Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul Național Liberal – PNL
1926 tétel
2001. november 22.
"A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"
2001. november 27.
"A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt 58 képviselője által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg nov. 26-án a képviselőház plénuma. A liberális és a demokrata képviselők az egészségügy súlyos anyagi helyzete miatt nyújtották be indítványukat, jelezve, hogy ha a kormány sürgősen nem lép, a hazai egészségügyi ellátás pénz hiányában működésképtelenné válhat. A két ellenzéki párt kezdeményezését a nagy-romániások kezdettől fogva támogatták. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a szavazás előtt jelezte: a jelen lévő 16 RMDSZ-képviselő a bizalmatlansági indítványt támogatja. A tavalyi választások óta az RMDSZ először szavaz egységesen a kormány ellen, ami jelzésértékű az elmúlt napok igen kemény magyarellenes megnyilvánulásaira. A többi kisebbség képviselőit a kormánynak sikerült meggyőznie, így a szavazás végeredménye: 128 a bizalmatlansági indítvány ellen és 116 mellette. /Ellenzékként szavazott az RMDSZ. Támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2001. november 28.
"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2001. november 29.
"Álproblémának minősítette Adrian Nastase miniszterelnök nov. 27-én azt a vitát, amely a román államhatalom Hargita és Kovászna megyében történt állítólagos meggyengüléséről folyik Romániában. Egyúttal arra figyelmeztette a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/: ha olyan információi vannak, hogy valahol megsértik a törvényt, akkor kötelessége az illetékes ügyészséghez fordulni. Nastase "politikai csapdának" minősítette az ellenzéki pártoknak azt a szándékát, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kívánnak beterjeszteni Hargita és Kovászna miatt a törvényhozásban. A kormány azonban nem sétál bele abba a kelepcébe, hogy álvitákba kezdjen az állam tekintélyéről - mondta. /Politikai csapda az NLP indítványa. Nastase: A kormány nem kíván besétálni a kelepcébe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"
2001. november 30.
"Nov. 29-én "A kutatás csődje" név alatt egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztettek a parlament elé a Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselői. A kutatási minisztériumnak 1 százalékot kellene kapnia a Nemzeti Gazdasági Össztermékből, de csupán 0,2 százalékot utaltak ki. Ez immár a harmadik bizalmatlansági indítvány a jelenlegi parlamenti ülésszakban. /Újabb egyszerű bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"
2001. december 5.
"A Nemzeti Liberális Párt szenátorai kérik Ioan Rus belügyminisztert, hogy bírálja felül a határozatot, amely a román állampolgárok határátlépésének megszigorítására vonatkozik. December elsejétől lépett életbe az a határozat, amely szigorúbb feltételeket szab meg a román állampolgárok magáncélból történő határátlépésénél. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő is bírálta a Nastase kormány sürgősségi rendeletét. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilágyi Zsolt szerint a kormány nem tájékoztatta a román parlamentet erről a döntésről. Szilágyi azt is sérelmezi, hogy Magyarország is szerepel ezen a listán, a kormánynak a Schengen térségben utazók szemszögéből kellett volna megfogalmazni a határozatot. /Tiltakozás a határátlépés megszigorítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 5.
"A Nemzeti Liberális Párt a Hargita és Kovászna megyei helyzetre vonatkozó bizalmatlansági indítvány egyszerű indítvánnyá való átminősítésének lehetőségét elemzi, mivel a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselői nem akarják támogatni a liberális kezdeményezést. A nagy-romániások indoklása szerint a nemzeti érdekek támogatása az ő pártjuk jellemzője, s egy Har-Kov indítványt az NRP parlamenti képviselőinek kell benyújtaniuk. /Bizalmatlansági helyett egyszerű indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2001. december 8.
