Markó: vállalnunk kell a népszerűtlen intézkedéseket
A kormányzati szerepvállalás, a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések következményei, az anyanyelvi oktatás, a gazdasági válságnak Romániára gyakorolt hatásai, a hazai közigazgatás átalakítása, az egészségügyi decentralizáció, valamint a területi és kulturális autonómia szerepelt Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök marosfői előadásának repertoárjában. A politikus a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte EU-táborban Itthon, magyarul – oktatási törvény címmel tartott beszédet.
A kormányfő-helyettes bevallotta: nem örvend annak, hogy az RMDSZ kormányzati tényező. – Érzelmileg szívesebben lennék ellenzéki, s szidnám a kormányt, amelynek gazdasági megszorító intézkedéseket kellett hoznia. Amennyiben tavaly a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-liberális Párt (PD-L) megtette volna a kellő lépéseket, akkor mi most nem szorultunk volna rá ezek bevezetésére – magyarázta a végrehajtó testület bizonyítványát Markó.
A politikus úgy véli: a helyi hatások és következmények figyelmen kívül hagyását jelentené az, ha az RMDSZ úgy próbálná elmagyarázni a megszorító intézkedéseket, hogy egyszerűen hozzánk is begyűrűzött a világgazdasági válság.
– Azt jelentené, hogy Európára kennénk az egészet – fogalmazott. Ugyanakkor hiba lenne az előző kormányokra hárítani a felelősséget. Arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban több számítógépes elektronikus üzenetet és SMS-t kapott, több személyes megkeresés is érkezett, amelyben az emberek felháborodásukat, bírálatukat, elkeseredésüket fejezték ki a gazdasági megszorító intézkedések miatt. – Súlyos igazság, de súlyos igazságtalanság volt egy e-mailban, amelyben valaki azt írta: milyen jelentősége van annak, hogy milyen nyelven tanulja a földrajzot és a történelmet a gyermekem, ha nincs mit enni adnom neki? – számolt be Markó.
Retorikus felvetést fogalmazott meg: szabad-e szembe helyezni az önazonossági kérdéseket a gazdasági, jóléti kérdésekkel? – Nem az oktatási törvényért cserébe egyeztünk bele a megszorító intézkedésekbe – szögezte le a szövetségi elnök. Hozzátette: a kormányzás idején esélyt látnak a román közigazgatás átalakítására, pontosabban a decentralizációra.
– Az elmúlt években rendkívül bonyolult, bürokratikus állam alakult ki, ügynökségek, közhivatalok, hatóságok jöttek létre. Ha meg tudjuk oldani a decentralizációt, akkor megérte vállalni a kormányzati szerepet. Ugyanakkor sikerült tető alá hozni az egészségügyi decentralizációt, 400 kórházból mintegy 380-at átadtunk a megyei, helyi szintű önkormányzatoknak – fogalmazott.
Markó szerint a legminőségibb oktatást anyanyelven, önálló intézményekben lehet megvalósítani, ugyanis így érvényesül a magyar szellemiség, a látásmód és a hagyomány. – A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen még nincs kellő önállóságuk a magyar oktatóknak, diákoknak.
Egy résztvevő az autonómia megvalósításával kapcsolatban igen szkeptikus és borúlátó véleményt fogalmazott meg, amelyre Markó így reagált: ki gondolta volna például, hogy az 1990-ben a kétnyelvű feliratokért és az anyanyelvű oktatásért is bekövetkezett véres marosvásárhelyi március után 2001-ben elfogadják azt a jogszabályt, amely 20 százaléknál magasabb kisebbségi aránnyal rendelkező településeken lehetővé teszi az anyanyelv különböző szintű használatát. – Ki gondolta volna, hogy Szerbiában például, ahol véres etnikai háború dúlt, létrejön a Vajdaság kulturális autonómiája? Itt az állami finanszírozású nemzeti tanácsokat bizonyos tulajdonjoggal ruházták fel. Szerintem, ha szívósan, nap mint nap kitartunk az autonómia mellett, akkor látok lehetőséget a megvalósításra – mondta Markó.
Lapunk arra volt kíváncsi, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások során milyen politikai következménnyel jár majd az, hogy most az érdekvédelmi szövetség szolidaritást vállalt kormánykoalíciós partnerével a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések életbe léptetéséért.
– Azokat az intézkedéseket támogattuk, amelyeket hatékonynak tartunk. Olyasmivel semmiképpen se fogunk egyetérteni, ami egyrészt csökkenti az emberek életszínvonalát, másrészt pedig, amitől nem lehet gazdasági felemelkedést remélni. Éppen ezért az elmúlt hónapokban vitáztunk kormánykoalíciós partnereinkkel, s nem értettünk például egyet azzal, hogy a kisnyugdíjakhoz hozzányúljanak. Végül csak a minimál-nyugdíjakat tudtuk megtartani, ami valamiféle eredménynek számított. Azért küzdöttünk ezért, mert az intézkedés sokakat nehéz helyzetbe hozott volna, másrészt pedig ebből az államkaszába nem sok pénz jött volna be. Az intézkedés végül érvényét veszítette, mert az Alkotmánybíróság félresöpörte. Ha vállalkoztunk a kormányzásra, akkor a népszerűtlen intézkedéseket is vállalni kell, amennyiben úgy látjuk, hogy ezek belátható időn belül javítanák az egész romániai társadalom állapotát. Mostani számítások szerint ezeknek az intézkedéseknek meg kellene hozniuk a maguk pozitív eredményét.
– Vajon 2012-ig sikerül ez?
– Van egy mondás, amit idézni szoktak: a politikus és az államférfi között az a különbség, hogy előbbi a következő választásokra gondol, utóbbi pedig a következő nemzedékre. Romániában az elmúlt 20 évben sok mindent elrontottak, mert állandóan a választásokra összpontosítottak. Ezért van az, hogy nem autópályát építettek, hanem szétszórták a pénzt apró-cseprő választási adományokra vagy teljesen más, obskúrus célokra. Ezért történt meg, hogy csökkentés helyett növelték az állami apparátust, mert meg kellett fizetni a klientúrát. Ha csak a népszerűségre és a választásokra gondol valaki, akkor továbbra is el lehet rontani a helyzetet, s ebből nagy bajok lehetnek. Azt hiszem azért, hogy a közvélemény tudja: az elmúlt húsz év mulasztásait nem a mi nyakunkba kell varrni. Most is lehet látni, hogy a tavaly, amikor a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-liberális Párt kormányozta az országot, akkor egyebet se csináltak, mint választási célokra osztogatták azt a kis pénzt, és semmilyen kemény reformintézkedést se hoztak. Ezeket most kell életbe léptetni. Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla.
KISS OLIVÉR. Krónika (Kolozsvár)

EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukat
Bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá.
A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”.
Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.”
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben.
Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben.
„Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye.
Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános.
A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.
Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások.
Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár)

