A román–magyar kétoldalú gazdaság élénkítéséről tárgyalt május 7-én Kóka János gazdasági miniszter és Nagy Zsolt román távközlési és információs technológiai miniszter Budapesten. Kóka János kiemelten szólt a határ menti együttműködés erősítéséről. A román–magyar gazdasági vegyes bizottság informatikai munkacsoportja vizsgálja a további együttműködési lehetőségeket. A miniszter szavai szerint a tervek között szerepel az Erdélyben létrehozott e-Magyar pont hálózatának bővítése, új tartalommal való megtöltése is. Az e-Magyar pontok a határon túli magyarlakta területeken a lakosság számára könnyen elérhető közösségi internet-hozzáférést biztosítanak. A román–magyar üzletember találkozón mintegy 150 román üzletember vesz részt, akik az ingatlanpiac, az informatika és a távközlés területéről érkeztek. A magyar közvetlen befektetések értéke mintegy 400 millió euró, de a nyereség visszaforgatásával, tulajdonosi kölcsönnel ez az érték eléri az 1 milliárd eurót. Romániában mintegy 5 600 vegyes vállalat működik, a legnagyobbak között van a Mol, az OTP, a Magyar Telekom, a Danubius Hotels, a Richter Gedeon és a Dunapack. /Gazdaságélénkítő tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Jó úton halad a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálása – derült ki az intézmény által a hét végén először megrendezett Közgazdász Napokon. A kétnapos rendezvény keretében az egyetemi hallgatók versenyével egy időben gazdasági szakemberek tartottak előadást. Geréb Zsolt rektor elmondta, az uniós csatlakozás után a felsőoktatási intézménynek a versenyképesség és a fejlődés irányába mutató képességeket kell felmutatnia. Markó Béla kormányfő- helyettes arról tájékoztatta az egyetem vezetőségét, hogy az akkreditációs iratcsomót immár valamennyi illetékes intézmény jóváhagyta, így a román kormány várhatóan rövidesen napirendre tűzi a dosszié elbírálását. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében az erdélyi gazdasági értelmiségi réteg kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. A szakértői előadások keretében a vendéglátóiparról értekező Tolnai Istvánnak, a Sapientia-EMTE kuratóriumi tagjának javaslatára, miszerint a PKE és az OTP Bank együttműködéseként képezzenek bankszakembereket, /Gergely Gizella: Fejlődés, versenyképesség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Tusnádon, a Miért által szervezett EU-táborban július 12-én Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke a közigazgatásban jelen levő korrupcióról tartott előadást, Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi szintű fejlődési lehetőségekről, a regionális fejlesztésekről, Winkler Gyula államtitkár az unió hétéves költségvetéséről számolt be, Antal István RMDSZ-képviselő a fiatal vállalkozóknak adott tanácsokat, Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa a fiatalok pénzszerzési lehetőségeit mérlegelte. Szász Attila államtanácsos a tanulás és a piac adta lehetőségek kihasználására ösztönözte a jelenlevőket. Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke a romániai kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről beszélt. /Iochom István: Gazdaságról, korrupcióról, fejlődésről (Tusnád, EU-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Öt Szatmár megyei község szegény diákjainak is jut a leggazdagabb magyar üzletember milliárdjaiból. Rövid magánlátogatást tett Börvelyben Demján Sándor magyarországi milliárdos, aki 1943-ban ebben a Szatmár megyei községben látta meg a napvilágot. Akkor az üzletember bejelentette, hogy a Demján Sándor Alapítvány egymillió eurós támogatást nyújt a térség több magyarországi és romániai településének. A pénzt az érintett településeken élő szegény gyermekek tanulásának finanszírozására és tehetséges fiatalok támogatására fordítják, 26 magyarországi és 5 romániai település diákjait támogatják. Az ötévi támogatásban részesülő romániai települések a következők: Börvely, Csanálos, Csomaköz, Kálmánd és Mezőfény. Az érintett középiskolások évente 80 ezer, az általános iskolások 50 ezer forintot kapnak. Az önkormányzatoknak pályázatot kell készíteniük, amelyet a kuratórium bírál el. Demján Sándor vagyonát jelenleg 260 milliárdra becsülik, ezzel megelőzte Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, akinek vagyonát jelenleg „csak” 140 milliárdra tartják. Így immár Demján Magyarország legvagyonosabb embere. /Boros Ernő: „Üzleti angyal” a határnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Díjátadó gálával ünnepelte az OTP Bank a Romániában immár második alkalommal megrendezett Megtakarítások Napját, azaz a Savings Day-t. A bank elismerésben részesítette a gazdasági sajtót, a bank ügyfeleit és partnereit is, mindazokat, akik hozzájárultak a pénzintézet romániai fejlődéséhez. Vincze Lóránt, az Új Magyar Szót kiadó Scripta Rt. vezérigazgatója az OTP Románia Bank legjobb médiapartnereinek szóló egyik díjat vehette át. /Lapunkat is díjazta az OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A magyar állami költségvetésből finanszírozott Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) alapító erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői kinevezték az egyetemet működtető alapítvány új kuratóriumát. Az alapítványt a következő négy évben is Kató Béla kuratóriumi elnök vezeti. A döntéshozó testületben helyet kap Csenteri András Levente, a Magyar Telekom romániai leányvállalatának vezérigazgatója, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója, Kállay Péter közgazdász, dr. Kun Imre Zoltán professzor. A kuratórium munkájában részt vesz még Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, Molnos Lajos író, Szilágyi Éva Gabriella oktató, Szilágyi Pál professzor, Toró Tibor akadémikus, Várady Zoltán, a MOL Csoport képviselője, valamint Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese. Az új kuratórium várhatóan 2008 januárjában tartja alakuló ülését. /Kinevezték a Sapientia Alapítvány új kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A tisztségviselők vagyonbevallásának eredményéről számolt be a lap. Arad megyében a politikusok közül a leggyümölcsözőbb esztendőt Bognár Levente alpolgármester zárta, aki évi 31 374 lejes alpolgármesteri fizetése mellé három belterületi telek eladásából összesen 645 200 lejt tett még a családi kasszába, de a felesége által örökölt és az ő nevén is szereplő, korábban sok vihart kavart belvárosi bérház is 95 ezer lejt hozott. Bognár folyószámláján az OTP-nél 64 ezer euró van, egy évvel korábban a Raiffeisennél nyitott folyószámlát 100 ezer euróval. Király András képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem gyarapodott tavaly, maradt az örökölt házzal, a civil szervezeteknél betöltött tisztségeiért nem jár fizetés. Horváth Levente alprefektus nem gyarapodott ingatlanokkal, gépkocsikkal. A legszegényebb Búza Gábor, akinek alelnöki fizetésén kívül semmije sincs. A Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjének, Juhász Editnek már nem sikerült megismételnie a 2006-os esztendőt, amikor férjével együtt telket vásároltak Borosjenőben, és a férje örökölt még egy aradi lakást. A Temes megyei politikusok, önkormányzati és köztisztviselők többsége még nem frissítette fel tavalyi vagyonbevallását. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy 2007-ben semmilyen jelentős üzletet nem kötött, nem vásárolt és nem adott el nagy értékű ingatlanokat, tavalyi vagyonbevallása nem módosul jelentős mértékben. Feleségével közösen birtokolnak egy 68 négyzetméteres tömbházlakást és egy Skoda Fabia márkájú személygépkocsit. Toró T. Tibor vagyoni szempontból a képviselőház sereghajtói között található. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: nagy befektetést hajtott végre tavaly. Leadta 1991-ben vásárolt Oltcit Club személygépkocsiját és vásárolt egy új Fiat Panda gépkocsit. Van ezenkívül egy 2006-ban vásárolt Renault Clio típusú gépkocsija, amelyet részletre vett és egy 1995-ben vásárolt, 85 négyzetméteres temesvári tömbházlakása, valamint egy 399 négyzetméteres visszakapott ingatlanja az Arad megyei Szemlakon. /Pataki Zoltán: Mattüveg zsebek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./ Hunyad megyében Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke vagyona tavaly egy 467 négyzetméteres, 16 000 lej értékű vajdahunyadi telekkel gyarapodott. Ezenkívül egy 2000-ben vásárolt, 13 000 lejre becsült panellakással és egy 2003-ban szerzett, 28 000 lejre becsült üdülővel rendelkezik, illetve a családi ház felével. Winkler Gyula egy 2006-os gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és két, egyenként 30 000 lejes bankbetéttel rendelkezik. Jövedelemként a miniszteri fizetés mellett a volt miniszter az Eximbank igazgatótanácsának alelnökeként majdnem 80 000 lejes éves többletre számított. /Chirmiciu András: Hunyad. Telekre utaznak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Az OTP Bank Romania úgy döntött, hogy az idén leállítja romániai fiókhálózatának bővítését, így remélve stabilizálni a pénzintézet helyzetét ebben az országban, közölte Diósi László vezérigazgató. Az OTP 2004 júliusában vette meg 47,5 millió dollárnak megfelelő összegért az akkor 1 százalékos piaci részesedésű RoBankot, és még akkor szeptemberben 10 millió eurós tőkeemelést is végrehajtott a pénzintézetben, amelynek nevét OTP Bank Romaniára változtatta. Tőkeemelésre azóta többször is sor került, így jelenleg közel 110 millió eurós a jegyzett tőke. A tavalyi eredmény: az OTP Bank Romania vesztesége 2,827 milliárd forint volt, ami 1,5 százalékkal nagyobb az előző évinél, de a jó költséggazdálkodás eredményeként kisebb a tervezettnél. /Nem bővít tovább az OTP Bank Romania. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Tavaly több mint 7500 magyar tőkerészesedésű vegyesvállalat működött már Romániában, a befektetett tőke értéke meghaladja a 360 millió eurót, ami csak a törzstőkét jelenti, a valós befektetési érték hozzávetőlegesen egymilliárd euró – mondta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. A becslések szerint a törzstőke értéke az idén várhatóan 400 millió euróra emelkedik. Valamennyi meghatározó nagy magyar cég már jelen van a román piacon, így a Mol, az OTP, a Richter Gedeon vagy a Fornetti. /Egymilliárd eurós magyar befektetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

Neves előadók és üzletemberek részvételével rendezték meg hét végén, Nagyváradon az Új lehetőségek és források Romániában a befektetők előtt című befektetési konferenciát. Az eseményen a házigazda OTP Bank támogatásával öt olyan füzetet is bemutattak, ami Románia kapcsán a cégbejegyzésről, a mikrovállalkozások adózásáról, a vállalkozásoknak szóló uniós forrásokról, az exporttámogatásokról, illetve a román tőkepiacról nyújtott hasznos információkat, gyakorlati útmutatókat. Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja a román makrogazdaság növekedésének évi 5–6 százalékos ütemét a következő esztendőkre is megalapozottnak látja, de bizonytalanság jellemzi a lej árfolyamának jövőbeni alakulását. A rendezvényen Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter előadásában a tavaly útjára bocsátott Regionális Operatív Program nyújtotta számos befektetési lehetőségét mutatta be. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a két ország külkereskedelmi kapcsolatán túl, saját romániai vállalkozói tapasztalatairól is szólt. /D. L. : Jó üzletet kívánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Öt, vállalkozóknak összeállított gazdasági témájú, magyar nyelvű tájékozató kiadványt mutattak be április 4-én, Nagyváradon, az OTP Bank és OTP Consulting által szervezett gazdasági konferencián. A kiadványok között a Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, volt kereskedelmi megbízott miniszter koordinálásával készült Exporttámogatási Útmutatót is megismerhették a vállalkozók. Winkler rendkívül fontosnak tartja, hogy magyar nyelven is jelenjenek meg vállalkozóknak szóló tájékoztató anyagok. /Exporttámogatási Útmutató jelent meg magyar nyelven. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

A temesvári Máltai Segélyszolgálat orvosi rendelője Románia uniós csatlakozása után új formában támogatja a lakóhelyükön kezelhetetlen, súlyos betegek magyarországi orvosi ellátását. Bárányi Ildikó, a Segélyszolgálat helyi fiókszervezetének vezetője elmagyarázta, a Segítő Jobb Alapítvány, amely lakóhelyükön el nem látható határon túli betegek magyarországi gyógykezelését támogatta, megszűnt. Ezért létrehozták a Segítő Jobb System Kft-t, amely az OTP Bank bármelyik fiókjában befizetett bruttó 120 euró befizetése ellenében megszervezi a beteg külföldi kezelését. A 120 euró befizetését csak akkor kérik a betegtől, ha többször vissza kell mennie magyarországi kezelésre. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor a vizsgálat költségeit kell kifizetni. /Pataki Zoltán: Segítő Jobb Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Dr. Bárányi Ildikó elmondta, ezt a tevékenységet már 16 éve végzik, ingyenes orvosi tanácsadás formájában. A betegek tájékozatlanok a külföldi kezelési vagy kivizsgálási lehetőségeket illetően. Kezdetben a magyarországi Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány felkérésére az előszűrő vizsgálatok elvégzését vállalták fel, a határokon kívül élő magyar betegek részére. Az Európai Unióba való belépés után a Segítő Jobb Alapítvány tevékenysége már csak Szerbia és Kárpátalja területére korlátozódik. Helyette megalakult a Segítő Jobb System Kft. – 2008-ban eddig 295 beteg tanácsadását végezték el, ebből havonta 12-20 beteget küldtek külföldre. /Pataki Zoltán: Megszervezik a betegek külföldi gyógykezelését. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Szeptember 19-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Dorin Florea polgármesterrel és Csegzi Sándor alpolgármesterrel a városházán Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet. A találkozón a városi tanács RMDSZ-frakciója is képviseltette magát. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városban élő nemzetiségek viszonyát a békés együttlét jellemzi. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a városba beáramlott tőke inkább nemzetközi, mint magyar, jelentős magyar cégekként a MOL és az OTP telepedtek meg a városban. Füzes Oszkár kifejtette, a látogatás célja az együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. Füzes Oszkár a felsőoktatás helyzetéről a megyeszékhely egyetemein tájékozódott, és meglátogatta a marosvásárhelyi magyarság művelődési, művészeti életében jelentős szerepet betöltő Bernády Művelődési Központot is. /(benedek): Marosvásárhely kiemelt fontosságú város Magyarország számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

A Bukaresti Értéktőzsde húzópapírjainak 14 százalék feletti esése miatt a tőzsdei kereskedés egész napos felfüggesztése mellett döntöttek. Csaknem tucatnyi részvény, köztük a Mol- és az OTP-papírok kereskedését kellett felfüggeszteni október 8-án a Budapesti Értéktőzsdén. 10 százalékos mértékben zuhant a tokiói értéktőzsde fő mutatója. A pénzügyi válság súlyosbodása és a nyugat-európai kereslet gyengülése miatt jelentős növekedési lassulás és folyó fizetési mérleg hiány-emelkedés fenyegeti a közép- és a kelet-európai országokat – állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb gazdasági jelentésében. /Domján Levente, Kánya Gyöngyvér, Mihály László: Megállt az élet a tőzsdén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az OTP romániai és magyarországi vezetői egyaránt cáfolták, hogy eladnák a pénzintézet romániai leányvállalatát. A szerbiai és a szlovákiai OTP-re viszont valóban vevőt keresnek Diósi László, az OTP Bank Románia elnök-vezérigazgatója leszögezte: a pénzintézet szilárd finanszírozási háttérrel rendelkezik, illetve az OTP számára a román piac jó lehetőségeket biztosítva továbbra is kiemelkedően fontos. Az OTP romániai leánya a tavalyi harmadik és negyedik negyedévi zöldbe fordult eredménymutatója után 2008-ban mutathatta föl első, éves szinten is kétmillió lejes (azaz mintegy félmillió eurós) profittal záró évét. /Domján Levente: Diósi: nem eladó az OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az UD Zrt. megfigyelési botránya ügyében máig nem sikerült semmi törvénysértőt feltárni Magyarországon. Gyanúsítottként beidézték, és még a héten kihallgatják Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A volt titokminiszter jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. Az UD Zrt. cég még tavaly szeptemberben tett feljelentést, miután a sajtónak kiszivárogtattak egy lehallgatott telefonbeszélgetést egy UD Zrt-s vezető és Csányi Sándor OTP-vezér között. Az ominózus beszélgetés során Dávid Ibolya MDF-enökre vonatkozó terhelő adatok gyűjtéséről esett szó. A pártvezető ezt a hírt használta fel riválisa, Almásy Kornél visszaléptetésére a pártelnöki versenytől. Az UD Zrt. körüli botrány tavaly ősszel tört ki, miután a cég Szilvásy titokminiszter szerint megtámadta a kormányzati gerinchálózat informatikai rendszereit, ezért a vagyonvédelmi céget az ellenzékhez kötődő árnyék-titkosszolgálatként próbálták láttatni. Azonban a gyanú nem igazolódott be, az ügynek máig nincs gyanúsítottja. Ugyanakkor kérdések merültek fel az NBH eljárásával kapcsolatban, ugyanis nem volt jogalap a cég megfigyelésére és lehallgatására. /Büntetőeljárás Szilvásy György ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Miközben Soros György milliókat pumpál különböző alapítványokba és olyan oktatási intézményekbe, mint például a budapesti Közép-európai Egyetem, gátlás nélkül a magyarországi vállalkozások, sőt a nemzeti valuta ellen spekulál. 2008. október 9-én a Soros Alapítvány állítólag átfogó támadást indított a legnagyobb magyar bank, a romániai bankszektorban is jelen levő OTP ellen: közvetlenül a budapesti tőzsde zárása előtt háromszázkilencvenezer részvényt dobott a piacra. Az akció két, hosszan tartó következménnyel járt. Egyrészt a korábban hatezer és hétezer forint közötti OTP-árfolyam még azon a napon huszonkilenc százalékot veszített az értékéből, heteken keresztül nem volt képes túllépni a háromezer forintos küszöböt, és máig nem érte el a korábbi szintet. Soros (illetve alapítványa) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számításai szerint hatszázhetvenötezer dolláros haszonra tett szert, ezért a felügyelet márciusban 489 millió forint büntetést szabott ki. Soros György a napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, mélységesen sajnálja a történteket. /Gyulay Zoltán: Soros kontra OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Tanulmánykötet az erdélyi magyar oktatásról
Az erdélyi magyar felsőoktatás hátterét feltáró gazdasági-, munkaerőpiaci-, valamint közép- és felsőoktatási elemzéseket tartalmazó tanulmánykötetet mutattak be hétfőn Budapesten. A kolozsvári székhelyű Bolyai Kezdeményező Bizottság másfél évvel ezelőtt kezdeményezte egy tanulmánysorozat elkészíttetését, amely a romániai magyar felsőoktatás távlati fejlesztésének irányvonalait alapozná meg. Ennek a stratégiának az első fejezete a hétfőn bemutatott kötet. A szakmai munka célja, hogy 2011-ben megszülessen az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia minden lényeges alapeleme.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján elindult az erdélyi magyar felsőoktatás középtávú stratégiai elemeinek kialakítása. A tanulmány ennek a munkának az első lépéseként, a Bolyai Kezdeményező Bizottság indítványára, és az OTP Bank támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szakemberek feltérképezték a romániai magyar közép- és felsőfokú oktatást a gazdasági és társadalmi sajátosságok tükrében, s azt látták, hogy egy igen átgondolt összehangolásra van szükség.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara által készített, 255 oldalas tanulmány többek között kitér arra, hogy a felsőoktatási kínálatnak, ezen belül az erdélyi magyar felsőoktatásnak legalább három követelmény keresztmetszetében kell kialakulnia. Figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőben valószínűsíthető munkaerő-piaci igények mellett a felsőoktatási keresletet, amely sok esetben nem igazodik a munkaerő-piaci kereslethez.
Kitérnek arra is, hogy Romániában 144 középfokú magyar nyelven is oktató intézmény működik 9.688 magyar helyet kínálva, továbbá 10 felsőfokú alapképzést biztosító egyetem működik, 5978 magyar helyet hirdetve.
Az állam által oktatásra szánt összeg elmarad az európai átlagtól és diákok és szüleik elvárásaitól is. A középfokú képzés szakirányai és az egyetemi képzési ágak között nincs megegyezés, ám a diákok választási preferenciáit tekintve sem feltétlenül van szoros a kapcsolat aközött, hogy milyen szakon járt középiskolába egy fiatal és hogy milyen profilú egyetemen tanul tovább.
Annak érdekében, hogy az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia 2011-ben elkészülhessen, a demográfiai-szociológiai és egyetemszervezési tanulmányok munkálatai töretlenül folytatódnak.
Az MTI nyomán
Erdély.ma

Tanulmánykötet az erdélyi magyar oktatásról
Az erdélyi magyar felsőoktatás hátterét feltáró gazdasági-, munkaerőpiaci-, valamint közép- és felsőoktatási elemzéseket tartalmazó tanulmánykötetet mutattak be Budapesten. A cél egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia megalkotása 2011-ben.
A magyar nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján elindult az erdélyi magyar felsőoktatás középtávú stratégiai elemeinek kialakítása. Ennek a munkának első lépéseként a Bolyai Kezdeményező Bizottság egy évvel ezelőtti indítványára és az OTP Bank támogatásának köszönhetően készült a tanulmány.
A szakmai munka célja, hogy 2011-ben megszülessen az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia minden lényeges alapeleme.
A szakemberek feltérképezték a romániai magyar közép- és felsőfokú oktatást a gazdasági és társadalmi sajátosságok tükrében, s azt látták, hogy egy igen átgondolt összehangolásra van szükség.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara által készített, 255 oldalas tanulmány többek között kitér arra, hogy a felsőoktatási kínálatnak, ezen belül az erdélyi magyar felsőoktatásnak legalább három követelmény keresztmetszetében kell kialakulnia. Figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőben valószínűsíthető munkaerő-piaci igények mellett a felsőoktatási keresletet, amely sok esetben nem igazodik a munkaerő-piaci kereslethez.
Kitérnek arra is, hogy Romániában 144 középfokú magyar nyelven is oktató intézmény működik 9 688 magyar helyet kínálva, továbbá 10 felsőfokú alapképzést biztosító egyetem működik, 5978 magyar helyet hirdetve.
Az állam által oktatásra szánt összeg elmarad az európai átlagtól és diákok és szüleik elvárásaitól is. A középfokú képzés szakirányai és az egyetemi képzési ágak között nincs megegyezés, ám a diákok választási preferenciáit tekintve sem feltétlenül van szoros a kapcsolat aközött, hogy milyen szakon járt középiskolába egy fiatal és hogy milyen profilú egyetemen tanul tovább.
Az utóbbi három évben az figyelhető meg, hogy a magyar érettségiző korban lévő fiatalok 70 százaléka érettségizik, ami közelít az európai átlaghoz. Körülbelül minden ötödik magyar gyerek nem magyar nyelvű, hanem román nyelvű felsőoktatási intézményben kezdte vagy kezdi el tanulmányait – olvasható a tanulmányban.
A romániai felsőoktatásban nagy változást hozó jelenség az egyetemek kihelyezett tagozatainak elterjedése, minden kisvárosban van már egyetemi oktatás, nagy román egyetemek képeznek itt „szakembereket”. Erdélyben a magyar nyelvű képzést nyújtó szakok nagyon különböző oktatási minőséget képviselnek és eltérő stratégiát követnek. A tanulmány készítői az elfogadható minőségű képzést sem nyújtó „diplomagyárak” nagy részesedését tartják a romániai magyar felsőoktatás és társadalom egyik legnagyobb problémájának.
Kitérnek arra is, hogy a romániai magyarok létszámának fenntartását egy összetett népességpolitikai stratégiával lehet elérni. Szabadság (Kolozsvár)

Üzlet, nemzet, politika
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
Gazdasági válság, román–magyar kereskedelmi kapcsolatok, ökopolitika és versenyképesség a kelet-európai térségben, Románia gazdasági kilátásai 2011-ben – mindezek a témák és mások is szerepeltek a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) hétvégi bukaresti konferenciájának programjában.
A rendezvényen Pánczél Zoltán, az RMÜE elnöke közölte, az egyesület levélben fordul a magyar kormányhoz, amelyben az RMÜE felhívja Budapest figyelmét a magyarországi cégek romániai piacra lépésének továbbra is kiaknázatlan lehetőségeire, arra, hogy a magyar gazdasági jelenlét Romániában a lehetőségekhez képest szerény, és a lemaradást pótolni kellene.
Az egyesület levelében – amelyet az RMÜE alapító tagjaként Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója olvasott fel, és a bukaresti konferencián a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumot képviselő Szakáli István Loránd főosztályvezetőnek adtak át ünnepélyesen – hangsúlyozza, a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok élénkítése „nemcsak üzleti, hanem nemzetpolitikai célokat is szolgálna”.
„Példátlan” zuhanás
Éppen a román–magyar kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatokról tájékoztatott a bukaresti konferencia két előadója: Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség, illetve Imre István, a budapesti román külképviselet gazdasági tanácsosa.
Mint Bogár Ferenc tájékoztatott, Romániában valamivel több, mint tízezer magyarországi tulajdonú cég van bejegyezve, összesen 650 millió eurós jegyzett tőkével, ami – az újrabefektetett tőkét is számolva – egymilliárd euró feletti magyar tőkét jelent. Ezzel Magyarország a tizedik hely körül tanyázik a Romániában befektető országok listáján, ami elmarad a lehetőségektől – állapította meg Bogár.
A gazdasági tanácsos szerint Románia jelenleg nem tartozik a vonzó célországok közé befektetői szempontból, már csak azért sem, mert egyetlen év alatt (2008 és 2009 között) mínusz 14 százalékos gazdasági növekedést produkált (7 százalék fölötti növekedésről 7 százalék alatti csökkenésre), ami Európában példátlan.
Salamon Márton László: két év alatt egynegyedére csökkent a hazai sajtó reklámbevétele
Kötelező optimizmus?
Optimista hangvételű bemutatót tartott Borbély Károly, a román gazdasági mimisztérium államtitkára, aki szerint Románia a jó úton halad a gazdasági válságból való kilábalásban, miután a kormánynak nehéz intézkedéseket kellett meghoznia.
„Az elmúlt időszakban harmincmilliárd euróval csökkent a román államháztartás, a 2008-as évi 132 milliárdról az idei alig több, mint százmilliárdra. Ebből a csökkenésből húszmilliárdot tesz ki a GDP-csökkenés, a fennmaradó tízmilliárdon pedig a külföldi befektetések csökkenése, illetve a vendégmunkások által hazaküldött évi summa csökkenése osztozik” – ismertette a makrogazdasági adatokat Borbély.
Az államtitkár derűlátónak mutatkozott a jövőt tekintve, szerinte már látszik „a fény az alagút végén”. Az államkassza bevételeinek növelését Borbély Károly a közszféra költségeinek további csökkentésében, illetve a privatizációk felgyorsításában látja.
Válságban a sajtó
A gazdasági államtitkár „kötelező optimizmusát” ellensúlyozta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztőjének Válságban a sajtó: hogyan tovább? című előadása. Mint Salamon elmondta, a sajtót az átlagosnál is jóval súlyosabban érintette a gazdasági válság, és az Új Magyar Szót sem kerülték el annak következményei. Mint az előadásból kiderült, az európai átlagot sokszorosan meghaladó arányban csökkent a romániai – elsősorban a nyomtatott – sajtó reklámbevétele: 2010-ben a 2008-as szint 25 százalékára.
Ami az ÚMSZ-t illeti, a válság 2009 első hónapjaitól kezdte éreztetni hatását. „Az első válságkezelő intézkedéseink természetszerűleg a költségcsökkentések voltak: létszámleépítés, bércsökkentés, járulékos kiadások csökkentése” – ismertette Salamon a lap kiadójának lépéseit. Mint elmondta, az első sokk átvészelése után az ÚMSZ jelenleg a fejlődés lehetőségeit keresi, reklám- és lapértékesítési filozófiaváltás révén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Soros négy legdurvább húzása
Ügyfelei számára bezárja alapját, de befolyását vélhetően megőrzi Soros György, a világ egyik legismertebb befektetési guruja. Cége ellentmondásos megítélésű húzásairól is ismert, számlájára írják a világ egyik legerősebb devizájának összeomlását, egy egész régió megroggyanását, nemrég még az OTP elleni támadása miatt is megbüntette a magyar pénzügyi felügyelet.
Befektetési alapjának bezárása – azaz külső befektetők nélkül működteti tovább – aligha jelenti azt, hogy a magyar szrámazású amerikai üzletember teljesen visszavonul az üzleti élettől. A Soros Fund Management (SFM) alapkezelő a befektetési piac egyik meghatározó szereplője marad, hiszen az általa kezelt 25 milliárd dolláros vagyon nagy részét már eddig is a családi befektetések tették ki. A néhány napon belül 81 éves Soros Quantum nevű alapja és az SFM elnökeként szinte egyedülállóan sikeres befektetési politikát folytatott az elmúlt csaknem negyven évben. A befektetőinek átlagosan 20 százalékos (2007-ben 30 százalék fölötti) éves hozamot termelő alap még a válságos 2008-ban is képes volt pluszban zárni, és jelenleg is rekordernek számít az ügyfeleinek összesen megkeresett 35 milliárd dollárral. Igaz, 2011 első felében már hatszázalékos mínuszt termelt. A sikerek hatására a saját bevallása szerint döntései során gyakran az ösztöneire hallgató Soros Györgyöt és cégét, ha nem is lengte körül a tévedhetetlenség mítosza, de sokan követték az általa mutatott irányokat. Emlékezetes eset volt 1993 májusában, amikor az alap 400 millió dollárnyit vett a legnagyobb amerikai aranybányászati cég papírjaiból, mire a befektetők tódulni kezdtek az aranypiacra, napok alatt kétéves csúcsra hajtva fel a fém árát. 14,5 milliárd dolláros vagyonával a Forbes listáján a 46. leggazdagabb emberként szereplő Sorosról kialakult kép ugyanakkor a világ több országában sokkal közelebb áll a veszélyes spekulánséhoz, mint a sikeres üzletemberéhez. Ellentmondásos üzleti húzásainak némelyikét – négyet a továbbiakban ismertetünk – a mai napig emlegetik, elsősorban Európában és Ázsiában.
A font bedöntője
Soros számlájára írják az 1992. szeptember 16-i "fekete szerdát", a brit font összeomlásának napját. Soros alapja akkor arra számított, hogy mivel a fontot túlértékelten léptették be az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM), a szigetországi gazdaság recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni. Ezért hatalmas összegben épített ki úgynevezett short pozíciót a font ellen. Ez a devizapiacokon és a tőzsdéken egyaránt ismert fogalom azt jelenti, hogy valaki általa még nem birtokolt, csak később – és reményei szerint olcsóbban – megvásárolandó eszköz eladásáról állapodik meg. Az üzletember jól kalkulált: a font árfolyama szeptember 16-án hatalmasat esett, a Soros Fund pedig 1,1 milliárd fontot kaszált. Noha formailag egy szokványos ügyletről volt szó, a felhasznált pénzmennyiségnek az árfolyam mozgatására alkalmas nagysága miatt Sorost a font bedöntőjeként kezdték emlegetni. Ahogy a Telegraph írta tíz évvel a történtek után: a briteknek szükségük volt valakire, akit hibáztatni lehetett. Az események hatására egyébként Nagy-Britannia kilépett az ERM-ből. Soros két hónappal később a Timesnak adott interjújában azt mondta, bizonyára cége volt a legfontosabb tényező a font piacán a fekete szerda előtti napokban.
Short-botrány Ázsiában
Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Az érintett országok vezetői – feltehetően saját felelősségüket is kisebbítendő – ezt később úgy interpretálták, hogy Soros és a hozzá hasonló spekulánsok robbantották ki az egész térséget sújtó válságot. Érvelésük alapja az volt, hogy a short tranzakciók a kritikus tömeget elérve képesek önbeteljesítő jóslatként működni. Kétségtelen, hogy többek között ugyanebből a megfontolásból a shortolást több országban betiltották már.
Soros 1998-ban megjelent, A globális kapitalizmus válsága – Veszélyben a nyílt társadalom című könyvében teljesen megalapozatlannak nevezte a vádakat, mondván, a short pozíciókat nagyon hosszú, hat hónaptól egy évig terjedő időre nyitották. "A válság alatt, illetve a megelőző hónapokban egyáltalán nem adtunk el ringgitet, ellenkezőleg, amint gyengülésnek indult, vásárolni kezdtük" – írta, hozzátéve, hogy még túl korán is kezdtek a vásárlásba, elszalasztva ezzel a nyereség jó részét. Az üzletemberrel leginkább kritikus politikus, az 1997 előtt kimondottan sikeres Mahathir Mohammed maláj miniszterelnök egyenesen zsidó világ-összeesküvésben való részvétellel vádolta meg az apai ágon zsidó származású Sorost, mondván, a régió muszlim többségű országait tekintette célpontnak. A felek végül 2006-ban egy Kuala Lumpur-i konferencián békültek ki.
Bennfentes kereskedés
Tulajdonképpen máig sem zárult le Soros harmadik, nagy port felvert ügye, a francia Société Générale Bank részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 000 SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített. Sorost nem a kétmillió eurós büntetés érintette a legérzékenyebben, hanem a befektetői hírnevén esett folt. "Ez az ítélet ajándék az ellenségeimnek. A jó hírem a tét" – idézte őt a New York Times. Aligha véletlen, hogy míg a fenti két elhíresült short-üzletről honlapjának Gyakori kérdések rovatában megosztja a saját verzióját, a SocGen-ügyről egy szót sem ejt. 2006-ban arra hivatkozva, hogy az eltelt idő hossza miatt Franciaországban nem volt lehetőség méltányos eljárásra, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testület még nem hozott döntést.
Célpont az OTP
A Soros Fund Managementet két éve Magyarországon is megbüntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A felügyelet megítélése szerint a 251 000 részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant). Soros György akkor azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli. Leszögezte, hogy személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy az SFM így tett. A cég ettől függetlenül megtámadta a PSZÁF határozatát, ám veszített a legfelsőbb bíróságon is. Az utóbbi évtizedben az SFM stratégiáját alapítója tudatosan módosította. A kitűzött éves hozam 30-ról 15 százalékra csökkent, ennek megfelelően a befektetések óvatosabbak lettek, az egykor a New York Times megfogalmazása szerint is agresszív spekulánsnak számító Soros módszerei sokat változtak. (az origo.hu nyomán) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Idén lassan, de biztosan jön a támogatás
Évek óta biztosan érkező anyagi segítségnek számít a magyarul tanuló iskolások számára a Szülőföldön magyarul névvel meghirdetett nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás.
A 20 ezer forintnyi összeget 2002 óta ajánlja fel a magyar állam mindazoknak a diákoknak, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban vesznek részt. Idén újdonságként az óvodások is megkaphatják a támogatást. Kolozs megyében összesen 9800 pályázati csomagot osztottak szét (ez a kinyomtatott pályázati adatlapot és pályázati útmutatót, valamint a pályázati iroda címével ellátott válaszborítékot tartalmazta) – mondta el lapunknak Tárkányi Erika, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei elnöke, aki a pályázatok elbírálásának és az összeg átutalásának menetét is ismertette. A Pedagógusok Szövetségét idén május 4-én kérte fel a Bethlen Gábor Alap a pályázat lebonyolítására. Az adatlapokat tartalmazó pályázati csomagokat pedagógusaink segítségével juttattuk el a szülőkhöz. Az RMPSZ adatbázisa alapján Kolozs megyében több mint 9800 adatlapot kézbesítettünk, eljutva minden kis településre, ahol magyar tagozat működik. De figyelembe vettünk olyan helységeket is, ahol nincs magyar tagozat, de a diákok fakultatív módon tanulnak magyarul: Mezőkara jó példa erre, itt hat kisdiákot tanít magyarul az egyik pedagógus, aki el is juttatta hozzájuk az adatlapokat. Nem részesülhetnek azonban támogatásban azok a magyar gyermekek, akiknek lenne ugyan lehetőségük anyanyelvükön tanulni, mégsem teszik, hanem román óvodába, iskolába járnak – ismertette a megyei elnök. Kérdésünkre, hogy mi az eljárás azon diákok esetében, akiknek a településén nem működik magyar tagozat, és inkább a román oktatást választják ahelyett, hogy a szomszédos településre ingáznának, Tárkányi Erika elmondta: ezek egyéni elbírálásban részesülnek, és bár az RMPSZ írhat egy ajánlást vagy indoklást ilyen esetekben, a támogatás odaítéléséről a pályáztató szervezet, esetünkben a Bethlen Gábor Alap dönt. – A szövetség csak a pályázati csomagok kézbesítését, majd a visszajuttatott adatlapok összegyűjtését és az adatok feldolgozását kellett hogy elvégezze. A szovátai Teleki Oktatási Központban el is készültek a munkával, sikerült tartani a határidőt. Az átutalások megkezdését a Bethlen Gábor Alap szeptember 17-e utánra ígérte, idén ezt az OTP bankon keresztül oldja meg. – mondta az alelnök. A Pedagógusok Szövetsége, vállalt kötelezettségének megfelelően értesíteni fogja a szülőket arról, hogy sikeresen pályáztak-e, hol és hogyan vehetik fel a bankkártyát és a megítélt támogatást. Az értesítéseket nem postai úton, hanem akárcsak a pályázati adatlapokat, pedagógusaink által juttatjuk el a pályázókhoz. Esetenként az OTP bank útján már jutottak el bankkártyák a pályázóknak. Ők is megkapják a Szövetség értesítését, amelyben megtalálják a kifizetés módjával kapcsolatos tudnivalókat.
Az előző évekhez képest a késlekedés természetes, ha arra gondolunk, hogy idén nem áprilisban, hanem június végén járt le a pályázati határidő, és a létszám is növekedett az óvodásokkal. A szülők megszokhatták, hogy az őszi szezon elején biztosan érkezik a támogatás, és ez idén is így lesz, csak a folyamat valamivel több időt vesz igénybe – biztosított a megyei elnök.
S. B. Á. Szabadság (Kolozsvár)

Elkezdődött az oktatási támogatás kiutalása
Szeptember elején megkezdődött a határon túli magyar kérelmezők számára az idei oktatás-nevelési támogatások utalása; Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) új vezetője az MTI-nek azt mondta, hogy az idén életbe lépő banki átutalásoknak köszönhetően jelentős megtakarításra számítanak, amelyet korábban a lebonyolító szervek működése és a postai költségek emésztettek fel. Mint a BGA vezetője kiemelte: az érintettek így az előző évhez képest korábban juthatnak hozzá a támogatásokhoz.