"Közös ünnepi ülésen emlékezett meg dec. 7-én a parlament két háza arról, hogy tíz évvel ezelőtt lépett életbe Románia jelenlegi alkotmánya. Az ülésen részt vett Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase kormányfő és a kormány több tagja is. Az államfő megállapította, hogy az alkotmány elfogadása óta nem következtek be azok a pozitív hatások, amelyeket életbe lépésétől az országban vártak. Iliescu az elszegényedés, a társadalmi polarizáció és a korrupció ellen foglalt állást. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ az alkotmány módosítását sürgette. A Nagy-Románia Párt képviselője viszont az alaptörvény módosításának gondolatát határozottan elutasította. Az RMDSZ nevében felszólaló Székely Ervin képviselő leszögezte: az RMDSZ szerint a "nemzetállam" idejétmúlt fogalommá vált, s nem felel meg az európai integrációs követelményeknek. Kifejtette: a nemzeti kisebbségek védelme olyan alkotmányos előírások bevezetését teszi szükségessé, amelyek a kulturális és oktatási autonómiát, az anyanyelvhasználathoz való jogot, illetve az identitás megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szavatolják. Székely rámutatott: az RMDSZ szerint az alkotmányt főképp a parlament két házának hatásköre, a parlament által történő elnökválasztás, a vizsgálóbíró intézményének bevezetése, a prefektusok hatáskörének szűkítése és a régióalkotási jog szavatolása tekintetében kellene módosítani. - Az alkotmányt 1991. nov. 21-én fogadta el a parlament, s 1991. dec. 8-án népszavazás emelte jogerőre. Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egy része akkor az alkotmány ellen szavazott. /Az alkotmány ünnepén a parlament az alaptörvény módosításáról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "
2001. december 14.
"Dragos Seuleanut nevezte ki dec. 13-án a parlament művelődési bizottsága a román közszolgálati rádió ideiglenes igazgatójává. Mint ismeretes, a rádió vezetése távozni kényszerült, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységéről szóló jelentést. A döntés a parlament két házának dec. 12-i együttes ülésén született, maratoni vita után. A szóváltásokat követően az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselői egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadták a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését. A szavazást bojkottáló pártok szerint a közszolgálati rádió vezetésének eltávolításával az SZDP monopolizálni szeretné a közszolgálati sajtót. Felemlegették, hogy a román nemzeti hírügynökség, a Rompres a kormánynak alávetve, a tájékoztatási minisztérium felügyelete alatt működik. Az RMDSZ azzal indokolta szavazatát, hogy az elmúlt időszakban olyan feszültségek támadtak az intézmény vezetésében, amelyek már a rádió tevékenységét fenyegetik. /Ideiglenes vezetője van a közszolgálati rádiónak. Az SZDP monopolizálni szeretné a sajtót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A nemzetközi sajtószervekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és a Szocialista Internacionáléhoz fordul a Demokrata Párt (DP), mivel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megpróbálja ellenőrzése alá vonni a román médiát. /A DP a nemzetközi szervekhez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"
2001. december 15.
"Markó Béla hangsúlyozta: a kormánypárttal, az SZDP-vel az együttműködés hasznos volt abból a szempontból, hogy stabilitást lehetett teremteni Romániában. A politikai stabilitás hozzájárult például ahhoz is, hogy Romániával szemben az Európai Unió jövő év elejétől feloldotta a vízumkényszert. Az év második felében azonban a magyarellenes megnyilvánulások rendkívül megszaporodtak. Markó leszögezte: a programjában demokratikus Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt főbenjáró politikai bűnt követett el azzal, hogy a nemzetiségi kérdést felhasználta a politikai konfrontációban. A kormány és az ellenzék a magyarellenességben igyekezett túllicitálni egymást. Markó szerint súlyos, következményei lennének, ha az RMDSZ nem folytatja az együttműködést az SZDP-vel: ez megváltoztatná a román politikai élet irányát, instabillá tenné azt. Ha az SZDP hajlandó a magyarellenes áramlatokat visszaszorítani, ha készek megoldást kínálni az egyházi ingatlanok kérdésében és más megoldatlan problémákban, akkor semmiféle elvi akadálya nincs az együttműködés folytatásának - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Gózon István (MTI): Sikerült politikai stabilitást teremteni Romániában. Markó Béla az SZDP-vel való együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
2001. december 15.
"Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szenátora dec. 14-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: a HarKov-ügy kapcsán kirobbant vitát és a Memorandum-ügyet a Ioan Rus belügyminiszter által nyilvánosságra hozott Kiáltványt Erdélyért című dokumentum provokálta ki. Norica Nicolai szerint a HarKov-ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek mást, mint a "nacionalista diskurzusokkal történő játszadozást", amelynek célja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról. Szerinte egyetlen olyan irat sincs, amely bizonyítaná, hogy a román állam elvesztette volna fennhatóságát a két megye fölött. /(k. o.): Rus okolható a botrányokért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
2001. december 15.
"A CURS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint a román állampolgárok 61 százaléka vélekedik úgy, hogy több parlamenti pártot fel kellene oszlatni. A nézetet osztók 44 %-a százaléka a Nagy-Románia Pártot (PRM), 37 %-a az RMDSZ-t tiltaná be elsőként. A válaszadók úgy érveltek, hogy a PRM szélsőséges és nacionalista, az RMDSZ pedig szintén szélsőséges, továbbá nemzetellenes szervezet. A felmérés bemutatói szerint ennek oka, hogy a két alakulat többször is politikai vihart kavart, amit a lakosság elítél. A Nagy-Románia-szimpatizánsok kivétel nélkül az RMDSZ-t tették első helyre azon betiltandók közül, őket a liberálisok (PNL) követik 61 százalékkal. Abban az esetben, ha következő héten lenne az elnökválasztás, a lakosság 46 %-a a jelenlegi kormányfőt ültetné az elnöki székbe, őt követi Traian Basescu és Corneliu Vadim Tudor 19-19 százalékkal. A kommunista időszakban elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását 36 % támogatja, a részleges visszaszolgáltatás híve a válaszadók 40 %-a, míg 10 százalék szerint semmit sem kell visszaszolgáltatni az államosított javakból. /Lázár Lehel: Betiltandó pártok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./"
2001. december 18.
"A Szociáldemokrata Párt nemrég nyilvánosságra hozott Kiáltvány Erdélyért című politikai nyilatkozatát követően dec. 17-én Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bemutatta A nemzeti érdek liberális szemléletben - a kolozsvári nyilatkozat elnevezésű dokumentumot. A nyilatkozat szerint időszerű a vitát indítani a nemzeti érdekről. Szerintük az európai integráció motorját a polgári társadalomnak és nem a politikai értelemben meghatározott nemzetnek kell képeznie. Valeriu Stoica úgy vélekedett, az ország adminisztratív struktúrájában nincs szükség módosításra. Elismerte viszont, hogy fokozottabb decentralizációra, valós helyi autonómiára van szükség. - A jelenleg létező régiókat az Európai Unió különböző intézményeivel már egyeztettük, nem értem miért van szükség ezek átrajzolására. Egyetértünk a bürokrácia csökkentésével és értjük az erdélyiek azon aggályát, hogy több pénzhez jussanak a központi költségvetésből, de meg kell értenünk: román olvasatban új régiók létrehozása, a föderalizálás egyenlő a nemzeti eszme feladásával. Léteznek etnikai, vallási, nyelvi csoportok, de ezeknek kulturális és nem politikai identitást kell adnunk. Amikor ez mégis megtörténik, mesterséges korlátokat állítunk a polgárok között - mondta Stoica. /K. O.: Újabb erdélyi kiáltvány - liberális változatban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"
2001. december 19.
"Dec. 18-án benyújtották a 190 képviselő és szenátor által aláírt ellenzéki bizalmatlansági indítványt, amely képtelennek mondta a Nastase-kabinetet az ország kormányzására és a nemzeti érdekek védelmére. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai által aláírt, Hideg és éhségnek címzett bizalmatlansági indítvány szerint veszélybe került az állampolgárok egészsége, javai, megnőtt a munkanélküliek száma, az elhatalmasodó korrupció miatt az ország integrációs esélyei csökkentek az előző évekhez képest. Ezután a szenátus és a képviselőház dec. 18-i együttes ülésén Adrian Nastase miniszterelnök másfél órás előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány nagyrészt beváltotta a kormányzás első évére vonatkozó ígéreteit. A miniszterelnök szerint a kabinet 2001 végére elérte azt, hogy reális esélyei vannak Romániának arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz. Nastase tételesen is összehasonlította az 1996-2000 közötti időszak, illetve a hatalomváltást követő egy év megvalósításait arra a következtetésre jutva, hogy az ország mind szociális, mind gazdasági szempontból felívelő pályán van. A szenátus és a képviselőház állandó bizottságai azt javasolják: a bizalmatlansági indítvány megvitatására dec. 21-én, az 1989-es decemberi forradalom tizenkét éves évfordulója alkalmából tartott együttes ülésen kerüljön sor. /Felelősséget vállalt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"
2001. december 22.
"A parlamentnek a forradalom 12. évfordulójának szentelt ünnepi ülése a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ismét viharosra sikeredett. Az egyik liberális párti temesvári képviselő a "személyi kultuszt" vetette a jelenlegi román kormányzat szemére. S amikor az ilyen kitételek miatt megvonták tőle a szót, a képviselő kijelentette: "Az 1989. utáni Romániában ebben a pillanatban kezdődik a rémálom". Ion Iliescu elnök ünnepi beszédében ismét a leghatározottabban visszautasította azokat "a kísérleteket, amelyek összeesküvésnek, államcsínynek vagy ellopott forradalomnak próbálják beállítani és ily módon meggyalázni" "a népi lázadástól gerjesztett radikális román forradalmat". Tizenkét évvel ezelőtt a romániai forradalom szétzúzta a régi rendszert. A temesváriak lázadását nem egy külföldről távirányított személynek vagy egyének egy csoportjának a sérelmei gerjesztették - jelentette ki. Az eltelt 12 évről szólva Iliescu úgy vélekedett: a mérleg politikai szempontból pozitív, külpolitikai szempontból pedig általánosságban pozitív, a gazdasági mérleg az életszínvonal szempontjából viszont inkább negatív. Az együttes ülésen a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták, amelynek az előterjesztők Hideg és éhinség címet adták. Az ülésen a kormánypárti, a Román Humanista Párt, illetve az RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellenszavazata következtében az indítványt elvetették. Az együttes ülésén a szenátorok és képviselők elsöprő többséggel megszavazták Ion Iliescu azon kérését, amelynek értelmében Románia felajánlotta, hogy hegyivadászokat, katonai rendészeket és katonaorvosokat, összesen 300 személyt küld az ENSZ égisze alatt Afganisztánba vezényelt nemzetközi erőkbe. /Hideg és éhinség - 12 évvel a forradalom után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájában hozzászólásában emlékeztetett: Nastase miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Az RMDSZ szeretne hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez. Az RMDSZ egy éve megállapodást írt alá a választásokat megnyerő párttal, akkor nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondolt, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire. A mostani bizalmatlansági indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány. Számos dologban az RMDSZ is elégedetlen, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel, és nem elszigetelődés - ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából. A magyarok érdekei azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 24., 2109. sz./"
2001. december 28.
"A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"
2001. december 29.
" Kolozsváron a megyei RMDSZ-székházban az év utolsó sajtótájékoztatója. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint külpolitikai téren a legfontosabb esemény Románia számára a vízumkényszer feloldása a schengeni országokban. Belpolitikai szempontból a költségvetés időbeni megszavazása, 11 év alatt egyszer sem sikerült ezt elérni. A legfontosabb privatizálás a galaci Sidexé. Az igazságszolgáltatásban a legnagyobb hiba a főügyésznek a magyar himnusz eléneklésével kapcsolatos hivatalból megindított bűnvádi feljelentése. A legtárgytalanabb indítvány a parlamentben a Har-Kov volt, melyet NLP nyújtott be. A szenátusban a leggyorsabban megszavazott törvény a szociális biztosításról szóló: december 18-án terjesztették elő és 21-én a szenátus jóváhagyta. A legembertelenebb tettnek a kolozsvári házasságkötőnek ama tettét minősítette, aki elutasította egy házasság megkötését két fiatal között azért, mert da, igen válasz adnak az esketésen. A legkomolyabb politikai szervezetnek az RMDSZ tartja. /(Csomafáy Ferenc): Szenátori toplista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"
2002. január 18.
A Szövetség Romániáért Párt (SZR) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti fúzióra jan. 19-én kerül majd sor. Többen úgy értékelik, hogy az sokkal nagyobb hátrányt jelent majd a liberálisok számára, mint ahogyan azt Valeriu Stoica pártelnök elképzeli. /Összeolvadás előtt az NLP és az SZR. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2002. február 7
Újabb felmérést készített jan. 26–31. között a CURS, amelyben a lakosság életmód-felfogására, pártpreferenciáira, valamint a kormánnyal szembeni állásfoglalására derít fényt. Idén a megkérdezettek 34%-a szerint Románia jó irányba halad, míg tavaly még 36%, 38%, valamint 44% nyilatkozott optimistán Románia jövőjéről. A megkérdezettek 38%-a hasonló életszínvonalon tengődik az elmúlt évhez viszonyítva, míg 35% valamivel rosszabbul, és 15% sokkal rosszabbul él. A válaszolók 45%-a szerint a jelenlegi kormány képes javítani a gazdasági-szociális helyzeten, tavaly a megkérdezettek 57%-a értékelte optimistán a kormány tevékenységét. Ha választásokat szerveznének a jövő vasárnap, a megkérdezettek 47%-a szavazna a kormánypártra. Tavaly az alanyok 56%-a adta volna voksát az Adrian Nastase által vezette pártra. A Nagy-Románia Pártra szavazók száma nem változott, 16% szavazna Vadim Tudor pártjára. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt esetében sincs komoly mértékű változás, 11% voksolna külön-külön mind a két pártra. Az RMDSZ a megszokott 7%-t támogatja, míg a többi párt az 5%-os választási küszöböt sem érné el. A 2000-es választások óta először csökken 50% alá a kormánypárt támogatottsága. /Borbély Tamás: Fogy a lakosság optimizmusa. Csökkent a kormánypárt támogatottsága is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 8
Puiu Hasotti liberális képviselő febr. 7-én élesen bírálta az RMDSZ-SZDP protokollumot. Véleménye szerint a megállapodás több pontja elítélendő, ezek közt mindenekelőtt a rendőrök jogállását szabályozó törvény módosítását, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban tett kormánypárti ígéreteket, a magyar nyelvű felsőoktatás kiszélesítését említette. Elmondta: amikor majd a Nemzeti Liberális Párt 2004-ben átveszi a hatalmat, nem érzi majd magára nézve kötelezőnek azokat az egyezményeket, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel. Traian Basescu azt jósolta: az RMDSZ–SZDP egyezménynek semmi esélye, tekintettel a két párt szavazótábora közt húzódó mélységes szakadékra. Ennek a megállapodásnak a motorja nem más, mint néhány RMDSZ-es szenátor és képviselő, az RMDSZ-klientúra személyes érdeke. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Ezzel a protokollummal nem csak a Szociáldemokrata Pártot támogatjuk, hanem Románia integrációját is, hozzájárulunk egy olyan légkör megteremtéséhez, amelyben Traian Basescuék például nyugodtan ellenzékiskedhetnek. Markó határozottan visszautasította az RMDSZ-klientúrára vonatkozó bírálatokat. /Ellenzéki támadás a protokollum ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/
2002. február 13.
A liberálisok nagy hibának tartják azt, hogy a népszámlálási kérdőíveken külön rubrika jelenik meg a nemzetiség feltüntetésére, jelentette ki egy keddi sajtótájékoztatón Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciójának vezetője. /Kifogásolják a liberálisok az etnikum feltüntetését a népszámláláson. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2002. február 20.
