A Román Demokratikus Konvenció márc. 22-i ülésén Emil Constantinescut választotta elnöknek. Előzőleg kilépett az ellenzéki szövetségből az RMDSZ, a Liberális Párt`93, a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt. /Magyar Nemzet, márc. 24./

Közleményben fejtette ki álláspontját a magyar-román alapszerződéről a Polgári Szövetség Pártja. A liberális tömörülés szerint az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. /Magyar Hírlap, ápr. 22./

"A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./ "

Ion Iliescu elnök találkozott a külföldön élő román írókkal. Az összejövetelt nagyszabásúra tervezték, 17 országból 150 főt hívtak meg. A többnapos rendezvény a tengerparti üdülőben, a Neptunban zajlott. A találkozót politikamentesnek hirdették, ezért nem hívták meg az ellenzéki parlamenti író képviselőt, Nicolae Manolescut, a Polgári Szövetség Pártja elnökét. A találkozó Bukarestben, a Cotroceni palotában tartott fogadással ért véget. /Magyar Hírlap, jún. 14./ A Cotroceni palotában a találkozón megjelent az antiszemitizmusáról és magyarellenességéről ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője is, ezért az Izraelben élő írók csoportja tiltakozásul távozott a teremből, szolidaritást vállalt velük Laurentiu Ulici, a Romániai Írószövetség elnöke és alelnöke, Florian Iaru is. Iliescu a felháborodott írókkal különmegbeszélést tartott, majd elnézésüket kérte. A történtekről az írószövetségi tagok számoltak be jún. 12-i sajtóértekezletükön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12., Magyar Hírlap, jún. 13./ A Neptunfürdőn összegyűlt írók elhatározták a román írók világkongresszusának intézményesítését. A jövő dönti el, hogy lesz-e ebből valami. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A kormánypártnak lehetősége lett volna megszabadulni szövetségeseitől, Petre Roman Demokrata Pártja nyíltan felajánlkozott, Nicolae Manolescu Polgári Szövetség Pártja sem tartott volna ki sokáig ellenzékben. A kormánypárt, Szociális Demokrácia Pártja viszont nem tette meg ezt a lépést, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18., ugyanez a tudósítás: Magyar Nemzet, júl. 17./

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./

A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja vezetőinek a nagykövet megállapításait elmarasztaló állásfoglalása után a kormányt támogató Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkapárt is elítélte a nagykövet kijelentéseit. Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Szövetség Pártja képviselői osztják Alfred Moses véleményét. /Népszabadság, febr. 27./

Elkészült a román kormány kisebbségi törvényének tervezete. Ez az ötödik, miután az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a Polgári Szövetség Pártja és a Romániai Helsinki Bizottság elkészítette saját tervezetét. Az Adevarul napilap ismertette a dokumentumot. A tervezet jogot biztosít kisebbségeknek saját szervezetekhez, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való tanulást, anyanyelvükön fordulhatnak közintézményekhez, azonban ehhez hiteles román fordítást kell csatolni. Kétnyelvű felirat csak ott lehetséges, ahol a lakosság aránya eléri az 50 %-ot. /Új Magyarország, ápr. 16./

"Iliescu elnök máj. 2-án Kolozsvárra látogatott, két nagyvállalatot megnézett. Funar polgármester felszólalásában kifejezte mélységes sérelmét, amelyet "mint román" érzett amiatt, hogy Románia elnöke nem vette fel vele a kapcsolatot, pedig a városban megforduló személyiségek eddig ezt nem mulasztották el. Funar az elnök elõtt ismertette tervét: Budapesten az Országház épületén helyezzenek el egy háromnyelvû emléktáblát, amely magyarul, románul és angolul hirdetné az 1919. aug. 4-e és nov. 16-a között Budapestet a kommunisták uralma alól felszabadító román katonák dicsõségét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Kolozsváron az elnököt kifütyülõ csoportot durván bántalmazták, ezért Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártja polgármester-jelöltje nyilatkozatában Iliescu testõreit tette felelõssé. A nyilatkozat felrótta az elnöknek, hogy mosolyogva nézte a jelenetet. A Liberális Párt'93 is nyilatkozatban fejezte ki felháborodását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ "

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A Liberális Párt '93 és a Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ által alkotott szövetség, a Nemzeti Liberális Szövetség mindössze 0,7 %-ot ért el a választásokon, nem érte el a parlamentbe kerüléshez szükséges minimálisan 3 %-ot. A két párt a választások után számvetést készített. Nicolae Manolescu pártelnök kivételével a PSZP országos vezetősége lemondott, az LP '93 vezetőinek ellenben továbbra is bizalmat szavaztak a küldöttek a párt nov. 23-i országos értekezletén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

"Az RMDSZ kolozsvári tanácsosai jan. 14-én közleményt tettek közzé a városi tanács jan. 13-i rendkívüli ülésével kapcsolatban, amelyben leszögezik, hogy a kolozsvári magyar konzulátus kérdése nem tartozik a városi tanács hatáskörébe, ezért javasolták a napirendről való törlését. Minthogy a 28 jelenlevő tanácsosból 15-en, 13 ellenében megszavazták a napirendre tűzést, a DK (6), az RMDSZ (5), a Polgári Szövetség Pártja (1) és a 93-as Liberális Párt (1) képviselője elhagyta a termet. Ettől kezdve az ülés szabályzat- és törvényellenessé vált, mivel a beiktatott 31 tanácstag közül csak 15-en voltak jelen a törvényességet szavatoló fele plusz 1 (azaz 16) tanácsos helyett. Ennek megfelelően úgy értékelik, hogy a kérdésben bármilyen állásfoglalás, felhívás és megbízás nem a tanács nevében történt. Ugyanakkor az RMDSZ tanácsosai felhívják a figyelmet arra, hogy érvényes tanácsi döntés hiányában Gheorghe Funar mint polgármester a tanács nevében és az adófizetők pénzén nem szervezhet semmiféle akciót, így aláírásgyűjtést sem a kolozsvári magyar konzulátus újraindítása ellen legfeljebb pártelnökként, pártja pénzén. A továbbiakban sajnálattal állapítják meg, hogy "az érvényben lévő román-magyar alapszerződés szövegével és szellemével ellentétben a kolozsvári polgármester és párthívei ismét a magyarellenes uszítás és gyűlöletszítás eszközéhez folyamodnak, értelmetlen és alaptalan rágalomhalmazt zúdítva a mindenkori magyar kormány, a magyarországi diplomaták és általában a magyarok fejére". Végezetül a közlemény leszögezi: "ezzel a kezdeményezésével Gheorghe Funar és pártja arra törekszik, hogy megakadályozzák a Románia és Magyarország között beindult enyhülési és közeledési folyamat kibontakozását, valamint Románia beilleszkedését az általános európai integrációs folyamatba". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./"

"Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./

1989 óta kilenc kisebbségi törvényjavaslat-kezdeményezés született Romániában, de ezeket vagy nem támogatta mindegyik nemzeti kisebbség, vagy nem tűzte napirendjére a parlament. Az egyik legkorábbit éppen az RMDSZ honatyái nyújtották be Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről néven 1993-ban a képviselőházban, de azt soha nem tárgyalták. Ezt megelőzően, 1991-ben, az alkotmány-előkészítés szakaszában Szőcs Géza, az RMDSZ akkori főtitkára is benyújtott önálló indítványként a szenátusba egy törvénytervezetet, amely a nemzeti, etnikai és nyelvi közösségekhez tartozó személyek jogainak az alaptörvénybe foglalására tesz javaslatot, és amit szintén nem méltattak vitára. Az elmúlt közel másfél évtizedben tervezettel állt elő a Német Demokrata Fórum, a Polgári Szövetség Pártja, a Kisebbségi Tanács (kettőt: 1993-ban, majd a demokratikus kormánnyal közösen 1996-ban). 1998-ban – azt követően, hogy a kormány 1997-ben létrehozta a Kisebbségvédelmi Főosztályt – szakértők kezdték el más országok kisebbségi törvényeit elemezni, hogy megalkossák utána a hazait is. A Kisebbségvédelmi Hivatal (a korábbi Főosztály) vezetője, Markó Attila helyettes államtitkár kifejtette, véleménye szerint nincs szükség parlamenti ellenőrzés alatt álló Nemzeti Kisebbségi Hatóságra, hiszen az átfedné a kormány fennhatósága alatt működő hivatal munkáját. Szükség van viszont kisebbségi törvényre. /B. Á. – Sz. K.: Tizennégy év alatt kilenc kisebbségi törvényjavaslat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./