Lélfai Koppány tájékoztatása szerint Erdélyből mintegy 110 ezer kérelem érkezett (ez 150 ezer pályázót jelent a családi átfedések miatt), míg Felvidékről 48 ezer, Vajdaságból közel 25 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer, Horvátországból több mint ezer, Szlovéniából pedig közel 400 kérelmet regisztráltak.
A támogatásokat az OTP-n keresztül utalják majd egy közelmúltban kötött megállapodásnak köszönhetően, így a juttatások direkt módon, költséghatékonyan és követhetően jutnak el az érintettekhez.
„Azért választottuk a banki átutalást, mert megfelel a XXI. századi kihívásoknak; egyszerűbb és olcsóbb, mint az eddigi postai vagy készpénzes megoldás” – fogalmazott az alapkezelő közelmúltban hivatalba lépett vezetője. Lélfai Koppány közlése szerint az utalások szeptember 9-én elkezdődtek.
A gyorsabb utalásnak köszönhetően a támogatottak – várhatóan Erdélyben is, ahonnét a legtöbb pályázat érkezett – még idén megkaphatják a juttatásokat, szemben az elmúlt tanévvel, amikor volt, aki csak februárban kapta meg az összeget. Kitért arra is, hogy az iskoláztatási támogatásokra mintegy 5,4 milliárd forint áll rendelkezésre.
Lélfai Koppány elmondta, hogy „A magyar kultúráért és oktatásért” nyílt pályázatra, amelynek 1,2 milliárd forint a keretösszege, összesen 1 904 kérelem érkezett. Ezek a kifizetések már augusztusban megkezdődtek.
Megfelelő ütemezéssel lehetőség lesz arra, hogy a következő évi támogatások kiírása hamarabb megtörténjen, mint idén – jelezte Lélfai Koppány, aki kitért a Magyarság Háza kialakítására is, amely szintén az alap feladatai közé tartozik.
A Magyarság Háza a főváros I. kerületében a Szentháromság téren, a Magyar Kultúra Alapítvány eddigi székházában kap otthont. A teljes rekonstrukció a tervek szerint két évet vesz majd igénybe – mondta.
„Célunk, hogy minél hamarabb rendezvényekkel, kiállításokkal töltsük meg az épületet, amely azonban komoly rekonstrukcióra szorul” – fogalmazott Lélfai Koppány. Szabadság (Kolozsvár)

Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma

Áskálódás, hitelrontás
A múlt héten ismét a magyar polgári kormány ellen uszító cikk jelent meg az osztrák tulajdonú bihari sajtóban. Az RMDSZ által kontrollált médium ezúttal a „Szülőföldön magyarul” nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatási rendszerbe kötött bele, noha az az első Orbán-kormány által bevezetett státustörvénynek köszönhetően működik úgy immár egy évtizede, hogy a közben nyolc éven át dicstelenül regnáló szocialista-szabaddemokrata kormányok sem mertek érdemben hozzányúlni. Azt viszont elérték, hogy az eredeti szándék és gyakorlat eltérítésével erdélyi klientúrájuknak játszották át a lebonyolítást. Noha a kezdetekben a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezetét mint civil szervezetet bízták meg a magyar adófizetők pénzéből átutalt támogatások kifizetésével azoknak a határon túli fiataloknak (illetve szüleiknek, eltartóiknak, gyámjuknak), akik magyarul (is) tanulnak, az első Gyurcsány-kormány átjátszotta ezt a feladatot a kisebbik román kormánypártnak, az RMDSZ-nek. Amely státusából fakadóan közvetlenül nem vállalhatta ezt, ezért létrehozta az Iskola Alapítványt – Kelemen Hunor elnökletével –, amely végül nyolc éven át kezelte és forgatta a Magyarországról érkező pénzeket, tetemes jutalék fejében. A párt ugyanakkor saját aktivistáinak is feladatot és fizetséget juttatott a támogatások igénylése és közvetítése révén, miközben többé-kevésbé burkoltan kampánycélzata is volt a közreműködésének. Az MSZP-SZDSZ-rezsim bukása után a nemzeti kormány visszaadta az RMPSZ-nek a feladattal járó jogosultságot, ugyanakkor a magyar adófizetők pénzének kezelését egy magyar állami bankra, az OTP-re bízta, amely ezt ingyen végzi, miközben az RMDSZ-es Iskola Alapítvány a Román Postával működött együtt ez ügyben, vagyis magyar közpénzhez juttatott egy román állami vállalatot.
Az RMDSZ sajtója másfél éve sírja vissza ezt az ügyletet, mondván: egyes szórványvidékeken bonyodalmasabban zajlik a támogatások igénylése és kézhezvétele, mivel az OTP Banknak nincs minden magyarlakta településen fiókja, mint a Román Postának. Igaz, hogy bankszámlára is lehet igényelni a járandóságot, de sokan mégis kénytelen beutazni a nagyobb városokba felvenni az OTP-kártyát, majd pedig kivenni róla a pénzt. (Hogy miért baj az, ha egy magyar szülőnek, diáknak saját OTP-kártyája van, amit más pénzügyi tranzakciókra is használhat, tudni nem, csak sejteni lehet.) Nem átallották azt is állítani, hogy tumultus alakult ki a bankfiókoknál, mivel nehézkes és lassú az ügyintézés. Ennek a nyomát sem láttuk például a váradi OTP-fiókoknál a múlt héten, pedig többször is felkeresték munkatársaink azokat.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Konferencia a világválásgról
Csatlakozás az euró-zónához, vagy visszatérés a nemzeti valutához? – hangzott el a kérdés Hárshegyi Frigyes előadásában a Romániai Magyar Üzleti Egyesület hétvégi marosvásárhelyi konferenciáján. Az OTP Bank elnöki főtanácsadója, ügyvezető igazgatója párhuzamot vont az 1929–1933 közötti első világválság és a jelenlegi között.
Mint mondta, akkor a túltermelés okozta a válságot, napjainkban pedig a túlhitelezés. Megelőzhető-e az 1929–1933-as világválság?– tette fel a következő kérdést Hárshegyi Frigyes, válaszában pedig a 2009-es bankmentési akciót elevenítette fel, amit a 2011-es hitel- és államadósság-válság követett.
„A gazdaságra gyakorolt hatása ennek a bankcsődsorozatnak az állami – szinte azonnali – mentőakciók ellenére az lett, hogy olyan húzóágazatok, mint az építőipar és az autóipar, visszaestek, ugyanakkor a fogyasztás is zsugorodott, a GDP pedig országtól függően 5-10 százalékkal csökkent” – magyarázta a szakember. Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: Romániának nincs elég kapacitása a külföldi piacok felkutatásához.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Együttműködési megállapodást írtak alá
Nagyvárad
Pénteken a tanintézet székhelyén együttműködési keretmegállapodást írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem és a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége.
