Corina Creţu EP-alelnökként is „Tőkésezik” Újabb, Tőkés László elleni támadással „ünnepelte” Corina Creţu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti (EP) képviselője, hogy kedden este megválasztották az uniós törvényhozás alelnökévé.
Creţu a szavazást követően úgy kommentálta a fejleményeket, hogy Románia most sokkal jobb helyzetben van, mint az elmúlt ciklusban, hiszen két alelnökkel rendelkezik az EP-ben (ugyanis a nemzeti liberális párti Adina Vălean is elnyerte a tisztséget), miközben a tavasszal lezárult mandátum idején csak Tőkés László képviselte alelnökként az országot.
„Ő amúgy is Magyarország helyén szerepelt, Magyarország javasolta, és Traian Băsescu államfő, valamint a PDL támogatta, amely most Vălean mellé állt, de mindegy, Romániának most nagyon jó” – jelentette ki Creţu.
Mint ismeretes, a szocialista EP-képviselő – akiről kiderült, hogy közeli viszonyba került Colin Powell volt amerikai külügyminiszterrel, és ennek kapcsán fölmerült a gyanú, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik – állt az élére annak a PSD-s lejárató kampánynak, amelynek célja az volt, hogy visszavonják Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga kitüntetést, amelyet az 1989-es temesvári forradalom kirobbanásában játszott szerepéért kapott.
Cătălin Ivan EP-képviselő, a PSD szóvivője is Tőkéshez viszonyulva kommentálta a fejleményeket. „Örülünk, hogy Tőkés László már nem alelnök” – jelentette ki.
Mint ismeretes, Tőkés ellen – aki májusban a Fidesz–KDNP listájának harmadik helyéről jutott be az EP-be – azért indított hajtóvadászatot a PSD, mert tavaly a Tusványosként ismert tusnádfürdői szabadegyetemen azt kérte Orbán Viktor magyar kormányfőtől, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyi magyarok fölött.
Szavait félrefordították, a román médiában az terjedt el, hogy magyar protektorátussá akarja nyilváníttatni Erdélyt, de hiába pontosították szavait, a PSD nem tágított, Tőkésen keresztül ugyanis a párt első számú ellenfelét, Traian Băsescu államfőt akarták lejáratni, mivel 2009-ben ő adományozta a volt püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnökének a kitüntetést.
Az EP-alelnökválasztás amúgy román szempontból botrányosra sikeredett, Cătălin Ivan ugyanis bejelentette: a PSD nem szavazza meg a PNL-s Adina Văleant, mivel árulónak tartja. Ezzel arra utalt, hogy a PNL márciusban felrúgta a PSD-vel két éve fennálló koalíciót. Magyar részről amúgy a fideszes Pelczné Gáll Ildikót választották alelnökké.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár),

Marosvásárhely frontváros – Nem fizetnek, de legyen benne román iskola
Újabb iskolaügy borzolja a marosvásárhelyi magyarok kedélyét mostanság: lesz vagy nem lesz II. Rákóczi Ferenc néven líceum?
A jelenleg a marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumnak helyet adó ingatlanban egy felekezeti középiskolát akar létrehozni a magyar közösség. A 30 százalékban magyar osztályokkal bíró intézmény épületét tíz éve visszaszolgáltatták a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, s mivel a városházával kötött bérleti szerződést 2012-től nem újították meg, illetve a városháza nem fizette ki a bért, a katolikus egyház és az RMDSZ képviselői már tavaly felvetették, hogy egy különálló jogállású magyar tagozatot kellene létrehozni az épületben.
Hisztis liberális: kirúgják a románokat!
A románok közt erre kitört a hisztéria, hogy a szegény unireás román diákokat kiteszik az utcára, noha mind a katolikus egyház, mind az RMDSZ kijelentette, csupán annyiról van szó, a román és a magyar tagozat rendelkezzen külön jogállással, de a diákok tanuljanak ugyanabban az oktatási intézményben. A hangulatkeltésben a PNL vitte a prímet, a városi elnök, Ionela Ciotlăuş szerint a helyi tanács demokrata-liberális tagjai „politikai alkut” kötöttek az RMDSZ-szel, melynek értelmében, ha egy PDL-s kerül az alpolgármesteri székbe, megszavazzák a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Középiskola létrehozását.
Az iskola létrehozásáról szóló határozattervezet és az indokolás már május óta szerepel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal hivatalos honlapján. Ebben az áll, hogy „saját jogi személyiség megadásával a II. Rákóczi Ferenc Teológiai Középiskola minden szintje, profilja és szakja számára létrejön egy, a magyar nemzeti kisebbség nyelvén oktató, az állami közoktatási rendszerbe integrált közoktatási intézmény, tiszteletben tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismerésére és szavatolására, illetve a vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó elvet”. Ezen kívül rögzítik, hogy a „II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskola” a szükséges helyiségeket a Marosvásárhely, Klastrom u. 15. szám alatti épületben kapja haszonbérbe, a szabadon maradt helyiségeket pedig bérbevételre felajánlják az Unirea Főgimnáziumnak, mely jelenleg bármilyen érvényes bérleti szerződés hiányában fejti ki tevékenységét ebben az épületben.
Hogyan tovább?
Június 25-én jóváhagyta a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozását a Maros Megyei Tanfelügyelőség, így a következő helyi tanácsülésen ismét napirendre tűzhetik a római katolikus gimnázium megalakításának ügyét – mondta Peti András alpolgármester. Hogy ne kelljen tárgyalni az ügyet, az eredetileg június 26-ára tervezett tanácsülést mai napig nem hívták össze.
Közben Dorin Florea kifejezte a vita miatti sajnálkozását: „A városnak a gondjai megoldásában harmóniára van szüksége és nem konfliktusokra, bár úgy látom, hogy sok politikus, de sajnos, pap is szerepet vállalt ebben a vitában. De nincs semmilyen veszély” – nyugtatta a kedélyeket a két tűz közé került polgármester, akinek egyébként annyira kell a magyar iskola, mint üveges tótnak a hanyatt esés.
Székely Hírmondó

Băsescu támadja a PDL–PNL szövetségét
Traian Băsescu államfő „aljas kompromisszumnak” nevezte azt, hogy korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) készül egyesülni, amely két éve a jogállamiságot szerinte sértő intézkedésekkel megpróbálta eltávolítani őt a hatalomból. Szabadság (Kolozsvár)

Újra központosítják a tanügyet
Titokban, az érintettekkel való konzultálás nélkül, a vakáció kezdetén, a vizsgaidőszak közepén fogadta el a kormány azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely 97 pontban módosítja a tanügyi törvényt – hívták fel a figyelmet a Nemzeti Liberális Párt háromszéki vezetői.
A június 26-i ülésen jóváhagyott 2014/49-es sürgősségi kormányrendelet június 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és csak ezt követően kezdte el kapkodni a fejét a sajtó, pedagógusok és szülők sokasága, mert gyökeres változásokat hoz az egyetemek, iskolák életében. Mădălin Guruianu liberális politikus megfogalmazása szerint a határozat 97 csapást mér a román oktatási rendszerre, csoportérdekeket szolgál ki, átpolitizálja és centralizálja a tanügyet. A civil társadalomnak tudnia kell, mi történik, tiltakoznia és követelnie kell a két miniszter lemondását – jelentette ki. Az új rendelkezések egyik legsúlyosabb pontja, hogy ismét teljes mértékben centralizálják a román oktatási rendszert. A Boc-kormány 2010-ben elfogadott, 2011 januárjától életbe lépett tanügyi törvénye jelentős feladatot rótt az iskolák vezetőtanácsaira, és csökkentette a tanfelügyelőségek szerepét. A most elfogadott kormányrendelet szerint az igazgatói versenyvizsgákat ismét a tanfelügyelőségek szervezik, és a tanárok alkalmazásához is szükséges a jóváhagyásuk. Mădălin Guruianu arra hívta fel a figyelmet, hogy ily módon ismét rátelepszik a politika az iskolák életére, hiszen a tanfelügyelőség vezetői a pártok képviselői – Kovászna megyében Keresztély Irma főtanfelügyelő az RMDSZ színeiben megyei tanácstag, helyettese, Rădiţa Palela az SZDP-t képviseli a sepsiszentgyörgyi tanácsban –, a demokratikus módon megválasztott vezetőtanácsok, melyekben helyet kaptak a tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői, jószerével döntési hatáskör nélkül maradnak. Vannak jó oldalai is a mostani módosításoknak, ám sokkal több a rossz – jelentette ki Cziprián Kovács Loránd egyetemi tanár, aki elsősorban a felsőoktatást érintő változásokat elemezte. Jó és rossz vetülete is van annak, hogy az egyetemi tanárok nyugdíjazásuk után is helyükön maradhatnak – mondotta. Azok, akik a doktorátusokat vezetik, többnyire elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy közelében járnak, a fiatalabbak számára a bürokratikus eljárások miatt szinte lehetetlen a habilitáció elnyerése (ez szükséges ahhoz, hogy doktori dolgozatokat irányíthassanak – szerk. megj.). Tulajdonképpen ezen kellett volna összehangoltan változtatni, utat nyitni a fiatalabb tanárok számára is, nem csak az idősek maradásával orvosolni a kérdést – vélekedik. Jónak nevezte, hogy a doktori címek elnyerése már csökkentett jelenléttel is lehetséges lesz, felidézte, hogy a bolognai folyamat bevezetése előtt a doktori címek megszerzését nem kötötték iskolai jelenléthez, ha valaki hét év alatt végezte el a kutatást, dolgozta ki fejlesztéseit, akkor annyi idő után kapta meg a címet. Cziprián megjegyezte, hogy valóban újat hozó tudományos munkához szükség van legalább hét évre. Az eddig érvényes tanügyi törvény szerint egy év egyetemi tanulmány, egy év dolgozatírások és a diplomamunka kidolgozására fordított még egy esztendő után lehetett megszerezni a doktori címet, a sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi mindezt csökkentett jelenléttel, hétvégi oktatással is. Körülbelül ennyi a jó irányú változás, vannak azonban igen súlyos új dolgok is – fejtette ki Cziprián. Az egyetemi rektorok eddig két négyéves egymás utáni mandátum idejéig tölthették be e tisztséget, az új jogszabály szerint nem lehet rektor valaki több mint két egymást követő teljes mandátum után. Tehát ha valaki lemond mandátumának lejárta előtt, néhány nap múlva újra pályázhat, és elnyerheti a tisztséget akárhányszor. Cziprián szerint ez lehetővé teszi, hogy az egyetemek egy-egy professzor birtokává váljanak, ahol azt tesznek, amit akarnak. Legsúlyosabbnak azonban azt tartja, hogy az új rendelkezések szerint akármilyen magánszemély alapíthat felsőoktatási intézményt, ha nem jön ki a lépés, néhány év múlva felszámolhatja, és a teljes vagyon (amely jelentősen gyarapodhat, hisz az egyetemek közhasznú intézményként profitadó, áfa- és illetékmentesek – szerk. megj.) az alapítóra száll. Ez meglátása szerint zöld utat ad az ingatlanspekulánsoknak, hisz épületet, területet vásárolhatnak közhasznú célra, mely az intézmény felszámolása után magántulajdonuk marad. Ezentúl ez a módosítás a magánegyetemek szaporodását szolgálja, pedig ezekről Romániában már bebizonyosodott, hogy nem egyebek diplomagyáraknál, nem végeznek kutatásokat, nem folyik bennük komoly tudományos háttérmunka, kihasználtak egy társadalmi tendenciát, és pusztán gazdasági alapon működve évről évre végzettséget igazoló okiratok ezreit bocsátják ki. Cziprián Kovács Loránd nagy hiányosságnak tartja, hogy a kormányrendelet nem rendezi a felsőoktatás egyik súlyos gondját: nem teremti meg az egyensúlyt az elmélet, a kutatás és a gyakorlat között, továbbra is doktori diplomához köti az egyetemi oktatói státust, pedig a gyakorlati szakemberek többsége ilyennel nem rendelkezik, így nem is adhatják tovább tapasztalataikat. Mindezen túl az új kormányrendelet az egyetemi oktatók kaszttá válását is erősíti, akárcsak a közjegyzők, ügyvédek, könyvelők esetében, kialakul egy zárt csoport, ahová nagyon nehéz kívülről bekerülni. Mădălin Guruianu kitért arra is, hogy jelentős társadalmi tiltakozásra volna szükség, a nyár alkalmas lenne ezek megszervezésére, és ősszel diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt követelniük kellene a tanügyért és a kormányrendeletért felelős két miniszter lemondását. Az őszi elnökválasztási kampány előtt talán Victor Ponta miniszterelnök is belátná, nem érdemes ilyen teherrel a nyakában csatába indulnia, s hajlandó lenne módosítani a mostani elképzeléseken – fejtette ki Guruianu. * A legfontosabb változások:
– akiknek nem sikerült az érettségijük, ingyenes felkészítőkön vehetnek részt, és megszervezik tavasszal a harmadik érettségi szessziót – a kiemelkedő képességű tanulók számára ösztöndíjakat ad, versenyeket, táborokat, képzéseket szervez a minisztérium – két órával (18 óráról 16-ra) csökkenthetik a 25 éves szolgálati idővel és I-es fokozattal rendelkező tanárok heti normáját, anélkül, hogy ez befolyásolná javadalmazásukat – a közoktatásban a tanárokat az iskolaigazgatók alkalmazzák, de csak a tanfelügyelőség jóváhagyásával – az iskolaigazgatók és helyetteseik éves kiértékelését a tanfelügyelőség végzi, és nem az iskolák vezetőtanácsa – az iskolaigazgatói, aligazgatói versenyvizsgát a tanfelügyelőség szervezi, nem a vezetőtanács – csak a tanügyminisztréiumnak van joga kidolgozni, minősíteni, jóváhagyni és beszerezni a tankönyveket.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önálló jelöltet indít az RMDSZ a novemberi államfőválasztáson
Hans Gerd Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány jelenlegi elnöke Bukarestbe látogatott. A találkozón az RMDSZ-t Kovács Péter főtitkár és Kurkó Cecília külügyi tanácsos képviselte, valamint jelen volt a Demokrata-Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt elnöke is.
Kovács Péter felszólalásában rámutatott, az RMDSZ számára az Európai Unió viszonylatában prioritást élvez, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdéskörét, tagállami hatáskörből európai uniós hatáskörbe emeljék: „az EU-s hatásköröket úgy kell kibővíteni, hogy kiterjedjen az őshonos nemzeti közösségekre is, ezért jó, hogy ott vagyunk, ahol ebben a kérdésben döntenek, hiszen az elmúlt években bebizonyosodott, ha minden nap az erdélyi magyarok, a kisebbségek problémáiról beszélünk, akkor előbb-utóbb megértik a kérdést, és belátják, ha Nyugat-Európában számtalan helyen sikerült megoldani ezeket a helyzeteket, akkor Európa keleti része sem lehet kivétel. Brüsszel kell irányt mutasson, akkor, amikor a tagállamok nem hajlandók ezzel a témával foglalkozni”– emelte ki beszédében a Szövetség főtitkára.
Kovács Péter ugyanakkor azt is elmondta, az államelnöki választásokon a Szövetség önálló jelöltet indít, hiszen fontos, hogy a magyar közösség elvárásait, gondjait ismertessék ebben a kampányban is. „A mi sajátos üzeneteinket, a jelöltünk által meg akarjuk fogalmazni”– hangsúlyozta a főtitkár.
Azzal kapcsolatban, hogy a második fordulóban kit támogat a Szövetség, a főtitkár elmondta: erről akkor döntenek majd, ha kiderül, kik a jelöltek, illetve, hogy kik jutnak tovább ebbe a fordulóba.
Kovács Péter kifejtette, a következő időszakban tervezik, hogy az RMDSZ az utánpótlás-képzés szintjén együttműködést alakítson ki a Konrad Adenauer Alapítvánnyal.
Közlemény, Erdély.ma

Kormányválság: megtorpedózzák a polgármesterek az RMDSZ távozását?
Szerda délutánig nem sikerült rendezni az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti koalíciós vitát, amely amiatt tört ki, hogy a bukaresti külügyminisztérium a szövetséggel való egyeztetés nélkül az Európai Bizottság (EB) oldalán lépett be abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyek miatt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a kormányban a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti, a déli kormányülés előtt egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel, a PSD vezetőjével, de nem sikerült megegyezniük, így újabb tárgyalást helyeztek kilátásba. Kelemen Hunor ezt követően részt vett a kormányülésen.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, az egyeztetések nem voltak eredményesek, az RMDSZ kormányból való kilépéséről ugyanakkor nem egyetlen ember dönt, hanem a szövetség vezetősége.
A Szövetségi állandó Tanács (SZÁT) pénteken ül össze, hogy megvitassa a válsághelyzetet, és eldöntse, a kilépés vagy a kormányon maradás a helyesebb út. Kovács leszögezte: az RMDSZ nem ürügyet keres a kormányból való kilépésre, szeretné végigvinni 2016-ig tartó mandátumát, ugyanakkor, amennyiben nem oldódik meg a probléma, nem tudják a jelenlegi felállásban folytatni.
Annak kapcsán, hogy Titus Corlăţean külügyminiszter a román állam érdekeire hivatkozva lépett be a perbe, elmondta: az államérdek változhat, hiszen az nem isteni eredetű.
Portálunk értesülései szerint amúgy egyáltalán nem borítékolható az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése, mégpedig elsősorban a polgármesterek részéről gyakorolt nyomás miatt. Úgy tudjuk, a szövetség településvezetői azért nem támogatják a hatalomból való távozást, mivel a kormányban ebben az időszakban véglegesítik az idei és jövő évi beruházási listákat.
Márpedig ha az alakulat távol kerül a „húsosfazéktól”, a magyar elöljárók irányította városok és községek elesnek a költségvetési pénzektől, ezáltal hoppon maradnának a választók előtt. Más politikai alakulatokhoz hasonlóan a polgármesterek szava azért nyom sokat a latban az RMDSZ-ben, mivel választások idején ők a legalkalmasabbak a választópolgárok mozgósítására, a szavazatszerzésre.
A Krónika információi szerint éppen ezért felmerült az a forgatókönyv is a szövetség vezetőségében, hogy a román szociáldemokratáknak a Minority SafePack-kel, valamint a magyar konzuli irodákkal kapcsolatos elutasító magatartása miatt Kelemen Hunor lemond a miniszterelnök-helyettesi posztról, az RMDSZ viszont kormányon marad.
Mint arról beszámoltunk, a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben a Románia nem lép vissza a perből. Olyan helyzet állt ugyanis elő, hogy az RMDSZ kormánytagként elvileg alperes abban az ügyben, amelyet ő maga kezdeményezett.
A javaslatcsomag arra vonatkozik, hogy szülessen uniós szintű szabályozás a kisebbségi jogok kérdésében, az EB azonban ezt illetékesség hiányára hivatkozva elvetette, arra hivatkozva, hogy a kisebbségi ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. Emiatt indított pert ellene az RMDSZ és a FUEN az Európai Unió bíróságán.
Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért. Kelemen az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az állam politikáját érintő probléma nem képezheti alku tárgyát. Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –, amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
Az RMDSZ bírálataira Titus Corlăţean külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Az RMDSZ helyére már is akadt egyébként jelentkező: Călin Popescu Tăriceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, korábbi miniszterelnök, aki a PNL kormányból való kilépése nyomán márciusban távozott a pártból, szerdán kijelentette: az általa létrehozandó Reformliberális Párt és a vele szimpatizáló 14 volt liberális honatya hajlandó lenne belépni a kormányba, hiszen 2012-ben a szociáldemokratákkal közösen, a Szociálliberális Unió (USL) listáján választották meg őket.
Tăriceanu új pártjával és a populista Dan Diaconescu Néppárttal, amellyel nemrég kötöttek együttműködést, a PSD-nek elvileg meglehet a kormánytöbbsége.
Balogh Levente, Székelyhon.ro

Hírsaláta
MARKÓ MARADNA IS MEG NEM IS. Markó Béla is elítélte Titus Corlăţean külügyminiszter kijelentését, miszerint Romániának a luxemburgi kisebbségi perbe való belépése nemzeti érdek. Markó Béla szerint a Romániában őshonos kisebbségek védelme nemzeti érdek.
Az elöljáró a Nemzeti kérdés az Európai Unióban című előadásában Marosfőn kijelentette: az Európai Unió nem tett eleget az elvárásoknak a kisebbségi jogok terén, s arra is kitért, hogy a XX. században történtek után nem beszélhetünk nemzetállamokról, mivel a legtöbb államban kisebbségek élnek. Markó amúgy nem híve a kormányból való kilépésnek, de nem is ragaszkodik a koalíció fenntartásához, ha Bukarest nem lép ki az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett perből. (Maszol.ro) MENESZTENÉK A SZABAD SZÁJÚ ELNÖK ASSZONYT. A liberális párt és több civil szervezet Laura Georgescu, az audiovizuális tanács elnökének leváltását követeli. A biztosítékot nemcsak az ütötte ki, hogy a hölgy rondábban beszél, mint egy kocsis, terrorizálja társait, de az is, hogy számára kedves televíziókat anyagi eszközökkel kíván támogatni. A liberálisok szerint, ha a hölgy visszautasítja lemondását, a kormánynak módjában áll új kritériumokat kiírni e funkció elnyerésére. (Realitatea) NEM SÜRGŐS. Amilyen nagy lendülettel fogtak neki a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt egyesítésének, a folyamat olyannyira megtorpant. A demokraták is rájöttek – derült ki Emil Boc friss nyilatkozatából –, ha összeolvadnának a nemzeti liberálisokkal, elveszítenék identitásukat. Ezért Boc szerint az egyesüléssel, fúzióval 2015-ig várni kell, most meg kell lelniük az együttmunkálkodás oly formáját, mely a jobboldali jelölt esélyeit növeli. (Cotidianul) MÉG MINDIG KELENDŐEK CEAUŞESCU CUCCAI. Egy bukaresti árverésen 55 ezer euróért kelt el Nicolae Ceauşescu egykori kommunista diktátor juharfából készült irodabútora – közölte az Artmark aukciós ház adatai alapján a Mediafax hírügynökség. Az aukciót a szervező szerint a diktátor irodabútora tette az idény legnagyobb érdeklődéssel várt árverésévé. A bútor végül a kikiáltási ár öt és félszereséért talált gazdára. Az Artmark szerint Romániában továbbra is nagy érdeklődés mutatkozik a kommunista diktatúra és a Ceauşescu család relikviái iránt. A diktátor által használt Cross márkájú golyóstollkészletért 2000 eurót, egy olyan iratért, amely Nicolae Ceauşescut az ország első vadászává nyilvánítja, 125 eurót fizetett a vásárló. A diktátorpár ingóságainak zömét 1999 és 2001 között értékesítette árveréseken a román állam.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Így egyesül a jobboldal
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nevét viszi tovább az ellenzék két legnagyobb, fúzióra készülő pártja, az NLP és a Demokrata Liberális Párt (DLP), amely július 26-án külön-külön, majd együtt rendez kongresszust, hogy meghozzák az egyesülésükről szóló politikai határozatokat.
Az új párt az Európai Néppárt ideológiáját követi, megőrzi a DLP elkötelezettségét a jogállamiság mellett, és átveszi ennek szigorú feddhetetlenségi szabályait is. A pártfúzióra – a bejegyzési procedúra elhúzódása miatt – csak a novemberi államfőválasztás után kerülhet sor, ezért a jobboldali összefogás választási szövetségként indít közös jelöltet Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökkel szemben. A közös elnökjelölt személyéről augusztus elején döntenek, a miniszterelnök-jelöltet a másik párt adja majd.
Új adók helyett jobb végrehajtást
A romániai üzletemberek egyetértenek a tb-járulék csökkentésével, de csak akkor, ha emiatt nem kerül sor más adók és illetékek megemlésére – jelentette ki a Külföldi Beruházók Tanácsának elnöke, Steven van Groningen, miután egy általa vezetett küldöttség a kormány által tervezett intézkedés várható hatásairól tárgyalt a Cotroceni-palotában. Traian Băsescu államfő azért hívta meg őket, mert nem jutott közös nevezőre Victor Ponta kormányfővel, és ismerni akarta a vállalkozók álláspontját is, mielőtt eldönti, hogy aláírja-e a törvényt a tb-járulék csökkentéséről. Groningen elmondta: valóban aggódnak kissé azért, hogy a román állami költségvetés hiánya megnő a kieső bevételek miatt, és ezt a lyukat csak újabb adókkal, illetékekkel próbálják betömni. Jó lenne megnyugtató biztosítékot látni arra nézve, hogy ez nem így lesz – tette hozzá, és arra is figyelmeztetett, hogy egy átgondolatlan intézkedés súlyos következményekkel, például a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás vagy az egységes adókulcs veszélyeztetésével járhat. Ez valós veszély, ebben egyetértünk az államfővel – mondta. Végül emlékeztetett: az üzletemberek tanácsa már több módszert ajánlott a kormánynak, hogy javítson az adóbehajtási arányokon, mert Romániában nagyon nagymértékű az adócsalás, jelenleg százmilliárd lej körül lehet a kinnlevőség, és ebből bőven futná egy öt-tíz milliárdos kiesés fedezésére.
Építik a román–szerb kapcsolatokat
Románia lesz Szerbia leghatározottabb ügyvédje az európai uniós integráció folyamatában, amely fájdalmas reformokat és áldozatokat is feltételez, de megéri az erőfeszítést – mondta Victor Ponta kormányfő Belgrádban Aleksandar Vucic szerb kormányfőnek, és kifejezte reményét, hogy az integrációs folyamatban Szerbia nem fogja elkövetni azokat a hibákat, amelyeket a román hatóságok. Szerinte az is fontos, hogy a két országnak közös álláspontja legyen az unión belül. A két kormányfő abban máris megegyezett, hogy szeptember elejéig megoldást keresnek a Belgrádot Temesvárral összekötő, mintegy 100 kilométeres autópálya megépítésére. Erre a gazdasági kapcsolatok kétoldalú fejlesztése miatt lenne szükség, de Szerbiának adósságai miatt finanszírozási gondjai vannak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fúzió
Sokan hitetlenkedve fogadták az európai parlamenti választások után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyesülésének hírét, állítólag utolsó pillanatig kétséges volt, hogy a liberálisoknak sikerül-e végül megőrizniük patinás nevüket.
Pontosabban: senki sem feltételezte, hogy „okos enged” alapon Vasile Blaga józan fejjel elnézi, amint pártja feloldódik a PNL-ben. A hitetlenkedés fejezetnek itt nincs vége, a távolban egy újabb fúzió (rém)képe is feldereng: az alig néhány hónapja alakult Băsescu-ihlette Népi Mozgalom Pártja (PMP) állítólag szemet vetett a hosszú évek óta gazdátlanul sodródó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártra (PNŢCD). Ha az értesülések igazak, Corneliu Coposu egykori pártja élére Elena Udrea kerülhet.
SZÉKELY KRISZTA, Szabadság (Kolozsvár)

Antonescu alkonya és Johannis nimbusza
A liberális párt politikai értelemben kivégezte tegnap Crin Antonescut, aki két hónappal ezelőtt még teljhatalmú elnöke volt a PNL-nek.
Antonescunak az EP-választás utáni becsületbeli lemondása mögött vélhetően rejlett titkos számítás. Antonescu abban reménykedhetett, hogy a Johannisszal való „feladatmegosztással” nagyobb esélye lenne bevenni a Cotroceni-palotát, de a felmérések áthúzták számításait. Pártja megrémült a hihetetlennek tűnő hat százalékától, hiszen a liberálisok közül még Tăriceanu is jobb eredményt érne el, mint Antonescu az elnökválasztáson. Ez utóbbinak a mostani pontról szinte lehetetlen lesz visszatérnie a román belpolitika frontvonalába, hacsak Johannisról nem derül ki, hogy alkalmatlan a nagypolitikára, és nem alakul ki körülötte olyan váratlan válság- és vákuumhelyzet, ami mentőövet jelenthet Antonescunak. Nagy valószínűség szerint Johannis lesz a jobboldal közös államelnökjelöltje. Minden észérv emellett szól, nehéz ugyanis annyira meghamisítani egy közvélemény-kutatást, hogy egy befutónak vélt jelöltet öt százalékra taksáljanak. Ekkora tévedés ugyanis egy közvélemény-kutató intézet végét jelentené. A PNL megrendelésére készült felmérés ugyanis a demokrata párti Cătălin Predoiu támogatottságát ekkorára mérte. Ez annyira nem meglepő, hiszen szabad szemmel is látható, hogy a volt igazságügyi miniszter nem rendelkezik kellő karizmával ahhoz, hogy megnyerjen egy olyan küzdelmet, mint az elnökválasztás.
BORBÉLY TAMÁS, Szabadság (Kolozsvár)

Az autonómiától nem lesz magyar a román
Egymás meggyőzésére irányuló, jelentős nézetkülönbségek jellemezte minőségi vitán osztották meg elképzeléseiket a székelyföldi autonómia megvalósításáról a román és magyar felek pénteken délután.
Az Erdélyi Napló főszerkesztője, Csinta Samu vitaindító köszöntőjében „a nap legfajsúlyosabb beszélgetését” bocsátotta előre a Kós Károly-sátor alatt, ahol azonban nem jelent meg az előadás egyik felszólalója, Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselője.
Magyar a magyarral igen, román a magyarral nem
Első felszólalóként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere rögtön rátért a későbbiekben komoly szópárbajjá „fajuló” fórum egyik fő témájára: a román-magyar párbeszédre. „Ami Sepsiszentgyörgyön a román-magyar viszonyt illeti, nehéz helyzetben vagyunk. Sok időt és energiát fordítottunk a magyar-magyar párbeszédre, és túl keveset a román-magyarra – de nem azért, mert nem akartuk” – hangsúlyozta, egyúttal átfogó magyarázattal is szolgálva az okokra.
„Három részre tudom osztani a szentgyörgyi románokat: vannak, akiket Ceaușescu telepített be az etnikai arányok megváltoztatására. Ők frusztráltak, továbbra is abban az illúzióban élnek, hogy meg kell ezt valósítaniuk, nem lehetnek kisebbségben. Aztán vannak, akik abból élnek, hogy románok – valahonnan Moldvából Sepsiszentgyörgyre költöztek, magas fizetést, jó munkahelyet kaptak. Ez a két réteg nem érdekelt az autonómiában. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik el tudják fogadni, hogy nálunk egy kisebbség részei, és ezért pozitív diszkriminációt élveznek Székelyföldön. Nekik nem okoz gondot, ha magyarul kell megszólalniuk, igaz, ezért az első két kategória nemzetárulónak tartja őket. Pedig ők az értelmiségiek, csakhogy túl kevesen vannak” – fejtette ki.
Fel nem adható bástyák
„Az önkormányzat a magyarság, míg a prefektúra a románok bástyája. Ezt nem adhatjuk fel úgy, hogy közben nem kapunk cserébe semmit” – folytatta gondolatmenetét a polgármester. Emlékeztetett, „a sokat emlegetett területi autonómia nem lehet etnikai alapú”, szem előtt kell tartani a nemzeti diverzitást, a magyar többség tényével pedig tilos visszaélni.
Nemzetállam: modernizálásra szoruló terminus
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöki főtanácsadója, a brassói származású Kalmár Ferenc megpróbált választ adni a román-magyar párbeszéd akadályára: a nemzetállam fogalma. „Ezzel a terminussal kétszáz éve nem foglalkoztak. Az Európai Unióban, ahol elméletileg nincsenek határok, ez egy kirekesztő fogalommá vált, amit modernizálni kell. Az EU jelmondata: egység a sokféleségben – ez nem csak az unióra vonatkozik, hanem a tagállamokon belül is érvényes. Az EU-nak vannak alapelvei, ezekből nem szabad csak mazsolázgatni. Elvárjuk Brüsszeltől, hogy számon kérje minden országtól ezek betartását” – jelentette ki.
Süketek párbeszéde
A panelbeszélgetés egyetlen román felszólalója, Sergiu Constantin tudományos kutató „süketek párbeszédének” nevezte a román-magyar viszonyt, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy úgy román, mint magyar oldalon súlyos hibák vannak az autonómia értelmezését tekintve. „Nincs egy konkrét meghatározása az autonómiának – ezért is ilyen népszerű, mert tág értelmezési lehetőségei miatt sokan és gyakran félreértik. Jogilag az autonómia kifejezés egy túl általános fogalom, konkretizálni kell” – figyelmeztetett.
Jogszabály nélkül is működőképes
Sergiu Constantin hozzátette, ez a meghatározási kérdés még akadémiai szinten is nagyon összetett, „nemhogy a sokkal alacsonyabb szintű politikában vagy a lakosság szintjén”. Ugyanakkor tájékoztatott, hogy a nemzetközi jogban a kisebbségeknek nem, csak az őshonos népcsoportoknak létezik autonómiához való joga – csakhogy pontos elméleti meghatározása egyiknek sincs. „Mindezek ellenére számos működő gyakorlati példája van a megvalósult autonómiának” – ismertette.
Mikortól lesz valaki őshonos?
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az őshonos – kisebbségi témát boncolgatva kifejtette, „bizonyítékunk van rá, hány évszázada élünk ezen a területen”, majd feltette a kérdést, hogy „de ki tudja megmondani, mennyi idő után számít valaki őshonosnak?” Szerinte a párbeszédhez „nem ártana a román fél részvétele is, de tudjuk, hogy Romániában ma nincs olyan román politikus, aki ide el merne jönni – illetve csak akkor venne bárki is részt, ha ebből előnyt tudna kovácsolni”. Sergiu Constantinnal egyetértve elismerte, hogy „az autonómia fogalmának jogi tisztázása egy hosszú folyamat”, amit ráadásul olyan bukkanók is hátráltatnak, mint fordítási kérdések. „Például az önkormányzat szó nem fordítható le románra. Akkor milyen párbeszéd az, amikor nem tudjuk ugyanazt kifejezni?” – tett fel egy újabb kérdést.
Antal: legyen az Amerikai Egyesült Államok a moderátor
Geopolitikai kontextusba helyezve az autonómia kérdését Antal Árpád elmondta, „a közelben viszály van, ami mögött nagy politikai érdekek állnak”, és nekünk, székelyeknek kell megértetnünk például az Amerikai Egyesült Államokkal – aki hangsúlyos figyelemmel követi a romániai eseményeket és sok pénzt áldoz például a rakétavédelemre –, hogy a romániai stabilitás fenntartásának egyfajta záloga, hogy Székelyföld autonóm régióvá váljon. „A román politikusok önmaguktól soha nem fognak tenni semmit. Az Államokkal ezt meg kell értessük, ő kell vállalja a moderátori szerepet, mert ha azt mondják, hogy öt nap múlva itt autonómiának kell lennie, akkor öt nap múlva az is lesz” – osztotta meg véleményét, lavinaszerű vitát indítva el.
Sergiu Constantin nem ért egyet
A tudományos kutató, Sergiu Constantin rögtön ellentmondva Antal Árpád javaslatának, egy sokkal egyszerűbb móddal állt elő. „A román-magyar párbeszéd megoldásának első lépése, hogy a magyar közösség a kezdetektől bevonja a román felet például egy autonómiatervezet létrehozásába, mert az eddigi 15 tervezet esetében egyszerűen kihagyták őket. Ez kommunikációs és stratégiai hiba” – mutatott rá.
Erre reagálva Antal Árpád kijelentette: hogyan tudnánk a román politikummal beszélgetni, mikor folyamatosan azt érezzük, hogy a létünket is letagadják? „Emlékezzünk a Hargita, Kovászna és Maros megyét érintő, közigazgatási régió létrehozásáról szóló népszavazásra. A Maros megyei vezetők javaslatára úgy módosítottunk a szavazás kérdéseit, hogy nekik is megfeleljen – erre pedig egyetlen nagyobb román párt sem állt mellénk, mindenki kihátrált” – tájékoztatta a kutatót.
Esetleg az arányosság elvével
„Érdekes kérdés, hogy kinek az érdekeit védjük” – vette át a szót ismét Sergiu Constantin. Mint mondta, az autonómia egyik különlegessége, hogy mindenki védelmet kap. Példaként említette Dél-Tirol esetét: bár Olaszország azon részén a német anyanyelvűek többségben vannak, az országban mégis a kisebbséget jelentik, ezért törvények védik őket – akárcsak a dél-tiroli olaszokat, akik kisebbségbe szorulásuk miatt „részesülnek különleges bánásmódban”. Szerinte az arányosság elve alapján kell egy autonómiából kivenni a részt a vezetésben.
„A párbeszéd kezdete ez kell legyen. Az autonómia nem a magyaroké, és nem lesz tőle magyar a román sem” – hangsúlyozta.
Közvitán az autonómiastatútum
Magához ragadva a mikrofont Antal Árpád meghívással fordult Constantinhoz. „Három hét múlva közvitára bocsájtjuk az önkormányzati képviselő-testület ülésén az autonómiastatútumot, amelyben többek között épp az arányosság elvéről van szó. Meghívom, jöjjön el és nézze meg, miként viszonyulnak a románok ahhoz az ötlethez, hogy legyen a rendőrség állományában – hogy a hírszerző szolgálatról ne is beszéljek – hetven százalék a magyar nemzetiségűek aránya”. Sergiu Constantin emlékeztette Antal Árpádot, hogy azt a tervezetet is a románok bevonásával kellett volna kidolgozni, de elfogadta a meghívást. A vitába bekapcsolódott Papp Előd is, mint fogalmazott, valóban örülnének, ha átadhatnának a románok képviselőinek egy tervezetet véleményezésre és kiegészítésre, de bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy kit vonhatnának be.
A képviselő nem feltétlenül politikus
Sergiu Constantin erre is választ adott: „a románok képviselőinek nem politikusoknak, hanem szakértőknek, jogászoknak kell lenniük, akik áthatóan ismerik a jogrendszert és építő véleménnyel tudnák segíteni az autonómiatervezetek megalkotását”.
Az autonómia kompromisszum
Szem előtt kell tartani, hogy az önrendelkezés egy kompromisszum, bármennyire jónak is tűnik, nem lehet mindenkit meggyőzni vele – közölte Constantin. „Azt még ismerjük be, hogy nem is old meg mindent” – zárta beszédét a tudományos kutató.
Pinti Attila , Székelyhon.ro

Összeolvadt a nemzeti liberális és a demokrata liberális párt
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) szombaton megtartotta első közös kongresszusát, amelyen megszavazták a két párt összeolvadását.
Az új párt a liberálisok nevét viseli majd, de az összeolvadás a gyakorlatban csak a 2016-os parlamenti választások után valósul meg. Addig a két párt választási szövetséget alkot, amely a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) nevet viseli. E szövetség neve alatt állít közös államelnök-jelöltet a jobbközép a novemberi elnökválasztáson. Ez a szövetség is szombaton a két párt közös kongresszusán született meg.
A szombati napon összesen három párt tartott külön-külön, majd közösen kongresszust, ugyanis a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által vezetett Polgári Erő (FC) nevű kispárt beolvadt a PDL-be. Ezt követően a PDL és a PNL elfogadta külön- külön tartott kongresszusán az ACL létrehozásának alapját képező együttműködési megállapodást, valamint a két párt összeolvadásáról szóló statútumot és politikai programot. A PDL és a PNL közös kongresszusán a küldöttek egyhangúlag szavazták meg a fúziót.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nevet viselő új párt a tervek szerint 2017. január 1-je után tartja meg első belső választását, addig az ACL-nek két társelnöke lesz, és valamennyi megyei szervezetet is két elnök vezeti.
Vasile Blaga, a PDL elnöke elmondta: a két párt közötti együttműködés abból a felismerésből fakadt, hogy a jobboldalnak ki kell egyensúlyoznia a belpolitikában az erőviszonyokat, hiszen csak akkor tudják felvenni a harcot a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett baloldallal, ha összefognak. Blaga rámutatott, az ACL-hez hasonló jobboldali szövetségek már korábban is léteztek, de ezek soha nem olvadtak össze.
Népújság (Marosvásárhely)

Nemzetpolitika és választások
Tusványos idei programjából sem hiányoztak az aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kérdéseket feszegető előadások. A legaktuálisabbak közé tartozott a közelmúlt és közeljövő választásairól szóló panel, illetve a már hagyományosnak számító Kárpát-medencei nemzetpolitikai kerekasztal.
Az idei esztendő erdélyi magyar szempontból releváns három választását –a magyarországi országgyűlési választást, az EP-választásokat, és a közelgő romániai elnökválasztást – elemezte Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Szavazatok Erdélyből
Erdélyben 370 ezer új állampolgárt tartottak számon a választások előtt, nagyjából 300 ezer nagykorú személyt. Közülük sokan már rendelkeztek magyarországi lakcímmel, így körülbelül 250 ezren szavazhattak levélben, amihez előbb regisztrálni kellett. A postán kiküldött regisztrációs ívek esetében nem tisztázott, hogy hova érkezett meg, és hová nem, az online módon regisztráltak országos bontása nem ismert, az erdélyi magyar szervezetek segítségével zajló regisztráció terén pedig szabályos verseny alakult ki arról, hogy melyikük regisztrál végül több személyt – emelte ki Toró Tibor politológus.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a határon túlról 193 ezren regisztráltak, s ha ennek 66 százaléka erdélyi, akkor nagyjából 128 ezer körüli az Erdélyből regisztrálók száma. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, ebből 128 ezer bizonyult érvényesnek. Erdélyből 105 ezer szavazó lehetett – ha továbbra is kétharmaddal számolunk –, közülük nagyjából 85 ezren szavazhattak érvényesen. Vagyis a választásra jogosult erdélyiek nagyjából 35 százaléka szavazott, közülük 28 százalék érvényesen. Erdélyben a szavazók 95,5 százaléka a Fideszre, 2,8 a Jobbikra, 1,16 a baloldali koalícióra és0,45 az LMP-re szavazott. A politológus szerint két ellentétes, Magyarországról érkező törekvés volt megfigyelhető: egyrészt regisztráljanak minél többen, másrészt a beérkező külhoni szavazatok ne gyengítsék a választások eredményének érvényességét. A végeredmény ugyanis akár úgy is értelmezhető, hogy a sokféle módon begyűjtött határon túli szavazatok adták a Fidesz kétharmadához szükséges mandátumot.
Székely István Gergő szerint a sokak által félszavazatként értékelt határon túli szavazatok a magyar politikai közösség kiterjesztését is jelentik, ami egyben felveti a kérdést: a magyar politikai közösségbe újonnan belépők nem fognak-e lassan kitáncolni a romániaiból? Ha igen, annak a politikai érdekképviselet gyengülése lehet a következménye. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet politológusa szerint a külhoni magyarok akkor válhatnak sikeresen a magyar politikai közösség részévé, ha a magyar kormány érdemileg kezd el közpolitikailag foglalkozni velük, és a pártok is túllépnek a megszokott nemzetpolitikai szlogeneken. „Jóhiszemű értelmezés szerint a Fidesz óvatos akart lenni, de hosszabb távon lehet, hogy el kéne jutni oda, hogy a külhoniak választójoga teljes értékű választójoggá váljék. Az esélyek a politikai pártok érdekeit tekintve értelmezhetők, a jelenlegi szabályozás a Fidesznek pedig megfelelő” – értékelt a politológus.
Tovatűnt remények
Az európai parlamenti választások a szakirodalom szerint másodrendű jellegűek, tehát nem kimondottan az aktuális szavazásról szólnak, sokkal inkább a belpolitikai folyamatok tétjei tükröződnek bennük – állapították meg a politológusok. Szerintük az RMDSZ 6,3 százalékos eredménye egyrészt az összefogás hiányára vezethető vissza, másrészt míg az erdélyi magyar kisebbség 2007-ben és 2009-ben még sokat várt az EU-tól, mára ezek a remények alábbhagytak, ezért csökkent a szavazási kedv is. „Sok csalódás érte a közösséget az elmúlt öt évben nem csak kisebbségpolitikai szempontból. Átlagosan 18,5 százalékos az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenése, legrosszabbul Máramaros teljesített, de Bihar, Maros és Kovászna megyéből is az átlagosnál kevesebb szavazat érkezett, mintöt évvel ezelőtt” – emelte ki Illyés Gergő.
A Nemzetpolitikai Kutató elemzője szerint a novemberi elnökválasztáson második fordulóra számíthatunk. Mivel az államelnökjelöltek névsora távolról sem teljes vagy biztos, nehéz az esélylatolgatás. A PSD még nem nevezte meg jelöltjét, a Nemzeti Liberális (PNL) és Demokrata Liberális Párt (PD-L) pedig érdekes kiválasztási folyamat közepén van, amelynek esélyese Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) név alatt. Ennek értelmében Victor Ponta–Klaus Johannis párharc körvonalazódik, amihez hozzájárul a Traian Bãsescu által támogatott párt jelöltjeként Cristian Diaconescu, de Cãlin Popescu Tãriceanu is bejelentette indulási szándékát. A politológusok úgy vélik, hogy Johannisnak – aki nem kisebbségi, hanem inkább német anyanyelvű többségi politikus – nincs esélye nyerni. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor lesz, a Mensura Transylvanica elemzője szerint ugyanakkor az EMNP-nek is elnökjelöltet kell állítania, mert két egymást követő kampányból kimaradni hatalmas veszteséget jelentene. Illyés Gergő azt sem tartja kizártnak, hogy az elnökválasztások előtt, de a költségvetési módosítás után az RMDSZ kilép a kormányból.
A nemzetpolitika filozófiája
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzetpolitika filozófiájának alapkérdése, hogy mi a magyar állam értelme. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon, bárhol éljenek – fogalmazott a nemzetpolitikai kerekasztal nyitóbeszédében a miniszterelnök-helyettes. Szerinte az állam két eszközzel érheti el ezt a célját: egyrészt az állampolgárság megítélése révén a nemzet közjogi egyesítésével, másrészt a támogatási formák által. Az előrejelzések szerint a parlamenti ciklus végére az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is leteszi az állampolgári esküt – jelenleg több mint 600 ezer új állampolgár szerepel a nyilvántartásokban –, a külhoni célokra szánt 21 milliárd forint pedig minden eddiginél magasabb összeg.
A miniszterelnök-helyettes az emberi jogok királynőjének nevezte az autonómiát. „Ami másnak jár, nekünk is jár. Valamennyi nemzetrésznek saját koncepciót kell erre vonatkozóan kialakítani, amit Magyarország teljes erővel támogat, hiszen minden szempontból igazunk van, mert példát tudunk mondani autonómiákra az EU-ban. Bármelyik nemzetrésszel bármi történik – most a kárpátaljai magyarság van a legfenyegetettebb helyzetben –, Magyarországnak hasonló szerepet kell vállalnia a külhoni magyarság tekintetében, mint amit Izrael a világon valamennyi zsidója tekintetében. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad” – hangzottak Semjén Zsolt tapsfakasztó szavai.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere ma is a remény, amikor ukrajnai történelmük legnehezebb napjait élik. „A legfontosabb kérdés a biztonság. Minden terv nulladik feltétele, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni szülőföldjén. Miközben az országban háború van, a behívók érintik a kárpátaljai magyarságot is, a háborúnak már magyar áldozata is van, Kárpátalján is megjelentek a menekültek, és számos fegyver van magánemberek kezében” – állapította meg Brenzovics.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a VMSZ etalon értékű megállapodást kötött a Szerb Haladó Párttal, jóformán minden szerepel benne, amiért a vajdasági magyar politika síkraszáll. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke pedig az elmúlt esztendő három választásának sikereit ecsetelte. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint viszont bármilyen bölcs nemzetpolitikát folytathat a magyar kormány, ha a nemzet részei nem partnerek a feladatban. Erdélyben a cél egyértelműen a közösségi autonómiák rendszerének kiépítése, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását pedig az eredmények minősítik. Ilyen szempontból bírálható az RMDSZ munkája, mert semmilyen stratégiai kérdésben nem léptünk előre, mondta Toró, majd bejelentette: az EMNP komolyan fontolgatja, hogy saját államelnökjelöltet indítson.
Dénes Ida, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

VÁKÁR ISTVÁNT LEVÁLTOTTÁK A MEGYE ÉLÉRŐL
A megyei tanács július 31-ii ülését követően Mihai Seplecan lett a Kolozs megyei tanács elnöki feladatkörrel felruházott alelnöke – a tisztséget eddig, több mint egy hónapon keresztül, Vákár István (RMDSZ) töltötte be.
Seplecan előbb elérte Ioan Oleleunak, a tanács alelnökének tisztségből való felmentését, majd a többségben lévő PNL-sek Seplecant választották meg új alelnöknek, végül átruházták rá az ideiglenes tanácselnöki tisztséget. A határozattervezetek egyaránt 19 igen szavazat mellett „mentek át”.
Oleleu leváltásakor a PSD-sek törvénysértésre hivatkozva kivonultak a teremből; a „puccsot” érintő határozattervezetek esetében az RMDSZ-es megyei tanácsosok sem szavaztak.
Korábban Simona Gaci, a megyei önkormányzat titkára negatívan véleményezte a hatalomátvételre benyújtott határozattervezeteket, mert a hasonló tartalmú korábbi tervezet alapján megszületett határozatok jelenleg a közigazgatási bíróság asztalán vannak, tehát törvénytelen lenne ismét szavazni róluk.
Ennélfogva Gheorghe Vuşcan prefektus minden bizonnyal felfüggeszti a határozatokat.
Szabadság (Kolozsvár)

A román ortodox egyház elhatárolódott a román pártoktól és az államelnök-választási kampánytól
Elhatárolódott az elnökválasztási kampánytól a román ortodox egyház, amely felkérte a politikusokat, ne használják fel kampánycélokra az egyházat és a hit kérdéseit – írta kedden a média.
Az államelnök-választási kampányban a jelöltek vallásáról és etnikai hovatartozásáról alakult ki vita az elmúlt napokban. Mégpedig azután, hogy Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a legesélyesebbnek tartott lehetséges ellenjelöltjére, az evangélikus vallású, szász nemzetiségű Klaus Johannisra utalva a múlt héten kijelentette: semmi gondja azzal, ha egy elnökjelölt nem román és nem ortodox vallású, de azt sem szeretné, hogy valaki a saját hazájában azzal vádolja vagy hibaként tüntesse fel, hogy ő román és ortodox. "Így születtem, így fogok meghalni, büszke vagyok erre, és azt hiszem, tiszteletet érdemlek ezért" – jelentette ki a román Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje.
Ezt követően Ponta számos bírálatot kapott a jobboldal politikusaitól. Petre Roman, Románia volt miniszterelnöke, aki jelenleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, kijelentette: Ponta részéről "roppant csúnya és erkölcstelen volt", hogy szóba hozta Johannis vallását és etnikai hovatartozását. Roman úgy vélte, a hagyományok szerint éppen a szociáldemokratáknak kellene küzdeniük az előítéletek lebontásáért, elsősorban a vallási jellegű előítéletek megszüntetéséért.
Catalin Predoiu, a Demokrata Liberális Párt (PDL) államelnök-jelöltje úgy vélte, hogy a kormányfőnek ez a megnyilatkozása "elmaradott szemléletét" igazolja. Predoiu szerint Ponta kijelentése a hátrányos megkülönböztetés határát súrolta, és úgy vélte, "veszélyes vita" bontakoztathat ki a román társadalomban, amely toleráns, ráadásul az emberi jogok – mint Predoiu fogalmazott – biztosítva vannak Romániában.
Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök, a PDL első alelnöke szerint Ponta elérte a célját, hiszen nyilatkozatával Johannis vallásáról indított vitát, de "mérgezett győzelemnek" nevezte, amit Ponta és "korlátolt" tanácsadói elértek, mert nem lesznek képesek megállítani a román ortodox egyháznak a kampányba való bevonását.
Cristian Diaconescu, a Traian Basescu államelnök védnöksége alatt álló Népi Mozgalom Pártja (PMP) államelnök-jelöltje szintén veszélyesnek nevezte a vallási alapon való megkülönböztetést. Leszögezte: a protestánsok, az ortodoxok és a katolikusok egyaránt keresztények.
A román ortodox egyház ezt követően állásfoglalást adott ki. Kifejtette, hogy a jelöltek politikai meggyőződésétől, etnikai származásától, vallási meggyőződésétől függetlenül az ortodox klérusnak nem szabad pártokat és jelölteket támogatnia, ezt ugyanis tiltja a román ortodox egyház zsinatának döntése, és a hívek is elítélik.
Az egyház felhívta a politikusok figyelmét, hogy a választási kampányban kerüljék a vallási indíttatású vitákat. Leszögezte, hogy az ortodox egyház egyetlen pártot és politikust sem támogat még burkoltan sem. Romániában a lakosság 86 százaléka ortodox vallású.
Népújság (Marosvásárhely)

