"Németh Zsolt, a FIDESZ országos alelnöke a kedvezménytörvény módosításáról és a magyar-román kapcsolatok alakulásáról kifejtette: a rendszerváltozást követően a legfeszültebb viszony román-magyar relációban a státustörvény miatt bontakozott ki, 2001-ben. Az, hogy 2001 decemberére sikerült egy megállapodást aláírni, mindenképpen a polgári kormánynak és Orbán Viktornak köszönhető. Ha ehhez képest egy merőben új státustörvényt fog kitalálni a magyar kormány, akkor az új jogszabály kialakítására vonatkozó magyar kormányzati szándékot tükröz. Hogy mennyire lesz stabil a magyar-román viszony, az nagymértékben függ attól, hogy a magyar kormány egy elhibázott lépéssel beterjeszti-e az Országgyűlés elé ezt az antistátustörvény-javaslatot, vagy sem. Medgyessy Péter miniszterelnök Szatmárnémetiben kijelentette, hogy egységre van szüksége az RMDSZ-nek. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt leszögezte: Nem dolga a magyar miniszterelnöknek, hogy utasításokat osztogasson az erdélyi magyarságnak, és megmondja, hogy most mire van szüksége. Az elmúlt években az RMDSZ stabilitása a sokszínűségében volt. A jövőben is csak akkor tud egységes szervezet maradni az RMDSZ, ha megőrzi sokszínűségét. /Rais W. István: Viszonylag stabilak a kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"

"Tabajdi Csaba, az Országgyűlés strasbourgi küldöttségének vezetője január végén még úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanács plénuma minden valószínűséggel ejti tavaszi ülésszakának napirendjéről a kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentés megvitatását. Gheorghi Prisacaru román delegációvezető szerint ugyanakkor az ET jogi bizottsága még márciusban napirendre tűzi és elfogadja a jelentést, a plénum pedig áprilisban hoz döntést. A politikus elfogadhatatlannak tartja azt a magyar kérést, hogy halasszák el a törvény vitáját. /Incze Ferenc: Nem befolyásolja... = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./"

"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "

"A kedvezménytörvény megítélését illetően Günter Verheugen bővítési biztos véleménye nem tekinthető az EU véleményének - mondta az MTI-nek Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, miután febr. 11-én Strasbourgban megbeszéléseket folytatott az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel. Németh Zsolt szerint ezzel a véleménnyel mindegyik tárgyalópartnere egyetértett. "A biztos a múlt év végén Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a kedvezménytörvény ügyében intézett levelében olyan kérdéseket is érintett, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, például kifejtette, hogy a nemzet, a nemzeti közösség vagy a nemzeti identitás kifejezéseknek nem kellene szerepelniük a törvényben" - fűzte hozzá. A politikus megbeszélést folytatott Hans-Pötteringgel, az EPP európai parlamenti csoportjának elnökével és Wim van Velzennel, a párt alelnökével. A kedvezménytörvényt illetően európai néppárti tárgyalópartnerei úgy vélekedtek, hogy az nem ütközik a közösségi joggal. /Németh Zsolt Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./"

"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "

"A Népszabadság értesülései szerint várhatóan március elején lesz a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen a státustörvény normaszöveg-tervezetének legújabb változatát vitatják meg. A február végére jelzett ülés előbb azért nem valószínű, mert a határon túli magyar szervezetek és az országgyűlési pártok véleménye a dokumentumról csak a napokban érkezett meg a kormányhoz. Több bírálat érkezett a kormányhoz a szomszédos országok magyar szervezeteitől a státustörvény új normaszöveg-tervezetével kapcsolatban. A legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ teljes egészében elveti az új tervezetet. Több határon túli magyar szervezet (közöttük az RMDSZ) különösen kifogásolja a státustörvény hét módosítási alapelve közül a hetediket. Ez kimondja, hogy a jogszabály hatálya nem terjedhet ki az EU-tagok állampolgáraira. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a Népszabadságnak elmondta: a kritikai észrevételek ellenére meg lehet egyezni. /Márciusra halasztott MÁÉRT? Bírálnak a határon túli magyar szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"A kisebbségiek úgy legyenek egy államnak a polgárai, hogy ne vessék őket alá a kényszerasszimilációnak - mondta a Bihari Naplónak adott exkluzív interjújában Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, az Országgyűlés integrációs bizottságának alelnöke, a magyar küldöttség vezetője az ET parlamenti közgyűlésén. Tabajdi szerint fordulat történt a Jürgens-jelentés tartalmát illetően, hiszen a holland jelentéstevő korábban egyoldalúan állította be a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény helyzetét. Sikerült végre tisztázni: a magyar nemzetfelfogás nem a származásra, nem az etnikai hovatartozásra, hanem az egyén jogára épül, hogy szabadon vallja magát valamely nemzethez tartozónak. /Rais W. István: Korszerű magyar nemzetfelfogás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./"

"Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"A Moldvai Magyarság folyóirat idei első számában Bilibók Jenő ismertette a Pusztinán, az általános iskolában magyarul tanuló diákok új ingyenes lapját, az Első Magyarórát. Mirk Szidónia-Kata Halász Péternek a moldvai magyarok néprajzáról szóló, Bokrétába kötögetem vala című kiadványról közölt ismertetőt. Demény Lajos a csángó-magyar kérdésnek 1857-ben a moldvai ideiglenes országgyűlésen felvetett történetét idézte fel. Domokos Péternek a 19. századi sematizmusokról közölt adatait hozta ez a szám. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

"Tőkés László szerint a határon túli magyarság anyaországi támogatását illetően szerkezeti, szemléleti és nagyságrendbeli változásra lenne szükség. Erről febr. 20-án, Semjén Zsolt országgyűlési képviselővel (Fidesz), az előző kormány egyházügyi helyettes államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a támogatásnak normatív jellegűnek kell lennie, növelni szükséges az elosztás nyilvánosságát, s nem szabad, hogy a politikának közvetlen beleszólása legyen a nemzeti érdekeket szolgáló források elosztásába. Véleménye szerint a határon túli magyarság tavalyi, összességében 10 milliárd forint körüli támogatása "kerekítési hibaszázaléknak is felfogható" a magyar költségvetés 6300 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest, s mára kijelenthető: a kedvezménytörvény végrehajtása megtorpant. /Tőkés László a támogatásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Febr. 25-én Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ elnöke és Borboly Csaba, a MIÉRT titkára Jánosi György ifjúsági és sportminiszterrel és Mesterházy Attila politikai államtitkárral találkozott Budapesten. A megbeszélés napirendjén szerepelt a Magyar Ifjúsági Konferencián (MIK) való képviselet kérdése, valamint az erdélyi amatőr sport segítése. A tanácskozáson Jánosi György miniszter megerősítette, hogy a közeljövőben megújuló MIK-ben a MIÉRT az erdélyi helyek felére jogosult. A MIÉRT képviselői hangsúlyozták, hogy szükség van a MIK szakmaiságának megerősítésére. Előzőleg, febr. 21-23. között a MIÉRT küldöttsége részt vett a Fiatal Baloldal (FIB) által szervezett, Budapestre összehívott konferencián. A rendezvény meghívottja volt többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Újhelyi István országgyűlési képviselő, a FIB elnöke. /A MIÉRT küldöttsége Budapesten. A MIK-ben a MIÉRT-é az erdélyi helyek fele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Hivatalos romániai látogatása során febr. 28-án Kolozsvárra érkezett a magyar országgyűlési küldöttség, Szili Katalin házelnök vezetésével. A delegáció tagjai ellátogattak a Házsongárdi temetőbe, majd betértek a főtéri Szent Mihály-templomba. A Bethlen Kata Diakóniai Központban közös vacsorán vettek részt a magyar történelmi egyházfőkkel, illetve azok képviselőivel, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének (ÜE) tagjaival. Márc. 1-jén Szili Katalin megbeszélést folytatott az ÜE tagjaival, majd sajtótájékoztató után a küldöttség tagjai Gyulafehérvárra, illetve Nagyenyedre utaztak. A sajtótájékoztatón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke elmondta: a megbeszélések egyik legfontosabb kérdése, hogy mit tehet a magyar kormány és parlament az itt élő magyarokért. Felvetődtek olyan kérdések, mint az aradi szoborcsoport restaurálása és újra elhelyezése, a kedvezménytörvény kérdései, az Illyés Alapítvány körüli problémák. Az RMDSZ is támogatta azt a kezdeményezését, hogy április közepén egy magyar-magyar parlamenti párbeszéd jöjjön létre a határon túl tevékenykedő országgyűlési képviselőkkel. A magyar parlament öt éve készít egy kisebbségi figyelőt, mondotta Szili Katalin, amelyet a jövőben az RMDSZ-hez is el fognak juttatni. Felvetődött még két fontos kérdés: a küldöttség tagjai kezdeményezték egy határon túli ombudsman létrehozását, valamint a kedvezménytörvény módosítását követően egy olyan parlamenti bizottság megalakítását, amely ellenőrizni fogja ennek végrehajtását. /(köllő): Határon túli ombudsmant javasol a magyar küldöttség. Magyar-magyar parlamenti párbeszéd áprilisban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Szili Katalin elmondta, hogy megvitatták a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Kolozsvári megbeszéléseit összegezve hangsúlyozta: ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú törvényhozási küldöttség látogat a kincses városba, ahol partnereivel elsősorban arról beszéltek, milyen segítséget tud nyújtani a magyar Országgyűlés, a magyar kormány a romániai magyaroknak. A gyulafehérvári katolikus érsekség és a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium felkeresésével fejezte be márc. 1-jén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hivatalos romániai látogatását. Gyulafehérváron Potyó Ferenc érseki általános helynök fogadta a magyarországi vendéget, mivel Jakubinyi György érsek ezekben a napokban ad limita látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Az Országgyűlés elnöke és kísérete engedélyt kapott a Batthyaneum könyvtár megtekintésére, amelynek visszaszolgáltatását a román kormány ugyan jóváhagyta a katolikus egyház számára, de a törvényerejű rendelet végrehajtását a kormánypárt (PSD) helyi szervezete sorozatos bírósági perekkel mind a mai napig sikerrel megakadályozta. Nagyenyeden a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumot kereste fel Szili Katalin. Simon János kollégiumi igazgató egyebek között felvetette azt a gondjukat, hogy a kollégium tornatermének felújításához két évvel ezelőtt elnyert 19 millió forintos támogatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban - több szükséges dokumentum hiányára hivatkozva - visszavonta. Az Országgyűlés elnökének kíséretében lévő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője arról tájékoztatta a kollégium igazgatóját, hogy ezt a gondot a közeljövőben orvosolják. Nagyenyeden Szili Katalin találkozott a Sapientia Erdélyi Egyetemet alapító és működtető alapítvány vezetőjével is, valamint jelképesen átadta három erdélyi magyar intézménynek és a nagyenyedi kollégiumnak az Országgyűlés ajándékát: harminc számítógépet és két fénymásoló berendezést /Véget ért Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke exkluzív interjút adott a Szabadságnak. Most volt először lehetősége kicsit hosszabb időt tölteni el Erdélyben. Az élet nagy ajándékának tartja, hogy eljuthatott a Házsongárdi temetőbe, sok olyan költőről, művészről, politikusról és íróról tud, akik, itt nyugszanak. Amikor Szili Katalin kijött a Szent Mihály-templomból, a Főtér sötétbe borult, ő ebben nem eltételez rossz szándékot. Szili elmondta, hogy Adrian Nastase miniszterelnöktől "abszolút ígéretet" kapott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. Különösen fontosnak ítéli a nagyváradi püspöki palotát és a Batthyaneumot. Szili március 14-ére meghívta a szomszédos országok parlamenti elnökeit. Április első felében magyar-magyar parlamenti csúcsot tartanak, a szomszédos országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselői részvételével. - A kedvezménytörvénynek konszenzuson kell alapulnia.Arra megjegyzésre, hogy az aradi szoborcsoport helyreállítása eddig Dávid Ibolya szívügye volt, Szili Katalin kijelentette, ezt senki sem vitatja el tőle. Ezt az ügyet nem lehet kisajátítani, hiszen ez a magyarságnak egy jelképe. /Köllő Katalin: A konszenzusok kölcsönös engedményeken alapulnak. Beszélgetés Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökéve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./"

"Márc. 5-én hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Adrian Nastase román miniszterelnök, tárgyalt vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel. A két kormányfő között teljes az egyetértés abban, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabálynak maradéktalanul igazodnia kell az európai jogi normákhoz, márpedig szerintük a kedvezménytörvény jelen alakjában nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nastase a "XIX. századi kérdésekre irányuló" magyar törvényt időszerűtlennek tartja, és úgy ítéli meg, hogy az ennél sokkal fontosabb XXI. századi problémákra kellene inkább összpontosítani. A román miniszterelnök szerint Magyarország érthetetlen okokból késik a módosítással, jóllehet azt már az előző és a jelenlegi magyar kormány is többször megígérte. Ha ez így folytatódik, akkor a jogszabályt előbb vagy utóbb ajánlatos lenne felfüggeszteni - jelentette ki Nastase. A román fél ugyanúgy nem ismeri a módosítás szövegtervezetét, ahogyan Pozsony sem, ezért elvárják, hogy mielőtt a magyar parlament tárgyalni fog a módosításról, Budapest konzultáljon arról Bukaresttel és Pozsonnyal, mégpedig "nem a módosítás elveiről, hanem annak tényleges formájáról" - hangzott el Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase kétoldalú megbeszélését követően. /Pozsony és Bukarest azonos állásponton. Várják a státustörvényt módosító tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Erik Jürgens, az ET raportőre elfogadta a magyar észrevételek túlnyomó többségét, és ezeket beépítette a státustörvényről készített jelentésének most, Párizsban véglegesített tervezetébe, jelentette a Népszabadság. Magyar szempontból jelentősen javult a Jürgens-jelentés; az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságában elfogadott módosító javaslatok után ma már a tervezet nem látszik elfogadhatatlannak. Tabajdi Csaba, az ET jogi és emberjogi bizottságának magyar tagja a Népszabadságnak elmondta: a módosított Jürgens-jelentés már nem marasztalja el Magyarországot érdemi kérdésekben. A román és szlovák bírálatokat a Párizsban véglegesített szöveg lényegi vonatkozásokban már nem osztja - erősítette meg Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője, hozzátette: a Jürgens-jelentéshez ő maga 18 módosító indítványt terjesztett elő, ebből 17-et a raportőr beépített véglegesített szövegtervezetébe. A legújabb Jürgens-jelentésben már nincs szó a státustörvény állítólagos területenkívüliségéről és a jogszabály diszkriminatív jellegével kapcsolatos kitételek is hiányoznak a szövegből. Tabajdi, az ET parlamenti közgyűlésében a magyar küldöttség vezetője szerint egyelőre még nem dőlt el, hogy a Jürgens-jelentés áprilisban vagy júniusban kerül-e a plenáris ülés elé. /Feljavított Jürgens-jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Márc. 9-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum ikerrendezvény színhelye volt: megnyitották a március 15-ei tárlatot, ugyanakkor Molnár Józsiás halálának századik évfordulójára emlékeztek. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus megnyitotta a képzőművészeti tárlatot. A múzeumban Molnár Józsiás-emlékkiállítás nyílt, mellyel a kézdivásárhelyi országgyűlési képviselőre emlékeztek. Ebben az évben több rendezvényt szerveztek a száz éve elhunyt képviselő tiszteletére: Vetró András-plakettet helyeznek el a nevét viselő általános iskola falán, és visszakerül a Molnár Józsiás parkban levő kriptába az a mellszobor, melyet Neumann Ernő készített, és nemrég Vetró András szobrászművész restaurált. /Bartos Lóránt: Kettős tárlat. Molnár Józsiásra emlékeztek Kézdin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"A Fidesz 15 évvel ezelőtt keltezett alapító dokumentumában már megjelent a határon túli magyarság iránti felelősségérzet és kötelesség-vállalás - jelentette ki Németh Zsolt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke márc. 14-én a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínén tartott előadást nemzetpolitikai kérdések az új helyzetben témával. A lakossági fórumot a Reform Mozgalom szervezte. Németh Zsoltot az intézmény egyik alapítójaként köszöntötte Györffy Jenő, az EMTE csíkszeredai karainak kancellárja. A szervezők nevében Papp Előd csíkszeredai alpolgármester kérte fel szólásra a vendéget. Németh Zsolt előadása során az egyetem alapításának és fejlesztésének szükségességéről szólt, megjegyezve, hogy továbbra is prioritás kell maradjon az állami magyar egyetem létesítése. Mint mondta, a jelenlegi magyar kormányzat politikája ellentmondásos jellegű a státustörvény kérdésében. A magyar rendszerváltástól eltelt tizenöt évet értékelve elmondta, hogy ebben az időszakban mélyreható változás ment végbe. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, majd Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a trianoni határok lebontását eredményezi. /Sarány István: Németh Zsolt a magyar nemzetpolitikáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./"

"A közép-kelet-európai országok euroatlanti integrációja, a tapasztalatcsere és az együttműködés szorosabbá tétele volt a fő témája, illetve célja annak a megbeszélésnek, amelyet Magyarország és a vele szomszédos államok parlamenti vezetői tartottak márc. 14-én Budapesten. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a konferencia utáni sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban, hogy olyan térségben szeretnének élni, amelyet a biztonság, a stabilitás, az együttműködés és a prosperitás jellemez. A rendezvényen jelen volt Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke, Viorel Marian Pana, a román szenátus elnökhelyettese, Zdravko Tomac, a horvát parlament alelnöke, Olekszandr Zincsenko, az ukrán parlament alelnöke, Viliam Veteska, a szlovák törvényhozás alelnöke, Szlovénia részéről pedig Lojze Peterle, az európai ügyek bizottságának elnöke. /Szomszédos parlamenti vezetők Budapesten. Szorosabb együttműködést akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ "

"Több száz ünnepi rendezvényen emlékeztek meg Erdélyben márc. 15-ről. Az RMDSZ idén Marosvásárhelyen rendezte központi ünnepségét, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Kovács László külügyminiszter, MSZP-elnök is beszédet mondott. Markó kifejtette: a leszegényedett Erdélyt fel kell emelni, ehhez pedig befolyásra kell szert tenni a román politikai életben. Ehhez minden itt élő magyarra szükség van, s az Erdélyt elhagyók a maradók esélyeit is gyengítik. Kijelentette: az egységesülő Európában néhány éven belül megvalósulhat az, ami nemrég még hihetetlennek tűnt: magyarok és magyarok között nem lesz határ. - Magyarországtól is azt várjuk, úgy segítsen eljutni a határok nélküli Európába, hogy közben ne tegyen különbséget magyar és magyar között - mondotta az RMDSZ elnöke. Kovács László beszédében leszögezte: Magyarország történelmi lehetőséget kapott az euroatlanti csatlakozással, és ebben osztozni szeretne a határon túli magyarsággal. Hangsúlyozta: a magyar kormány szigorúan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a határon túli honfitársakat érintő döntéseket velük egyeztetve hozza meg. Biztosította az ünneplőket, hogy a kedvezmények köre nem szűkül, s hogy a határon túliaknak nyújtott segítség, az átlátható támogatási politika az uniós csatlakozás után sem változik. Kijelentette: nem szabad megengedni a magyarországi politikai indulatok behatolását a romániai magyar közösségbe. Kovács beszédét helyiek kisebb csoportja próbálta megzavarni. A Fidesz-MPP politikusai a Székelyföldön rendezett ünnepségeken szólaltak fel. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Kézdivásárhelyen hangsúlyozta: nem igaz, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak súlyos támadás érte - mondta. Kövér László Székelyudvarhelyen mondott a magyar kormány politikáját bíráló beszédet. A Fidesz-alelnök elismerte: Magyarországnak érdeke, hogy a szomszédos államok is az EU tagjai legyenek. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az ünnepségen bejelentette a székelyföldi polgári körök létrehozását, majd felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. A mintegy hatvan romániai városban rendezett ünnepségeken felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. /Erdély-szerte méltóságteljesen ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Németh Zsolt Fidesz-alelnök, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Krónikának kijelentette: elvárja a román kormánytól, hogy lépjen fel az alapvető emberi és kisebbségi jogok csángóföldi megsértése ellen. Elmondta, betegsége miatt nem tudott eleget tenni a brassói magyarok meghívásának. Meglepte, hogy Verestóy Attila annak ellenére szerepelt a brassói megemlékezés szónokai között, hogy az előzetes programegyeztetés során fel sem merült a neve.Német Zsolt minősíthetetlennek tartja azt a hangnemet, amit a munkatársammal szemben Verestóy megengedett magának. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Verestóy megakadályozta Németh Zsolt ünnepi beszédének felolvasását. Németh Zsolt érthetetlennek tartja, hogy a szocialista kormány egyetlen vezetője sem jutott el az elmúlt tíz hónapban Székelyföldre. "Egy éve próbálják szétcincálni a státustörvényt, a kedvezménytörvény végrehajtására szükséges pénzösszegeket nem biztosították, 2003-ban 30 százalékkal csökkent a határon túli támogatások költségvetési volumene az előző évhez viszonyítva." Németh Zsolt mostani útján azt látta, hogy az erdélyi magyarság úgy érzékeli, az anyaország elfordult tőle. "Biztosítottam a különböző helyszíneken a hallgatóságot arról, hogy az anyaország nem azonos az aktuális kormánnyal. Az anyaország a maga eszközeivel akkor is támogatta a határon túli magyarságot, amikor kommunizmus volt, és ma is él a közösségvállalás a határon túli magyarokkal. Ha a kormány nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak." A határon túli egyházi körök azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat. Németh Zsolt volt a magyar kormány első képviselője, aki ellátogatott a moldvai csángókhoz. Kijelentette: "Elvárjuk a román kormánytól, hogy hathatós intézkedésekkel akadályozza meg az alapvető emberi és kisebbségi jogok sérelmét. A magyar kormánytól pedig azt, hogy egyértelműen kérjen magyarázatot Bukaresttől a külsőrekecsini magyarellenes hangulatkeltés ügyében." /Gazda Árpád: "Van anyaország" Interjú Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karára látogatott márc. 13-án Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke. A Reform Mozgalom szervezte találkozón Györffy Jenő, az egyetem kancellárja és Papp Előd alpolgármester köszöntötték a magyarországi vendéget, aki az egyetem létrehozása fölött bábáskodott. Németh Zsolt hangsúlyozta a státustörvény fontosságát, amely nem függetleníthető az egyetemtől sem. Az EMTE kapcsán a politikus megfogalmazta, hogy az elkövetkező években nagyobb támogatásra lesz szükség, mint az eddigi 2 milliárd forint. /Daczó Dénes: Alapító vendég a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Magyar belpolitikai vita bontakozott ki a határon túli magyarság támogatási rendszere miatt azt követően, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: ha a jelenlegi kormány a határon túli magyarok támogatásában nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak. A kijelentést Kovács László magyar külügyminiszter visszautasította. - Azt is tapasztaltam, hogy a kormány megszüntette azt a kiegyensúlyozott támogatási politikát, amit a polgári kormányzat valósított meg. Ehelyett zajlik a nemzeti vagy polgári szellemi irányzatok kiiktatása a támogatási politikából, sőt a nemzetpolitikai párbeszéd intézményrendszeréből is. A határon túli egyházi körök például azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat - tette hozzá. Erre reagált Kovács László. Kifejtette: az erdélyi magyarság nem érzékeli úgy, hogy az anyaország elfordult tőle, ezt legfeljebb azok az erdélyi magyarok gondolják, akiket megtévesztett a Fidesz valótlan állításokra építő, gátlástalan propagandája. Leszögezte: a kormány nem megszüntette, hanem éppenséggel helyreállította a támogatáspolitika egyensúlyát. Hozzátette, a magyar adófizetők pénzéből folyósított támogatásokat, azok elosztását a kormány mindenki számára átláthatóbbá tette, a pénzt nem klientúra-építésre, hanem az erdélyi magyarság helyzetének javítására fordítja. Ez persze fájdalmasan érintheti a Fidesznek azokat a klienseit, akik az előző kormány idején milliárdos nagyságrendű támogatáshoz jutottak, míg az erdélyi magyarság nagy többségének támogatására ezeknek az összegeknek legfeljebb a töredéke jutott - vélekedett a miniszter. /Vita a határon túli magyarság támogatásáról, megosztásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Márc. 25-én dr. Jakubinyi György érsek felszentelte a Szociális Testvérek Társasága romániai kerületének kolozsvári központi székházát. Idén ünnepelik a társaság alapításának 80 éves jubileumát, jelezte Bíró Mária kerületi elöljáró testvér. A közismertebben "szürke nővérek" új otthonuknak és kápolnájuknak a Domus Spiritus Sanctus (Szentlélek Háza) nevet adták. A Szociális Testvérek Társaságát Slachta Margit - a magyar országgyűlés első női képviselője - alapította 1923. máj. 12-én. Az első jóváhagyást Serédy Jusztinián bíboros-hercegprímástól, a véglegeset pedig Mindszenty József bíborosprímástól kapták 1948-ban. A romániai kerületnek 32 tagja van, akik Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyulafehérváron, Temesváron és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György: Felszentelték a Szociális testvérek székházát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A most készülő új román nemzetbiztonsági törvény tervezete a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséget veszélyforrásnak tekinti mindaddig, amíg az autonómiára törekszik - jelentette ki Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában. Ha ebből a tervezetből törvény lesz, hatályba lépésekor azonnal kezdeményezni lehet az RMDSZ betiltását, mivel a szövetség programja - mint távoli célt - még tartalmazza az erdélyi magyarság autonómiáját. Veszélyes dolog az, ha a kisebbségi kérdést a nemzetbiztonság szigorával próbálják kezelni - fogalmazott. Hozzátette: az RMDSZ vezetése által gyakorolt "kis lépések politikája" fejében elvárható lett volna, hogy a román kormány partnernek tekintse a romániai magyar nemzeti közösséget és elfogadja, hogy az autonómiatörekvések nemhogy veszélyeztetnék, de stabilizálják az államrendet. Toró T. Tibor szerint ezt a törvénytervezetet romániai magyar parlamenti képviselő nem szavazhatja meg. /Román Győző: Nemzetbiztonsági (t)örvény.= Erdélyi Napló"