Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
OvidiuRo Egyesület
3 tétel
2015. november 2.
Havi ötvenlejes támogatás a hátrányos helyzetű óvodások családjának
Mintegy 111 ezer hátrányos helyzetű családban felnövő gyerek részesülhet havi ötven lej értékű szociális utalványban, az egyetlen feltétel, hogy járjon óvodába – jelentette be az oktatási minisztérium.
Az ezt előíró programot október 28-án hirdette ki Klaus Johannis államfő. A jogszabály módszertanában átveszi a Minden gyerek járjon óvodába programot, ami az elmúlt öt évben kísérleti projektként futott 43 romániai közösségben.
A munka- és családügyi minisztérium korábbi felmérése szerint 111 000 hátrányos helyzetű családban felnövő gyerek lesz az óvodába járáshoz kötött szociális utalványok haszonélvezője. A szaktárca számításai szerint az állami költségvetésből finanszírozott program éves büdzséje 39 millió lej lesz.
Maria Gheorghiu, a programban civil félként részt vállaló OvidiuRo Egyesület egyik alapítója azt mondja, azt szeretnék elérni, hogy valamennyi romániai szegény gyerek részesülhessen minőségi oktatásban iskola előtt. „Örvendek annak, hogy közelebb vagyunk, mint valaha ahhoz a pillanathoz, amikor az óvodák ajtaja nyitva fog állni valamennyi romániai gyerek előtt. A következő szakaszban tisztázni kell a projekt gyakorlatba ültetésének szabályait – a módszertan alapját a Minden gyerek járjon óvodába program jelenti majd. Ezt tesszük jobbá az elmúlt öt év tapasztalataival, és reméljük, hogy hatékonynak bizonyul majd valamennyi romániai közösségben” – mondta Maria Gheorghiu.
A törvény kezdeményezője, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az utalványok szabályokhoz kötött biztosítása megkülönbözteti ezt a szociális juttatást a többitől – ez a tény nyerte el az oktatási minisztérium támogatását és a kormány pozitív véleményezését.
„A szaktanulmányok szerint a befektetés a korai oktatásba a leginkább megtérülő tanügyi beruházás, mivel javítja a későbbi tanulási lehetőségeket. A korai hozzászokás és az elsajátított ismeretanyag a későbbiekben hozzájárul a készségek fejlődéséhez, és növeli az iskolai sikeresség, a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció esélyeit. Ez a törvényi kezdeményezés egy újabb lépés, amit a partnereinkkel közösen teszünk meg a romániai gyerekek jövőjének támogatása érdekében” – hangsúlyozta Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter.
A Minden gyerek járjon óvodába program keretében az idei tanévben 11 megye 2400 gyerekét támogatják, hogy járjanak óvodába. A szigorúan megfigyelt óvodába járáshoz kötött szociális utalványok mellett a program biztosítja a gyerekek számára az alap tanfelszerelést, évente kétszer ruhát és lábbelit adnak nekik, továbbá gyümölcsöt, higiéniai termékeket kapnak, valamint biztosítják az oktatók képzését, egészségügyi nevelési programokat szerveznek.
Krónika (Kolozsvár)
Mintegy 111 ezer hátrányos helyzetű családban felnövő gyerek részesülhet havi ötven lej értékű szociális utalványban, az egyetlen feltétel, hogy járjon óvodába – jelentette be az oktatási minisztérium.
Az ezt előíró programot október 28-án hirdette ki Klaus Johannis államfő. A jogszabály módszertanában átveszi a Minden gyerek járjon óvodába programot, ami az elmúlt öt évben kísérleti projektként futott 43 romániai közösségben.
A munka- és családügyi minisztérium korábbi felmérése szerint 111 000 hátrányos helyzetű családban felnövő gyerek lesz az óvodába járáshoz kötött szociális utalványok haszonélvezője. A szaktárca számításai szerint az állami költségvetésből finanszírozott program éves büdzséje 39 millió lej lesz.