Klaus Johannis nem híve az etnikai autonómiának
Klaus Johannis soha nem volt híve az etnikai alapú autonómiának, és most sem támogatja, hogy a régiókat etnikai határok mentén alakítsák ki. A jobboldal egyik lehetséges államelnökjelöltje kijelentette, ha valaha lesznek régiók Romániában, akkor ezeket nem etnikai szempontok szerint kell kialakítani, és úgy véli, a decentralizációt csak „bizonyos mértékben” kell etnikai kritériumok szerint végrehajtani.
A Nemzeti Liberális Párt jelenlegi elnöke, korábban a német kisebbség politikai vezetője a román kisebbségpolitikáról úgy véli, „el kell ismerni, hogy Románia pozitív modell Európában abban, ahogyan bánik nemzeti kisebbségeivel”, hozzátéve, a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód területén mindig lehet javítani, de korrektnek kell lenni a román állammal szemben.
Pozitív diszkriminációnak nevezte, hogy a nemzeti kisebbségeknek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely, amennyiben nem érik el az ötszázalékos bejutási küszöböt. A kedvező bánásmódra példaként említette, hogy az állam támogatja a kisebbségek szervezeteit, és anyanyelvű iskolákkal is rendelkeznek a nemzeti közösségek. „Összességében elmondhatjuk, hogy Romániában korrektül és jól bánnak a kisebbségekkel” – mondta Johannis.
MTI

Szoborháború alakul ki Nagykárolyban?
Még az is megtörténhet, hogy szoborháború alakul ki Nagykárolyban. A helyi tanács foglalkozik az európai uniós támogatás révén megújuló Főutca egyik terével. Egész pontosan két különböző szoboralkotást is szívesen látnának a hajdani Deák-téren, a későbbi Ion C. Brătianu-téren: az egykori román politikusnak, illetőleg Szent Flóriánnak.
Már a legutóbbi tanácsülésen is heves szóváltás és veszekedés alakult ki annak kapcsán, hogy két új mellszobrot állítana fel Nagykárolyban a Nemzeti Liberális Párt helyi szervezete, mégpedig Ferdinánd román király mellszobrát a kastélykert egy kiemelt helyére képzelik el, míg vele szemben Ion C. Brătianu egykori miniszterelnököt az egykoron róla elnevezett téren látnák szívesen. A június tanácskozás alkalmával a városvezetőség jelezte, hogy a román katonai emlékmű melletti teret tartaná a királyi mellszobor számára megfelelőnek, illőnek.
Nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy egy helyi vállalkozó nagylelkűségének köszönhetően ismét közterületre kerülhetne a Szent Flórián-szobor.
A tanácsban „legnagyobb szava" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciójának van, hiszen a 19 fős tagságból 11-en a tulipános listán szereztek mandátumot. Poósz Szabolcsot, a frakció vezetőjét, az RMDSZ nagykárolyi szervezetének alelnökét faggattuk mindezek kapcsán. Elmondta, hogy még nem dőlt el véglegesen, milyen álláspontot képvisel majd a csoport. Ő maga a tűzoltók védőszentjének köztéri alkotása mellett fog érvelni. Mint indoklás gyanánt kifejtette: Szent Flórián köztéri alkotása nagykárolyi sajátosság, ellenben a politikusembernek nem sok köze volt ehhez a városhoz. Hírportálunk felvetésére elmondta, hogy sajnos nem tartja kizártnak azt, hogy egyfajta szoborháború alakuljon ki önös pártérdekek mentén.
Sérelmezi ennek kapcsán azt, hogy egy bizonyos kör kizárólag olyan alkotásokat szorgalmaz, amelyek jelképességükben nem a város egészének a lakosságához szólnak. Mint mondta, mások is újraállíthatnának több köztéri alkotást. Meglátása szerint eleve szerencsésebb lenne, ha politikusok helyett például írók, művészemberek mellszobrai kerülnének ki a városba. Vagy például szenteké.
nagykaroly.szatmar.ro, Erdély.ma

Johannist indítják az államfőválasztáson
Klaus Johannist, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnökét indítja jelöltként az államfőválasztáson a két legnagyobb ellenzéki párt – az NLP és a jobbközép Demokrata Liberális Párt (DLP) – összefogásával létrejött Keresztény–liberális Szövetség (KLSZ).
A tegnap bejelentett döntést a két, fúzióra készülő párt közvélemény-kutatásokra alapozva hozta meg. A felmérések megerősítették, hogy Johannisnak nagyobb esélye van legyőzni a szociáldemokrata Victor Ponta kormányfőt, mint a DLP által javasolt Cătălin Predoiu volt igazságügyi miniszternek. Vasile Blaga, a DLP elnöke közölte, hogy Predoiu lesz a jobboldali összefogás miniszterelnök-jelöltje. Johannis szerint egy évtizednyi botrány és konfliktus után a románoknak azt kell eldönteniük, hogy a képmutatás és korrupció évtizedét óhajtják-e, vagy szívesebben élnének egy, az állampolgárait tisztelő, nyugati elkötelezettségű jogállamban. „Kevesebb lármát és több komolyságot akarok az államfői feladatok ellátásában” – szögezte le Johannis. Elmondta: feltett szándéka, hogy államfővé választása esetén megváltoztassa a politikai játékszabályokat Romániában, ugyanakkor folytonosságot ígért a nyugati irányultságú román külpolitikában és az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálásában. „Nagyszeben polgármestereként bebizonyítottam, hogy botrány nélkül is lehet politizálni, lehet konszenzust építeni, munkahelyeket teremteni, befektetőket vonzani és fejlődni, igenis, lehetséges a szolidaritás és tolerancia a különbözőségben. És ha Nagyszebenben lehet, akkor Románia egészében is lehet” – jelentette ki Klaus Johannis, aki 2013-ban a Romániai Német Demokrata Fórum éléről igazolt át a Nemzeti Liberális Pártba. Kiemelte: először történik meg, hogy jelentős politikai erőt képviselő román pártszövetség etnikai kisebbséghez tartozó politikust jelöl a legmagasabb állami tisztségre. Úgy vélte, az államfői posztra való jelölése a román demokrácia érettségét bizonyítja és azt, hogy Románia „egy liberális társadalommá, polgári nemzetté” kezd válni.
Romániában november 2-án rendeznek elnökválasztást. Amennyiben senki sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 16-án második fordulót tartanak az első két helyen végzett jelölt részvételével. A közvélemény-kutatások szerint most Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő a legesélyesebb, hogy Románia következő elnöke legyen. A felmérések júliusban 53–47 arányú győzelmet jósoltak Pontának, amennyiben Johannisszal kerül szembe a második fordulóban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László felhívásban kérte államelnökjelölt támogatását
Tőkés László európai parlamenti képviselő felhívásban kérte Erdély magyar választópolgárait és a magyarság „transzilván felfogású román, német és más nemzetiségű szövetségeseit", hogy aláírásukkal támogassák az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által jelölt Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő Tőkés László az MTI-hez eljuttatott szerdai nyilatkozatában abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy „kellő elkötelezettséggel és mozgósítással" az „erdélyi magyar autonomista oldal" képes lesz összegyűjteni a 200 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy Szilágyi Zsoltot benevezzék a választási versenybe. Arra emlékeztetett, hogy 2007-ben „a nemzeti oldalnak" szervezeti háttér nélkül sikerült közel 150 ezer aláírást összegyűjtenie az európai parlamenti választások előtt.
Tőkés László megjegyezte, ha nincs is valós esélye annak, hogy az erdélyi magyarság saját jelöltjét juttassa a román államfői székbe, a novemberi választáson való céltudatos részvétellel meghatározó szereplőjévé válhat a romániai belpolitikának, és új irányt szabhat a romániai magyar politikának.
Úgy vélte, a romániai Német Demokrata Fórumtól a román Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) átigazolt Klaus Johannis, és „a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánykoalíciójának a foglyaként Kelemen Hunor" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyaránt alkalmatlanná váltak arra, hogy elnökjelöltként hitelesen képviseljék az erdélyi magyarok és németek érdekeit.
Kelemen Hunor közelmúltban tett nyilatkozatára hivatkozva – amely szerint a jelenlegi alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómia-statútumnak – megállapította, hogy az RMDSZ ismét csak „szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát".
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt választási részvétele azért indokolt, mert az EMNT, az EMNP és szövetségesei „továbbra is megalkuvás nélkül kiállnak Románia regionális önrendelkezésen alapuló átszervezése, az erdélyi magyarság több szintű autonómiája, ezen belül pedig Székelyföld és Partium területi önrendelkezése mellett".
Romániában novemberben tartják az elnökválasztást, amelyen az RMDSZ Kelemen Hunornak, a szövetség elnökének, az EMNP pedig Szilágyi Zsoltnak, a párt alelnökének az elindítását jelentette be. A román választójogi törvény értelmében a jelöltek akkor vehetnek részt a választási versenyben, ha szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek.
MTI, Erdély.ma

