A kommunista korszakban nem volt párttag, ezért politikai múltja 1990-ben kezdődött, mondta el Eckstein-Kovács Péter szenátor. Akkor megkérdezték tőle, hogy nem akar-e képviselő lenni. Akkoriban ilyen egyszerűen ment az egész. Eckstein-Kovács Péter /sz. Kolozsvár, 1956. júl. 5./ a Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1990-ig ügyvéd volt. 1990 és 1992 között az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, 1992-től 1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos. 1996 és 1999 között az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, majd 1999-ben és 2000-ben kisebbségvédelmi miniszter. Kezdeményezésére fogadták el a diszkriminációt tiltó törvényt, valamint a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet létrehozásáról szóló jogszabályt. 2000 óta szenátor. Segített az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) működésének hatékonyabbá tételében. 1994-től alapító tagja és elnöke az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának. /Ferencz Zsolt: Választások – 2008 – Mai szenátorjelöltünk: Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A Koalíció a Tiszta Kormányzásért nevű civil kezdeményezés „feketelistát” hozott nyilvánosságra, a névsorban 249 jelölt szerepelt. A listára kerülés fő szempontja az volt, hogy az elmarasztalt politikusok a jogállam ellen cselekedtek, vagy szembekerültek az igazságszolgáltatással. Számos névnél az szerepel, hogy honatyaként nem írt alá egy paktumot, amelyben vállalja, hogy „nem akadályozza a jogállam működését”, támogatja a következőket: ne váltsák le a korrupcióellenes ügyészség (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint a Legfőbb Ügyészség vezetőségét, elfogadják az új büntető törvénykönyvet, és módosítják a perrendtartási törvénykönyvet. A Pro Democratia Egyesület és a Sajtófigyelő Ügynökség nyilvánosságra hozott egy másik névsort, amely 130, szerintük mandátumra alkalmatlan képviselőjelölt nevét tartalmazza. Felbukkannak benne magyar nevek is, Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, Borbély László fejlesztési miniszter és Riedl Rudolf Szatmár megyei tanácsos, de mindhárman határozottan cáfolták a lista összeállítói által megfogalmazott vádakat. /B. S. : Gyűlnek a jelölt-feketelisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség miatt az ügyészséghez és a képviselőházhoz fordult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), mert különféle hibákat talált Olosz Gergely RMDSZ-es kéviselőjelölt leadott vagyonbevallásában. A volt energiaügyi elnök nem sorolta fel minden tisztségét és érdekeltségét. Olosz 2007. május 29-e és június 14-e között egyszerre két országos intézmény – az energiaügyi hatóság és az urániumtársaság – vezetője is volt, azaz összeférhetetlen tisztségeket töltött be egy időben, ráadásul jelenleg is hasonló helyzetben van, mert képviselői mandátuma mellett adminisztrátora a Biolact Cooperativa Agricola cégnek, amelynek egyik alapítója volt. /Olosz Gergely nem vallott be mindent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Politikai indíttatású támadásnak tartja Olosz Gergely RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene vagyonnyilatkozatával kapcsolatban hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség gyanújával. Ezzel szerinte az RMDSZ-t, a magyarság parlamenti képviseletét próbálják gyengíteni. „A sajtóból értesültem a kivizsgálásról, bár a törvény szerint először engem kellett volna hivatalosan értesítsen az ügynökség” – nyilatkozta Olosz. Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére Olosz-ügyben tegnap úgy nyilatkozott: nem ismeri a vizsgálat pontos részleteit, de reméli, hogy az ANI-feljelentés nem függ össze a választási kampánnyal. Az ANI vagyonvizsgálatot indított, és 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját amiatt, hogy az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé a megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra az RMDSZ színeiben a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: „Megfeddték” Oloszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

A Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/ 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját, mert az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra, az RMDSZ színeiben. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

Folynak a találgatások, miért éppen Eckstein-Kovács Péterre, az RMDSZ volt szenátorára, a szövetség egyik befolyásos politikusára esett az államfő választása. Amikor Basescu felkérte, hogy fogadja el a tanácsosi, miniszteri ranggal járó tisztséget, még nem lehetett tudni, milyen területen kell dolgoznia. Csak kinevezése előtt derült ki, hogy kisebbségi ügyekben ad tanácsokat Eckstein-Kovács Basescunak. Elemzők úgy vélik, hogy az államfő elsősorban európai nyomásra vett maga mellé kisebbségi tanácsost. Azt is írják, hogy Basescu azért választotta a volt kolozsvári szenátort, mert ő néhányszor konfliktusba keveredett az RMDSZ hivatalos álláspontjával. Ekcstein-Kovács 2008 márciusában lemondott a felsőház jogi bizottságának elnökségéről, amikor az RMDSZ nem támogatta az ANI-vel kapcsolatos álláspontját. A kinevezés, illetve maga a kisebbségi tanácsadói tisztség létrehozása meglepetésként érte úgy a román politikumot, mint az RMDSZ-t. A legvitatottabb elnöki tanácsos kétségtelenül Elena Udrea, a „szőke ciklon” volt. Az ő nevéhez fűződik a cetli-botrány, amikor azzal vádolták Taricenu kormányfőt, hogy befolyásolni kívánta az igazságszolgáltatást. Udrea az ismeretlenségből került a magas tisztségbe, s alig négy év alatt látványos politikai karriert futott be. Időközben Basescu mellől egyre-másra távoztak is a tanácsosok. Elsőként a neves értelmiségi, a Constantinescu-éra volt külügyminisztere, Andrei Plesu mondott le. Eckstein-Kovács Péter megbízatása nem egészen egy évre szól, a novemberi elnökválasztás után új tanácsosokat nevezhet ki a megválasztott államfő. /Simon Judit: Az elnök magyar embere. Plesuék sorsára jut Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi tanácsadó? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Visszaesés jellemzi a román igazságszolgáltatási rendszert és a korrupció elleni harcot – áll az Európai Bizottság (EB) közzétett jelentésében. A testület nehezményezte, hogy az ország törvényhozása megpróbálta gyengíteni a Korrupcióellenes Ügyészséget /DNA-t/. A jelentés előrelépésként értékeli a DNA vizsgálatait, megnevezve azt, hogy végre működőképes a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), és hogy a Legfelső Bírói Tanács (CSM) több felelősséget vállalt az igazságügy reformjában. Az EB azt ajánlja a román hatóságoknak, hogy gyorsítsák fel a reformot és a korrupcióellenes küzdelmet. Erre ígéretet tett Catalin Predoiu igazságügy-miniszter. /L. I. : Brüsszel szerint Románia visszaeső. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) arról értesítette az ügyészséget, hogy Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke, elhallgatott bizonyos információkat az összeférhetetlenségi nyilatkozatában. Szabó Árpád 2007-es vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatát késve, csak 2008. július 25-én nyújtotta be. Az ANI szerint a tanács alelnöke nem említette meg, hogy a nyárádszeredai SC Kumatraf SRL társtulajdonosa, és hogy a SC Servagromec Mures cég ügyvivője. Szabó Árpád szerint félreértés történhetett, hiszen őt a múlt év júniusában választották a tanács alelnökének, ezt követően pedig lemondott a fent említett tisztségekről. /Antal Erika: Szabó Árpád tisztázná magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Három Maros megyei önkormányzati képviselő /Eugen Bandea, Gombos Csaba és Szalkay József/ ügyészségi kivizsgálását kéri az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). Mindhármukat hamis vagyonnyilatkozat megtételével vádolják. Gombos elfelejtette feltüntetni, hogy egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telekkel és háromszobás, összkomfortos tömbházlakással rendelkezik, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit birtokol. Szalkay nyilatkozatából a Iosefin Kft. -nél betöltött ügyvezetői tisztség, valamint a részvényesi státus maradt ki. Eugen Bandea szintén több cégnél betöltött vezetői funkcióit hallgatta el. A két RMDSZ-es tisztségviselő beismerte a tévedést. Gombos Csaba közölte, a telek meg autó már évek óta nincs a nevén, 2004–2005 körül adta el. /Szucher Ervin: Újabb vagyonvizsgálat a Maros megyei tanácsban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A korrupciójáról mindenkor nevezetes Romániának még soha nem volt olyan hivatalban lévő kormánya, amelynek egy időben nyolc minisztere ellen is vizsgálat folyik. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a Boc-kabinet nyolc tárcavezetőjének vagyonnyilatkozata kapcsán fogott gyanút. /Bogdán Tibor: Boc-kabinet: nyolcat egy csapásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Felmentette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vádjai alól a Maros megyei ügyészség Gombos Csaba marosvásárhelyi RMDSZ-es politikust. Az ANI az év elején hamis nyilatkozattétel gyanújával továbbította a megyei önkormányzati képviselő dossziéját az ügyészségre. Gombos mellett két másik RMDSZ-es politikus, Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Szalkay József megyei tanácsos, illetve Eugen Bandea PNL-s önkormányzati képviselő ügyében vizsgálódott az ANI szintén hamis nyilatkozattétel miatt. Az ügynökség szerint Gombos „elfelejtette” feltüntetni, hogy egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telekkel és háromszobás, összkomfortos tömbházlakással rendelkezik, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit birtokol. A vagyonnyilatkozatban nem szereplő 1800 négyzetméteres telket és a Mercedest Gombos még 2004-ben eladta. Erről az ügyészek is meggyőződtek, így nem kezdeményeztek bűnügyi eljárást. Szabó Árpád, Szalkay József és Eugen Bandea ügyében egyelőre nem született döntés. Szabó Árpád vagyonnyilatkozatában nem tett említést a különböző gazdasági egységekben lévő érdekeltségeiről, továbbá nem mondott le a nyárádszeredai Kumatraf Kft.-ben betöltött társtulajdonosi minőségéről. Szabó elismerte, hogy vagyonnyilatkozatából kimaradtak a felsorolt tisztségek és minőségek, azonban hangsúlyozta, az űrlapot azután töltötte ki, miután, a törvényes határidőn belül lemondott róluk. Szalkay József az egyetlen, aki bírságra számít. Mindhárom megyei tanácsos úgy véli, politikai lejáratás áldozatai. /Szucher Ervin: Felmentették az ANI vádjai alól Gombos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Sajtóhírek szerint a Feddhetetlenségi Ügynökség hamis nyilatkozattétel miatt eljárást indított dr. Benedek Imre volt RMDSZ-es megyei tanácsos ellen, akit azzal vádol, hogy vagyonnyilatkozatában elmulasztotta feltüntetni, hogy anyagi érdekeltségei vannak bizonyos cégeknél. Benedek Imre furcsának tartja, hogy a sajtóból kellett tudomást szereznie az ellene indított vizsgálatról, amiről semmiféle hivatalos értesítést nem kapott. /(A. I.): Ismét vizsgálódik a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Geoană: Băsescu lejárató hadjáratba kezdett az ellenzék ellen
Mircea Geoană PSD-elnök, akit az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) azzal vádol, hogy meghamisította vagyonbevallását, pénteken egy sajtótájékoztatón cáfolta, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el. Szerinte az ellene indult eljárás egy Traian Băsescutól kiindult hadjárat az ellenzék ellen; az államelnöknek az a célja, hogy hiteltelenítse, lejárassa a PSD-t, és az egész ellenzéket.
Az ANI eljárása politikai megrendelésre indult, megrendezett ügy, amelynek célja az ő politikai ellehetetlenítése. Ahogy elfoglalta az államelnöki széket, az egész országban tisztogatás kezdődött a helyi PSD-s elöljárók és párttagok között – tette hozzá. Amikor pénteken az Adrian Nastase elleni ingatlan-lefoglalásról kérdezte a sajtó, nem kommentált arra hivatkozva: nem ismeri az ügyet, nem kommentál olyan ügyeket, amelyek az igazságszolgáltatás döntésére várnak, különben sem tudott beszélni még erről PSD-s kollégájával. A pártelnök megismételte, úgy tűnik, összehangolt támadás indult az összes szocialista pártvezető ellen.
(Mediafax) Forrás: Transindex.ro

Június végéig elfogadnál a kisebbségi törvényt
Emil Boc miniszterelnök ma ismerteti a parlament előtt kormányának elsődleges fontosságú, a törvényalkotásra vonatkozó célkitűzéseit, döntött az Állandó Bizottság hétfői ülésén. A miniszterelnök levélben fordult a törvényhozó testülethez, amelyben meghallgatását kérte. A Boc-kabinet tervei között szerepel a kisebbségi törvény elfogadása is.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény, a büntető- és a polgári törvénykönyv, a nyugdíj- és az oktatási törvény elfogadását tűzte ki célul a Boc-kabinet az év első rendes ülésszakára vonatkozólag. A Mediafax hírügynökség szerint a kormányfő a kisebbségi törvényt legkésőbb június végéig el szeretné fogadtatni. Mint ismeretes, a jogszabályt a szenátus elutasította, és az közel három éve hever megvitatás céljából a képviselőház asztalán, ám a törvénytervezet szakaszonkénti megtárgyalását legtöbbször létszámhiány miatt elodázták. A büntető- és a polgári törvénykönyvre vonatkozó törvény elfogadása szintén június végén lenne esedékes. Parlamenti vita előtt áll a nyugdíj- és az oktatási törvény, a munkáltatói jogszabály, a kereskedelmi társaságok létesítésére és működtetésére vonatkozó nyilvántartási eljárások egyszerűsítése, a kommunista rendszer áldozatai leszármazottainak adandó jogokat előíró törvény stb.
A kormány szándékai között az is szerepel, hogy március végéig véglegesítsék az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létesítésére vonatkozó rendeletet. Eme tervezet képviselőházi vitája közel egy éve tart, az Európai Bizottság pedig már figyelmeztette Romániát, hogy minél hamarabb fogadják el a jogszabályt, ellenkező esetben szankciókra számíthatunk.
Alexandru Pereş, demokrata-liberális párti (PD-L) politikus, a szenátus alelnöke vasárnap kijelentette: elsődleges fontosságúak azon törvénytervezetek, amelyek a nyugdíjrendszerre, a közoktatásra vonatkoznak, továbbá újra kell elemezni a korábban alkotmányellenesnek minősített nyilvános tisztségeket szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, bizottságot kell létrehozni a parlamenti tagok számának csökkentése és az egykamarás parlament bevezetése céljából. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Nyuszika, nincs sapkád – vannak viszont földjeid
Abszurdisztánban ― a hely, ahol élünk ― minden napra jut valami kiadós botrány, ami alkalmas lehet arra, hogy a hírekre kondorkeselyűként lecsapó hírtelevíziókat foglalkoztassa...
...így legalább nem törődnek, vagy legalábbis nem annyit, az országot égető, súlyos problémákkal, a nyugdíjak körüli bonyodalmakkal, a befagyasztott fizetésekkel, a közalkalmazottak tervezett nagyarányú elbocsátásával, a forrongó tanüggyel, a kórházak nehéz helyzetével, vagy a sztrájkokra készülő román proletariátus ellehetetlenülő életkörülményeivel.
Tegnapelőtt még az volt a megmosolyogtató hír, hogy elolvadt Elena Udrea hóból készült szobra. Ez csak vicc volt, mondta az érintett, Flutur, pártja ügyvezető elnöke pedig kijelentette, hogy semmilyen formában nem ért egyet ilyesfajta szobrokkal. Az egyelőre hóból készülő szobrot Suceava egyik vezetője rendelte meg, mivel Udreának állítólag annyit köszönhet szülőföldje, Bukovina. Erről ennyit.
A tegnapi hír meggondolkodtatóbb, és mutatja, hogy valami újra elkezdődik az állandóan reformokról halandzsázó országban. Kiderült ugyanis ― s az ország egyik felelős testülete, a Feddhetetlenségi Ügynökség derítette ki, hogy a költőként, publicistaként ismert Mircea Dinescu távozni kényszerülhet a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsból, mivel több földterülete van, ezek adminisztrátora, és ez összeférhetetlen a tisztséggel. Az ügy még tavaly decemberben kezdődött ― előzőleg persze egy kampányrendezvényen, amely az ő területén zajlott Traian Băsescu államelnök és akkori jelölt is élesen bírálta az őt a mogulok tévéadóin sokszor kritizáló költőt, neki viszont nem adtak, noha jelen volt, válaszlehetőséget, sőt, a craiovai polgármester kijelentette némi burkolatlan fenyegetéssel a hangjában, hogy ha Mircea Dinescu nem változtat magatartásán, elmehet a megyéből. Ezután jött a Feddhetetlenségi Ügynökség első lépése, valamikor december végén már tisztségével való összeférhetetlenséggel vádolták meg a költőt. Az volt az ok, hogy vezető szerkesztője a Cotidianulnak. Akkor ez a vád elesett, ugyanis a költő nevetve jelentette ki az őt beidéző s láthatólag megzavarodott tisztségviselőknek, hogy lemaradtak egy brosúrával, ő már két hónapja nem szerepel a Cotidianul szerkesztőségi névsorában, ráadásul a lap már meg sem jelenik. Most pedig a birtok az összeférhetetlenségi ok.
Az ingerült Dinescu azonnal reagált, kijelentve, hogy az okokat ostobának, mondvacsináltnak tartja, miért függene össze az, hogy ő adminisztrátora-e saját területeinek ― egyébként nem az, ezzel felesége foglalkozik ―, s egyértelműen politikai támadásra gyanakszik. Túlságosan is Traian Băsescu begyében van. A tisztogatás tehát elkezdődött.
Érdekes viszont, hogy például Horia Roman-Patapievici esetében nem merültek fel összeférhetetlenségi okok, noha ő a Román Kulturális Intézet vezetője. Igaz viszont, hogy ő Băsescu kedvencei közé tartozik.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gombos Csaba a Tarom élén
Már csak Radu Berceanu szállításügyi miniszter aláírása hiányzik ahhoz, hogy az RMDSZ által javasolt Gombos Csaba foglalja el Románia légitársasága, a Tarom vezérigazgatói tisztségét. A negyvenéves, közgazdász végzettségű Maros megyei tanácsost a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a hétvégén nevesítette a posztra.
Az RMDSZ operatív döntéshozó testületének a területi szervezetek által javasolt, összesen négy személy közül kellett kiválasztania a legalkalmasabbat. A jelöltek azonban előbb átmentek az ügyvezető elnökség előzetes rostáján, így végül csak kettejük neve került a SZÁT asztalára.
„Mindkét jelöltet meghallgattuk, s Gombos Csabát alkalmasabbnak ítéltük a posztra” – magyarázta lapunknak Kovács Péter ügyvezető alelnök, a SZÁT tagja, aki nem kívánta megnevezni a másik meghallgatott jelöltet.
Gombos Csabát külföldön érte el az a hír, hogy a Tarom vezérigazgatói tisztségének várományosa lett. „Jó érzés, hogy megbíztak bennem” – kommentálta jelölését az ÚMSZ-nek.
Kérdésünkre elmondta, korábban még nem dolgozott a légi fuvarozáshoz kapcsolódó területeken, ám meglátása szerint az anyagi gondokkal küszködő országos légitársaságnak elsősorban jó menedzserre van szüksége.
„Nekem már van tapasztalatom a krízismenedzsmentben” – mondta Gombos, aki jelenleg a kábeleket gyártó marosvásárhelyi Romcab vállalat vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint amióta átvette a cég vezetését, az évi forgalom hatmillió dollárról huszonötmillió dollárra nőtt.
„A Romcab a vezetésem alatt három év alatt piacelső lett. Természetesen nem ígérem, hogy ezt a Taromnál is rövid időn belül el tudom érni. Munkámat azzal kezdem, hogy megvizsgálom, melyek a légitársaság gyenge pontjai, mi okozza tetemes veszteségeit” – magyarázta Gombos Csaba, utalva arra, hogy a Tarom 21 millió eurós veszteséggel zárta a tavalyi évet.
A vezérigazgató-jelölt életrajzának akadnak kellemetlen mozzanatai is. Tavaly az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) panaszt emelt ellene hamis nyilatkozattétel gyanújával, ám a vádhatóság megalapozatlannak találta a vádakat. Az ANI szerint Gombos vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telket, egy háromszobás, összkomfortos tömbházlakást, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit.
A hatóság panasza akkor született, amikor Gombos az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki tisztségét is megpályázta. „Amint annak idején is elmondtam, a lakásom 69,59 négyzetméteres felülete helyett véletlenül 59 négyzetmétert tüntettem fel. Másrészt az ANI által úgymond kinyomozott, de a vagyonnyilatkozatban nem szereplő 1800 négyzetméteres telkemet és a Mercedesemet még 2004-ben eladtam. Erről az ügyészek is meggyőződtek, így nem kezdeményeztek bűnügyi eljárást” – nyilatkozta tegnap lapunknak a megyei tanácsos.
Egyébként Gombos Csaba neve sportberkekben is ismert. Korábban világbajnoki címet szerzett a keleti harcművészetek egyik válfajában, a wu-shuban.
A Tarom légitársaság vezérigazgatói posztját jelenleg Ruxandru Brumariu tölti be, akit a PSD–PD–L-kormány idején neveztek ki a tisztségre. Érdekesség, hogy Ruxandru Brumariu apja, Nicolae Brumariu 1995-96 között szintén a Tarom vezetője volt. tagja
SZÁT: még két jelölés hátravan a tizenkettőből
A Tarom vezérigazgató-jelöltje mellett további öt országos hatóság és ügynökség vezető pozíciójának várományosát nevesítette hétvégén a SZÁT. Eszerint Nagy Mihályt jelölték az Országos Levéltár, Kocsis Andrást az Állatnemesítési és Szaporítási Országos Ügynökség, Nagy Józsefet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség, Kovásznai Sándort a Romániai Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Hivatala és Incze Zoltánt az Országos Talajjavító Hivatal élére.
Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk, majdnem minden posztra több jelöltet is meghallgattak. A SZÁT még két nevesítéssel adós. Az RMDSZ vezető testülete várhatóan a következő ülésén dönt arról, kit jelölnek az Országos Építkezési Felügyelőség, illetve az Országos Urántársaság élére. Mint ismert, az RMDSZ a koalíciós partnerrel folytatott alkudozások nyomán összesen tizenkét országos ügynökség és hatóság, illetve állami vállalat vezetői tisztségét kapta meg. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu biztosította Barrosot
Traian Băsescu államfő Brüsszelben a José Manuel Barroso EB-elnökkel folytatott találkozó után azt mondta: biztosította az EU képviselőjét, hogy Románia valóra váltja a működőképes feddhetetlenségi ügynökségre vonatkozó ígéretét, hogy a vezetők vagyonát ellenőrizhessék.
„Ami az ANI-t illeti, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán gyakorlatilag felszámoltak, ha nem is ténylegesen, de hatásköreit elvették, biztosítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia tiszteletben tartja ígéretét, miszerint lesz működőképes feddhetetlenségi ügynöksége, amely a vezetők vagyonát és pénzügyi forrásainak szármázását vizsgálja” – mondta az államfő.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Románia támogatja az EB igazságügyre vonatkozó célkitűzéseinek korrektségét.
Az Európai Bizottság Románia uniós csatlakozásakor egy együttműködési és ellenőrzési rendszert alkalmazott a romániai igazságüggyel szemben. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak négy feltétele van: az igazságszolgáltatási aktus átláthatósága főként a legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felelősségének növelése révén, az új polgári és büntetőjogi törvénykönyvek hatása, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása, a nagykorrupciós ügyek elfogulatlan leleplezése és kivizsgálása, a korrupcióellenes és azt megelőző intézkedések foganatosítása.
Az EB által közölt legutóbbi, március 23-i jelentés szerint az ANI haladást ért el, bővítette tevékenységét, két civil szervezettel is együttműködik, ugyanakkor az ANI-t felügyelő Országos Feddhetetlenségi tanács (CNI) nem működött hatékonyan.
Az Alkotmánybíróság úgy döntött, az ANI működését szabályozó törvény bizonyos cikkelyei, köztük az intézmény hatáskörére vonatkozó 13-as cikkely is az ország alaptörvényébe ütközik.
Múlt hét végén Emil Boc kormányfő azt mondta, sürgősségi rendelettel kívánja biztosítani az ANI további működését, mint mondta: „téved, aki azt hiszi, gúnyt űzhet az ANI-ból”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

A rendszer
Emil Constantinescu volt államfő azzal a híres mondattal vonult ki a politika élvonalából, amelyben elismerte, hogy legyőzte őt a rendszer.
A rendszer valóban nagyon erős gépezet, és ezt most megtapasztalhatta Traian Băsescu államfő is, miután a derült égből villámcsapásként az Alkotmánybíróság szétrobbantotta a vagyonellenőrzésre hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI). Tény, hogy valami nagyon kiverte a biztosítékot az alkotmánybíráknál, akik közül hatan azt is alaptörvénybe ütközőnek minősítették, ami ellen senki nem emelt kifogást. Bizonyára számos magas rangú állami tisztségviselő örül annak, hogy a taláros testület kimondta a varázsszót, és a magánélet védelméhez való jogot a tisztségviselők vagyonának az átláthatósága elve fölé helyezte, fölülírva azt a konszenzust, amit a politikai osztály kínkeservesen izzadt ki magából az elmúlt tíz évben. Ennek a konszenzusnak a nyomán vált lehetővé, hogy a politikai pályára lépő magas és alacsonyabb rangú tisztségviselők kötelesek nyilvánosságra hozni vagyonukat, és megvizsgálható: mandátumuk ideje alatt nem gyarapították-e jövedelmükhöz képest igazolhatatlan mértékben javaikat.
Persze, az ANI-jogszabály nem csak a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, hanem a bírókra, ügyészekre, a nemzeti bank vezetőire, a helyi választottakra és a központi, valamint helyi államapparátusban dolgozókra egyaránt, akik valamennyien köztisztségeket vagy -funkciókat töltenek be. Szintén nem mellékes, hogy a vagyonbevallás kötelezettsége az alkotmánybírákra is vonatkozik. Rossz nyelvek szerint éppen a talárosok vagyonát kezdte bolygatni az ügynökség, amikor a kutakodó kezekre végzetes csapást mért az alkotmánybírósági ítélet.
Az ingoványos talajra vezető találgatásoktól elvonatkoztatva azonban teljesen egyértelmű, hogy a politikai osztály első perctől kezdve ódzkodott az ANI felállításától, és attól, hogy ez az intézmény valóban hatékonyan működjön. Hároméves vajúdás után csoda, hogy egyáltalán elkezdte a működését, hiszen emlékezzünk csak vissza, a törvény elfogadása után még körülbelül egy évig folyt a cirkusz, amíg a szenátus kijelölte az ANI vezető tanácsába a tagokat, majd ez a testület számos botrányos ülés közepette megválasztotta vezetőségét.
Az ANI tevékenysége távol áll a hatékonyság ismérvétől. Az elmúlt egy évben egyetlen olyan tisztségviselőről sem szerzett tudomást a sajtó, akinek kára származott volna az ügynökség vizsgálódásaiból. Az ANI elnöke azt nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy a képviselők és szenátorok egynegyede ellen indítottak vizsgálatot, ami mennyiségileg valóban lenyűgöző szám, de a vizsgálódás minősége tekintetében számos a kifogásolni való. Így például az ügynökség a vagyonnyilatkozatok kitöltésében elkövetett banális tévedéseket, valamint a jövedelem és vagyon közötti nyilvánvaló eltéréseket egy kalap alá sorolta, minden apró hibát kiszúrt disztingválás nélkül, mintha ő maga is az intézmény lejáratásában lenne érdekelt.
A feddhetetlenségi ügynökség számos kompromisszum következményeként nyerte el a most felszámolt formáját. Az alkotmánybírósági döntés csak megerősíti, hogy a rendszerváltás után romlott alapokra épült sajátos demokráciánkban továbbra sem sikerül egészséges egyensúlyt találni a közszereplők vagyonának ellenőrzésére, vagyis hogy ez a mechanizmus egyben hatékonyan működjön, ugyanakkor ne lehessen felhasználni politikai célokra.
Az ANI sikeres működésére nem volt politikai akarat a parlamenti pártok között, így pártállásra való tekintet nélkül a teljes politikai osztály érdekelt az intézmény lejáratásában. Most azonban az ANI-t nem a politikusok számolták fel. Ők ugyanis nem merik kockára tenni a népszerűségüket a csupasz igazság kimondásával, miszerint nem kell nekik az ANI. Az alkotmánybírósági döntés azt sejteti, hogy az ügynökség a hatalmi rendszer hátterében lévő, de annál befolyásosabb rétegeinek az érdekeit sérthette, amely meg is adta a kegyelemdöfést. Nem véletlen, hogy ezúttal az Alkotmánybíróság alakította a torreádor szerepét, hiszen a taláros testület sem az a makulátlan bírósági intézmény, amelynek a függetlenségéhez nem fér kétség. Az alkotmánybírák maguk is a rendszer fiai. Ők is a parlamenti pártok sorait gyarapították nem is olyan régen, az alkotmánybírói széküket pedig a politikai erőknek köszönhetik.
A kommunizmusban gyökerező rendszer – amely mint minden ilyen képződmény, könnyedén újratermeli magát – még sok vezető politikus fölött fog győzelmeket aratni. Băsescu is már rég Constantinescu kínos helyzetébe került volna, ha időközben hazánk nem válik a NATO és az Európai Unió tagjává. E két tagságból fakadó kötelezettségek jelentik ugyanis az egyedüli hatékony féket, és kényszerítik önmegtartóztatásra a mindenható rendszert. E kötelezettségek nélkül Románia ugyanolyan káoszban bukdácsolna, mint a Constantinescu-korszak utolsó esztendejében.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Románia történelme és földrajza: továbbra is románul
A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.
A bizottság tíz perces tanácskozás után szavazta meg 16 igen, 14 nem vokssal és egy tartózkodással a PSD+PC és a PNL módosító javaslatát, amely előírja, hogy az iskolai oktatásban kötelező módon románul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát kivételt csak az elemi képez, amikor anyanyelvükön tanulhatják a két tantárgyat a kisebbségekhez tartozó diákok.
Az Anghel Stanciu, Doina Burcău és Adriana Săftoiu által megfogalmazott javaslat szerint a 37-es cikkely 1-es bekezdése így szól.: „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom illetve Románia történelme és földrajza a gimnáziumi és líceumi oktatásban”.
A kormány változata szerint „a nemzeti kisebbségek iskolai oktatásában minden tantárgyat anyanyelven oktatnak kivétel a román nyelv és irodalom”.
A képviselők szerint szükséges a módosítás, mert „elemiben a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek román tudása még nem elégséges, hogy IV. osztályban románul tanulják Románia földrajzát és történelmét.
„Az elemi osztályokban meg kell hagyni, hogy anyanyelvükön tanulják a földrajzot és történelmet, mert nem tudnak annyira jól románul, de a gimnáziumban és líceumban ez is egy módja, hogy jobban elsajátítsák a román nyelvet. Elemiben a románt idegen nyelvként tanulják”, fejtette ki a volt tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu.
A 37 cikkely 1-es bekezdése mellett, számos módosítást fogadtak el a 36-os cikkelyhez is.
Ezek közül az első, a 2-es bekezdés módosítása előríja, hogy a szülők vagy törvényes gyámok kérésére indíthatnak kisebbségi osztályokat, csoportokat, a kormány kezdeményezésében nem szerepelt, hogy szülői kérés.
Az 5-ik bekezdés módosítása szerint közigazgatási egységenként, a gyermeklétszámtól függetlenül, „minden anyanyelvre”, legalább egy jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézménynek kell működnie.
A c, alpontnál az utazási támogatásoknál kiiktatták a „nemzeti kisebbségek” kifejezést, de megmaradt, hogy ha az adott településen nem biztosított az anyanyelvi oktatás, az állam fizeti az utat a legközelebbi iskolába, vagy állja a bentlakás és étkezés költségeit.
A 36-os cikkely, 6-os bekezdésében, egy PD-L-s képviselő javaslatára beiktatták, hogy a nemzeti kisebbségek a vegyes iskolák vezetőségében „arányosan képviseltethetik magukat”, a kormány javaslatában csak az állt, hogy joguk van a képviseletre.
Egyetlen ellenszavazattal fogadták el a 36-os cikkely kiegészítését a PSD törvénytervezetében szereplő javaslattal, amely szerint azokban a megyékben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik az oktatás, a versenyképesség kritériumait tiszteletben tartva biztosítják, a kisebbségek soraiból származó szakemberek jelenlétét az oktatáshoz kapcsolódó intézményekbe.
A 7-es bekezdésnél, amely a kisebbségi gyermekeket oktató tanárok számára kötelezővé teszik az adott nyelv ismeretét beiktattak egy kivételt a román nyelv és irodalom esetében.
A 9-es bekezdés előírása szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás esetében a belső illetve a szülőkkel való kommunikációban használható „az oktatási nyelv”, elemi osztályban a minősítéseket az oktatási nyelven is közölhetik.
A többi cikkelyt a kormány által javasolt formában fogadta el a bizottság.
Bokor Tibor háromszéki szenátor, az oktatásért felelős bizottság tagja az üggyel kapcsolatos tájékoztatójában az alábbiak olvashatók:
Szerdai állásfoglalásával a Demokrata Liberális Párt megszegte a koalíciós egyezséget. A képviselőházi tanügyi bizottság ülésével, amelynek fő napirendi pontját az oktatási törvénytervezet tárgyalása képezte, a szenátus plénumban zajló ülésével egyidőben zajlott. A szenátorok éppen az új nyugdíjtörvény cikkelyeit vitatták meg. Az RMDSZ, amint tudomást szerzett arról, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek nem az egyezség alapján mentek át a képviselőházi bizottságon, rögtön a nyugdíjtörvény szavazásának felfüggesztését kérte. „A kisebbségi fejezet vitájánál a Demokrata Liberális Párt nem tartotta be a koalíciós egyezségeket, ezért kértük a plénum felfüggesztését” – nyilatkozta Bokor.
Kiemelendő, hogy több olyan fontos törvénytervezet van, köztük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó törvény, a Román Televízió és Rádiótársaság működését szabályozó új törvénytervezet, vagy éppen a szóban forgó nyugdíjtörvény, amit a napokban kellett volna a koalíció megszavazzon. „Számunkra a legfontosabb a tanügyi törvény, így amíg ebben a kérdésben a demokraták nem tartják be a koalíciós egyezséget, addig mi sem vagyunk hajlandóak más törvénytervezetet megszavazni” – szögezte le Bokor. „Jelenleg a tanügyi szakbizottság tovább tárgyal, mi várjuk az ígéretek betartását” – tette hozzá.
A nyugatijelen.com nyomán
Erdély.ma

Szószegő demokraták
A kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek ellen szavazott ma a demokraták táborának egy képviselője az alsóházi tanügyi bizottságban. Az RMDSZ, a koalíciós egyezség megszegése miatt, felfüggesztette minden napirenden lévő törvénytervezet megszavazását.
A szenátusi plénummal egy időben zajlott a képviselőházi tanügyi bizottság soros ülése, amelyen a mai fő napirendi pontot az oktatási törvénytervezet tárgyalása képezte. A szenátorok éppen az új nyugdíjtörvény cikkelyeit vitatták meg. Az RMDSZ, amint tudomást szerzett arról, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetek nem az egyezség alapján mentek át a képviselőházi bizottságon, rögtön a nyugdíjtörvény szavazásának felfüggesztését kérte. "A kisebbségi fejezet vitájánál a Demokrata Liberális Párt nem tartotta be a koalíciós egyezségeket, ezért kértük a plénum felfüggesztését" – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, az oktatásért felelős bizottság tagja.
Kiemelendő, hogy több olyan fontos törvénytervezet van, köztük az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó törvény, a Román Televízió- és Rádiótársaság működését szabályozó új törvénytervezet, vagy éppen a szóban forgó nyugdíjtörvény, amit a napokban kellett volna a koalíció megszavazzon. "Számunkra a legfontosabb a tanügyi törvény, így amíg ebben a kérdésben a demokraták nem tartják be a koalíciós egyezséget, addig mi sem vagyunk hajlandóak más törvénytervezetet megszavazni" – szögezte le Bokor. "Jelenleg a tanügyi szakbizottság tovább tárgyal, mi várjuk az ígéretek betartását" – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely)

Elfogadták a kilúgozott ANI-törvényt
Elfogadta szerdán a szenátus a magas rangú állami tisztségviselők vagyonának vizsgálatára hivatott ügynökség működését szabályozó törvényt, amelynek korábbi változatát az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. A felsőházban elsöprő többséggel született meg a döntés: 92 támogató, egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
Az új törvény gyengíti az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét: ezentúl nem számít bűncselekménynek, ha a tisztségviselők pontatlanul töltik ki vagyonnyilatkozatukat. A vagyonellenőrök ezentúl nem kérhetik a bíróságtól, hogy kobozzák el a vagyonnyilatkozattal összhangban nem lévő, úgymond igazolatlan vagyonrészt. Az ANI munkatársainak azt kell vizsgálniuk, hogy a vagyonnyilatkozatban feltüntetett javak és a tisztségviselő jövedelme között van-e, vagy nincs megfelelés.
Az alkotmánybíróság korábban érdemben nyirbálta meg az állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét. Döntése értelmében például az ANI nem fordulhat az igazságügyi szervekhez, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak mennyisége, értéke között.
Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy a tisztségviselőknek egy titkos – csak a vagyonvizsgáló intézményhez eljuttatott – és egy nyilvános vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük. Ez utóbbi nem tartalmaz olyan információkat, amelyeket a törvényalkotók úgy ítéltek meg, hogy a magánszférát sértik.
Monica Macovei volt igazságügyi miniszter - aki az intézmény létrehozásának legfőbb szorgalmazója volt - szerdán élesen bírálta az új jogszabályt amiatt, hogy a nyilvánosság nem férhet hozzá többé a teljes vagyonnyilatkozatokhoz.
