Köszönetet mondanak a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak az értékes könyvadományért, melyet jan. 12-én Vekerdy József, a Nemzetközi Kiadványcsere Osztály vezetője adott át az OSZK nevében a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja könyvtára számára. /Közügy rovat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Nov. 4-6-a között Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4.- Kolozsvár, 1972. márc. 13./ emléknapokat rendeznek Csíkszeredában, szülővárosában. Venczel József intézményszervező, pedagógus, sokoldalú tudós társadalomkutató volt. Sorra születtek meg alapvető munkái. 1950-ben letartóztatták, tizenkét évig ült börtönben, csak 1969-ben folytathatta tudományos munkásságát. /Gagyi József: A társadalomkutatás tudósa. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ Venczel József pályaképét Antal Árpád rajzolta meg. /Antal Árpád: Venczel József életpéldája (1913-1972). = Keresztény Szó (Kolozsvár), nov., folyt. dec./ Magyarországon okt. 29-én Heves városában tudományos ülésszakon emlékeztek Venczel Józsefre, az előadók Kolozsvárról, Sövényfalváról, Csíkszeredából, Újvidékről, Saarbückenből, Budapestről érkeztek. Az emlékülésen az Országos Széchényi Könyvtár által összeállított dokumentációs kiállítás nyílt, majd felavatták Vetró András /Kézdivásárhely/ szobrászművész Venczel József-domborművét. Este pedig a helyi katolikus templomban bemutatták a csíksomlyói misztériumjáték Venczel-féle feldolgozását. /(lit): Venczel József-emlékülés Hevesen. = Új Magyarország, nov. 4./ A meghívón szerepeltek az emlékülés védnökei: Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Keresztes Sándor vatikáni magyar nagykövet és dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az emlékülés támogatói - többek között - a Barankovics István Alapítvány, az Erdélyi Szövetség, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete, a Márton Áron Társaság és a Széchenyi Társaság.

Székely András Bertalan segített Venczel József hagyatékának a Széchényi Könyvtárba való átmentésében. Az átmentett anyag alapján sikerült 1988-ban Budapesten egy Venczel-kötetet kiadni Erdélyi föld - erdélyi társadalom címen. Ez lényegesen több oldalról világította meg az életművet, mint a korábban kiadott Az önismeret útján /Kriterion, 1980, összeállította Imreh István/. Székely András Bertalan lassan Venczel életművének kutatója lett. Venczel József az eredeti csíksomlyói passiók alapján írta meg misztérium-drámáját, ezt most kiadták. Most jön ki a nyomdából Venczel József tanulmányainak gyűjteménye. Székely András szerkesztette, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Egyesület adja ki A falumunka útján címmel. /Takács Éva: Megmaradás-stratégiai írások. Székely András Bertalan nyilatkozott Venczel József hagyatékáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Venczel József: A falumunka útján. Válogatott írások /Budapest ? Székelyudvarhely, 1993 ? Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület Kiskönyvtára 1./ A bevezetőt Katona Ádám írta. Válogatta, szerkesztette és a zárótanulmányt írta Székely András Bertalan.