Babucs Zoltán
KIÚTKERESÉS 1944. augusztus 23. A román átállás napja
A magyar katonai és politikai vezetés 1944 nyarán még reménykedett abban, hogy a háború vihara sokáig nem éri el az ország határait.
A szovjet Vörös Hadsereg azonban egyre közeledett a Magyar Királyság keleti határaihoz, 1944 augusztusában Kárpátalja és a Székelyföld is egyre inkább a front közelébe került. Az Árpád-vonallal megerődített akkori magyar határ és a szovjetek között azonban ott állott két német hadsereg és szinte a teljes román haderő. A gyökeres változás 1944. augusztus 23-án – hetven esztendővel ezelőtt – következett be, amikor Románia szövetségesi rendszert váltott, átállt a szovjetek oldalára. Igaz, Románia ezzel 1941-es keleti hódításait elvesztette, ám átállásával elérte, hogy az 1940. augusztus 30. óta Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyre és a Székelyföldre újból jogot formáljon.
Román kiútkeresés Sztálingrád után
Amikor 1943-ban a Kállay-kormány titkon felvette a kapcsolatot a nyugati szövetségesekkel, a románok is hasonlóképp tettek. Külpolitikai téren azonban ügyesebbnek bizonyultak nálunk, hiszen a Szovjetunió felé is kapcsolatot kerestek. Ekkoriban a szovjetek nem különösebben szimpatizáltak a románokkal, hiszen azok 1941-ben bekebelezték Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Transznisztriát, ráadásul hozzájuk fűződött a hírhedt odesszai vérengzés elkövetése is. Barbu Ştribei herceg vezetésével előbb Kairóban, majd Moszkvában folytak tárgyalások, miközben 1944 januárjának közepén a britek átengedték a szovjeteknek a fegyverszüneti tárgyalások irányítását. Bár 1944. április 12-én Ion Antonescu marsall elutasította az előzetes fegyverszüneti feltételeket, azonban közel két hónap múltán a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Nemzeti Parasztpárt I. Mihály tudtával mégis elfogadta azokat. Mihály király környezete már 1944 májusában elkezdte a kiugrás előkészítését és 1944. június 13/14-én éjszaka megállapodás született arról, hogy augusztus 26-án fegyverrel kényszerítik ki a németekkel szembeni lépéseket. Ezen a megbeszélésen a két párt mellett a Román Kommunista Párt képviselője és a király katonai bizalmasai is jelen voltak. 1944. június 20-án megalakult a fenti három pártot és a szociáldemokratákat is magába foglaló Nemzeti Demokrata Blokk, amely elismerte a királyi Udvar vezető szerepét és elfogadta a monarchia fenntartását. Románia stratégiai jelentősége ekkorra értékelődött fel a szovjetek szemében, hiszen a román fegyverszünet a Balkán felé történő gyors előrenyomulást eredményezhette. A román lépések siettetésére elővették a „magyar kártyát”, azaz burkolt ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy a háború után Románia javára oldódik meg az erdélyi kérdés.
Az 1944. augusztus 20-i szovjet támadás
Közben felgyorsultak a katonai események is, miután 1944 nyarán a Vörös Hadsereg szétverte a német Közép Hadseregcsoportot belorusz területen, majd a nyomasztó emberi és haditechnikai mennyiségi fölénnyel rendelkező 2. és 3. Ukrán Front 1944. augusztus 20-án hadászati jelentőségű támadást indított román földön azon céllal, hogy megsemmisítse a német és román erőkből álló Dél-Ukrajna Hadseregcsoportot, továbbá kiléptesse Romániát a háborúból. A szovjetek a Keleti-Kárpátok és a Fekete-tenger között húzódó német-román arcvonalat Iaşi, Chişinǎu és Bengyeri között szándékoztak áttörni, hogy onnan Bukarest és a Ploieşti olajmezők felé nyomuljanak tovább.
A két szovjet hadseregtábornok, R. I. Malinovszkij és F. I. Tolbuhin vezette 2. és 3. Ukrán Front állománya 1.314.200 katona, 1428 db harckocsi, 446 db önjáró löveg, 16.000 db löveg és aknavető volt, s a tervezett szárazföldi hadműveleteket a szovjet 5. és 17. légi hadsereg mintegy 2200 db repülőgépe támogatta a levegőből. Velük szemben állott – mintegy 600 km-es arcvonalon – a Johannes Friessner vezérezredes által vezetett Dél-Ukrajna Hadseregcsoport, amely a román 3. és 4., illetve a német 6. és 8. tábori hadseregből állott. A német hadseregek egy-egy román hadsereggel alkottak seregcsoportot, s erejük gyengébb volt szovjetekénél, mivel a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport 500.000 német és 431.000 román katonából, 121 db harckocsiból, 284 db rohamlövegből, 7600 db lövegből és aknavetőből, s 810 db repülőgépből állott. A második világháború után Friessner vezérezredes kendőzetlenül emlékezett vissza a román erők harcértékéről: „A román katona, adottságait tekintve, jó katona volt, és sok csatában helytállt. De nem volt elég kitartó és rettenthetetlen. Ez volt a véleménye Antonescu marsallnak is. A csapattisztek, akik lényegében a birtokos rétegből kerültek ki – kevés kivétellel -, nem voltak elég képzettek. Életmódjuk nem volt éppen példamutató! Beosztottaikkal alig törődtek, ezért hozzájuk fűződő kapcsolatuk is gyenge volt. Jobb ellátásban részesültek, mint a legénység, s mivel egyáltalán nem érezték a közkatonákat sújtó hiányokat, ezek nem is foglalkoztatták őket. Soraikban mindennapos volt a korrupció és a sikkasztás. Nem voltak különbek az altisztek sem: a miénkhez hasonló tiszthelyettesi kar náluk nem létezett. Mindebből következően a román csapatokból hiányzott a katonai együvé tartozás szelleme: a tiszteknek, tiszthelyetteseknek és közkatonáknak az a nélkülözhetetlen bajtársi kapcsolata, ami a Wehrmachtban létezett. Nem voltak megfelelően felkészítve a modern harcászat követelményeire, ez különösen a köteléken belüli önálló cselekvésre való nevelés terén mutatkozott meg.”
1944. augusztus 20-án reggel, közel másfél-két órás tüzérségi előkészítés vezette be a szovjet offenzívát, amely már az első napon jelentős sikereket ért el azzal, hogy a román 3. és 4. hadseregek arcvonalát szétszaggatta. Másnap a szovjet hadseregcsoportok részenként bekerítették a német 6. és 8. tábori hadseregek zömét, valamint a román 3. hadsereget.
Ezekben a napokban Antonescu kétszer is tárgyalt Friessner vezérezredessel, majd az augusztus 22-én összehívott minisztertanáccsal kimondatta a háború továbbfolytatását. Ekkor már Hitler engedélyével elrendelték a visszavonulást, így a német és román csapatok a Duna delta és a Prut folyó irányába próbáltak visszavonulni. Azonban elkéstek, mivel akkorra már a szovjetek gyorsan mozgó hadtestei birtokba vették az átkelők zömét. Antonescu marsall augusztus 23-án délután 16 órára kért kihallgatást az uralkodótól, s szándéka volt, hogy ezután a frontra indul, így intézkedett arról is, hogy a román főváros és környékén állomásozó román csapatok is az arcvonalba kerüljenek. Mivel feltételezhető volt a román 3. és 4. hadseregek parancsnokairól – Petre Dumitrescu vezérezredesről és Ilie Şteflea hadseregtábornokról –, hogy hűek maradnak Antonescuhoz és a németekhez, az Udvar váratlan lépésre szánta el magát, a korábbi megállapodással ellentétben augusztus 26-ról 23-ra hozta előre az átállás időpontját.
1944. augusztus 23. történései
Augusztus 23-án délután 16 órakor az ifjú Mihály király fogadta a conducǎtort és feltette neki a kérdést, hajlandó-e részt venni az átállásban. Antonescu erre nemet mondott, így Ion Stircea tábornok, a Testőrség parancsnoka azonnal letartóztatta. Két órával később maga I. Mihály tájékoztatta fegyverszüneti kérelméről a teljesen elképedt Manfred von Killinger német követet. Katonai kormány alakult Constantin Sǎnǎtescu vezérezredessel az élen, amely lezáratta a román fővárosba vezető utakat és vasutakat, továbbá bekerítették a Bukarestben állomásozó német alakulatokat. Késő este, 22 órakor I. Mihály a rádióban jelentette be a katonai diktatúra felszámolását, az ellenségeskedés beszüntetését a németellenes szövetség erőivel szemben, a román hadsereg csatlakozását a Vörös Hadsereghez. Ezen bejelentések mellett a fegyveres erők főparancsnokaként elrendelte a román csapatok támadását Észak-Erdély elfoglalására. A román kommunisták csupán ebből a rádiószózatból értesültek arról, hogy a kiugrás kezdetét vette és az 1945 utáni tudatos történelemhamisítással ellentétben nem főszereplői, csupán statisztái voltak a sikeres királypuccsnak.
Másnap a román hadsereg szinte mindenütt támadásokat indított korábbi német bajtársai ellen, amelyre válaszul a Luftwaffe bombázta Bukarestet. Augusztus 25-én I. Mihály hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, miközben a román területen kelepcébe került német erők a keleti magyar határ felé hátráltak és szovjet gépesített csapatok igyekeztek mielőbb felzárkózni a Keleti-Kárpátokra. Ezen a napon a román határőrség több helyütt is rajtaütést hajtott végre a román-magyar határon.
Három nappal a bukaresti eseményeket követően, 1944. augusztus 26-án az Úz és a Csobányos völgyében első ízben törtek be a szovjet csapatok magyar területre, nyomukban új szövetségeikkel, a románokkal. A háború ekkor érkezett el a Magyar Királyság határaihoz, s megkezdődtek a magyarországi hadműveletek. Alig másfél hónappal később, 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó is igyekezett országát kivezetni a háború poklából. Ám ami a románoknak rövid idő alatt sikerült, nálunk kudarcra ítéltetett.
Babucs Zoltán
Hadtörténész, 1974. február 14-én született Jászberényben.
1999-2000 folyamán végzett a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem, illetve új- és legújabbkori történeti muzeológia szakon.
1998 óta – kisebb megszakításokkal - a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozik. A Nagy Magyarország konzervatív történelmi magazin egyik állandó szerzője, 2013 nyarától a Történelemportál című periodika szerkesztőségének tagja. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség története, valamint a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Közel száz tanulmány mellett 14 kötet szerzője vagy társszerzője. Kutatási területének országosan elismert szakértőjeként számos televízió műsor és rádióadás szereplője. Művei: - A Kárpátok őrei. A székely vitézség ezer éve. Kárpátia Stúdió, Budapest. 2013. - "Megremeg a föld, amerre magyar honvéd lába lép..."- a m. kir. jászberényi 2/III. és 32/III. honvéd gyalogzászlóaljak története (1939-1943). Jászsági honvédek a II. világháborúban II. kötet. Jász Honvédekért Alapítvány, Jászberény. 2001. - "Század vigyázz! Harckocsira!" A jászberényi páncélos zászlóalj a II. világháborúban. Jászsági honvédek a II. világháborúban. I. kötet. Jász Honvédekért Alapítvány, Jászberény. 2000. - Jászkun alakulatok az 1848/49-es magyar függetlenségi háborúban. Jász Múzeum, Jászberény. 1995. Társszerzőként: - "Legyetek eskütökhöz hívek mindhalálig!" A budapesti magyar királyi "József Nádor" 2. honvéd gyalogezred története (1920-1943). Puedlo Kiadó, Budapest - Nagykovácsi. 2013. - "Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát." A székesfehérvári magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezred a második világháborúban. Puedlo Kiadó, Budapest - Nagykovácsi. 2009. - "Légy győzelmek tanúja..." A kecskeméti magyar királyi "Zrínyi Miklós" 7. honvéd gyalogezred a második világháborúban. Puedlo Kiadó, Budapest-Nagykovácsi. 2008. - "Jász vitézek rajta, előre!" A jászberényi kerékpáros és harckocsi zászlóalj története (1921 - 1945). Puedlo Kiadó, Budapest-Nagykovácsi. 2007. - "Ahol a hősök születnek". Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred a második világháborúban. Puedlo Kiadó, Budapest-Nagykovácsi. 2007. "Csillagos ég, merre van a magyar hazám..." Mezőkövesdiek a második világháború forgatagában. Városi Könyvtár, Mezőkövesd. 2006. - "Állták a csatát Tordánál fejtetőig vérben..." - Emlékkönyv a tordai csata 60. évfordulójára. Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság, Torda. 2004.
Transindex.ro

