Csíkszeredában okt. 13-án megnyitották Márton Árpád festőművész gyűjteményes tárlatát. A hatvanadik életévét betöltő alkotót Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke köszöntötte. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere átadta a Csíkszereda 2000 emlékérmet, majd Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője átadta a művésznek a Határon Túli Magyarság Szolgálatában kitüntetést. Szatmári László bemutatta a Pallas-Akadémia Kiadó által, a Műterem sorozatban megjelentetett művészalbumot, amelyet Márton Árpádnak ajánlottak tisztelői. /Márton Árpád köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Kovács András, a székely szombatos szellemiség utolsó tollforgató tanúja, az erdélyi, székely szombatosok kiváló ismerője, aki ezidáig több könyvében (Vallomás a székely szombatosok perében, Útszélen fejfa, Mondjatok káddist egy székely faluért, Az erdélyi szombatosok nyomában) foglalkozott a szombatosok történetével, most kiadta Bözödújfalvi szombatosok szertartási és imádságos könyve /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ címmel e sajátos erdélyi vallás szertartáskönyvét. Kovács András 1916-ban született Bözödújfaluban, s gyermekkori környezete egész szellemiségét, gondolkodásmódját befolyásolta. Kovács András a marosvásárhelyi Bolyai-Teleki Tékában bukkant rá a szombatosok kézírásos szertartáskönyvére. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Megjelent Dávid Gyula Erdélyi irodalom - világirodalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötete. Jelentős helyet foglal el a könyvben a Trianon utáni Erdély magyar irodalmi öröksége. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Nov. 9-11. között rendezik meg a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb köteteinek bemutatóját. Bemutatják a következő könyveket: Csíki László Visszaút című esszégyűjteménye, Dávid Gyula Erdélyi irodalom - Világirodalom című tanulmánykötete, Kozma Mária Partomlás című regénye és Domokos Géza Igevár című, a Kriterion Kiadó történetét felelevenítő könyve, továbbá Daczó Árpád (P. Lukács O.M.F.) Csíksomlyó titka című vallásos néprajzi kötete. /A Pallas-Akadémia a marosvásárhelyi könyvvásáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Ez az első terjedelmesebb munka, amely Altorja község és egyháza történetét taglalja. A szerző XIV. század elejétől napjainkig követte az altorjai egyházközség életét, intézményeinek működését, vagyoni helyzetének alakulását, papjainak, tanítóinak tevékenységét. Ez a munka hozzájárul az összmagyar tudományosság gazdagításához is. /Herta Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Domokos Géza író, műfordító, szerkesztő, politikus életpályájának meghatározó állomását képezte a Kriterion Könyvkiadó, amelynek 1970-1990 között igazgatója volt. Most megjelent visszaemlékezése /Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös kiadása) olyan kiadói műhelytitkokat fedett föl, amelyek egyben magyarázatul is szolgálnak a kompromisszumokra, de a cenzúrával való viaskodásokban elért sikerekre is. /Domokos Géza: Igevár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./ Domokos új könyvéhez A Kriterion Könyvkiadó tündöklése és fogyása címmel Egyed Péter írt utószót. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A szerző halálának tizedik évfordulóján megjelent Duka János Mikor hagyja el az ész az embert? /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet a szerző 1984-ben megjelent, nagysikerű Kilenc kéve hány kalangya? című székely anekdotagyűjteményének bővített, átdolgozott kiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

Napvilágot látott Markó Béla: Ha varázsló lennék. Gyermekversek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyet Csillag István képzőművész rajzai illusztrálnak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./