Maria Gheorghiu, a programban civil félként részt vállaló OvidiuRo Egyesület egyik alapítója azt mondja, azt szeretnék elérni, hogy valamennyi romániai szegény gyerek részesülhessen minőségi oktatásban iskola előtt. „Örvendek annak, hogy közelebb vagyunk, mint valaha ahhoz a pillanathoz, amikor az óvodák ajtaja nyitva fog állni valamennyi romániai gyerek előtt. A következő szakaszban tisztázni kell a projekt gyakorlatba ültetésének szabályait – a módszertan alapját a Minden gyerek járjon óvodába program jelenti majd. Ezt tesszük jobbá az elmúlt öt év tapasztalataival, és reméljük, hogy hatékonynak bizonyul majd valamennyi romániai közösségben” – mondta Maria Gheorghiu.
A törvény kezdeményezője, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az utalványok szabályokhoz kötött biztosítása megkülönbözteti ezt a szociális juttatást a többitől – ez a tény nyerte el az oktatási minisztérium támogatását és a kormány pozitív véleményezését.
„A szaktanulmányok szerint a befektetés a korai oktatásba a leginkább megtérülő tanügyi beruházás, mivel javítja a későbbi tanulási lehetőségeket. A korai hozzászokás és az elsajátított ismeretanyag a későbbiekben hozzájárul a készségek fejlődéséhez, és növeli az iskolai sikeresség, a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció esélyeit. Ez a törvényi kezdeményezés egy újabb lépés, amit a partnereinkkel közösen teszünk meg a romániai gyerekek jövőjének támogatása érdekében” – hangsúlyozta Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter.
A Minden gyerek járjon óvodába program keretében az idei tanévben 11 megye 2400 gyerekét támogatják, hogy járjanak óvodába. A szigorúan megfigyelt óvodába járáshoz kötött szociális utalványok mellett a program biztosítja a gyerekek számára az alap tanfelszerelést, évente kétszer ruhát és lábbelit adnak nekik, továbbá gyümölcsöt, higiéniai termékeket kapnak, valamint biztosítják az oktatók képzését, egészségügyi nevelési programokat szerveznek.
Krónika (Kolozsvár)
2016. január 25.
Helyileg kezelhetetlen a helyzet – Hetében tartott terepszemlét az amerikai nagykövet
Bár minden bizonnyal felkészítették, hogy mi következik, az Egyesült Államok nagykövete aligha tudta, hova kerül, amikor elfogadta a romasegítő programokat futtató OvidiuRo Egyesület meghívását. Hans Klemm ugyan rezzenéstelen arccal ment, amerre vendéglátói terelték, de szemlátomást nehezen hitte, amit lát.
A rendkívüli mélyszegénységben élő hetei romákhoz látogatott Hans Klemm. A –10 fok ellenére ingben és vékony szvetterben vidáman szánkózó gyerekek, akik „nincs semmi baj, csak a lábam fázik” felkiáltással élvezték a tél szépségeit, kissé szokatlan látványt nyújthattak a diplomatának. Két viskóba is bement, az egyikben 12 gyereket nevelnek. Amikor a pár tagú küldöttség bevonult a házba, a többiek szó szerint nem fértek be.
Az OvidiuRo által létrehozott óvodában jobb a helyzet, fűtés van, tízórait adnak. Az ötven gyerek közül közel ötvenen állandóan ott vannak – tudtuk meg Bokor Attilától, a roma oktatásért felelős tanfelügyelőtől.
Az árapataki általános iskolában tett látogatáson kiderült: a maga 1050 tanulójával a megye legnépesebb ilyen intézménye. A helyszínen tartott megbeszélésen Leslie Hawke (a 2015-ben Oscar-díjra jelölt Ethan Hawke édesanyja), az OvidiuRo társalapítója létszükségletnek nevezte a roma gyerekek felzárkóztatását, és arra kérte a jelenlévőket: tegyenek javaslatokat ebben az irányban. Kovács László polgármester szerint a legsürgősebb az elektromos árammal való ellátás megoldása. Az, hogy csak olyan házba kötik be a villanyt, amelynek telekkönyve van, nem vezet sehová.
– Egy kábellel rácsatlakozik a szomszédra, az áramot úgyis elfogyasztja, csak számon sem lehet rajta kérni, és állandó baleset- és tűzveszély áll fenn – tapintott rá a lényegre a polgármester.
Dúló Szilárd iskolaigazgató az infrastruktúra hiányára panaszkodott. Elmondása szerint, csak úgy tudták elkerülni a három váltás bevezetését, hogy az orvosi rendelőben is osztályt rendeztek be.
Tamás Sándor szerint a legnagyobb bajt az átgondolatlan szociális közpolitika jelenti. A segélyezési rendszer éppen a legszegényebb réteget ösztönzi mind több gyerek vállalására, és ez olyan lavinaszerű szaporulatot jelent, amit sem helyi, sem megyei szinten nem lehet kezelni.
Rövid sajtónyilatkozatában az állomáshelyét tavaly ősszel elfoglaló Hans Klemm első lépésnek nevezte mostani „országjárását”, és elmondta: feladatának tekinti a gazdasági kapcsolatok javítását Románia és az Egyesült Államok között. A Székely Hírmondó kérdésére válaszolva, hogy tervezi-e a roma után a magyar közösség életével és gondjaival való megismerkedést, a nagykövet azt mondta: februárban visszatér Erdélybe, és más, magyarok lakta településekre is ellátogat.
Bár részletekbe nem bocsátkozott, Tamás Sándor elmondta: négyszemközti megbeszélésén felhívta a nagykövet figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok terén visszalépés tapasztalható, a Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították, és felvetette: a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, az Egyesült Államok megbízottja működjön közre abban, hogy ismét érdemi román–magyar párbeszéd alakuljon ki Romániában.
Erdély András
Székely Hírmondó. Erdély.ma
Bár minden bizonnyal felkészítették, hogy mi következik, az Egyesült Államok nagykövete aligha tudta, hova kerül, amikor elfogadta a romasegítő programokat futtató OvidiuRo Egyesület meghívását. Hans Klemm ugyan rezzenéstelen arccal ment, amerre vendéglátói terelték, de szemlátomást nehezen hitte, amit lát.
A rendkívüli mélyszegénységben élő hetei romákhoz látogatott Hans Klemm. A –10 fok ellenére ingben és vékony szvetterben vidáman szánkózó gyerekek, akik „nincs semmi baj, csak a lábam fázik” felkiáltással élvezték a tél szépségeit, kissé szokatlan látványt nyújthattak a diplomatának. Két viskóba is bement, az egyikben 12 gyereket nevelnek. Amikor a pár tagú küldöttség bevonult a házba, a többiek szó szerint nem fértek be.
Az OvidiuRo által létrehozott óvodában jobb a helyzet, fűtés van, tízórait adnak. Az ötven gyerek közül közel ötvenen állandóan ott vannak – tudtuk meg Bokor Attilától, a roma oktatásért felelős tanfelügyelőtől.
Az árapataki általános iskolában tett látogatáson kiderült: a maga 1050 tanulójával a megye legnépesebb ilyen intézménye. A helyszínen tartott megbeszélésen Leslie Hawke (a 2015-ben Oscar-díjra jelölt Ethan Hawke édesanyja), az OvidiuRo társalapítója létszükségletnek nevezte a roma gyerekek felzárkóztatását, és arra kérte a jelenlévőket: tegyenek javaslatokat ebben az irányban. Kovács László polgármester szerint a legsürgősebb az elektromos árammal való ellátás megoldása. Az, hogy csak olyan házba kötik be a villanyt, amelynek telekkönyve van, nem vezet sehová.
– Egy kábellel rácsatlakozik a szomszédra, az áramot úgyis elfogyasztja, csak számon sem lehet rajta kérni, és állandó baleset- és tűzveszély áll fenn – tapintott rá a lényegre a polgármester.
Dúló Szilárd iskolaigazgató az infrastruktúra hiányára panaszkodott. Elmondása szerint, csak úgy tudták elkerülni a három váltás bevezetését, hogy az orvosi rendelőben is osztályt rendeztek be.
Tamás Sándor szerint a legnagyobb bajt az átgondolatlan szociális közpolitika jelenti. A segélyezési rendszer éppen a legszegényebb réteget ösztönzi mind több gyerek vállalására, és ez olyan lavinaszerű szaporulatot jelent, amit sem helyi, sem megyei szinten nem lehet kezelni.
Rövid sajtónyilatkozatában az állomáshelyét tavaly ősszel elfoglaló Hans Klemm első lépésnek nevezte mostani „országjárását”, és elmondta: feladatának tekinti a gazdasági kapcsolatok javítását Románia és az Egyesült Államok között. A Székely Hírmondó kérdésére válaszolva, hogy tervezi-e a roma után a magyar közösség életével és gondjaival való megismerkedést, a nagykövet azt mondta: februárban visszatér Erdélybe, és más, magyarok lakta településekre is ellátogat.
Bár részletekbe nem bocsátkozott, Tamás Sándor elmondta: négyszemközti megbeszélésén felhívta a nagykövet figyelmét arra, hogy a kisebbségi jogok terén visszalépés tapasztalható, a Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították, és felvetette: a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, az Egyesült Államok megbízottja működjön közre abban, hogy ismét érdemi román–magyar párbeszéd alakuljon ki Romániában.
Erdély András
Székely Hírmondó. Erdély.ma
2016. június 10.
Sorra szűnnek meg az iskolák
Egyén vagy közösség az előbbre való?
Nem indul önálló előkészítő osztály a községben, ez a beiratkozások lezajlása utáni szomorú tényállás – közölte Zsigmond Zoltán Károly iskolaigazgató.
Igaz, még 3 elsős nincs beiratkozva, ugyanis megszokott dolog, hogy a külföldön dolgozó szülőkkel levő gyermeket akár az iskolakezdés első napjaiban, sőt akár két héttel később hozzák beíratni, addig viszont az oktatást el kell indítani az adott létszámokkal. Nem nagyok a község falvai közt a távolságok, és az ingáztatás is meg van oldva, mégis egyes szülők inkább városra viszik a kicsiket.
– Az elképzelésem az volt, hogy korosztályonként legalább egy-egy csoport maradjon meg a község minden kis falujában, ne kelljen felszámolni újabb oktatási intézményt, hiszen tavaly már bezárt az étfalvi óvoda – részletezte az igazgató. – Sajnos, ősztől az étfalvi iskola is erre a sorsra jut, mivel az egyetlen negyedik osztály tanulói átmennek a községközpontba. Hasonlóan az étfalvihoz, jövő ősszel már a fotosi iskola falai is kongani fognak, hiszen a negyedik osztály végzettjei is Gidófalvára fognak ingázni. Nemcsak az a gond, hogy kevesen születnek, hanem az is, hogy – egymást is befolyásolva – a városba viszik gyermekeiket a szülők, noha a feltételek helyben is adottak.
Az étfalvi iskola több mint kétszáz éves épületében egy falumúzeum létesítését kezdeményezték a pedagógusok, hittel, kitartással lassan gyarapítani lehet a meglévő magot – mondta Zsigmond Zoltán Károly igazgató.
A borús híreket ellensúlyozza némiképp az a jókedvű népigyermekjáték-seregszemle is, amelyre mesei keretek között a gidófalvi iskolában került sor, ahol a király (az igazgató) fogadta az előadókat, akiket egy ajtónálló nyolcadikos diák konferált fel, és a bölcsek tanácsa (a zsűri) bírálta el teljesítményüket. Végül első helyre a háziak csapata került (Vitályos Ildikó óvónő felkészítésével), másodikra a kökösiek, harmadikok a szentgyörgyi Hófehérke óvoda gyermekecskéi lettek.
Mivel igény mutatkozott rá, a vezetőség jelezte a megyei tanfelügyelőségnek is, hogy szükség lenne a délutáni oktatásra, különösen a hátrányosabb helyzetű gyermekek számára, ahhoz, hogy felzárkózzanak, meg ahhoz is, hogy esetenként a hiányzó családi kört pótolják. Az OvidiuRo egyesület, amely kezdeményezésére az óvodában is vásárlási utalványt adnak a hátrányos helyzetű kicsiknek, most a délutáni oktatást is országos programmá igyekszik kiterjesztetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Egyén vagy közösség az előbbre való?
Nem indul önálló előkészítő osztály a községben, ez a beiratkozások lezajlása utáni szomorú tényállás – közölte Zsigmond Zoltán Károly iskolaigazgató.
Igaz, még 3 elsős nincs beiratkozva, ugyanis megszokott dolog, hogy a külföldön dolgozó szülőkkel levő gyermeket akár az iskolakezdés első napjaiban, sőt akár két héttel később hozzák beíratni, addig viszont az oktatást el kell indítani az adott létszámokkal. Nem nagyok a község falvai közt a távolságok, és az ingáztatás is meg van oldva, mégis egyes szülők inkább városra viszik a kicsiket.
– Az elképzelésem az volt, hogy korosztályonként legalább egy-egy csoport maradjon meg a község minden kis falujában, ne kelljen felszámolni újabb oktatási intézményt, hiszen tavaly már bezárt az étfalvi óvoda – részletezte az igazgató. – Sajnos, ősztől az étfalvi iskola is erre a sorsra jut, mivel az egyetlen negyedik osztály tanulói átmennek a községközpontba. Hasonlóan az étfalvihoz, jövő ősszel már a fotosi iskola falai is kongani fognak, hiszen a negyedik osztály végzettjei is Gidófalvára fognak ingázni. Nemcsak az a gond, hogy kevesen születnek, hanem az is, hogy – egymást is befolyásolva – a városba viszik gyermekeiket a szülők, noha a feltételek helyben is adottak.
Az étfalvi iskola több mint kétszáz éves épületében egy falumúzeum létesítését kezdeményezték a pedagógusok, hittel, kitartással lassan gyarapítani lehet a meglévő magot – mondta Zsigmond Zoltán Károly igazgató.
A borús híreket ellensúlyozza némiképp az a jókedvű népigyermekjáték-seregszemle is, amelyre mesei keretek között a gidófalvi iskolában került sor, ahol a király (az igazgató) fogadta az előadókat, akiket egy ajtónálló nyolcadikos diák konferált fel, és a bölcsek tanácsa (a zsűri) bírálta el teljesítményüket. Végül első helyre a háziak csapata került (Vitályos Ildikó óvónő felkészítésével), másodikra a kökösiek, harmadikok a szentgyörgyi Hófehérke óvoda gyermekecskéi lettek.
Mivel igény mutatkozott rá, a vezetőség jelezte a megyei tanfelügyelőségnek is, hogy szükség lenne a délutáni oktatásra, különösen a hátrányosabb helyzetű gyermekek számára, ahhoz, hogy felzárkózzanak, meg ahhoz is, hogy esetenként a hiányzó családi kört pótolják. Az OvidiuRo egyesület, amely kezdeményezésére az óvodában is vásárlási utalványt adnak a hátrányos helyzetű kicsiknek, most a délutáni oktatást is országos programmá igyekszik kiterjesztetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)