Júl. 23-án Bukarestben, a Victoria kormánypalotában a kormány és az osztrák OMV képviselői aláírták a Petrom állami olajtársaság privatizálásáról szóló szerződést. A szerződés értelmében az OMV 669 millió eurót fizet a Petrom részvényeinek 33,34 százalékáért. Emellett a későbbiek során az osztrákok 723 millió és 860 millió euró közötti összegű tőkeemeléssel 51 százalékos részesedést szerezhetnek a Petromban. A fenti összeg annak függvénye, hogy a Petrom kisrészvényesei mekkora részesedést vásárolnak a vállalatban. Ugyanakkor az OMV a Petrom 292 millió eurós külföldi és 160 millió eurós készpénzadósságát is magára vállalta. Az ügylet összértéke 1,5 milliárd euró körül mozog. A Petromnak Romániában két finomítója és 600 benzinkútja van, de jelentős koncessziókkal rendelkezik a Kaszpi-térségben is. Ezeknek köszönhetően a Petrom a délkelet-európai térség legnagyobb olajtársasága. Az OMV a Petrommal Románia legnagyobb munkaadóját vásárolta meg, amely jelenleg 57 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A nemzeti olajcég megszerzésével az OMV Kelet-Európa legnagyobb olajtársaságává vált. /Az OMV megvette a Petromot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A MOL orosz résztulajdonosa valószínűleg igazgatótanácsi tagságot kér majd a cég áprilisi közgyűlésén – vélte a magyar olajtársaság vezetője. Hernádi Zsolt abban bízik, hogy ezt nem támogatja a többség. Az osztrák OMV MOL-pakettjét váratlanul megvásárló orosz Szurgutnyeftegaznak eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Moszkva folyamatosan törekszik a közép-európai jelenlétre. Hernádi szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába megvizsgálni a társaság számait. /Orosz hódítás a MOL-ban? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Az osztrák OMV eladta a MOL-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftyegasnak. Az eladás oka, valamint az orosz felvásárló célja még kérdéses. Az orosz Szurgutnyeftyegas magasan az ár fölött, részvényenként 19 ezer forintért vette meg a múlt héten a Mol-pakettet, miközben a papír pénteki záró értéke 10 ezer forint alatt volt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság közleményében az áll, hogy a felvásárlás tényéről a sajtóból értesültek, az OMV és a Szurgutnyeftyegas között létrejött tranzakció a velük való egyeztetés nélkül jött létre. Az osztrák OMV 2000 októberében jelentette be, részesedést szerzett a MOL-ban. 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt. Azonban a MOL már a kezdetekkor sem kért az osztrákokból, független társaságként képzelte el magát. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába, hogy megvizsgálják a társaság számait. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kellett az ügyletről. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke”. A magyar kormány azt állította, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha nem került szóba a Mol-ban történő tulajdonszerzés. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az oroszok már a spájzban vannak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Ami a diadalmas Vörös Hadseregnek nem sikerült, azt Moszkva a jelek szerint most megvalósítja. Ha már Közép- és Kelet-Európát nem tudta fegyverekkel megtartani, akkor egy sokkal alattomosabb eszközt, az állami irányítás alatt álló energetikai vállalatokat bevetve kísérel meg döntő befolyást szerezni az érintett térség gazdasága és ezáltal politikai vezetése fölött. Ennek legújabb fejleménye a MOL több mint húszszázaléknyi részvénycsomagjának megszerzése, amelyet a moszkvai stratégák gondosan, a legkisebb részletre is ügyelve dolgoztak ki a színfalak mögött, ebben segített az osztrák OMV. Most hozzáfogtak Európa bekerítéséhez az Északi és a Déli Áramlat nevű kőolajvezetékekkel, valamint a szerb kőolajcég megvásárlásával, illetve a magyarországi – természetesen orosz földgázzal föltöltendő – gáztározó megépítésének szorgalmazásával. /Balogh Levente: Moszkva fegyvere. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

Aradon át vágnak rést az orosz gázmonopóliumon
Lassan életre kel a hivatalos szalagavatóra még mindig váró Arad–Szeged gázvezeték, miután a Petrom után a medgyesi Romgaz is bejelentette, hogy kész földgázt importálni rajta, megtörve ezzel az orosz gáz monopóliumát.
Hogy melyik cég fog érezhető mennyiséget vásárolni a Bécsben székelő Közép-európai Gázelosztó Központtól (CEGH) még kérdéses, az viszont már biztos, hogy mind a Romgaz, mind a Petrom végzett már kis mennyiségű próbaimportot a vezetéken.
A Ziarul Financiar a Romgazra hivatkozva úgy tudja, az állami tulajdonú vállalat 2011-től várhatóan évi 100-200 millió köbmétert vásárolna a gáztőzsdén, ahol, például júniusban 70 euróval volt olcsóbb ezer köbméter, mint a Gazpromnál. Természetesen az ár a kereslet-kínálattól függően naponta változik, és a Romgaznak sincsenek illúziói, hogy érezhetően olcsóbban tud majd Bécsben vásárolni, mint az orosz partnertől, de azt mindenképpen szeretnék, hogy a téli felkészüléskor jövőre már nyugat-európai gázból is tartalékoljanak föld alatti tárolóikban.
Románia földgáz-szükségletének körülbelül harmadát biztosítja orosz importból, s a Gazprommal kétféle szerződés van életben: az egyik egy kötelező, megvásárolandó mennyiségről szól, a másik pedig a fogyasztástól függően, változó mennyiségről.
Az év eleje óta működőképes, évi körülbelül 4,4 milliárd köbméter kapacitású Arad–Szeged gázvezeték egyelőre teljesen kihasználatlan, mert habár más cégek is vásároltak rajta kapacitást, a csökkenő igény miatt egyelőre kivárnak az importtal. Tény, a Bécsben vásárolt földgáz, a szállítási költségekkel együtt olcsóbb lehet, mint a Gazpromé, s az importban biztos nagyobb szerepet fog vállalni az OMV birtokolta Petrom is. Ezt támasztja alá, hogy a CEGH anyavállalata az OMV, amely részvénycsomagjából a nyár elején 20 százalékot adott el a Bécsi Tőzsdének.
Az Arad–Szeged gázvezeték hivatalos szalagvágóját júliusról szeptemberre halasztották, kérdés, hogy sor kerül-e még rá a hónap végéig.
Irházi János. Nyugati Jelen (Arad)

Huszonkét év parlamentjei
Az 1990. évi rendszerváltást követően a parlamenti választások általában nagy politikai csatákat váltottak ki. Ezek a választások 2008-ig az elnökválasztásokkal együtt zajlottak le, ami tovább növelte a csata élességét. Idén feltehetően minden eddiginél nagyobb parlament alakul ki a választások nyomán.
Több mint harminc párt
Az 1989. évi események felszínre hozták az akkoriban rendkívül erőssé vált Ion Iliescut, amelynek pártja, a Nemzeti Megmentési Front uralta az első, a Ceauşescu-korszak után demokratikusnak mondható választásokat. Bár az 1990. évi választáson több mint harminc párt indult, a Nemzeti Megmentési Front 67,5 százalékkal győzött. A szavazatok szétforgácsolódása miatt a képviselőházba 27 párt került be (közülük 11 a nemzeti kisebbségeké), a szenátusba pedig 7 politikai tömörölés. Jelentősebb szavazattal – a Nemzeti Megmentési Front mellett – csak a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ rendelkezett, mindketten meghaladták a 7 százalékot.
Miniszterelnökként a Nemzeti Megmentési Front egyik vezetőjét, Petre Romant nevezték ki, az 1991. évi bányászjárás azonban a kormányfő végét jelentette, helyét Theodor Stolojan vette át.
A Nemzeti Megmentés Frontjának életében fontos pillanat volt 1992. márciusa. A tömörülés elfogadta Petre Roman európai, haladó programját. Iliescu hívei nyomban kiváltak a pártból és létrehozták a később a Társadalmi Demokrácia Pártjának nevét felvevő tömörülést, a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontját. Az „eredeti" Nemzeti Megmentési Frontot 1993-ban Nemzeti Megmentési Front-Demokrata Párt, majd Demokrata Párt néven jegyezték be.
