1989 karácsonyáig rejtegette naplóját Domokos Géza, ezt adta most közre Apályban Napló – ezerkilencszáznyolvannyolc /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címmel. A kordokumentum-értékű könyv Kozma Mária szerkesztésében jelent meg, Hajdú Farkas-Zoltán írt hozzá utószót. /Domokos Géza könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

Nov. 5-én a bukaresti református egyház Koós Ferenc Körének az RMDSZ két közismert hargitai politikusa volt a vendége: Nagy Benedek történelemtanár és Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Nagy Benedek megörökítette életének 1956–1961 közötti krónikáját, bebörtönzésének történetét Egy sors volt ez is /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címen. Nagy Benedek harmadéves kolozsvári egyetemi hallgató volt, amikor letartóztatták és koncepciós perben elítélték. A Koós Ferenc Körben Zsold Béla, a vendéglátó Calvineum templom lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kelemen beszédében felvázolta az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangját. Nagy Benedek elmondta, miért itt tartja könyvének bemutatóját: mert édesapja, dr. Nagy András a ’30-as években Bukarestben volt orvostanhallgató, ilyen minőségében egyike a Koós Ferenc Kör megalapítóinak. Nagy Benedek szerint nincs olyan romániai magyar intézmény, amely az egykori politikai elítéltek vallomásait összegyűjtené, hogy forrásként szolgáljanak mai és jövendő kutatók, írók számára. Sokan sírba vitték az emlékeiket. Tófalvi Zoltán és – tőle függetlenül – Páskándiné Sebők Anna saját kezdeményezésre összegyűjtötte, amit még lehetett, és közreadta tévében, nyomtatásban. Elszórtan jelentek meg visszaemlékezések, például Vastag Lajostól az utolsó órában, mert nemsokára elhunyt Amerikában, és közölt Dávid Gyula, Páll Lajos, Bartis Ferenc, Koczka György, Puskás Attila és számos pap. A Hargita Népe az évek során szóra bírta az elérhető, egykori politikai elítélteket. Új fejlemény, hogy a CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság) kérésre korabeli nyomozati és törvényszéki iratokat, titkos jelentéseket bocsát az egykori elítéltek és családtagjaik rendelkezésére, ezek újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a korszak tényirodalmát. /Barabás István: Pennás börtön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/

Az eddigi legsikeresebb Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zárult a hét végén. A látogatottsági mutatók mellett Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke a fiatalok érdeklődését is kiemelte. A Mentor öt, erre az alkalomra megjelent könyvét mutatta be, a Pallas–Akadémia a Műterem sorozatában megjelent kötetei mellett szépirodalmi jellegű és színházi témájú köteteit is hozta. Újdonsággal jelentkezett a Kriterion is, akárcsak az Impress, ahol a Népújság munkatársának, Bölöni Domokosnak A nevető gödör című kötetét adták ki erre az alkalomra. A Székelyföld folyóirat irodalmi délutánján a lap novemberi gyerekszámát, a Tündérkert című gyermekvers-antológiát, Bajor Andor Erdélyben kiadatlan két regénytöredékét, illetve a Bibliotheca Moldaviensis sorozat első négy kötetét mutatták be. A vásáron új kötetekkel vett részt a Polis Kiadó, akárcsak a Koinónia, amely elsősorban a fiatal íróknak, költőknek próbál teret biztosítani. Az Erdélyi Magyar Könyvklub most dobta piacra karácsonyi katalógusát. /Antal Erika: Könyvturkáló és luxuskötetek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Megjelent Egyed Péter Madonnák, porban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye, melynek helyszíne a napfényes Itália. című regény helyszíne a napfényes Itália. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./

Nov. 26-án megnyílt Kosztándi Katalin és Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművészek közös tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A kiállítás alkalmával ismertették a két művész munkásságát bemutató, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albumokat is. Kosztándi Katalin beszélt vízfestményei, pasztellképei és grafikái üzenetéről. /Bajna György: Kiállítás és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Megjelent Olosz Lajos: Könyörtelen mesék (Összes versek) /Pallas–Akadémia, Csíkszereda/ című kötete. Olosz Lajos /1891-1977/összes verseinek kiadása csak ezzel a kötettel történt meg, amelynek előszavát Pomogáts Béla írta. A bécsi döntést követően Olosz Lajos volt a dél-erdélyi Déli Hírlap /Temesvár/ főszerkesztője. Ez volt az egyetlen „központi napilapja" a Romániához csatolt dél-erdélyi magyaroknak. /Olosz Lajos: Könyörtelen mesék (Összes versek). = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

Dec. 2-án köszöntötték a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 75. születésnapján dr. Egyed Ákos történészt és bemutatták legújabb könyvét. Cserey Zoltán történész dr. Egyed Ákosnak Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétrészes tanulmánykötetét ismertette. A reformkor erdélyi kihatásairól, a magyar reformmozgalom, majd a forradalom vezéralakjairól szóló írások gyűjteményében helyet kap néhány vallomás értékű interjú is. /(fekete): Érzem eleink mondanivalóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

November végén a rangos kézdivásárhelyi képzőművész-házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin munkáiból nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galéria. Kosztándi Jenő festőművésznek tavaly, Kosztándi Katalin grafikusművésznek és akvarellistának a napokban jelent meg albuma a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem című sorozatában. Mindkét albumban a művészek munkásságát Jánó Mihály művészettörténész méltatta. /Gál Éva Emese: A Kosztándi házaspár a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

    Lőrincz György új regénye, a Pusztulás /Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 2004/ felrázó történetek sora. A szociografikus ihletésű regény az erdélyi prózairodalom nagy társadalmi regényeinek, Makkai Sándor Holttengerének vagy Nyirő József Néma küzdelem című, a Pallas-Akadémiánál nemrég új kiadásban is hozzáférhető regényének történetét folytatja.  A Pusztulásnak két hőse van, Köblös Orsolya tanítónő, akinek férjét az ötvenes évek elején elhurcolták, és a Duna-csatornánál halt meg, míg felesége kuláknak minősülve folytatta élethalálharcát a föld megtartásáért. Ahogyan Pomogáts Béla a regény utószavában megállapította: Köblös Orsolya a magyar irodalom nagy nőalakjainak sorába illeszkedik, Németh László Kurátor Zsófija és Kárász Nellije mellé.  A regény másik hőse egy unitárius pap, aki a romániai változások után megtudta, hogy feleségét még az ötvenes években beszervezte a Szekuritáté, megzsarolták, amíg ő börtönben volt, s politikus riválisai a dokumentumok lobogtatásával arra kényszerítik a papot, hogy egyfelől támogassa őket, másfelől vonuljon vissza a napi politikától. /Bogdán László: Pusztulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Megjelent Forró Miklós Mihály kék ege /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait, interjúit tartalmazó kötete. /(Daczó Dénes): Forró Miklós új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Ferencz Imre verseiben hajlíthatatlan konokság van, a székely tájnak és embereinek elkötelezett költője. Megjelent válogatott verseit összegyűjtő Tenyerem, hazámban /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című kötete. Ferencz Imre a kisemberek világához és a székely tájhoz kötődik, a kiszolgáltatottak és az örök reménykedők problémáit ismeri, írta róla Bogdán László.  /Bogdán László: A kiszolgáltatottak és az örök reménykedők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör december 20-i ülésén a kör egyik tagja, dr. Kercsó Attila költő és orvos a napokban megjelent könyvét, a Népszerű járványtant /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ vitatták meg az egybegyűltek. /Gál Éva Emese: Láthatatlan ellenségeink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Hetvenötödik életévében meghalt Szabó Gyula író /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./. A Gondos atyafiságot huszonöt éves korában írta, s azóta regények folyama áradt a tollából. Legutóbbi kötete a Kényszerpályák címet viseli, alcíme: Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről. Idén Homoródalmáson, a szülőfalu templomában átadták neki a Hargita megye díjat. /Ferencz Imre: Elhunyt Szabó Gyula (1930–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./ Ismert munkái: A sátán labdái I-IV. (regény, 1978-1981/. Volt egyszer egy gyermekkor /1979/, visszaemlékezéseit tartalmazza Képek a kutyaszorítóból (I-II. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001, III-IV. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002)

Lőrincz György könyve (Imázskészítők, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004) olyan publicisztikai írásokat, esszéket tartalmaz, amelyek javarészt az 1990-es évek végén születtek. Felvetett problémái ma is jelenvalóak. A könyvnek dokumentumjellege van. Lőrincz György a nemzetéért aggódó író, nem hiába idézi oly sokszor Németh Lászlót: számára az írás feladatvállalás is, pontosabban arról való gondolkodás is, hogy ez a viharvert nemzetrész miképpen boldogulhatna ... önerőből. Önerőből, de nem magára hagyatottan. /Orbán Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Bukaresti és marosvásárhelyi bemutatása után Kolozsváron is megismerkedhetett az olvasóközönség Florica Ichim Tompa Gábor. Beszélgetések hat felvonásban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című színházi témájú könyvével. A könyvbemutatón jelen volt Váli Éva fordító is, a könyv ugyanis előzőleg román nyelven jelent meg. A kötet szerzője neves román színházkritikus. /Köllő Katalin: A hiábavalóság könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Megjelent: Nyírő József, a székely nép krónikása. Irodalomtörténeti tanulmányok /Összeállította: Pomogáts Béla, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica 35./ című kötet. A tanulmányok szerzői a közvetlen pályatársak – Makkai, Reményik, Tamási és mások – valamint az akkori magyarországi irodalmi élet jeles egyéniségei és a jelenkori írók, irodalomkritikusok. /Nyírő József, a székely nép krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és könyvkereskedés-hálózat igazgatójának neve már fogalom. Az 1993-ban alapított intézmény mindenekelőtt az ő és az általa vezetett kiadói közösség munkájának köszönheti, hogy a tízéves évforduló megünneplése után a 300. kiadványa hagyta el a napokban a kiadóval együttműködő Alutus nyomdát, ugyanakkor Tőzsér igazgató nemrégen volt 60 éves. A Pallas-Akadémiának fontos sorozatai vannak (Bibliotheca Transsylvanica, Nobile Officium, Kis/könyv, Dióhéjban, Mesevonat, Nagyapó mesefája, turisztikai sorozat: Erdély hegyei és a Barangolás a Székelyföldön). A folyamatosan megjelenő Nyirő-könyvek után Tamási Áron vagy Kemény János életműsorozatot is terveznek. Tőzsér 1969-ben a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Kereskedelmi Vállalatának könyvkereskedelmi részlegére került. Hargita megye minden falujában, ahol még nem volt, alakított könyvesboltot. Sajnos 1990 után ezek mind megszűntek. – Beke György a Tőzsér által megalakított könyvpostát Tőzsér-postának keresztelte. Így is címezték a leveleket a könyvkérésekkel sokáig a 70-es évek elején. Tőzsér élete legnagyobb teljesítményének a Pallas-Akadémia Könyvkiadó létrehozását és a 300 könyv megjelentetését tartja. – A Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben forgalmazott könyvek 70%-a saját vagy erdélyi kiadású, és lassan úgy tűnik, hogy ezek eladásából fent lehet tartani a céget. /Cseke Gábor: 300 kötet és hatvan esztendő tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Január 24-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Bán Péter műfordítót látta vendégül, több mint 1500 műfordítás, és 20 kötet szerzőjét, aki nyugdíjazása óta szülőfalujában, Székelymuzsnán él. Bán Péter a litván, illetve lett irodalommal is kapcsolatba került. Litván kapcsolatait megelőzően, Szergej Jeszenyin költészetének szerelmeseként ellátogatott a Jeszenyin szülőfalujába. A Jeszenyinhez kötődő élményeit a Találkozásaim a költővel című kötetében rögzítette, amely a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2002-ben. Az esten Bán Péter népmese-fordításaiból is felolvasott: az elmúlt esztendőben öt mesefordítás-kötete jelent meg. /Irodalmi Kör Bán Péterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Január 24-én ünnepelte a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 300. kötetének a megjelenését. Jelen volt a könyv értelmi szerzője, a kiadó kitartó háziszerzője, dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, aki beszélt a Nyirő Józsefről szóló kritikai tanulmánykötet születéséről. Néhány éve már, hogy a