Jobb tanulmányi eredményekkel végezték a háromszéki diákok a 2008/2009-es tanévet, mint egy évvel azelőtt, de több a lezáratlan és bukott tanuló, nőtt az iskolát elhagyók száma. A háromszéki óvoda- és iskolaigazgatókkal tartott sepsiszentgyörgyi találkozó Fábián Vince, az oltszemi Speciális Iskola nyugdíjba vonuló igazgatója búcsúztatásával kezdődött. Keresztély Irma főtanfelügyelő számszerűen ismertette az elmúlt tanév eredményeit. Tavalyelőtt hatszázzal kevesebb óvodást és tanulót jegyeztek a megyében, mint egy évvel korábban, tavaly alig volt érezhető a csökkenés, idén az óvodások, elemisták és általános iskolások létszáma nem sokat változott, a középiskolában ellenben továbbra is nagy a tanulóhiány, a tervezettnél három IX. osztállyal kevesebb indult. A negatívumok között sorolta a főtanfelügyelő a beruházásokra, fejlesztésekre fordított központi összegek folyósításának teljes leállítását 2009 elejétől. /Fekete Réka: Három középiskolai osztállyal kevesebb (A minőségi oktatásért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Összevonják a sepsiszentgyörgyi speciális iskolát és az oltszemi kisegítő iskolát
Összevonják a sepsiszentgyörgyi speciális iskolát és az oltszemi kisegítő iskolát, erről döntött hosszú vita után a háromszéki önkormányzat. Tamás Sándor tanácselnök szerint azért van szükség erre az intézkedésre, mert az új tanügyi törvény alapján nem működhet önálló pénzügyi intézményként olyan iskola, ahol 100-nál kevesebb tanuló van.
Az oltszemi kisegítő iskolában mindössze 74 diák van, a sepsiszentgyörgyi háromrózsai iskolában pedig 103-an tanulnak. Kulcsár-Terza József polgári párti tanácstag arra kérte a képviselő testületet, ne siessék el a döntést, hiszen az úgyis csak 2012 szeptemberétől lépne érvénybe, addig adjanak esélyt az oltszemi iskolának, hogy gyűjtsön diákot és megmaradhasson önálló intézménynek. Hozzátette: azért ellenzik az intézkedést, mert ezzel szerintük sérül a gyerekek oktatáshoz való joga. Válaszul Tamás Sándor kifejtette: a polgári párti politikus igazságtalanságot állít, hiszen a két intézmény összevonása nem érinti a gyerekeket és pedagógusokat, mindkét intézmény a jelenlegi helyén működik tovább, mindössze az oltszemi iskola könyvelői, titkári és igazgatói állása szűnik meg, mivel ezt a munkát Sepsiszentgyörgyön látják majd el. Elbocsátás sem lesz mivel az oltszemi iskola eddigi igazgatója, az összevont iskolaközpont aligazgatója marad. Végül 21 támogató- és a 7 polgári párti tanácsos ellenszavazatával elfogadták a két tanintézmény adminisztratív összevonását. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

„Maradhassunk meg ott, ahol születtünk”
Magyarkanizsáról, Ormosbányáról, Lupényből, Somoskőújfaluból, Fülekről, Losoncról, Eszenyről, Szalókáról – egyszóval a Kárpát-medence majd minden részéről érkeztek részvevők a 16. Környezetvédelmi Gyermektáborba. Az elmúlt héten Oklándról csillagtúráztak: várakat, természeti ritkaságokat, templomokat látogattak meg, és megismerkedtek a helyi ételkülönlegességekkel is.