Szerdán két civil szervezet is bírálta az új jogszabályt. A szervezetek vezetői arra kérték Traian Băsescut, hogy ne írja alá a törvényt, mivel az nem teszi lehetővé az ANI hatékony működését. A feddhetetlenségi ügynökség létrehozását Románia az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalta, a korrupció visszaszorítása érdekében. (mti)
Transindex.ro

ANI: rövidül a sajtó póráza
Bírálatok kereszttüzébe került tegnap a parlament az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítása miatt. Az intézmény vezetője, Cătălin Macovei szerint a törvényhozók az új jogszabállyal „több, mint jelentősen” megcsonkították az ANI hatáskörét.
Az igazgatót – mint fogalmazott – elsősorban az lepte meg, hogy az ügynökséget legyengítő törvénymódosító javaslatok többsége a kormánypártoktól (PD-L és RMDSZ) származott. „Az egyetlen magyarázatom erre az, hogy a honatyák csak a saját érdekeiket tartották szem előtt” – jelentette ki Monica Macovei. Csalódást jelentett az új ANI-törvény a bukaresti amerikai nagykövetnek is.
„A szenátus olyan módosításokat is bevezetett a jogszabályba, amelyeket az Alkotmánybíróság nem is írt elő” – állapította meg a diplomata. Az Activewatch médiafigyelő ügynökség szerint a törvénymódosítás után a sajtó már nem töltheti be a „demokrácia házőrző kutyája” szerepet. Éppen ezért az ügynökség – más civil szervezetekkel közösen megfogalmazott – nyílt levélben kérte fel tegnap az államfőt, küldje vissza a parlamentbe a jogszabályt.
„Az újságírók nem lesznek képesek hatékonyan és teljes körűen tájékoztatni a nyilvánosságot a politikusok lehetséges visszaéléseiről, az érdekkonfliktusaikról, a korrupciós ügyeikről” – nyilatkozta Mircea Toma, a Activewatch elnöke a levelet bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Példaként emelte ki, hogy az új törvény szerint a honatyáknak már csak arról kell számot adniuk nyilvános vagyonnyilatkozatukban, hogy hány ingatlan van a birtokukban.
„Nem érünk el semmit azzal, ha megtudjuk, hogy egy politikusnak három háza van. Hisz nem mindegy, hogy három kis vityillóról beszélünk egy falucskában, vagy három villáról Bukarest központjában” – jelentette ki Toma. A Traian Băsescu államfőnek szánt levél ismertetésén részt vett oknyomozó újságírók – Liviu Avram, az Adevărul főmunkatársa, Cătălin Prisăcariu, a Kamikaze című élclap főszerkesztője – kivétel nélkül egyetértettek abban: az új törvény hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben a jelenleginél is nagyobb nyomásnak legyen kitéve, hisz ez lesz az egyetlen intézmény, amelynek – a titkosított vagyonnyilatkozatok birtokában – tudomása lesz a köztisztségviselők valós anyagi helyzetéről.
Mint ismert, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó új törvényt szerdán szavazta meg a szenátus. A jogszabály módosítására egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt volt szükség.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu az oktatási törvény elfogadását sürgeti
Traian Băsescu államfő mai levelében arra kérte a szenátus elnökét, Mircea Geoanát, hogy fogadják el a tanügyi törvényt a szenátus jelenlegi parlamenti ülésszakában.
„Rendkívül fontos a tanügyi törvény elfogadása, amely átment a képviselőházon, és jelenleg a szenátusban vitatják meg. Ahhoz, hogy a törvényt a következő tanév kezdetekor alkalmazni lehessen, a szenátusnak parlamenti vakáció előtt el kell azt fogadnia” – áll az államfő levelében, amelyet a szenátus elnökének küldött.
A levél végén Băsescu meggyőződését fejezi ki, hogy Mircea Geoană helyt ad kérésének.
Tegnap Traian Băsescu államfő levelet küldött a szenátus és a képviselőház elnökeinek, amelyekben újból felkéri őket, hogy a parlamenti vakáció kezdete előtt hagyják jóvá a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet és a polgári perrendtartási törvénykönyvet, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt.
Mihail Hărdău demokrata liberális (PD-L) szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke múlt csütörtökön bejelentette, hogy a képviselőház vezetőségétől egy hét haladékot kért az oktatási törvényről szóló jelentés befejezésére, jóllehet ezt a dokumentumot június 18-án kellett volna bemutatni a plénumban.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Az EMNT szerint az RMDSZ magára hagyta a lakosságot
A román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalásában.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében.
Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében.
"Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró. Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ a nehézségekkel együtt is vállalja a kormányzati szerepet – ÖSSZEFOGLALÓ
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A súlyos gazdasági helyzet és az emiatt meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat lehet végrehajtani, át lehet alakítani a romániai közigazgatást, és meg lehet valósítani a decentralizációt - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint viszont a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot
Markó Béla marosfői előadásában arra utalt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció az elmúlt időszakban rendkívül szigorú megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni. Ennek értelmében az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal kell csökkentenie, s mivel egy alkotmánybírósági határozat miatt meghiúsult a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának a terve, az áfa értékét 19-ről 24 százalékra kellett emelnie. Csak ezáltal tudja ugyanis az ország tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében a 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és csak e feltétel teljesítésével kaphatja meg Románia az IMF-hitel soron következő, 850 millió euró értékű részletét.
Markó Béla nem tagadta, hogy ilyen körülmények között alapvetően nem jó kormányozni. A szövetség mégis vállalja ezt - szögezte le -, mégpedig nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem azért is, mert ebben az időszakban valóban nagy esély van a mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. "Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben" - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az RMDSZ nem volt kormányon, akkor a PD-L és a most ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányzott. Ha az a két párt akkor, még idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket - hangoztatta -, az RMDSZ most nem kényszerülne arra, hogy nagyon kemény döntések meghozatalában vegyen részt.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, a korábbi kormányzatok rendkívül bonyolult, bürokratikus, átláthatatlan és nehézkes államrendszert hoztak létre - fejtette ki az előadó. "Ha azt sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni" - mutatott rá Markó Béla. Hozzátette: a kormány éppen az RMDSZ szorgalmazására látott hozzá a kormányzati struktúra átalakításához, több ügynökséget felszámolt vagy összevont. Átütő eredmény azonban az egészségügyben született, ezen a területen az elmúlt hónapokban az RMDSZ valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki, ennek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át - mondta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró.
A szenátus a Traian Basescu államfő által kért hat módosító indítványból csak kettőt fogadott el az ANI működését szabályozó törvény végszavazásakor. Bekerült a törvénybe, hogy nemcsak a tisztségben lévő, hanem a választott tisztségre pályázó jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, emellett Basescu javaslatára kiiktatták azt az előírást, amely szerint nem marasztalható el az a köztisztviselő, aki hibásan tölti ki a vagyonnyilatkozatát.
Törölték a szenátorok azt a passzust, amely szerint az ítélőtáblák keretében bírákból és ügyészekből álló bizottságok alakulnának a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére. A honatyák Frunda György javaslatára szavaztak így. Az RMDSZ-es szenátor korábban azzal érvelt, e testületek létrehozása az igazságszolgáltatás kebelében alkotmányellenes. Szintén Frunda javaslatára az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három helyett csupán egy évig vizsgálódhatnak. MTI

EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukat
Bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá.
A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”.
Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.”
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben.
Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben.
„Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye.
Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános.
A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.
Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások.
Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár)

EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukat
Bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá.
A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”.
Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.”
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben.
Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben.
„Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye.
Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános.
A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.
Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások.
Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár)

Frunda György álljon le! (Román civil szervezetek felhívása)
A romániai civil társadalom egyes intézményeinek ― Román Akadémiai Társaság, Freedom House Romania, Közpolitikai Intézet, Román Európai Politikai Központ, Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd Csoport, Független Sajtó Központ, Temesvár Társaság, Advocacy Képviseleti Akadémia ― szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében sajnálattal veszik tudomásul, hogy az RMDSZ markáns politikusai — elsősorban Frunda György szenátor — az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a korrupció ellen tevékenykedők munkáját.
Így történt ez a közelmúltban is. Az ANI-törvény vitája közben épp Frunda György szenátor javasolta a legdurvább módosításokat. Tulajdonképpen neki tudható be a feddhetetlenségi ügynökség ,,lefejezése”, mivel az ő javaslata alapján került ki a törvényből a tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrző passzus. Ugyanakkor az ülésvezető Frunda arrogáns stílusával megakadályozta, hogy mások is elmondhassák véleményüket a tervezetről. Lehetetlenné tette, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki, ahol azok a szenátorok is elmondhatták volna a véleményüket, akik más nézőpontot képviseltek. Emiatt sokan úgy hozták meg döntésüket, hogy nem ismerték alaposan a megszavazott jogszabályt. A jelenlegi gazdasági válság közepette úgy gondoljuk, Frunda György szenátor és mindazok cselekedete, akik vele együtt megszavazták ezt a törvényt a szenátus jogi bizottságában, sértő és megalázó a lakosságra nézve, melytől elvárják, hogy áldozatot hozzon, miközben ők a minimális átláthatóságot vagy felelősséget sem vállalják.
Felkérjük a romániai magyar közösséget, hogy ne küldjön több ,,Frunda Györgyöt” a parlamentbe, és gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re! Emlékeztesse választott vezetőit arra, hogy a szövetség alakulásakor milyen célokat fogalmaztak meg a haladás szellemében, a reformok jegyében! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Băsescu: Románia érdekeit sértette meg Frunda
Traian Băsescu államfő Románia érdekeit sértő magatartással vádolta meg Frunda György szenátort, akit a fő felelősnek tekint abban, hogy ismét korlátozta a parlament a magas rangú tisztségviselők vagyonát vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét. A magyar politikus több javaslatát is elfogadta korábban az ANI működését szabályozó törvény parlamenti vitájakor. A jogszabály végső változata az államfő és több romániai civil szervezet szerint megnyirbálja a korrupció visszaszorítására hivatott intézmény hatásköreit. Az államfő azt követően foglalt állást az ANI kérdésében, hogy korábban visszaküldte a parlamenthez az intézmény működését szabályozó törvényt, de hiába, mert a szenátus elutasította észrevételeinek jelentős részét.
Băsescu és a civil szervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy nem alakulhatnak meg az ítélőtáblák mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonvizsgáló bizottságok, és az ügynökség valamennyi tisztségviselő esetében mandátumuk lejárta után csak egy évig vizsgálódhat az államfő által javasolt három év helyett. Băsescu a közszolgálati televíziónak adott csütörtök esti interjújában kijelentette, hogy Frunda a jogszabályról folytatott vitán Románia érdekeit sértő álláspontot képviselt, de nem azért mert magyar, hanem – mint mondta – vélhetően „neki és a klientúrájának rejtegetni valója van”. Băsescu ugyanakkor kijelentette, hogy az RMDSZ-el eddig jól együttműködtek minden kérdésben, leszámítva az ANI-t. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szerint az ügynökség törvényének felhígításában egyformán felelősek a demokrata párti és az RMDSZ-es törvényhozók.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy az ANI működésére különösen odafigyel az Európai Bizottság, amely Románia 2007-es EU-csatlakozása után is figyelemmel kíséri a hazai igazságszolgáltatást. A monitorizálás megszüntetésének egyik feltétele az, hogy az ANI hatékonyan működjön. Băsescu szerint Románia kompromittálta magát Brüsszel előtt, és eljátszotta hitelességét a mostani jogszabály elfogadásával, amit már az államfő sem fordíthat vissza, hanem köteles aláírni az alkotmány szerint.
Frunda György ezzel szemben azt állítja, hogy Románia érdekeivel összhangban van a jogszabály, és szerinte az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok alkotmányellenesek, ezért nem támogatta a létrehozásukat. Szerinte a jogszabály a mostani formájában nem gyengíti az ANI hatásköreit. A szenátor cáfolta, hogy egyéni érdekek vezérelték volna, és emlékeztetett arra, hogy a román szenátus 115 támogató szavazattal fogadta el a törvényt egy tartózkodás mellett, így nem ő egyedül döntött a jogszabály végleges formájáról.
Az államfő ismét bírálta a kormányt amiatt, hogy valamennyi jövedelem megadóztatása helyett az áfa (TVA) emelését választotta. Băsescu szerint a kormánykoalíció egyik pártja nem értett egyet az ezer lej alatti nyugdíjak megadóztatásával. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: nem a függetlenek által létrehozott Románia Haladásáért Országos Szövetségre utalt, de nem volt hajlandó elárulni, hogy mely pártra gondol. Így csak az RMDSZ-ről vagy a Demokrata Liberális Pártról (PD-L) lehet szó. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Băsescu nem az RMDSZ-re utalt. Szabadság (Kolozsvár)