Pallas-Akadémia elhatározta, hogy válogatott művei sorozatának révén visszaadja Nyirő Józsefet, ezt a nagy erdélyi írót annak a közönségnek, amelyből vétetett, s amelynek irodalmi tudatából annyi évtizeden át hiányzott. Ebben a munkában Pomogáts Béla is részt vállalt. /(Cseke Gábor): A 300. könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Megjelent Balási András: Mintha égi hinta (versek). /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. /Mintha égi hinta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Rendhagyó író-olvasótalálkozóra került sor február elsején Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az ünnepelték, hogy a népszerű csíkszeredai könyvműhely, a Pallas-Akadémia Kiadó alapítója és vezetője, Tőzsér József a napokban töltötte 60. életévét, a kiadó pedig 300. kötetét is letette már az olvasó asztalára. A rendezvényen Lőrincz György Imázskészítők (publicisztika), Egyed Péter Madonnák, porban (regény), valamint Kovács András Ferenc A kártyázó kakadu. Mesevonat, 9 (gyerekversek) című köteteket mutatták be.Tőzsér munkásságát az ünnepségre kiadott Aki a könyveknek szolgál című kiadvány foglalja össze. /(Bögözi Attila): Szavak hóban, könyvekről, versről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Február 2-án hármas könyvbemutatóra került sor Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Házban. Az érdeklődők a Pallas–Akadémia Kiadó három új könyvével ismerkedhettek meg. Egyed Péter Madonnák porban című regényét Kozma Mária főszerkesztő, Gál Éva Emese Tizenegyedik parancsolat című verseskötetét és Lőrincz György Imázskészítők című publicisztikai gyűjteményét Orbán Kinga irodalmi szerkesztő méltatta. /Könyvbemutatók évadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Buzogány Dénes összeállításában Katonasors /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel jelent meg a kényszermunka-szolgálatra kötelezett katonák visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. A szerző négyéves gyűjtőmunkájának eredménye a kötetbe rendezett visszaemlékezések sorozata. A kötet bemutatja a katonai kényszermunka-szolgálat történetét Romániában 1950 és 1961 között, ennek megszervezését és végrehajtását. A visszaemlékezésekben egykori munkaszolgálatosok keserű tapasztalatai elevenednek meg az embertelen bánásmódról, fűtetlen fabarakkokról, ehetetlen ételről, életveszélyes munkakörülményekről. Megtalálható a kötetben a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége megszervezésének kronológiája, bemutatják a szövetség által elért eredményeket, továbbá közlik a Hargita, Kovászna és Maros megyei tagok névsorát. /Kovács Attila: Munkaszolgálatos katonák történetei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Megjelent Kiss János: Szélmalom /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye, a mai nyugdíjasok lelkiállapotának korrajza. Két főszereplője van a regénynek: Ozora és Lévita, az ő belső monológjaikból, illetve párbeszédeikből szövődik a történet. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Megjelent Gál Éva Emese legújabb verseskötete /A tizenegyedik parancsolat, Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. Az Orbán Kinga által írt fülszöveg szerint Gál Éva Emese lírája magányosan emelkedő vár a kortárs magyar költészet mezsgyéjén. A XIX. század költészetével, tart rokonságot, kulcsszavai: szellem, gondolat, ész, szív és csillag. /A tizenegyedik parancsolat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Megjelent Forró Miklós Mihály kék ege /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című, a szerző rövidprózáit, tárcáit és interjúit tartalmazó kötete. Forró Miklós évek óta küldi a Népújságnak emlékidéző jegyzeteit. /(nk ): Mihály kék ege. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

A Kelet-Európában ritkaságszámba menő Magyar Autonóm Tartomány 1960-tól nevet és egyúttal profilt is váltó tartomány (Maros Autonóm Tartomány) burkoltan a magyar autonómia egésze alól ki akarta húzni a szőnyeget. Váratlanul román első embere lett a tartománynak. 1955-től a MAT-ot számos felső szintű ellenőrzésnek vetették alá, különösen a testvériség és az internacionalizmus szellemében való nevelést illetően a dolgozók körében, s a székelységre rendre negatív következményekkel járó elmarasztalások egy bizonyos Monográfia-ügyben csúcsosodtak ki. Gagyi József, a MAT viszonyainak kutatója a tatabányai Limes c. negyedévi tudományos szemle 2004/1-es, Változó Székelyföld című tematikus számában részletesen foglalkozott ezzel az időszakkal. Az 1960-as tartományi csúcsértekezletről írt, melyen ledorongolták azt a jókora könyvben összegyűjtött tanulmánycsokrot, amely A Magyar Autonóm Tartomány a szocialista fejlődés útján címet viselte, s amit egyszerűen csak „Monográfiaként” emlegettek. Ez a kiadvány pártrendelésre készült el, s propagandacélokat szolgált volna. A mintegy 30 szerző komolyan vette a feladatát. Az említett értekezleten kritikák, éles ítéletek hangzottak el, többek között: az anyagban a szerzők burzsoá terminológiát használnak, például Székelyföld, székelység. A szerzők Romániát többnemzetiségű államnak nevezik, egyes szerzők még azt a kérést is taglalják, hogy a MAT-nak miért nem adnak önállóságot. „Az egész anyagon mint egy fekete szál húzódik végig a nemzeti, regionális, autonomista izoláció. Ez a független Erdély burzsoá gondolata, amelyet a volt burzsoázia terjesztett.” Végül pedig: a monográfiában nem magyarázták meg, hogy Romániában s véglegesen megoldották a nemzeti kisebbségek kérdését. A könyvet még terjesztése előtt Bukarestben bezúzták, egy kézirata a budapesti Teleki László Könyvtárban tanulmányozható. A támadás jó ürügy volt ahhoz, hogy meginduljon a MAT lebontása, az ügyben érintett káderek kicserélése. Az 1968-ban bejelentett „megyésítés” látszólag igazságot szolgáltatott volna Székelyföldnek. Igaz, hogy az elképzelések szerint Maros leszakadt volna, „cserében” viszont a leszakított Sepsi és Kézdi rajonok visszatértek volna a székelység kebelébe, egy nagy székely megye, Hargita keretén belül, Csíkszereda központtal. Ez az „igazságtevőnek” bemutatott, fiatal Ceausescu-korszak felívelő szakasza volt. Ekkor zajlott a hargitai „megyecsinálás”. A pár nap alatt lezajlott székely „népmegmozdulás azt ültette el a Csíkszeredában élők szívében, hogy a felsőbb akarattal, a párt szavával is szembe lehet menni. Az eseményt több elemzés és emlékezés is felidézi – Gagyi József mellett Sarány István és Szabó Katalin közös dokumentumkönyve (Megyecsinálók, Szemtanú Könyvek, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001), valamint Zöld Lajos újságíró visszaemlékezése (Kölcsönkért élet, kamatra, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003). /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. Vezetők pozícióharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Parászka Boróka főszerkesztő vezércikkében kifejtette: „Az erdélyi magyar társadalom érzékenyen figyel minden olyan dokumentumot, döntést, ami az egykori pártállam állambiztonságával, hatalmi szerveivel való együttműködést illeti.” „Amint felmerül egy név, egy kényesebb ügy: fegyelmezett csend ereszkedik ránk. Mert mindannyian tudjuk, milyen nehéz ezekkel. Hogy a nemzeti megmaradásnak milyen ára volt. (Sőt: milyen ára van.)” „Besúgás, együttműködés, ha volt, azért volt, hogy túléljünk.” Ez akol-morál, állapította meg Parászka Boróka. „Az erdélyi magyar társadalom teljes intézményrendszere, a betölthető szerepek, a közélet teljes szereposztása évtizedekkel ezelőtt alakult ki.” „Ez az intézményes és személyes struktúra mit sem változott.” „ Azóta is vannak vezéreink, küldötteink, lázadóink, tárgyalóink és kollaboránsaink, akiket kiküldünk magunk közül valahova oda, ahol a román hatalmat képzeljük.” „Stefano Bottoni, a kívülről jött ember szembesít önmagunkkal: e heti lapszámunkban olvasható írása a Földes-ügyről. Hajdu Győző, Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Földes László érintett a (többé-kevésbé) feltárt történetben.” „Mert nem temetni jöttünk, hanem kibeszélni” – végződik a vezércikk. /Parászka Boróka: Fegyelmezett csend. = A Hét (Marosvásárhely) febr. 17./ Parászka Boróka úgy állította be, mintha a régi időkről, a pártállami együttműködésről még nem írtak volna, és most jön a „kibeszélés”. Valójában például Szabó Gyula író 2001-ben megjelent visszaemlékező könyvében /Képek a kutyaszorítóból (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) részletesen írt erről a korszakról, írt Földes Lászlóról, a vitákról, a támadásokról, bőven idézett az akkori cikkekből.