Bő másfél évtizede Csillebércen fogalmazódott meg az igény, ahol a Kárpát-medencei környezetvédelmi csoportok konferenciáztak: az egész napos előadások helyett a gyermekeknek szervezzenek terepjáró közös programokat. A következő évben már meg is tartották az első környezetvédelmi tábort – tudtuk meg Molnár Zoltán földrajz-rajz szakos tanártól, aki környezeti neveléssel foglalkozik. A Somosi Környezetnevelési Központ, amely 2001 óta tagja a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ), tizenhat éve szervezi meg a Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermektábort. A szakember nyomatékosította, a Kárpát-medence földrajzi egység, és ezzel együtt környezetvédelmi egység is. A nyári táborozás célja, hogy a fiatalok saját élmény alapján korán ismerkedjenek össze Kárpát-medencei magyar társaikkal. Majd a mai technika mellett tartsák is a kapcsolatot. Akikkel elkezdték a táborozást, már egyetemet végeztek. Saját fia madarászkodik és szakmai kapcsolatokat ápol hasonló érdeklődésű, a táborokban megismert magyar ajkú fiatalokkal, és segítik egymás kutatásait.
A Losonci Máté szlovák nyelvű tábori beszámolóját édesanyja, a felvidéki csoport egyik vezetője fordította magyarra, amit fia magyarul olvasott fel. Néhány éve még alig értette társait, ma már elég jól tudnak egymással beszélgetni – hallottuk a helyi panzióban tartott búcsúesten, ahol közel ötvenen osztották meg múlt heti erdélyi élményeiket. Másfél évtizede járnak ebbe a táborba az Oklándi Elhelyezőközpont gyermekei. Környékünkről elsőként az Oltszemi Elhelyezőközpont kapcsolódott be a környezetnevelési rendezvénysorozatba. Idén mindkét intézmény gyermekei jelen voltak. A délvidéki magyarkanizsaiak kifejezték, bár a nagy melegben fárasztó volt a gyaloglás, örökre emlékezetes marad számukra a Békás-szoros, a Gyilkos-tó látványa, és izgalmas volt a homoródalmási Orbán Balázs-barlang rejtett zugainak felfedezése. Kiemelték a kenyér- és kenyérlángos sütést is. Legjobban a Szent Anna-tó látványa ragadta meg őket.
Cseke Miklós, Oklánd község polgármestere reméli, nemcsak a nagy melegben volt részük, de „meleg fogadtatásban” is a különböző helyszíneken; lesz miről mesélniük. Egy-egy, a község településeit bemutató leporellót ajándékozott a részvevőknek, hogy belekukkanthassanak otthon is. Molnár Zoltán pedig elmondta: idén a tizenhat évvel ezelőtti régi táborlakók maguk szervezik a visszatekintő találkozót. Cseke Rozália bízik abban, hogy visszatérnek majd tájainkra, addig is a Facebookon tartják a kapcsolatot. Orosz Kálmán kárpátaljai pedagógus a kezdetektől bekapcsolódott a határokon átnyúló „vérkeringésbe”. A magyar nyelv irodalmi és tájnyelvi fontosságát emelte ki. Ha most nem teszünk érte, az utódnemzedék már nem fog – vallja Kálmán bácsi, aki negyvenöt évet töltött a tanügyi pályán. Szülőhazájában nem mindenütt vannak szeméttárolók, így azt tudatosítja neveltjeiben: nem csak az államnak, az állampolgároknak is tenniük kell a környezetért. A szülőföldet úgy is kell szeretni, hogy környezeti világunkat óvjuk. Megjegyezte, ha a kárpátaljai szülőknek kellett volna állniuk a költségeket, a gyermekek nem tudtak volna eljutni Erdélybe. A csoport kiválasztásánál elsődleges szempontnak tekintették, hogy a részvevők szeressék a gyalogtúrát, érdeklődjenek a természet iránt, és év közben kapcsolódjanak be a különböző vetélkedőkbe, melyeknek célja, hogy játszva tanulják meg a természethez való megfelelőbb hozzáállást. Értékelte, hogy a tájegységek képviselői ilyen sokszínűen tudják elmondani élményeiket, megköszönve a helybéliek gondoskodását és odafigyelését.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro