RMDSZ-szel szemben, amelynek „kiskirályként viselkedő polgármesterei már így is túl önállóak, képzeljük el, mi lenne, ha még autonómia is lenne”. A korrupció kapcsán annyit azért megengedett, hogy az nem etnikai ügy, származástól függetlenül építik a kleptokráciát a korrupt politikusok, a szegénység elől a magyarok és a románok egyaránt nyugatra menekültek. Ezen semmilyen autonómia nem segítene – mondta.
Rendszer- és magyarellenes
Hogy Székelyföld miért tudott vagy miért nem tudott fejlődni, arra rengeteg magyarázat van, de amit Bogdan Diaconu állít, annak semmi alapja nincs– mondta minderre az MNO-nak Kelemen Hunor.
Székely István Gergő szerint sem dől a pénz a székely megyékbe. Noha a román média azt szokta hangsúlyozni, hogy a régió életképtelen volna gazdaságilag a visszaosztott források nélkül, tény, hogy a térség szegény, és lényegesen kevésbé részesül a gazdagabb megyék befizetéseiből, mint a legszegényebb havasalföldi és moldvai megyék – mondta.
A PRU rendszerellenes pártként próbálja magát meghatározni, Diaconu lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a hatalmi rendnek az RMDSZ és a magyarok is részei. Egyébként tény, hogy a magyar párt a kormányzati vagy kormányközeli pozícióban eltöltött csaknem húsz év alatt könnyebben hozzáfért a forrásokhoz, és ez kitermelt korrupciós ügyeket a magyarok körében is. Ugyanakkor ezek felgöngyölítése esetenként alkalmat adott politikai boszorkányüldözésre is ártatlanokkal vagy pitiáner ügyek elkövetőivel szemben – véli Székely.
Ezt Kelemen Hunor is megerősítette, mondván: az egyébként legitim korrupciós harc árnyékában végzett politikai leszámolást jól példázza az RMDSZ-es csíkszeredai polgármester és helyettese, Ráduly Róbert valamint Tőke Domonkos esete, akiket annak ellenére távolítottak el posztjukról, hogy korrupciós vádak végül fel sem merültek.
Drakula harcosai? Inkább Üdvhadsereg…
Diaconu a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal szélsőségesen nacionalista, egyebek között magyarellenes félkatonai szervezetet kíván létrehozni, amit mélységesen elítélnek – mondta az MNO-nak Kelemen, hozzátéve: reméli, nem kerül sor magyarellenes incidensekre az őrjárat részéről. Egyébként a gárda tagjai néhány kivételtől eltekintve magyart csak a tévében láthattak – tette hozzá.
A szélsőséges politikus egészen más képet festett az alakulatról: igazi jótékonysági szervezetként írta le. „Mi nem olyanok vagyunk, mint a Magyar Gárda vagy a HVIM, a félkatonai szervezetek. Nem keressük a konfliktust. Afféle üdvhadseregként dolgoznánk, csak román stílusban” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ők csak akkor mennek magyar területekre, ha hívják őket, például azok a szegények és öregek, akikkel az RMDSZ nem törődik. Hamarosan bemutatják az őrjárat szabályzatát, s „minden tiszta és világos lesz” – ígérte.
Remélem, Magyarország nem készül háborúra a Vlad Tepes Őrjárat miatt – fűzte hozzá gúnyosan.
Romantikus erőszak
Ez mind szép, de ha nem terveznek erőszakkal fellépni, akkor miért egy K1-es világbajnok vezeti az őrjáratot – kérdeztük, mire Diaconu azt mondta, hogy a kiszemelt Daniel Ghita az ifjúság példaképe, az erdőirtások elleni tiltakozás jelképe, és a párt színeiben indul egy bukaresti kerületi választáson is.
Székely szerint viszont egyértelmű, hogy az őrjárat a Magyar Gárdához hasonló próbálkozása a PRU-nak. Hiába vezetik fel úgy, hogy majd ők öreg néniket fognak átsegíteni a zebrán, nem véletlen, hogy Vlad Tepes nevét választották, aki a párt logóján is szerepel, a gárdaparancsnok pedig K1-bajnok.
Civil kurázsi
Kelemen Hunor kétségét fejezte ki afelől is, hogy a román társadalom vevő lenne Diaconuék gárdájára. Ezt támasztotta alá Székely is: mint mondta, a civilek azonnal reagáltak, és feljelentették az őrjáratot. Valóban, a szervezet megalakulása után nem sokkal Dumitru-Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár aláírásgyűjtésbe kezdett a betiltása érdekében. Diaconu az MNO-nak erre úgy reagált, szerinte a tanár csak a médiafelhajtást keresi, de „sajnos” már más, Soros György által pénzelt roma és antirasszista szervezetekkel kell osztoznia rajta, akik szerinte szintén a PRU-val akarják bizonygatni létjogosultságukat. Soros egyébként is Diaconu bögyében van, az amerikai mágnást a román kultúra ellenségének tartja, szerinte az általa pénzelt civilek kritikái miatt tiltotta le az Adevarul nevű portál a politikus blogját, valamiféle rosszul értelmezett polkorrektség miatt.
Kis román történelemlecke
Ami a történelmet illeti, a pártvezér egészen sajátos szemléletet vall: mint kérdésünkre közölte, az Erdéllyel kapcsolatos magyar területi igények abszurdak, mert a románok már azelőtt ott éltek, hogy a magyarok megérkeztek volna, ezért azt visszakövetelni olyan lenne, mintha a törökök akarnák visszakapni az ottomán hódításokra hivatkozva Budapestet. Ellenben a Romániához Besszarábia néven alig húsz évig, 1920 és 1940 között tartozó Moldovai Köztársaság Romániához csatolása szerinte legitim lenne. Talán érdemes lenne elolvasnia Lucian Boia román történész legújabb műveit, amelyekből kiviláglik: a románoknak a világon semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre.
Utállak, de fogjunk össze!
A pártvezért a migráció kapcsán is kérdeztük, ekkor már egészen más véleménnyel volt a magyarokról, sőt a miniszterelnökről is. „Életemben először mondtam jót Orbán Viktorra, amikor kijelentettem: kerítést kell építenünk, ahogy ő tette.” Építene is a muzulmán invázió ellen, ha a PRU kormányozná Romániát. Egyesítsük erőinket, mint Hunyadi János idején, és ne verjenek éket közénk a magyar szeparatista mozgalmak – javasolta Diaconu.
Homályos jövő
Bár Diaconu arról beszélt, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, addig még igen rögös lehet az út: mint Székely István Gergő elmondta, kérdéses, hogy alakul a PRU viszonya az Új Jobboldallal, a román szélsőjobb mennyire fogadja el Diaconu szociáldemokrata múltját, és – újfent szembeköszön a jobbikos párhuzam – honnan lesz pénze a párt felfuttatásához.
Kelemen sem jósolt komoly jövőt az Egyesült Románia Pártnak, felidézve, hogy az első kongresszus után Diaconuék egyik legerősebb szervezete, a Bukarest 2. kerületéhez tartozó egység feloszlott, mert a vezetést túl korruptnak és diktatórikusnak találta. Diaconu maga Bukarest főpolgármesteri székéért indul, de nincs sok esélye. A kutató szerint a PRU-nak inkább vidéken lehet némi sansza arra, hogy megvesse a lábát.
Veczán Zoltán. mno.hu
2016. február 14.
Újabb Trianonnal leckéztetné Magyarországot Bogdan Diaconu
Magyarországnak nem volt elég Trianon leckéje, újabb területvesztéssel kell móresre tanítani – írta vasárnapi közleményében a az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke, Bogdan Diaconu.
A magyarellenes törvénytervezeteiről ismert politikus Vona Gábornak egy román televíziónak adott interjújára reagált. A Jobbik elnöke a Digi24 televíziónak arról beszélt, hogy a székelyföldi magyarságnak meg kellene adni az önrendelkezést, és ha ez alkotmányos úton nem lehetséges, akkor módosítani kell Románia alaptörvényét.
Bogdan Diaconu szerint a magyarországi politikusok „elszemtelenedtek”, Vona Gábornak a román alkotmány módosítására tett javaslata az Románia belügyeibe való beavatkozásnak minősül. „A történelem folyamán Magyarországnak a szomszédos államokkal szembeni területi követeléseit az ország zsugorításával büntették. Vona javaslata annak a jele, hogy Magyarország túl nagynak érzi a területét, ezért zsugorítani kellene egyet rajta” – írta a PRU elnöke.
A képviselő fejtegetése szerint újra meg kellene vizsgálni, mekkora területre jogosult Magyarország, és Budapestet 1918-hoz hasonlóan újra meg kell leckéztetni, ha többet követel, mint amennyire joga van. „Magyarországnak új Trianonra van szüksége, hogy többé ne avatkozzon a szomszédos országok belügyeibe” – fogalmazott Diaconu. maszol.ro
2016. február 14.
Így dolgozik a román titkosszolgálat Székelyföldön
A Székelyföldön a román titkosszolgálatok által odatelepített ügynökök, megbízást teljesítő állami hivatalnokok, főállású provokátorok dolgoznak azon, hogy egyrészt megfélemlítsék a magyarokat, másrészt kiprovokáljanak valamit, amire hivatkozva majd jól odacsaphat a bukaresti hatalom. A parajdi származású budapesti újságíró, Lukács Csaba a Magyar Nemzet hasábjain közölt erről egy összegző ismertetést, alább olvasható.
Február hatodikán boldogan jelentette be Facebook-oldalán Dan Tanasă román újságíró, hogy elérte a tízezer lájkot, vagyis ennyien kedvelik a szakmai oldalát. Négy nappal korábban arról írt büszkén, hogy blogját (dantanasa.ro) a tavalyi esztendőben 372 ezer ember látogatta meg, akik közel hétszázezer oldalletöltést produkáltak. Ezzel egy román internetelemző szolgáltatás szerint az egyik legolvasottabb szerző a helyi blogszférában, egyre növekvő nézettséggel: az oldal idén januárban már 99 ezer egyéni látogatót és 151 ezer oldalletöltést hozott a konyhára.
De ki ez a 34 esztendős fiatalember, aki évente a székelyföldi magyar önkormányzatok tucatjait citálja bíróság elé, és annyit publikál, mint máshol egy egész szerkesztőség? Aki ismeri a családját, azt mondja: a nyolcvanas években, a Ceaușescu-féle iparosításkor Moldvából Sepsiszentgyörgyre betelepített egyszerű román munkásszülők gyereke. Ő már a székelyföldi településen született, ott végzett (román nyelvű) középiskolát, aztán a Facebook-profilja szerint a brassói Transilvania Egyetem pszichológia és neveléstudományi karán diplomázott, majd 2011-ben mesterfokozatot szerzett kommunikációból és PR-ból. A szakdolgozata a Románia és a románok a romániai magyar nyelvű sajtóban címet viselte.
Dan Tanasă saját bevallása szerint 2008 óta ír az „RMDSZ és a Magyar Polgári Párt által ellenőrzött helyi önkormányzatok vaskos visszaéléseiről”, amelyeket Hargita és Kovászna megye román lakosai ellen követnek el. Jó ideje nemcsak cikkeket, hanem feljelentéseket is szövegez, hogy megállítsa az említett megyékben azt az „etnikai tisztogatást, amelynek ki vannak téve a románok”. Büszkén idézi Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, aki egy helyi lapnak azt nyilatkozta: „egy vagy két ember a hivatalban gyakorlatilag csak azzal foglalkozik, hogy megválaszolja Dan Tanasă vagy más hasonlók kéréseit”. Lia Olguța Vasilescu korábbi nagy-romániás, majd szociáldemokrata szenátor, jelenlegi craiovai polgármester szerint „ha Dan Tanasă nem lenne, akkor ki kellene találni”.
A feljelentéseket gyakran egy hangzatos nevű szervezet, a Civil Egyesület a Büszkeségért Európában (ADEC) nevében teszi meg. Ezt a román cégbíróság adatai szerint négyen alapították: a blogger az elnök, Cristina Florentina Stancu a főtitkár és Adina Tanasă az alelnök. Sem a legnépszerűbb kereső, sem a közösségi oldal nem ad releváns találatot ezekre a nevekre, és a negyedik tagra Valentin Călugăru néven (ez magyarul Bálint szerzetest jelent) is csak egy zárt Facebook-csoportot találtunk. Az egyesület célkitűzései között a román nemzetállam népszerűsítését, az alapvető emberi jogok védelmét nevezik meg, kiemelve, hogy utóbbiakat a román nyelvű román állampolgárok esetében tartják fontosnak, éljenek a határokon belül vagy a diaszpórában.
Sok embert, köztük több kollégát megkérdeztem Erdélyben a Dan Tanasă-jelenségről. Kevesen merik névvel vállalni az elmondottakat, mert attól tartanak, a notórius feljelentő azonnal bíróság elé citálja őket. Abban szinte mindenki egyetért: a férfinak köze van valamelyik titkosszolgálathoz. Mivel úgy védi a székelyföldi románok jogait, hogy közben előbb Spanyolországban töltött éveket, most pedig éppen Németországban él, nagy valószínűséggel a román külügyi hírszerzés (SIE) embere. Külföldről másképpen egyszerűen nem lehetne ilyen hatékonyan értesülni arról, ha egy eldugott kis falu polgármestere kitűzi a székely lobogót – napokon belül megy a blogger által aláírt feljelentés a bíróságra a helyszínen készült fotókkal.
Akad, aki úgy véli, a romániai citizen journalism, egyfajta civil újságírás egy eléggé idegesítő és elfogult előfutára, de mindenképpen úttörő munkát végez. Ő állította össze az első adatigénylés-útmutatót is Romániában, utat nyitva egyrészt a tényfeltárással foglalkozni vágyó kollégáknak, másrészt azon civileknek, akik kérdésekkel szeretik bombázni a hivatalokat.
Szőke László erdélyi újságíró a Székelyhon portálon megjelent írásában összeszedte, hogy a bloggerre valóságos díjeső hull: tavalyelőtt a Hargita–Kovászna megyei románok védelmében kifejtett bátorságáért a Voiculescu család alapítványa 50 ezer lejes (három és fél millió forintos) pénzjutalommal járó elismerésben részesítette, mellette megkapta a szabad sajtóért kifejtett Bátorság díjat, valamint a Hargita–Kovászna–Maros megyei románok civil fóruma elismerő oklevelét is. A Ceaușescu-rendszer egykori működtetőjéből lett médiamágnás és nagyvállalkozó oligarcháról, Dan Voiculescuról jó tudni, hogy korrupció miatt tízéves börtönbüntetését tölti. Úgy tudjuk, a blogger már az egyetemi tanulmányai alatt kapott az üzletember-politikus alapítványától ösztöndíjat – az biztos, hogy Voiculescu médiatermékeinek, így például az Antena 3 televízió nem éppen magyarbarátságáról híres beszélgetőműsorainak is gyakori vendége.
Több erdélyi kolléga megpróbálta interjúra kérni a férfit, de nekik még csak nem is válaszolt a megkeresésre. Mi szerencsésebbek voltunk, ímélben feltehettünk neki kérdéseket. Arról érdeklődtünk, eddig összesen hány feljelentést, észrevételt, panaszt és kérdést fogalmazott meg a székelyföldi magyar önkormányzatok és más magyar vezetésű hatóságok ellen, és honnan van ideje ennyi papír legyártására a rengeteg blogbejegyzés megírása közben. Azt is megkérdeztük, honnan jönnek a tuti tippek, és ezekben hogyan tud megbízni, hiszen ő külföldön él. Az utolsó kérdésünk arra vonatkozott, nem gondolja-e gyávaságnak, hogy Nyugat-Európában él, miközben – szerinte legalábbis – a Székelyföldön élő románoknak segítségre van szükségük. Kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.
Ha aprólékosan végigkövetjük több ember Facebook-profilját, megnézzük a keresztlájkokat, a posztolások idejét, összeáll a kép: Dan Tanasă napi kapcsolatban van a magyarlakta megyék egykori és jelenlegi román prefektusaival, a Kovászna megyei főfogyasztóvédővel (róla mindjárt bővebben), Ioan Selejan egykori székelyföldi ortodox püspökkel, valamint az érintett megyékben lakó románok különféle szervezeteivel. És nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Dan Tanasă aknamunkáját nagy valószínűséggel segíti sok sértett vagy csak egyszerűen rosszindulatú székelyföldi magyar ember is.
Miközben nagyon sok pert megnyer (ilyenkor diadalittas poszt születik a blogján), néha balul sül el a feljelentése. 2014-ben a gyergyószentmiklósi Nyírő József-emlékünnepséget támadta meg, beadványában azt sérelmezve, hogy a magyarok olyan rendezvényt szerveztek, ahol fasiszta, románellenes és antiszemita eszméket népszerűsítettek. A gyergyószentmiklósi ügyészség elutasító határozatában kimondta: „Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet nem rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek nevezett Nyírő Józsefről azt bizonyítanák, hogy bármely román vagy nemzetközi bíróság elítélte volna fasizmus, rasszizmus vagy emberiesség elleni bűntett vádjában.” A Nyírő-híveknek immár román hatósági papírjuk van arról, hogy az íróval kapcsolatos események nem büntethetők.
Dan Tanasă professzionális módon használja ki azt a tényt, hogy a román törvények és szabályok sok esetben egymásnak ellentmondanak, így a bíró kétféleképpen dönthet, és jellemzően a bloggernek ad igazat.
A blogger bejegyzéseinek lelkes lájkolója és megosztója egy Háromszékre küldött állami alkalmazott, Gheorghe-Mircea Diacon. Ő a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője, és mindent megtesz azért, hogy bekerüljön a központi román sajtóba mint a székelyek könyörtelen Cattani felügyelője, aki azonnal lecsap minden vélt vagy valós törvénytelenségre. Az Ébredj, román! nemzeti himnusz szellemében indult megbírságolni az ellenséget, vagyis a magyarokat. Egyszer a „székely ízvilág” miatt büntet, máskor a taxisok SIC matricája szúrja a szemét, a lényeg a show és a több ezer lejes bírság.
A Háromszék napilapban Szekeres Attila tollából alaposan dokumentált írás jelent meg arról, hogy a hős moldvai fogyasztóvédő rendőrnek nem volt jó: fogdaőri állásából kirúgták, mert egy bezárt nő feljelentést tett ellene nemi erőszak vádjával. Utána a polgárőrségtől is mennie kellett, mert részegen többször lejáratta magát saját kollégái előtt, ezért átnyergelt a politikusi karrierre a kommunista utódpárthoz. Aztán eltűnt, Spanyolországba ment dolgozni, ahol különösen jól sikerült neki valami, mert egyetlen év alatt, 2010-ben szülővárosában egy beltelket, egy házat és öt kültelki parcellát írattak a nevére. Egy székelyföldi faluban is kapott telket, Sepsiszentgyörgyön pedig összesen négy tömbházlakás birtokosa – igaz, ezeket korábban vette. A vagyonnyilatkozatában egyébként nem tesz említést külföldön szerzett jövedelemről. 2013 óta vezeti a hivatalt. Amikor megbüntette a „székely íz” szókapcsolat használatáért a háromszéki hentesüzemet, a Marosvásárhelyi Rádió érdeklődésére kifejtette, hogy nem létezik „székely íz”, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. „Manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely vécé vagy székely temető is” – nyilatkozta, de nem reagált arra a kérdésre, hogy mi van a román áruházakban bőven megtalálható, „tradicionális román ízeket” tartalmazó élelmiszerekkel.
Buzgalma néha már tragikomikus: mivel ragaszkodik minden egyes termék nevének román feliratozásához, a kézdivásárhelyi Rigó Jancsi cukrászdában a névadó édesség, vagyis a cigányprímásról, Rigó Jancsiról elnevezett rigójancsi termékcímkéjét is kicseréltette. „Mierla Ionică” van felül, alatta pedig a magyar megnevezés szerepel.
Amikor a Háromszék egy publicisztikában megírta, hogy az igazgató közröhej tárgyává tette az állam egyik fontos intézményét, a felügyelőség ellenőrei rászálltak az újságosbódékra. Figyelmeztetéseket osztottak és bírságokat róttak ki, azt is kifogásolva, hogy hiányzik a román felirat például a székely és a magyar kártyáról, a vécépapírról, valamint a szemetes zacskóról. A kiadó hat jegyzőkönyvet megtámadott a bíróságon, négy esetben már alapfokon nyert.
Az állami alkalmazott Gheorghe-Mircea Diacon Facebook-profilján a megosztások zöme magyarellenes tartalmú, és néha becsúszik egy-egy, a saját fogyasztóvédelmi fellépését dicsőítő közlés. És persze állandó vendégként Dan Tanasă blogposztjai. Némi keresés után találunk közös képet is a bloggerrel, amelyen a castellóni Vermut Playa bejáratánál pózolnak.
A hivatalnok egyértelmű magyarellenességének nincsenek jogi következményei, hiába kérték ezt többször például a megyei tanácsban, arra is hivatkozva, hogy ilyen rovott múlttal nem is tölthetné be az adott tisztséget. „Mircea Diacon magaviselete tulajdonképpen Románia mai államigazgatását jellemzi” – olvashatjuk a Háromszék cikkének utolsó megállapítását.
Funartól Tudoron át Tepesig
Gheorghe Funar
1992-ben választották meg Kolozsvár polgármesterévé a „magyar veszéllyel” kampányoló Gheorghe Funart, aki 12 évet töltött a város élén. El akarta távolítani a főtérről Mátyás szobrát, később „csak” román zászlóerdővel vette körül, s magyarázó tábla került talapzatára. Idővel nemcsak a padokat, a város utcáit akkoriban behálózó égősorokat, hanem az utcai hulladékgyűjtőket is román nemzeti színekkel díszítette, kisebb zavart okozva egyébként viszonylag mérsékeltebb hívei körében. Funar 2004-es bukása után is a régi maradt: néhány éve Jézus dáciai eredetét bizonygatta, egy esztendeje pedig azért ítélte pénzbüntetésre a bukaresti diszkriminációellenes tanács, mert a magyart a „lovak nyelvének” nevezte. Máig élénken tiltakozik, ha magyarellenességgel vádolják; ő csupán az RMDSZ szeparatizmusára kíván figyelmeztetni.
Corneliu Vadim Tudor
2000-ben bejutott az elnökválasztás második fordulójába a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor, Ceausescu korábbi „udvari költője”, akit Ion Iliescu végül legyőzött. A megszállott nacionalista politikus nemcsak a magyarellenességgel tudott szavazatokat szerezni magának – az RMDSZ betiltása, az „illojális magyarok” kitoloncolása visszatérő témája volt –, hanem antiszemitizmusával is. Az ezredforduló utáni években gyors népszerűségvesztését az sem állította meg, hogy például 2012-ben megfenyegette Vass Ádámot, a kolozsvári CFR-hez igazolt focistát, hogy „elvágja a nyakát”, mert arra a magyar címer volt tetoválva. 2013-ban összeveszett Gheorghe Funarral, akit a 2014-es elnökválasztási kampányban „elmebeteg kolozsvári disznónak” nevezett, míg a voksoláson győzelmet arató Klaus Johannist nemes egyszerűséggel Hitler kretén unokájaként aposztrofálta.
Vissza Ionesti-et! 
2012 januárjában alakult meg az a szélsőséges, jelentéktelen, leginkább az abszurd kategóriájába tartozó, ám eszmeileg több újságcikkel megtámogatott Facebook-csoport, amely bejelentette „Románia területi igényét” többek között Ionesti-re (Hódmezővásárhely), Debretinre (Debrecen), Macaura (Makó), Mestecanesti-re (Nyíregyháza) s az egész „elmagyarosított” Tiszántúlra.
Új vasgárdisták
2015 novemberében hivatalosan is párttá alakult az ezredforduló óta működő vasgárdista Új Jobboldal (Dreapta Noua). A szervezet aktivistái az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozatra emlékező román nemzeti ünnepen Sepsiszentgyörgyön tartottak magyarellenes felvonulást.
Drakula ükunokái
2016 januárjában Vlad Tepes Őrjárata néven félkatonai szervezetet hozott létre a szélsőjobboldali Egyesült Románia Párt (PRU), amelyet a jelenleg független parlamenti képviselő, Bogdan Diaconu alapított, aki Funarhoz hasonlóan szintén élénken tiltakozik a magyarellenesség vádja ellen. Régi műsor új emberrel: terítékén az RMDSZ és a magyar feliratok betiltása, a „románellenes” külföldiek kiutasítása szerepel.
Lukács Csaba. mno.hu
2016. február 17.
Hallgatólagosan elfogadta az alsóház a magyarellenes törvénytervezetet
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a magyar nyelvhasználat korlátozását célzó, a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Bogdan Diaconu által kidolgozott törvénytervezetet. Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke – aki 2014-ben lépett ki a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azóta pedig független képviselőként politizál – tavaly augusztusban terjesztette be az alsóházban a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát betiltani hivatott jogszabálytervezetet.
A törvénytervezet megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást" biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek". A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén „közérdekű feliratot" csak románul lehetne feltüntetni az országban.
Bogdan Diaconu azzal indokolta kezdeményezését, hogy a magyar kisebbség képviselői „visszaéltek" a 2001-ben kiadott közigazgatási törvénnyel, „elüldözték" a román nyelvet bizonyos közösségekből, „mintha egy idegen államhoz tartoznának". „A törvény azt célozza, hogy a románok ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban, a kisebbségek által lakott térségekben" – nyilatkozta tavaly a képviselő. A PRU elnöke ugyanakkor elismerte: arra reagálva dolgozta ki a magyar feliratok betiltását célzó törvénytervezetet, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján magyarul is olvasható a Helyi Rendőrség felirat.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a törvénytervezetet azt követően fogadta el hallgatólagosan a parlament alsóháza, hogy a házszabály által megszabott február 8-i határidőig nem bocsátották szavazásra. Bogdan Diaconu tavaly decemberben az RMDSZ betiltásáról is törvénytervezetet terjesztett a képviselőház elé. Az általa vezetett politikai alakulat ugyanakkor az év elején Vlad Ţepeş Őrjárat néven félkatonai alakulatot is létrehozott. Krónika (Kolozsvár)
2016. február 18.
Máté András Levente nem tart a magyarellenes tervezettől
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a magyar nyelvhasználat korlátozását célzó, a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Bogdan Diaconu által kidolgozott törvénytervezetet. Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara. Máté András Levente, a képviselőházi RMDSZ-frakció vezetője lapunknak elmondta, nem sok esély van a tervezet elfogadására.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke – aki 2014-ben lépett ki a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azóta pedig független képviselőként politizál – tavaly augusztusban terjesztette be az alsóházban a magyar kisebbség nyelvhasználati jogát betiltani hivatott jogszabálytervezetet.
A törvénytervezet megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást" biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek". A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén „közérdekű feliratot" csak románul lehetne feltüntetni az országban.
Bogdan Diaconu azzal indokolta kezdeményezését, hogy a magyar kisebbség képviselői „visszaéltek" a 2001-ben kiadott közigazgatási törvénnyel, „elüldözték" a román nyelvet bizonyos közösségekből, „mintha egy idegen államhoz tartoznának". „A törvény azt célozza, hogy a románok ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban, a kisebbségek által lakott térségekben" – nyilatkozta tavaly a képviselő. A PRU elnöke ugyanakkor elismerte: arra reagálva dolgozta ki a magyar feliratok betiltását célzó törvénytervezetet, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján magyarul is olvasható a Helyi Rendőrség felirat.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a törvénytervezetet azt követően fogadta el hallgatólagosan a parlament alsóháza, hogy a házszabály által megszabott február 8-i határidőig nem bocsátották szavazásra. Bogdan Diaconu tavaly decemberben az RMDSZ betiltásáról is törvénytervezetet terjesztett a képviselőház elé. Az általa vezetett politikai alakulat ugyanakkor az év elején Vlad Ţepeş Őrjárat néven félkatonai alakulatot is létrehozott.
Máté András Levente: nem sok esély van a tervezet elfogadására
Máté András Levente, a képviselőházi RMDSZ-frakció vezetője a Krónikának az eset kapcsán szerdán elmondta: a tervezet december végén elutasítást javasló bizottsági véleményezéssel már napirendre került, de létszámhiány miatt nem volt határozatképes az alsóház. Ezt követően visszakerült a szakbizottságba, majd múlt héten napirendre került, de a Liviu Dragnea-féle hitelrontási törtvény vitája miatt végül nem sikerült róla szavazni, így végül hallgatólagosan elfogadottnak minősül.
Így most átkerül a szenátusba, ahol a Máté szerint nem sok esély van az elfogadására. „A tervezet amúgy is alkotmányellenes, hiszen az anyanyelvhasználatot az alkotmány rögzíti. De ha véletlenül a szenátus elfogadná, akkor biztos vagyok benne, hogy az államfő visszadobja. Ha viszont ez sem történik meg, akkor mi emelünk ellene alkotmányossági kifogást” – szögezte le Máté, aki egyébként rosszallóan jegyezte meg, hogy a decemberi szavazáson liberális honatyák is a törvény mellett voksoltak.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2016. március 18.
Jogvédő lakossági fórum
Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak. 
Útjuk célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogai érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése volt. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmet mutatnak be. Két helyszínen – Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen – nyilvános lakossági fórumot, illetve több erdélyi településen zártkörű szakmai megbeszélést tartottak jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal. A román titkosszolgálat és a központi román média is figyelemmel kísérte a körutat. Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, a szélsőségesen magyarellenes Egyesült Románia Párt elnöke egyenesen azt kérte a hatóságoktól, hogy Morvai Krisztinát ne engedjék be az országba. Szerda este a Vigadó színháztermében megtartott közel három és fél órás lakossági fórumon mintegy százötvenen vettek részt. A találkozó kezdetén a szervezők hat olyan videofelvételt vetítettek le, amelyeken Morvai Krisztina szólalt fel az Európai Parlamentben a székelység autonómiatörekvései és a „kézdivásárhelyi terroristák” ügyében. „Ceauşescu meghalt, a kommunizmus összeomlott Romániában, de a megfélemlítettség, a kiszolgáltatottság és jogfosztás megmaradt, ezért nekünk, a csonka Magyarországon élőknek kötelességünk feltárni a határon túli testvéreinket ért jogsértéseket” – jelentette ki Morvai Krisztina, aki meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy tapasztalata szerint több erdélyi nagyvárosban az ott élő magyarok nem élnek a törvény biztosította nyelvi jogainkkal. Gaudi-Nagy Tamás a több európai államban jól működő autonómiaformákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amitől az illető állam sokszínűbb és gazdagabb lett. „A székelységnek joga van szabadon használni nemzeti szimbólumait és anyanyelvét, és ahhoz is joga van, hogy saját sorsáról döntsön” – hangsúlyozta. A Jobbik listáin a korábbi ciklusban országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott Gaudi-Nagy Tamás azzal a javaslattal állt elő, hogy Kézdivásárhelyen is alakítsanak magyar jogászokból álló jogvédő segélyszolgálatot.
A jogászokkal együtt látogatott szülővárosába a jelenleg Los Angelesben élő, emigrációs kérdésekre szakosodott Jánossy Mária ügyvéd is. Arról beszélt, hogy az amerikai városban számos nemzetiség él együtt, mindenik szabadon használhatja zászlaját, az állami hivatalokban is szabadon használhatják anyanyelvüket, és ettől az Amerikai Egyesült Államok nem omlott össze.
Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke székely zászlóval, Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője pedig Székelyföld térképével ajándékozta meg a két jogvédőt. A lakossági fórum második felében Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a hallgatóság kérdéseire válaszolt, majd a jelenlevők közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. március 21.
A nyelv és a törvény
A nyelvünk és ezáltal az egész magyarság elleni támadással Diaconu átlép egy fontos határt
Egy román parlamenti képviselő a közelmúltban törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőházban, amelyben gyakorlatilag egy 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény megváltoztatását kéri. Méghozzá radikális módon, illetve mértékben. A 2001-es törvény kétnyelvű (gyakorlatilag román-magyar) föliratozásra kötelezi a közintézményeket minden olyan településen, ahol a kisebbség lélekszáma eléri vagy meghaladja a húsz százalékot.
A javaslat ezt egyszerűen megszünteti, sőt nemcsak a föliratozást, hanem minden magyar nyelvű kommunikációt az intézményekben, hatóságoknál, egyéb hivatalos szerveknél, és az önkormányzatokban is. Tehát például a nyolcvanöt százalékban magyarlakta Hargita megyében (hasonló az arány a teljes székely régióban és több más helyen is Erdélyben), például a székelyudvarhelyi városházán, ahol sokan nem is tudnak jól románul, és az üléseket, értekezleteket döntően magyarul tartják, a törvényjavaslat értelmében nem lehet többé megszólalni magyarul.
El is viccelte a kérdést a helyi tévében megszólaltatott honatya, aki szó szerint viccesnek (tehát képtelenségnek és megvalósíthatatlannak) ítélte a kezdeményezést. Úgy látszik, nem tudja, hol van a képtelenségek határa Romániában, pedig neki tudnia kellene. Vagy csak kínjában viccelődött, mint ahogy a sötétben félelmében fütyörészik az ember. És akkor a magyar nyelvű rádiózásról és televíziózásról nem is beszéltünk. Holott a javaslat minden kommunikáció betiltásáról szól, úgyhogy elfogadásával következhetne a sajtó, a könyvkiadás, majd az oktatás és így tovább, míg legvégül csak románul kérhetne, mondjuk, kenyeret a magyar vásárló a magyar boltostól. A rendőr meg ott állna és bírságolna. Rémálom? Ne legyünk ebben biztosak. Normális esetben a képviselőház egy emberként utasított volna el egy ilyen javaslatot, esetleg udvariasan megkérve a beterjesztőt arra, hogy kezeltesse magát a pszichiátrián. Kicsit durvább változatban: lehetőleg sürgősen adja vissza a mandátumát, és keressen magának más foglalkozást.
De nem. A képviselőház még egy csöndes ejnye-bejnyét sem hallatott, nem csodálkozott, helyette a maga nevében hallgatólagosan elfogadta a javaslatot, majd döntéshozatalra fölküldte a szenátusnak.
A fölterjesztő neve Bogdan Diaconu. Országgyűlési képviselőként kilépett korábbi pártjából, és megalakította a Partidul Romania Unitát, vagyis az Egyesült Románia Pártot, amelynek az elnöke. Szélsőséges és durva magyarellenességéről ismert országszerte. Nézeteit rendszeresen terjeszti a parlamentben, a Facebookon, a sajtóban és a blogjában. Többek között úgy véli, hogy be kellene tiltani az RMDSZ-t, Magyarországot pedig egy újabb Trianonnak kellene alávetni, vagyis további területeket kellene elvenni tőle.
Romániában eddig nem keltett túl nagy föltűnést, hiszen vannak elég sokan mások is, akik hasonló nézeteket vallanak és nyíltan hangoztatnak. Itt azonban egy kicsit többről van szó.
A nyelvünk és ezáltal az egész magyarság elleni támadással Diaconu átlép egy fontos határt, egy olyan határt, amit a Ceausescu-érában is többnyire csak óvatosan kerülgettek. Nem kívántak fölöslegesen provokálni, mert tudták, hogy mit jelent számunkra a nyelvünk. A törvényjavaslat nem csak a romániai magyarságot sújtja és lehetetleníti el az életét, hanem súlyosan károsítja az amúgy sem felhőtlen magyar román viszonyt.
Pordány László. Magyar Hírlap
2016. március 22.
Sztaniolos fülelés
A ’89-es fordulat utáni nagy barátkozás egyik nagy megvalósítása az volt, hogy megszüntették a szeku úgynevezett magyar részlegét, amely a diktatúra alatt Erdély általunk való „ellopását” volt hívatott megakadályozni. Még hozzá sem szokhatott a nép a fülesek nélküli világhoz, a marosvásárhelyi események után – nagy a valószínűsége, hogy ezzel a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) szükségességét akarták bizonyítani – már érezni lehetett, hogy újból szimatolni kezdtek az erdélyi magyarság vezetői, irányítói körül, s be is került a nemzetbiztonsági törvénybe, hogy a román nemzet biztonságára veszély az etnikai szélsőség.
Sztaniolba csomagolva ez azt jelenti, hogy a magyarok veszélyeztetik Románia épségét, szuverenitását, röviden: ellenségek. Mert még nem hallottam olyasmit, hogy a SRI mondjuk az Egységes Románia Párt vezérét, Bogdan Diaconut, netán az erősen újfasiszta Új Jobboldal szószólóit, esetleg a régi vasgárdásokat zavarta volna egy szó erejéig. Az a fránya magyar a hibás, mert nem akar az Istennek sem románná változni, autonómiát óhajt, szeretne dönteni az őt érintő kérdésekről, na meg jól akar élni a szülőföldjén. Ez pedig veszélyes, mert ha sajátmagára költi az általa megtermelt értéket, építkezni szeretne, s a nyomort is elkergeti e vidékről, elmenni sosem fog, románná sem válik, és így eloszlik a nagy álom, a nemzetiségek nélküli nemzetállam.
Nos, hogy a kékszemű fiúk el ne feledjék, mi a teendőjük, a kormány a fülelést átszervező határozatába betette: a kémek és terroristák lefülelése mellett az etnikumok figyelése is feladatuk, hogy ne váljanak szélsőségessé. De hogy mi szélsőséges, az nincs meghatározva. Sokak szerint már egy zászlólobogtatás is annak számít. Így aztán nem egy példa bizonyítja, hogy rajta a szemük a „veszélyes etnikumon”. A tavaly több százezer polgárt hallgattak le, köztük – biztosan – nem kevés kisebbségit. Az pedig számukra most nagyon jól jönne, ha egy magyar terroristát is felmutathatnának. Ezért még a csillagszórót is (atom)bombának néznék.
Román Győző. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. április 26.
„Megúszta” az RMDSZ, elutasította a szenátus a betiltását
Elutasította a bukaresti szenátus az RMDSZ betiltását kezdeményező, a szélsőségesen nacionalista Bogdan Diaconu képviselő által tavaly beterjesztett törvénytervezetet – adja hírül a kronika.ro.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke, valamint az alakulatból időközben távozott Răzvan Ionuţ Tănase parlamenti képviselő által kidolgozott jogszabálytervezet az állítólagos kézdivásárhelyi terrortervre hivatkozva javasolta a szövetség törvényen kívül helyezését. Diaconuék nem sokkal azután nyújtották be kezdeményezésüket, hogy tavaly december elsején őrizetbe vették Beke Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetőjét, mert állítólag robbantásos merényletre készült.
