Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. március 27.
"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"
2002. március 28.
Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. április 9.
Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 10.
Az RMDSZ kérte annak a pernek az Alkotmánybíróságra utalását, amelyben a Nagy-Románia Párt a szövetség feloszlatását követeli. A bukaresti 2. kerületi bíróság ápr. 30-án hoz döntést az RMDSZ azon kéréséről, hogy a Nagy-Románia Pártnak a szövetség feloszlatására vonatkozó követelését utalják-e át az Alkotmánybíróságra, vagy sem. Az RMDSZ képviselői arra hivatkoztak, hogy a kerületi bíróság nem illetékes egy politikai pártra vonatkozó ilyen követelés elbírálásában, szerintük a döntés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Tavaly decemberben Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párt-elnök bejelentette, hogy pártja kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és feloszlatását. A szövetséget "terrorista szervezetnek" nevező CV Tudor szerint az NRP lépése "összeegyeztethető a terrorizmus elleni nemzetközi intézkedésekkel". /Alkotmánybírósági döntés az RMDSZ feloszlatásáról? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2002. április 17.
A szenátus ápr. 15-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor ?természetellenesnek" titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Corneliu Vadim Tudor szenátor ?nemzetbiztonság elleni merényletet" és ?terrorizmust" emlegetett a protokollummal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. /A Bolyai Farkas Kollégium a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 24.
A Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete több ellenőrzést végzett azokkal a sikkasztási vádakkal kapcsolatban, amelyek a kolozsvári Állami Magyar Operát érték, átadva az iratokat az "illetékes szerveknek", és ugyancsak ellenőrzést kezdeményezett, más okok miatt, az Állami Magyar Színháznál, jelentette be ápr. 22-én Razvan Theodorescu, művelődési miniszter. Theodorescu elmondta, hogy "súlyos kihágásokat" fedeztek fel a Magyar Operánál, ezért szólította fel az illetékes szerveket az ügy kivizsgálására. Mindezek a kijelentések válaszként hangzottak el a miniszter részéről arra az interpellációra, amelyet Damian Brudascu nagy-románia párti képviselő tett a parlamentben. "Viták vannak a turnékon szerzett jövedelmek miatt, de még nem tisztázódott a helyzet. Várom az illetékes szervek válaszát", mondta Theodorescu. Razvan Theodorescu továbbá kijelentette, hogy a minisztérium ellenőrző szervei ugyancsak vizsgálatot folytatnak ? az RMDSZ felszólítására ? a kolozsvári Állami Magyar Színháznál is, ahol Tompa Gábor színházigazgató intézményvezetési módját ellenőrzik. Tompa Gábor színházigazgató elmondta: a színházhoz valóban kiszállt a Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete, ám ez ápr. első napjaiban történt. A vizsgálat voltaképpen egy rutinellenőrzés volt, amelyet ugyan minden évben megtesznek az illetékes szervek, ám ezúttal egy feljelentés nyomán szálltak ki. A feljelentés a PUBLIKUM Polgári Egyesület részéről érkezett, mondotta az igazgató, amelynek nyomán ellenőrizték a színház tevékenységét és működési rendszerét. A vizsgálat utáni következtetéseket majd a művelődési miniszter vonja le, hangsúlyozta Tompa Gábor. /Ankétsorozat a kolozsvári operánál és színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter kijelentette: súlyos visszaélésekre derült fény a Kolozsvári Állami Magyar Operánál, ezzel egy időben a kolozsvári intézménnyel egy fedél alatt működő Állami Magyar Színház vezetőségének tevékenységét is kivizsgálják. Simon Gábor értetlenségét fejezte ki a miniszteri bejelentéssel szemben, hiszen szerinte az operánál járt mindkét ellenőrző csoport dicséretekkel halmozta el az intézmény példás vezetéséért. Vekov Károly képviselő elmondta, bár nem az RMDSZ, hanem ő személyesen lépett fel Razvan Theodorescunál a Tompa Gábor vezette színház ügyében. Az ellenőrző csoport nem talált semmi pénzügyi visszaélést a Kolozsvári Magyar Színháznál, hangsúlyozta Tompa. /Salamon Márton László: Kereszttűzben a magyar kultúrintézmények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. április 29.
A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2002. május 8.
A nagysármási Antonescu-szobor ügyében interpellált írásban máj. 7-én Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél. A szenátor a miniszterhez intézett kérdést szóban máj. 13-án teszi fel. Eckstein elmondta, választ kért a minisztertől arra, milyen intézkedéseket szándékozik hozni a 31/2002-es kormányrendeletet megszegő nagysármási önkormányzat ellen: "sem Nagysármás kormánypárti polgármestere, sem a Maros megyei prefektus nem intézkedtek a marsallt ábrázoló mellszobor eltávolítása érdekében". A szobor eltávolítását a helyi hatóságok annak ellenére nem kezdeményezték, hogy a kormányrendelet alkalmazási határideje április 25-én lejárt. A fasiszta jelképek és szervezetek tilalmáról szóló rendelet érdemi tárgyalását a szenátus jogi bizottsága április végéről máj. 8-ra halasztotta. A rendeletet a Nagy-Románia Párt kívánja módosítani olyan értelemben, hogy annak hatálya ne terjedhessen ki a "sztálinista-kommunista bíróságok" által háborús bűnökért elítélt személyekre. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a törvényhozás jelenlegi formájában fogadja el a kormányrendeletet. /Salamon Márton László: Eckstein számon kéri Nagysármást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 25.
Máj. 24-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: Kolozsvárnak nincs többé városi tanácsa. — Az "iszonyú koalíció" beadta a kulcsot, a városi tanács öngyilkos lett — nyilatkozta az elöljáró. Funar szerint az utóbbi három rendkívüli ülésen a kolozsvári városi tanács egyetlen határozattervezetet sem fogadott el. Azt szeretné, hogy a törvény értelmében a prefektus javasolná a kormánynak az előrehozott választások megszervezését. Javaslatáról levélben értesítette Adrian Nastase kormányfőt, Octav Cosmanca közigazgatási minisztert, illetve Vasile Soporan prefektust. Funar büntető feljelentést tesz azon tanácsosok ellen, akik hétfőre rendkívüli ülést hívtak össze. Funar azzal fenyegetőzött: amennyiben Vasile Soporan prefektus nem vesz tudomást a kolozsvári városi tanács megszűnéséről, a Nagy-Románia Párt tagjai és szimpatizánsai sztrájkőrséget szerveznek a prefektúra épülete előtt. Máj. 24-i kolozsvári sajtóértekezletén Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára elutasította a polgármester ötletét. Vasile Soporan prefektus szerint a polgármester azért próbálkozik a városi tanács feloszlatásával, mert szabadon akar rendelkezni a közpénzekről. Máté András ügyvéd, RMDSZ-tanácsos véleménye szerint a polgármester újabb provokációjáról van szó. /Kiss Olivér: Feloszlatta a városi tanácsot a polgármester. Előre megfontolt cselekedet volt — vallotta be a testület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2002. június 8.
Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./
2002. június 8.
A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. június 21.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének operatív tanácsa közleményben vette védelmébe Vida Gyula Szilágy megyei parlamenti képviselőt a szilágysomlyói iskolaügy kapcsán. Miután az RMDSZ-es képviselő korábban támogatta 700 szülőnek és tanulónak a kérését, hogy Szilágysomlyón az önálló magyar tannyelvű iskola újra megnyissa kapuit, támadás érte mind a Nagy-Románia Párt, mind a román sajtó részéről. Az operatív tanács a támadásokat alaptalannak nevezte, és elutasította a kormánypárttal kötött szövetség gyengítésére irányuló kísérletet. A testület reméli, a somlyói magyar iskola sorsa törvényes megoldást nyer. /Gáspár Attila: Az RMDSZ védelmébe veszi Vida Gyulát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 26.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor jún. 24-én a szenátusban politikai nyilatkozatában rátért a "semmirekellő" polgármesternek a gesztusára, akinek még a nevét sem tudta megjegyezni, és miután kollégái "kisegítették", végig Almos polgármesterként aposztrofálta. "Lehetetlen – harsogta, hogy egy senkiházi saját akaratából, csak úgy, valamiféle gulyásmentalitás felsőbbrendűségétől vezérelve levétesse a nemzeti zászlót, amelyet a felszabadító hadsereg tűzött ki." Szerinte az igazságszolgáltatásnak le kell sújtania a városvezetőre, a bűnöst ítéljék el, és példás büntetéssel sújtsák. "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." Az RMDSZ-t pedig felszólította, hogy hagyjon fel ezzel a cinkos kiváró magatartással, és foglaljon állást az ügyben. - A csángók – Paunescu szenátor értesülései szerint – nem akarnak magyarok lenni, de az RMDSZ-ből többen is azon munkálkodnak, hogy tagjai közt csángók is legyenek. Ezeknek a provokációknak véget kell vetni – adta ki a szenátor a parancsot. Az RMDSZ és a kormánypárt együttműködése, amelynek során – Paunescu szerint – az RMDSZ privilégiumokat ért el, mert a kicsikart eredmények meghaladják a jogok határát. Másfelől egyes RMDSZ-politikusok, akik nevetségesen radikálisoknak mondják magukat, a szégyentelen magyar sajtóval együtt már a román állam fundamentumát támadják, és megkérdőjelezik az alkotmányos előírásokat is. Szerinte hiba volt beleegyezni abba, hogy a kisebbségek ünnepeiken használhassák saját zászlaikat. Paunscu a következőképpen zárta szavait: "Az RMDSZ-nek színt kell vallania. Ilyen szent dolgokkal nem lehet tréfálni. Ha nem sikerül Romániát megszabadítani a terroristáktól, ilyen terrorcselekményektől, akkor szégyellhetjük magunkat!"... Taps, viharos elismerés követte a beszédet, főként a Nagy-Románia Párt traktusában, amelynek egyik tagja később külön megköszönte Adrian Paunescu szenátornak ezt a politikai nyilatkozatot, hozzátéve: jó, hogy kormánypárti politikus mondta ki mindezeket, mert ha ők tették volna, rögtön rájuk sütik, hogy szélsőségesek, xenofóbok stb. Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció vezetője, az RMDSZ alelnöke válaszolt. Amikor beszélni kezdett, egyes szenátorok a jilavai börtönt emlegették mint jövendő szálláshelyet az RMDSZ-politikusok számára. Másról van szó, jelezte Verestóy. A törvény értelmében a nemzeti zászlót a középületeken és a polgármesteri hivatalokon kell kitűzni. És ez a zászló most is ott lobog a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületén. Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épületén régen volt egy kétnyelvű tábla, amelyet eltávolítottak. Az érv a törvény betűje volt, mely szerint a táblának ott nincs helye. Erről hosszas vita folyt, döntés született, az ügyet rendezni kell. Álmos polgármester sértve érezte magát, hogy a prefektúra ilyen szűklátókörűen értelmezte a törvényt, úgy döntött, hogy a Polgármesteri Hivatal oromzatán kéthavonta cserélt nemzeti zászlót – és mivel éppen a csere ideje volt – nem tűzeti vissza, mert a törvény ezt nem írja elő. Verestóy hozzátette: egymás szimbólumait kölcsönösen tisztelni kell. A prefektus hibát követett el, amikor megtagadta a tábla visszahelyezését, és nem volt helyes az eljárás a polgármester úr részéről sem, aki úgy vélte, ha a prefektúra így akarja alkalmazni a törvényt, akkor ő is cselekedhetik ekképpen. /Béres Katalin: Adrian Paunescu politikai "gyöngyszemeiből": "Almos polgármester senkiházi, gazember, terrorista..." . = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2002. június 27.
Jún. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: "Egy héttel ezelőtt Damian Brudasca nagy-románia párti képviselő támadta a kormányt, mondván, a magyaroknak olyan engedményeket ad, amelyek hazaárulástól bűzlenek. Politikai nyilatkozatában Brudasca képviselő sértő és gyűlöletteljes kirohanásokat intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen, olyan kijelentéseket, amelyek teljes mértékben kimerítik a büntető törvénykönyv 317. szakaszában foglalt ,,soviniszta propaganda bűncselekményét." Vida reméli, hogy a román állam megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy már kezdeti stádiumában megelőzzék ezeket a demokráciaellenes merényleteket. Kilin Sándor újságíró nem ilyen optimista, nem tudom elhinni, hogy "jogállamban élünk." A jogállamban sem a parlamentben, sem a televízió csatornáin, sem a sajtóban nem hangozhatnának el olyan kijelentések, amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek, azokat a jogállam intézményrendszere azonnal szankcionálná. Néhány napja az OTV magán-televízióban Daniela Buruiana, a Nagy-Románia párt képviselőnője több millió néző előtt jelentette ki: az RMDSZ terrorszervezet, a Nagy-Románia Párt hamarosan hatalomra kerül, s akkor ezt a nemzetbiztonság számára veszélyes testet azonnal kivonják a forgalomból. És Iliescu államfő? Hargita megyében a polgármesterek tevékenységében keresi nagyítóval a hibát a prefektus javaslatára, Maros megyében iskolabotrányt robbant ki, Aradon a Megbékélési parkot kérdőjelezi meg, s az újságírókat börtönbe akarja vetni, ha megsértik az állam vezetőit. /Kilin Sándor: Napirenden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2002. július 12.
"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "
2002. július 18.
"Kolozs megye prefektusa egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy továbbra is maradhatnak a kétnyelvű táblák. Vasile Soporan, aki egyben a Megyei Népszámláló Bizottság elnöke, kijelentette: július elején a statisztikai hivatal csupán részleges adatokat hozott nyilvánosságra, a végleges adatok nyilvánosságra hozataláig a legutóbbi, tehát az 1992-es cenzus tekintendő hivatalosnak. A prefektus ekképp válaszolt Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkárának felvetésére, hogy a megye több falvában és községében 20 százalék alá csökkent a magyar lakosság aránya, így az itt elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat le kell szedni. /K. O.: Maradhatnak a kétnyelvű táblák. A polgármesternek nincs igaza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ "
2002. július 25.
"Adrian Nastase miniszterelnök júl. 23-án kijelentette, hogy Tőkés László püspök "rendkívül kemény" nyilatkozatai megkérdőjelezik a tiszteletbeli elnök RMDSZ-tagságát. A miniszterelnök szerint nyilatkozatai alapján a püspök helye indokoltabb lenne a Nagy-Románia Pártban, mint az RMDSZ-ben. - Ha Vadim Tudor magyarnak született volna, Tőkés Lászlónak hívnák, és ha Tőkés László románnak született volna, akkor Vadim Tudornak neveznék - mondotta Nastase. Adrian Nastase nyilatkozatában Tőkés Lászlónak Tusnádfürdőn, a Nyári Szabadegyetemen elhangzott előadására reagált. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke előadásában az autonómia és az önmeghatározás értékeinek fel nem adására biztatta a jelenlevőket. /Nastase Tőkés RMDSZ-tagsága ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ Nastase kijelentéseire reagálva Tőkés László kijelentette: semmiképpen sem fontolgatja lemondását a tiszteletbeli elnöki tisztségről. Szerinte ugyanis éppen ő hűséges az RMDSZ programjához, és ragaszkodik a leginkább ahhoz a mandátumhoz, amelyet az RMDSZ szavazói adtak az általuk megválasztott szenátoroknak és képviselőknek, miközben a hivatalos RMDSZ-vonal széles ívben elhajolt a választók akaratától és saját programjától. "Másrészt bízza Nastase miniszterelnök az RMDSZ-re, hogy kinek van és kinek nincs helye a szövetségben. De mindenekelőtt azt kell megnézni, ki mondta mindezeket rólam. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hol volt Adrian Nastase 1990 előtt, melyik oldalon állt; és itt egy lopakodó típusú kommunista visszarendeződésre utalok. Nyilvánvaló, hogy maholnap már csak jelképes értelemben létezik a román ellenzék, és ezt a helyzetet, sajnos, az RMDSZ is megkönnyíti, hiszen közelebb áll az uralkodó párthoz, mint egykori koalíciós partnereihez. Egypártrendszer irányába halad tehát az ország, és ugyanezek az egypártrendszeri indulatok törnek ki Nastase úrból, akit Constantinescu volt államfő találóan Ceausescuhoz hasonlított, az allűrjeit, a kozmetikázott személyi kultuszát" - nyilatkozta Tőkés László. Köszönő viszonyban sincs a magyar kisebbségi jogküzdelem a Vadim Tudor képviselte extrémizmussal - fogalmazott Tőkés püspök. A tiszteletbeli elnök ugyanakkor elmondta, hogy mértékadó RMDSZ-politikusok felszólították: mondjon le, "ha nem tetszik a szövetségben". "Nem hivatalos, de biztos értesüléseim voltak már évekkel ezelőtt arról, hogy 1996-ban, az RMDSZ kormányra lépésekor egyik nem nyilvános feltétel volt, hogy engem szorítsanak ki a szövetség vezetéséből. Kormányközeliségben most ez még nyilvánvalóbbá vált, az RMDSZ egyre-másra elhatárolódik tőlem, másfelől pedig szakbizottsága révén meg is fegyelmezett. Így elképzelhetőnek tartom, hogy a PSD megint az RMDSZ-szel végezteti el a mocskos munkát. De állok elébe" - szögezte le a k a tiszteletbeli elnök. Adrian Nastase nyilatkozata teljes mértékben beleillik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködésbe - nyilatkozta a Krónikának Gabriel Andreescu politikai elemző, a romániai Helsinki Bizottság elnöke, aki szerint a miniszterelnök kijelentése tulajdonképpen az RMDSZ jelenlegi vezetésének nyújtott támogatás. A Reform Tömörülés RMDSZ-platform közleménye szerint egy parancsuralmi rendszer eszméit és gyakorlatát részben tovább éltető Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke nem is értheti, mit jelent a belső önrevízió, amelyet az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szorgalmaz. Az RT leszögezi: a tiszteletbeli elnök valóban beszélt a szabadegyetemen autonómiáról, a belső önrendelkezés szükségességéről, önálló érdekvédelemről, de egyetlen szót sem ejtett elszakadásról, elszigetelődésről, semmiről, ami szegregációként lenne értelmezhető. "A miniszterelnök azonban elfelejtette megemlíteni, hogy Tőkés László együttgondolkodásra, közös cselekvésre buzdított, arra, hogy mindenkit bevonva keressük együtt a kiutat, a megoldást" - tartalmazza az RT elnökségének közleménye. /Rostás Szabolcs: Nastase eltávolítaná Tőkést az RMDSZ-ből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"
