Vádat emeltek Kiss Imola volt marosvásárhelyi városházi igazgató ellen
Csúszópénz elfogadásának vádjával bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészég (DNA) a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal volt gazdasági igazgatóját, Kiss Imolát. A vádlott szabadlábon védekezhet.
A DNA keddi közleménye által idézett vádirat szerint Kiss Imola a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójaként 2010. szeptember elsején 10 ezer eurót kért egy üzletembertől annak cserében, hogy a városháza támogasson anyagilag egy nemzetközi futsal-tornát.
A közlemény emlékeztet, hogy Kiss Imola ellen már zajlik egy másik bűnvádi per. A volt gazdasági igazgatót hivatali visszaélés vádjával állították bíróság elé Dorin Floreával együtt 2015 decemberében. Ez az ügy a Marosvásárhelyi ASA labdarúgó klubnak nyújtott önkormányzati támogatással kapcsolatos. maszol.ro

Kövesi nem tágít
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze, Laura Codruţa Kövesi tegnap levélben közölte, nem jelenik meg a 2009-es államelnök-választást kivizsgáló parlamenti bizottság előtt.
A háromoldalas, hivatalos levélben Kövesi azt írta: tudomásul vette a bizottság céljait, de mivel ő maga nem rendelkezik sem ismeretekkel, sem bizonyítékokkal a testület vizsgálódásának tárgyát képező események körülményeiről és okairól, nem vesz részt az említett testület ülésén. Ennek következtében a parlamenti bizottság tegnap jelezte, az igazságügyi tárcavezetőhöz fordul. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fő célpont: Kövesi
Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése. Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése.”
Mint emlékezetes, egy bukaresti újságíró, Dan Andronic írt először arról, hogy az elnökválasztás estéjén Gabriel Oprea későbbi belügyminiszter otthonában több akkori állami vezető is összegyűlt, köztük George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója, és Kövesi, aki akkoriban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be. Andronic konkrétumok említése nélkül azt próbálta sugallni, hogy az összegyűlt személyek közbeléphettek annak érdekében, hogy Traian Băsescu addigi elnök nyerje meg a választást. A hír kapóra jött a DNA-vizsgálatok által folyamatosan tépázott kormánypártoknak – mindkét alakulat elnöke ellen eljárás zajlik, sőt Liviu Dragnea PSD-elnök ellen már egy felfüggesztett szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet is született –, és gyorsan életre hívták az ügy kivizsgálásával megbízott bizottságot.
Amelynek tevékenysége tökéletesen kimeríti a pótcselekvés fogalmát: mivel az akkori választási jegyzőkönyveket már megsemmisítették, tevékenysége arra szorítkozik, hogy akkori állami vezetőket hív be meghallgatásra nagy médiaérdeklődés közepette. Azt egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja, hogy bárki is bevallaná: igen, elcsaltuk a választásokat, és mivel más módszer nemigen mutatkozik a vádak beigazolására, a bizottság egyrészt olyan eszköz, amellyel el lehet terelni a figyelmet a kormány gazdasággal kapcsolatos, ámokfutással határos pávatáncáról.
Másrészt viszont látható, hogy a legfőbb célpont nem más, mint a korrupcióellenes ügyészség vezetője. Aki erre szintén rájött, ezért több alkalommal is megtagadta, hogy részt vegyen a bizottsági meghallgatáson, legitimálva a kormányoldal és egy rablómeséket terjesztő újságíró által generált médiacirkuszt.
Hogy emiatt bírósági feljelentéssel fenyegetik a főügyészt, illetve bepanaszolták az igazságügy-miniszternél, azt jelzi: a cél az, hogy minél jobban sikerüljön meghurcolni, és minél inkább sikerüljön megtépázni a számos korrupt politikust rács mögé juttató intézmény vezetőjét.
A „meccsbe” a DNA-nál és a legfőbb ügyészségnél átvilágítást elrendelő régi-új igazságügy-miniszter, Tudorel Toader is beszállt, vélhetően a menedzseri tevékenységet érintő vizsgálatokkal hálálva meg, hogy megtarthatta tárcáját. Ezzel és azáltal, hogy kiszivárgott egy vélhetően manipulált, Kövesi kompromittálását célzó hangfelvétel, gyakorlatilag teljes a főügyészre irányuló össztűz. Akinek a teljes feddhetetlenségéről amúgy mi sem vagyunk meggyőződve, és az általa vezetett intézmény tevékenysége kapcsán is is számos esetben fölmerül a hiba, sőt visszaélés elkövetésének a gyanúja.
Csakhogy itt határozottan nem úgy tűnik, hogy a kormányoldal akciójának a célja a DNA tevékenységének jobbá és hatékonyabbá tétele lenne. Hanem az, hogy Kövesi levadászásával és a DNA elleni folyamatos támadásokkal lejárassák az intézményt. Vagy legalábbis egy hozzájuk hű főügyész kinevezésének kikényszerítésével a saját befolyásuk alá vonják. Ami ugyanúgy a korrupcióellenes küzdelem ellehetetlenítését eredményezné, mint az ügyészség teljes beszántása.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét
A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egy másik ügyről választott le és amelyben a volt kormányfőt adócsalással gyanúsították.
Az ügyészség sajtóosztálya szerint az ügyet a perrendtartási törvénykönyv 16. cikkelyének a. bekezdése alapján zárták le, ami kimondja „a bűncselekmény nem létezik". A volt miniszterelnököt 2015 szeptemberében 17-rendbéli okirat-hamisítás, adócsalásban való bűnrészesség és pénzmosás vádjával állította bíróság elé az Országos Korrupcióellenes Ügyészség.
Márciusban az ügy egy részét lezárta a DNA, ám erről leválasztotta az adócsalás bűncselekményét, amelyet a legfelsőbb ügyészség tárgyalt.
A DNA szerint Victor Ponta olyan körülmények között nevezte volna ki Dan Şovát közlekedési miniszternek, hogy korábban jogosulatlan előnyöket élvezett Şova ügyvédi irodájának részéről. Victor Ponta szerdán, amikor a legfőbb ügyészség döntéséről kérdezték, bírálta Gheorghe Uncheşelu ügyészt, aki – meglátása szerint – „két évet dolgozott azon, amit 24 óra alatt leellenőrizhetett volna". Agerpres; Erdély.ma

Vádalkut kötött Para Lóránt volt RMDSZ-es tisztségviselő
Elismerte bűnösségét Para Lóránt, a környezetvédelmi tárca vesztegetés elfogadásával vádolt egykori helyettes főtitkára, így az ügyészség csupán felfüggesztett szabadságvesztés kirovását kéri.
Vádalkut kötött az Országos Korrupcióellenes Ügyosztállyal (DNA) Para Lóránt, a környezetvédelmi minisztérium korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es főtitkárhelyettese. A megállapodás értelmében
Para elismeri a DNA által megfogalmazott, vesztegetés elfogadására vonatkozó vádakat, cserébe pedig a vádhatóság csupán három év felfüggesztett szabadságvesztést javasol számára. A még június végén született megállapodásról szóló közlemény értelmében a dossziét elküldték az ügyben illetékes bukaresti törvényszéknek. A DNA közleménye szerint a kiválasztott védő jelenlétében Para nyíltan beismerte bűnösségét, és egyetért azzal, hogy három év felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtsák miatta. Emellett 60 napig közhasznú munkát kell végeznie. Mint arról beszámoltunk, a DNA szerint Para Lóránt még 2010-ben 250 ezer lejt kapott egy cégtől cserében egy gátépítési munkálattal való megbízásért, amelynek értéke 5 millió lej volt.
A gyanúsított ugyanebben az évben a DNA szerint egy alárendeltjétől tengerparti és ausztriai üdüléseket fogadott el, cserében az illető megtarthatta vezetői posztját a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmény élén, és pénzbeli támogatást is kiutaltak bizonyos felújítási munkálatok elvégzésére, amelyeknek ez az intézmény lett a haszonélvezője.
Az ügyészség közölte, Para 18 376 lej értékben Mamaián, 4 485 lej értékben pedig Ausztriában vakációzott, üdüléseit pedig a beosztottja fizette.
Para Lóránt az RMDSZ háromszéki szakpolitikusaként töltött be különböző tisztségeket bukaresti tárcáknál – többnyire Borbély László miniszteri mandátumai idején –, korábban például a fejlesztési és lakásügyi minisztérium igazgatója is volt.
Tagja volt ugyanakkor többek között a feddhetetlenségi ügynökség vezetőtanácsának, valamint a többségében állami tőkével működő Eximbank igazgatótanácsának is. Ez utóbbi minőségében 2010-ben kapott 205 ezer lejes juttatásából 148 ezer lejt a Solidaritatea állami vagyonalapnak adományozott, ennek okán akkoriban a bukaresti sajtó a legnagyobb, állami tisztséget betöltő filantrópnak nevezte Para Lórántot. Lapunk kedden megkereste Para Lórántot, hogy kommentálja a fejleményeket, ő azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

RÖVID PÓRÁZON A ROMÁN KORMÁNY
BRÜSSZEL, WASHINGTON, JOHANNIS ÁLLAMFŐ ÉS A CIVILEK SZOROS EMBERFOGÁST ALKALMAZNAK
Izzadságszagúra sikeredett az utóbbi fél év a kormányzó román szociáldemokratáknak (PSD). A decemberben magabiztos választási győzelmet arató PSD képtelen megbirkózni a helyzettel, hogy a választási csalás miatt tavaly két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt pártelnök a hatályos romániai törvénykezés szerint nem lehet miniszterelnök.
Ám Liviu Dragnea vezéri ambíciói továbbra is nagyok, így csak olyan kormányfő kerülhet a kabinet élére, aki hallgat a főnökre, s teljesíti elvárásait. Sorin Grindeanuval, a januárban hivatalba lépett miniszterelnökkel nem volt elég hatékony a pártelnök által elvárt szoros együttműködés, ezért júniusban némi párton belüli perpatvar közepette csere történt a végrehajtó hatalom élén. Mihai Tudose jelölése meglepetést keltett, az ellenzék és a média példátlan lejáratási kampányt indított a volt gazdasági miniszter ellen, de Klaus Johannis jobboldali államfő rábólintott a szociáldemokraták emberére.
Hogy Tudosénak sem lesz egyszerű dolga, az gyorsan kiderült. A baloldali román kabinet legnagyobb politikai ellenfele nem a parlamenti ellenzék soraiból kerül ki, hanem külföldről érkezik. Mihai Tudose egyik első elképzelése arra az egyenlőtlen helyzetre próbált megoldást találni, hogy a romániai cégek több nyereségadót fizetnek, mint a külföldi tőkével működők. A kormányprogramba utólag beiktatott terv szerint a nyereség helyett az üzleti forgalmat adóztatnák meg és szolidaritási illetéket vezetnének be.
Az ötlet olyan erőteljes tiltakozást váltott ki a Romániában remek piacra találó külföldi vállalkozások körében, de a mindig mindenhez vélemény fűző amerikai nagykövetségen is, hogy a kabinet jobbnak látta elvetni a tervezetet. A külföldről érkező nyomásgyakorlás azért is bizonyult hatékonynak, mert a szociáldemokraták hatalomra kerülésük első heteiben egyszer már alaposan megégették magukat a valóban szerencsétlenül előkészített igazságügyi reformmal. Akkor a Nyugat-Európában nagy és pozitív visszhangra talált tömegtüntetések miatt kényszerültek hátraarcot fújni, most már a külföldi dorgálás is elég volt a visszakozáshoz. Tudose első külföldi útja miniszterelnökként Brüsszelbe vezetett, ahol tárgyalópartnereinek megígérte, kormánya nem vezeti be a cégek bevételét alapul vevő új adónemet.
Liviu Dragnea, a román politika erős embere óvatos duhaj. Kerüli a nyílt ütközést Brüsszellel, az uniós intézményekkel, de amolyan szimbólumként időről időre élesen támadja Soros Györgyöt. Az amerikai milliárdos testesíti meg mindazt, ami a román érdeket próbálja háttérbe szorítani a külföldi, nemzetközi akarat érvényesítése érdekében. Tény ugyanakkor, hogy Romániában – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – huszonhét éve jelen vannak olyan szervezetek, amelyek finanszírozása az amerikai milliárdoshoz köthető. Ezek rendszerint a liberális elvek alapján viszonyulnak a közéleti témákhoz, azaz a jelenlegi bukaresti politikai felállásban az ellenzékhez és az államfőhöz állnak közel.
Az elmúlt napokban a RiseProject portál egy olyan cikket közölt, amely szerint a belügyminisztérium titkosszolgálatának egyik 2011-ben készített, később titkosított jelentése megállapította Dragnearól: a 2000-es évek elejétől, amikor Teleorman megyei közgyűlésének elnöke volt, hozzá közel álló személyekkel együtt szervezett bűnöző csoportot hozott létre. Egy cégen keresztül uniós pénzeket pályáztak meg és térítettek el eredeti rendeltetésüktől, állítja az írás. A belügyi tárca titkosszolgálata cáfolta, hogy a jelentést az intézmény készítette volna, Dragnea tagad.
A cikket azonos nevű portálján közlő Rise Project egy olyan nem kormányzati szervezet, amely Soros György Nyílt Társadalom Intézetén keresztül finanszírozott OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) csoport tagja. Úgy tűnik, nem akármilyen médiumról van szó, a Korrupcióellenes ügyészség (DNA) a cikk közlése után hivatalból kezdett vizsgálódni az ügyben.
Az a DNA, amelynek vezetőjét lemondásra szólították fel, miután egy olyan hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyben arról szónokol az ügyészeknek: fel kellene gyorsítani a kormányzati szereplőket érintő ügyek felgöngyölítését. Laura Kövesi DNA-vezért és az általa vezetett intézményt a botrány kipattanása után azonnal védelmébe vette Johannis államfő és a fáradhatatlan amerikai nagykövet, Hans Klemm.
Ugyancsak néhány nappal ezelőtt egy televíziós interjúban Alin Teodorescu szociológus hosszasan beszélt Dragneáék állítólagos korrupciós ügyeiről, a pártelnök diktatórikus stílusáról és a szociáldemokrata párt rossz irányvonaláról. A „szakértő” az azóta korrupció miatt többéves börtönbüntetését letöltő Adrian Nastase exkormányfő tanácsadója, majd kabinetvezetője volt. Korábban, 1990 és 1996 között a Soros Alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett, ezt megelőzően pedig 1989-ben döntött úgy, hogy belép Nicolae Ceausescu kommunista pártjába. Liviu Dragnea PSD-elnök szerint az amerikai milliárdos hadjáratot indított a jelenlegi román kormány ellen, őt pedig a különböző korrupciós vádakkal akarja félreállítani.
Mi várható az új román kormánytól egy számára kedvezőtlen politikai környezetben, amikor Brüsszel és Washington gátlástalanul él a nyomásgyakorlás eszközével, az államfő pedig óriási kedvencnek számít e két fővárosban? Kompromisszumokkal teli próbálkozások gazdasági téren a romániai vállalkozások helyzetbe hozásáért, a háború folytatása az igazságszolgáltatás reformjáért, s azon belül a DNA óriásira nőt hatalmának megnyirbálásáért és – esetleges hangsúlyeltolódásokkal – folytonosság külpolitikában, ami az Egyesült Államok és az unió közötti egyensúlyozást jelenti, a két pólus viszonyának alakulását szem előtt tartva.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött parlamenti együttműködési megállapodás várhatóan tartós lesz. A szociáldemokraták és az ALDE kis liberális párt koalíciójának parlamenti többsége soványodott a decemberi választások óta, az RMDSZ szavazatai jelentik a stabilitást. De a Kelemen Hunor vezette pártnak sincs jelenleg túl nagy mozgástere, a megosztott ellenzék népszerűsége a baloldali kudarcok után sem nőtt, nincs értelme, s realitása sem valamiféle kormányellenes szövetségnek, a teljesen önálló ellenzékiség pedig a magyar formáció totális elszigeteltségét jelentené.
Pataky István / Magyar Idők

A katolikus iskola oktatási feltételei biztosítottak
A jogász véleménye
Miért is merültek fel jogi problémák a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozásával kapcsolatban? Azok, akik hibáztak, tényleg korrupt, elvetemült bűnözők?
Két évvel ezelőtt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége bűnvádi eljárást indított a Maros megyei tanfelügyelőség akkori főtanfelügyelője, Ştefan Someşan, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum azóta tisztségéből felfüggesztett igazgatója, Tamási Zsolt József ellen, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és az igazgatói tisztség jogtalan felhasználásának gyanúja miatt, a korrupciós cselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 2000. évi 78-as törvény rendelkezései alapján. A bűnüldöző szervek szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozása nem a törvényes keretek tiszteletben tartásával történt, noha a líceum a Marosvásárhely Municípium Helyi Tanácsa 2014. július 29-i 271-es számú határozata alapján törvényesen létező oktatási intézményként szerepelt a tanügyminisztérium által kibocsátott országos tájékoztatási útmutatóban! Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi területi kirendeltsége által végrehajtott szigorú és hosszadalmas nyomozati eljárás következtében kialakult az általános félelem légköre. Talán ennek következtében a Maros Megyei Tanfelügyelőség (ISJM) közigazgatási tanácsa 2017. február 27-én meghozta a 70-es számú törvénytelen határozatát. A határozat szerint, az intézményben a „2017-2018-as tanévben egyetlen cikluskezdő – nulladik, ötödik és kilencedik – osztály indítása sem engedélyezett”.
A líceum létrehozása során az első, pusztán adminisztratív jellegű baklövést – amelyik, véleményem szerint, a korrupció gyanúját mindenképp kizárja – Marosvásárhely Helyi Tanácsa követte el, azzal, hogy 2014. évi 271. számú határozata 1. cikke 5. bekezdésében az alapító okirat bemutatásának feltételéhez kötötte a Római Katolikus Líceumnak az iskolai hálózatba való besorolását – tehát az iskola alapításának elrendelése helyett csak javaslat jellegű döntést hozott.
A második, szintén közigazgatási jellegű tévedés a Maros Megyei Főtanfelügyelőség számlájára írható. 2014. szeptember 12-ei 115-ös sz. határozatával elrendelte a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum mint új, jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény létrehozását. Csakhogy a 2011. évi 1-es számú közoktatási törvény 61. cikkelyének (2) bekezdése értelmében az iskolahálózatok megszervezése, az intézmények létrehozása „a helyi közigazgatási hatóságok feladata, az utólagos megyei tanfelügyelőségi egyetértés (=aviz conform) elnyerésével”. Sajnos, a tanfelügyelőség az egyetértő láttamozás fogalma helyett a létrehozás kifejezést használta, noha az iskolaalapítás a helyi tanács hatáskörébe tartozik. Alulírott – lehet, hogy régivágású ügyvédként – egyszerűen nem tudom megállapítani azt, hogy miben áll ez esetben is az a korrupciós bűncselekmény, amelynek felderítésén a DNA új típusú ügyészei évek óta nyomozgatnak, és zaklatják a szülőket, akiknek semmi közük az iskolaalapításhoz!
A tanfelügyelőség által jogalap nélkül elrendelt beiratkozási tilalom miatt sajnos a folyamatos oktatási tevékenység megakadályozásáig fajult a helyzet, annak ellenére, hogy a teológiai líceum önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és jelenleg is törvényesen működik. Ezt a tényt a Romániai Közoktatás Minőségét Szabályozó Ügynökség (ARACIP) 2017. 02. 27-i 179-es számú átiratával is megerősítette, és a Tanügyminisztérium által kibocsátott ez évi rendeletek is alátámasztják. Figyelmen kívül hagyva ezt a tiszta, egyértelmű jogi helyzetet, valamint a büntetőeljárási tk. 4 cikkének az ártatlanság vélelméről szóló előírásait, a tanfelügyelőség közigazgatási tanácsa – többségi szavazattal – meghozta a 2017/70-es számú határozatát, amellyel megtiltotta a tanulóknak a 2017/2018-as tanévben a cikluskezdő osztályokba való beiratkozását. Kétségkívül, a vitatott határozat jogellenes közigazgatási aktus és sérti a tanintézmény jogait és azoknak a gyermekeknek és szüleiknek jogos érdekeit, akik a katolikus líceum cikluskezdő osztályaiba szerettek volna beiratkozni.
A határozat kibocsátását követően azonnal elindítottuk a közigazgatási bírósági eljárást. Az előzetes panaszunkat 2017. március 2-i számmal iktattuk. Ebben felhívtuk a Maros Megyei Tanfelügyelőség figyelmét arra, hogy a nulladik osztályba való beiratkozási időszak március 17-ig tart. Ezért azt kértük, hogy benyújtott panaszunkat a lehető leggyorsabban oldják meg, azért, hogy idejében elindíthassuk a peres eljárást. Az illetékesek barátságosnak egyáltalán nem minősíthető hozzáállását jellemzi az is, hogy az előzetes panaszunk visszautasítását csak 2017. március 31-én közölték, megvárván a nulladik osztályokba való beiratkozási időszak lejártát! Ennek ellenére a szülők 23 gyereket ideiglenesen beírattak.
Előzetes panaszunk visszautasítását azzal indokolták, hogy „az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége a 2015/P/174-es ügyben a főtantanfelügyelő (sz.m.: prof. dr. Ştefan Someşan) és a szóban forgó intézmény igazgatója (sz.m.: prof. dr. Tamási Zsolt) ellen elrendelte a nyomozati eljárás elindítását, ezért a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítására és működésére vonatkozóan fennállhat a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja”. Csakhogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást tiltó határozat indoklását, amely szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi kirendeltségének az oktatási folyamatokba való beavatkozása miatt kellett meghozni, megcáfolta a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) tartozó Bírókat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet 1947/II/ 363/DIP/2017-es számú határozata! A CSM Ellenőrző Felügyeletének határozata megállapította, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség által az iskola cikluskezdő osztályaiba való beiratkozást tiltó intézkedéseit nem a Korrupcióellenes Ügyészség ügyésze rendelte el. Ezzel az indoklással a CSM ellenőrző felügyelete eldöntötte azt, hogy az illetékes ügyész nem követte el a 2004/303-as, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény által büntetendő fegyelmi vétséget, mivel nem lépte túl nyomozói hatáskörét, nem befolyásolta az oktatási tevékenységet. Tehát a vitatott tanfelügyelőségi határozat indokolása, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek az oktatási folyamatba való beavatkozása miatt rendelte el a beiratkozás tiltását, nem igaz, ez pedig azt jelenti, hogy a közigazgatási döntés kötelező megindokolására vonatkozó törvényes előírás hiányzik, nem teljesült! Amennyiben a közigazgatási határozat nincs megindokolva, akkor a közigazgazgatási törvény értelmében semmis. Az érvénytelenségét pedig közigazgatási bírói eljárás során kell megállapítani. A Maros Megyei Törvényszék sajnos nem tartotta tiszteletben a sürgősségi eljárásra vonatkozó perrendtartási rendelkezéseket, és az ügyben az ítélethozatalt a kilencedik osztályba való beiratkozási határidő lejárta utánra, július 17-re halasztotta.
Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg nem születik olyan végleges bírósági ítélet, amelyik kimondja azt, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum törvénytelenül működik, a Maros Megyei Tanfelügyelőség nem akadályozhatja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működését oly módon, hogy megtiltja a tanulók beiratkozását a cikluskezdő osztályokba. A cikluskezdő osztályokba való beiratkozás törvénysértő megtiltása kétségtelenül hivatali visszaélésnek minősül!
Ezúttal is rámutatok arra, hogy abszolút érthetetlen, logikátlan a főtanfelügyelőség érvelése, miszerint azáltal, hogy megtilja a cikluskezdő (0., 5. és 9.) osztályokba való beiratkozást, megakadályozza azt, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyik súlyosan és visszafordíthatatlanul károsítja a tanulók iskoláztatását!? E szerint az érvrendszer szerint a cikluskezdő osztályokba beiratkozott tanulók sorsát kedvezőtlenül befolyásolná az, ha a Római Katolikus Teológiai Líceumban folytatnák tanulmányaikat, ezzel szemben a folyamatban levő évjáratok (1, 2, 3, 4, 6, 7, 10, 11, 12) tanulói a továbbiakban is akadálytalanul „fejlődhetnének”, esetükben nem állnak fenn a „kedvezőtlen következmények”? Joggal kérdezzük, a tanfelügyelőség miért gondolta, hogy a 0., 5. és 9. osztályba járó tanulók helyzete különbözik a többi évfolyamra beiratkozott tanulókétól? Arról nem is beszélve, hogy a tanfelügyelőség védhetetlen és törvénytelen határozatának milyen káros következményei vannak: szétválasztja a testvéreket, csökkenti a tanárok óraszámát és a tehetséges, az elméleti osztályokba igyekvő gyermekeket akaratuk ellenére szakiskolákba telepíti.
Arra is kitérek, senki sem vitathatja azt a tényt, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban az oktatási tevékenység lebonyolításához szükséges feltételek teljes körűen biztosítottak:
– jogállásának meglétét az ARACIP (az egyetem előtti oktatás minőségét biztosító országos hatóság) és a Román Tanügyminisztérium ismételten rögzítette, kimondván, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum keretében tovább folytatható az oktatási tevékenység;
– tényállás: a teljes körű oktatás folytatásához rendelkezésre áll a szükséges épület (amelyik ráadásul a Római Katolikus Egyház tulajdona), valamint az oktatáshoz szükséges anyagi erőforrások; a megfelelő tanári, adminisztratív személyzet. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező líceum diáklétszáma jóval meghaladja a kötelező 300 főt.
A Római Katolikus Teológiai Líceum ellen indított harc kiagyalói szem elől tévesztették azt a tényt, miszerint a marosvásárhelyi, Mihai Viteazul 15-16. szám alatti ingatlant a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék 2005. december 9-én, az 5874-es számú ítéletével visszaszolgáltatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek. A visszaszolgáltatás idején fennálló tevékenység megtartását előíró ötéves kötelezettség már 2010. december 9-én lejárt. Ennek következtében az Unirea Főgimnázium további működése a Római Katolikus Egyház tulajdonában álló ingatlanban kizárólag a tulajdonos nagyvonalúságának köszönhető, a Marosvásárhely municípiummal 2014. december 15-én megkötött bérleti szerződés rendelkezései következtében. A Római Katolikus Líceum megszüntetése a 25 évre megkötött bérleti szerződés megszüntetését vonhatná maga után, aminek következtében az Unirea Főgimnázium (amelyik több mint 40 éven keresztül a jelenlegi Petru Maior egyetem épületében működött, a Papiu líceummal átellenben) kilakoltathatóvá válna. Természetesen nem az a cél, hogy a szomszéd kecskéje is elpusztuljon!
Jelenleg tervben van a római pápa látogatása – ebben az összefüggésben ennek az iskolának a felszámolása, feldarabolása semmi esetre sem teremtene kedvező légkört Őszentsége Ferenc pápa történelmi látogatásának létre- jöttéhez.
Marosvásárhely, 2017. július 6.
Dr. Kincses Előd,
a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyvédje / Népújság (Marosvásárhely)

Horváth Anna-per: halasztás az első tárgyaláson
Ma ítélkeznek a hatósági felügyelet meghosszabbításáról
Amint az ilyen esetek zömében lenni szokott, halasztással kezdődött Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester tegnapi korrupciós pere, igaz, az első tárgyaláson ezúttal nem a vádhatóságok, hanem az ügyben érintett Fodor Zsolt üzletember kérte a halasztást, hogy ügyvédet választhasson – tudtuk meg Horváth Annától, aki hozzátette: őt magát továbbra is Gheorghiţă Mateuţ ügyvéd képviseli.
A volt tisztségviselő tegnap a Szabadsággal azt is közölte, hogy az ügyészség kérte a napokban lejáró hatósági felügyelet újabb meghosszabbítását. A Kolozs Megyei Táblabíróság honlapján fellelhető adatok szerint ez lenne a negyedik alkalom, amikor újabb 60 napig megtiltanák az RMDSZ-es politikusnak, hogy elhagyja az ország területét, illetve az iratcsomóban érintett személyekkel találkozzon.
Tisztsége gyakorlásától már nem tudják eltiltani újabb 60 napra Horváth Annát, ugyanis március elején lemondott alpolgármesteri székéről. A per első tárgyalásával együtt egyébként azért került a hatósági felügyelet meghosszabbítása is napirendre, mert az elkövetkező időszakban a bírók és az ügyészek vakáción lesznek. Erről ma hoznak ítéletet.
– Az ügyészek ugyanazokat az érveket sorakoztatták fel a hatósági felügyelet meghosszabbítása kapcsán. Szerintük azért van szükség erre, mert az elősegítené az ügy megfelelő ütemben történő haladását, illetve úgy ítélték meg, hogy rendkívül összetett iratcsomóról van szó, illetve szerintük rendkívül súlyosak a tettek, amelyek elkövetésével vádolnak. Kilenc hónapja tart ez az állapot. Az ügyészek a törvénykönyvből olvassák a meghosszabbításra vonatkozó cikkelyeket, de konkrétumokkal, érvekkel nem támasztják alá azokat – mondta.
A következő tárgyalás időpontját szeptember 8-ára tűzték ki, Horrváth Anna reméli, hogy akkor már a valós értelemben vett tárgyalásra kerül sor. – Lehet, felajánlják nekem, hogy vádalkut kössek az ügyészekkel – fogalmazott.
Szerinte, amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy újabb 60 nappal meghosszabbítják a hatósági felügyeletét, azzal akadályozzák városi tanácsosi tevékenységét is, emellett ellehetetlenítik az RMDSZ kolozsvári szervezete elnökeként kifejtett munkáját.
- A hatósági tiltás értelmében több személlyel nem vehetem fel a kapcsolatot, közöttük Antal Gézával, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökével. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem tudom kifejteni politikai, közösségi tevékenységemet. Amikor valahova megyek, ügyelnem kell arra, hogy ő ne legyen ott. A polgármesteri hivatalban még kényesebb a helyzet: Antal Annamáriával, Oláh Emese közvetlen munkatársával sem tarthatom a kapcsolatot. Úgy történik a bújócskázás, hogy szólok az alpolgármesternek, bemegyek hozzá, jelezze tehát Annamáriának, hogy menjen ki az irodából. Az abszurd helyzet annyira fokozódott, hogy péntekenként a frakcióülés után Annamária már tudja, hogy le kell lépnie – fogalmazta meg a helyzetek visszásságát Horváth Anna.
Mint ismeretes, a Korrupcióellenes Ügyészég (DNA) befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolja Horváth Annát. A vád szerint a helyhatósági választások alkalmával hatvan fesztiváljegyet fogadott el Fodor Zsolttól annak fejében, hogy – állítólag – megsürgette a vállalkozó által a városházára benyújtott építkezési engedély kibocsátását, amely esetében az önkormányzat nem tartotta be a határidőket. A belépőket a politikusnak önkénteskedő fiatalok vették át. Szabadság (Kolozsvár)

Kövesi: senkit nem zárattam be
Soha semmilyen minőségemben nem kértem arra ügyészt, hogy valakit tartóztasson le, vagy hogy bizonyos módon járjon el egy bűnvádi dossziéban – jelentette ki egy interjúban Laura Codruţa Kövesi.
Ha ilyesmit kérek, az elmúlt tíz évben számtalanszor feljelentettek volna a Legfelsőbb Igazságszolgáltatásai Tanácsnál – jelentette ki a Ziare.com hírportálon vasárnap megjelent interjúban Laura Codruţa Kövesi.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője úgy nyilatkozott: nem eredeti az a neki tulajdonított hangfelvétel, amelyet nemrég hozott nyilvánosságra egy román hírtelevízió.
Mint ismert, ezen a beosztottai teljesítményével elégedetlen Kövesi hatékonyabb munkát és több „fontos” ügyet követel a DNA ügyészeitől, az azóta leváltott Sorin Grindeanura utalva pedig állítólag kijelenti: azt szeretné, ha a DNA „eljutna a miniszterelnökig” egy gyanús ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben. A DNA vezető ügyésze közölte, a Liviu Dragnea PSD-elnöknek tulajdonított Tel Drum cég dossziéját vádemelési javaslat nélkül 2010-ben lezárták, ám indokolt esetben újraindulhat a nyomozás. Krónika (Kolozsvár)

Tusványos - Az államból élés karrierjeként jellemezték a román politikát erdélyi politológusok
- A román politika az idők folyamán többnyire az államból élés karrierjét jelentette, aminek nem sok köze van a pártok nevében szereplő ideológiákhoz - állapították meg szerdán a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "A román politika - a szervezett káosz iskolapéldája" című pódiumbeszélgetésére meghívott politológusok.
Bakk Miklós politológus, Sapientia EMTE oktatója másfél évszázados történelmi visszatekintésében megállapította: a román politika átvette ugyan az európai politikai modelleket, de ezeket egyfajta formaként használta, hiányzott mögüle a társadalmi tartalom.
Székely István politológus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ügyvezető alelnöke kifejtette: 2006 óta Romániában többnyire politikai társbérlet van a parlamenti többség és a vele szemben álló államfő között. Az egyébként parlamenti köztársaságként működő Romániában a közvetlenül választott államfőnek a titkosszolgálatok területén vannak igazából komoly jogosítványai.
Székely azt valószínűsítette, hogy Romániában az egyre nagyobb költségvetéssel és személyi állománnyal rendelkező titkosszolgálatok aktivizálása az elnöki hatalom megteremtését és stabilizálását segíti, ebbe pedig szerinte a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is becsatornázták, amely a szolgálatoktól kapott információk alapján indít eljárásokat. Szerinte a kérdés csak az, hogy Klaus Iohannis államfő csak megörökölte a "rendszert", vagy ő maga ennek a rendszernek terméke.
Székely István Gergő politológus, a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a román pártrendszer bemutatásakor megállapította: Romániában a pártok többnyire klientúra- és nem programatikus alapon működnek. Ezért van az, hogy Romániában mindenki mindenkivel koalícióképes, a parlementben gyakori jelenség a pártváltás, a koalíciókötés logikája pedig többnyire azt a szempontot követi, az aktuális legerősebb párt ellen szövetkezik a második-harmadik.
Az előadó szerint 1996 óta az RMDSZ is a forráselosztásban való részvételre alapozta legitimációs stratégiáját, de a magyar polgármesterek ügyészségi meghurcolása nyomán egyre kevésbé vonzó az érdekképviselet számára ez a modell és az is látható, hogy az RMDSZ ma már ódzkodik a kormányzati szerepvállalástól.
Illyés Gergely politológus, Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett: Iohannis nem magyar, hanem román szavazatokért látogatott Székelyföldre, sokkal inkább a román választók előtt építette azt az imázst, hogy olyan elnök, aki lehűti a követelőző magyarokat. Baranyi László / MTI

Tusványosi kerekasztal-beszélgetések Kevés a gyerek, nő az elvándorlás
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) első napján a honosítási sikertörténet mellett az erdélyi magyarság elvándorlásáról, az óvodafejlesztésekről és a medveveszély elhárításáról is tartottak panelbeszélgetést. Csütörtökön délelőtt az anyanyelvi oktatás és a megélhetési politizálás került terítékre. Burus-Siklódi Botond, a 25 éves Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hiányérzetének adott hangot amiatt, hogy jelen pillanatig nincs meg az a háttérintézmény-rendszer, amely segíthetné a szakmai munkát. A legtöbb félreértés, párhuzamosság a koordináció hiányából ered – mondta, hozzátéve, hogy szükségesnek tartja egy közoktatási tanács létrehozását, amelyben az oktatáspolitika, az oktatásirányítás és a civil szervezetek egyaránt képviseltetnék magukat. Szintén hiányolta a szülőkkel való együttműködés országos szervezeti kereteit. Megjegyezte: 160 ezer magyar gyermekkel foglalkozik jelenleg mintegy 10-12 ezer pedagógus. A problémák között említette még az alacsony gyermekszámot, valamint az asszimilációt és a migrációt.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója egy oktatáskutató intézet hiányát tette szóvá, s azt, hogy nincsenek együttműködési keretek, fórumok. Fő kérdés, hogy kié a döntés, kié a felelősség – mutatott rá. Hozzátette: az elmúlt években született egy szakmai anyag, amely számos konkrét javaslatot tartalmaz, de nem történt előrelépés. Kell a létszám és a stratégia is – hangsúlyozta. Erdei Ildikó jónak nevezte a Rákóczi Szövetség oktatási kezdeményezéseit, amelyek szerinte átvehetők a tömbmagyarság esetében is. Feltételként jelölte meg, hogy legyenek jó pedagógusok, szerinte az ő anyagi-erkölcsi státusukat is meg kellene erősíteni. Kitért arra is: a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak. Jogi tanácsadó iroda működtetése megoldást jelenthetne – jegyezte meg. (A panelbeszélgetésen elhelyezték a marosvásárhelyi katolikus líceum kétnyelvű molinóját Ne játsszanak a gyermekeink sorsával! felirattal, jelezve: az érintettek tovább harcolnak az iskoláért.) Egymillió állampolgársági kérelem A napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerdán. Elmondta: ezzel sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése. Az első nap panelbeszélgetései között szó volt arról is, hogy változó intenzitással és célországokkal, de folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, s az utóbbi időben fokozottan érinti a szórványterületeket. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Klaus Iohannis román államfő kedden tett székelyföldi látogatása kapcsán Semjén Zsolt kijelentette, hogy korrektnek és pozitívnak tartja azt. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, a Tusványos egyik alapítója a megnyitón úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Iohannis moderátora lesz a román–magyar párbeszédnek. A többnyelvűség gúzsba kötve Anyanyelvhasználat terén tulajdonképpen ex lex állapot van, hiszen ami megvalósítható Kovászna és Hargita megyében, az már Maros megyében sem működik maradéktalanul, a többi megyékben nem is sikerül ezeket a jogokat kikényszeríteni – Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Gúzsba kötött többnyelvűség című, szerdai beszélgetés moderátoraként már indításkor rávilágított a romániai közigazgatási törvény kétértelműségére. A megoldás a regionális hivatalos nyelv bevezetése lenne, hangsúlyozta Székely István, aki előbb a törvényes lehetőségekre kérdezett rá, majd arra is, hogy a lakosság hogyan viszonyul az anyanyelvhasználat kérdéséhez. „Amíg a lakosság úgy érzi, hogy szívességet vár el a hivataltól és megpróbál megfelelni a hivatalnok komfortérzetének, nem pedig jogait érvényesítené, addig kérdés, hogy előre lehet-e lépni a nyelvi jogok terén” – fogalmazta meg a kétnyelvűség mindennapos dilemmáit Székely István. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a 215-ös közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak hiányosságaira hívta fel a figyelmet. „A gyakorlat az, hogy azokon a településeken, ahol a magyar közösség többségben él, vagy magyar polgármester, alpolgármester van, ott vannak kétnyelvű utcanévtáblák, ott az önkormányzatok magyar nyelven tartják a tanácsülést, és az intézmény külső és belső kommunikációjában is használják a magyar nyelvet, ahol viszont 50 százalék alatti a magyarság aránya, ott már személyzethiányra és egyéb problémákra hivatkozva részlegesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatot. Egyértelművé kell tenni a törvényi előírásokat, hogy ne a jó szándékon múljon, hogy egy-egy intézményben, településen lehetővé teszik-e a kisebbségi nyelvhasználatot” – fogalmazott Péter Ferenc. „A helyi közigazgatási törvényben benne van az anyanyelvhasználat lehetősége, de a központi közigazgatásra már nem vonatkozik, tehát a helyi tanácshoz lehet magyarul fordulni, de a közegészségügyi igazgatósághoz már nem. Rosszhiszemű alkalmazói is vannak a törvénynek, ilyen a prefektúra, a számvevőszék. Látjuk azt is, hogy millió feljelentés van ebben a témában is” – mutatott rá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Az államból élés karrierje A román politika az idők folyamán többnyire az államból élés karrierjét jelentette, aminek nem sok köze van a pártok nevében szereplő ideológiákhoz – állapították meg szerdán A román politika – a szervezett káosz iskolapéldája című tusványosi pódiumbeszélgetésre meghívott politológusok. Bakk Miklós politológus, a Sapientia EMTE oktatója másfél évszázados történelmi visszatekintésében megállapította: a román politika átvette ugyan az európai politikai modelleket, de ezeket egyfajta formaként használta, hiányzott mögüle a társadalmi tartalom. Székely István politológus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke kifejtette: 2006 óta Romániában többnyire politikai társbérlet van a parlamenti többség és a vele szemben álló államfő között. Az egyébként parlamenti köztársaságként működő Romániában a közvetlenül választott államfőnek a titkosszolgálatok területén vannak igazából komoly jogosítványai. Székely azt valószínűsítette, hogy Romániában az egyre nagyobb költségvetéssel és személyi állománnyal rendelkező titkosszolgálatok aktivizálása az elnöki hatalom megteremtését és stabilizálását segíti, ebbe pedig szerinte a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is becsatornázták, amely a szolgálatoktól kapott információk alapján indít eljárásokat. Szerinte a kérdés csak az, hogy Klaus Iohannis államfő csak megörökölte a „rendszert”, vagy ő maga ennek a rendszernek terméke. Székely István Gergő politológus, a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a román pártrendszer bemutatásakor megállapította: Romániában a pártok többnyire klientúra (és nem programatikus) alapon működnek. Ezért van az, hogy Romániában mindenki mindenkivel koalícióképes, a parlamentben gyakori jelenség a pártváltás, a koalíciókötés logikája pedig többnyire azt a szempontot követi, hogy az aktuális legerősebb párt ellen szövetkezik a második-harmadik. Az előadó szerint 1996 óta az RMDSZ is a forráselosztásban való részvételre alapozta legitimációs stratégiáját, de a magyar polgármesterek ügyészségi meghurcolása nyomán egyre kevésbé vonzó az érdekképviselet számára ez a modell, és az is látható, hogy az RMDSZ ma már ódzkodik a kormányzati szerepvállalástól. (Hírösszefoglaló) Népújság (Marosvásárhely)