A román politikusok azt javasolták, hogy az RMDSZ betiltásával egy időben fosszák meg mandátumuktól az alakulat parlamenti és önkormányzati képviselőit, és 10 évre zárják ki őket a közéletből. Diaconuék szerint az RMDSZ-től elkobzott vagyont a magyar kisebbség társadalmi beilleszkedésére kellene fordítani, például román nyelvtanfolyamokra.
Az RMDSZ keddi hírlevele szerint a tervezet hétfői felsőházi vitája során Verestóy Attila szenátor elmondta: 1990-től kezdődően a különféle pártokba szakadt nacionalista, magyarellenes politikákat felvállaló képviselők és szenátorok folyamatosan próbálják provokálni mind a romániai magyar közösséget, mind pedig az azt képviselő szövetséget. „A különféle véleményezéseket, a szakbizottságok részéről érkező negatív véleményezéseket méltányolom, ésszerű döntésnek tartom, azt jelzik, hogy 2016-ban mégis a józan hangok győznek, a szavazatok többsége is ezt mutatja. Azt viszont elkeserítőnek tartom, hogy néhány liberális szenátor megszavazott egy ilyen kezdeményezést" – nyilatkozta a szenátor.
Ugyanezt kifogásolta Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is, felhívva a figyelmet, hogy noha a szenátorok túlnyomó többsége a tervezet ellen szavazott, voltak, akik határozottan támogatták azt, vagy a visszautasításkor tartózkodtak. Szerinte ez azt jelenti, hogy Románia parlamentjében továbbra is vannak olyan politikusok, akik a mai napig nem tudják elfogadni, hogy az RMDSZ két és fél évtizede kizárólag alkotmányos keretek között, a parlamentarizmus szabályait betartva képviseli a romániai magyarság érdekeit, és egy európai értékrendeket követő országhoz méltón folytatja munkáját.
„A tervezet értelmében az RMDSZ egy szélsőséges politikai alakulat. Azt gondolom, a többségi pártok csak akkor lennének igazán európai értékrendeket követő pártok, ha az RMDSZ-nek nem kellene folyamatosan a jogtiprás, a már megszerzett jogok csorbítása ellen fellépni a parlamentben" – hangsúlyozta Tánczos Barna.
Erdély.ma
2016. április 27.
Egy idegengyűlölő párt rendezett felvonulást Bukarestben
Az idegengyűlölő jelszavakat hangoztató Egyesült Románia Párt (PRU) több tucatnyi szimpatizánsa rendezett felvonulást szerdán Bukarest belvárosában a román fővárosba tervezett török óriásmecset engedélyezése és megépítése ellen.
A pártot a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő vezeti, aki a PRU színeiben indul a júniusi bukaresti főpolgármester-választáson.
A román hírügynökségek szerint a Kereszténység menetének nevezett felvonuláson a résztvevők „Mecsetek nélküli Romániát", „Nem vagyunk Erdogan vazallusai" feliratokat emeltek a magasba, bevándorló-ellenes rigmusokat skandáltak és legionárius (fasiszta) indulókat énekeltek. Diaconu helyi népszavazás kiírását követelte a román főváros tisztségben lévő ideiglenes főpolgármesterétől a Törökországnak megígért bukaresti óriásmecset ügyében, amely szerinte valójában a muszlim bevándorlók betelepítését készíti elő.
Habár a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Romániában mintegy 85 százalékra emelkedett a migránsok befogadását elutasítók aránya, a PRU székháza elől indult, hangosbemondós, zajos felvonulásához nem sokan csatlakoztak Bukarest belvárosában: a résztvevők számát ötven körülire becsülték a különböző hírforrások.
A román kormány tavaly nyáron a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket Bukarestben, hogy azon mecsetet és muzulmán kulturális központot építsen. Az engedélyezésre váró mecset felépítését a török kormány finanszírozná.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeként 2012-ben képviselővé választott Diaconu magyarellenes megnyilvánulásaival és törvénytervezeteivel hívta fel magára a figyelmet. 2014-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akkori kormányzati részvétele elleni tiltakozásként kilépett a PSD-ből, és saját politikai alakulatot szervezett.
A román politikai elemzők szerint Diaconu a bukaresti parlamentből kiszorult Nagy-Románia Párt populista, idegengyűlölő jelszavaira fogékony választóit próbálja megszólítani, hogy támogatásukkal az év végi általános választásokon újabb parlamenti mandátumhoz jusson.
MTI
Erdély.ma
2016. május 9.
Visszavonták a magyarellenes képviselő meghívását
Visszavonta Bogdan Diaconu meghívását az Európa-napi fogadásra az elnöki hivatal.
Az Egyesült Románia Párt (PRU) bukaresti főpolgármesteri tisztségért indított jelöltjének meghívását a legutóbbi nyilatkozatai és cselekedetei miatt vonták vissza – közölte a Mediafax hírügynökséggel az elnöki hivatal.
A magyarellenességéről is elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő nemrég Vlad Ţepeş őrjárata néven román gárdát alapított. Pártja nemrég idegengyűlölő jelszavakat hangoztató felvonulást szervezett Bukarest belvárosában a fővárosba tervezett török óriásmecset engedélyezése és megépítése ellen. A Facebookon azt közölte: számára az Európa Nap gyásznap, ő csak Románia függetlenségét ünnepli, amelyet az olyanok miatt veszített el az ország, mint Klaus Johannis államfő.
kitekinto.hu
2016. május 16.
Diaconut felbőszítette esetleges kitiltásának híre
Magyarország a szélsőségesen magyarellenes Bogdan Diaconu kitiltását tervezi. A soviniszta román politikus válaszul a restitúciós ügyekhez kapcsolódó korrupcióval megvádolt és Budapestre költözött volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila kiadatását követeli – számol be Balogh Levente a kronika.ro-n. Arról, hogy Magyarország kitiltani készül a szélsőséges nézeteket hirdető Egységes Románia Párt (PRU) elnökét, független parlamenti képviselőt, a Népszabadság cikkezett szombaton saját értesülésre hivatkozva. A lap információi szerint a budapesti kormány ülésén szóba került, hogy a jövőben nem engedik be az országba a magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconut. Diaconu tavaly alapította meg a nacionalista, magyarellenes Egységes Románia Pártot (PRU), amelynek első kongresszusán, január végén bejelentette egy – a Magyar Gárdára hasonlító – „polgári önvédelmi" szervezet létrehozását Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepes) Őrjárata néven. Diaconu a Népszabadságnak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének".
A Népszabadság azt sugallja, hogy a magyar kormány a kitiltással a Jobbiknak tesz gesztust. Tavaly októberben ugyanis három évre kitiltották a Jobbik alelnökét, Szávay Istvánt Romániából. Erről Szávay márciusban szerzett tudomást, amikor a határon feltartóztatták. A képviselő most a lapnak úgy nyilatkozott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tájékoztatta arról, a kormány lépése válasz az ő kitiltására. Budapest jelezni akarja: elfogadhatatlanak tartja, ha egy másik uniós tagállam így lép fel egy magyar parlamenti képviselővel szemben. A jobbikos politikus egyébként nem örül annak, hogy Diaconuval hasonlítják össze, mert ő nem tartja magát „románellenesnek". Minderre Bogdan Diaconu Facebook-oldalán először egy összeesküvés-elmélettel reagált, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök valójában Klaus Johannis román államfő és „főnöke", Angela Merkel német kancellár felszólítására csatlakozott azon erőkhöz, amelyek „cenzúrázni" akarják a PRU által képviselt román nacionalizmust. Emellett arról „tájékoztatta" Orbán Viktort, hogy az őszi parlamenti választásokat követően, amikor a PRU – szerinte – parlamenti párt lesz, kitiltja a magyar cégeket Romániából, mivel azok álláspontja szerint a „magyar szeparatizmust" pénzelik. Egyben azért fognak küzdeni, „hogy betiltsák az államellenes RMDSZ-t, valamint a többi autonómiapárti magyar szervezetet, amelyek közül egyesek egyenesen terrorszervezetek, mint a HVIM.”
Azt is közölte: pártja fel kívánja venni a kapcsolatot a Magyarországgal szomszédos országokban tevékenykedő nacionalista pártokkal, „hogy harapófogóba szorítsák a magyar irredentizmust.” Később nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felszólította a román hatóságokat az általa bűnözőnek nevezett Markó Attila kiadatási ügyének rendezésére. „Másfél éve a bűnöző volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila még mindig Magyarországon bujkál a magyar állam védelme alatt, a román hatóságok pedig elfelejtették megtenni a kiadatásához és romániai bíróság elé állításához szükséges lépéseket" – áll a közleményben.
Diaconu szerint ellenkező esetben a román hatóságok cinkossá válnak abban, hogy a szökésben levő bűnöző elkerülje a felelősségre vonást. „Markó Attila igazságszolgáltatás elé állítása kulcsfontosságú a nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő, törvénytelen erdélyi visszaszolgáltatások hálózatának felderítésére, amelyekben Magyarország is érintett, ezt bizonyítja, hogy a magyar állam bujtatja a bűnözőt" – áll a szélsőséges politikus közleményében. Mint ismeretes, Markó Attila RMDSZ-es képviselő korábban az ingatlanrestitúcióért felelős bukaresti szaktestület magyar tagja volt. Ebbéli minőségében jogerősen három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, miután a bíróság szerint jogtalanul döntött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáról az azt építtető református egyháznak. Ezt követően az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azzal is meggyanúsította, hogy szándékosan felülértékelt bukaresti ingatlanok után jogtalanul járó kárpótlási összegek kifizetéséről szóló döntésekben vett részt. Mivel emiatt a korrupcióellenes ügyészség előzetes letartóztatásba akarta helyezni, ő tavaly lemondott, és Budapestre költözött. Románia az Interpollal adatott ki nemzetközi körözést ellene.
Markó Attila a Krónikának Diaconu követelésével kapcsolatosan úgy nyilatkozott: nincs véleménye a szélsőséges politikus kifakadásáról. „Ilyen beteg emberekkel nem foglalkozom, csak legyintek", szögezte le – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2016. május 18.
Odaát elegük lett
Újabb magyar–román csörtét hozott a pünkösdi hétvége, miután kiderült: Magyarország kitiltaná területéről a magyargyűlölet egyik legfőbb romániai apostolává vált román politikust, Bogdan Diaconut. A soviniszta parlamenti képviselő válaszul a restitúciós ügyekhez kapcsolódó korrupcióval megvádolt és Budapestre költözött volt RMDSZ-es képviselő, Markó Attila kiadatását követeli.
Azt, hogy Magyarország kitiltani készül a szélsőséges nézeteket hirdető Egyesült Románia Párt (ERP) elnökét, független parlamenti képviselőt, a Népszabadság szellőztette meg szombaton. A lap szerint a magyar kormány ülésén szóba került, hogy a jövőben nem engedik be az országba a magyarellenes kirohanásairól ismert Diaconut. A képviselő a Népszabadságnak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából, mivel azok álláspontja szerint a „magyar szeparatizmust” pénzelik. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert az ERP „az egyetlen párt, amely ellen tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének”. Egyben nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felszólította a román hatóságokat az általa bűnözőnek nevezett Markó Attila kiadatási ügyének rendezésére. (Főtér) A BIZTONSÁGOSABB UTAKÉRT. Sávelválasztó korlátok kiépítését kérik egy online petíció aláírói a hatóságoktól a forgalmi balesetek megelőzéséért. A közel másfél ezer személy által aláírt petícióban azt kérik: helyezzenek el sávelválasztókat a közutakon, így elkerülhetik egymást a szabályosan közlekedő és a szabálytalanul előző sofőrök. „Hány autósnak kell meghalnia, hogy a hatóságok lépjenek is a halálos balesetek csökkentése érdekében?” – teszik fel a kérdést. Az aláírók szerint az egymillió főre eső 91 halálos balesetet tekintve Románia a második helyet foglalja el az európai ranglistán. Ezért a hatóságoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a megelőzésre. Sávelválasztókat már eddig is több helyre telepítettek országszerte, azonban vannak esetek, amikor ezek következtében még több baleset történt. (Maszol)
AZ ÁLLAM NE SZÓLJON BELE. Ellenzik a romániai áruházláncok a jogszabálytervezetet, amely arra kötelezné őket, hogy a forgalmazott élelmiszerek 51 százaléka hazai termék legyen. A romániai áruházláncok szövetsége a törvény elutasítását kéri a parlamenttől. Szerintük a jogszabály sérti mind a vásárlók érdekeit, mind a piacgazdaság elveit és az uniós előírásokat is. Emellett úgy vélik, a törvény nem nyújt valós támogatást a hazai kistermelőknek. A jogszabálytervezetről, amely arra kötelezné a szupermarketeket, hogy polcaikon fele arányban romániai gyártású termékeket árusítsanak, a napokban szavazhat a képviselőház. (Erdély FM)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)