"A nov. 9-11. között megrendezett VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a látogatók szavazatai alapján díjazták a legszebb és legnépszerűbb könyveket: az első díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és Polis Könyvkiadó/ című, könyve kapta. Domokos Géza elmondta, hogy ez a memoárirodalom kereteibe tartozó kötet nem zárja ki a Kriterion Kiadó monográfiájának megírását, amelyet Domokos Géza Dávid Gyula irodalomtörténésztől várja. - Domokos Gézát régen foglalkoztatta a Kriterion-évek megírása. Már kezdetben hangsúlyozta, hogy a Kriteriont az erdélyi nagy könyvkiadók munkájának folytatásaként fogta fel. Szándékuk volt a különböző alkotóműhelyek létrehozása és működtetése. Az embereket munkára kellett buzdítani. - Segítették a fiatal nemzedékeket szerep- és felelősségvállalásban egyaránt. Domokos tudatában volt annak, hogy ellenséges környezetben kell dolgozni. - Jelenleg a Kriterion vegetál, s alig néhány könyvet jelentet meg. - Domokos Géza 1990 májusában vált meg a kiadótól, amikor parlamenti képviselő lett. - A Kriterion az erdélyi magyar értelmiségi elitnek volt tulajdonképpen a teremtménye; szépírók, kritikusok, irodalomtörténészek, de tudományos kutatók, pedagógusok, egyetemi, középiskolai tanárok működtek közre a többesztendős munkában. - A kiadó egy évvel ezelőtti privatizálása suba alatt történt, a nyilvánosság kizárásával. - Domokos felvetette, hogy régi kiváló könyveke, a Fehér Könyvek sorozatot, a monográfiákat, kézikönyveket, a Téka-sorozatot ismét ki lehetne adni. "A fiatal nemzedékek most eldobnak válogatás nélkül mindent, ami a közelmúltban teremtődött. Nincs igazuk" - állapította meg Domokos Géza. /Szatmári László: A Kriterion az erdélyi magyar értelmiségi elitnek a teremtménye. Beszélgetés Domokos Gézával. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./"

Megjelent Csiki László Visszaút (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nobile Officium sorozat, sorozatszerkesztő a Heidelbergben élő Hajdú Farkas-Zoltán) könyve. A szerző ebben a könyvében vissza-visszatért Erdély földrajzi és szellemi tájaira. Csiki László 1985 óta Magyarországon él, húsz esztendő óta ez az első megjelent könyve Erdélyben (Romániában). "Az én forgandó életemben létezik egy állandó - vallja -: Erdély, mely annál személyesebb élményemmé válik, minél távolabb kerülök tőle." /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"A 80 éves István Lajos Korond kitartó krónikása. Legalább 60 éves írói tevékenységet mondhat magáénak, maradandót elsősorban néprajzosként alkotott. A Kriterion Népismereti dolgozatok című sorozatának majdnem mindegyik kötetében szerepelt, a legtöbb hazai lapban úgyszintén. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két munkáját szerkesztette kötetbe (Babonás népi gyógyítások Korondon, 1999; A korondi aragonit-bánya története, 1999). Idén nyáron végre megjelent Korondi sokadalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, melyben helyet kapott legtöbb figyelemreméltó munkája. /K. Kovács András: A 80 éves István Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

"Megjelent Balogh László - Penckófer János - Zsidó Ferenc Három díjnyertes kisregény /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ , amely az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány által 1999-ben meghirdetett kisregénypályázat díjnyertes műveit tartalmazza. A három kisregényt - Balogh László: Szelleminduló; Penckófer János: Hamuther; Zsidó Ferenc: Állatkert - több mint száz beküldött pályamunkából választották ki a bírálók. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./"

A Pallas Akadémia Könyvkiadó Domokos Géza: Igevár című könyvét dec. 8-án Csiki László író mutatta be Budapesten, a Custos-Zöld könyvesboltban, a szerző jelenlétében. A kiadó dec. 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében bemutatta Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok című regényét. A könyvekről és a kiadó tevékenységéről beszélt Herta Éva, a kiadó szerkesztője. /Pallas-Akadémia könyvbemutatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Farkas Árpád költői pályakezdésének 40. évfordulójára megjelent Erdélyi asszonyok című /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ verskötete díszkiadásban, Siklódy Ferenc illusztrációival. A kötet válogatás a nyolcvanas-kilencvenes években írt, Romániában kötetben meg nem jelent verseiből. /Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Megjelent Gál Ignác, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanárának harmadik verseskötete /Az Árpád-ház gyöngyei, Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. A vallásos gyermekirodalom műfajába sorolta be Tamás József segédpüspök a megjelent munkákat. Az első kötet Jézus életét elevenítette fel, a második kötet az Ószövetség történeteit dolgozta fel, a mostani pedig az Árpád-ház szentjei előtt tiszteleg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