Elmehet külföldre nyaralni Horváth Anna?
A Legfelső Bíróság mai döntésén múlik, hogy Kolozsvár márciusban lemondott alpolgármestere elmehet-e külföldre nyaralni vagy sem. A tudomásunkra jutott információk szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) megfellebbezte a Kolozs Megyei Ítélőtábla által július 14-én hozott ítéletet, amely jóváhagyta Horváth Anna azon kérését, hogy augusztus végétől szeptember elejéig külföldre utazhasson.
„Igen fura dolog történt, ugyanis a július közepén Kolozsváron zajlott nyilvános tárgyalás alkalmával a DNA ügyészének nem volt semmiféle ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy kértem a külföldi nyaralás lehetőségét. Számomra értelmezhetetlen a jogállam keretei között hogy az ügyet kezelő - elvben teljesen szuverén - ügyészen kívül még ki az, akinek ilyen nyilvánvaló beleszólása, sőt, döntési jogköre van ilyen részletekbe menően is.” – nyilatkozta lapuknak Horváth Anna.
Amint arról lapunk július 15-i számában beszámoltunk, szokatlan ítéletet hozott a Kolozs Megyei Ítélőtábla: a DNA kolozsvári területi kirendeltségének kérésére a bíró újabb 60 nappal meghosszabbította a hatósági felügyeletet Kolozsvár volt alpolgármestere ellen, de engedélyezte azt, hogy Horváth Anna néhány napra elhagyhassa az ország területét.
A Kolozs Megyei Ítélőtábla honlapján szereplő információk szerint megállapították a DNA ügyésze által kért hatósági felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbításának törvényességét és megalapozottságát. Ugyanakkor a bíró jóváhagyta, hogy augusztus 29-szeptember 9. időszakban Horváth Anna elhagyhassa Románia területét, és a Balatonon tölthesse pihenőszabadságát.
Megtudtuk: Erdély fővárosának volt RMDSZ-es polgármester-helyettese megfellebbezte a bírói felügyelet újabb 60 nappal történő meghosszabbítását, amelyről a Legfelső Bíróság szintén ma dönt. Ezzel kapcsolatban korábban Horváth Anna a Szabadságnak azt nyilatkozta: méltánytalannak tartja, hogy egyetlen konkrét indok megjelölése nélkül ismét meghosszabbították a most már kilennc hónapja tartó hatósági felügyeletet. Ez azzal jár, hogy a volt tisztségviselő nem gyakorolhatja az alpolgármesteri jogkörrel járó feladatokat (egyébként márciusban amúgyis lemondott), semmilyen formában nem veheti fel a kapcsolatot a DNA által nevesített és az ügyben érintett személyekkel, illetve nem hagyhatja el az ország területét.
Horváth Anna a lapuknak elmondta: a meghosszabbított tiltás akadályozza mind politikai, mind önkormányzati munkájában. Többek között Antal Gézával, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökével nem tarthatja a kapcsolatot, bár erre a megyeszékhely magyarságának érdekvédeleme biztosítása érdekében feltétlenül szükség lenne. Ugyanakkor az ügyészek tiltása miatt nem érintkezhet Antal Annamáriával sem, aki Oláh Emese jelenlegi alpolgármester közvetlen munkatársa, jóllehet önkormányzati ügyekben egyeztetnie kell Emil Boc magyar helyettesével.
Elemzők szerint érthetetlen, miért fellebbezett a magyarországi nyaralás jóváhagyása mellett döntő bírói ítélet ellen a DNA, holott a tárgyaláson az intézmény ügyészének nem volt semmiféle ellenevetése az intézkedés engedélyezése ellen.
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

A diákokkal is felveszi a kapcsolatot a DNA
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjait arról értesítette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, hogy tanintézetük az elmúlt két évben illegálisan működött, és tájékoztatja őket jogaikról. Azok a diákok, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor, idézést kaptak a DNA székhelyére, hogy személyesen vegyék át az értesítést.
A DNA tervei szerint minden katolikus iskolás szülőt kihallgat az ügyben, az viszont meglepte a felekezeti iskolába járó tanulók családjait, hogy a tizenkettediket végzett diákoknak is meg kell jelenniük a korrupcióellenes ügyészségen. Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója is meglepődött a tizennyolcévesek behívóján, ezért utána is nézett annak, hogy mit tartalmaz a behívó. Elmondta, azt tudja, hogy a szülőket azóta is folyamatosan kihallgatja a DNA, sőt arra is számítanak, hogy a szülők után a tanári kart is sorra veszik majd.
Mint az iskolavezetőtől megtudtuk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak egy része már az elmúlt hetekben kapott értesítést az iskola jogi helyzetéről. A héten pedig behívót is kézbesített a postás azoknak, akik nem tartózkodtak otthon az értesítés kiszállításakor.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség jövő hétre idézi be őket, hogy személyesen vegyék át az értesítéseket, amelyben arról tájékoztatja őket az ügyészség, hogy illegálisan működött a felekezeti iskola az elmúlt két évben, és tájékoztatja a diákokat jogaikról.
A marosvásárhelyi önkormányzat képviselő-testülete június végi ülésén néhány fontos módosítással elfogadta a város iskolahálózatára vonatkozó határozatot, miután az RMDSZ-frakció úgy döntött, visszavonja a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapításáról szóló határozattervezetét. A frissen elfogadott határozat alapján a felekezeti iskola a Bolyai Farkas Gimnázium fiókintézményeként működne tovább az új tanévtől, elveszítve jogi személyiségét és önállóságát. A döntésre azonban még a tanfelügyelőségnek és az oktatási minisztériumnak is rá kell bólintania. Székely Szilárd elmondta, nem kaptak hivatalos értesítést ezzel kapcsolatban, ezt első körben a városi tanácsnak kell megszavaznia, aztán ezt jóvá kell hagynia a tanfelügyelőségnek egy menetlevél kíséretében, és majd a prefektusnak is jóvá kell hagynia. Amennyiben nem születik döntés az alárendeléssel kapcsolatban, a törvény szerint a tavalyi iskolahálózat maradna érvényben ősztől, amelyben a katolikus iskola önálló jogi személyiségként működne tovább. Meglátásom szerint azonban ez nem következik be, nem látom az akaratot a tanügyminisztérium részéről sem – mondta el lapunknak Székely Szilárd, a katolikus iskola ideiglenes igazgatója, akinek egy hét múlva lejár a meghosszabbított kinevezése.
Előzmények
2016. november elején eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt és Ștefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintézet működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Két kérdés Kövesinek
A 2009-es választásokat vizsgáló parlamenti bizottság csütörtökön úgy döntött, levelet küld Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének, amelyben két kérdést intéznek hozzá. A kérdések arra vonatkoznak, hogy mit keresett Gabriel Oprea lakásán a 2009-es államfőválasztások második fordulójának estéjén. „Megszavaztuk a levél végleges szövegét. Emlékezetből idézem a kérdéseket: ott volt-e az adott időpontban az adott helyen, és amennyiben ott volt, mi célból volt Oprea úr lakásán. Ezeket a kérdéseket intézik hozzá a képviselő urak” – közölte a parlamenti vizsgálóbizottság ülése után Anca Florea képviselő, a testület elnöke. Megjegyezte, a bizottság tagjai egyhangúlag megszavazták a levél végső szövegét, amelyet azt követően fogalmaztak meg, hogy Laura Codruţa Kövesi ismételten elutasította a meghallgatáson való részvételt. Népújság (Marosvásárhely)

A kormánypalotában vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség
Házkutatást tartott hétfőn az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a kormány épületében.
A DNA keddi közleménye szerint olyan feltételezett korrupciós bűncselekmények ügyében vizsgálódnak, amelyeket idén júliusban követtek el. A hétfő délutáni házkutatások a kormányépület öt helyiségét érintették, derül még ki az Agerpres által idézett közleményből.
Ügyészségi források szerint az ügyben a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium érintett, amelynek a kormánypalotában vannak az irodái. Krónika (Kolozsvár)

Nem utazhat Magyarországra Horváth Anna
A román legfelsőbb bíróság végzése értelmében nem utazhat Magyarországra a korrupcióval vádolt, és ezért hatósági felügyelet alá helyezett Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere. A múlt hét végén hozott végzést honlapján tette közzé a legfelsőbb bíróság.
Horváth Anna elmondta, balatoni pihenésre szeretett volna utazni augusztus végén a családjával. Ehhez kérte az engedélyt a bíróságtól. A vádló korrupcióellenes ügyészség (DNA) képviselője nem kifogásolta a kérést, így ezt az alapfokon eljáró kolozsvári táblabíróság jóvá is hagyta. A DNA mégis fellebbezett a végzés ellen, és a legfelsőbb bíróság elfogadta a fellebbezést.
A bíróság arról is döntött, hogy további hatvan nappal meghosszabbítják az RMDSZ korrupcióval vádolt politikusa ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

DNA: bűnvádi eljárás Dorin Florea és tanácsadója, Claudiu Maior ellen
Hivatali hatáskör túllépésével vádolta meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tanácsadóját, Claudiu Maior volt alpolgármestert. Ugyanebben az ügyben Floreát hivatali hatáskör túllépésében való bűnrészességgel vádolja a DNA. A vádhatóság közleménye szerint Claudiu Maior 2016. március 9-e és 2017. június 29-e között összesen 9.198 fizetési megbízást írt alá törvénytelenül, 2016. március 1-jén ugyanis az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg esetében, amelynek nyomán három évre eltiltották a köztisztségviseléstől.
Miután lemondott az alpolgármesteri és helyi tanácsosi tisztségről, Claudiu Maiort tanácsadójává alkalmazta Dorin Florea, és a fizetési megbízások aláírására is felhatalmazta – mutat rá a DNA közleménye.
A vádhatóság szerint Dorin Florea polgármester két olyan rendelkezést adott ki, amelyekkel – a törvényi előírások áthágásával – lehetővé tette Claudiu Maior számára, hogy a hatósági tiltás ellenére közhatalmi tevékenységet gyakoroljon.
Claudiu Maiort 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték. Ez idő alatt egy megszabott menetrend szerint rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen, csak az ügyben illetékes ügyész előzetes engedélyével hagyhatja el az országot, nem veheti fel a kapcsolatot az ügy másik érintettjével, sem a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottaival, nem mehet a városházára, és nem töltheti be a polgármesteri tanácsadói tisztséget.
Agerpres; Erdély.ma

Visszautasítja az ellene és tanácsosa ellen megfogalmazott vádakat Dorin Florea
Visszautasítja az ellene megfogalmazott vádakat Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea, akit egyik tanácsosával együtt csütörtökön helyezett vád alá az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
Dorin Florea azt írja az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közleményében, hogy tanácsosa, Claudiu Maior a törvényes előírások betartásával írta alá azt a 9.198 fizetési megbízást, amelyek miatt a DNA hivatali hatáskör túllépésével vádolja.
Florea közleménye szerint a 2001-es évi 215-ös törvény lehetővé teszi, hogy a polgármester létrehozzon maximum négy tanácsadói állást kabinetje működéséhez. Claudiu Maiort ezen jogszabály alapján alkalmazta, tevékenységi körének pontos meghatározásával, amely a fizetési megbízások láttamozását is magában foglalta. 'Fontos leszögeznünk a közvélemény korrekt tájékoztatása érdekében, hogy a DNA által jelzett teljes időszak alatt mind a 9.198 fizetési megbízás törvényes voltát leellenőrizte úgy a Pénzügyminisztérium, amely elfogadta ezek kifizetését, akárcsak a Számvevőszék. Sem a Pénzügyminisztérium, sem a Számvevőszék nem jelezte, hogy ezek a dokumentumok törvénytelenek volnának' – olvasható Florea közleményében. Az elöljáró abnormálisnak tartja, hogy az általa vezetett intézmény hírnevét 'be akarják mocskolni', szerinte a helyi politikusok 'piszkos támadást' intéztek ellene.
Dorin Florea közleményében arról biztosítja a város lakosságát, hogy 'felelősségteljesen', 'becsülettel' és 'odaadással' zajlik a polgármesteri hivatal munkája.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hivatali hatáskör túllépésével vádolta meg csütörtökön Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tanácsadóját, Claudiu Maior volt alpolgármestert. Ugyanebben az ügyben Floreát hivatali hatáskör túllépésében való bűnrészességgel vádolja a DNA.
A vádhatóság közleménye szerint Claudiu Maior 2016. március 9-e és 2017. június 29-e között összesen 9.198 fizetési megbízást írt alá törvénytelenül, 2016. március 1-jén ugyanis az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg esetében, amelynek nyomán három évre eltiltották a köztisztségviseléstől.
Miután lemondott az alpolgármesteri és helyi tanácsosi tisztségről, Claudiu Maiort tanácsadójává alkalmazta Dorin Florea, és a fizetési megbízások aláírására is felhatalmazta – mutat rá a DNA közleménye.
A vádhatóság szerint Dorin Florea polgármester két olyan rendelkezést adott ki, amelyekkel – a törvényi előírások áthágásával – lehetővé tette Claudiu Maior számára, hogy a hatósági tiltás ellenére közhatalmi tevékenységet gyakoroljon.
Claudiu Maiort 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték. Ez idő alatt egy megszabott menetrend szerint rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen, csak az ügyben illetékes ügyész előzetes engedélyével hagyhatja el az országot, nem veheti fel a kapcsolatot az ügy másik érintettjével, sem a Marosvásárhelyi polgármesteri hivatal alkalmazottaival, nem mehet a városházára, és nem töltheti be a polgármesteri tanácsadói tisztséget.
Agerpres; Erdély.ma

Az ügyészség kitiltotta a marosvásárhelyi városházáról a város volt alpolgármesterét
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) eltiltotta a tanácsadói feladatok ellátásától, és kitiltotta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalból Claudiu Maiort, a város korábbi alpolgármesterét, Dorin Florea polgármester bizalmasát.
A DNA a honlapján közölte, hogy bűnügyi vizsgálatot indított Claudiu Maior ellen, akit olyan jogkörök rendszeres bitorlásával vádol, amelyektől a bíróság korábban jogerős ítéletben tiltotta el. A DNA ugyanakkor Dorin Florea polgármester ellen is bűnügyi vizsgálatot indított cinkosság miatt.
A közlemény szerint Claudiu Maior 2016. március 9. és 2017. június 29. között törvénytelenséget követett el, amikor a város nevében aláírt 9198 kifizetési bizonylatot. A volt alpolgármester esetében ugyanis összeférhetetlen tevékenységet állapított meg a román Feddhetetlenségi Ügynökség, és ennek következtében a bíróság tavaly márciusban jogerősen eltiltotta három évre a köztisztségek gyakorlásától. Ezt követően azonban Dorin Florea polgármester két olyan rendeletet bocsátott ki, amelyek révén Maior ugyanazokat a feladatokat látta el, mint korábban alpolgármesterként.
Az ügyészség csak Maior ellen hozott 60 napra kényszerintézkedéseket: nem veheti fel a kapcsolatot az ügyében érintett személyekkel, nem léphet be a polgármesteri hivatalba, nem láthatja el a polgármester tanácsadói tisztségét, csak ügyészi jóváhagyással hagyhatja el az országot, és rendszeresen jelentkeznie kell a hatóságoknál.
Amint Hermann Mark Christian a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi önkormányzati képviselője az MTI-nek elmondta, az elmúlt egy évben tulajdonképpen Claudiu Maior látta el a polgármesteri teendőket Marosvásárhelyen. Dorin Florea, az ötödik mandátumát töltő választott polgármester ugyanis "kiszervezte" számára a teendőket. A képviselő szinte valamennyi tanácsülésen felszólalásban sérelmezte, hogy a hivatalt olyan ember képviseli a testület ülésein és a nyilvánosság előtt, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától. szatmar.ro