Magyar tartalom a kolozsvári városháza honlapján? – Csoma Botond városi tanácsos leadta az ígért anyagot
Miért ne kerülhetne ki magyar nyelvű szöveg az önkormányzat weboldalára?
Most már csak a kolozsvári önkormányzat román többségének és Sorin Apostu polgármester politikai akaratán múlik, hogy sikerül-e a multikulturalitás reális megvalósítására vonatkozó első teszt: a városháza honlapjára feltöltik-e az ingyen és bérmentve szolgáltatott magyar tartalmat. Amint arról a Szabadság beszámolt, április 16-án RMDSZ-es városi tanácsosokból és László Attila alpolgármesterből álló küldöttség tárgyalt Sorin Apostuval, akkor igényelték: a város honlapjának egy része magyar nyelven is legyen elérhető. Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: két magyar anyanyelvű városházi alkalmazott segítségével magyarra fordítják a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapjának (www.primariaclujnapoca.ro) egy részét. A munkát sikerült elvégezni, a napokban az önkormányzati képviselő le is adta az anyagot, július 15-re választ vár.
Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak arról számolt be: a napokban személyesen átnyújtotta Sorin Apostu polgármesternek a hivatalos román–magyar fordító által láttamozott, lepecsételt és aláírt anyagot, amelyet, reméli, az április közepén lezajlott tárgyalás és megállapodás alapján mihamarabb feltöltenek a kolozsvári városháza weboldalára.
– Egyik lapon volt a román változat, a másikon pedig a hivatalos és engedéllyel rendelkező fordító által láttamozott magyar fordítás. Utóbbin volt pecsét, aláírás – mondta Csoma.
Hozzátette: nem az egész honlapot, csak a fontosabb részeket fordították le ingyen és bérmentve. – A turizmussal, a cégalapítással kapcsolatos információkat, illetve a polgármester üdvözlő szövegét, önéletrajzát fordítottuk le, valamint a díszpolgárok névsorát jelentettük meg – mondta az RMDSZ-es városi tanácsos.
Csoma Botond konkrét határidőt kért
Elmondása szerint a polgármester időt kért arra, hogy valakivel átnézesse a szöveget. – Ami rajtam múlott és megígértem, azt teljesítettem. Meguntam a várakozást, most határidőhöz kötöttem a konkrét és kézzel fogható intézkedés megtételét: azt mondtam Apostunak, hogy a július 15-ei tanácsülés előtti szokásos koalíciós egyeztetésen mondja meg, mikor kerül fel a tartalom. Amennyiben ezt nem teszi meg, azt a következtetést vonom le, hogy merő bohóckodás, látszattevékenység volt részéről az egész, s azoknak lesz igazuk, akik kételkedtek abban, hogy ez megvalósul – fogalmazott a politikus.
Csoma Botond közölte: amennyiben július 15-én nem kap egyértelmű választ a polgármestertől, „más eszközökhöz folyamodik”. – Ha nem tesz semmit, akkor végleg megszilárdul bennem az a meggyőződés, hogy nincs reális akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A munkatársaim segítségével jómagam ingyen és bérmentve szolgáltattam az anyagot ahhoz, hogy a városháza honlapjának magyar tartalma is lehessen. Amennyiben nem töltik fel, úgy tekintem, hogy az Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ között kötött helyi koalíció csak egy formális megállapodás – jelentette ki a tanácsi frakcióvezető.
Információink szerint jelen pillanatban Sorin Apostu küldetésen van, irodáját festik, csak július 11-én tér vissza Kolozsvárra.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Szemléletváltás szükséges (Albert Álmos a gazdaságélénkítésről)
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) mai ülésén megvitatják és elfogadják az RMDSZ gazdaságélénkítő programját. Albert Álmos szenátor nemrég arról beszélt, miért van szükség erre, és ő milyen elképzelésekkel gazdagította a vitairatot.
Romániának nem a gazdaság fellendítésére, hanem beindítására lenne szüksége — fejtette ki Albert Álmos. Véleménye szerint a drasztikus intézkedések nem orvosolják a gondot, csak ideiglenes megoldást nyújtanak a kormánynak, ,,segítséget, hogy újabb pénzeket pocsékoljon el a külföldi hitelekből" — mondotta, s felidézte, a tavaly is ez történt.
Az RMDSZ gazdasági programjához megfogalmazott ötletei közül említi: igen fontos lenne kedvezményeket biztosítani a cégek, a kis- és közepes vállalatok számára, hogy munkaerőt alkalmazzanak. Sok tízezer állami alkalmazottat készülnek elbocsátani, de ha nem találnak munkát a magáncégeknél, akkor csak a segélyből élők sorát gyarapítják, s ez ugyancsak az állam költségeit növeli. Albert Álmos szerint tíz százalékra kellene csökkenteni a visszafordított profitadót, és további kedvezményeket nyújtani az új alkalmazottak esetében. Felére csökkentené a telekkönyvek kiállításáért fizetett díjakat, a kataszteri hivatalok most rendkívül nagy árakkal dolgoznak, ezért az emberek nem intézik el a hivatalos átíratást, hisz egy tízhektáros terület esetén ez a négyezer lejt is elérheti. Ha megadják a kedvezményt, a földek jogi helyzete is rendeződik, és pénzforrást is jelenthet — véli a szenátor. Három hete javasolták, növeljék meg az államnak tartozó cégek büntetőkamatát, három hónap után akár 15 százalékra. A rendelkezést csak azokra alkalmaznák, akik hanyagságból nem fizetnek, és nem rónának ki büntetést azokra a cégekre, amelyeknek az állam is adósa. ,,Ösztönző és nem büntető intézkedés akar lenni" — mondotta. Albert Álmos szerint kedvezményeket kellene nyújtani a külföldi befektetőknek, területadó- és társadalombiztosítási mentességet, ha nem teszik, nem jönnek beruházásokkal, és nem csak a költségvetési bevételtől esik el a büdzsé, de új munkahelyeket sem hoznak létre.
A szenátor szerint a demokrata-liberálisok nem viszonyulnak kellő nyitottsággal a gazdaságserkentő elképzelésekhez, szemléletváltásra lenne szükség a DLP-ben. Két éve halogatják az intézmények átszervezését és a decentralizációt, nem akarják a döntéseket a helyiekre bízni. Albert Álmos elmondta, javasolták a bányatörvény módosítását, hogy az altalajkincsek után befizetett illeték bár egy része helyben maradjon, igen nagy összegről van szó, a borvíz, kő, szén kitermelése nagyon jól jövedelmez, minimális az ellenőrzés, nagyon sok a lopás, és már az is jelentős összeggel gazdagítaná a székelyföldi önkormányzatokat, ha ezt a pluszt nekünk hagynák — mondotta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki megy, ki marad? – Megfelezi az államtitkárok és alprefektusok számát a Boc-kormány
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, tárcánként csak két-két államtitkár maradhat, csak a belügy, a külügy és a pénzügy kivétel, ahol háromra maximálják az államtitkárok számát.
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a jelenlegi ötven államtitkár közül csak harminckettő maradhat meg. A minisztériumok többsége ezentúl legfeljebb csak két államtitkárt foglalkoztathat, kivétel a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium, ahol három államtitkár maradhat.
A kormány döntése értelmében a jövő héttől az alprefektusok száma is megfeleződik, miután valamennyi megyében a jelenlegi két alprefektus helyett csak egy marad hivatalában. A központi államapparátust érintő takarékossági intézkedéseket azt követően hozta meg a kormány, hogy 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket.
Arányos veszteség
Azt még nem tudni, milyen mértékben érinti az államtitkárok és alprefektusok számának csökkentése az RMDSZ-es tisztségviselőket. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető kérdésünkre elmondta: a jövő heti kormányülésen születik döntés arról, kiktől kell majd megválni, ezt megelőzően azonban a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács egyeztet személyi kérdésekben.
„Bárhogyan is lesz, legfeljebb koalíciós súlyunk arányában veszíthetünk el tisztségviselőket. Így mondjuk minden öt PD-L államtitkárral együtt egy RMDSZ-es is távozhat. Ám nem szeretnék a kormányzati partnereinkkel történő egyeztetések előtt jóslatokba bocsátkozni” – mondta a politikus, aki a koalíciós tanácsnak is tagja.
Olosz tájékoztatása szerint az államtitkárok esetében a miniszterek, az alprefektusok esetében a belügyminiszter terjeszti elő az elbocsátandó személyek listáját. Ezekről a nevekről egyeztetnek előbb a koalícióban, majd döntenek a kormányülésen.
Jelenleg az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar).
Leépítésekre készülnek a minisztériumokban is
Három minisztérium is közzétette már, hogy milyen leépítéseket tervez. A Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca 1621 tisztséget szüntet meg, ezeknek több mint fele jelenleg betöltetlen. A leépítések nyomán 7,7 millió lejt takarítanak meg az államkasszának. Jelenleg az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézményekben 9 920 tisztséget tartanak számon.
Sokkal nagyobb „árat” fizet az oktatásügyi minisztérium, ugyanis Daniel Funeriu tárcavezető szerint a szeptembertől megszüntetendő tizenötezer tisztség közül jelenleg tízezer betöltött állás, tehát az azokat elfoglaló munkatársakat elbocsátják. Hozzátette: a kinevezett tanárok nincsenek veszélyben, ők továbbra is a rendszerben maradnak.
A munkaügyi minisztérium esetében máris döntött a kormány: 2529 állást szüntettek meg, ami a tárca alárendeltségébe tartozó személyi állomány 19 százalékát és a fizetési keret 25 százalékát teszi ki. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: Valós reformok – csak kormányzással
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal” – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb” témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Az SZKT tegnapi ülésén eldöntötte: 2011. február 26–27. között szervezik meg az RMDSZ X. kongresszusát. Ennek helyszínéről szeptember 10-én határoznak majd. A területi szervezetek ez időpontig nyújthatnak be pályázatot a kongresszus megszervezésére vonatkozóan. Szabadság (Kolozsvár)

Băsescu: Románia érdekeit sértette meg Frunda
Traian Băsescu államfő Románia érdekeit sértő magatartással vádolta meg Frunda György szenátort, akit a fő felelősnek tekint abban, hogy ismét korlátozta a parlament a magas rangú tisztségviselők vagyonát vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét. A magyar politikus több javaslatát is elfogadta korábban az ANI működését szabályozó törvény parlamenti vitájakor. A jogszabály végső változata az államfő és több romániai civil szervezet szerint megnyirbálja a korrupció visszaszorítására hivatott intézmény hatásköreit. Az államfő azt követően foglalt állást az ANI kérdésében, hogy korábban visszaküldte a parlamenthez az intézmény működését szabályozó törvényt, de hiába, mert a szenátus elutasította észrevételeinek jelentős részét.
Băsescu és a civil szervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy nem alakulhatnak meg az ítélőtáblák mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonvizsgáló bizottságok, és az ügynökség valamennyi tisztségviselő esetében mandátumuk lejárta után csak egy évig vizsgálódhat az államfő által javasolt három év helyett. Băsescu a közszolgálati televíziónak adott csütörtök esti interjújában kijelentette, hogy Frunda a jogszabályról folytatott vitán Románia érdekeit sértő álláspontot képviselt, de nem azért mert magyar, hanem – mint mondta – vélhetően „neki és a klientúrájának rejtegetni valója van”. Băsescu ugyanakkor kijelentette, hogy az RMDSZ-el eddig jól együttműködtek minden kérdésben, leszámítva az ANI-t. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szerint az ügynökség törvényének felhígításában egyformán felelősek a demokrata párti és az RMDSZ-es törvényhozók.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy az ANI működésére különösen odafigyel az Európai Bizottság, amely Románia 2007-es EU-csatlakozása után is figyelemmel kíséri a hazai igazságszolgáltatást. A monitorizálás megszüntetésének egyik feltétele az, hogy az ANI hatékonyan működjön. Băsescu szerint Románia kompromittálta magát Brüsszel előtt, és eljátszotta hitelességét a mostani jogszabály elfogadásával, amit már az államfő sem fordíthat vissza, hanem köteles aláírni az alkotmány szerint.
Frunda György ezzel szemben azt állítja, hogy Románia érdekeivel összhangban van a jogszabály, és szerinte az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok alkotmányellenesek, ezért nem támogatta a létrehozásukat. Szerinte a jogszabály a mostani formájában nem gyengíti az ANI hatásköreit. A szenátor cáfolta, hogy egyéni érdekek vezérelték volna, és emlékeztetett arra, hogy a román szenátus 115 támogató szavazattal fogadta el a törvényt egy tartózkodás mellett, így nem ő egyedül döntött a jogszabály végleges formájáról.
Az államfő ismét bírálta a kormányt amiatt, hogy valamennyi jövedelem megadóztatása helyett az áfa (TVA) emelését választotta. Băsescu szerint a kormánykoalíció egyik pártja nem értett egyet az ezer lej alatti nyugdíjak megadóztatásával. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: nem a függetlenek által létrehozott Románia Haladásáért Országos Szövetségre utalt, de nem volt hajlandó elárulni, hogy mely pártra gondol. Így csak az RMDSZ-ről vagy a Demokrata Liberális Pártról (PD-L) lehet szó. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Băsescu nem az RMDSZ-re utalt. Szabadság (Kolozsvár)

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)

Paloták közötti harc a nyugdíjak adózásáról
Traian Băsescu államelnök szombaton a Neamţ megyei Doljeşti-en, az áfaemelés miatt növekvő árakra panaszkodó helybélieknek elmondta, hogy az áfát ismét csökkenteni kell és az összes nyugdíjat meg kell adózni. Nyilatkozatára Emil Boc kormányfő vasárnap, Tulceán válaszolt, újságírói kérdésre leszögezve: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget, mert a nyugdíjak megadóztatása nem elegendő. A „nyilatkozatháborúra” szinte azonnal többen is reagáltak: Borbély László miniszter szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében, esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról. A szociál-demokrata Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a Băsescu és a Boc közötti „háború” csak színjáték, a PD-L népszerűségének megtartása érdekében.
Traian Băsescu államelnöknek – szombati, Neamţ megyei látogatása során – egy öregasszony arra panaszkodott, hogy kicsi a nyugdíja és kérte, ne csökkentsék. „Nem csökkentjük, megadózzuk” – válaszolta Băsescu, mire a nő folytatta panaszát: nincs amiből élnie, megdrágult a kenyér is. Az elnök erre azt válaszolta, hogy a kenyér az áfaemelés miatt drágult, majd kijelentette: „az áfát újra csökkenteni kell”.
Băsescu már csütörtökön, a TVR esti műsorában „hadat üzent” a kormánynak, azt nyilatkozta: nem tudja elfogadni, hogy a kormány azt mondja, csökkenteni kell a fizetési és személyzeti kiadásokat, és közben ezek emelkednek. „A kormány is egyet mondott és mást csinált. A központi apparátusban is nőtt a fizetésekkel járó költség, s ez beárnyékolja a kormányhoz fűződő kapcsolatomat” – mondotta Băsescu, aki azt is kifejtette: ellenzi az áfaemelést. Állítása szerint Emil Boc kormányfő az áfa emelése helyett vállalhatta volna egy sürgősségi kormányrendelettel a nyugdíjak megadózását.
Băsescu kijelentéseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget. Kifejtette, ha minden nyugdíjat megadóznak, akkor az áfa néhány százalékkal csökkenthető, de marad egy rész, amire fedezetet kell találni és a kormány éppen ezért különböző forgatókönyveken dolgozik. „Senki számára nem öröm az áfaemelés. De abban a pillanatban sem törvényesen, sem politikailag nem volt más lehetőségem” – mondotta Boc.
Mircea Geoană, a szenátus elnöke az elhangzottak kapcsán úgy vélte, blöff a Cotroceni és Victoria palota közötti harc: Băsescu, Boc és a PDL közötti viszony köldökzsinórszerű. „Mindez csak a látszatért van. Első szakaszban Băsescu úr próbálta felvállalni a népszerűtlen intézkedéseket. Most amikor látja, hogy a dolgok rosszul alakulnak számára is és a PDL számára is, próbál eltávolodni, úgy tesz, mintha éket verne önmaga, a PDL és Boc közé. Ez mind nem igaz, a megoldásokban szenvednek hiányt” – mondta, majd a nyugdíjak megadóztatására vonatkozó javaslatról elmondta: a kis és közepes nyugdíjak esetében ez „gyilkos és embertelen”.
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról, de nem ért egyet minden nyugdíj megadóztatásával. „A nyugdíjtörvény a parlamentben van és év végéig el kell fogadni. Beszélhetünk az adóról is, de nem így, egyik napról a másikra” – vélte, majd kiemelte: jelen pillanatban korai az áfáról, adókról, nyugdíjakról beszélni. „Ez a kormány felelőssége. Meglátjuk ősszel, annak függvényében, hogyan alakul a gazdaság. Korai és értelmetlen minden nap erről a témáról beszélni” – összegzett. Szabadság (Kolozsvár)

Ne próbáljanak kiszorítani!
Kár, hogy Frunda György épp Oroszországban tartózkodott a pénteki SZKT alatt, s így levélben volt kénytelen megfogalmazni az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos aggályait, s lehetőséget adott arra is, hogy Markó Béla a helyzethez egyáltalán nem illő szarkazmussal levelezőtagnak nevezze a szövetség politikáját bíráló szavakkal illető szenátort.
Frunda tulajdonképpen azt fogalmazta meg, ami a köznép ajkán forog: Markóék nyakig merültek a Demokrata Liberális Párt, illetve Băsescu elnök irányította kormányzási politikában, elveszítették realitásérzéküket, azt gondolják, hogy kisebb-nagyobb szépségflastromaikkal elterelhetik a közvélemény figyelmét megalkuvó és a kisebbség tagjai számára káros viselkedésükről.
Frunda György levelében kifejtette: nem volt szerencsés, hogy kormányelfoglaltságaikra hivatkozva Markóék elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának két héttel korábbi ülését, így a testület konzultálása nélkül vállalták, hogy fenntartás nélkül támogatják Bocék megszorító intézkedéseit. Emlékeztette a szövetségi elnököt, hogy a frakció Traian Băsescuval való találkozásakor elmondta: a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, mégis az RMDSZ vezetősége a kormány támogatása mellett döntött. Helytelen volt belemenni abba is, hogy az RMDSZ-képviselők és -szenátorok megszavazzák a demokraták által javasolt mindhárom alkotmánybírót, mert így hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai jogrendszer egy autoritárius állam felé tolódjék el.
A legsúlyosabb következményekkel járó döntésnek Frunda a kormány felelősségvállalását, a fizetések és nyugdíjak megnyirbálását, valamint az utólagos áfamódosítást nevezte. Főként, mert egyetlen gazdasági fejlesztési javaslat nélkül fogadták el azt, ami elszegényedéshez vezet, és csak rövid időre szóló foltozást jelent.
A szenátor úgy véli, az RMDSZ túl sokat adott, túl keveset kapott e kormánykoalícióban: nincs még tanügyi törvény, a státustörvény még ,,bizottsági szinten sínylődik", s a koalíciós partnerek ,,nem mutatnak igazi hajlandóságot az együttműködésre". Felkérte a kormány magyar tagjait, ne fogadjanak el több olyan intézkedést, mely a reáljövedelem csökkenését eredményezi. S ha őszig sem szedi össze magát a kormány, nem fogad el adócsökkentő, gazdaságélénkítő intézkedéseket, lépjenek ki a koalícióból. Népszerűségük ugyanis mélypontra jutott.
Vajon Markóék megszívlelik-e Frunda György tanácsait? És vajon eleget tesznek-e ama kérésének, hogy ne tekintsék belső ellenzéknek vagy ellenfélnek, és ne próbálják kiszorítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ is érintett az államapparátusi karcsúsításban
Egy államtitkári és várhatóan három alprefektusi tisztséget veszít az RMDSZ a központi államapparátus már korábban beharangozott karcsúsítása miatt – jósolják a politikai elemzők.
A bukaresti napilap szerint a romániai kormánykoalíció két pártja – az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PD-L), egyeztetésén úgy alakult, hogy a kisebbik kormánypártnak a fejlesztési minisztériumnál kapott államtitkári posztról kell lemondania. Az RMDSZ-nek járó tisztséget jelenleg Tánczos Barna tölti be, aki azonban előreláthatólag nem marad megbízatás nélkül: Haschi András államtitkár helyét veszi át a mezőgazdasági minisztériumban. A lapértesülést Tánczos Barna is megerősítette.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha, nevezetesen a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik megszűnő tisztség vagy a Bihar, vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. Az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdasági), Király András (oktatási), Moldován József (távközlési), Niculescu Tóni (külügyi) és Tánczos Barna (fejlesztési). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Emil Boc miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy takarékossági megfontolásokból megfelezi az alprefektusok, illetve 59-ről 32-re csökkenti az államtitkárok számát. Népújság (Marosvásárhely)

Tisztségeket veszíthet az RMDSZ
Az RMDSZ két alprefektusi mandátumról kénytelen lemondani, Teleorman és Argeş megyében a központi közigazgatás apparátusának karcsúsítása miatt – tudtuk meg Kelemen Hunor művelődési minisztertől.
Emellett kérdéses a Beszterce-Naszód megyei is: ez cáfolni látszik azokat a híreket, miszerint a szövetség várhatóan valamelyik partiumi megyében, Biharban vagy Szatmárban veszíti el a harmadik alprefektusi mandátumot.
Ezt az információt lapunk érdeklődésére Pataki Csaba Szatmár megyei alprefektus sem tudta megerősíteni. Mint ismeretes, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Horváth Levente Arad, Kálmán Zoltán Argeş, Pataki Csaba Szatmár és Sarkady Zsolt Bihar megyében kapott alprefektusi kinevezést az RMDSZ színeiben. Az Új Magyar Szó korábbi információi szerint az RMDSZ várhatóan egy államtitkári és három alprefektusi tisztséget veszít el. A koalíciós partner Demokrata-Liberális Párt (PDL) döntése révén a szövetség lemond a fejlesztési minisztériumban betöltött államtitkári mandátumról. A tisztséget egyébként januártól Tánczos Barna töltötte be, aki az átszervezés révén várhatóan Haschi András mezőgazdasági államtitkár helyét veheti át – közölte a napilap.
Mint ismeretes, a költségcsökkentő intézkedések keretében a kormány múlt heti ülésén jelentős lefaragásokról döntött a közszférában. A határozat szerint minisztériumonként kettőre csökkentik az államtitkárok számát, ez alól csak a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium kivétel, ahol három államtitkár marad. Így az államtitkárok száma a jelenlegi 57-ről 32-re csökken. Az RMDSZ hat államtitkári tisztséget kapott az év elején: Borbély Károly a gazdasági minisztériumban, Haschi András a mezőgazdasági, Király András az oktatásügyi, Moldován József a távközlési, Niculescu Tóni a külügy-, Tánczos Barna pedig a fejlesztési miniszériumban kapott kinevezést, míg Markó Attila államtitkári státusban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Emellett arról is döntés született, hogy az eddigi kettő helyett minden megyében egy alprefektus marad. Emil Boc kormányfő leszögezte: az alprefektusok számát ötven százalékkal csökkentik, anélkül azonban, hogy a tisztségükből felmentett tisztségviselőket kormányellenőrré neveznék ki. Krónika (Kolozsvár)

Frunda: az államfő politikai bosszúállásának lehetünk szemtanúi
„Traian Băsescu politikai vendettát indított ellenem, támadásai erkölcstelenek, és politikailag elfogadhatatlanok” – mondta a Szabadság kérdésére Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az államfő az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben eszközölt módosítások kapcsán Románia érdekeit sértő magatartással vádolta a magyar politikust.
Traian Băsescu szerint a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatára hivatott intézmény jogköre jelentősen halványodott néhány, Frunda György által javasolt indítvány elfogadása nyomán. Ezért az államfő kedden este az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslásért, bár paradox módon, a jogszabályt pontosan azért kellett módosítania a parlamentnek, mert korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált néhány, a személyi adatvédelemre vonatkozó kitételt. Frunda György elmondta: politikai bosszúállásról van szó az államfő részéről, mivel elsők között ellenezte a 1000 lej alatti nyugdíjak megnyirbálását, illetve azzal sem értett egyet, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) három alkotmánybírát nevezhessen ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Frunda György kezdeményezésére a szenátus törölte a jogszabályból az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok létrehozására irányuló cikkelyt, a politikus elmondta: az egy bíróból és két ügyészből álló bizottságnak jogában állt volna bizonyítékokat eszközölni, illetve ítéletet hozni. Ilyenképpen rendkívüli bírói testületek jöttek volna létre, Románia alkotmánya és a nemzetközi emberjogi egyezmények azonban egyértelműen tiltják a rendkívüli igazságszolgáltatási fórumok létrehozását – magyarázta Frunda György. „1968-ban például elfogadták Romániában az úgynevezett 18-as törvényt, amely hasonló módon, bírókból és ügyészekből álló testületeket teremtett. Ezek szintén vagyonellenőrzés céljából alakultak, és amennyiben a polgár nem tudta felmutatni akár a televízió vagy hűtőszekrény vásárlást igazoló számláit, mindezeket elkobozták – mondta a szenátor. „Immár 35 éve vagyok ügyvéd, s ne mondja nekem senki azt, hogy egy ilyen hatóság létrehozása által 2010-ben nem következhettek volna be visszaélések. Ügyvédként, és a szenátus emberjogi bizottságának tagjaként kötelességem volt a bajt meg előzni” – hangsúlyozta Frunda.
A jogszabály másik kifogásolt szakasza a köztisztségviselők vagyonosodására irányuló kivizsgálási időtartamra vonatkozott. „A mandátum idejéhez hozzáadandó három év túl sok lett volna, hiszen ezáltal a vizsgált személyt folyamatos és túlzott bizonytalanságban tartották volna” – vélekedett a szenátor. Frunda György szerint ugyanakkor az sem helytálló kritika, miszerint a módosítások nyomán az ANI működését szabályozó törvény csorbítaná az intézmény jogkörét. „Az ügynökség most is ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint eddig, tehát az ügyészségen vagy a pénzügyi hivatalon keresztül fordulhat megkeresésével a törvényszékhez. A vagyon ellenőrzést semmi nem gátolja, de a kivizsgálást és ítélkezést nem rendkívüli bíróságoknak, hanem az igazságszolgáltatási rendszer ügyészeinek és bírói testületeinek kell végezniük – jelentette ki az RMDSZ-es szenátor.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

A kormánypárti frakciók is feltételeket állítanak Bocnak
Ha a kormány nem valósítja meg mindazt, amit ígért, akkor nem tudjuk garantálni, hogy minden honatyánk az ősszel benyújtandó bizalmatlansági indítvány ellen szavaz – jelentette be Traian Igaş, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakciójának vezetője. Elmondta továbbá, hogy a frakció és a kormány közötti egyezség értelmében a parlamenti csoport azzal a feltétellel támogatja a Boc-kabinetet, ha az gyors és hatékony lépéseket tesz az államapparátus csökkentése és a költségek racionalizálása érdekében.
„Mi betartottuk az egyezség ránk eső részét, most a minisztereken a sor, hogy végrehajtsák azt, amit nyilvánosan vállaltak” – fejtette ki Igaş. Hozzátette: ellenkező esetben megismétlődhet az, ami a májusi bizalmatlansági indítványkor történt. Mint ismeretes, akkor több PD-L-s honatya nyíltan megszavazta az ellenzékiek kezdeményezését.
Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint egyelőre nem vetődött fel „komolyan” a kormányból való kilépés lehetősége, bár több kollégája hasonló véleményt fogalmazott meg. A Mediafax hírügynökség azt követően kérte Fekete András Levente véleményét, hogy Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei képviselője attól tette függővé a kormányon maradást, hogy sikerül-e bevinni a 2011-es költségvetésbe a szövetség javaslatait, és alkalmazzák-e gazdaságélénkítési intézkedéseit.
„Jelenleg nem folynak tárgyalások a kilépésről. Mi azért léptünk be a kormánykoalícióba, hogy kormányozzunk, de ha a válságkezelési javaslatainkat nem veszik figyelembe, ha ezeket nem fogadják el, ha a költségvetési tervezet, amelyet október 15-ig be kell mutatni a parlamentnek, nem tartalmazza az általunk javasolt intézkedéseket, akkor a 2010-es utolsó negyedévi Szövetségi Képviselők Tanácsának figyelembe kell vennie ezt a lehetőséget is” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-es képviselők támogatnának-e egy esetleges bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék kezdeményezne, Lakatos nemmel válaszolt. „Mi megpróbálunk minden intézkedést elfogadtatni a költségvetés parlamenti vitájáig. Ez lesz a koalíció szakítópróbája, nem a bizalmatlansági indítvány” – jelentette ki. Hozzátette: ha a 2011-es költségvetést nem támogatja a parlamenti többség, le kell cserélni a kormányt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Sarkady: nem értem, miért menesztettek?
A utóbbi időben nehezen érti egymást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt a kormánykoalíción belül, a nagyobbik kormánypárt ugyanis egyre kevésbé veszi figyelembe az RMDSZ javaslatait, így eshetett, hogy Bihar egy PDL-s kormánybiztossal és egy szintén PDL-s alprefektussal maradt – jelentette ki csütörtökön Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy a kormány által meghirdetett költségcsökkentő intézkedések részeként a megye RMDSZ-es alprefektusának, Sarkady Zsoltnak távoznia kell hivatalából.
Sarkady elmondta: nem tudja, milyen elvek alapján dőlt el, hogy kettejük közül ki maradhat meg tisztségében. Úgy tudja, még mindig fennáll a lehetősége, hogy az RMDSZ egy Kárpátokon túli megye alprefektusi tisztségéről mondjon le, ne pedig egy aránylag nagy számú magyar közösség által lakott szórványmegyéről. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének operatív tanácsa közleményében ezt írja: „Bihar az egyetlen olyan 20 százalék fölötti magyar lakossággal rendelkező megye, amelyben sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem tölt be magyar ember. Reméljük, a leváltással nem a kormányzati, szervezeti munkát, illetve döntéseket bíráló véleményünket «honorálták»”.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra
A román pártok és vezetőik pénteken össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, az Európai Parlament (EP) alelnökére, akit a koszovói függetlenség és a székelyföldi autonómia kapcsán tett tusnádfürdői kijelentései miatt bírálnak.
A Mediafax hírügynökség szerint Tőkés előző napi tusnádfürdői előadásában kijelentette: miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, utcára vonulhatnak, ha szükséges.
Az EP alelnökének kijelentése kapcsán Emil Boc román miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, nem válhat alku tárgyává. A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, hiszen „nem csak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD szerint Tőkés nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen felbújtja a romániai magyarokat erőszakos cselekményekre.
Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért várja, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vonja meg politikai támogatását Tőkéstől az Európai Néppárt frakciójában.
Az RMDSZ-szel és a Fidesszel együtt az Európai Néppárthoz tartozó PD-L európai parlamenti képviselője, Cristian Preda szerint is Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról elfogadhatatlan, és nem szolgálja a román-magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. Szabadság (Kolozsvár)

Együttműködési érdekek
Orbán Viktor és Traian Băsescu közös tusnádfürdői előadása távolról sem volt annyira látványos, mint a tavalyi, amikor a választási kampányok kényszere alatt egyik politikus sem ódzkodott az éles kijelentésektől. Mostani előadásában a frissen újraválasztott román államfő és magyar miniszterelnök szemmel láthatóan kerülte a kényes témákat, Traian Băsescu udvariasan mellőzte a romániai magyarság autonómiatörekvései kapcsán elhangzott nyilatkozatokat, Orbán Viktor pedig a közép-európai együttműködési lehetőségek mellett román fül számára ártatlan magyarországi belpolitikával spékelte mondandóját. Semmi „gyúlékony” anyag, olyan, amely a szokásosnál hangosabb tetszésnyilvánítási vagy egyet nem értési reakciót váltott volna ki a közönségből. Egyedül Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke érintette az autonómiát, de ő is a megszokottnál finomabban, óvatosan becsomagolt formában lebbentette fel a témát.
Mindez világos jelzés arra, hogy a Románia és Magyarország közötti viszony a következő időszakban fellendülhet, és olyan pragmatikus keretek közé terelődik, amely valóban példátlan. A két ország elsősorban az Európai Unió keretében talál egymásra. A nagy európai közös témák mentén erősítheti egymást Bukarest és Budapest, amelyek Varsóval kiegészülve regionális vezetői szerepkörre tehetnek szert. Növelhetik együtt Közép-Európa befolyását a sokszínű, számos és összetett problémákkal terhelt Európai Unión belül, amelyben sokszor háttérbe szorulnak az újonnan csatlakozott tagállamok érdekei. Most jó lehetőség nyílik ennek a tényállásnak a javítására. Európai színtéren nem nehéz közös célkitűzéseket, programokat, együttműködési felületeket találniuk a mostani román és magyar vezetőknek, hiszen az agrárpolitika, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiabiztonság mind olyan terület, amelyen a román–magyar együttműködés dinamikus lendületet kaphat.
A következő két évben ezek a közös, főként gazdasági témák fognak előtérbe kerülni, hiszen mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L), mind a Fidesz azt hangoztatja, hogy remek kapcsolatokat ápolnak. A közös néppárti tagság is kötelezi a feleket az összhang keresésére, márpedig ez utóbbi alapja nem teremtődhet meg, ha a megosztó kérdéseket tolják előtérbe. A román–magyar kapcsolatoknak – akárcsak az MSZP-s magyar kormányzat idején – lesz egy gazdasági nemzetközi vonzata, amelynek keretében a felek különösebb nehézségek nélkül egymásra hangolódnak, és marad természetesen a kisebbségpolitikai témakör, amelyben a mozgástér már sokkal szűkebb.
A romániai magyarság kollektív jogainak a kodifikációja ügyében a Fidesz sem valósíthatja meg azt, amit az Orbán Viktor vezette alakulat ellenzékből az elmúlt nyolc évben rendszerint felrótt az MSZP–SZDSZ alkotta kormányzatnak, vagyis azt a kemény fellépést, ami hangzatos nyilatkozatok terméketlen talajra hullása, majd kimúlása formájában nyilvánul meg.
A Fidesznek szorosan egyeztetnie kellene az RMDSZ-szel ahhoz, hogy a kisebbségi jogok terén is kamatoztatni tudja az Orbán és Băsescu közötti – a magyar miniszterelnök szavai szerint – szívélyes, a politikában barátinak nevezett viszonyt, és valamelyest tágítsa a nem túl tágnak bizonyuló mozgásteret. Egyelőre azonban nincsenek jó remények arra, hogy a Fidesz és az RMDSZ viszonya látványosan javuljon, ami önkéntelenül széthúzást eredményez, akárcsak az erdélyi magyar–magyar összefogás meddősége. Hiszen a tavalyi európai parlamenti választások óta semmilyen lényegi tartalmat nem produkált az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködése.
Ezek a repedések tovább gerjesztik a romániai magyar közösség szétfejlődését, amit magának a közösségnek a sokszínűsége is felerősít. A magyar–magyar együttműködés leegyszerűsítése politikai harcokra nem szerencsés, hiszen a választási politikai célok elérése mellett az összefogásnak egyesítenie kellene a közösségi szellemi erőt is, amivel a szétfejlődést megállító stratégiákat lehet kidolgozni. Ezt a szétfejlődést egyelőre a politikai nyilatkozatokban rendszerint felbukkanó bűvös autonómia fogalommal törekednek valamelyest leplezni, de kétséges, hogy ez sikeres stratégia, ha belátható időn belül a szóhoz nem rendel konkrét tartalmat, cselekvési tervet a magyar politikai elit. A kérdés összetettsége miatt, csak konkrét elemeire bontásával lehet megérteni és megértetni, miből áll az autonómia. Tény, hogy annak több elemét is már szavatolják a román jogszabályok, főleg a kulturális autonómia megannyi darabját.
A létező jogok hatékonyabb kihasználása és következetes érvényesítése érdekében végzett tudatosító munkával lehet tágítani a kisebbségi jogok jelenleg elmozdíthatatlannak látszó korlátait, hiszen akkor az erdélyi magyarok kevésbé érzik majd úgy, hogy politikusaik a valójában nagyon fontos, csak a mindennapok gürcölésében nem mindig nyilvánvaló regionális és globális gazdasági érdekek oltárán áldozzák fel az önazonosság megőrzéséhez kapcsolódó célokat. Ma már ugyanis erős gazdaság nélkül nem létezhet erős önazonosság.
BORBÉLY TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár)

TUSVÁNYOS 2010
Orbán-koncert három frontemberrel
Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással
Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”.
Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket.
Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le.
Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal.
Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő a határon túli románok sorsát is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak.
Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő.
Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak.
„Békés kisebbség vagyunk”,
szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében.
„Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az, versenyképesek lesz-e Európa, vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot.
Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.
„Ma beteg dolgok történnek a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe.
A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni.
„Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le.
Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek Európa lezüllése ellen; meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot.
A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta.
Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte.
Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé, nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik.
A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor.
„Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni?
A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki.
Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki: hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány, a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta.
Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája.
Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem.
A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás: a tanügyi autonómia lenne az igazi.
Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni.
Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta.
Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta.
Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu.
Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő mindig a jövőről szeret beszélni.
A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta. Transindex.ro

Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellen
Az alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett tegnap a főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. A politikus a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt támadja az Európai Parlament alelnökét. Ezzel egy időben a szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata-liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól.
Tovább folytatódik a román politikusok hadjárata Tőkés László ellen az Európai Parlament alelnökének a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott kijelentései miatt. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Tusványoson azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát.
A volt református püspököt a hét végén is élesen támadó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) tegnap felszólította Traian Băsescu államfőt: vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki szerintük „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából az utcára hívja” az embereket. Emlékezetes, Tőkést az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki a román államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével tavaly decemberben, a forradalom 20. évfordulóján.
„Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – hangoztatta tegnap Mihai Voicu, a PNL szóvivője, aki szerint Tőkés olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja „alkotmányellenes tettek elkövetése”. Voicu különben nyilvánvalóan csúsztat, Tőkés ugyanis nem hívta utcára az embereket; mint arról már beszámoltunk, a Tusványoson Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket.
A liberálisok ugyanakkor felszólították a PDL-t, vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől. Theodor Stolojan, a PDL alelnöke azonban tegnap leszögezte, alakulata nem kezdeményez ilyesmit, szerinte ugyanis az EP nem úgy működik, hogy „ma megadod, holnap pedig visszaveszed” a politikai támogatást.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Toró: a bűnvádi feljelentés a legszélsőségesebb az összes állásfoglalás közül
Az EMNT alelnöke szerint Tőkést felhívta Băsescu, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen..
Sokféle reakció érkezett a román politikum részéről Tőkés László tusványosi kijelentéseit követően, azonban a Mircea Jorj által Tőkés László ellen beterjesztett bűnvádi feljelentés a lehető legszélsőségesebb az összes lehetséges politikai állásfoglalás közül – véli Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Kérdésünkre elmondta, elszomorítónak tartja azt, hogy a méltatlankodó politikusok zöme nincs tisztában olyan alapvető európai értékekkel, mint például a szólásszabadság, a politikai véleményformálás és a szabad gyülekezési jog. „Megpróbálják belpolitikai viszálykeltésre felhasználni Tőkés nevét. Tulajdonképpen az ellenzék Băsescun akar ütni azzal, hogy Tőkés ellen kirohan” – mondta Toró, és emlékeztetett, hogy Traian Băsescu Orbán Viktor és Tőkés László társaságában tartott beszédet múlt szombaton, a Tuványos zárónapján, a három politikus beszéde pedig eléggé konvergens volt.
Elmondta, szó sincs arról, hogy Tőkés interetnikai konfliktust szított volna. Emlékeztetett, az EP alelnöke azt mondta, hogy Koszovó és Székelyföld nagyjából azonos mérető régiók. Ha a koszovói albánoknak sikerül kivívniuk függetlenségüket, akkor Székelyföldnek is sikerülhet kivívnia az autonómiát. Toró tájékoztatott arról, hogy Tőkés az ő gondolatmenetét folytatta akkor, amikor az önrendelkezés kikövetelése módozatai kapcsán nyilatkozott. Elmondta, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán ő maga arról beszélt, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió kijelölése mellett kell kiállni. „A mi olvasatunkban ez a felosztás előszobobája a területi közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Toró. Tőkést tovább idézve Toró elmondta, az önkormányzati képviselők nagygyűlésén lehetne kinyilvánítani a területi autonómia iránti igényt. Ha Bukarest ezt sem hallaná meg, akkor békés módszerekkel, európai eszközökkel, például katalán mintára, 100 ezer ember utcára vonulásával lehetne felhívni a figyelmet a székely nép önrendelkezési akaratára. Toró rámutatott, néhány józan román politikus fel szerette volna hívni a figyelmet a csúsztatásokra, azonban a PNL és a PSD vezetőinek nem érdeke az igazság keresése. Az ellenzék mellett a PDL néhány politikusa is Tőkés ellen hangolta a közvéleményt ebben a kérdésben, de például ők azért tették, mert párton belüli mérkőzéseket folytattak
Toró még azt is elmondta, hogy Traian Băsescu államfő a szabadegyetem leteltével telefonon kereste meg Tőkést, és megköszönte neki, amiért nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen. (az előbbi mondatban Toró T. Tibor kérésére helyesbítést eszközöltünk - szerk. megj., 21:31, 27.7.201)
Megkérdeztük Torótól, hogy nem gondolja-e azt, hogy a romániai magyar politikai vezetők is támadási felületet hagynak az autonómia-ellenes román politikusoknak azáltal, hogy a román közvéleményt nem tájékoztatják megfelelően az autonómiára vonatkozó elképzeléseik kapcsán?
Az EMNT alelnöke elmondta, biztos, hogy lehet jobban kommunikálni az autonómia ügyében a román közvélemény felé, sőt, az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanácsnak (EMEF) is az a létjogosultsága, hogy az autonómia ügyében azonos álláspont kidolgozására kínáljon teret a romániai magyarság vezetőinek. Toró leginkább azt tekinti hiányosságnak, hogy nincs meg a megfelelő konszenzus az autonómia kérdésében, ilyen körülmények között pedig nehéz pontos és határozott üzeneteket megfogalmazni a románság felé. Ugyanakkor az RMDSZ középszintű vezetőit bírálta. Elmondta, néhány megyei vezetőnek le kellene arról szoknia, hogy elhatárolódik Tőkéstől. „Ha erről sikerül leszokni, és legfeljebb árnyalatbeli különbségekkel sikerül ugyanazt mondani, akkor hatékonyabbá válik a kifelé való kommunikáció. Transindex.ro

Tovább élő hamis mítoszok
Túl a csalódáson, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig nemzetféltő, felbőszült nacionalizmus a válasz az amúgy többször megfogalmazott székelyföldi autonómiaigényre, a Tőkés László elleni szűnni nem akaró hadjárat számos olyan tanulságot tartogat, amelyet érdemes lenne megfontolniuk az erdélyi magyarság vezetőinek.
Annál is inkább, mert úgy tűnik, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem rombolta le azokat az előítéleteken alapuló hamis mítoszokat — mint Erdély elszakítása, állam létrehozása az államban, hogy Székelyföldön nem adnak kenyeret a román vásárlónak —, amelyekkel folyamatosan szembesülünk, valahányszor az önrendelkezés szóba kerül.
Az egyik ilyen tévhit a román pártokkal kapcsolatos: a jelenlegi alakulatok rendre túllicitálják egymást a magyarellenességben, valahányszor érdekeik megkívánják ezt. Ki ne emlékeznék, nem is olyan régen még szomorúan konstatáltuk, miként üt meg egyre nacionalistább húrokat a Demokrata Liberális Párt, az ő gáncsoskodásuk miatt rekedt meg a liberális kormányzás idején a kisebbségi törvény is, de most is akadnak olyan hangok, miszerint tévedés volt Tőkést támogatni az Európai Parlament alelnöki tisztségébe. A szociáldemokraták esetében előbb a diplomata Mircea Geoană, majd az ifjú titán Victor Ponta példája bizonyítja: a kommunista utódpárt képtelen változtatni több évtizedes beidegződésein. A legelkeserítőbb mégis a liberálisok reakciója, akik nem restellik az állami kitüntetés visszavonását követelni a kommunizmus elleni harc szimbólumának számító Tőkés Lászlótól.
Hiába volt megbízható, hűséges partnere az RMDSZ valamennyi előbb említett alakulatnak, úgy tűnik, a magyar—román együttműködés csakis érdekek mentén zajlott. Persze, könnyen megeshet, hogy ,,mindössze” politikai tőkét igyekszik kovácsolni a két ellenzéki párt, ott, ahol éri, most éppen a magyarellenességből, de ez mit sem változtat a helyzeten: ha a nacionalizmus továbbra is a választók megnyerésének egyik feltétele, aligha fejlődött bármit is a politikai kultúra.
Az RMDSZ vezetőinek ezért nem ártana azon is elmorfondírozniuk, megéri-e ilyen körülmények között is vállalni a se hús, se hal álláspontot, azt üzenni a magyar közösségnek, hogy mindent megtesznek az autonómiáért, de a románságot azzal nyugtatni, nincsenek ilyen „radikális” követeléseik, beérnék a hatalmi pozícióval is. Mint ahogyan a székelyföldi politikai elit is elgondolkodhatna, mit lehet tenni annak érdekében, hogy legalább az itt élő románságot megnyerje az autonómiatörekvéseknek. Ellenkező esetben továbbra is politikai érdekek éltetnek olyan hamis mítoszokat, amelyekbe mindig beleütközünk, valahányszor jogos igényünk kissé meghangosodik.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László állásfoglalása
Alkotmányos jogunk szót emelni és békés, demokratikus úton fellépni autonómiatörekvéseink érdekében. Válasz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét ért méltatlan támadásokra
Mind a látogatottság, mind a politikai párbeszéd szempontjából kiemelkedően sikeres volt a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, nem hiába követte akkora médiafigyelem az idei rendezvényeken elhangzottakat.
Miközben örülünk annak, hogy végre kellő mértékben sikerült felkelteni a román közvélemény figyelmét dolgaink iránt, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását.
Jobbára ezzel magyarázható mindaz a manipulatív félretájékoztatás és a sokszor a szélsőségesség határait súroló, nemzetállam-féltő politikusi megnyilatkozás, amely szervezetünk elnöke, Tőkés László ellen irányult tusnádfürdői előadásai nyomán.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői – nyilván Traian Băsescu államelnök tusványosi jelenléte miatt – visszafogottabbak a bírálatban, csupán Koszovó említése sérti a fülüket.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője viszont már egyenesen „alkotmány-ellenesnek és törvénytelennek” tartja Tőkés László kijelentéseit, bár a folytatásban – amikor a demokrata-liberális kollégákat arra szólítja fel, hogy vonják meg a politikai támogatást az erdélyi magyar EP-képviselőtől – kiderül, hogy nem is annyira az EP alelnökével van bajuk, hanem, – ellenzékben lévén – sokkal inkább az államelnökkel és a kormánypárttal van osztanivalójuk.
A szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség (SZDP–KP) képviselői a legharsányabbak. Mintha szocialista munkaversenyt hirdettek volna, úgy születnek jobbnál jobb ötleteik Tőkés László „megbüntetésére”. A Konzervatív Párt elnöke az EP-alelnöki mandátumot kéri vissza, az SZDP Kolozs megyei elnöke pedig egyenesen az ügyészségnél jelenti fel az EMNT elnökét és kéri méltó szankcionálását.
És akkor még nem is szóltunk a Nagyrománia Párt (NRP) jeleseinek minősíthetetlen megnyilvánulásairól, mivel politikai súlytalanságuk miatt már szóra sem érdemesek.
Említésre érdemes viszont a román demokrata miniszterelnök, Emil Boc – civilben alkotmányjogász – kijelentése, mely szerint „az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell”.
Mintha nem a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt volna Tőkés László, amikor megfogalmazta: „ahogyan a koszovói albánok ki tudták vívni függetlenségüket, mi székelyek miért ne tudnánk kivívni Székelyföld területi autonómiáját”.
Mintha nem a Románia Alkotmányában is garantált gyülekezési szabadság jogánakgyakorlására, békés népgyűlésre szólította volna Székelyföld népét, amennyiben Bukarest nem veszi figyelembe az önálló fejlesztési régió, majd a sajátos jogállású közigazgatási régió kialakítására irányuló határozott igényt.
Mintha Tőkés László most az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként mást mondott volna, mint amit mondott püspökként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az elmúlt húsz évben, következetesen képviselve az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit.
Mintha az erdélyi magyarság nem békés, demokratikus és alkotmányos eszközökkel próbálkozna húsz éve helyzetének közjogi rendezésére, ez esetben az Európai Unióban működő pozitív mintákat és gyakorlatot követve.
Ez a nemzetállam-féltés kész anakronizmus a XXI. század Európájában. Talán ha az elmúlt években az ország kormányzásának felelősségét is vállaló pártok képviselői legalább fele ekkora buzgalommal védték volna az állampolgárok érdekeit és képviselték volna a közügyeket, mint amekkora hevülettel „védik az országot” Tőkés László elvszerű kijelentései ellenében – akkor minden bizonnyal a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság sem érte volna annyira védtelen állapotban Romániát, és nem lett volna szükséges szociális genocídiummal felérő megszorító intézkedéseket foganatosítani a lakosság többségének megnyomorítására.
Ideje volna már végre abbahagyni a hivatásos nemzetféltés és figyelemelterelés ezen régi-új gyakorlatát. Románia népe, nemzeti közösségei egyre kevésbé vezethetők félre demagóg, populista, nacionalista szólamokkal. erdon.ro

