Jún. 18-án üléseztek először Marosvásárhelyen az újonnan megválasztott városi tanácsosok. A marosvásárhelyi önkormányzati közgyűlés 23 taggal rendelkezik, ebből 12 RMDSZ-tag, a kormányzó PSD három, a Nagy-Románia Párt három, a Nemzeti Liberális Párt két, a Román Nemzeti Egységpárt két mandátumot szerzett, és egy független jelölt is bejutott. Az ülést rangidős elnökként Kolozsvári Zoltán mérnök vezette, aki negyedik alkalommal jutott be a testületbe. Dorin Florea polgármester kijelentette: ragaszkodik eredeti elképzeléseihez. Az RMDSZ-frakció nevében Kolozsvári Zoltán figyelmeztette a polgármestert: a tanácsosok különböző csoportokat képviselnek, melyeknek nem azonosak a prioritásaik. Megválasztották az alpolgármestereket: Csegzi Sándort /az elmúlt négy évben is az volt/ és Bárczi Győző Istvánt, aki eddig jogtanácsosként dolgozott. /Győzött a papírforma: Két magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Kolozsváron az RMDSZ-t az elmúlt napokban a kormánypárt képviselői mellett a győztes ellenzéki szövetség vezetői is megkeresték. Emil Boc nyitottnak mutatkozott az együttműködésre. Kolozsváron a városi tanácsban egyetlen pártnak sincs többsége, hasonlóan a megyei tanácshoz. Az RMDSZ mindkét döntéshozó testületben a mérleg nyelvének a szerepét tölti be, ha a D. A. Szövetség nem fog együttműködni az NRP-vel. /(borbély): Együttműködik az RMDSZ a D. A. Szövetséggel? Ma ül össze először az új helyi és megyei tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

„Egy magyar tanácsos szavazatán múlt, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanácsnak nem lett magyar alelnöke” – foglalta össze a tanács alakuló ülésének eseményeit Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szántó Árpádot ezért kizárták a szövetségből. Szilágyi szerint Szántó Árpád, aki az elmúlt négy évben a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke volt, a PRM által javasolt Constantin Pamfiloiura szavazott, és nem az RMDSZ jelöltjére, Kocsis Andrásra. Pamfiloiu 16-15 arányban nyert. “Szavazatával Szántó Árpád ma beiratkozott a nagy-romániásokhoz, többé nincs mit keresnie az RMDSZ-ben. Ezentúl már csak egy emberünk van a megyei tanácsban” – mondta Szilágyi. Szántó Árpád tagadta a vádakat. Kizárásával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, már megszokta a megyei elnök vádjait. /Herédi Zsolt: Szántót kizárták az RMDSZ-ből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A Glasul Maramuresului című újság jún. 17-i számában megjelent közlemény szerint „A PNL, PD, PRM és UDMR (RMDSZ) közt létrejött megegyezés szellemében, kérjük ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait Sülelmedről és Magyarláposról, hogy a PD jelöltjeire szavazzanak." Ez hihetetlen, az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal kötött helyi megállapodást! – Az RMDSZ vezérei már nemcsak a Kempinskyben koccintgatnak, hanem itthon is, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla. V. C. Tudor pártjával szövetkezni, aki azt mondta, hogy „az a disznóól, amit Magyarországnak neveznek" – szégyenletes. /Dr. Sasi Nagy Béla: Végre nyílt kártyákkal. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

Kizárta soraiból az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Szántó Árpád megyei önkormányzati képviselőt. Szántó ugyanis az RMDSZ alelnöki tisztségre javasolt jelöltje helyett a Román Humanista Párt (RHP) emberére szavazott. Ezzel a Nagy-Románia Párttal szövetséget kötő kormánypárt jelöltjét támogatta. A Ziua című ellenzéki napilap szerint Szántó azért támogatta a kormánypárt jelöltjét, hogy a hatóságok engedjék szabadon az előzetes letartóztatásban lévő sógorát, Reman Domocost, a csúszópénz elfogadásával vádolt egykori igazgatót. /Borbély Tamás: Kizárták az RMDSZ-ből Szántó Árpádot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Nehéz elhinni Szántónak Árpádnak, hogy nem kapott semmit a kormánypárttól azért a szavazatért, amelynek köszönhetően ma PSD-s elnöke és PRM-s alelnöke van a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak. Lassan mindenki árulónak nevezi az RMDSZ-t. A magyar szavazókkal is kötött egy paktumot az RMDSZ, még a választások előtt. És ha egyszer ők is árulást kiáltanak? /Lukács János: Paktumok és árulások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Az