Băsescu színre lép
Az 1992. évi parlamenti választások alkalmával kezdett kikristályosodni a romániai politikai élet. A kettéhasadt Nemzeti Megmentés Frontja már nem érte el korábbi jó eredményét: a Ion Iliescu által vezetett Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja azonban így is jól szerepelt, 34 és 35 százalékot szerzett a képviselőházban és a szenátusban. A következő helyet a Demokratikus (később: Demokrata) Konvenció és a Nemzeti Megmentési Front foglalta el.
A kormány miniszterelnöke Nicolae Văcăroiu lett, aki négy éven át őrizte meg tisztségét, ezzel mostanáig álló rekordot állított fel. A kormány szilárdsága nem mutatkozott meg azonban a gazdasági stabilitásban, amelyet a hiperinfláció jellemzett, a privatizáció pedig stagnált.
Az 1996. évi parlamenti választásokon a Demokrata Konvenció legyőzte a Társadalmi Demokrácia Pártját, a Demokrata Párttal és az RMDSZ-szel szövetkezve sikerült kormányra lépnie.
A kormánykoalíció ugyan erős parlamenti többséggel rendelkezett, a politikai stabilitást azonban meggyengítette Traian Basescu színrelépése. Így az 1996-2000 közötti időszakban a kormány élén három miniszterelnök: Victor Ciorbea, Radu Vasile és Mugur Isarescu állt.
Ciorbea-kormány a Demokrata Párttal kiéleződött vitájában 1998. március 30-án mondott le. Helyét az ugyancsak parasztpárti Radu Vasile vette át. Gazdasági intézkedései azonban – például a bányák bezárása – átfogó társadalmi mozgalmakhoz vezettek, a bányászok 1999. elején Miron Cozma vezetésével ismét elindultak Bukarest felé, hogy megdöntsék a kormányt. De a Vasile-kormányt azért is többen bírálták Romániában, hogy támogatta a NATO-t Szerbia bombázásában – sokan úgy vélték, Románia elárulta a „baráti Szerbiát".
A kabinet egyetlen sikerét az jelentette, hogy Romániát az Európa Tanács helsinki összejövetelén meghívták, kezdje meg a tárgyalásait Európai Uniós tagságáról
A parasztpárt ennek ellenére megvonta támogatását Radu Vasilétől, aki azonban csak hosszas győzködés után volt hajlandó lemondani.
A kormány élére Mugur Isarescu került, azzal a feltétellel, hogy csakis a választásokat készíti elő, ezt követően ismét átveszi helyét a Román Nemzeti Bank élén. A jobboldal kudarcos kormányzása gyakorlatilag a Demokrata Konvenció szétbomlásához vezetett 2000-ben.
Politikai és gazdasági stabilitás
Ezt követően természetszerű volt a baloldal előretörése: 2000-ben a választásokat az Adrian Nastasé által vezetett Szociáldemokrata Párt nyerte meg, a Konzervatív Párt akkori elődjével, a Humanista Párttal szövetkezve. Az elnökválasztásokon Ion Iliescu diadalmaskodott a második fordulóban, miután a romániai választók bizonyságot tettek felelősségükről és masszívan őrá szavaztak Corneliu Vadim Tudor ellenében. A szociáldemokraták 46 és 45 százalékkal nyertek a szenátus és a képviselőház esetében.
A miniszterelnök, Adrian Nastase vezetésével helyreállt a gazdasági stabilitás, az ország fejlődött, elsősorban a 2002-2004 közötti időszakban. A szociáldemokraták az RMDSZ-t ugyan nem vették be a kormányba, de Markó Béla tömörülése évenként megkötött protokollum alapján támogatta a kormányzást. Ekkor csatakozott Románia a NATO-hoz és jól haladtak a tárgyalások az ország uniós előcsatlakozása esetében is. Beindult a privatizáció és bár a „nem adjuk el az országot" jelmondattal élő ellenzék élesen bírálta a kormány ilyen irányú intézkedéseit, a Petrom részvényeinek jelentős többségét felvásárolta az OMV, magánkézre került a galaci Sidex is.
Ismét Băsescu
Ebben a helyzetben került sor a 2004- évi parlamenti és elnökválasztásokra. A nagy párharcra az Adrian Nastase és a Traian Băsescu által vezetett politikai tömörülések között került sor. A törvényhozás fórumában a szociáldemokraták és a Humanista Párt együttesen a szavazatok 36 és 37 százalékát szerezte meg a képviselőházban és a szenátusban, a másik oldalon a Demokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló DA szövetség 31 százalékot ért el mindkét házban, az államfőválasztásokat pedig Traian Băsescu nyerte meg Adrian Năstaséval szemben.
Államfőként Traian Băsescu kihasználta azt, hogy a szociáldemokraták csak választási, nem pedig pártszövetséget kötöttek a humanistákkal, így az RMDSZ-szel szövetkezett DA szövetség alkothatott kormányt, a – később az államfő által „nemtelen szövetségnek" nevezett – humanistákat „átvéve" a szociáldemokratáktól. A kormányfő Călin Popescu Tăriceanu lett, aki miniszterelnöksége idején szembekerült az államfővel. Ennek nyomán a DA szövetség kettészakadt, a nemzeti liberálisok és az RMDSZ kisebbségi kormányt alakított, amelyet a parlamentben a szociáldemokraták is támogattak.
2007-ben a parlamenti többségnek sikerült felfüggesztenie tisztségéből Traian Băsescut, aki azonban akkor még igen nagy népszerűségnek örvendett a választók körében, így a népszavazás nyomán visszatérhetett az államfői palotába.
„Szörnyszövetség"
A 2008. évi parlamenti választásokban a szociáldemokraták, a demokrata liberálisok és a nemzeti liberálisok között folyt a harc. A demokrata liberálisok szerezték a legtöbb mandátumot a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok előtt. A 2008-2009-es évben a demokrata liberálisok és a szociáldemokraták együtt kormányoztak – ezt az időszakot „szörnyszövetségnek" nevezték.
A szövetség nem is maradt sokáig talpon, 2009-ben a szociáldemokraták – politikusuk, Dan Nica belügyminiszteri tisztségből történt kényszerű lemondása után – kiléptek belőle. A demokrata liberálisok, a Traian Băsescu által támogatott Emil Boc kormányfővel az élen kormányon maradtak, az RMDSZ-szel szövetkezve. A kormányfő 2012-ben mondott le, helyét Mihai Răzvan Ungureanu vette át; kormánya 79 napig, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványig volt hatalmon.
Traian Băsescu ekkor arra kényszerült, hogy a nemzeti liberálisokkal szövetkezett szociáldemokraták részéről nevezzen ki miniszterelnököt, Victor Ponta személyében. Kabinetje a választások után megválasztandó új kormányig marad – amelyet, a választási eredmények fényében, feltehetően ugyancsak ebben az összetételben követ majd az újabb kormány.
Maszol.ro

Belföldi hírek
Băsescu tárgyal Brüsszelben
Elutazott tegnap az Európa Tanács (ET) rendkívüli csúcstalálkozójára Traian Băsescu államfő. Az összejövetelen a 28 tagállam vezetői vesznek részt, a napirenden az ukrajnai helyzet megvitatása, Jean-Claude Juncker újonnan megválasztott ET-elnökkel való találkozás és az új külügyi biztos megválasztása szerepel.
Az államfő azt szeretné, hogy erre a tisztségre a keleti államok jelöltjét válasszák meg, másik célja pedig az, hogy Románia megőrizze a mezőgazdasági biztos tisztségét az unión belül. Bár ez a kérdés nincs napirenden, Băsescu kijelentette, hogy erre a feladatra újra Dacian Cioloşt javasolja, és meggyőződése, hogy sikerrel jár, ha a kormányfővel közösen lép fel. Hozzátette: nem mondhatom Junckernek, hogy Ponta nem végezte el a dolgát. Victor Ponta korábban szóvá tette, hogy az államfő ismét megbízatás nélkül indul Brüsszelbe, Băsescu azonban úgy véli, hogy erre nincs szükség, az elnök eleve az országot képviseli. A testvérével kapcsolatos kérdésre válaszolva – a korrupcióval vádolt Mircea Băsescu letartóztatását tegnap ismét meghosszabbították – elmondta: nem sikerült találkoznia vele, de rendkívül sajnálja a történteket. Nehéz helyzetben vagyok, mégiscsak a testvérem, de senki sem áll a törvények fölött – nyilatkozta. Távozása előtt az államfő az Országos Audiovizuális Tanács elnöknőjét és Victor Ponta apósát, Ilie Sârbu SZDP-s politikust is megtámadta, dühödt tiltakozást váltva ki az érintettekből.
A Timok-völgyi románokkal is találkozik Ponta
Kétnapos hivatalos látogatást tesz Szerbiában Victor Ponta kormányfő Aleksandar Vucic szerb kormányfő meghívására. Főként a gazdasági együttműködést elősegítő tervekről folytatnak megbeszéléseket, de más területeken, például a belügyi, környezetvédelmi, idegenforgalmi kérdésekben is keresik a közös pontokat. A találkozó hivatalos napirendjén szerepel annak megvitatása, hogy Románia milyen konkrét segítséget tud nyújtani Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében, és terítékre kerül a miniszterek közötti párbeszéd megerősítése, a Duna-stratégia keretében való együttműködés, illetve a szerbiai román kisebbség helyzete is – tájékoztatott tegnapi közleményében a kormány. Ugyancsak megvitatják a keleti szomszédság helyzetét, illetve a Nyugat-Balkánon az utóbbi időszakban bekövetkezett eseményeket. Victor Ponta Tomislav Nikolići szerb elnökkel és a román közösség képviselőivel is találkozik a Timok völgyében.
Egy adóemelés várható
Lemondott az ingatlan- és gépkocsiadók tervezett emeléséről tegnapi ülésén a kormány. A pénzügyminisztérium honlapján múlt szombaton közzétett és pár óra múlva Victor Ponta utasítására visszavont javaslatot – amely jelentős adóemeléshez vezetett volna – egyelőre elvetették, a kiszivárgott hírek szerint csak a nem lakáscélú ingatlanokért fogják megfejni a tulajdonosokat, akiknek az ingatlan értékének két százalékáig terjedő összeget kell majd befizetniük adóként.
Új kőolajlelőhely a Fekete-tengeren
Új kőolajlelőhelyet fedeztek fel a Fekete-tenger alatt, kis mélységben, amelynek kitermelését 3–4 éven belül meg lehet kezdeni mintegy 100 millió euró beruházással – jelentette be tegnap a romániai OMV-Petrom, az osztrák OMV csoport leányvállalata. A közlemény szerint a próbafúrások során az ókori görög kikötőjéről ismert Istria térségében, a parttól 60 kilométernyire, 2,1 kilométeres mélységben találtak olajat; a tenger mélysége a térségben 50 méter körüli. Az új lelőhelyről – az első becslések alapján – szondánként 1500–2000 hordó olajat lehet majd kitermelni. Az OMV Petrom 2013-ban 78 ezer hordó olajat termelt ki naponta Romániában, ennek 18 százalékát teszik ki a tenger alól felszínre hozott szénhidrogének. Az olajtársaság szakértői szerint jó esély van arra, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzatában további kőolajlelőhelyeket fedezzenek fel. Két éve az OMV Petrom az ExxonMobillal közösen végzett próbafúrások során jelentős földgáztartalékot is felfedezett a Fekete-tengeren. Később erről azt közölték: Románia jelenlegi fogyasztásának csaknem felére elegendő földgázt lehet kitermelni a Fekete-tenger talapzatában felfedezett mélytengeri lelőhelyről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem tudni pontosan, mennyit hoztak a román államnak a privatizációk
Mennyi pénz folyt be a román államkasszába negyed évszázad alatt az állami vállalatok privatizációjából? Erre keresi a választ Andreea Paul liberális párti képviselő, aki szerint tarthatatlan a kérdésssel kapcsolatos információhiány.
A politikus a privatizációval foglalkozó öt intézménytől – a pénzügyminisztériumtól, a gazdasági tárcától, az ipari privatizációs hivataltól, az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóságtól és a számvevőszéktől kért adatokat még augusztus 23-án. Kérdésére mindössze három érintett intézmény válaszolt. A számvevőszék most vizsgálódni kezdett.
A pénzügyminisztérium közlése szerint az államkincstárnál megnyitott számlára 2000 és 2016 júliusa között összesen 21,6 milliárd lej folyt be az állam tulajdonában lévő részvények eladásából. A rendszerváltást követőn jó néhány évről a pénzügyi tárca közlése szerint nem állnak a minisztérium rendelkezésére konkrét adatok, ezekről csaki2000 után készültek nyilvántartások. A minisztérium arra hivatkozik, hogy csak ebben az időszakban nyitottak külön számlát az államkincstárnál a privatizációból befolyó összegek számára.
A pénzügyminisztérium rendelkezésére álló adatok szerint a privatizációban érdekelt közintézmények részéről az államkincstári számlára 2006-ban folyt be a legtöbb pénz az állami vállalatok eladásából. Ekkor 990 millió lej, 2, 250 milliárd euró és 4 millió dollár gyűlt össze részvényeladásokból.
De jelentős összegek kerültek az államkincstári folyószámlára 2004-ben és 2013-ban is. Ekkor 1 milliárd 302 millió lejt, 560 millió eurót és 19 millió dollárt, illetvecsaknem 1,4 milliárd lejt és 186 millió dollárt értek a román állam által eladott részvények.
Ezek az évek tehát sikeresnek mondhatók a privatizációs szempontjából. A lista túlsó végén a 2014. és 2015. év áll, ekkor mindössze 2 , illetve 1 millió euró folyt be államkasszába. Feltehetően a negatív trend folytatódik az idei évben is, hiszen a pénzügyi tárca legfrissebb adatai szerint július végéig nagyon keveset hozott a privatizáció.
A pénzügyminisztérium összesítése szerint egyébként 2000 és 2015 között összesen csaknem 6 milliárd lejt, 3,159 milliárd eurót és 380 millió dollárt hozott a privatizáció az országnak.
A csúcs: a Petrom eladása
A gazdasági minisztérium a privatizációs folyamat egyik legnagyobb sikerének a Petrom kőolajipari vállalat eladását tartja  A tárca alárendeltségében álló Privatizációs és Állami Részesedéseket Ügykezelő Igazgatóság által monitorizált szerződéseks zerint a privatizáció 2003 óta több mint 1 milliárd eurót hozott a román államnak. Ennek az összegnek nem kis része éppen a Petrom osztrák OMV vállalatnak történt eladásából származik, a tranczakció megközelíti a 708 millió eurót.
A gazdasági tárca szerint jó év volt a 2004-es esztendő is, amikor 250 millió eurót hozott a Distrigaz Sud és a Distrigaz Nord privatizációja. A három vállalat eladásából befolyt pénz tehát a gazdasági tárca privatizációs tevékenységéből kapott összegek közel 90 százalékát jelenti.
Az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóság kimutatásai szerint a testület 2006-ben közel 8 milliárd lejes bevételt ért el a privatizációból. Ez az összeg több mint fele az utóbbi 25 évben – 2016-ig – elért bevételeknek, amelyek ebben az időszakban közel 14,42 milliárd lejre rúgtak.
Az Állami Értékpapírokat Ügykezelő Hatóság adatai szerint 1992 és 2016 között összesen 11 198 privatizációs szerződést kötöttek meg, ezek mintegy 75 százalékát az 1996 és 2000 közötti időszakban. A szerződéskötések számát illetően a csúcsévet 1999 jelentette, ekkor 2046 adásvételi szerződést sikerült tető alá hozni, de ilyen szempontból eredményes volt 1998, 1996, 1997 és 2000 is, ezekben az években bőven ezer szerződés fölött sikerült megkötni: 1998-ban 1694-et, 1996-ban 1641-et, 1997-ben 1493-at, 2000-ben pedig 1491-et. A leggyengébb év 1992 illetve 2016-volt, ekkor csupán 1 illetve 2 szerződést véglegesítettek.
Az eladásokból származó összegek tekintetében 1992 óta mindössze két olyan év volt, amikor túllépték az egymilliárd lejt: 2004-ben 1,2 milliárd lej folyt be a privatizációból, a csúcsot pedig magasan a 2006-os év jelentette, ekkor ugyanis 7,95 milliárd lejt hozott a privatizációs folyamat. De ilyen szempontból jó év volt az 1999-es év is, amikor is több mint 895 millió lejes, illetve az 1998-es,az 1997-as és a 2000-es is, ekkor majdnem 773 millió, több mint 548 millió és csaknem 547 millió lej származott privatizációból.
1992 volt a leggyengébb év, amikor  49 ezer lej származott a privatizációból, de az idei esztendő sem bizonyul jónak, hiszen július 30-ig csupán 596 ezer lej folyt be állami részvények eladásából.
B. T. maszol.ro