Az ENSZ asztalán Székelyföld autonómiája
Tőkés László ellen beszélt Călian
Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött egyik jelentésében, amelyet hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint 20 százaléka magyar nemzetiségű.
A jelentés szerzői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésének bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-a és 27-e között, ahol tizenegy ország helyzetét – köztük Romániáét is – vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD majd saját jelentését készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke – aki a román hivatalos küldöttség vezetője – az Adevărulnak elmondta, hogy Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. Asztalos hozzátette, hogy a kisebbségek esetében hazánk legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások.
A Kolozs megyei demokrata-liberális párti képviselő, Petru Călian nemtetszését fejezte ki arra vonatkozólag, hogy három magyar civil szervezet jelentést juttatott el az ENSZ-hez „A magyarok diszkriminálása Romániában” címmel, melyben a román államot a magyarok jogainak megsértésével vádolják. Călian szerint ez a jelenség „Tőkés László elfúló hangját képviseli”. Călian szerint szó sincs arról, hogy a romániai magyarokat diszkriminálnák, hiszen ingatlanokkal, templomokkal, iskolákkal, egyetemekkel és másféle intézményekkel rendelkeznek, illetve birtokolnak, az érettségin pedig egy kerek nap áll a rendelkezésükre, hogy anyanyelvükből vizsgázzanak, továbbá az igazságügyben is használhatják anyanyelvüket” – áll a képviselő által a sajtónak eljuttatott közleményében. A PD-L-s képviselő szerint az egyetlen magát diszkrimináltnak érző személy Tőkés „aki erőszakra buzdít az ország nehéz gazdasági helyzete közepette”, és hogy a romániai magyarságot úgy kezelik, mint bármilyen más EU-s tagországban a kisebbségeket.
„Ha Romániát a kisebbségek jogának megsértésével vádolják, akkor ez azt jelenti, hogy közvetett módon az Európai Unió is ezzel vádolható. Tőkés László nem tesz egyebet, mint azt, hogy elhidegíti a román–magyar kapcsolatokat eme magyar civil szervezetek által” – vélte a képviselő, majd folytatta: “Tőkés Lászlónak nem egy közösséget, hanem az ország érdekeit kell képviselnie, mivel Tőkést Románia és nem a Székelyföld részéről választották meg az Európai Parlament alelnökévé”.
Bogdan Diaconescu, a Konzervatív Párt alelnöke hétfőn azzal vádolta az RMDSZ-t és a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy „bemocskolták Románia imázsát” mivel „fenntartanak egy hazug, Románia elleni jelentést”. „A jelentés szövegét az RMDSZ fontos képviselői is aláírták, úgy mint Sepsiszentgyörgy polgármester, Antal Árpád, aki a 2004-2008 közötti időszakban képviselő volt, továbbá Szilágyi Zsolt, az RMDSZ és Tőkés László szélsőséges európai parlamenti képviselő közötti kapocs” nyilatkozta Bogdan Diaconu. Szabadság (Kolozsvár)

„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

„Árnyékboksz” a kisebbségekről
Meghallgatta tegnap Genfben az ENSZ emberi jogi főbizottsága a román kormány jelentését a romániai kisebbségek helyzetéről. A testület asztalára került egy árnyékjelentés is, amelyet három erdélyi magyar szervezet – köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – készített ebben a témában. Ez utóbbi dokumentum Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza.
A kormány jelentését bemutató küldöttséget Asztalos Csaba, Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. Lapunknak elmondta: a delegációnak ma a két jelentés kapcsán feltett kérdésekre kell választ adnia a bizottság előtt.
Az ENSZ testülete ezt követően készíti el saját jelentését a romániai kisebbségek helyzetéről, a dokumentumot várhatóan 3-4 hónap múlva teszik közzé, s ebben ajánlásokat is megfogalmaznak majd.
Az Asztalos Csaba által bemutatott jelentés szerint Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. „A kisebbségek esetében Románia legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások” – magyarázta lapunknak a delegáció vezetője.
Kiszolgáltatott székelység
Az árnyékjelentést az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását.
Az eljárás azt követően kezdődött a BKB szerint, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosságához benyújtottak egy beadványt, majd Hantz Péternek, a BKB szóvivőjének az előkészítő tárgyalásai nyomán a három civil szervezet előterjeszthette az árnyékjelentést.
Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése.
A jelentés készítői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
„Hantz Péterék dokumentuma inkább politikai jelentés, mint árnyékjelentés. Több megfogalmazása pontatlan vagy általánosító” – kommentálta lapunknak az árnyékjelentést Asztalos Csaba.
Támadják Hantzékat
Az árnyékjelentést egyébként már tegnap támadták romániai politikusok. Petru Călian, a Demokrata-Liberális Párt képviselője a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés László azáltal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik.
A támadásokból kijutott az RMDSZ-nek is, ugyanis az árnyékjelentés egyik társzerzőjét, a Pro Regio Siculorum szervezetet korábban Antal Árpád RMDSZ-es sepsiszentgyörgyi polgármester alapította. A Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu azzal vádolta meg a Markó Béla vezette szervezetet, hogy „lejáratják Romániát a világ előtt a hazug jelentés támogatásával”.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nicoară: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot!
Marius Nicoară szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei elnöke vasárnap arra kérte Traian Băsescu államfőt, hívja össze a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT), a magyar hivatalosságoknak az etnikai alapú autonómiáról tett nyilatkozatai miatt. Nyílt levelében a szenátor kifejti: Romániában „elutasítást vált ki” az autonómia kérdése, és elvárta volna, hogy ezt lássa Cotroceniben is. Nicoară leszögezi, hogy jelen pillanatban az autonómia ügye már nem csak kampánytéma. „Az erdélyi magyarok területi autonómiája már nem csak kampányok vagy különböző viták témája. Tőkés László EP képviselő nyilatkozatai egyértelművé tették ezt, és állásfoglalásra kellene önt is késztessék. Ezzel szemben csak néhány PDL-s halvány reakcióját hallhattuk, ezt is főleg a közvélemény erőltette ki”, hangsúlyozza a liberális szenátor.
Marius Nicoară szerint Traian Băsescunak reagálnia kellett volna a Románia belügyeibe történő „súlyos beavatkozásra” és beindítania az ilyenkor szokásos eljárást. Biztosította Traian Băsescut az erdélyiek teljes támogatásáról ez ügyben. Szabadság (Kolozsvár)

A székelyföldi románok sorsáért aggódtak Marosfőn
Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte.
A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön.
Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu.
„Elfelejtett” románok
A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára.
„Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról.
Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu.
Elveszített fennhatóság
Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa.
Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból.
Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon.
Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár)

Călian: Tőkés árt a románoknak
Tőkés László foglalkozzék azzal, amire megválasztották, a románok jogainak a védelmével – kéri az Európai Parlament alelnökét Petru Călian demokrata-liberális párti (PDL) parlamenti képviselő. Tőkésnek meg kellene értenie, hogy az olyan kijelentésekkel, mint „Kolozsvár metropolisövezete a magyar közösség olvasztótégelye”, Románia összes lakosának árt, jelentette ki az EP-képviselőnek a Kolozsvári Magyar Napok nyitórendezvényén mondott beszédére utalva Călian.
„Tőkés úrnak az a kötelessége, hogy a románok érdekeit védje, és az ország fejlődéséért kardoskodjék, azonban kijelentései révén nem tesz egyebet, mint megsérti az európai uniós normákat, amelyeket talán saját maga is megszavazott” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus, aki szerint Kolozsvár európai város, a metropolisövezetnek pedig megvan a jól meghatározott szerepe. Hozzátette, a kolozsváriak más románok mellett azért támogatták Tőkést az EP-ben, hogy az érdekeiket szolgálja, azonban az egykori püspök „románellenes kijelentéseivel és megnyilvánulásaival” árt nekik.
Tőkés László egyébként a Kolozsvári Magyar Napokon mondott beszédében a kolozsvári metropolis övezet ellen emelt szót. Úgy vélte, a kincses városnak különleges státust kellene biztosítani, amilyet Brüsszel élvez. Petru Călian szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke olyan modellt javasol, melyet maga sem ért, hiszen szerinte az Unió nem gátolja a városok fejlődését. Arra kérte az EP-alelnököt, hogy ne tegyen több hasonló nyilatkozatot, és vegye komolyan európai parlamenti szerepkörét. Krónika (Kolozsvár)