Újra elbánnak velünk (?)
Igencsak indokolt a szülők segélykiáltása, hiszen most már tagadhatatlanul az a cél, hogy iskolakezdésig semmilyen formában ne rendeződjék a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete, amelynek megoldását szándékosan húzzák-halasztják minden szinten. És egyre nyilvánvalóbb az a szándék is, hogy visszaállítsák az iskolaalapítás előtti helyzetet: az általános iskolai osztályokat visszautalják az Egyesülés Főgimnáziumba, a katolikus teológiai osztályokat pedig a Bolyai Farkas középiskolába, felszámolva ezáltal a két éven át mindenki megelégedésére működő katolikus iskolát.
Ehhez nyújtott kedvező kiindulópontot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi kirendeltségének hosszan tartó bűnvádi eljárása a volt főtanfelügyelő és az állásából felfüggesztett iskolaigazgató ellen. Rajtuk kívül kisebb-nagyobb formai hibákra hivatkozva a DNA nyomozói több mint négyszáz diák szüleinek és a 18 évet betöltött tanulóknak a tanév folyamán történő folyamatos beidézésével a megfélemlítés légkörét keltették. Így próbálják rávenni őket, hogy a gyanúsítottak ellen forduljanak.
Az időhúzást a kormányhivatal is gyakorolta. A legelső beiskolázási tervet, amiből kihagyták a katolikus iskolát, a helyi tanács többször akarta módosítani, de a prefektúra minden határozatot megtámadott. Július 31-i válaszában, amelynek összeállítása egy hónapot vett igénybe, a kormányhivatal a helyi tanács legutóbbi iskolahálózat-tervezetről szóló határozatának a visszavonását kérte, érvénytelenítve ezáltal a csonkán maradt osztályoknak a Bolyai Farkas iskolához való csatolásának a lehetőségét is.
A tanfelügyelőség is húzta-nyúzta az időt. A sok csapás közül a legnagyobbat azzal mérte az iskolára, hogy február 7-i 70-es számú vezetőségi tanácsi határozatával megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a 2017-18-as tanévtől. Mivel a határozat figyelmen kívül hagyta a büntetőeljárási törvénykönyvnek az ártatlanság vélelméről szóló előírását, a katolikus iskola vezetősége, amelyet Kincses Előd ügyvéd képvisel, előzetes panaszt nyújtott be 2017. március 2-án a jogsértő határozat ellen. Az előzetes panaszt a nyomozati eljárásban feltételes módban megfogalmazott „alapos” gyanúra hivatkozva utasították vissza az előkészítő osztályokba való beiratkozás határidejének a lejárta után. A tanfelügyelőségi tiltás megindoklása azonban a Bírákat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet vonatkozó határozatát értelmezve nem állja meg a helyét.
A halogatásban „előkelő” helyen álló megyei törvényszék közigazgatási és pénzügyi részlege június 30-án letárgyalta a cikluskezdő osztályok indítását megtiltó tanfelügyelőségi határozat törvényessége ellen emelt kifogást, és azóta öt alkalommal halasztották el a határozathozatalt. Legutóbb augusztus 10-én augusztus 16-ra. Holott a bírák számára is egyértelmű kellene legyen, hogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozás törvénysértő megtiltása végleges bírói határozat hiányában, amely kimondja, hogy az iskola törvénytelenül működik, visszaélésnek minősül – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd.
A katolikus iskola ügyében lehet mulasztásokra hivatkozni, egymásra mutogatni, egymást vádolni, de csak azon túl, hogy belátnánk: megint alaposan elbánnak velünk. Lehet szó több száz gyermek és szülő sorsáról, fordulhatunk fűhöz-fához, amit egyesek bosszúból elterveztek, azt nyílt támadások, csűrés-csavarás, a számunkra kedvező törvényes előírások kiforgatásával úgyis végre akarják hajtani, ahogy más, fontos intézményeink esetében is tették. Amibe az anakronisztikusnak tekintett magányos tüntetők kivételével szépen belenyugodtunk.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Újabb támadás iskolaügyben: Paşcan visszaállamosítaná az egyházi ingatlant
Marius Paşcan egy DNA-átirattal bizonygatja, hogy törvénytelenül szolgáltatták vissza azt a vásárhelyi épületet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és az Unirea Főgimnázium is helyet kap. Szerinte az ingatlant vissza kellene államosítani.
Bár a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak is helyet adó ingatlan a 2004-es visszaszolgáltatás és az azt követő per következtében, 2005-ben jogerős bírósági ítélettel került az egyház tulajdonába, Marius Paşcan parlamenti képviselő azóta is abban reménykedik, hogy rendkívüli perújrafelvétel révén sikerül visszaállamosítani az ingatlant.
A Népi Mozgalom Pártja (PMP) politikusa – aki prefektusként korábban számos pert indított a magyar kézbe visszajuttatott javak miatt – úgy véli, az egyház és az erdélyi római katolikus státus csúnyán átverte a román államot. Szerinte a marosvásárhelyi iskola épületét nem a katolikus hívek adományaiból építették, hanem Mária Terézia magyar királynő pénzéből. A státust pedig nem egyházi, hanem állami szervnek tekinti.
Paşcan újraindítaná az ügyet
Mondandója alátámasztásaként a honatya az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) átiratából idézett, amely szerint az Országos Restitúciós Bizottság 2004-ben törvénytelenül járt el, amikor elrendelte az iskolaépület visszaszolgáltatását. Mire azonban a feljelentők 2014. december 10-én a DNA-hoz fordultak, a restitúciós bizottság tagjai által elkövetett állítólagos bűncselekmény elévült. Az ügyészség válasza szerint a panaszosnak 2012. szeptember 20-ig kellett volna megtennie a bűnügyi feljelentést.
Marius Paşcan úgy véli: épp ez a bizonyíték arra, hogy a Klastrom utcai épületegyüttes soha nem volt az egyházé. A formai hibák miatt lezárt ügyet újra lehetne indítani, amennyiben a bíróság elfogadná a rendkívüli perújrafelvételt. Ezzel szemben Holló László, a státus ügyvezető igazgatója emlékeztetni kívánt, 2004-ben a marosvásárhelyi városháza is ugyanarra a téves történelmi feltételezésre alapozva indított pert az ingatlan visszaszerzéséért. A polgármesteri hivatal alapfokon nyert, jogerősen viszont vesztett. „A polgármesteri hivatal úgy gondolta, hogy a státus állami intézmény volt. A státus történetkutatásában vannak olyan vélemények, melyek szerint a státus állami intézmény lett volna, ami teljesen alaptalan” – fejtette ki egy lapunknak adott korábbi nyilatkozatában Holló László.
A marosvásárhelyi iskolaépület a 20. század elején, 1903 és 1908 között, közel százharminc évvel Mária Terézia halála után épült. A vásárhelyi egyike volt azon iskoláknak, melyeket az erdélyi római katolikus státus létrehozott a térségben. A brassói, jelenlegi Áprily Lajos Főgimnázium, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Gimnázium, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium ingatlanjai mind a 20. század elején épültek. Ugyanígy az a gyulafehérvári épület is, amelyben jelenleg az 1918. december 1. elnevezésű román egyetem működik.
„Bizonytalan az Unirea sorsa”
Mivel teljesen birtokon belül érzi magát, a római katolikus egyház bármikor egyoldalúan szerződést bonthat a marosvásárhelyi önkormányzattal, és utcára teheti az Unirea Főgimnázium tanulóit – mutatott rá Marius Paşcan. A PMP Maros megyei parlamenti képviselője ezért sürgős alternatívát javasol egykori felettesének, Dorin Floreának. A polgármester valamikori sajtószóvivője arra szeretné rábírni az elöljárót, hogy mielőbb találjon új helyiséget a szerinte bizonytalan sorsú elitiskolának.
Paşcan a Maros-híd melletti kiürített kaszárnyát vagy a megszűnőben lévő építkezési szakiskola épületcsoportját tartaná a legmegfelelőbbnek, mindkét esetben viszont jelentős beruházásokra lenne szükség. A PMP képviselője szerint még így is jól járna a városháza, hisz megszabadulna a havi 25 ezer lejes bértől. A bizonytalanság miatt az Unirea abba a helyzetbe került, hogy a szülők kezdik meggondolni magukat, hogy oda írassák-e gyermekeiket vagy sem. Ezt az állapotot nem szabad fenntartani, mielőbb megoldást kell találni” – nyilatkozta Marius Paşcan. A politikus és az Unireában oktató pedagógusok félelmét a Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése táplálja. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt a felekezeti iskola visszafoglalta a tanintézmény Klastrom utcai kisebbik épületét, és az unireások most attól tartanak, hogy a katolikus középiskolát ért ügyészségi támadások miatt az egyház bosszúból szerződést bont az önkormányzattal.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Megoldhatatlannak látszó ügyek Vásárhelyen
Két éve tart az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárása a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében. A hatósági zaklatások ellehetetlenítették az iskolát. Jogászszemmel foglaljuk össze az elmúlt időszak történéseit.
Két évvel ezelőtt, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége bűnvádi eljárást indított a Maros megyei tanfelügyelőség akkori főtanfelügyelője, Ştefan Someşan, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium azóta tisztségéből felfüggesztett igazgatója, Tamási Zsolt József ellen folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és az igazgatói tisztség jogtalan felhasználásának gyanúja miatt a korrupciós cselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 2000. évi 78-as törvény rendelkezései alapján. A bűnüldöző szervek szerint a marosvásárhelyi gimnázium létrehozása nem a törvényes keretek tiszteletben tartásával történt, noha a líceum a helyi tanács 2014/271-es számú határozata alapján törvényesen létező oktatási intézményként szerepelt a Tanügyminisztérium által kibocsátott országos tájékoztatási útmutatóban.
A marosvásárhelyi DNA által végrehajtott hosszadalmas nyomozati eljárás következtében kialakult az általános félelem légköre.
Talán ennek következtében a Maros megyei tanfelügyelőség (ISJM) közigazgatási tanácsa 2017. február 27-én meghozta a 70-es számú törvénytelen határozatát, amely szerint az intézményben a „2017–2018-as tanévben egyetlen cikluskezdő – előkészítő, ötödik és kilencedik – osztály indítása sem engedélyezett”.
Az első baklövések
A líceum létrehozása során az első, pusztán adminisztratív jellegű baklövést – amelyik a korrupció gyanúját mindenképp kizárja – a helyi tanács követte el azzal, hogy a 2014/271. számú határozatában az alapító okirat bemutatásának feltételéhez kötötte a gimnáziumnak az iskolai hálózatba való besorolását – tehát az iskola alapításának elrendelése helyett csak javaslat jellegű döntést hozott. A második, szintén közigazgatási jellegű tévedés a Maros Megyei Főtanfelügyelőség számlájára írható. 2014. szeptember 12-ei 115-ös számú határozatával elrendelte a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium, mint új, jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény létrehozását. Csakhogy a 2011. évi 1-es számú közoktatási törvény 61. cikkelyének (2) bekezdése értelmében az iskolahálózatok megszervezése, az intézmények létrehozása „a helyi közigazgatási hatóságok feladata, az utólagos megyei tanfelügyelőségi egyetértés (=aviz conform) elnyerésével”. Sajnos, a tanfelügyelőség az egyetértő láttamozás fogalma helyett a létrehozás kifejezést használta, noha az iskolaalapítás a helyi tanács hatáskörébe tartozik.
Egyszerűen nem tudom megállapítani, miben áll ez esetben is az a korrupciós bűncselekmény, amelynek alapján a DNA ügyészei évek óta zaklatják a szülőket, sőt újabban a gyermekeket is (!!), akiknek pedig semmi közük sincs az iskola alapításához. A tanfelügyelőség által jogalap nélkül elrendelt beiratkozási tilalom miatt sajnos a folyamatos oktatási tevékenység megakadályozásáig fajult el a helyzet, annak ellenére, hogy a líceum önálló jogi személyiséggel rendelkezik és jelenleg is törvényesen működik. Ezt a tényt a Romániai Közoktatás Minőségét Szabályozó Ügynökség (ARACIP) 2017. február 27-i 179-es számú átiratával is megerősítette, és a Tanügyminisztérium által kibocsátott idei rendeletek is alátámasztják. Figyelmen kívül hagyva ezt az egyértelmű jogi helyzetet, valamint az ártatlanság vélelmének az elvét, a Tanfelügyelőség vezető tanácsa meghozta a 2017/70-es számú határozatát, amellyel megtiltotta a tanulóknak a cikluskezdő osztályokba való beiratkozását. A vitatott határozat jogellenes, és sérti a tanintézmény jogait és azoknak a gyermekeknek az érdekeit, akik az iskola cikluskezdő osztályaiba szerettek volna beiratkozni.
Barátságtalan hozzáállás
A határozat kibocsátását követően azonnal elindítottuk a közigazgatási bírósági eljárást. Az előzetes panaszunkat március 2-i dátummal iktattuk. Ebben felhívtuk a tanfelügyelőség figyelmét, hogy az előkészítő osztályba való beiratkozási időszak március 17-ig tart. Az illetékesek barátságtalan hozzáállását jellemzi az is, hogy panaszunk visszautasítását csak március 31-én közölték, megvárván az előkészítő osztályokba való beiratkozási időszak lejártát. A visszautasítást azzal indokolták, hogy a „DNA a 2015/P/174-es ügyben a főtantanfelügyelő (Ştefan Someşan) és a szóbanforgó intézmény igazgatója (Tamási Zsolt) ellen elrendelte a nyomozati eljárás elindítását, ezért a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapítására és működésére vonatkozóan fennállhat a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja”. Csakhogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást tiltó határozat indoklását, amely szerint „a DNA az oktatási folyamatokba beavtkozása miatt kellett meghozni, megcáfolta a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz tartozó (CSM) Bírókat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyeletének 1947/II/363/DIP/2017-es számú határozata! A CSM Ellenőrző Felügyeletének határozata meállapította azt, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség által a gimnázium cikluskezdő osztályaiba való beiratkozást tiltó intézkedéseit nem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyésze rendelte el. Ezzel az indoklással a CSM ellenőrző felügyelete eldöntötte azt, hogy az illetékes ügyész nem követte el a 2004/303-as a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény által büntetendő fegyelmi vétséget, mivel nem lépte túl nyomozói hatáskörét, nem befolyásolta az oktatási tevékenységet. Tehát a vitatott tanfelügyelőségi határozat indokolása, miszerint a DNA-nak az oktatási folyamatba való beavatkozása miatt rendelte el a beiratkozás tiltását, nem igaz, ez pedig azt jelenti, hogy a közigazgatási döntés kötelező megindoklására vonatkozó törvényes előírás hiányzik, nem teljesült. Amennyiben a közigazgatási határozat nincs megindokolva, akkor a közigazgazgatási törvény értelmében semmis. Az érvénytelenségét pedig közigazgatási bírói eljárásban kell megállapítani.
Folyamatos halasztások
A Maros Megyei Törvényszék sajnos nem tartotta tiszteletben a sürgősségi eljárásra vonatkozó perrendtartási rendelkezéseket, és a június 30-án érdemben letárgyalt ügyben a semmiségről szóló ítélethozatalt állandóan elhalasztja. Mindaddig amíg nem születik olyan végleges bírósági ítélet, amelyik kimondja, hogy a líceum törvénytelenül működik, a tanfelügyelőség nem akadályozhatja az iskola működését oly módon, hogy megtiltja a tanulók beiratkozását a cikluskezdő osztályokba.
A beiratkozás megtiltása hivatali visszaélésnek minősül. Érthetetlen a tanfelügyelőség érvelése, miszerint azáltal, hogy megtiltja a beiratkozást, megakadályozza, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyik súlyosan károsítja a tanulók iskoláztatását. Eszerint a cikluskezdő osztályokba beiratkozott tanulókat kedvezőtlenül befolyásolná az, ha a gimnáziumban folytatnák tanulmányaikat, ám a többi tanuló a továbbiakban is akadálytalanul „fejlődhetne”.
A líceum ellen indított harc kiagyalói szem elől tévesztették azt a tényt, miszerint az ingatlant 2005. december 9-én visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatás idején fennálló tevékenység megtartását előíró ötéves kötelezettség már 2010. december 9-én lejárt. Ennek következtében az Unirea Nemzeti Kollégium további működése a római katolikus egyház tulajdonában álló ingatlanban, kizárólag a tulajdonos nagyvonalúságának köszönhető. A katolikus gimnázium megszüntetése a 25 évre megkötött bérleti szerződés megszüntetését vonhatná maga után, aminek következtében az Unirea kilakoltathatóvá válna. Természetesen nem az a cél, hogy a szomszéd kecskéje is elpusztuljon.
Kettős mérce
Ha összehasonlítjuk, hogyan viszonyult a román igazságszolgáltatás a tanügyi törvény betartatásához a líceum és a MOGYE esetében, akkor a kettős mérce alkalmazásának kirívó esetével állunk szemben. A líceum létrehozásánál az a gond, hogy az önkormányzat helytelenül fogalmazott, és határozatában csak javasolta az iskola létrehozását, de nem döntötte el, tehát megsértette a tanügyi törvény vonatkozó előírásait. E törvény viszont kijelölt három multikulturális egyetemet, amelyet arra köteleztek, hogy a nemzeti kisebbségek részére az egyetem keretében önálló tagozatokban, oktatási vonalakban biztosítsák a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem (a kolozsvári Babeş-Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti) a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg az egyetemi chartát. A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó szabályozásnak az egyetemi chartában történő rögzítését. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a törvényt beterjesztő Daniel Funeriu, az Ungureanu-kormány oktatási minisztere törvényellenesnek nyilvánította a MOGYE chartáját és elutasította annak jóváhagyását. Az Ungureanu-kormányt a MOGYE-üggyel megbuktató Victor Ponta az előző kormány megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát. A jelenleg hatályos charta előírásai szerint a tanagyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven kerülhet elsajátításra. A világon sehol nem létezik az a megoldás, hogy az előadásokon egyik nyelven leadott tananyagot a szemináriumokon és a gyakorlatokon egy másik nyelven kelljen visszaadni. Sérül tehát a magyar hallgatók joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást. A MOGYE szabályzata egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják az anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128 szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta semmis. Ezt azonban a bíróságok nem voltak hajlandóak kimondani, sőt azt állapították meg: az egyetemi charta törvényes. Ebből egyértelműen kiderül: a bíróságok a romániai magyarság jogfosztása érdekében aszerint értelmezik a törvényt, hogy a kitűzött cél, vagyis jogaink további korlátozása megvalósulhasson.
dr. Kincses Előd
A szerző a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyvédje / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Erkölcsi győzelmet aratott a vásárhelyi katolikus gimnázium
A Maros megyei törvényszék első fokon érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőség határozatát, amely megtiltotta a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumnak, hogy tagozatkezdő osztályokat indítson ősztől.
A törvényszék honlapján elérhető bírósági döntés szerint elutasították a tanfelügyelőség érveit, miszerint a pert indító iskola nem lehet érdekelt fél ebben az ügyben. A szerdán kihirdetett bírósági határozat kimondja annak a február 27-én hozott, 70-es számú tanfelügyelőségi határozatnak a megsemmisítését, amelynek értelmében ősztől nem indulhat előkészítő, ötödik és kilencedik osztály. Az alperes állami intézmény a kiközléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.
Székely Szilárd, az iskola igazgatója az MTI-nek elmondta, mindenképpen erkölcsi győzelemről van szó, de azt tartja valószínűnek, hogy amennyiben másodfokon is az iskola számára születne kedvező döntés, már nem tudják elindítani a szóban forgó osztályokat, mivel akkor már tart a tanév. Elmondta, összesen hat osztályt akartak indítani, ezek nélkül diáklétszám 361-re csökken. Emiatt egyelőre nincs veszélyben az iskola, hiszen még így is több diákja van, mint amennyivel fenntartható egy önálló iskola a törvényes előírások szerint. Ugyanakkor a tanári karnak problémát okoz, mert a kevesebb diák kevesebb óraszámot jelent, így várhatóan csak a címzetes pedagógusoknak tudnak állást biztosítani ősztől.
Székely Szilárd emlékeztetett, hogy az iskola általános jogi helyzete és sorsa továbbra is bizonytalan. „A tanfelügyelőség álláspontja az, hogy nem tudják, milyen formában fog működni az iskola, ők az oktatási minisztériumtól várnak útbaigazítást, a szaktárca viszont nem hajlandó segíteni” – mondta Székely Szilárd. Az RMDSZ felszólította a főtanfelügyelőt és a tanfelügyelőség vezető tanácsának tagjait, hogy mondjanak le azonnali hatállyal, mivel jogtalanul elvették a szülők és gyermekek iskolaválasztási jogát.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá az iskola működéséhez, hogy tudták, valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A jogi eljárás még folyamatban van. Az iskola érdekében a Vatikán romániai nagykövete is tárgyalt az illetékesekkel, de egyelőre nem sikerült tisztázni a tanintézmény jogi helyzetét.
kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Külhoni Magyarságért Díjat vett át Kolozsváron Horváth Anna, Kató Béla és Tamási Zsolt
Az államalapítás ünnepén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nevében Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár átadta a Külhöni Magyarságért Díj elismeréseket az erdélyi díjazottaknak a kolozsvári főkonzulátuson. Horváth Anna, a kincses város volt alpolgármestere, Kató Béla püspök és Tamási Zsolt József történész részesültek a kitüntetésben.
Pótápi Árpád János államtitkár Dobó István gondolataival kezdte beszédét, miszerint „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Az elöljáró szerint ma is ez nemzeti megmaradásunk legnagyobb titka. A magyarok ereje soha nem a fegyverekben, a lélekszám fölényében vagy a haragos gondolatokban rejlett, hanem a lélekben, magyarázta.
„A Külhoni Magyarságért Díj elnyerői a tavalyi és az idei évben is olyan erdélyi példaképek, akik nem hátráltak meg a nehézségek idején, magyarságukat vállalva tették azt, ami rájuk bizatott” – mondta az államtitkár. Hozzátette, a közösség sikerét soha nem a győzelemben, hanem a helytállásban kell mérni.
„Ma három olyan ember áll előttünk, akik súlyos küzdelmeket vállaltak és hordoztak a magyarságért” – szólt a díjazottakról, akiket arról biztosított, hogy nincsenek egyedül a küzdőtéren. Pál apostol üzenetével zárta köszöntőjét, eképpen: „üldöztetünk, de el nem hagyatunk, tiportatunk, de el nem veszünk.”
Horváth Anna laudációjában elhangzott: a csíkszeredai születésű, jogász és közgazdász végzettségű díjazott egy olyan család leszármazottja, amelyben a köz szolgálatának hagyománya nemzedékről nemzedékre szállt, Nagy Benedek 1956-os elítélt gyermeke. Doktori fokozatot földrajz szakon szerzett. Egyetemi éveiben Magyarország Bukaresti Nagykövetségén fordítóként dolgozott, első munkahelyét a román kormány 1997-ben létrehozott Kisebbségvédelmi Hivatalában szerezte. 2007-ben államtitkárnak nevezték ki, 2012–2016 között Kolozsvár alpolgármestere volt, a tisztségről 2017-ben lemondott, miután befolyással való űzérkedéssel vádolták. 2015 óta a Kolozsvári RMDSZ elnöke. Munkássága során bebizonyította: a nehezen értelmezhető törvénykezések ellenére sem szabad meghátrálni.
Kató Béla püspök Barátoson született, a teológia elvégzése után ugyanitt teljesített szolgálatot. A laudációban úgy fogalmaztak, a nemzetpolitika ő maga, hiszen hitelesen képviseli mindazt, amit nemzetpolitikának nevezünk. Elhangzott: minden erdélyi városban ott látjuk a püspök úr keze nyomát, de ő maga azt vallja, hogy az épületek semmit sem érnek, ha nincs, aki élettel megtöltse azokat. Lelkészi szolgálatának nagy részét Illyefalván töltötte. A Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány és az Illyefalvi Gyermekfalu megalapítója. Abban hisz, hogy csak a közösségi élmény tarthatja itthon az erdélyi magyarokat.
Tamási Zsolt József történelem szakon szerzett diplomát, a BBTE és a marosvásárhelyi Sapientia EMTE óraadójaként is dolgozott. 2015 óta a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum címzetes tanára és igazgatója, oktatásszervezőként és vallásoktatási módszertanosként is tevékenykedett. 2016-ban a Korrupcióellenes ügyészség hatósági felügyelet alá helyezte, azt kifogásolva, hogy annak ellenére járult hozzá a líceum működéséhez, hogy tudta, az intézmény nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az MTA és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagja is volt. „Elévülhetetlen érdemeket szerzett a tudomány és az oktatás területén” – összegeztek a laudációban.
Tasi Annabella / maszol.ro