2002. július 27.
"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "
2002. augusztus 9.
"A Kolozs megyei Ajtony községben a községházának helyet adó ingatlant egykori tulajdonosa visszaigényelte. Az Egyesült Államokban élő Sándor István szándékai szerint az ingatlanban hoznák létre a Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke által tervezett erdélyi televízióállomás stúdióját. A tévéstúdió napi 24 órán át sugározna, elsősorban magyar nyelvű műsorokat. A TV-állomás tervét a helyi tanács egy része nem hajlandó elfogadni. A törvény nem engedi meg azoknak az ingatlanoknak a természetben való visszaszolgáltatását, amelyekben jelenleg közintézmény működik. A község vezetője felháborodottan mondta el, hogy az alpolgármester és a tanácsosok egy része a visszaszolgáltatás ellen hangolta a közvéleményt. A terv ellenzői a Nagy-Románia párti Damian Brudascu képviselőt keresték fel panaszukkal, aki ugyancsak a magyar nyelvű televízióadó ellen agitál. A képviselő közleménye szerint az adó veszélyt jelent a környék román lakosságára. /Lázár Lehel: Tévéadó az ajtonyi községházán? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"
2002. szeptember 12.
"Adrian Nastase kormányfő kijelentette: úgy döntött, hogy minden politikai kapcsolatot megszakít Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével. A miniszterelnök szerint a Tudorhoz hasonlóknak nincs mit keresniük a politikai életben. /Nastase szakított Tudorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"
2002. szeptember 14.
"Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"
2002. szeptember 14.
"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2002. szeptember 21.
"Adrian Nastase miniszterelnök kirohant Tőkés László ellen, mondván: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke vajon mit keres az RMDSZ-ben, miért tölti be annak tiszteletbeli elnöki tisztségét? Miért, ha semmivel sincs megelégedve? Az ilyen embereknek - véli a román miniszterelnök - a Nagy-Románia Pártban lenne a helyük. Nastase suceavai beszédében leszögezte a püspökről: "Nyugtalansággal tölt el, hogy az RMDSZ politikusa önrendelkezésre, szegregációra biztatja a magyar közösséget. Ezt valahogy mégsem hagyhatjuk büntetlenül. Valahányszor a nyilvánosság előtt beszél, Tőkésben azoknak a szélsőségeseknek az arcát látjuk, akiket nekünk szerencsére sikerült elkerülnünk." Markó Béla, az RMDSZ elnöke visszautasította Nastasét, kifejtve, hogy bár Tőkés Lászlóval vannak vitáik, "Kritizáljuk mi is a püspök urat és kritizál őurasága is minket", mégsem rá tartozik annak az eldöntése. Miért háborodott fel Nastase? Gazda József idézett Tőkés László felháborodást kiváltó tusványosi beszédéből: A "torz liberalizmus nyomasztó hatásával" szemben "vissza kell térni a keresztény értékrendhez, és ennek alapján kell fellépni az értékek és érdekek védelmében." És hogy a magyarság fogyásának, elvándorlásának a megállítására, a magyarság talpra állítására "azonnali gazdasági programok szükségesek", mert a "közösség leépülése a 24. órához jutott." "Az értékeknek kellene medret szabniuk a romániai magyar politika számára, gyökeres megújulásra van szükség, mert a jóhiszeműek is eltévelyedtek. Önvizsgálatra van szükség, és erre az 1992-es kolozsvári autonómia nyilatkozat tizedik évfordulója kiváló alkalmat teremt. Én még hiszek abban, hogy az RMDSZ-en belül van lehetőség. Ha nem lesz, rákényszerülünk arra, hogy külön utat keressünk." Ennek alapján mondta ki Nastase, hogy Tőkés László "önrendelkezésre, szegregációra biztat", és hogy ez: "szélsőséges". Miért szélsőséges hát Nastase szerint Tőkés László? Azért, mert önrendelkezésre biztatja a magyar közösséget. Tőkés épp a program be nem tartását, küldetése nem teljesítését rója fel az RMDSZ vezetésnek. És a vezetés: háborog, jegyezte meg Gazda József. /Gazda József: Ki lehet RMDSZ-tag? avagy Nastase, Tőkés és Markó. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"
2002. szeptember 21.