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./

Sárkány Ferencet annak idején elhurcolták a Duna-csatornát építeni, jelenleg nyugdíjasként a Besztercei Művelődési Alapítvány elnöke. 1990-ben hozták létre az alapítványt, hogy támogassák az anyanyelvükön tanulókat. Az Illyés Alapítvány segítségével Besztercén egy imaházat hoztak létre, amelynek nyolc diákszobája is van, könyvtárat rendeztek be /ebben a Széchényi Könyvtár segített/, szeretnének Szent László-emlékművet felállítani Cserhalomnál, a magyarországi Julianus Alapítvánnyal közösen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola okt. 7-én három történésszel szervezett találkozót: Pál Antal Sándorral, a marosvásárhelyi levéltár munkatársával, György Bélával, aki a 80-as években a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára volt, azóta áttelepült Budapestre, jelenleg a Széchényi Könyvtár munkatársa, továbbá Zepeczaner Jenővel, a székelyudvarhelyi múzeum és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület elnökével. Zepeczaner Jenő ismertette az egyesület tevékenységét, elmondta, hogy a Múzeumi Füzetek sorozatban eddig 12 füzet és 5 tanulmánykötet látott napvilágot. A sorozat központi témája Udvarhelyszék, illetve a székelység múltjának, néprajzának kutatása. A Haáz Rezső Egyesület Magyarország történetét is kiadta románul, Gergely András tollából, Herman Gusztáv Mihály fordításában, majd megküldte az ország múzeumainak, intézményeinek.- Pál Sándor a készülő Gyergyó helytörténeti lexikon anyagának kiegészítésére hívta fel a tanárok figyelmét. György Béla az általa válogatott Erdélyi út című tanulmánykötet kapcsán ismertette a méltatlanul elfeledett Krenner Miklós személyiségét, aki 1919 után jelentős kisebbségi politikusa volt Erdélynek. A Duna menti népek, a román-magyar összefogás eszméjében gondolkodott, a transzszilván liberalizmus szellemét hirdette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Beszterce Művelődési Alapítvány megalakulásakor, 1990-ben célul tűzte ki kölcsönkönyvtárak alapítását. Idén végre teljesült a terv. Az alapítvány elnöke, Sárkány Ferenc mutatta be a Beszterce városban létrehozott könyvtárat. A besztercei magyar iparosok közművelődési egyesületét erőszakkal megszüntették, székházát elvették, könyvtárát 1952-ben megsemmisítették: elégették. A 3795 kötetes könyvtár legnagyobb részét az Országos Széchényi Könyvtár biztosította: a Kölcsey Alapítvány által a Dunaújvárosi Könyvtár állományából átutalt 2929 kötetet, a többi is adományokból gyűlt össze. A Beszterce Művelődési Alapítvány 1,3 millió lejt költött a könyvtár bútorzatára. /Guther M. Ilona: Hátha ebből nem lesz máglya... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./"

1995. nov. 23-án ünnepélyesen megnyílt a Beszterce Művelődési Alapítvány könyvtára, amely Besztercén, a református templom egyik melléktermében talált otthont. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár 3000 kötetet adományozott, a megfelelő bútorzattal együtt. Darabos Ilona önkéntes könyvtárosnő hetente az olvasók rendelkezésére áll. /Besztercei Híradó (Beszterce), jan./

1980, 1985 és 1992 után negyedik alkalommal aug. 7-10-e között rendezik meg a magyar könyvtárosok világtalálkozóját /Külföldön élő magyar könyvtárosok IV. szakmai találkozója/. Poprády Géza, a nemzeti könyvtár, az OSZK igazgatója mutatta be az OSZK működését. Aug. 8-án Debrecenben folytatták a tanácskozást, ahol a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. vándorgyűlését is tartják. Az előadók között volt Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója, aki a kisebbségi könyvtárak hagyományőrzéséről beszélt. A szekcióüléseken négy témakörben folytatódott az eszmecsere /kisebbségi és többségi társadalom kommunikációja, a kisebbségek könyvtári ellátása, kiadás, terjesztés, továbbá hungarika-gyűjtés, valamint könyvtári gépesítés/. /Magyar Nemzet, aug. 9./

Számos félreértés él a köztudatban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtáráról, adott tájékoztatást Tiboldi Zoltán, a múzeum könyvtárosa. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerint például az Apor-kódex megsemmisült, valójában ma is a könyvtárban van. 1944 szeptemberében a múzeum és a könyvtár legértékesebb részét ládákba csomagolták és vonaton el akarták szállítani, hogy a háborús pusztítástól megmentsék. Azonban a vasúti kocsit telitalálat érte, így a gyűjtemény megsemmisült /székely varrottasok, az éremtár, régi fegyverek, 2050 könyv és 23 ezer levéltári tétel, ezek között voltak Háromszék lustrái, adománylevelek, de ősnyomtatványok is voltak az elégett állományban. Azonban nem minden becsomagolt ládák vittek el, így sok érték megmaradt. A könyvtár jelenleg nehezen áttekinthető, mert nincs szakszerűen csoportosított, katalogizált rendszer. Az állományt évtizedeken át nem lehetett gyarapítani, 1990-től megindult a bővítés, a támogatás a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és más intézmények részéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.

"Vinczefi Sándor szobrászművész Csíkszeredán élt, a nyolcvanas évek elején volt városában kiállítása. Most újra megnyílt a városban tárlata. Vinczefi Sándor 1988 óta Svédországban él és alkot. Két éve Budapesten, a Széchényi Könyvtárban állították ki alkotásait, ezek láthatók most Csíkszeredán. Ezeknek a munkáknak itt van a helyük, vallotta a művész, olvasható Forró Miklós beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Magyar vonatkozású anyagok gyűjtésével többen foglalkoznak a nagyvilágban. Svédországban az Északi Magyar Archívum 1973 óta Skarholmenben Szöllősi Antal vezetésével gyűjti a magyar könyveket, folyóiratokat, a gyűjtemény később kibővült hang- és képtárral, valamint a kommunizmus magyarok elleni bűneinek dokumentációs osztályával. Magyarországon az állami intézmények mellett /Széchényi Könyvtár, Országos Levéltár/ mellett néhány magán, illetve alapítványi kezdeményezés, egyesület is foglalkozik magyar vonatkozású anyagok gyűjtésével. A Magyarok Világszövetsége hosszú ideje archiválja az egész világra kiterjedő levelezéseket, a magyar egyesületek rendezvényeiről készült anyagokat. Archívuma van még a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Magyar Távirati Irodának is. Lakiteleken működik az Emigrációs Gyűjtemény, amely a nyugati magyar közösségek sajtóját, dokumentumait gyűjti. Az Ajkán működő Magyar Archívum a szomszédos országokban élő magyar kisebbség dokumentumait gyűjti /újságok, könyvek, térképek, képeslapok, bélyegek, régi pénzek, érmek, jelvények, kitüntetések, plakátok, fényképek, video- és hangfelvételek. A Magyar Archívum magángyűjtemény. /MTI, aug. 30. - a Prágai Tükör (Kiadja a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége) 1996/5. száma alapján/ A bemutatás kiegészítésre szorul: Svédországban Szöllősi Antal egyedül végzi a munkát. A Teleki László Alapítványnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos jelentős dokumentumgyűjteménye van."

Nagyváradon szept. 20-26-a között ünneplik a színházkedvelők a nagyváradi színjátszás 200. évfordulóját. Márc. 9-én jegyezték be a Szigligeti Alapítványt, amely elsősorban az évfordulóra koncentrál, de megmarad a színházművészet támogatójának. F. Márton Erzsébet, a színház aligazgatója tájékoztatott a szeptemberi bicentenáriumi ünnepségekről. Több színház vendégszerepel, a kiállítási anyag előkészítésében az Országos Széchényi Könyvtár segít. A Szigligeti Füzetek sorozata négy új kiadvánnyal gazdagodik. Színháztörténeti tudományos ülésszak is lesz, továbbá sor kerül az erdélyi magyar színházak kollokviumára. A legnagyobb problémát az anyagi gondok jelentik, ezért várják a támogatókat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Megjelentek Hervay Gizella Összegyűjtött versei /Polis Kiadó, Kolozsvár, 1999/, szerkesztője Balázs Imre József. A költőnő 1985-ben települt át Magyarországra, ahol adtak ki Hervay-köteteket, de azok már nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban sem. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hervay Gizella hazatérése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban megnyílt az államalapításunk ezeréves múltját felidéző munkák kiállítása. Az első tárlóban, a honfoglalás ezeréves emlékére a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében a Magyar honfoglalás kútfői c. munka látható, szomszédságában Hóman Bálint: Magyar történet (őstörténet - törzsszervezet - keresztény királyság) c. munkája, továbbá a Katolikus Magyarság c. munka, mely a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából látott napvilágot, a III. Béla magyar király emlékezetének szánt tekintélyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a Frölich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik által írt Magyarország a királyság megalakulásáig c. munka. A következő tárlóban Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján kiadott háromkötetes Emlékkönyv van, továbbá a dr. Márki Sándor által szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv, mely királyunk kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából látott napvilágot, Benedek Elek A Magyar nép múltja és jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott Honvédalbum idézi. Az aradi vértanúk emlékszobrának leleplezési ünnepségéről készült eredeti, kétoldalas fénykép a Vasárnapi Újság 1890. október 19-i számából került közszemlére. Látható A magyar viseletek története c. munka Nagy Géza kísérőszövegével, Heltai Gáspár Magyar krónikája, Árva Bethlen Kata eredeti önéletírása, Székely István 1559-es krónikája, mellette Magyar- és Erdélyország 1791-es históriája. Ott vannak a tárlókban a legújabb történelmi munkák is, melyek a Széchényi Könyvtár jóvoltából gazdagítják a nagyenyedi Bethlen Könyvtár állományát. Néhány név és cím sokatmondó, például Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, Csorba Csaba: Árpád örökében; "Árpád jöve magyar néppel, Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben, Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele, Závodszky Géza: Hazáért és szabadságért, Magyar mondák, László Gyula: A honfoglaló magyarok. /Millenniumi kiállítás a könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