Nekiment az Evenimentul Zilei a magyar kormánynak
Evenimentul Zilei című román napilap szerint "levegőbe röpíti" a románok és magyarok közötti kapcsolatokat a magyar kormány azzal, hogy a magyarok üldözésével vádolja a romániai korrupcióellenes ügyészséget (DNA). A lap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest idézte, aki a Külhoni Magyarságért Díj átadóján arról beszélt, hogy Romániában joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják a magyar nemzet emblematikus képviselőit, és külön megemlítette Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét, aki ellen - szerinte - koncepciós pert indított a román korrupcióellenes ügyészség. Az Evenimentul Zilei cikke szerint Magyarország miniszterelnök-helyettesének a megnyilvánulása ismét felhevíti a románok és magyarok között amúgy is létező feszültségeket. A cikkre a volt kolozsvári alpolgármester, Horváth Anna is reagált egy Facebook bejegyzésben. "Lassan kezdem megérteni, hogy Romániában valaki, valakik - a nyilvánosságot, a számonkérhetőséget soha vállalni nem merő árnylények – 27 év után újra megpróbálnak jól élni, létjogosultságukat megalapozni az által, hogy interetnikus feszültségeket mímelnek, konfliktust szítanak közöttünk" – írja Horváth Anna. Transindex.ro

Mindig a magyar fél hibás
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes megnyilvánulása ismét felhevíti a románok és magyarok között amúgy is létező feszültségeket, és „levegőbe röpíti” a románok és magyarok közötti kapcsolatokat azzal, hogy a magyarok üldözésével vádolják a romániai korrupcióellenes ügyészséget. Semjén többek között kitüntette Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármestert is, akit befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolnak, és a Külhoni Magyarságért Díj átadóján arról beszélt, hogy Romániában joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják a magyar nemzet emblematikus képviselőit, Horváth Anna ellen is koncepciós pert indított a román korrupcióellenes ügyészség. Evenimentul Zilei; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

VII. Bolyais Világtalálkozó
„Fészekbe visszavágyó szárnyalással”
A rendezvény a Vásárhelyi Forgatag keretében zajlott három napon át, s a marosvásárhelyiek V. Világtalálkozója is. A rendkívül, talán túlságosan is gazdag, változatos program valamennyi eseményét, amelyek sokszor párhuzamosan folytak, lehetetlen volt egy személynek követni, holott volt diákként és a nap krónikásaként mindegyiken szerettem volna jelen lenni. Hamar be kellett látnom azonban, hogy ez lehetetlen, így hát a nagyszabású ünnepség első napjának néhány eseményéről, hangulatáról próbálok beszámolni.
A címbeli verssort Áprily Lajos A fejedelemhez című ódájából idéztem, amelyet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 300. évfordulójára írt, és az 1922-es ünnepségen maga a költő olvasott fel. A sorskérdéseinket ódai hangvételben megszólaltató költemény előadásával Kilyén Ilka színművésznő adta meg az alaphangot a marosvásárhelyi iskola fennállásának 460. évfordulójára szervezett ünnepségen.
Az iskola olyan örökség, amely összetartó varázserő múlt és jelen között. A találkozások révén lehetőséget teremt valós értékeink számbavételére, miközben nemzeti összetartozásunk tudatával erősít minden résztvevőt – szólt a jelenlevőkhöz Kirsch Attila, a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének vezetője. A szerteágazó, gazdag program megszervezésében nyújtott hozzájárulásukért érdemoklevelet nyújtott át a baráti kör vezetőségi tagjainak. A találkozó végén képzeletben átadhattunk egy-egy oklevelet a két iskola diákjainak is, akik kedvesen, előzékenyen vettek részt az ünnepség lebonyolításában, és fellépésükkel, előadásaikkal az iskolában folyó munka minőségébe nyújtottak tartalmas betekintést.
A Schola Particulából kialakuló Református Kollégium utódintézménye 1957-ben vette fel tudós tanárának, Bolyai Farkasnak a nevét, majd viszontagságos története során 1960–2007 között vegyes tannyelvű intézményként működött. Ma Erdély legnépesebb magyar tannyelvű iskolája a legjobb tanulmányi eredményekkel – hangzott el Mátéfi István, a Bolyai líceum igazgatójának köszöntőbeszédében, aki a hagyományokon alapuló jövőépítés feltételeként az összefogás fontosságát említette. Az öröm mellett ürüm vegyült Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatójának szavaiba, aki hiányolta a nemrégiben végzett diákokat az ünnepségről. Találkozni jó, kell, fontos – zárta rövidre szavait Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Líceum helyettes igazgatója.
A Bolyai iskolát nem impozáns falai teszik naggyá, hanem a benne tanító tanárok és az ott tanuló diákok – így együtt jelent meghatározó pontot az erdélyi magyarság térképén – tolmácsolta a csíkszeredai főkonzulátus üzenetét Farkas Balázs ügyvivő konzul, aki a Bolyai sportpályájának felújításában nyújtott segítséget említette, hiszen a fizikai értelemben vett iskolaépületek hiányában nem beszélhetünk folytonosságról, az értékek továbbításáról – tette hozzá.
A testvérváros Baja és a térség országgyűlési képviselőjének üdvözletét Bedele Norbert, a Duna-parti város alpolgármestere tolmácsolta, aki egy tanmesét hozott ajándékba a közösség összetartozásának éltető erejéről.
Borka Balázs Attila, a Bolyai Közhasznú Alapítvány elnöke az elődök munkájának folytatásaként arról a feladatról beszélt, hogy a 21. századhoz méltó körülményeket kell teremteni az iskolában, és ezt a célt szolgálják például a találkozó idején szervezett sportrendezvények is.
A nyitóünnepséget a Pethő testvérpár játéka, majd a Bolyai Farkas Elméleti Líceum Harangvirág tánccsoportjának fellépése zárta mezőségi táncokkal.
Ezt követően az udvaron felállított színpadot és környékét a Református Kollégium diákjai vették át, akik villámcsődülettel indítottak, a Márton Előd vezette Refi Karaván tagjai zenéltek, majd a Márton Csilla rendezte díjnyertes Arc az álarc mögött című improvizációs produkciót láthatta az iskolaudvaron maradt közönség. Köztük voltak azok az öregdiákok is, akik diákkori élményeikből osztottak meg részleteket a hallgatósággal.
Ugyanebben az időben Buksa Éva Mária tanárnő a gazdag anyagból összeállított iskolatörténeti kiállítást nyitotta meg, Kovács Levente rendező a Marosvásárhely néhány ismert személyiségéről készült portrékiállítást ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
A katolikus iskola bolyais múltjáról, azaz az első katolikus teológiai osztályok befogadásáról és működéséről készült kiállítást Székely Szilárd helyettes igazgató, vallástanár mutatta be, és az iskola volt diákjainak kiadványaival ismerkedhettek az érdeklődők Csáky Károly lelkipásztor szervezésében.
Ugyancsak ebben az időben a díszteremben bemutatták a Bolyai Farkas Elméleti Líceum címerét. Mivel a hajdani Református Kollégium angyalos jelképét a jogutód iskola használja, szükségessé vált, hogy a Bolyainak is önálló címere legyen – vezette fel a bemutatót Hajdú Zoltán aligazgató, a nézőközönség figyelmébe ajánlva dr. Szekeres Attila István történészt, elismert címertani szakértőt, aki az iskola diákja volt. Rövid előadást hallhattunk a címerek keletkezésének történetéről, jellegzetességeiről, majd következett az új címer ismertetése. Az alapot jelentő háromszögű pajzs kék színe az iskola alapításának idejére jellemző, és a vármegyékre utal. A Marosvásárhelyhez való kötődést a páncélos kard jelképezi, amely egy lúdtollat tart. A pajzsot aranyszínű, nyitott könyv fedi, ami a tudomány, bölcsesség jelképe, alatta az alapítás éve, a könyv lapjain az iskola nevét adó Bolyai Farkas nevének kezdőbetűi láthatók.
A címerbemutatót a bolyais diákok ünnepi műsora követte A sokoldalú Bolyai ma is él címmel. A népes közönség Bolyai Farkas személyisége mellett megismerhette a diákok irodalmi munkáin, magyar és idegen nyelvű szavalatain, a Kájoni János furulyakör, a Bolyai Zenekör felléptén át az iskolában folyó művészi és tudományos munka színvonalát. A hallgatóság jócskán megfogyatkozott, amire már eléggé jelentős késéssel az iskola tollforgató öregdiákjait szólította a mikrofon elé Buksa Éva Mária a Szívhangok műsor keretében. Közönség híján a verset, prózát, esszét író egykori diákok magukat szórakoztatták a felolvasással. A 12 tollforgató, Gálfalvi György, Kincses Elemér, Kiss Székely Zoltán, Komán János, Kovács Levente, Nagy József Levente, Nagy Székely Ildikó, Ötvös József, Ráduly János, Szász László és e sorok írója részleteket és verseket olvasott fel köteteiből, amelyekben a komoly gondolatok mellett az érzelmek és a humor is jelen volt. A felolvasás végén kiderült, hogy a közélet, az irodalom, a történelem, az erdélyi valóság bemutatása terén mennyire szerteágazó a tollforgató öregdiákok érdeklődése. Mármint azoké, akik a 19 meghívottból jelen voltak az ünnepségen.
Fél ötkor kezdődött az udvaron levő nagyszínpadon a Kozsik József vezette Kamaszok ifjúsági színtársulat fellépésével a kulturális-zenei program, melyen bemutatkozott a Rocksuli és a későbbiekben fellépett a Mary Grace, a Kővirág, a Polifon és a Boom együttes. Ez utóbbi nosztalgiaszámai mellett visszautazhatott az iskolában töltött évek zenevilágába a sátrak alatt kitartó, vagy akkor érkező hallgatóság, amelyet nem csábított el a Borudvar vagy a Liget hangulata. A korábbi találkozók népes közönségére gondolva, többen is elmondták, hogy jobb lenne önálló rendezvényként a Forgatag előtt megszervezni a következő világtalálkozót.
Az udvaron szóló zene miatt néha nehezen lehetett hallani az iskola amfiteátrumában szervezett három fórumbeszélgetés előadóinak szavát. Pedig érdekes, gondolat- ébresztő emlékezés volt a múltra, jelenre és kitekintés a jövőre is.
Mit tehetek egykori iskolámért? – ez volt a témája a Bolyai vezetőivel tartott találkozónak, amelyen Mátéfi István beszámolt a terveikről, az iskola épületének korszerűsítésére kidolgozott elképzelésekről, amelyek elől az akadályok elhárulni látszanak. Az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában levő épület felújítására a tulajdonos pályázhat, a támogatók számára pedig a Bolyai Kollégium Alapítvány biztosítja a törvényes keretet. Ilyen módon sikerült a sportpálya épületeinek a korszerűsítése is. Ha minden szükséges okirattal rendelkezni fognak, az egyházkerület hozzáláthat a javításhoz. Ennek kapcsán egy jelen levő öregdiák szakember ötleteit ismertette. Kérdésre válaszolva Hajdú Zoltán aligazgató megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a felújított régi épület falára rövidesen visszakerülnek az emléktáblák.
A Római Katolikus Líceum bolyais és korábbi viszontagságos múltjáról, amikor az évszázadok folyamán kétszer kellett a teljes megsemmisítésből újra talpra állni, Székely Szilárd ügyvezető igazgató számolt be. Meghívottjai azok a személyek voltak, akiknek valamilyen szerepük volt az újraindításban. Az ötlet a katolikus öregdiákokban merült fel az iskola fennállásának 300. évfordulóján – számolt be a rendszerváltás utáni újrakezdésről. Bár Fodor Imre alpolgármester határozottan és lelkesen támogatta, és Csató Béla főesperes nagyon sokat tett az akadályok elhárításáért, a katolikus teológiai osztályra kezdetben nem kaptak engedélyt, majd nehézségek árán sikerült a jóváhagyást elérni, és diákokat toborozni. Annak ellenére, hogy az egyház két iskolaépülettel is rendelkezett, sem az Unireába, sem a Művészeti Líceumba nem fogadták be az osztályt. Albertini Zoltán akkori főtanfelügyelő-helyettes kérésére végül a Bolyai adott helyet az évről évre gyarapodó katolikus osztályoknak, amelyek 2004–15 között működtek a Bolyaiban, mindig azzal a reménnyel, hogy sikerül önállósítani az iskolát. Amikor ez 2015-ben megtörtént, az öröm közös volt, ezért szó sincs arról, hogy a DNA felszólítására a Bolyai kártérítést követeljen azért, hogy a katolikus osztályok fokozatosan az önálló iskolában indultak. Hogy mi lesz szeptember 15-én, erre pontosan Székely Szilárd sem tudott válaszolni. Bár a tanfelügyelőség honlapján léteznek az üres állások, amikor egy áthelyezését kérő tanítónő iratait akarta beadni, kemény visszautasításban részesült.
A harmadik fórumbeszélgetés Márton Előd iskolalelkész vezetésével a Református Kollégium helyzetéről szólt, és a visszaemlékezések igazolták, hogy az alapítás nem volt mentes a gondoktól, nehézségektől, hiszen az indulás évében az első kilencedik osztályt, amelybe vidéken szervezték a felvételi vizsgát, tanfelügyelőségi utasításra az akkori igazgató kivezette az épületből. Az iskola történetének leghősiesebb osztálya a kistemplomban tanult, majd a második félévtől térhetett vissza az épületbe. Hányattatásukról Csáky Károly akkori iskolalelkész számolt be. Ötvös József az iskola hovatartozásáról szóló bizonytalanságokat említette, amit református esperesként tapasztalt.
Sorra kaptak szót az egykori igazgatók, Horváth Gabriella, akit katolikus létére, a vezetésben való jártasságára alapozva Csiha Kálmán kért fel az iskola vezetésére, Csiha Kálmán püspök, Tőkés Elek, a püspökség tanügyi tanácsosa és Mártha Ivor főgondnok Dónáth Árpád és Sárpataki János nevét említette, akiktől a legnagyobb támogatás érkezett. Székely Emese bevallása szerint már készen kapta az iskolát, s bár diákjaik nem tanultak luxustermekben, a Bolyai iskolával a békés egymás mellett élést választotta. Kezdetben nem voltak nagyon jó eredmények, a református osztályokban hagyták felnőni a diákokat, akik közül sokan szép karriert futottak be a humán tudományok terén. A közös imáknak nagy szerepük volt a diákjaik biztonságérzetének a kialakításában, s az esti tagozat elindítása nagyon sok személy számára tette lehetővé az érettségi diploma megszerzését. Szembe kellett nézni sok mindennel, meg kellett harcolni a harcot – emlékezett Enyedi Csaba iskolalelkész, aki a közösségformáló tevékenységekről számolt be. Hittel közösséget építeni – összegezte a jelenlegi irányvonalat Benedek Zsolt iskolaigazgató. Céljuk a teljes iskolaszerkezet kialakítása és az asszisztensképző megtartása. Ha egy iskolában van teljesítmény, akkor lesznek diákok is – tette hozzá, miképpen azt is, hogy az egyházkerület rendszeresen támogatja a Református Kollégiumot.
Szombaton a várba költözött át a rendezvény, 11 órától Balás Árpád vezetésével tekinthették meg az érdeklődők azokat a helyszíneket, amelyeket a Bolyaiak neve is fémjelez, az iskolát, hajdani lakásuk helyét, a Teleki Tékát, ahol a két Bolyainak emléket állító múzeum látható, és a Református Kollégium egykori könyvtárának értékes darabjait őrzik, majd a temetőben fejeződött be a séta a kopjafánál és a síremlékeknél tett látogatás után. Szombaton délelőtt a Kutúrpalotában verbunkversenyt, délután a világtalálkozó gálaműsorát láthatta a közönség. Vasárnap 10 órától az 500 éves reformációra és az iskolaalapítás 460. évfordulójára emlékeztek, és közös imát mondtak a Római Katolikus Teológiai Líceumért. Az istentiszteletet újabb temetői séta követte, amelyen a kollégium egykori tanárai, városunk és az iskola nagyjai emlékére gyújtottak gyertyát a református temetőben.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Elutasított ötletek
Ha le nem tartóztatnak mindannyiunkat, maradnak néhányan a parlamentben, hogy megvitassák az ország törvényeit, elvégre a romániai jogalkotás helyszíne egyelőre még a parlament – válaszolta jól irányzott cinizmussal Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke tegnap egy újságírói kérdésre.
Beszédes válasz, noha a tudósító csak azt firtatta, a szociáldemokrata pártvezérnek mi a véleménye arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bírálta az igazságügyi törvények tervezett módosítását. Hogy Dragnea szíve nem az említett ügyészségért dobog, rég ismert, miként az is, hogy ha csupán a szociálliberális koalíció néhány elszánt politikusán múlna, a büntető törvénykönyvet egy huszárvágással alakítanák át saját igényeik szerint. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt heti reformjavaslatai is azt igazolják, a hírhedt 13-as kormányrendeletet létrehozó alantas vágy nem szűnt meg, csak átalakult. Az olcsó populizmus határán egyensúlyozó Dragnea – pár nappal ezelőtt azt fejtegette: szerinte közel állunk ahhoz, hogy valakik politikai rendőrséget hozzanak létre, de ő bízik a hírszerző szolgálat felkészültségében – magyarázkodása valójában nem is lényeges. Ám figyelemre méltó a főügyész tegnap délutáni megszólalása az említett kérdéskör kapcsán. Miután ügyésztársaival megvitatta Tudorel Toader elképzeléseit, Augustin Lazăr elmondta, jobban szerettek volna törvénytervezetről beszélni, ám ahelyett a tárcavezető ötleteit értelmezték, s egyértelmű következtetésük az, hogy ellenzik a kilátásba helyezett változtatásokat, mert azok az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A kormány ugyanis egy viszonylagosan jól működő, nehezen létrehozott igazságszolgáltatási struktúrát szeretne kizsigerelni, s ha elképzelésük sikerrel jár, nemcsak a korrupcióellenes ügyészség tekinthető felszámoltnak, hanem Románia is évtizedekkel lép vissza a múltba. Augustin Lazăr érveléséből ismételten az sejlik, nem egészséges, mi több, aggasztó, ahogyan a kormánykoalíció az igazságszolgáltatáshoz viszonyul. Amennyiben mostani jogalkotási kísérletük, miként a főügyész is állítja, provokáció, azért is igen veszélyes, mert az igazságügyi törvények kérdése igen bonyolult és árnyalt, nem olyan, mint a politika és a foci, amelyhez állítólag mindenki ért, vagy legalábbis beszél róla. Ám így is egyre nyilvánvalóbb, a jogalkotókat nem a tisztességesség iránti vágy, hanem valamiféle hátsó szándék vezérli. Januárban a törvény hirtelen, éjjeli átírásával kísérleteztek, sikertelenül, de nem adták fel, most magát az igazságszolgáltatási rendszert szabnák át önös érdekeik szerint. Minden jel szerint ez marad a szociálliberálisok legfontosabb célkitűzése, akár az európainak mondott vállalások és értékek feláldozása árán is, így szinte megválaszolhatatlan a kérdés: minek kellene történnie ahhoz, hogy szándékuktól egyszer s mindenkorra elálljanak?
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A DNA is kifogásolja az igazságügyi törvénymódosításokat
Elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közgyűlése a Tudorel Toader miniszter által az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatok többségét.
A DNA közleménye szerint a közgyűlés résztvevői szavazatukkal megerősítették, hogy a tervezett módosítások jelenlegi formájukban az ügyészek tevékenységére való nyomásgyakorlásnak tekinthetők. Az ügyészek egyöntetűen elutasítják azt a javaslatot, amely szerint az Igazságszolgáltatási Felügyelet átkerülne az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe, ez ugyanis szerintük sértené az ügyészek és bírák függetlenségét.
Elvetették ugyanakkor a bírák és ügyészek felelősségre vonásával kapcsolatban tervezett módosításokat, amelyek a DNA szerint nem megalapozottak, mint ahogyan annak a szaktestületnek a létesítése sem, amely – a miniszter elképzelése értelmében – kizárólag a bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokkal foglalkozna. Nagy többséggel elutasították a DNA-ügyészek az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásával kapcsolatos javaslatokat, valamint az előléptetési feltételek terén tervezett módosításokat is.
Egyetért viszont a DNA azzal a módosítással, amelynek értelmében négy évre nő az ügyészségek vezetőinek mandátuma, és azt a javaslatot is jóváhagyták, miszerint a nyugdíjba vonult ügyészek és bírák nem kérhetik újraalkalmazásukat – mutat még rá a vádhatóság közleménye.
AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely)