A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely az SZDP–RMDSZ protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, olyan rendőröket is alkalmazzanak, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Tiltakozásul az ellenzék elhagyta a termet. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő javaslatára a törvénytervezetbe beiktatták azt az új cikkelyt is, amely megteremti a lehetőséget a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására. Az RMDSZ szerint lehetővé kell tenni, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a biztonsági szervek azon képviselői közt, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, legyen olyan is, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ-javaslatot követően nem késlekedett a nagyromániás Tudor Marcu és Damian Brudasca reakciója sem, akik szerint a javaslat impertinens és túllő a célon. Azzal vádolták a kormánypártot, hogy nagy engedményeket tesz az RMDSZ-nek. Pavel Abraham belügyminisztériumi államtitkár köztes megoldást javasolt: eszerint azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kisebbségi nyelvet is ismerő rendőröket is alkalmazni kell. A kormánypárti Pavel Abraham "javított változatát" végül 107 képviselő megszavazta, 73 ellenezte, 10-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozásképpen elhagyta a termet, és nem vettek részt a szavazáson, a procedúra megismétlését szorgalmazták. Szünet után kiderült: a szavazás érvényes. A törvénytervezet végső szavazásra a későbbiekben kerül sor. Toró T. Tibor elmondta: az RMDSZ és az SZPD-s Abraham javaslata közt a különbség abban áll, hogy az egyik számon kérhető, a másik pedig lehetőséget ad kibúvóra. Az RMDSZ előterjesztése értelmében kötelező lett volna, hogy bármely szolgálatban, amely a lakossággal kapcsolatban van, a kisebbség nyelvét ismerő személyt alkalmazzanak. A végül elfogadott "finomított" változat viszont csak annyit mond ki, hogy kötelező ilyen személy alkalmazása, ez pedig akár egy, az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőrre is korlátozódhat. /P. J. A.–Sz. K.: Döntött a képviselőház: Magyar nyelvet ismerő rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2002. február 23.
Magárahagyott Erdély címmel egyszerű bizalmatlansági indítvány nyújt be jövő héten a Nagy-Románia Párt - jelentette be febr. 22-én Corneliu Vadim Tudor szenátor, a párt elnöke. Elmondta: az NRP-t a kormány árulása késztette erre a lépésre, amely — Tudor véleménye szerint — az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény felelőtlen felújításában kulminált. A szenátor biztos abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt is támogatja majd az indítványt, az RMDSZ-szel és a kormánypárttal szemben az utóbbi időben tanúsított magatartásuk legalábbis erre utal — vélekedett Tudor. - Itt az idő, hogy a határokon belüli és kívüli románság megtudja: az Iliescu–Nastase rezsim Románia történelmének egyik legszégyenteljesebb tettét hajtotta végre, amikor 1 millió szavazatért cserébe eladta Erdélyt az évszázados ellenségnek, a sovén magyaroknak — hangoztatta. A Nagy-Románia Párt elnöke kérni fogja Markó Béla szenátor kizárását a felsőházból, hiszen azáltal, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke átvette a magyar igazolványt, magyar állampolgárrá vált - mondotta. Vadim kijelentette: március 15-én, a magyarok nemzeti ünnepén Kolozsvárra utazik, ahol részt vesz a 10 éve polgármesterré választott Gheorghe Funar jubileumi ünnepségén. Markó Béla a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Tudor kezdeményezése finoman fogalmazva butaság, hiszen a magyar igazolvány nem egyenértékű a magyar állampolgársággal. /Markó szenátor kizárását kezdeményezi az NRP. Március 15-én Kolozsváron "ünnepel" C. V. Tudor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. február 26.
Négy bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi az ellenzék ebben a parlamenti ülésszakban: a mezőgazdaságról, az onesti-i RAFO helyzetéről, a közköltségekről, illetve Erdély "elárulásáról". A képviselőház febr. 26-án tárgyalja a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt Mezőgazdaság című indítványát. A demokraták és a liberálisok úgy vélik: a kormányzó Szociáldemokrata Párt a csőd szélére sodorta a román mezőgazdaságot, ezért az agrárpolitika alapos újragondolását indítványozzák. Az indítványt a Nagy-Románia Párt is támogatja. Ugyanakkor Traian Basescu pártelnök bejelentette: a demokraták a liberálisok támogatásával benyújtják a szenátusban az Onesti-i RAFO és az SNTR adósságainak törlésére és átütemezésére vonatkozó egyszerű indítványt. /Tavaszi bizalmatlansági indítványok. Ma tárgyalják a mezőgazdaság helyzetéről szólót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2002. február 27.
A képviselőház febr. 26-án megvitatta a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt által kezdeményezett Mezőgazdaság nevű egyszerű bizalmatlansági indítványt. A beadványt a nagy-romániások is támogatták, a kormánypárt és az RMDSZ azonban ellene szavazott, így a bizalmatlansági indítványt szavazattöbbséggel elutasították. /(M. J.): Hiányoznak a mezőgazdasági alaptörvények. Elvetették az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2002. február 28.
A liberálisokat igen komolyan foglalkoztatja egy RMDSZ-szel való újabb találkozó gondolata, noha parlamenti szinten nem számítanak párbeszédre, mivel az RMDSZ jelenleg a kormánypárt "szatellit-szervezete", jelentette ki Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerdán, sajtótájékoztatón. A liberális vezető szerint az új SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás eredményeképpen a magyar honatyák elveszítették mozgásterüket és még egy egyszerű indítvány esetében sem szavazhatnak a hatalom ellen. /Stoica: a Szövetség az SZDP "szatellit-szervezete". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2002. március 4.
Országos tanácskozást tartott márc. 2-án Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Kör (SZEK) platformja, amely ideológiai alapjának a liberális értékeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbség integrációjáját szorgalmazza, és a gazdasági liberalizmus megvalósítását Romániában. Állásfoglalásukban kifejtették: "a magyar kisebbség integrálásához szükséges az RMDSZ párttevékenységének és a közösség megszervezésének a megerősítése." Az általuk elképzelt önszerveződés a közösségi integrálódás három szintű modelljére épülne: integrálódás a román állam intézményes kereteibe, a kulturális értelemben vett magyar nemzetbe, valamint az önmagát megszervező romániai magyar közösségbe. Úgy vélték, túlsúlyban van az állam szerepe a gazdaságban, ami csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kifejtették: "Újra kell gondolni a román gazdaságfejlesztési régiók feladatait, és ezen belül hangsúlyosabban kell foglalkozni a két erdélyi régióval. A liberálisok nagy előrelépésnek tekintik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalakulását és az RMDSZ–SZDP protokollum magyar fakultások létrehozására vonatkozó fejezetét. A SZEK szorgalmazta az arányos képviseletet, a nemek esélyegyenlőségét. A médiáról megállapították: a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok részben formálisak, részben elszigetelő jellegűek. – A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nem képviseli egyértelműen a liberális értékeket, ezért nem tanácsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pártjával mutatkozni. A platform elnökének egyhangúlag újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert. A régi-új elnök segédei Péter Pál gazdasági, Kerekes Gábor külkapcsolatokért, Bara Gyula arculatépítésért, valamint Egyed Péter kultúráért felelős alelnök. Markó Béla szövetségi elnök dicsérő szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jól lehetett együttműködni". Markó szerint egy hónap után a protokollum mérlege negatív eredményt tükröz, ennek ellenére még korai lenne felbontani a kormánypárttal kötött megállapodást. Eckstein-Kovács Péter kifejttte: a platform erős pontja, hogy az RMDSZ belcsatározásokban nemigen vett részt, inkább pozitív ötletadó stratégiamegoldás szerepet képzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belül belső demokrácia-deficit tapasztalható, és figyelmeztetett a választótábor fokozatos lemorzsolódására. Salat a magyar nyelvű sajtót nem megfelelő informálással vádolta, szerinte a román sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSZ belügyeiről. Magyari Nándor szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitáspolitikára alapozza legitimitását, míg Bíró Béla, a bukaresti hungarológia tanszék tanára a szövetséget zárt kasztnak nevezte, amelybe betörni lehetetlen. Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ jelenleg pártként működik, és a társadalomszervezési feladatteljesítésben fogyatékosságok tapasztalhatók. /Borbély Tamás: A szabadelvűek az önszerveződésre összpontosítanak. Kolozsváron tartotta IV. Országos Konferenciáját a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 6.
Az RMDSZ parlamenti frakciói működési szabályzatának módosítására készülnek a szövetség vezetői: szankciókat kívánnak bevezetni azok ellen, akik lelkiismeretük szerint, szavaznak meg egy törvénytervezetet, és nem úgy, ahogy arról előzőleg a frakció kétharmados többséggel döntött. Erről tervről a márc. 5-i román sajtó is beszámolt, úgy értékelve, hogy ezzel a módosítással az RMDSZ vezetősége a Polgári Szárnyat akarja ellehetetleníteni. Ezt a lépést azzal indokolják az RMDSZ vezető politikusai, hogy jelzéseket kaptak a kormánypárttól, miszerint a Polgári Szárny megalakulása óta az SZDP-nek megrendült a bizalma az RMDSZ fegyelmezettségében, és tartanak attól, hogy azok a jogszabályok, amelyeknek elfogadásáról a két párt megegyezett, nem fognak átmenni a parlamenten. Az SZDP azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben az RMDSZ nem "rendezi a helyzetet", kénytelenek lesznek a Nemzeti Liberális Párttal egyezkedni. /Székely Kriszta: Polgári "szárnyszegés"? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2002. március 8.
Márc. 7-én 69 nem, 47 igen szavazattal és két tartózkodással a szenátus elutasította a Nagy-Románia Párt által kezdeményezett Erdély elárulása című egyszerű indítványt. A vita során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai az NRP indítványa mellett foglaltak állást. A román–magyar egyetértési megállapodás létrejöttével a határon túli magyarokról szóló törvény megszűnt eredeti formájában létezni Románia számára, jelentette ki a vita során Mircea Geoana külügyminiszter. Elmondta, a román kormány szerint az indítvány megvitatása a szenátusban "lehetőséget teremt bizonyos dolgok tisztázására, de a kezdeményezők javaslatainak támogatása nem indokolt, az indítványt pedig el kell utasítani ". Geoana rámutatott: az NRP szenátorai által támadott memorandum révén Románia néhány konkrét előnyre tett szert, mint például a magyar fél elkötelezettsége az iránt, hogy hat hónapon belül módosítja a státustörvényt, minden román állampolgár magyarországi munkavállalási lehetősége, valamint az, hogy a státustörvény nem alkalmazható a nem magyar családtagok esetében. Az indítványban megemlített csángó-helyzet kapcsán Mircea Geoana kijelentette, az Oktatásügyi Minisztérium nem regisztrált egyetlen, magyar tannyelvű osztály létrehozásával kapcsolatos kérelmet sem magánszemélyek részéről. "A román kormány eddig az aradi szabadság-emlékmű visszaállításával kapcsolatban sem vállalt semmiféle elkötelezettséget, ez az SZDP–RMDSZ protokollumban jelenik meg", szögezte le a külügyminiszter. Verestóy Attila szenátor élesen bírálta a liberálisokat és demokratákat, amiért a volt szövetségesek megszavazták az NRP által kezdeményezett egyszerű indítványt Erdélynek az úgymond elárulásáról. Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szenátor fejtette ki. Kiváló alkalmat szolgáltat ez a vita arra, mondotta, hogy tisztázhassuk: a konfrontáció vagy az együttműködés stratégiáját választjuk a kisebbségi probléma megoldásához. Markó kiemelte: a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához, a magyar hagyományokhoz, a magyar nemzethez való kapcsolódás szimbólumának fogja föl az igazolványt, s nem a felkínált kedvezmények miatt folyamodott érte. Ennek az országnak nem renegátokra, hanem önazonosságukat bátran vállaló polgárokra van szükségük. Áll ez a csángókra is, nyilváníthassa ki közülük bárki, hogy kinek-minek érzi magát. /Visszautasították az NRP-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2002. március 8.
A Demokrata Párt szenátorai egyszerű indítványt nyújtottak be márc. 7-én a felsőházban Intézményesített korrupció címmel. Az indítványt a DP, a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt 55 szenátora kezdeményezte, vitájára pedig várhatóan a jövő héten kerül sor. Az aláírók "megállapítják, hogy a jelenlegi hatalom megszegi az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásokat és megvetéssel kezeli a nemzeti érdekeket, hogy kiszolgálhassa politikai klientúráját". /Újabb DP-indítvány: Intézményesített korrupció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./