ellenzék, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt összesen 553 mandátumot szerzett, 10-zel többet mint a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt. Ennek ellenére a két nagy ellenzéki párt csak 8 megyei tanácselnöki tisztséget nyert el, míg az SZDP 18 megyében győzedelmeskedett. A kormánypárt sikere mindenekelőtt a Nagy-Románia Párttal történt együttműködésnek köszönhető, a liberálisok és a demokraták pedig, akik alkalomadtán szintén nem riadtak vissza a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, leggyakrabban az RMDSZ-szel egyeztek ki. A Nagy-Románia Párt 129 tanácsossal a mandátumok 9,1 százalékát szerezte meg, a politikai alkuk révén 3 megyei tanácselnöki funkciót szerzett. A Román Humanista Párt gyakorlatilag megduplázta erejét, a mandátumok 5,1 százalékával 4 elnöki tisztséget vitt el. Az RMDSZ mérlege: 112 megyei tanácsossal a mandátumok 7,9 százalékát szerezte meg, tanácselnöke viszont 5 megyében is van (12,5 százalék). A mérleg nyelvének számító 3 kispárt tehát "aratott". Aradon, Kolozsváron és Besztercén az RMDSZ helyi vezetősége úgy döntött, a liberálisok és a demokraták jelöltjeit támogatja, jóllehet a központi utasítás úgy szólt: ahol lehet, a területi szervezetek az SZDP-vel szövetkezzenek. /Sz. K.: A mérleg kinyújtott nyelve. Felértékelődött a kispártok szerepe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Visszautasították Ion Iliescunak a parlamenti pártokkal beharangozott konzultáció-sorozatra szóló meghívását a liberálisok és demokraták, mivel szemfényvesztésnek tartják az államfő gesztusát. Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális és a demokrata pártelnökök azzal indokolták a meghívás visszautasítását, hogy semmiféle alkotmányellenes folyamatnak sem akarnak részesei lenni. Júl. 5-én Ion Iliescu hivatalában fogadta a kormánypárt küldöttségét, élén Adrian Nastase pártelnökkel. A helyhatósági választási kudarcok miatt az államfő mindenek előtt Nastaset okolt. A többi párt, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt nem jelezte, hogy fenntartásai lennének az elnöki meghívással kapcsolatban. /Nem mennek a Cotrocenibe a liberálisok és a demokraták. Tegnap Iliescu az RMDSZ-küldöttséget fogadta hivatalában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ minden politikai tisztségtől megfosztotta Szántó Árpád megyei tanácstagot, és kéri menesztését a megyei tanácsból, mivel ,,súlyosan megszegte a szövetség működési szabályzatát”. Szántó Árpád megtagadta a megyei szervezet egyik határozatának tiszteletben tartását, miszerint az RMDSZ egyetlen megyei tanácstagja sem támogatja szavazatával azt a pártot, amely megállapodást köt a Nagy-Románia Párttal. Szántó Árpád kijelentette, a megyei operatív tanács döntése szabálytalan, és óvást nyújt be ellene. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Az RMDSZ felé nyitna a kormányzó párt közvetítésével a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/. „Az RMDSZ semmiféle egyezséget nem köt, de még a tárgyalásoktól is elzárkózik a PUNR-t illetően” – nyilatkozta Borbély László ügyvezető alelnök, aki a Nagy-Románia Párt (PRM) mellett a nacionalista pártok közé sorolta a Mircea Chelaru ezredes által vezetett alakulatot. A Román Nemzeti Egységpárt célja „a magyarok ellenőrzés alatt tartása”. A PUNR – mely 2000-ig parlamenti párt volt, Nicolae Vacaroiu kormányának idején pedig három miniszterrel a kormányzásban is részt vett – a felmérések és a helyhatósági választásokon elért eredmények alapján egymagában ősszel nem juthat a törvényhozásba. /Szucher Ervin: Az RMDSZ nem kér a PUNR ajánlatából. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Kiderült, hogy a helyhatósági választások két fordulója között Octav Cozmanca, Nastase miniszterelnök jobbkeze meglátogatta C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét, hogy a helyi tanácsok alakulásáról egyeztessenek, írta az Adevarul. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Készül a vádirat a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatója, Réman Domokos megvesztegetési ügyében. Az igazgató az első romániai magyar kormánytisztviselő, aki ellen korrupció gyanújával indítottak vizsgálatot. A nyomozók azzal gyanúsítják, hogy 2000 decemberében és 2001 januárjában 200 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy kereskedelmi társaság nagy mennyiségű takarmánykukorica behozatalára kapjon minisztériumi engedélyt. Alapos a gyanúja annak, hogy az igazgató két másik ügyben is eljárt ugyanannak a cégnek az érdekében. Réman Domokost előzetes letartóztatásba helyezték. Június végén a hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra bocsátani a volt igazgatót. Szabadulását az tette lehetővé, hogy Romániában törvény biztosítja a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) besztercei szervezete politikai játék elemeit vélte felfedezni a furcsa véletlenek mögött. Réman szabadulása ugyanis éppen abban az időszakban történt, amikor a Beszterce megyei tanácsban az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Szántó Árpád a szövetség korábbi döntését megszegvén a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt mellé állt. Az ő szavazatán múlott, hogy Beszterce megyében nem ellenzéki, hanem kormánypárti politikus kerülhetett a megyei önkormányzat élére. A PNL úgy vélte, Szántó a PSD jelöltjét tisztségbe juttató szavazattal tulajdonképpen sógora, Réman Domokos szabadon bocsátását hálálta meg a kormánypártnak. Réman Domokos kinevezésére az RMDSZ Beszterce megyei szervezete tett javaslatot. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség a Nastase-kormányzás idején már nem tett javaslatot a kormányzati tisztségek betöltésére. Markó kijelentette, az RMDSZ is lépni fog, hiszen a szövetség következetesen eljár azokkal szemben, akikre korrupció, vagy az egykori Szekuritátéval való kollaborálás árnyéka vetül. /Gazda Árpád: Az első korrupt RMDSZ-es közhivatalnok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Az Új Nemzedék Párt elnöke a juhászból milliárdossá lett Gigi Becali. Becali megvásárolta az Új Nemzedék Pártot – valaha a liberálisként Bukarest polgármesteri székébe került Viorel Lis volt az élén. Becali nem titkolta, hogy a Vasgárdával szimpatizál.  Alvezérei: a valaha demokratikus érzelmeiről ismert Paul Ghitiu, a volt liberális szenátor Emil Tokaci, tanácsadója pedig Dan Pavel. A pártvezér szórja a pénzt. Az egész Új Nemzedék – éppúgy, mint a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Egységpárt – a jelenlegi kormánypárt találmánya. Ez esetben Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte: kebelbarátja, Gigi Becali álljon élére egy olyan pártnak, amely szavazatokat vesz el az ellenzéktől, egyszersmind fokmérője lehet a külföld tűrőképességének a nacionalizmus iránt. Hrebenciuc másik jó barátját Verestóy Attilának hívják, tette hozzá Román Győző újságíró. /Román Győző: Az Új Nemzedék régi nótája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Román lapok szerint Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője egy jún. 22-ével datált értesítést kapott a Legfelsőbb Semmítőszéktől, amelyben azt közlik a képviselővel, hogy a kivizsgálás nyomán megállapítást nyert, miszerint Wass Albert nem tekinthető háborús bűnösnek. A közlemény nyomán dúl-fúl a marosvásárhelyi Hősök Kultusza Egyesület, amely közleményt hozott nyilvánosságra ezzel kapcsolatban. Ebben név szerint is felsorolja azoknak a román, zsidó és magyar áldozatoknak a nevét, akik szerintük a Wass Albert által a magyar katonáknak adott kivégzési parancsok következtében veszítették életüket. Az egyesület felszólította a Legfelsőbb Semmítőszéket, hogy vizsgálja felül azt a közleményt, amit a képviselőhöz juttattak el, és másítsa meg véleményét a Wass Albert-üggyel kapcsolatban. /A Wass Albert-ügy újabb bonyodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

A kormányzó párt belső köreiből származó információk szerint komoly tárgyalások folynak a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt között arról, hogy az általános választások előtt megnemtámadási szerződést kössenek. Vadim Tudor elnök újabban csak az ellenzéki pártokat támadja, írta az Evenimetul Zilei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Markó Béla, az RMDSZ csak a választások után tart elképzelhetőnek egy esetleges együttműködést a liberális-demokrata szövetséggel (PNL–PD). Az RMDSZ egyelőre várja a kormánypárttal tartandó aug. 24-i találkozót, amikor a szociáldemokratákkal kötött megállapodást értékelik. Markó sérelmezi, hogy a PNL-PD többször is „a magyarok érdekeivel ellentétes” álláspontot képviselt a nemzetiségi kérdésekben. Theodor Stolojan, a PNL–PD társelnöke „természetesnek” nevezte a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt (PRM) közeledését. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Nastase kormányfő kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges PRM-vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993–1994 közötti vörös négyszög. A PSD már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális-demokrata szövetség vezetői, Theodor Stolojan és Traian Basescu júl. 21-ére megbeszéléseket terveztek Markó Béla RMDSZ-elnökkel az esetleges együttműködésről, azonban a találkozó végül elmaradt. /Cseke Péter Tamás: Stolojan nyitott az RMDSZ felé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Nem indul bűnvádi eljárás a februárban megtartott Wass Albert-felolvasómaraton szervezői és résztvevői ellen – döntött a Legfelsőbb Semmítőszéki Ügyészség. A főügyészi indoklás szerint Wass Albertet sem emberiségellenes bűncselekmények, sem pedig háborús bűnök elkövetésével nem ítélték el. Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselő és Gheorghe Funar akkori kolozsvári polgármester ugyanis bűnvádi feljelentést tett a felolvasómaraton két védnöke, Vekov Károly és Makkai Gergely képviselő, valamint a rendezvény szervezői ellen. A nagy-romániások érvelése szerint a maratonban aktív szerepet vállalók a háborús bűnösként elítélt Wass Albert kultuszát ápolták, ezt pedig tiltják a hatályos törvények. Wass Albert rehabilitációjának, illetve perújrafelvételének ügye továbbra is napirenden levő kérdés marad. Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület azért szervezte meg idén februárban a 24 órás felolvasómaratont, hogy ezzel is népszerűsítse Wass Albert munkásságát, elősegítse a rehabilitálás folyamatát, és elérje a Wass-műveknek a tantervbe való felvételét. /Lukács János: Vétlen maratonszervezők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elítélte a hajdani Emil Constantinescu-féle vezetést: időnként a Nagy-Románia Párttal vetekedő módon viszonyult a magyarsághoz. Emil Constantinescu 1996–2000 között Románia elnöke volt, de akkor nem állt a magyar ügyek mellé. A tusnádfürdői Orbán–Constantinescu találkozó után azt mondták, hogy a Fidesz és a Constantinescu-féle vezetés között annak idején éppen olyan jó volt a viszony, mint amilyen a mai magyar szocialista-liberális koalíció és a bukaresti szociáldemokrata vezetés kapcsolata. Tibori hozzátette: ha annyira jó volt a viszony, miért nem ért el 1998–2000 között az erdélyi magyarság számára Orbán kormányfőként semmilyen engedményt Constantinescuéktól. – Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt mondta, a szlovákiai magyar politikai modell a romániainál sokkal jobb. Legyen több párt, s majd azok egyesüljenek, választási koalícióba. Tibori szerint „Orbán Viktor ezúttal is rosszul mérte fel a helyzetet. A kibicnek, persze, semmi nem túl drága.” /Tibori Szabó Zoltán: Kibicek és kalandorok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A liberális-demokrata D.A. Szövetség kéri a demokratikus erőket, különösen az RMDSZ-t, hogy ne csatlakozzanak ahhoz az "álságos politikai tervezethez", amelyet az SZDP készít elő a következő négy évre, és amely a Nagy-Románia Párttal közös kormányzatról szól, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség szóvivője. /Tariceanu: Nem szabad csatlakozni az SZDP–NRP szövetséghez. Liberális-demokrata felhívás az RMDSZ-hez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

A Szociáldemokrata Párt nem kíván szövetkezni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A pártelnök-kormányfő elmondta: csak a Román Humanista Párttal és az RMDSZ-szel folynak tárgyalások az együttműködésről. /Az SZDP nem szövetkezik az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Szept. 