Aug. 17-én kezdődik Közös múlt - közös jövő címmel a külföldön élő magyar könyvtárosok sorrendben immár ötödik szakmai találkozója Budapesten. A háromnapos világtalálkozó az Országos Széchényi Könyvtárban aznap nyíló "Három kódex″ című millenniumi kiállítással veszi kezdetét. Az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik jubileuma évében a világ különböző pontjain élő magyar, illetve magyar származású könyvtárosok többi között megvitatják az információs korszak hatásait, a "korszerű″ bibliotéka fogalmát és a határokon túli magyar kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolataival is foglalkoznak. A találkozó plenáris ülésének előadója Romsics Ignác történész és Gombár Csaba szociológus lesz. Az előzetes jelentkezések alapján a szekcióüléseken harmincnál több előadás hangzik majd el. /Külföldön élő magyar könyvtárosok szakmai találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) elnevezésű honlap az első kizárólag interneten megjelenő, kiadó és szerkesztőség nélküli, nonprofit, alulról szerveződő romániai magyar folyóirat. Ezt a szolgáltatást 1998-ban indította két vállalkozó szellemű ifjú, a grafikus és programozó Sándor Levente és a honlap tartalmi részéért felelő Simon Attila. A szerkesztést illetve a honlap fenntartását természetesen többen felvállalták. A honlap állandó rovatai: hírösszefoglaló (Hír - Esemény - Szemle - Jegyzet - Pályázati Figyelő - Ifjúság), a Fórum (Napi bajunk - Politika - Levelező rovat - Apróhirdetések), az Utazó (Vidékek - Erdélyről röviden - Természet - Konyha) és a Könyvház, amely magába foglalja a Könyvajánlót, valamint az Olvasmányt. Nem hiányoznak olyan közérdekű rovatok sem, mint a Valutaárfolyam, a Gazdaság, a Számítástechnika, a Letölthető Programok, a Keresők, a Menetrend, az Időjárás, a Szótárak és az Ingyenes képeslapküldő szolgálat. A Magyar Elektronikus Könyvtár is fellelhető (Határon Túli Irodalom - Új könyvpiac - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - Forrás - Színház), akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár, amely gazdag magyarországi és külföldi könyvajánló rovattal rendelkezik. A magyar Országos Oklevéltár honlapja a Mohács előtti okleveleket mutatja. Megtalálható a Magyarország levéltárai címszó is, valamint a Magyar Nyelvőr és a Magyar Periodika. /Klárik Attila: Élő Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Megjelent a Könyvesház, a Művelődés (Kolozsvár) folyóirat melléklete /2000/1-es szám/. Ebben Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója pedig intézményének a nem magyarországi könyvtárak ellátásában betöltött szerepéről írt. Újvári Mária javasolta: az EME-nek "fel kellene vállalnia az Erdélyben, illetve Romániában kiadott, bármilyen hungarikum jellegű írott és audiovizuális dokumentum gyűjtését". Az EME könyvtárában "egy jó számítógépes program segítségével tárolhatnák Kolozsvár magyar könyvtárainak adatbázisait is." Gereben Ferenc az erdélyi és magyarországi olvasási szokásokat mutatta be. /Németh Júlia: Könyvesház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Mert én retirálni sohasem szoktam a címmel jelent meg nemrég a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában Orbán Balázs 40, eddig még kiadatlan levele. Kovách Géza aradi történész az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában folytatott kutatásai során bukkant ezekre a levelekre és önzetlenül felajánlotta, hogy ott Székelyudvarhelyen kezdjenek azokkal valamit, ahol méltán tartanának számot a köz érdeklődésére. - "A legnagyobb székely" e kiadványban összegyűjtött 40 levelének olvasása érdekes és izgalmas élményt nyújt az olvasónak. /Mert én retirálni sohasem szoktam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"A Lázár Deák Térképészeti Alapítvány Szép magyar térkép 2000 versenyének díjait adták a hét végén a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban, s a pályázati munkákból kiállítás is nyílt. Az idegenforgalmi térképek és atlaszok kategóriában az első díjas munka a Retyezát hegység című kiadvány lett. Első alkalommal díjaztak határon túli műhelyt. A Kolozsvár és környéke című kiadványért dicsérő oklevelet kapott a romániai Feykart Kft. /Szép magyar térkép 2000. Erdélyiek sikere Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"