Másodszor is becsapták a pápai nagykövetet
Átszervezik a katolikus iskolát
Ma megkezdődik a tanév, és a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradt osztályaiba járó gyermekek szülei jogos felháborodással értesültek, hogy emberfeletti erőfeszítéseik, hogy diákokat toborozzanak a cikluskezdő osztályokba, hiábavalók voltak. Ennek adott hangot a szülői közösség nevében Zsigmond Imola a szerda délutáni sajtótájékoztatón és Csíky Csengele a megyeháza előtt rendezett tüntetéssorozat utolsó napján, amikor a különböző politikai pártok képviselői is jelen voltak.
A pápai nagykövetet először marosvásárhelyi látogatása alkalmával vezették félre, amikor a helyi hivatalosságok – élükön a kormány képviselőjével – ígéretet tettek, hogy megoldják a helyzetet. Nem így történt. Augusztus 25-én Liviu Marian Pop, a közoktatási tárca vezetője tett ígéretet Miguel Maury Buendía pápai nunciusnak, hogy abban az esetben, ha összegyűl a szükséges számú gyermek a cikluskezdő osztályokba, engedélyezni fogja az iskola további működését. A szülők éjt nappallá téve gyűjtötték a gyermekeket, és 114 diákot írtak össze, akik az előkészítő, az ötödik és a három kilencedik osztályt megtöltötték volna. Tegnap kiderült, hogy ez is csak elterelő manipuláció, hazugság volt. A szülők személyesen vitték el a tanulók jegyzékét Bukarestbe a nunciusnak, amit a pápai nagykövet közvetített a miniszterelnöknek. Tegnap azonban elutasító választ kapott Mihai Tudosétól, aki a közoktatási tárca vezetőjének a Maros megyei tanfelügyelőségtől kapott tájékoztatójára hivatkozott, amit Ioan Macarie főtanfelügyelő a prefektúra augusztus 30-i kollégiumi ülésén is hangoztatott. A főtanfelügyelő arra hivatkozott, hogy a Megyei Törvényszék közigazgatási részlegén az Unirea Főgimnáziumba járó diákok szüleinek kérése alapján június 12-én felfüggesztették a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös döntését, amely elrendelte az Unirea iskola elemi és gimnáziumi magyar tannyelvű osztályainak a Bolyai iskolában működő katolikus vallás szakos középiskolai osztályokkal való összevonását az új Római Katolikus Teológiai Líceumba. Az ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be a katolikus iskolába járó gyermekek szülei, amit augusztus 2-án utasított el jogerősen a Táblabíróság. Ez a felfüggesztés viszont addig tart, amíg a tanfelügyelőségi döntés megsemmisítése bíróságilag végleges marad.
Időközben a közigazgatási bíróság elsőfokon törvénytelennek ítélte meg a tanfelügyelőség idei februári 70-es határozatát, amellyel megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a katolikus líceumban, ugyanis a tanfelügyelőség vezetőségének csak az 1385-ös döntés augusztus 2-i végleges felfüggesztését követően lett volna joga erre a lépésre.
Jogi szakértők szerint, de egyszerű józan ésszel is elgondolkozhatunk azon, hogy két év elteltével hogyan lehet felfüggeszteni egy határozatot, ami már kifejtette hatását, és az akkori helyzet mára megváltozott, például felépítettek vagy lebontottak egy házat.
Kérdés, hogy melyik osztályokat akarják az Unirea Főgimnáziumba visszaküldeni. Nem kell ugyanis jogi tudás ahhoz, hogy megállapítsuk: az átcsoportosított osztályok után indult újabb osztályokra nem vonatkozik a táblabírósági döntés.
Az RMDSZ megyei szervezetének közleménye szerint: „Nyilvánvaló, hogy ez az ügy kevésbé jogi, bürokratikus kérdés, sokkal inkább politikai vonatkozású.”
A jogi tisztázatlanságok ellenére a Korrupcióellenes ügyészség helyi kirendeltsége meghosszabbította a volt iskolaigazgató, Tamási Zsolt József házi őrizetét. A tanfelügyelőség pedig mindent megtesz az iskola felszámolására: a pedagógusok nem kaptak kinevezést, az igazgató ideiglenes megbízása augusztus 31-én lejárt. Kérdés, hogy mi következik ezentúl, kit és hogyan vezetnek félre a következőkben attól az óhajtól vezérelve, hogy a katolikus iskola osztályait szétosszák egyrészt abba az iskolába, ahova a szülők nem akarják visszavinni a gyermekeiket, mert ott többször is megalázták őket.
Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)