Mióta állítunk szolgákat Romániának?
A miniszter a szó latin jelentése szerint szolga vagy segéd, akinek feladata az államfő mellett a közügyek igazgatása, intézése vagy vezetése. Összeállításunkban megpróbáltuk felvázolni, az elmúlt 24 évben hány „szolgát” adott a magyarság a román hatalomnak, nem utolsósorban Biró Rozália elutasítása, illetve a következő jelölt szeptemberben esedékes kijelölésének apropóján.
Traian Băsescu államelnök augusztus 7-én jelentette be: nem nevezi ki az RMDSZ által nevesített Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, illetve Claudiu Mandát költségvetési miniszternek. Az államfő nem tartja megfelelőnek Birót a kulturális tárca élére, de szállításügyi vagy infrastrukturális miniszternek habozás nélkül kinevezte volna. A Kelemen Hunor felmentésére vonatkozó határozatot sem írta alá, így az RMDSZ-elnök az átmeneti időszakban elláthatja a tárcavezetői feladatokat.
Hőskor és egyéniségei
Az 1989. december 25-én alapított RMDSZ 1990 óta folyamatosan a román parlament tagja, és alapítása után egy évvel már elmondhatta magáról, hogy a romániai magyarság legitim képviselője: a parlamenti választásokon közel egymillió szavazatot szerzett, 7,23 százalékos szavazataránnyal, ezt csupán 1992-ben múlta fölül, 7, 46-tal. Szavazótábora 2012-re 380 ezresre morzsolódott, de ilyen körülmények között is 27 parlamenti helyet szerzett. A szövetség 1996 óta kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan jelen van a mindenkori román kormányban, miniszteri és államtitkári beosztásokban képviseltette magát, egyes jelöltjeit tisztelet övezte, másokat alaptalanul befeketítettek, olyan is volt, akit bíróság elé állítottak.
Kormányra lépésük 1996-ban kezdődött, amikor a legerősebb romániai magántévé (Pro Tv) hathatós segítségével győzött a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR), jelöltjeik szerepet vállaltak rendre Victor Ciorbea, Radu Vasile, valamint Mugur Isărescu kormányában. Az első RMDSZ-es miniszterek: Birtalan Ákos (portrénkon) 1998. április 17-ig a turizmus minisztere, Tokay György 1999. január 27-ig, majd Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségi ügyek minisztere, Bárányi Ferenc 1998. június 24-ig, majd 1998. július 10-től Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, utóbbi később miniszterelnök-helyettes is.
A kezdeti időszak legragyogóbb egyénisége kétségtelenül Birtalan Ákos volt, akinek betegsége törte ketté karrierjét, a 49 évesen, 2011 augusztusában elhunyt politikus kiválóságát jelzi, hogy mára mindhárom tábor, az RMDSZ és ellenfelei is tisztelettel emlegetik a nevét.
Neptunos idők
Nem így a „neptunos” Tokay Györgyét. Ő volt az első RMDSZ-politikus, akit nagyköveti tisztséggel is jutalmaztak, 15 évi parlamenti jelenlét után elküldték Litvániába. A „neptunos” azóta vált szitokszóvá, hogy 1993. június 15-16-án az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű szervezet a Fekete-tengerparti Neptunon nem hivatalos találkozót szervezett a román kormány és az RMDSZ részvételével. A tulipánt képviselő Tokay György, Borbély László és Frunda György ígéretet kapott magyar csoportok indítására a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, aminek elfogadását Tőkés László tiszteletbeli elnök megalkuvásként, az önálló magyar egyetem feladásaként értékelt.
A România Liberă című napilap 2005 júliusában azt írta, hogy „Tokay Györgyöt, aki 15 éves parlamenti karrierje után úgy döntött, többször nem indul az országgyűlési választásokon, pártja kifejezett kérésére nevezték ki nagykövetnek Litvániába.” Ezt megelőzően Tokay tíz éven keresztül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben képviselte Romániát. Azóta egészen 2013 januárjáig nem hallottunk róla. Ekkor azt olvashattuk az RMDSZ honlapján: Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke január 22-én részt vett Aradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett ünnepségen, ahol átadták a Kölcsey-díjakat. Az év díjazottjai Tokay György volt parlamenti képviselő, kisebbségügyi miniszter, Románia volt litvániai nagykövete és Brittich Erzsébet képzőművész voltak.
Tokay György munkásságát Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő méltatta: „Ez fontos pillanat a Tokay György életében, ugyanakkor fontos esemény az aradi magyar közösség számára, és számomra is, hiszen a Magyar Kultúra Napján díjat adhatunk át Tokay Györgynek, az aradi magyar közösségért, valamint a romániai magyarságért folytatott munkájának elismeréséül. Tokay György magasra állította a mércét. Az ő munkásságának elveit követve felállíthatnánk a Tokay mértékegységet, amelynek ismérvei az emberség, intelligencia, empátia és elegancia lennének. Tokay György ezt képviselte az utóbbi 23 évben a romániai magyar közösség életében” – mondta Borbély.
Nagy Zsolt „véráldozata”
A 2000–2004-es időszakban az RMDSZ „kívülről” támogatta a kormányzásban a Szociáldemokrata Pártot (PSD), 2004–2007 között viszont az Igazság és Igazságosság Szövetséggel és a Konzervatív Párttal alakított kormányt a szövetség – ez volt a Tăriceanu-kormány. 2007-ben a Demokrata Párt (PD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti szövetség felbomlott, ezt követően a liberálisokkal együtt kisebbségben kormányzott az RMDSZ. 2007. október 3-án a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány kellő mennyiségű szavazat hiányában nem ment át, így a kisebbségi kormány folytathatta tevékenységét.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – művelődési, oktatási és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes 2007 júniusáig
• Nagy Zsolt (jobb oldali portrénkon) 2007 júniusáig, majd Winkler Gyula 2007 decemberéig, ezt követően Borbély Károly – távközlési és informatikai miniszter
• Winkler Gyula – 2004. december 29. és 2007. április 5. között megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter
• Borbély László – fejlesztési, közmunka- és lakásügyi miniszter
• Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszter
A 2014 januárjában a Román Posta-ügyben négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter így fogalmazott nyílt levelében: „Nem ezért tüntettem diákként. Nem ezért dolgoztam önkéntes diákmozgalomban. Nem ezért építettem közösséget, szervezetet 1991-től kezdődően. Megyek tovább! A strasbourgi emberjogi bíróságra. Mert ártatlan vagyok és igazságtalanság ért. Jogaimat megsértették, emberi méltóságomat megtépázták.” Nagy Zsoltot azzal vádolták, hogy egy kormányhatározat révén segített magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére értékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba, és ezzel az ügyészség szerint 8,6 millió eurós kár érte az államot.
Autonomista bunda
A 2008-as romániai parlamenti választások után Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a szövetség egy jobboldali, Demokrata-Liberális Párt (PDL)–PNL–RMDSZ kormányt szeretne. A várakozásokkal ellentétben azonban a két legtöbb szavazatot szerző két politikai formáció, a PSD és PD-L alakított kormányt, a két párt közötti egyeztetések egyik legkiemeltebb témája az RMDSZ volt, mivel a szociáldemokraták nem kívánták bevonni a kormányba, a liberális demokratákkal ellentétben. Végül az RMDSZ ellenzékbe vonult, visszautasítva a demokrata-liberálisok által felajánlott néhány államtitkári posztot.
A 2009-es kormányválság után azonban ismét kormányra került – előbb a második Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány tagjaként –, mint a PDL koalíciós partnere.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – miniszterelnök-helyettes
• Cseke Attila 2011 augusztusáig, majd 2011. augusztus 18-tól Ritli László – egészségügyi miniszter
• Kelemen Hunor – kulturális és örökségvédelmi miniszter
• Borbély László 2012 áprilisáig, majd 2012. április 10-től Korodi Attila – környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter
A választások előtt fél évvel, 2012 áprilisában a kormány megbukott, az RMDSZ ismét ellenzékbe került.
A 2012. december 9-i parlamenti választásokat követően nem, de a 2014-es februári kormányválság után a PSD koalíciós partnereként ismét hatalomra került az RMDSZ.
RMDSZ-es miniszterek:
• Kelemen Hunor – 2014. augusztus elsejéig, azt követően ügyvezető miniszterelnök-helyettes, művelődési miniszter
• Korodi Attila – környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter.
Amint említettük, Kelemen Hunor egyelőre marad a tárca élén, és elnöki, valamint kulturális tárcavezetői minőségében a háromszéki Csomakőrösön augusztus 9-én kijelentette: a mai román alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómiatervezetnek. Kelemen szerint akkor tisztességesek, ha kimondják, hogy ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség. A regionális autonómiával viszont magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.
Itt tartunk a „posztbirórozáliai” korban.
Willman Walter, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Másfél hónap a pártváltásra (Szentesített politikai migráció)
Elfogadta a kormány tegnapi ülésén azt a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi a választott önkormányzati tisztségviselőknek, hogy mandátumuk elvesztése nélkül kilépjenek pártjukból: a jogszabály az eredetileg bejelentett két hét, majd tíz napra módosított határidő helyett negyvenöt napra felfüggeszti a pártváltást ellehetetlenítő törvénycikkek hatályát.
A sürgősségi kormányrendelet közzététele után azonnal hatályba lép, a parlament csak utólag vitatja meg a jogszabályt – e vitán az RMDSZ ellene fog szavazni, jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök. Tegnap, még a rendelet elfogadása előtt az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége aggodalmát fejezte ki annak időzítése miatt, másrészt bírálta azt, hogy a kormány összetett kérdéseket rendeletekkel szabályoz, és nem biztosít lehetőséget a parlamenti vitára. A „politikai migráció” előtt utat nyitó rendelet éles vitát váltott ki már bejelentését követően. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint csak így lehet a patthelyzetbe jutott önkormányzatokat ismét működésképessé tenni, a jobboldali ellenzék viszont azt állítja: a vezető kormánypárt zsarolással próbálja saját táborába kényszeríteni a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet az emberek mozgósításában a novemberi államfőválasztáson. Politikai elemzők arra számítanak: az SZDP jó eséllyel növelheti önkormányzati tisztségviselőinek táborát, ha az átállóknak nem kell már tartaniuk attól, hogy elveszítik mandátumukat.
Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején kijelentette: vállalja a politikai migráció előtt utat nyitó sürgősségi rendeletet, mely „igazságot tesz”, hiszen 2012-ben a választottak túlnyomó többsége az akkori Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) jelöltjeként szerzett mandátumot, most pedig sokan egy másik pártszövetségben, az SZLSZ-ből kilépett Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-Liberális Szövetségben (KLSZ) találták magukat, és ezáltal az önkormányzatok jelentős részében a kormánypártok helyi szinten ellenzékbe kerültek. „Az elöljárók választhatnak: függetlenek lesznek, maradhatnak abban a pártban, ahol vannak, vagy pedig tiszteletben tartják választóikat. A fontos az, hogy fel akarom oldani a helyi közigazgatási hatóságokat a zárlat alól, és ismétlem, egy kis igazságot is akarunk tenni, mert nem hiszem, hogy valakitől is azt lehetne kérni, hogy miután az SZLSZ színeiben jelöltetted magad Antonescuval és Pontával az oldaladon, most állj Blaga, Băsescu és Johannis mellé. A polgármesterek és a tanácsosok nem rabszolgák Blaga és Johannis birtokán, ők szabadon választhatnak és szolgálhatják választóikat” – fűzte hozzá a kormányfő.
Az RMDSZ nem támogatja a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltását, és az erről szóló sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája során a jogszabály ellen szavaz majd – jelentette be Kelemen Hunor. „Évek óta mondjuk, hogy a pártváltás a román politika krónikus betegsége. A miniszterelnök ismeri a véleményem, de magára vállalta a felelősséget. Következik a parlamenti vita, amelynek során az RMDSZ frakciói nem fogják megszavazni a rendeletet, mert nem támogathatunk olyasmit, ami ellenkezik az elveinkkel” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ-t közvetlenül nem érinti a pártváltás, „nem adtunk embereket más pártoknak, nem is vettünk el embereket más pártoktól, minket elkerült ez a csapás. Azonban közvetve mégis érint az ügy, mivel észrevettük, hogy a politikai migráció miatt adott pillanatban megváltozhat a politikai stabilitás. Ez pedig a társadalom számára nem jó, nem konstruktív dolog”. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége a tegnapi kormányülés kezdete előtt tette közzé levelét, melyben aggodalmát fejezte ki a kormány által a sürgősségi rendelet elfogadására választott időpont miatt. „Az elöljárókra vonatkozó rendelet kapcsán hallottunk mellette és ellene szóló érveket. Aggódunk a kiválasztott időpont miatt. Régebben már kifejtettük aggályainkat, hogy összetett ügyeket sürgősségi rendelettel fogadnak el, és az a véleményünk, hogy az ilyen dogokat nyitott és átlátható eljárás során kellene megvitatni, amely lehetővé teszi olyan viták szervezését, melyeken minden politikai párt, a civil társadalom és minden érdekelt fél részt vehet” – áll a nyilatkozatban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tovább dúl a szoborvita Nagykárolyban
Nem csitul az etnikai felhangoktól sem mentes szoborháború Nagykárolyban: I. Ferdinánd román király és I.C.Brătianu exminiszterelnök büsztje után most a második világháború alatt a magyar hatalom által állítólagosan elüldözött románok tervezett emlékműve borzolja a kedélyeket.
Kovács Jenő polgármestertől megtudtuk, a Nagykárolyi Menekültek Egyesülete engedélyt kért a napokban az önkormányzattól, hogy emlékművet állíthassanak a városból 1940 és 1945 között elüldözöttek emlékére a Mesterrészi temetőben, közvetlenül a deportált svábok emlékműve mellett.
Az elöljáró kifejtette: nem tud arról, hogy a magyar hatóságok bárkit is elüldöztek volna a településről és úgy véli, egy ilyen emlékhely számára semmiképp sem megfelelő helyszín a második világháború után ezrével kényszermunkára elhurcolt svábok tiszteletére emelt emlékmű környéke.
Kovács Jenő szerint az utóbbi időben elszaporodott soviniszta provokációk egyikének nevezte a kezdeményezést. Leszögezte továbbá: mivel a római katolikus egyház tulajdona az említett temető, a kezdeményezőknek a püspökségtől kell engedélyt szerezniük, nem az önkormányzattól.
Józsa János, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye sajtószóvivője a Krónikának elmondta: a válaszadásra jogosult személyek közül – hivatali teendők, illetve szabadságolások miatt – épp senki sem elérhető, annyit viszont közölt, hogy tudomása szerint nem érkezett megkeresés hozzájuk a károlyi emlékmű ügyében.
Amint arról beszámoltunk, a nyár folyamán két alkalommal is komoly vitához vezetett a városi képviselőtestületben Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kérvényezett szobrok ügye. A liberálisok először bejelentették, a Károlyi-kastély főbejáratával szembeni kis parkrészen Ferdinánd királynak állítanának szobrot, majd I.C. Brătianu volt miniszterelnök büsztjét próbálták volna elhelyezni a város történelmi főutcáján levő Deák téren.
Az RMDSZ-es és német fórumos képviselők alkotta többség azonban leszavazta indítványaikat, a szobrok számára a román katona emlékműve melletti részt jelölve ki, arra hivatkozva, hogy a Nagy-Románia megteremtőiként tisztelt figurák számára a legmegfelelőbb hely „az utolsó felszabadított román barázda” emlékét őrző Vida Géza-alkotás környéke.
A kezdeményezők kijelentették: ezt a lehetőséget nem hajlandóak elfogadni. Kovács Jenő kérdésünkre elmondta: mivel politikai indíttatású provokációnak tekinti mindhárom indítványt, nem hajlandó ezekkel foglalkozni.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

Vizsgálat a titkos ügynök ügyében
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kéri az ellenzék, miután Traian Băsescu államfő kijelentette, hogy titkos ügynök van az elnökjelöltek között. Monica Macovei a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságnak passzolná az ügyet, az ellenzék gyanúsnak találja Victor Ponta hallgatását.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőházi frakciói csütörtökön jelentették be, hogy a jövő hét elején kérni fogják a ház vezetőségétől vizsgálóbizottság felállítását, amelynek feladata lenne tisztázni az államelnök kijelentését. Traian Băsescu egy televíziós műsorban a minap kijelentette, hogy az elnökjelöltek között egy titkos ügynök is található, aki elhallgatta ezt a részletet a múltjából. Elvárja, hogy a jelöltek a rejtett múltjukat is fedjék fel életrajzukban, ellenkező esetben ő fogja a nyilvánosság előtt leleplezni a szóban forgó személyt – hangzott az államfői fenyegetés.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-es kormányszerep
Nézeteltérések a koalícióban
Éles vitáink vannak PSD-s koalíciós partnerünkkel, ahogy korábban is voltak a PNL-vel, vagy a PDL-vel, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfői dévai sajtóértekezletén.
Az egyik ilyen vitatott téma a politikai vándorlást lehetővé tévő sürgősségi kormányrendelet, amelyet az RMDSZ nem támogat elvi megfontolásokból. „A vándorlás a román politika gyógyíthatatlan betegsége”, vélekedett Kelemen koalíciós partnere „zseniális húzásáról”. Holott figyelmezették őket, hogy ne ássanak másnak vermet, mert könnyen beleeshetnek saját maguk, e jelenség ugyanis kétélű fegyver, most a PSD-nek kedvez, máskor viszont lehet, hogy a szocdemeknek okoz vérveszteséget. Az RMDSZ-t nem érinti a kormányrendelet, a magyar politikai alakulat az egyetlen, amely konzekvensen kiállt a politikai vándorlás ellen.
Az érettségi nélküli egyetemmel sem értenek egyet, ez „valós katasztrófa lenne”, vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint most nem erről van szó, s a riadalom fölösleges. Ellenben a pénzügyi amnesztiával egyetértenek, mivel az érintett magánszemélyek nem hibásak az állami hatóságok melléfogásaiért.
Tüskés kérdés az autonómia
Ami a székely autonómiát illeti, az RMDSZ–MPP erről szóló tervezete nem az erős skót vagy a katalán függetlenségi törekvésekből merít (inkább az olaszországi Dél-Tirol példájából), nincs közöttük közvetlen összefüggés, legfeljebb annyi, hogy az etnikai béke, a kisebbségi kérdés megoldása mindenütt megerősíti az adott országot, ennek hiánya viszont destabilizáló tényező. Bárhol a világon, bármely konfliktusban, túl a gazdasági és politikai ellentéteken, mindig ott húzódik a háttérben a megoldatlan kisebbségi kérdés.
Kelemen Déván is határozottan elítélte a CSM részéről érkezett autonómia-bírálatokat, szerinte ezzel a magisztratúra legfelsőbb tanácsa meghaladta hatáskörét, és átlépett a törvényhozás területére. Éppen a hatalmi hatáskörök átlépése veszélyezteti a jogállamiságot, a CSM feladata az igazságügy szabályozása, véleményt fogalmazhat meg a parlament által elfogadott jogszabályokról, de a sajtóban megjelent tervezetekről nem.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Közösen újraértelmezni Erdélyt – Interjú Szilágyi Zsolt államfőjelölttel
Jobb a pályán lenni, mint az öltözőben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfőjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit.
– Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?
– Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.
A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.
– És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?
– 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.
– Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?
– Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.
Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.
– Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.
– Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.
– Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?
– Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.
– Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.
– Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.
Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.
– Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?
– Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.
Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.
– De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?
– Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.
Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.
– Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?
– Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.
A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.
Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Moszkva kifogásolja Ponta nyilatkozatát
Felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja Victor Ponta kormányfőnek a nagy egyesülésre vonatkozó nyilatkozatát az orosz külügyminiszter, és az Európai Unió reagálását kérte egy tegnap kiadott hivatalos közleményben.
Oroszországot foglalkoztatják Victor Ponta kormányfő Moldovai Köztársaságra vonatkozó kijelentései, amelyek a szociáldemokrata párt gyulafehérvári rendezvényén hangzottak el. Ahogy az államfőjelöltnek a 2018-ig megvalósítható „második nagy egyesülésre” vonatkozó világos felhívásaiból kiderül, egyes bukaresti politikai körök folytatják a szomszédos szuverén állam annektálására irányuló tervek készítését – fejti ki a közlemény, és leszögezi: Oroszország felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja az efféle külső nyilatkozatokat, amikor a Moldovai Köztársaságban választási kampány van. Az orosz külügyminiszter várja, hogy a chişinăui hatóságok célirányosan elemezzék e kijelentéseket, és reméli, hogy Brüsszel, illetve az európai államok fővárosai is megfelelően reagálnak rájuk. * Victor Ponta szeptember 12-én az SZDP kongresszusán azt mondta: „Azt akarom, hogy mindannyian kötelezzük el magunkat. 1918-ban itt, Gyulafehérváron, miután több százezer román életét adta az első világháborúban, elértük legfontosabb nemzeti célunkat: a nagy egyesülést. Azt akarom – és kérem, legyenek mellettem –, hogy száz év után legyünk ama büszke, erős, tisztelt ország, amelyet 96 évvel ezelőtt itt levő őseink kívántak. Ez ez én vállalásom, ez az én felhívásom minden román felé: hozzuk létre együtt másodszor Románia nagy egyesülését!”
Lehet pótlistán szavazni
Elutasította az alkotmánybíróság az NLP-nek az elnökválasztási törvény módosításával kapcsolatos óvását tegnap, így a novemberi elnökválasztáson előzetes átjelentkezés nélkül az ország bármelyik szavazóhelyiségében feliratkozhatnak a pótlistára és leadhatják voksukat azok, akik nem tartózkodnak a lakcímüknek megfelelő településen. Az ellenzék azzal gyanúsítja Victor Ponta miniszterelnököt, hogy a választási törvényt módosító kormányrendelettel választási csalást készít elő úgy, hogy megnehezíti a „választási turizmus”, vagyis a többszöri szavazás leleplezését. Az alkotmánybíróság azért utasította el a liberális óvást, mert sürgősségi kormányrendeleteket csak az ombudsman támadhat meg az alkotmánybíróságon.
Napirenden a migráció
Az alsóház jogi és közigazgatási bizottságai tegnap jóváhagyták az önkormányzati képviselők politikai migrációját 45 napig lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A liberálisok ellenzik a jogszabályt, mert az alkotmányba ütközik, de azt is kifogásolják, hogy szerves törvényt módosítanak sürgősségi rendelettel, ráadásul közvetlenül a választás előtt. * Ugyancsak a migrációs rendelet ügyében hallgatta ki tegnap a korrupcióellenes ügyészség Klaus Johannis liberális államfőjelöltet, aki Liviu Dragnea kormányfőhelyettes ellen tett feljelentést.
Befagyasztják a gáz árát
2021 közepéig felfüggeszti a gáz árának liberalizációs ütemtervét a kormány, így legalább két és fél évvel hosszabbít a jelenleg hatályos tervhez képest – jelentette be tegnap Răzvan Nicolescu energiaügyi miniszter. Az erre vonatkozó kormányhatározatot ezután dolgozzák ki. Románia 2012-ben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálja a hazai kitermelésű gáz árát. Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július 1-jéig tolják ki. Az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, és a jelenlegi ütemterv október 1-jétől újabb 3 százalékos drágulást ír elő.
Romboló vizek a Szörénységben
60 lakást és 116 gazdaságot öntött el a víz az ország heves esőzések által sújtott délnyugati megyéiben. Két teherautót egy hirtelen földcsuszamlás majdnem a Dunába borított, egy országút és egy vasútvonal járhatatlan. Orsován és Ieşelniţa községben a víz levonulásával térdig érő sár és iszap maradt az utcákon. Az eső- és árvízriadót ismét meghosszabbították, négy bánsági és szörénységi folyón másodfokú, a többin első fokú készültséget rendeltek el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lemondott Teodor Melescanu kémfőnök
Lemondott tisztségéről Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója hétfőn, hogy indulhasson az elnökválasztáson.
A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője közölte: keddre várják Melescanut a hivatalba, hogy iktassák az államfőjelöltségét támogató aláírásokat.
Melescanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor a poszt azért üresedett meg, mert Traian Basescu államfő Mihai Razvan Ungureanu akkori SIE-igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A jelenleg 73 éves politikus 2012-ben az akkor ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát.
Romániában kedd éjfélkor jár le a jelöltállítás határideje a novemberi államfőválasztásra. Melescanut a – gyakorlatilag ismeretlen – Társadalmi Igazságosság Pártja (PDS) jelöli az államfői tisztségre – közölte a BEC.
MTI, Erdély.ma

Újabb autonómia-népszavazás? (Ülésezett a megyei tanács)
Közintézmények költségvetésének kiigazításáról, vidéki oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztéséről is szavazott más napirendre tűzött ügyek mellett tegnapi soros ülésén a megyei önkormányzat. A testület ugyanakkor új tagot is választott a megyei közrendészeti hatóságban.
Az RMDSZ-frakció nem tett javaslatot, így a testület titkos szavazás nyomán a Magyar Polgári Párt által jelölt Kulcsár-Terza Józsefet választotta meg a közrendészeti hatóság új tagjává. Pethő István úgy fogalmazott, kollégája korábban is sokat foglalkozott a hatóság tevékenységével, ezért megfelelőnek tartják, hogy annak munkájában részt vegyen. Cziprián-Kovács Loránd kifejtette, egyetért a javaslattal, álláspontja szerint a polgáriak tanácstagja képes akár kényelmetlen kérdéseket is megfogalmazni a rendőrség felé.
Az ülést záró különfélék rendjén elsőként az MPP háromszéki elnöke – az előző heti skóciai népszavazás kapcsán –idézte fel, hogy a testületben korábban két referendumra vonatkozó határozatot is hoztak – a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrejöttét, illetve a három székelyföldi megye egy fejlesztési régióba való tömörítését célzót –, melyeket a prefektusok megtámadtak, így a népakarat csorbult. Kulcsár emlékeztetett, néhány hónapja már kérte, s most újból javasolja, a három párt frakciója még ebben az évben egyeztessen, dolgozzanak ki hasonló tervezetet. Felvetette ugyanakkor azt is, hogy a korábbi két határozatot el kellene küldeni az Európai Unióhoz. Az ülést vezető Tamás Sándor tanácselnök azt ígérte, foglalkoznak az üggyel. A Nemzeti Liberális Pártot képviselő Cziprián-Kovács Loránd a sajtónak és kollégáinak is átadott politikai nyilatkozatában kifogásolta a megyei tanács szakapparátusa működését. Rámutatott: az elmúlt fél évben rendre kellemetlen meglepetések érték, és reményét fejezte ki, hogy az önkormányzat közalkalmazottjainak ellenszenves viselkedése egyszer s mindenkorra véget ér, és a továbbiakban nem kell a közintézményhez forduló polgárok, ügyfelek megcsúfolását tapasztalni. Hozzáfűzte, reménykedik abban, elkerülhetővé válik, hogy panaszt kelljen emelnie az intézmény szakapparátusában tevékenykedők ellen azért, mert korlátozták alkotmányos jogaiban. Rámutatott, fél év alatt két alkalommal is rosszindulattal szembesült, a következő esetnél az igazságszolgáltatáshoz fordul. Cziprián-Kovács Loránd a megyei tanács elnöke kérésére sem nevezte meg az általa kifogásolt szakosztályt.
Demeter Virág Katalin, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tizennégy jelölt (Államelnöki választások)
Az államelnöki választásokra a kedd éjféli határidőig tizennégy jelölt adta le a törvény által megkövetelt, legalább 200 ezer támogató aláírást, és a központi választási iroda mindannyiuk pályázatát elfogadta – közölte tegnap délután Marian Muhuleţ, az intézmény szóvivője. Ennyi jelölt Románia elmúlt huszonöt évnyi történelmében egyetlen elnökválasztáson sem volt, a nagyszámú aspiráns mellett a legnagyobb újdonság a két magyar jelölt megméretkezése.
Elsőként Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke kérte felvételét a szavazólapra, a közvélemény-kutatások szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy a következő államelnök legyen. A jobboldali jelöltek közül a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-liberális Szövetség színeiben induló Klaus Johannis liberális pártelnöknek van a legnagyobb esélye – Ponta mellett – bekerülni a második fordulóba: a jelöltek közül számára gyűjtötték a legtöbb (2,2 millió) támogató aláírást. A felmérések szerint Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormány mellett maradó liberálisokat tömörítő Liberális Reformpárt elnökének támogatottsága is közelíti a tíz százalékot. Az elnökjelöltek között két nő van: Elena Udrea, a Traian Băsescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt vezetője, és a függetlenként induló Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter. Mindketten az elkötelezett jobboldali választók voksaira számítanak. Első ízben fordul elő, hogy két magyar jelölt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje. Az utolsó napon felbukkant meglepetésjelölt, Teodor Melescanu a Külügyi Hírszerző Szolgálat éléről mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A korábbi liberális politikust a média a jobboldal „tartalékjelöltjének” tekinti arra az esetre, ha az igazságszolgáltatás megakadályozná az összeférhetetlenséggel vádolt Johannis részvételét az elnökválasztáson. A liberálisok elnöke egyébként ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta tegnap, örül, hogy ilyen korai időpontot szabtak ki a tárgyalásra ügyében, amelyet államelnökjelölt ellenlábasai felhasználnak ellene, de „feltétel nélkül” bízik az igazságszolgáltatásban, és hangsúlyozta, a bíróság bármilyen döntését tiszteletben kell tartani. Újra szerencsét próbál az elnökválasztáson több – immár hanyatló népszerűségű – populista politikus, így Gheorghe Funar (független), Corneliu Vadim Tudor (Nagyrománia Párt) és Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppárt). A listát Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Brânză, a Román Ökológus Párt és Mirel Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje egészíti ki. A központi választási irodának 48 órán belül kell határoznia, hogy a leadott iratok megfelelnek-e a törvényes feltételeknek, a jelöltek ellen azt követően 24 órán belül lehet óvást emelni az alkotmánybíróságon. A szavazólapra felkerülő államfőjelöltek, illetve a választási jelek listája az óvások elbírálása után, szeptember 28-án válik véglegessé. Az elnökválasztás első fordulóját november 2-án rendezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (több mint 9 millió polgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a november 16-án tartandó második fordulóban. A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)