"A Kolozsvári Magyar Opera megkezdte 211. évadját. Rossz a helyzetben vannak, jelezte Simon Gábor igazgató. A karból elmentek néhányan. Nyomasztó a Nagy-Románia Párt ellenségeskedése, az ellenőrző szervek befolyásolhatósága magánfeljelentések hatására, Magyarország elszívó hatása s végül a közönség közömbössége. Tompa Gábor, a színház igazgatója a közös termeket sorra kisajátítja, pedig az opera tagjainak létszáma a kétszerese a színházénak. A magyarországi sikeres pályázatok révén tudták bemutatni az idén Gyulán a Saroltát, s ebből fedezték a felújított Rigoletto díszleteit, a Hófehérke és a hét törpe című balettelőadás költségeit is ebből állták. Selmeczi György tíz évig elárasztotta ötletekkel a Magyar Operát, ajánlott címeket, énekeseket, vendégszerepléseket és ajánlotta saját magát karmesterként, majd rendezőként is. Aztán jött Selmeczi újságcikke. Azóta nem kezdeményez semmit. Sőt Selmeczi most operát rendez a Magyar Színházban. - Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalom tanszékvezetőjének javaslatára szeretnék a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistákkal megismertetni és megszerettetni az operát. /Hintós Diana: Gondokkal terhes évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2002. szeptember 23.
"Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"
2002. szeptember 28.
"A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelő röplapokat osztogattak a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye több településén - közölte szept. 26-i számában az Adevarul című napilap. A román lap szerint az irredenta röplapokat az internetről töltötték le, és fénymásolóval sokszorosították a budapesti székhelyű Magyar Revizionista Mozgalom szélsőséges szervezet helyi szimpatizánsai. "Magyarország megszállt ország, mivel jelenlegi határain túl a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek szülőföldjükön olyan országok elnyomása alatt, amelyek még nem is léteztek, amikor ezek a földek Magyarországhoz tartoztak" - idézett a röplapok tartalmából az Adevarul. /A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ A román sajtóban nagy port felvert röpcédula-ügyet kérte számon Adrian Casunean Vlad kormánypárti parlamenti képviselő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) vezetőitől. Victor Raica, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének elnöke ugyanis azt állította, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyei kórházban magyar nyelvű, területkövetelő röpcédulák tűntek fel. Végül kiderült, hogy a helyszínelés nem erősítette meg a röpcédulák létezését és terjesztését. /Domokos Péter: Légből kapott cédulák. Nem találtak bizonyítékokat Raica állításaira. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./ "
2002. október 4.