A Partiumi Keresztény Egyetem részéről dr. János-Szatmári Szabolcs rektor, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének képviseletében pedig Ioan Lucian elnök írták alá az öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást. A partnerségi szerződés tizenhárom pontja közt egyebek mellett az szerepel, hogy az egyetem diákjai az egyesület tagvállalatainál praktizálhatnak közös megegyezés alapján, a cégvezetők témákat javasolhatnak a diplomamunkák megírásához, együttműködnek különböző kutatási, fejlesztési és innovációs területeken, közösen pályáznak meg európai uniós, országos, regionális és helyi finanszírozású projekteket, valamint a szemeszter végéig egy Menedzsment Központot létesítenek a Partiumi Keresztény Egyetem keretein belül, mely biztosítani fogja az üzleti és a oktatói szféra képviselői közötti hatékony kommunikációt.
Ioan Lucian azt indítványozta, hogy nyugati minta alapján a Szövetség tagjai finanszírozzák az általuk tehetségesnek vélt hallgatók tanulmányi ösztöndíjait, akik cserében vállalják, hogy miután végeznek, az illető cégnél helyezkednek majd el. (Mint kiderült, az OTP Bank jelenleg is támogat ilyen formában 3 egyetemistát). Egy másik vállalkozó ugyanakkor azt kezdeményezte, hogy a jó íráskészséggel rendelkező diákok publikáljanak a Szövetség kétnyelvű, nyomtatott, illetve online verzióban megjelenő újságjában.
Erdon.ro

Bemutatkozott a Mikó Imre-terv
Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Wekerle-terv részeként minden környező országban elkészül az ottani magyarság gazdaságfejlesztési terve, ez lett kész először az erdélyi Mikó Imre-tervben – mondta a tervet ismertető konferencián Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a tervet a gazdasági autonómia megteremtéséhez vezető eszköznek nevezte, amelyre ráépülhetnek az egyéb autonómiák is.
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke pedig azt is kiemelte, hogy a román, a magyar és az erdélyi gazdaság közti kapcsolatot segíti a Mikó Imre-terv, amely az említett három terület érdekeinek az összhangját is szolgálja.
A program nagyobb összegű forráshoz csak az EU 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakában juthat – fejtette ki Szatmáry Kristóf.
Az uniós források mellé nemzetközi finanszírozást vázolt fel Jakabos Janka, a terv koordinátora. Ezek lennének a fő források, de emellé a magyar kormány és a helyi gazdasági szereplők is tennének pénzt, bár jóval kevesebbet. Horkay Nándor jövőre 1-2 milliárd forint magyar forrást tartott valószínűnek, hogy abból elindulhasson az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési Ügynökség.
Jakabos Janka felvázolt három olyan programot is, amelyik közel áll az induláshoz. Az első egy fiatal vállalkozókat megcélzó inkubátorház- hálózat, a másik egy svájci befektetési alapokkal közös elképzelés, amely gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bio-élelmiszer-termelést tartalmaz, 5 millió euró bevonásával. Harmadikként pedig az OTP Bank kidolgozta a mezőgazdaság finanszírozási modelljét.
A prioritásokat a következőképpen fogalmazta meg Horkay Nándor: versenyképes munkahelyteremtés, az öngondoskodó helyi gazdaság fejlesztése, valamint a pénzügyi infrastruktúra megteremtése. A vállalkozásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a Romániának jutó uniós forrásokra sikeresen pályázzanak – tette hozzá.
A Mikó Imre-tervben azok az erdélyi cégek vehetnének részt, amelyek 40 százaléka magyar állampolgárok tulajdonában van, ezekről a cégekről regiszter készül – mondta Szatmáry Kristóf.
Népújság (Marosvásárhely)

Pénteken a Bethlen Gábor Alapítvány szervezésében „Mikó Imre-terv” címmel vitafórumot rendeztek Székelyudvarhelyen.
László János, az EMNT gazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke nyitotta meg a fórumot, majd Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja mondtak köszöntőbeszédet.
Jakabos Janka, a Mikó Imre-terv koordinátora bevezető előadásában kifejtette, erre a tervre nem lehet úgy tekinteni, mint egy kétszázoldalas dokumentumra, nem egy térkép, amit követni lehet, hanem egy stratégia, melyet használhatunk a gazdasági együttműködés programjának életbe léptetéséhez. A magyar kormány a Mikó Imre-tervet saját fejlesztési stratégiája, a Wekerle-terv részének vallja. A vitafórumok eredményeként a Mikó Imre-terv egy három pillérre épülő, Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programmá alakult. Az első pillért egy 180 oldalas stratégiai dokumentum képezi, a második az operatív programrész, míg a harmadik egy intézményrendszer kialakítása. Jakabos Janka kitért a Mikó Imre-terv finanszírozására is, mondván, hogy alapokat leghamarabb 2014-ben lehet kérni az Európai Uniótól, az Európa 2020 stratégia keretén belül. Jelenleg a költségeket a Bethlen Gábor Alapítvány fedezi. A magyar kormány és a helyi gazdasági szereplők is tettek ígéretet, bár ezek az alapok jóval szerényebbek, mint amelyek 2014 után lesznek elérhetők. Jövőre a magyar kormány 1–2 milliárd forintos magyar forrást különíthet el erre a célra. „Felismertük annak fontosságát, hogy a Mikó Imre-terv életbe léptetését nem jegelhetjük addig, amíg az Európa 2020 program elindul, tehát azonosítottunk három olyan forrást is, amelyekkel lefektethetjük a megvalósítás alapjait. Az első a hozzáadott értékű munkahelyek teremtésére irányul, és a nemzetközi nagyvállalkozók befektetéseit célozza meg, melyeknek értéke 20 millió eurónál nagyobb. A középkategóriás – 5-től 20 millió euróig terjedő – források egy svájci alapokkal történő közös elképzelésből származhatnak, míg a harmadik ötlet alapján a helyi forrásokból teremtenék elő a szükséges pénzeket. Ennek kapcsán elmondhatjuk, hogy az OTP Bankkal folytatunk tárgyalásokat, amely kidolgozta a mezőgazdasági finanszírozási modellt” – magyarázta a koordinátor. A Mikó Imre-terv a többségi nemzet, valamint más romániai nemzeti kisebbségek kezdeményezéseit is bevonja a tervezésbe, mert kölcsönös előnyökre törekszik a többségi nemzettel.
Jánosi András
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)