Két éven belül megszüntetik a munkakönyveket. A munkaadók egyszerűsített változatban vezetik majd az elektronikus nyilvántartást, amit a Munkaügyi Felügyelőségen összesítenek. Az alkalmazottak elektronikus nyilvántartása március végétől kezd majd működni, állította Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter. /Nem lesz munkakönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Román–magyar munkaügyi találkozó volt tegnap Nagyváradon
Tegnap Nagyváradon találkoztak a magyarországi és a romániai munkaügyi felügyelőségek képviselői, hogy egyeztessenek közös vizsgálatokról, szervezeti és működési felépítésük hasonlóságairól, valamint a feketemunka visszaszorításáról.
Reggeltől tanácskoztak a váradi megyeháza nagytermében a magyarlakta romániai megyék területi munkaügyi felügyelőségeinek képviselői magyarországi kollégáikkal. Délben egy rövid sajtótájékoztató idejére szakították félbe a megbeszélést. A szakmai együttműködés egyébként nem új keletű, még 2008-ban kötött a két ország illetékes hatósága erre vonatkozó megállapodást.
Ionuţ Bogdan Barbu, a román Országos Munkaügyi Felügyelőség helyettes főfelügyelője számolt be arról, hogy a délelőtt folyamán a két hatóság tevékenységének és működésének megismerésén volt a hangsúly, hogy például miként ülteti gyakorlatba a másik fél a különböző előírásokat. Több közös pontot fedeztek fel, sok hasonlóságot, és továbbra is védik a munkavállalót és a munkaadót, összegezte Barbu. Hangsúlyt fektetnek a feketemunka megszüntetésére. Bakos József, a magyar Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke részletezte a tevékenységeiket az együttműködés keretében (például rendszeres tapasztalatcsere, jogszabályváltozások ismertetése a másik félnek stb.). A találkozó bizonyítja – mondta –, hogy mennyire érdeklődnek a romániai kollégáik munkája iránt, őt például az új itteni munkatörvénykönyvbe bevezetett megszorítások érdekelték, mivel néhány év múlva Magyarországon is elmozdulnak ebbe az irányba, fejtette ki.
Újságírói kérdésekre válaszolva Barbu többek között arról szólt, Magyarországon sokkal szigorúbban veszik a bírságokat, másként is számolják ki azok értékét, ehhez azonban itt törvénymódosításra lenne szükség. Az alkalmi munka kapcsán pedig Bakos kifejtette, náluk 1997 óta ismerik el ezt az atipikus munkavállalási formát, a korábbi visszaélések miatt tavaly augusztus óta elektronikus adatbázisba kell bevinni a dolgozó adatait még a munka megkezdése előtt.
Különbség a két ország munkajogi törvényei között, hogy Magyarországon feketemunka esetén a munkaadót bírságolják, de ha a munkavállalót kétszer elkapják hivatalos papírok nélkül dolgozni, kizárják az állami álláskeresési lehetőségből, és szociális segélyt sem kap tovább. Az is kiderült, amióta Románia is európai uniós tagállam, nincs statisztika arról, hányan vállalnak munkát a határ túloldalán. A nap további részében a további közös projektekről folytak egyeztetések.
F. E.
Reggeli Újság
Erdély.ma

Belföldi hírek
Az RMDSZ módosító javaslatai
A jövő évi állami költségvetés-tervezethez az RMDSZ képviselői és szenátorai számos szakterületen fogalmaztak meg módosító indítványokat, javaslataik nagy többsége a magyarok lakta megyékben zajló infrastrukturális befektetések folytatásáról, valamint újabb munkálatok elkezdéséről szólnak, így a szövetség javaslatainak elfogadásával folytatódhatna a magyar települések modernizációja – nyilatkozta Erdei-Dolóczki István, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője.
A jövő évi költségvetés-tervezethez az RMDSZ 33 módosító indítványt nyújtott be, amelyeknek nagy része a helyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik, de a Brassó–Kolozsvár–Bors autópálya megépítésére tervezett finanszírozás megemelését is kérik, valamint terelőutak megépítésére Bánffyhunyad, Nagyszalonta, Érmihályfalva, Margitta, Élesd, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Szatmár és Marosvásárhely városoknak. A 2015-ös évre a szövetség képviselői és szenátorai 71 500 000 lejjel emelnék meg a műemlékek restaurálására elkülönített összeget, valamint pénzalapot biztosítanának az államkasszából annak érdekében, hogy kisebbségi szakmai továbbképző központot hozzanak létre a pedagógusok számára.
Johannis ismét győzött
Alina Gorghiu jogász lett a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, aki a tisztségben az államfővé választott Klaus Johannis elnököt váltja. Az NLP tegnap tartotta vezetőségi ülését, amelyen a résztvevőknek a Johannis által támogatott Gorghiu, valamint a Crin ANtonescu volt liberális pártelnök által pártfogolt Ludovic Orban közül kellett elnököt választaniuk. A szavazás során Gorghiu 47 voksot kapott, Orbanra csak 27-en szavaztak. Elemzők szerint a választás eredménye azt jelenti, hogy Crin Antonescu befolyása az NLP-ben erőteljesen csökkent, még inkább háttérbe szorul pártjában, és kisebb az esélye visszatérni a politika élvonalába.
Összevonnak két ügynökséget
A kormány úgy döntött, hogy megszünteti a Munkaügyi Felügyelőséget és a Kifizetési Ügynökséget, és helyettük összevonással egy új ügynökséget hoz létre Munkaügyi Felügyelőség és Társadalmi Biztonság Ügynöksége néven, amely a munkaügyi minisztérium felügyelete alatt fog állni. Az új ügynökség a két összevont intézmény személyzetét veszi át, az alkalmazottak nem veszítik el állásukat, jelentette ki Liviu Pop szociális párbeszédért felelős miniszter, aki az átszervezést azzal indokolta, hogy az új ügynökség létrehozásával megerősödik a fekete munka feletti ellenőrzés. A kormány ugyanakkor egy másik ügynökség létrehozásáról is döntött, a Fogyatékkal Élők Országos Hatósága átveszi a tevékenységet a munkaügyi minisztériumtól, finanszírozását azonban az állami költségvetésből biztosítják a munkaügyi tárca büdzséjén keresztül.
Kevesebb a hagyományos élelmiszer
A hagyományos élelmiszerek száma idén 298-ra csökkent a tavalyi 4500-ról, miután a tanúsító szabályok szigorúbbá váltak – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető kifejtette, az egyik legfontosabb módosítás, ami miatt annyira lecsökkent a hagyományos élelmiszerek száma, az, hogy ezeket a termékeket tilos ipari módon előállítani. Hozzátette, a törvény módosítása arra kötelezi a termelőket, hogy ne csapják be többé a fogyasztókat. Constantin szerint a hagyományos termékeknek főként belföldön van piaca, a mézet kivéve, amelyet exportra is visznek.
Fogy Románia lakossága
Közel 19,95 millió állandó lakosa van Romániának 2014-ben, 174 330-cal kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszám­láláskor – áll az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásában. 1992-ben Románia állandó lakossága 22 810 035 személyt számlált, huszonkét év alatt a csökkenés több mint 12,6 százalékos. A romániai lakhellyel rendelkező lakosság száma is csökkent, az 1992-ben regisztrált 23 143 860-ról 22 299 730-ra 2014-ben, azaz 844 130 személlyel. Az adatok  rávilágítanak arra is, tavaly az országban a természetes szaporulat negatív volt, 64 654 személlyel több halt meg, mint ahány született. Tavaly ugyanakkor több kivándorló (161 755) volt, mint bevándorló (153 646).
 
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az öt szakszervezeti tömb bepereli a kormányt
Az ország öt reprezentatív szakszervezeti tömbje vezetői tegnap bejelentették: beperelik a kormányt a Munkaügyi Felügyelőségnek a 86/2014-es sürgősségi kormányrendelettel való megszüntetése miatt, mivel szerintük az intézkedés alkotmányba ütközik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), az Alfa Kartell Szakszervezeti Tömb, a Romániai Demokrata Szakszervezetek Föderációja, a Frăţia – Romániai Szabad Szakszervezetek Föderációja és a Meridian Országos Szakszervezeti Tömb a tegnap tartott sajtótájékoztatón rámutattak, szolidárisan lépnek fel a Munkaügyi Felügyelőség megszüntetése és az Országos Munkaügyi Felügyelőség és Szociális Védelem Ügynökségének létrehozása ellen.
Dumitru Costin, a BNS elnöke hangsúlyozta, hogy 2014. december 29-én benyújtottak egy előzetes panaszt a kormányhoz, majd a többi négy szakszervezeti tömb is csatlakozott az akcióhoz, és 2015. január 9-én egységesen léptek fel, kérve a Nép Ügyvédjétől: óvja meg az Alkotmánybíróságon a 86-os kormányrendeletet.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Több szabadság jár – Módosult a munkatörvénykönyv
Klaus Johannis államfő a napokban írta alá a 2003/53-as munkatörvénykönyv módosításait, amelyek az ideiglenesen, helyettesítésre alkalmazott dolgozók fizetését, illetve az éves szabadságra vonatkozó előírásokat szabályozzák – tájékoztatott Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője.
A szabadságra vonatkozóan a „régi” törvénykönyv kimondta: az éves szabadság időtartama a munkában töltött idő függvénye, azaz ha valaki betegszabadság vagy más megalapozott okból nem volt munkában, akkor annyival kevesebb periódusra számolták ki a szabadnapjait. Ez ellentmondott az uniós irányelvnek, ezért a módosítás előírja, hogy a betegszabadság vagy bármilyen más igazolt hiányzás miatt nem lehet csökkenteni a szabadságot. Sőt, a tanulmányi fizetetlen szabadság is folytonosságot jelent.
– Ha például egész éven át betegszabadságon vagy, a pihenőszabadságodat a következő évben, de maximum 18 hónapon belül ki kell adnia a munkaadónak – példázta a munkafelügyelőségi vezető.
A másik változás a fizetésekre vonatkozik: az ideiglenesen, időszaki munkára felvett dolgozó ezentúl nem kaphat kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, amit egy állandó alkalmazott végez ugyanabban a munkakörben (eddig kevesebbet is elszámolhattak a munkaadók). Kiderült továbbá, hogy a munkaügyi felügyelőség és a szociális felügyelőség (ANPIS) összevonását szabályzó törvény még közvita alatt van. Az ezt előíró kormányhatározat decemberben lépett érvénybe, a Ziarul Financiar gazdasági szaklap keddi száma azt írta: a 4,4 millió alkalmazott sorsát vigyázó, 2800 fővel működő munkaügyi felügyelőség „egyik napról a másikra megszűnik”. Tinca Teddy
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Az alkalmazottak 83 százaléka az átlagbér alatt keres
Elkeserítő adatokat tett közzé a romániai alkalmazottak fizetéséről a Ziarul Financiar a Munkaügyi Felügyelőség adataira hivatkozva. Eszerint az alkalmazottak 83 százaléka a 975 lejes bruttó minimálbér és a 2.415 lejes bruttó átlagbér között keres. Csupán az alkalmazottak 13 százaléka keres bruttó 2.415 és 5.000 lej közötti összeget, és mindössze 4 százalékuk vihet haza bruttó 5000 lejnél nagyobb fizetést.
A humánerőforrásra szakosodott Consulteam munkatársa, Oana Datki elmondta, a legnagyobb alkalmazók az utóbbi években a termelői és a kiskereskedelmi szektorból kerültek ki, ahol alacsonyak a fizetések, hiszen az alkalmazottak többsége vagy gyári munkás, vagy eladó. Hozzátette, a helyzetet kicsit árnyalja, hogy az IT-szektor egyre sikeresebb, ahol a kezdő fizetések már megközelítik a bruttó hazai átlagbért.
maszol.ro

Minimálbéren tengődik Udvarhely, Csík, Gyergyó
Szilágy és Hargita megyében az országos átlag másfélszeresét, kb.45 százalékot tesz ki azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik havi bruttó 975 lejt keresnek. Más magyarlakta megyékben is az országos átlagnál rosszabb a helyzet a minimálbérek arányának tekintetében. Az Országos Munkaügyi Hivatal adatai szerint a romániai munkavállalók 83 százaléka a 2415 lejes bruttó átlagbérnél kevesebbet keres. A legrosszabbul keresők, akik a 975 lejes minimálbért kapják, országos szinten az alkalmazottak 29 százalékát teszik ki. Valós arányuk valószínűleg kisebb, hiszen közismert az a munkáltatói gyakorlat, hogy az alkalmazottat minimálbérrel jelentik be, ám a valóságban annál többet fizetnek neki.  
A dolgozók 54 százaléka a minimálbér és az átlagbér közötti összeget keres. A bruttó fizetések 13 százaléka az átlagbérnél magasabb és 5.000 lejnél kisebb. 195 ezer azok száma akik havi 5.000 lejnél többet keresnek, ők a munkavállalók 4 százalékát teszik ki. A bérsávok területi megoszlása hatalmas eltéréseket mutat, s az adatok nem túl kedvezőek a magyarlakta vidékek esetében. A minimálbéresek aránya két erdélyi megyében a legmagasabb. Az országos elsőség szomorú dicsősége Szilágy megyének jut, ahol a munkaszerződéssel dolgozók 45,5 százaléka, az országos átlag másfélszerese, minimálbért keres, legalábbis papíron. A második helyen Hargita megye áll, ahol a munkavállalók 43,6 százalékát, 26.442 embert fizetnek minimálbérrel. A bérezés tekintetében Hargita olyan, gazdaságilag elmaradott megyéknél is rosszabbul áll, mint Giurgiu, Călărași vagy Mehedinți, melyekben a minimálbérek aránya 43,45 és 40 százalék között változik. A másik két székely megye helyzete jóval kedvezőbb: Kovásznában 33,6, Marosban pedig 31,3 százalék a minimálbéresek aránya. Más magyarlakta megyékben is az országos átlagnál rosszabb a helyzet a minimálbérek arányának tekintetében. Biharban a munkavállalók 37,44, Szatmárban pedig 32,2 százaléka viszi haza a törvényben előírt minimális összeget.
Kolozs megye nem panaszkodhat
Erdélyben a Kolozs megyei alkalmazottak lehetnek a legelégedettebbek, ugyanis csak 22,5 százalékukat fizetik minimálbérrel, ellenben 4,91 százalékuk 5.000 lejnél többet keres, ami magasabb az országos átlagnál. Kolozsban 10.408-an tartoznak a legmagasabb bérsávba, többen mint Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár, Bihar, Máramaros, Maros, Beszterce-Naszód, Hunyad és Fehér megyékben együttvéve.
Kolozshoz hasonlóan jó a bérezés Temesben is. Ilfov mellett ebben a két erdélyi megyében van csak 10 ezernél több személy a legmagasabb bérsávban, az utánuk következő Brassóban már csak 5.825-en keresnek 5.000 lej fölött. Hargitában 466, Háromszéken pedig 333 személy keres többet havi bruttó 5.000 lejnél.  
A minimálbérek aránya Bukarestben a legkisebb, csupán 18,4 százalék, ugyanakkor itt vannak a legtöbben olyanok, akik 5.000 lejnél többet keresnek, ők a munkavállalók 10,9 százalékát teszik ki.
Pengő Zoltán
maszol.ro