"Vasárnap reggelenként a Román Rádióban soviniszta uszítás hangzik el. Szept. 22-én gróf Wass Albert írót románfaló háborús bűnösnek nevezték. Ismerős ez a hang. 1998. okt. 29-én az akkor még létező Román Nemzeti Egységpárt képviselője a parlamentben kifejezte egyetértését Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel, hogy mivel Erdély veszélyben van, rögvest meg kell alakítani a nemzeti gárdákat. Az a közszolgálati rádió fenntartásához a romániai adófizető magyarok is hozzájárulnak. Szept. 28-án elhangzott, hogy a "román Kovászna" ortodox templomait a bécsi döntés után a magyar hatóságok lerombolták, ami kevés megúszta, az gyülekezet nélkül maradt. A hargitai és kovásznai románokat nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt is elnyomás sújtotta, ezért eljött az idő, hogy nemzeti identitását ápoló intézmények szülessenek a tájakon, közölte a rádió. Ez a rádió tehát a Nagy Románia Pártot is túlliticáló magyarellenes acsarkodások szócsöve. Iliescu elnök pedig nemzetközi konferencián kijelentette /ahogy a Dimineata kormánypárti lap szept. 27-i száma tudósított/: a román közszolgálati rádió fontos szerepet játszik a honpolgári nevelésben, a demokrácia és jogállam értékeinek védelmében, továbbá "professzionista és politikai semlegességének köszönhetően a Román Rádiónak állandóan nagy a szavahihetősége." /Barabás István: Veszélyes vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"
2002. október 5.
"A Nagy-Románia Párt (NRP) bíróságon követeli majd, hogy az RMDSZ szolgáltassa vissza az 1990-2002 között kapott állami támogatásokat, jelentette be okt. 4-i sajtótájékoztatóján Dan Brudascu Kolozs megyei nagy-romániás képviselő. Brudascu leszögezte: a bukaresti törvényszék két nappal ezelőtt hozott döntésében szerepel, miszerint az RMDSZ nem politikai párt, hanem kulturális szövetség, emiatt nem áll jogában költségvetési támogatásokat kapni a többi parlamenti párthoz hasonlóan, sőt részt venni a választásokon a többi párthoz hasonlóan. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elmondta: Brudascunak a törvényszéki végzésre vonatkozó kijelentései hamisak. "Az NRP valóban kérte politikai pártként való betiltásunkat egy, a 2-es számú fővárosi bírósághoz benyújtott perirattal. Én ellenben megfellebbeztem mindezt, mivel szerintem ez az Alkotmánybíróságra tartozik. Az NRP megfellebbezte ezt a javaslatot, a bukaresti törvényszék neki adott igazat, és visszaküldte a periratot a bíróságra" - fejtette ki Frunda, aki szerint a döntést közel három héttel ezelőtt hozták meg. /Szolgáltassák vissza az állami támogatásokat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"
2002. október 9.
"A belső választások elmulasztása miatt keres jogorvoslatot a bukaresti bíróságon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt okt. 7-i sajtótájékoztatóján fejtette ki. Indoklásában elmondta, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelenül működik, így nem jogosult az újabb kongresszus összehívására. Markó Béla szövetségi elnök reagált a tiszteletbeli elnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra. - Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen. Tőkés László az utóbbi időben mindennel megpróbálkozott már, hogy érvényesítse akaratát az RMDSZ-ben, s miután ez semmilyen más módszerrel nem sikerül, most a román bírósághoz fordult - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik egy per a szövetség ellen: Corneliu Vadim Tudor pártja, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) igyekszik elérni, hogy a román bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ működését. Markó szerint a püspök szét akarja verni az RMDSZ egységét. "Ezt viszont még neki sem engedhetjük meg, bármilyen nagy tiszteletnek is örvendett egykor. Ez ma nem jogosítja fel őt arra, hogy tönkretegye az RMDSZ egységét és egy platformra kerüljön a Nagy-Románia Párttal" - folytatta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. - Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Tőkés László a bukaresti bíróságra viszi az RMDSZ-kongresszus ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"
2002. október 21.
"Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára kijelentette: Románia bel- és külföldi viszonyban egyaránt megszenvedi Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Tőkés László református püspök tevékenységét. Úgy vélte, mindketten rengeteget ártanak az ország képének és a román-magyar együttélésnek. Leszögezte: Tudor magatartása miatt a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt között bármilyen jövőbeli együttműködés ki van zárva. Kifejezte reményét, hogy az RMDSZ döntő lépéseket tesz Tőkés Lászlóval szemben. - A szociáldemokraták egyetlen politikai partnere egyelőre az RMDSZ marad - mondta a főtitkár. A főtitkár elismerte, hogy a helyi protokollumok útját sok nézeteltérés nehezíti, s úgy vélte, ezeket a két alakulat központi vezetőségének kell feloldania. /Ismét C. V. Tudorral rokonították Tőkés Lászlót. Cosmin Gusa: Az SZDP egyetlen politikai partnere az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"