22-én a politikai nyilatkozatok során Adrian Moisoiu nagy-romániás képviselő hevesen támadta Borbély Lászlót, az RMDSZ képviselőjét amiatt az "elvetemült" politikai nyilatkozata miatt, amelyben újra "felvetette a magyarok által lakott területek autonómiáját". Valójában Borbély László ebben a politikai nyilatkozatában a regionalizmusról és a fejlesztési régiókról beszélt, kijelentve, hogy természetes igénye Hargita, Kovászna, Maros megye kb. 900 ezer magyar lakosának, hogy "egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabb, az ország szívében elhelyezkedő fejlesztési régióban akarnak élni". Moisoiu emlékeztetett, hogy a parlament két alkalommal is elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. A képviselő figyelmeztetett, hogy "mégiscsak Romániában élünk!", majd kioktatta a hallgatóságot, hogy a kisebbségi konvenció nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. Moisoiu kifejtette, hogy a székelyek nem magyarok, hanem egy olyan nemzetség, amely a "géta-dákoktól" származik, és amelyet az évszázadok folyamán "erőszakosan magyarosítottak el". /(mózes): Moisoiu kontra Borbély. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Túlzottak és minden politikai alapot nélkülöznek a Nagy-Románia Pártnak és a Cronica Romana c. napilapnak a Szatmárnémetiben sorra kerülő román-magyar parlamenti párbeszéddel kapcsolatos múlt heti kirohanásai – szögezte Valer Dorneanunak, a román képviselőház elnöke nevében kiadott sajtóközlemény. A román parlament képviselőháza és az Országgyűlés stratégiai partnerség alapjait rakta le egy olyan szoros együttműködés kifejlesztése érdekében, amely hozzájárul a kormányszinten már meglévő kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához. A sajtóközlemény emlékeztetett rá, hogy 2001-ben megállapodás született a két ország törvényhozása elnökeinek rendszeres évi találkozójáról. /Valer Dorneanu visszautasította a magyarellenes „vészjelzéseket”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Márton Árpád képviselőtársaival, Kelemen Hunorral és Garda Dezsővel közösen nyújtotta be a levéltárakra vonatkozó törvénytervezetet. Végül a Nagy-Románia Párt nyomására visszautasították a tervezetet, így a levéltári törvény változtatásaira várni kell. Az állam kezében kívánja tartani továbbra is a levéltárak felügyeletét, számukra a hozzáférhetőség kevésbé fontos. A három RMDSZ-es honatya arra törekedett, hogy a levéltárakban lévő okmányok, dokumentumok elérhetőek, tanulmányozhatóak legyenek. A kormány tervezete átsiklik e fontos kérdések felett, és úgy rendelkezik, hogy az egyházi levéltárakban őrzött dokumentumok végül is át kell hogy kerüljenek az állami levéltárakba. A levéltárosok képzésének át kellene kerülnie a civil szférába, hiszen jelenleg a képzés a rendőrakadémia keretében történik. /Flóra Gábor: Szövegében „új”, szellemében régi. Késik az új levéltári törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Kolozsváron a városi tanácsban összefogott kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), hogy megakadályozza a jelenleg nemzeti színű utcai padok vörösre átfestését – számolt be okt. 4-i számában a Krónika napilap. A júniusi választások után a többséget alkotó ellenzéki liberális-demokrata szövetség (D.A.) az RMDSZ-szel alakított koalíciót Kolozs megyében, s ezt a PSD helyi képviselői nem tudják elfogadni. A PSD és a PRM együttműködése már a múlt héten megnyilvánult a tanácsülésen, amikor a két pártot képviselő önkormányzati tagok nemmel szavaztak arra, hogy 800 millió lejt különítsenek el egy vállalkozásfejlesztő központ Phare-támogatásból való létrehozásának önrészeként. /Kolozsváron összefog a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt az utcai padok átfestése ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Sajtóbotrányt okozott, C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a rendelkezésére álló adatok alapján ártatlannak nyilvánította. Csendes László, a bizottság RMDSZ által jelölt tagja szavazatával Vadim javára billentette a mérleget. Csendes arra hivatkozott, hogy ,,a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján” C. V. Tudort nem lehet a politikai rendőrséggel való együttműködőként megbélyegezni. Az RMDSZ csúcsvezetéséből eddig megkérdezett Takács Csaba és Verestóy Attila azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem alakított ki hivatalos álláspontot az ügyben.  Megdöbbentő, hogy egyes magyarok képesek minden erkölcsi skrupulus nélkül, a törvény betűjére hivatkozva olyan döntéseknek részesei lenni, amelyek etikátlan voltáról maguk is meg vannak győződve, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Szerecsenmosdatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./