"Id. Duka János Csíkszeredán volt tanár. 83 évesen halt meg 1990. december 2-án. Egész életét jellemezte a tudatosan vállalt népnevelői, nemzeti közösségéért dolgozó, a magyarság sajátosan a székelység szellemi vagyonát mentő folklórgyűjtői pálya. Id. Duka János a Bihar megyei Margittán született. Előbb falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Előbb ifjúsági íróként jelentkezett. Maradandó életművet viszont folklórgyűjtőként hagyott hátra. Önálló kötetei közül ismertek: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Kriterion, Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Ion Creanga Kiadó, 1993); Üti Páké Barátost (Csúfolódó székely népköltészet) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1995/. - Az 50-es évek végén Dukát rendszer elleni izgatás hamis vádjával eltávolították a tanügyből, fél évig fizetést sem kapott, noha öt gyermek édesapja volt. /Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklórgyűjtő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./"

"Megjelent Olosz Lajos /1891-1977/ Hittel a mélységek felett /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete: válogatás a költő leveleiből (válogatta: Kisné dr. Olosz Klára), amelyeknek keletkezési ideje 1944-1945, születési helye pedig a halmágyi internálótábor. A kötet külön érdekessége az az 58 aláírt portré, amelyeket Olosz Lajos fogolytársairól rajzolt. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./"

"Bukaresten a Magyar Kulturális Intézet zsúfolásig megtelt előadójában Gálfalvi Zsolt, A Hét című kulturális hetilap főszerkesztője mutatta be Domokos Géza új memoárkötetét, a Kriterion Kiadó történetét felelevenítő Igevár /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, Polis Kiadó, Kolozsvár/ című könyvet. A Kriterion több volt egy kiadónál, olyan szellemi műhely volt, amely fenntartotta mindazt, ami egy közösség erejében értékteremtő képességet jelent. A kiadó tavaly ünnepelte alapításának 30. évfordulóját. Az elmúlt évtizedekben kilenc nyelven közel 3 ezer kötetet jelentetett meg. /A Kriterion Kiadó története. Bemutatták Domokos Géza új memoárkötetét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Elsősorban íróként látogatott el ezúttal Csíkszeredába Markó Béla, ahol jan. 22-én a József Attila Általános Iskolában gyermekolvasókkal és pedagógusokkal találkozott. Délután a Kriterion Házban bemutatták Markó Béla Ha varázsló lennék című gyermekvers-kötetét (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) és a Szétszedett világ címen egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó, Marosvásárhely). /Markó Béla csíkszeredai könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./"

"Elsősorban szépíróként látogatott Csíkszeredába Markó Béla. Bemutatták be Ha varázsló lennék című gyermekverskötetét (Pallas-Akadémia Kiadó) és a Szétszedett világ cím alá egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó). Elmondta, hogy közérzetét egyfajta tenniakarás határozza meg. Úgy látja, hogy az írók méltatlanul háttérbe szorultak a közéletben. 1989 előtt más volt a helyzet, egy-egy verseskönyv sok ezer példányban kelt el, egy-egy jó regény vagy novelláskötet sok tízezer példányban kelt el, most pedig néhány száz példányról beszélünk. Ez az átmeneti állapot az értékek egy bizonyos fajta átrendeződéséhez is vezetett. Szembetűnő, hogy a politikában, közéletben egyre ritkább az egyenes gerinc, lépten-nyomon mellébeszélésekkel találkozhatunk. Markó Bélának az elmúlt években számos olyan tapasztalata volt, hogy az adott szót megszegték. Úgy látja, hogy az egyház egyik nagy feladata ebben a korban az erkölcsiség védelme. /Szatmári László: A biztonság garanciája. Beszélgetés Markó Bélával. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./"

"Kozma Mária írónő, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik vezetője elmondta, hogy anyagi nehézségeink vannak. Jó lenne, ha a könyvtárak fel tudnák vásárolni a könyveket, de nekik sincs erre pénzük. 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó megjelent könyveit szinte kötelező volt megvásárolni, egyfajta erkölcsi kötelességből. Manapság ilyesmi már nem létezik. Egy megjelenő könyvnek pedig legalább 1500 példányban piacra kell kerülnie ahhoz, hogy kinyomtatása kifizetődő legyen. Azonban sokszor a piac csak kb. 300-at tud felvásárolni. - A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legértékesebb sorozatai: a Bibliotheca Transsylvanie, az erdélyi tudományosság és művelődéstörténet köréből való könyvek, a másik pedig a Nobile Officium, olyan szerzőket művei, akik valamikor Erdélyben éltek. /Kisgyörgy Réka: Olvasó kerestetik. Beszélgetés Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című kötete, amely válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./"

" A "Tőzsér-posta" múltjáról beszélt Tőzsér József, az 1993-ban alapított Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedelmi Vállalat igazgatója. 1969-ben kezdte megszervezni, hogy Hargita megye minden községében nyissanak könyvesboltot. A bukaresti könyvposta mintájára 1971. február 15-én alakították ki a magyar könyvposta-szolgálatot, amelynek Gyergyószentmiklóson volt a székhelye (mert a gazdasági vállalat is ott székelt). A Kriterion Kiadó, Dacia Kiadó, Ion Creanga Kiadó készleten lévő köteteit hirdették meg, s nagyon hamar levelek sokasága érkezett. Ezt a különleges postaszolgálatot Beke György keresztelte el Tőzsér-postának. A könyvposta 1976-ig működött, amikor Tőzsér Csíkszeredára költözött. Ekkorra már a "szervek" is felfigyeltek, és gazdasági ügyet csináltak a könyvpostából. Tőzsér Józsefet hat hónapra felfüggesztett büntetésre ítélték, kitalált gazdasági okok miatt. A könyvpostát nem működtették tovább, egészen 1989-ig. Az Előre Kiskönyvtárat viszont Csíkszeredából terjesztették, a kötetekben címlistákat tudtak közölni. A könyvlistáikon 300-350 cím szerepelt.- Sikeresek voltak a falusi könyvnapok. Kányádi Sándor Fától fáig című könyvét csaknem falutól faluig vitték Kányádi Sándorral együtt, összpéldányszáma elérte a negyvenezret. Olyan esztendő is volt, hogy a februári könyvnapok alkalmával 34 találkozót szerveztek, tehát több alkalommal naponta kettőt is. Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre, Horváth István, Benkő Samu voltak rendszeres vendégeik, meghívottjaik. /Harmincéves a Tőzsér-posta. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./"

"Megjelent Gál Éva Emese Gyergyószentmiklóson élő költő, újságíró, grafikusművész legújabb verseskötete: Időváros /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A kötet borítóját ő maga tervezte. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./"

"Megnyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Botár László csíkszeredai festőművész kiállítása. A művészről a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának nyitóköteteként kismonográfia jelent meg, melyet Szatmári László írt. /N.M.K. [Nagy Miklós Kund]: Alkotó izzásban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./"

"Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./"

"Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya vezetője összegezte a magyarországi könyvtámogatások szerepét, rendszerét, ezzel reagált a Krónikában korábban megjelent cikkekre. Az előzményekről adott számot Dávid Gyula tanulmányában /A romániai magyar könyvkiadás egy új évezred határán, in: Romániai magyar évkönyv 2000., Szórvány Alapítvány, Temesvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. 1989-ben 7 kiadónál jelentek meg magyar nyelvű címek, 1992-1993 fordulóján már 63 olyan állami vagy magánkiadót tartottak számon, amelyek könyvet adtak ki magyar nyelven. A romániai/erdélyi magyar könyvkiadás szempontjából leglényegesebb újdonság a magyar állami támogatás megjelenése volt. E feladatok felelőse 1990-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998 után pedig az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 1992-2000 között a magyarországi költségvetési források mai értéken számolva több mint kétmilliárd forinttal segítették a szomszédos országok magyar könyvkiadásának újjáalakulását. Ennek az összegnek kb. 45-50 százaléka mindig Erdélynek jutott. E forrásból Romániában 1997-ben 32 kiadó 136 könyvcímét, 1998-ban 33 kiadó 124 könyvcímét, 1999-ben 27 kiadó 108 könyvcímét és 2000-ben 34 kiadó 119 magyar nyelven megjelenő kiadványát támogatták. A támogatások elosztása nyilvános, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszerben történik. Az alkuratóriumok javaslatait minden évben egy szakmai testület zsűrizi Budapesten. A szakmaiság nagyfokú biztosítása végett e testületben jelen van a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Pomogáts Béla, Cholnoky Győző kisebbségkutató szociológus, dr. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész professzor, Borbándi Gyula író és természetesen a kultusztárca szakmai apparátusa. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a határon túli könyvkiadók számára megnyitotta a sikeres pályázás lehetőségét, olyan költségvetési forrásokból, melyeket addig nem vehettek igénybe. Így kaphatott támogatást jó néhány erdélyi könyvkiadó arra, hogy magyar és nem magyar szerzők műveit németre vagy angolra fordíttathassa, és megjelentethesse, hogy ezekkel a kiadványokkal jelen lehessen az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, ahol Magyarország díszvendég volt. 1999-ben a tárca millenniumi könyvkiadási pályázatán a határon túli könyvkiadók 20,5 millió Ft (ebből az erdélyiek 15 millió Ft) támogatást nyertek. A tárca megalakulása óta lehetővé tette, hogy a határon túli könyvkiadók és alkotók részt vehessenek a Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyv Szakmai Kollégiumának meghirdetett pályázatain. Ebből a forrásból a 2000. évben a romániai könyvkiadók és alkotók közel 11 millió Ft támogatásban részesültek. A Krónika hasábjain a támogatás módját vitató Láng Zsolt 360 ezer Ft alkotói támogatásban részesült ebből a forrásból. A minisztérium a minőségi könyvkiadás érdekében az elmúlt két évben összesen 50 alkotói ösztöndíjat (ebből 20-at erdélyieknek) biztosított határon túli történészeknek, néprajzkutatóknak, vallástörténészeknek, szépíróknak stb. Az ösztöndíjanként 250 ezer Ft évi támogatás az alkotói munka külső feltételeinek javítását célozta meg. 2001-ben az adható ösztöndíjak számát 25-ről 40-re emelték. - A határon túli könyvkiadás magyarországi költségvetési forrásokból történő támogatási rendszere az elkövetkezendő időszakban is nélkülözhetetlen marad. E támogatás eredményeként teremtődött meg az erdélyi magyar könyvkiadók ma már differenciálódott rendszere, közössége. E támogatások nélkül ma nem beszélhetnénk a Mentor, a Polis, a Pro-Print vagy a Pallas-Akadémia kiadókról. - Kovács András Ferenc Csipkébűl tekert gúzs című könyvének kiadását a minisztérium 1999-ben 158 E Ft-tal támogatta. Furcsa, hogy Káli Király István, a könyvet megjelentető Mentor Kiadó igazgatója ezt az információt a Krónika olvasóival nem közölte. /Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője: A számok önmagukért beszélnek. Gondolatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli magyar könyvkiadás támogatásának stratégiájáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Dávid Gyula tanulmánykötetében /Erdélyi irodalom - világirodalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ a kisebbségi irodalmak közös fejlődési irányának bemutatásával a nemzeti egységesülés lehetséges útjait keresi. Dávid Gyula kiemelte, hogy a felmerült kérdésekre választ kell keresni ahhoz, hogy "Schengen árnyéka" ne mélyítse el a magyar szellemiség megosztottságát. Dávid Gyula /a kor közhangulatával dacolva - vetette közbe Győrffy Gábor/ hisz a magyarság értéképítő irodalmában, az egyetemes magyar nemzettudat létrehozásában. /Győrffy Gábor: Erdélyi irodalom határon innen és túl. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Győrffy nem magyarázta meg, mit ért azon, hogy hogy a kor közhangulatával dacolva."