Markó Béla RMDSZ-elnök Monica Macovei igazságügyi minisztert okolja a korrupcióellenes ügyészség működését szabályzó sürgősségi kormányrendelet szenátusi megbuktatása miatt. Úgy véli, nem történt tragédia, az államelnökkel erre a hétre tervezett egyeztetésen pedig inkább az etnikumközi viszonyokról, mint a korrupció kérdéséről kell egyeztetni. A szavazást megelőző koalíciós egyeztetést az igazságügyi miniszternek kellett volna kezdeményeznie, de ő ezt nem tette meg. Ezekben a napokban Romániában csak a korrupció kérdéséről, a sürgősségi rendelet visszautasításáról van szó, de Markó szerint fontosabb az etnikumok közötti viszony rendezése. A kisebbségi törvény tervezetét annak idején ugyanúgy visszautasította a szenátus és akkor az RMDSZ-en kívül senki nem esett kétségbe. A korrupciós vádakkal gyanúsított személyek listájára felkerült egy magyar, az RMDSZ támogatását élvező Erős Viktor, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság vezetőtanácsi tagja is. Markó kifejtette, az ártatlanság vélelmével kell élni mindenkivel szemben. Erős Viktort annak idején az RMDSZ javasolta tisztségébe, mert nagyon jó szakembernek tartják, Markó bízik abban, hogy a rávetült gyanú alaptalan. /Gujdár Gabriella: Markó: nem történt tragédia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Konferencia: Hitel és kötvény
Nagyvárad – Péntek délelőtt Hitel és kötvény címmel a Continental Szálloda egyik földszinti termében gazdasági konferenciát szervezett a ROVE, az ITD Hungary és az OTP Bank. Érdekes előadások hangzottak el.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE), a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) és az OTP Románia által szervezett konferencián bemutatták az Önkormányzati finanszírozás: kötvény és hitel című füzetet. Az egybegyűlteket Szabó Ödön, az ITD Hungary regionális képviselője köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: a kötvények megoldást jelenthetnek az önkormányzatok számára az európai uniós projektekhez szükséges önrész előteremtésére. Derzsi Ákosnak, a ROVE alapító tagjának megitélésében az ehhez hasonló tanácskozások, illetve tájékoztató kiadványok hasznosak, mert alkalmat adnak az érintetteknek arra, hogy első kézből, szakemberektől kapjanak hasznos információkat.
Tánczos Barna fejlesztési államtitkár, az országos RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: fontos, hogy a helyhatósági vezetők bátrabban kezeljék a kötvénykibocsátás témáját. Megjegyezte: a tárca priorításnak tekinti a beruházások finanszírozását, az elkezdett befektetések folytatását, s lehetőség szerint újaknak a beindítását. Jelenleg a víz- és csatornahálózat bővítésére, valamint a sportbázisok fejlesztésére esik a hangsúly. Remény van arra, hogy az év második felében a kifizetésekre is sor kerüljön, mert a pénzügyminisztérium rájött, hogy ezek elhalasztása kárt okoz a gazdaságnak.
A kötvény értékpapír
Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet (CNVM) biztosa kifejtette: a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, általában közép vagy hosszú lejáratú hitelforma. Lejárati ideje a kibocsátástól számítva 3-25 év között ingadozik. Az önkormányzati kötvény célja, hogy a gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközöket biztosítsa. Mögötte nem áll garancia, ha a kibocsátó lejáratkor nem képes teljesíteni, végrehajtási eljárással lehet behajtani a követelést. Romániában 2001-ben bocsátottak ki először önkormányzati kötvényeket, Predeal és Mangalia városa. Ezek futamideje 1,5-3 év volt, 2005 után kezdtek el 17-20 évre kibocsátani kötvényeket. Eddig 68 kibocsátás történt, 723 millió lej értékben, és egyetlen sikertelen próbálkozás volt, Botoşaniban. Érdekes módon egyetlen olyan településen sem bocsátottak ki ilyen típusú értékpapírt, melynek polgármestere RMDSZ-es. A legnagyobb kibocsátó Temesvár, a legkisebb pedig Aninoasa, egy Târgovişte melletti község (nem tévesztendő össze azzal a hasonló nevű Hunyad megyei településsel, melynek önkormányzata a napokban jelentett csődöt). A legtöbb kötvényt ugyanakkor Fehér megyében bocsátották ki. “A kibocsátás megtervezése gazdaságossági számítást jelent, melyben összevetik a kötvénykibocsátás és az egyéb finanszírozási formák, főképp a banki hitel előnyeit és hátrányait”, közölte az előadó.
Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója azon meggyőződésének adott hangot: a kötvényekkel “mátyáskirályosan” kell bánni: se túl kevés, illetve se túl sok ne legyen belőlük, mert a nagyon eladósodott önkormányzatok aztán nem tudnak visszafizetéseket eszközölni. A pénzügyi szakember beszélt még a kötvények közvetlen haszonáról, pozítiv szociális hatásairól, valamint az általa képviselt bank által nyújtott szolgáltatásokról is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro