Király András államtitkár helyzetelemzője
Közüggyé tenni anyanyelvű oktatásunkat
Király András oktatási államtitkárral az anyanyelvű oktatásunknak az időszerű kérdéseit, az e téren kifejtett törekvéseket, illetve a várható változásokat vettük számba.
Amint előrebocsátotta, az időszerű kérdéseknek a boncolgatása mindenképp szükséges, hiszen e fonalat vissza kell göngyölíteni, mert igazából nem tudták megvalósítani mindazt, amit 2010–2011 táján elképzeltek. Ha az elmúlt évet értékeljük, az eléggé szürkére sikerült olyan értelemben, hogy voltak megvalósítások, de olyan elképzelések is, amelyeket nem sikerült életbe ültetni.
Váltakozó eredmények
Mindenképp pozitívumnak számít, hogy 2-3 évi előkészítő munka eredményeként, Marosvásárhelyen sikerült beindítani a katolikus líceumot, ami komoly eredmény az ottani magyar közösség számára. Ugyanakkor Besztercén nem sikerült az önálló magyar iskolaközpontot létrehozni. A törvény metodológiája értelmében, a létrehozásban döntő szerepe van a helyi tanácsnak, hiszen az működteti a város iskoláit, de szükség van a tanfelügyelőség jóváhagyására is. Az viszont nem jött össze, noha a városi tanácsnak a pozitív döntése megszületett. A sikertelenségben erősen „kilóg a lóláb”, hiszen a helyi tanács ülésvezetője a főtanfelügyelő asszony volt, aki pontosan tudta, hogyan kell megfogalmazni egy kedvező tanácsi határozatot, olyan módon, hogy az Oktatási Minisztérium ne fogadhassa el. Vagyis, a tanácsi határozat jegyzőkönyve tele volt feltételes móddal, az iskola működésére vonatkozó hibás megnevezésekkel, de a Minisztériumban is kicsúszott az időből, ezért mikorra hozzájuk eljutott, kijavították a hibákat, de Besztercén már nem tudtak egy döntőképes városi tanácsülést összehozni, mert egyes tanácsosok a távolmaradásukkal bojkottálták. Annak ellenére, hogy Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ-nek helyettes főtanfelügyelője, a városi tanácsban két képviselője van. Ha viszont nem találnak támogató partnereket, bármennyire is aktív a két tanácsos, nem tud keresztülvinni egy ilyen kényes határozatot. Természetesen nem adják fel, annál is inkább, mert az új évben, amikor a jelenlegi kormány a munkájába politikamentességet próbál bevinni, talán sikerülhet.
Sikeresnek mondható a hosszas, kemény küzdelem, amit az oktatási törvénynek a kisebbségi oktatásra vonatkozó, létszám alatti osztályok engedélyezésének a betartása érdekében folytattak. E módszertant addig gyúrták, amíg a törvénybe bekerült, hogy a jelzett osztályoknak a jóváhagyásában a kisebbségi államtitkárság mondja ki a döntő szót, miniszteri rendelettel. Természetesen, ehhez nagyon sokat kell beszélgetni, aminek a jóvoltából tavaly országos szinten 236 osztályt sikerült megmenteni, köztük sok Arad megyeit is. A tanügyi törvénynek van egy olyan kitétele is, hogy a diáklétszámhoz köti a kiutalt pénzt, ami egyenlő a diáklétszám és a fejkvóta szorzatával. Ebben viszont nincsenek benne a minőségi szorzók, amit minden alkalommal, minden miniszternek elmondnak. Azzal együtt, hogy a törvényben szerepel: állandóan figyelembe kell venni a minőségi, a nyelvi szorzókat, a földrajzi elszigeteltséget, illetve a létszámkérdéseket. Egyetlen dolgot, az éghajlati tényezőt, illetve a városi vagy falusi környezetet veszik figyelembe. Mert a kisebbségekre is van egy 0,2-es szorzó, ami nem elég. Mindezzel nem akarja a bizonyítványt magyarázni, de a korrektségért el kell mondania: számos megyei tanfelügyelőséggel nagyon jól együtt tudnak működni, ezért Király András inkább a segítőkészséget tapasztalja, csakhogy azok is menekülnek a pénzügyi kérdésektől.
A rendszer működésének egyáltalán nem használ, hogy 2010 óta a nyolcadik miniszter vezeti a tanügyet. Közülük csak két miniszter volt, akik 2-2 évet dolgoztak, a többiek olyan rövid ideig töltötték be a tisztséget, hogy nem tudtak érdemben dolgozni. Az elmúlt év új miniszterrel kezdődött, és ugyancsak újjal végződött is. A jelenlegi kormány is tudja: egy éve van, ezért valójában semmi komolyhoz nem foghat, mert kifut az időből, ráadásul nem tapasztalható egymásra épültség, vagyis tovább vinni az előd által elkezdett munkát.
Az elmúlt miniszterrel elkezdődött a versenyvizsgák bevezetése, ezért a főtanfelügyelők nagyjából rendben vannak, következnek a helyettes főtanfelügyelők második vizsgái, majd jön a nagy gond, az iskolaigazgatók versenyvizsgái. A tanügyi törvényben az is benne van, hogy a tanfelügyelőségek, az iskolák vezetésében nem lehet figyelmen kívül hagyni a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségeknek az akaratát. Tehát majd meg kell értetni, hogy a kisebbségi csoportok igazából nem pártok, hanem érdekvédelmi szervezetek.
MOGYE-ügy
 A MOGYE-ügyre vonatkozó kérdésre az államtitkár elmondta: az is megmozdult, noha két nagy gond van vele. Nagyon rossz egyetemi kartát fogadott el Funeriu idején a kormány. Későn jelezték, ezért a karta kifutott a 30 napból (a közvitára előírt periódus – szerk. megj.) tehát életbe lépett. A sok-sok egyeztetés eredményeként, a magyar nyelvű általános orvosi kart akkreditálták, majd a gyógyszerészetit is. Maradt a fogorvosi kar, amelyen azonban olyan kevés hallgató van, hogy az oktatók nem kérnek külön akkreditálást. Legnagyobb gond, hogy az Egyetem román többségű szenátusa nem fogadja el a tanügyi törvény meghatározását, miszerint az akkreditált szakoknak járnak a kutató-oktató intézetek. Azoknak viszont van pénzügyi biztonságuk, ami meghatározza a személyzetet, az állásokat. Mivel a szenátusban a magyarok 25%-ot tesznek ki, válaszul az üléseket bojkottálják, ami talán jól mutat kifelé, csakhogy kimaradnak a döntésekből. Mivel a mostani miniszter felsőoktatásban, kutatásban dolgozik, megpróbálják vele tisztázni a MOGYE akkreditált szaka körüli törvénytelenséget. Az arányoknak megfelelően kellene elosztani a fizetéses helyeket, miközben a valóságban általános osztályzat szerint juttatják fizetéses helyekhez a felvételizőket.
Tankönyv-gondok
 Visszatérve a közoktatáshoz, ott komoly gondot okoz a tankönyvek kérdése, ami jelenleg úgy működik, hogy egy-egy tankönyvíró csoport a kiadó közvetítésével viszi piacra a tankönyveket. Ilyen helyzetben a magyar tankönyvek hátrányban vannak, hiszen évente csupán 10-12 ezer darabot lehet nyomtatni a 180-200 ezer román tankönyvhöz viszonyítva. A helyzetet súlyosbítja Pricopie volt miniszter döntése, miszerint a magyar tankönyveket a jóváhagyás érdekében szó szerint le kell fordítani az állam nyelvére, a kiadó költségére. Ez viszont rengeteg akadályba ütközik, különösen a specifikus tantárgyak estében.
A tankönyvek reformja idén a IV. osztályos könyvekhez jut el, jókora csúszással. Ilyen feltételek között, a tanterv alapján a régi könyvek használatával lehet tanítani. Ezenkívül digitális, interaktív tankönyveket is el kell készíteni, ami további bonyodalmakkal jár, hiszen az ország mintegy 163 ezer iskolájának a többsége nem rendelkezik a hozzá szükséges felszereltséggel.
Mivel a Minisztériumon belül a kisebbségi államtitkárságnak sokrétű a feladatköre, hozzá tartozik a parlamenti munka is, amit folyamatosan jól oldanak meg, jó kapcsolataik vannak a frakciókkal, a csoportokkal. Sikernek tekinthető, hogy a Minisztérium által támogatott, jelentős tantárgyversenyeket szervezhetnek. Ilyen például a Kárpát-medencei Matematikaverseny, illetve a Nemzetközi Magyar Nyelv és Irodalomverseny. Ezek mellett, idéntől rendszeresíteni kívánják a Magyar Iskolák Diákolimpiáját, aminek az ötletgazdája az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMPSZ.
Sikerült előrelépni a csángóoktatás területén, ugyanis a Kisebbségi Államtitkárság, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és az RMPSZ között megegyezés született, hogy a csángó-magyarok gyermekeit tanító pedagógusokat hivatalosan bevitték a rendszerbe. A fakultatív jellegű csángóoktatást 700-as diáklétszámmal vették át, manapság a számuk 2000 körüli.
Mindent egybevetve, Király András úgy érzi, az anyanyelvű oktatásban sikerült eredményeket elérni, de hiába szerveznek e tekintetben bármi építő jellegűt, ha azt a magyarsággal nem tudják közügyként elfogadtatni. Vagyis hiába szerveznek egy-egy városban egyetlen központi iskolát, ha a peremkerületekből a diákokat, utazási nehézségek miatt, nem viszik oda a szüleik. Ugyancsak sikeresnek lehet tekinteni az anyanyelvű szakoktatás beindítását, ami nagy hiánya volt az oktatási törvénynek. Manapság hároméves szakoktatás működik, de csupán azokban a megyékben, ahol nagy számban élnek magyarok. Szórványban ez nem működik, ezért egyetlen megoldás lehet számukra a kistérségek szerinti szakoktatás beindítása, szélesebb szakmai palettával.
Ha viszont van egy bizalom az anyanyelvű oktatás iránt, amelyről nem csak beszélünk, hanem a szülőkkel karöltve, komolyan teszünk is érte, van jövője, még sokáig jól működtethető – zárta évértékelőjét, helyzetelemzőjét Király András oktatási államtitkár.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Készülnek az új kerettantervek
Jó lenne a program, mert erősíti az interdiszciplináris jelleget 
Megjelent az Oktatási Minisztérium honlapján az 5–8. osztályosoknak javasolt kerettantervek három változata, amelyeket január 23-ig online is véleményezni lehet, de az iskoláknak január 21-ig kell megvitatniuk tantestületi tanácskozásokon, kikérve a szülői bizottságok véleményét is, majd eljuttatniuk álláspontjukat a tanfelügyelőségre, az pedig a maga során a minisztériumba.
Az iskolákban már megkezdődött a tantervek közvitája, amelyek újszerű mivoltát a minisztérium abban látja, hogy a számítógépes készségek, az állampolgári jogtudatosság hangsúlyozott fejlesztését, de pályaválasztási, életvezetési és gazdasági-vállalkozói alapismeretek oktatását teszi lehetővé.
A három változat közös vonása, hogy a románórák számát eggyel csökkentené, heti 5-ről 4-re, a latin órát kivenné a programból. Egyébként van olyan variáns, amely a humán tantárgyak, másik pedig a természettudományos szemléletet erősítené, például a fizika és kémia már ötödikben való tanításával. Az opcionális tanárgyak megválasztásával elviekben szabadsága is lenne egy-egy iskolának a maga értékrendje szerint alakítani az órarendet, de nem hangzik túl jól, ha nyolcadikban a heti egy óra alapvető fontosságú testnevelésen kívül – ami rendkívül kevés – a másodikat már csak ide lehetne beiktatni.
Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatónője véleményét kértük az új kerettantervekkel kapcsolatban, amelyeknek – a fentiek mellett – mégis legfőbb hiányosságuk, hogy az anyanyelv oktatását és a magyarság történelmét mint plusz terhelést (óraszámot) teljességgel mellőzik. De nemcsak ez az egyetlen bibircsók a szép teórián.
– Zavar, hogy az egyik változat a rajzot, illetve zenét veszi ki a programból 5.-ben és 8.-ban, holott egyik a finommotorikus képességeket fejleszti, de mindkettő a kreativitást, ami fokozottan fontos (lenne) – húzta alá az igazgatónő. – Jó lenne a program, mert erősíti az interdiszciplináris jelleget, de egészében véve kompetenciát mérne, miközben a tantárgyak, a tankönyvek zöme lexikális tudással tömi a diákok fejét. 
A magyar nyelvű oktatásban azonban a tankönyvek krónikus hiánya a legnagyobb probléma, illetve a román tankönyvek jellege, főleg 7. és 8. osztályban és tovább a középiskolában, amelyek teljesen azonosak a román anyanyelvűeknek írottakkal, és ez nagy hátrányba hozza a magyar tanulókat. 
– Még ennél is súlyosabb, hogy a költségvetési keretet, a tanárok fizetésalapját ehhez az elméleti tantervhez szabják, így a székely megyékben, ahol főleg a falvakon kis létszámú osztályok vannak, a kért kötelező leépítések a nagy iskolákat fogják elsősorba sújtani. Nem lesznek csoportbontások az idegennyelv-csoportokban, nem lehet a szakköröket vezető tanárokat megfizetni – sorolta a hiányosságokat Kondor Ágota.
A 15 év után megújítandó kerettanterveket bárki megtalálja és véleményezheti az Oktatási Minisztérium www.edu.ro honlapján egy kérdőívet kitöltve. A három változat valamelyike a 2017/2018-as tanévben lépne érvénybe.  
Bodor Tünde. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyi iskolák is bezárnak hétfőn a havazások miatt
Bukarestben és nyolc déli, dél-keleti megyében teljes egészében, további nyolc megyében pedig részben szünetel az oktatás hétfőn a kiadós havazások és a hófúvások miatt – közölte hétfő este az oktatási minisztérium.  Erdélyben Fehér megye néhány iskolájában lesz tanítási szünet.
A minisztérium tájékoztatatása szerint a tanítási szünet az érintett megyék felsőoktatási intézményeire nem vonatkozik. A tárca szóvivője, Mirabela Amarandei elmondta, az elmaradt órákat a későbbiekben be kell majd pótolni a közoktatásban.
Vasárnap 18 órakor visszavonták a narancssárga jelzésű hóriadót az eddig érintett megyékben, Románia nagy részében azonban hétfő estig sárga jelzésű riadó marad érvényben. Mint korábban beszámoltunk róla, vasárnap a havazás az ország felébenjelentősen megnehezítette a közlekedést.
Az esti híradások szerint az A2-es autópálya egy része és további 18 országút egyes szakaszai voltak lezárva a forgalom elől. A vasúttársaság 39 járatot törölt, a vonatok hatalmas késésekkel közlekednek. A bukaresti Otopeni repülőtéren négy járat nem szállt fel a hó miatt, a gépek nagy késésekkel indulnak.
A viharos erejű szél miatt összesen öt megyében akadozik az áramszolgáltatás, több tucat település maradt elektromos energia nélkül. A konstancai kikötő egész vasárnap zárva volt, délutánig a vonatok sem indultak el a vasútállomásról. maszol.ro

Közvitán a kerettanterv
Megszűnik a magyar történelem oktatása? 
Január 23-ig közvitán van az új, szeptembertől esedékes kerettanterv. Három változat van, de mindháromban közös: a 6–7. osztályban csak heti egy történelemóra lehet, ami azt jelenti, hogy a magyar történelem tanítása, aminek jogát hosszas küzdelem után sikerült kiharcolni, most megszűnik – hívta fel szerkesztőségünk figyelmét egy olvasó. Király András államtitkárnál érdeklődtünk.
A helyzet nem jó, de ennyire nem is rossz – világosított fel Király András.
– A magyar történelemórát nem törölték el, ugyanis a minisztérium honlapján közvitára bocsátott tervezet az „alapnak” számító román tannyelvű oktatás tervezett óraszámait részletezi, ha megfigyeli, az anyanyelvórák is hiányoznak. Ez a dolog jobbik fele. A rosszabb az, hogy a magyar, illetve más, a romántól különböző anyanyelvű tanulók specifikus óráit majd ennek véglegesítése után hozzáteszik, azaz ezek az órák „nettóban” pluszban lesznek – magyarázta az államtitkár.
Király András azt mondja: a gond az, hogy az állandóan cserélődő miniszterek miatt (2010 óta nyolcat számlált meg) gyakorlatilag nem történt meg a régóta tervezett tantervi reform, azaz, hogy az új tanügyi törvény értelmében a tananyag szellősebb, érthetőbb, gyakorlatiasabb, taníthatóbb legyen.
– Arról volt szó, hogy csökken a tananyag mennyisége, hogy alkalmazható és érthető tudásanyag kerül a tantervbe. Minthogy azonban minden minisztercsere hónapokra megbénította a folyamatot, amit jó esetben folytattak, de a legtöbb esetben elölről kezdtek, a tantervi reform egyszerűen nem valósulhatott meg – mondja Király András.
Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert másként a magyar gyerekek specifikus órái csak pluszban kerülhetnek be az óratervbe. Nem kérhetem azt, hogyha az 5–8 osztályos román gyerekeknek két idegen nyelv a kötelező, akkor a magyaroknak csak egyik legyen az, s helyette, mondjuk, magyar vagy történelemórája legyen. A megoldás az lenne, hogy a tananyag legyen kevesebb, hogy a gyerek – ha már sokat ül az iskolában – legalább ne legyen fáradt. A tananyag csökkentése a román gyerekeknek sem „ártana meg”, hiszen ha évente, országszerte, a nyolcadikos gyerekek 40 százaléka elbukik a képességvizsgán, akkor lehet, hogy nem a tanulókkal van a baj, ám erről évek óta nem tudom meggyőzni kollégáimat – állítja Király András.
Az államtitkár attól tart, hogy a fent említett okok miatt a tantervet kidolgozó Országos Nevelésügyi Intézet munkatársai egyszerűen nem lesznek képesek 2018-ra, amire a tanügyi reformmal indult elsősök „odaérnek”, elkészíteni az 5–8 osztályos curriculumot. Véleménye szerint nagy kavarodást okozna, ha ez nem készülne el időben, de ennél sokkal károsabb lenne az, hogyha egy rosszat csinálnának, és azzal indítanák a gimnáziumi ciklust, hiszen erre épül majd a líceumi tagozat alaptanterve. 
Király arra biztatja a pedagógusokat, hogy tanulmányozzák, és szóljanak hozzá a publikált tervezethez. Határidő: január 23. 
Erdély András. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bezár az étfalvi iskola – Fogynak a gyermekek a háromszéki falvakban
Háromszéken legalább harminc olyan óvoda és iskola működik, ahová három-négy óvodás jár, és egyetlen összevont osztályban tanul nyolc-tíz diák. Bár pénzügyi szempontból nehéz fenntartani ezeket, a megyei tanfelügyelőségnek nem áll szándékában bezárni egyetlen óvodát, iskolát sem, de ahol nincs gyermek, ott az oktatás magától megszűnik. Az étfalvi óvoda már korábban bezárt, szeptembertől az Árva Bethlen Kata Elemi Iskola kapujára is lakat kerül.
A megye iskolahálózatában jövő tanévtől bekövetkező változásokról Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta, bár sem az oktatási minisztérium által megszabott álláskeret, sem a költségvetés nem elegendő, támogatják a kis létszámú egységek működését is, mert ha egy településen megszűnik az iskola, kevés az esély arra, hogy fiatalok telepedjenek oda.
Falvaink életképessége az oktatás meglététől és a gazdasági lehetőségektől függ, ezért a végsőkig ki kell tartani a kis iskolák mellett – véli a főtanfelügyelő, de az étfalvi iskolát már nem lehet megmenteni, mert a jelenlegi negyedikesek szeptemberben elhagyják az elemit, és Gidófalván tanulnak tovább, utánpótlás pedig nincs. A tanító címzetes pedagógus, elhelyezése kötelező, azt ellenben még nem tudni, hogy ősztől hol fog tanítani.
A komollói Erdősi Sylvester János Elemi Iskolában is, ahol jelenleg az előkészítőtől negyedik osztályig tizenketten tanulnak, ősztől felfüggesztik az oktatást, a diákokat iskolabusszal szállítják a rétyi Antos János Általános Iskolába – tájékoztatott Kiss Imre, aki szerint a komollói gyermekek ezzel csak nyernek, mert a községközpontban minden évfolyamon önálló osztályok fognak működni.
Hosszú a sora a kis létszámú iskoláknak, ahol az összevont osztályokban tanítóknak óriási többletmunkát kell végezniük, őket segítik azzal, hogy tavasszal továbbképző tanfolyamot szerveznek számukra, ami által ezekben az osztályokban is növelik az oktatás színvonalát – közölte a főtanfelügyelő. Jövő tanévtől néhány formai változtatásra is sor kerül: a papolci iskola elveszíti jogi önállóságát, a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskolához csatolják, a sepsiszentgyörgyi 3-as óvoda a Benedek Elek Napközi Otthon részévé válik, a megyeközponti, ugyanabban az épületben működő Pinokkió és Hamupipőke óvoda és napközi otthon ezentúl csak Pinokkió néven szerepel, újra kinyit a kézdivásárhelyi 3-as óvoda, és a Molnár Józsiás Általános Iskolához tartozó oroszfalusi elemi iskola külön egységként (de nem pénzügyi központként) szerepel ezután a hálózatban.
Az új tanévben Háromszéken háromszáztizenhárom állami oktatási egység (a jelenlegi háromszáztizenöt helyett) és a kézdivásárhelyi magán egészségügyi technikum fog működni hetvenkilenc (eggyel kevesebb, mint idén) pénzügyi központtal.
Fekete Réka
Háromszék. Erdély.ma

Igénylik a vallásoktatást
A háromszéki diákok 91,73 százaléka kérte folyó tanévben a vallásórát, de már megkezdték az igénylések begyűjtését jövőre is, mert a pedagógusok versenyvizsgája, az áthelyezések előtt tudni kell, hogy a különböző felekezetű vallástanárok hol és hány csoportban fognak tanítani szeptembertől – közölte Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.
Szerinte a kérelmezők magas aránya vidékünkön egészséges, keresztény magatartásra vall. Az oktatási minisztérium tavaly tanév közben módosította a szabályozást, 2015 márciusától nem azoknak a szülőknek kell kérést benyújtaniuk az iskolában, akik szeretnék, hogy gyermekük ne vegyen részt a vallásórákon, hanem azoknak, akik egyetértenek a vallásoktatással. Annak ellenére, hogy az egyházak a változtatással nem értettek egyet, mert attól tartottak, ha minden tanév elején kérni kell az órákat, lesznek szülők, akik elfelejtik, elhanyagolják, a szaktárca a módosítást tavaly júniusban törvénybe foglalta. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megoldódni látszik az oktatási probléma
Visszakozott a Bihar megyei főtanfelügyelő: végül mégis annyi magyar tannyelvű ötödik és kilencedik osztályt indítanak a megyében, amennyire szükség lesz.
A Bihar Megyei Főtanfelügyelőség csütörtök délutáni igazgatótanácsi ülésén döntöttek a jövő évi beiskolázási tervről, amelyet felküldtek jóváhagyásra az Oktatási Minisztériumnak. Korábban Biró Rozália RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta lapunknak, hogy Alin Novac-Iuhas megyei főtanfelügyelő nem hajlandó figyelembe venni a magyar oktatási intézmények igényeit, és sokkal kevesebb magyar tannyelvű kilencedik és ötödik osztály indítását javasolta annál, mint amennyire igény lenne. A csütörtöki igazgatótanácsi ülés után azonban már azt nyilatkozta a Bihari Naplónak a megyei főtanfelügyelő, hogy annyi magyar kilencedik osztály indítására tett javaslatot a tanfelügyelőség a következő tanévre, amennyit a magyar oktatási intézmények igényeltek. A főtanfelügyelő tudatta, hogy az idén Bihar megyében magyar tagozaton 1158 diák végez nyolcadik osztályban, ezért a következő tanévben negyvenegy líceumi és szakközépiskolai kilencedik osztály fog indulni huszonnyolcas osztálylétszámmal számolva. A következő tanévben induló ötödik osztályok tekintetében is annyi osztály fog indulni, amennyit az iskolák kértek, tette hozzá. Novac-Iuhas hangsúlyozta, hogy a beiskolázási terv mind a leendő ötödik, mind pedig a leendő kilencedik osztályok megalakítása tekintetében a tanügyi törvény 63. paragrafusára alapoz, amely az iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszámára vonatkozik.
Elegendőnek ígérkezik
A továbbiakban Kéry Hajnal, megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott, aki elmondta, hogy az említett paragrafus értelmében általános iskolában minimum tizenkét gyerekkel lehet osztályt létesíteni, a középiskolában pedig minimum tizenöt fős kell legyen az osztálylétszám. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó paragrafus kimondja azt is, hogy az említett minimális létszámok alatt csak minisztériumi engedéllyel indítható osztály. Kifejtette továbbá, hogy a magyar iskolák Nagyváradon tizenhat ötödik osztály beindítását kérték, és végül ez a szám került be a beiskolázási tervbe is. Mint Kéry Hajnal elmondta, Váradon az idén 329 diák végez negyedik osztályban, és hozzájuk adódik még további 23 diák, akik Nagyvárad környékén végeznek negyedikben, viszont azokon a településeken nincs magyar tannyelvű általános iskola, így ők legközelebb Nagyváradon tanulhatnak tovább magyar nyelven. A kért tizenhat ötödik osztály elegendő ahhoz, hogy a váradi és Várad környéki magyar negyedik osztályosok jövőre magyar nyelvű osztályban tanulhassanak tovább. Kérdésünkre válaszolva Kéry Hajnal hozzátette, hogy Bihar megyében a városokban és azokban a nagyobb településeken, ahol eddig is volt magyar tannyelvű általános iskolai oktatás, ott jövőre is biztosítottak az ötödik osztályok.
Nyomásgyakorlás
Arra a kérdésünkre, hogy ezek után okafogyottá vált-e a Bihar megyei RMDSZ-es honatyák beadványa az oktatási minisztériumhoz, amelyben mintegy négyezer ötszáz szülő aláírásával alátámasztva kérik, hogy a magyar oktatási intézmények igényei szerint hagyják jóvá a Bihar megyei beiskolázási tervet Kéry Hajnal azt válaszolta, hogy a beiskolázási terv még nincs jóváhagyva. Hozzátette, hogy a Bukarestbe felkerült beiskolázási terv megfelelő, kielégíti a Bihar megyei magyar diákok igényeit, és bizakodni lehet abban, hogy nem fognak a minisztériumban módosítani rajta negatív értelemben. Kéry Hajnal jelezte azt is, hogy a csütörtöki igazgatótanácsi ülés előtt egy nappal még sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet, hiszen a kilencedik osztályok esetében öttel, ötödik osztályok esetében pedig hárommal kevesebb magyar osztály beindítása szerepelt a tanfelügyelőség elképzelései között ahhoz képest, mint ami végül a terve belekerült.
Pap István. erdon.ro

Sok mindent elveszíthet Victor Ponta a doktori címmel együtt
Már csak napok kérdése, hogy az oktatási minisztérium visszavonja Victor Ponta csalással szerzett doktori címét. A volt miniszterelnök sok mindent elveszíthet a titulussal együtt.
Az Egyetemi Bizonyítványokat, Okleveleket, Címeket Hitelesítő Országos Tanács megállapítása szerint Victor Ponta volt miniszterelnök plágiumot követett el a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság című doktori disszertációja megírásakor. A doktori címet – a plágiumot követően – 2003 júliusában nyerte el. Victor Pontának még néhány nap áll a rendelkezésére a plágiumvád megfellebbezéséhez, bár – jogi szakemberek szerint – nagyjából annyi esélye van, mint a bírói ítéletet megóvó labdarúgóknak. A doktori cím visszavonásának viszont komoly következményei lehetnek a volt kormányfőre nézve.
Kizárják az ügyvédi kamarából?
A doktori cím visszavonása nem csak a jövőre nézve fejti ki hatásait, de következményei vannak a múltra vonatkozóan is. A titulus elvesztése után az érintett személynek – legalább is elvileg – vissza kell fizetnie minden olyan összeget, amelyhez a doktori címnek köszönhetően jutott, illetve le kell mondania az „áldoktori” címmel elnyert tisztségekről. Mindez viszont nem automatikusan történik, a juttatásokat folyósító intézmények mindegyikének külön-külön vissza kell vonnia a kedvezményeket, illetve kérnie kell a korábban kifizetett összegek megtérítését.
Az egyik legnagyobb szankció Victor Ponta részére az lehet, hogy kizárják az ügyvédi kamarából és nem gyakorolhatja többé ezt a hivatást. Ezt a lehetőséget a Bukaresti ügyvédi kamara tanácsának kell megvitatnia. A kizárás alapját az adhatja, hogy Victor Ponta a doktori cím birtokában vizsga nélkül nyert felvételt a kamarába.
A Bukaresti ügyvédi kamara dékánja, Ion Dragnea nem zárkózott el Victor Ponta ügyvédi minőségének felülvizsgálatától – de a döntés előtt a minisztériumnak értesítenie kell őket a doktori cím visszavonásáóól. Azt elismerte, hogy az ügyvédi kamara maga is beindíthatja a vizsgálatot az ügyben, ez valamikor júliusban vagy augusztusban történhet meg.
Dragnea hozzátette, hogy a döntés nem lesz könnyű feladat, mert elmarasztalás esetén megkérdőjeleződik valamennyi, Victor Ponta által aláírt dokumentum, jogtanácsosi irat, valamint azok összes jogi következménye. A kamarából történő kizárás is eléggé bonyolult folyamat, az vonatkozó törvénykezés meglehetősen korlátozó, és a plágium vádja vagy bebizonyítása nem is szerepel a kizárás kritériumai között.
Monica Macovei volt igazságügyi miniszter egyébként már 2015-ben felszólíotta a Bukaresti ügyvédi kamarát Victor Ponta kizárására, mivel plágiummal elnyert doktori címe miatt vizsga nélkül tagja lehetett a testületnek. Ekkor azonban még hivatalosan nem állapították meg, hogy lopta doktori disszertációját.
Csak mellékesen: Victor Ponta Raspundere in dreptul international umanitar címmel megjelent könyve az eredeti harminc lej helyett kilenc lejre esett vissza a könyvesboltokban a botrányt követően.
Egyetemen sem taníthat
A doktori cím megvonását követően Victor Ponta elvesztheti felsőoktatási intézményekben sem oktathat többé, ehhez ugyanis szükséges a doktori cím. A volt miniszterelnök a 2015-2016-os tanévben a Román-Amerikai Egyetemen tanított. Az egyetem szenátusának most döntenie kell arról, hogy a jövőben igényt tart-e vagy sem a szolgáltatásaira. A felsőoktatási intézmény honlapján ott szerepel egy korábbi tanár esete, akinek munkaszerződését plágium miatt bontották fel. Az egyetem illetékesei eddig még nem nyilatkoztak arról, mi lesz a továbbiakban Victor Ponta sorsa.
A doktori cím elveszítésével Victor Pontának elvileg vissza kellene fizetnie a doktorátusi címmel járó 15 százalékos bérpótlékokat is. De ez esetben is a munkaadónak kell beindítania az eljárást és visszakövetelnie az immár jogtalanul kifizetett összegeket. Az még nem világos, hogy Victor Ponta miniszterelnökként is megkapta-e a 15 százalékos fizetés-kiegészítést. Utóbbi vagyonnyilatkozataiban Victor Ponta nem számolt be egyetemen szerzett jövedelmeiről.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Közel 45 ezer óvás
Az oktatási minisztérium összesítése szerint 44 399 diák (közel hatezerrel kevesebb mint tavaly) nyújtott be óvást az érettségin elért eredményei kapcsán.
Mint ismert, a vizsgák eredményét kedden függesztették ki a középiskolákban. A szaktárca közlése szerint a legtöbben, szinte 18,5 ezren a román írásbeli dolgozatuk újrajavítását kérik. Ezen túl 13,5 ezer tanuló a szaktantárgy vizsgán (matematika vagy történelem) szerzett jegyeket növelné. Szintén jelentős számú óvás érkezett a választható tantárgyak esetében. Összesen 12 ezer körül. Az anyanyelvi írásbeli vizsga eredményén 471-en változtatnának. A dolgozatokat július 13. és 15. között javítják újra, az eredményeket pedig 16-án hozzák nyilvánosságra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bolyai Nyári Akadémia Nagyváradon is
Huszonnegyedik alkalommal rendezi meg idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Erdélyben a Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA). „A modern pedagógus – megváltozott szerepek és készségek. A változtatás módszerei” fő témában zajló háromhetes képzésről Pöllnitz Ilona programkoordinátor beszélt lapunknak.
Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő RMPSZ alapítóinak jóvoltából megszülető BNYA július 11-én indult, hogy Erdély különböző helyszínein képezzen tovább hazai oktatókat és pedagógusokat. Az akadémia sikerességét hosszú élete, a megrendezése iránt tanúsított igényt pedig a túljelentkezések bizonyítják.
A július 31-ig tartó képzés első hetében (július 11-16) óvónők és tanítónők számára öt szekció működött (Csíkszeredán, Szovátan, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Szörényváron). A most zajló második hét (július 18-23) általános és középiskolai tanárokat tömörít Válaszúton, Szovátan, Csíkszeredában, Nagyváradon, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen, míg a harmadik héten (július 25-31) szintén általános és középiskolai tanárokat Nagykárolyban, Szovátan, Nagyváradon, Gyulafehérváron és Kolozsváron. A szakok szerint leosztott programok várhatóan közel 600 pedagógust mozgatnak meg az országban, és évről évre egyre többen iratkoznak be. A résztvevők, akik oklevéllel távoznak, az évente kiválasztott témában megírt záródolgozatuk és a szükséges dokumentáció leadásával lehetőséget kapnak arra, hogy az elvégzett képzést akkreditálják számukra. Az Oktatási Minisztériummal való megegyezésnek köszönhetően az RMPSZ negyedik alkalommal teszi lehetővé, hogy a BNYA dolgozatai – körülbelül 500-550 leadott munkáról van szó – minősítésük után tíz kreditpontban részesüljenek. Pöllnitz elmondása szerint „az Akadémia az alternatív, a hagyományostól eltérő oldalát használja ki a képzési lehetőségnek, hozzájárulva ahhoz, hogy a tanárok ötévente összegyűjtendő 90 akkreditált pontszámához pótoljanak valamicskét, és a számukra kötelező továbbképzésben ennélfogva nagyon hasznosnak bizonyul.”
A képzés idejére vendégül látott 93 oktatói kar idén fele-fele arányban magyarországi és hazai képzőintézmények és egyetemek előadóiból áll.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyar–román iskolai „összeférhetetlenség” Vásárhelyen
Egyre kevésbé fér meg egy épületben a Marosvásárhelyi Unirea és a római katolikus gimnázium. A román főgimnázium feljelentette a szaktárcánál a magyar tanintézetet, megkérdőjelezve annak létjogosultságát.
Az Oktatási Minisztérium ellenőrző bizottsága vizsgálja Marosvásárhelyen a tavaly önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratait – közölte az Agerpres. Az MTI által idézett hírügynökség szerint a szaktárca azt követően lépett, hogy a magyar tannyelvű felekezeti iskola teremhasználati vitába keveredett az egyházi épületen vele osztozó, román tannyelvű Unirea főgimnáziummal, mely korábban egyedül használta az időközben a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant.
Az Agerpres szerint korábban Maros megye prefektusa is közvetíteni próbált a két iskola között kialakult „feszült helyzetben”, mert a felekezeti iskola és az RMDSZ több politikusa az „eredeti egyezséget figyelmen kívül hagyva” osztálytermek felszabadítására szólította fel az Unirea főgimnáziumot. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka – aki a Marosvásárhelyi önkormányzatot képviseli az iskola igazgatótanácsában – a hírügynökségnek azt mondta: a tanfelügyelőség jogtalanul adta át az Unirea több osztályát a katolikus iskolának, hogy annak gyereklétszámát 300 fölé „nyomja”. A magyar ügyekben nem először gáncsoskodó Bretfelean szerint emiatt az – egyébként az egyik legrangosabb vásárhelyi román iskolának számító – Unirea gimnázium léte került veszélybe.
Nem tartanak a vizsgálattól
A kommunizmus idején államosított épületegyüttest 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. Marosvásárhelyen ugyanabban az évben a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium termeiben indult be a katolikus oktatás. Az intézmény a 2015–2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus gimnázium megalapításáról hozott tanácsi határozatot.
Az Unirea a katolikus iskola felszámolásától reméli a teremvita megoldását, ezért küldött a minisztériumhoz az egyházi iskola létjogosultságát megkérdőjelező feljelentést – magyarázta az MTI-nek Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium (RKTL) igazgatója, hozzátéve, hogy nem tart a vizsgálattól. Felidézte: az egyház azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló felekezeti iskolát is működtet.
Románokat hoznának a magyarok helyébe
Az egyháznak egyébként 2009-ben lejárt az a törvényi kötelezettsége, hogy a visszaszolgáltatott épületben helyet adjon az ott működő állami iskolának. A 2014-ben húsz évre aláírt új bérleti szerződés mellett az egyház egy 2019-ig szóló felhasználási szerződést is kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozzák, hogyan osztják el a tantermeket az Unirea és a katolikus tanintézet között.
Ezt a megállapodást az borította fel, hogy az Unirea lemondott magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályairól, és magyar középiskolai osztályairól, amelyeket viszont – a tantermekkel együtt – a felekezeti iskola vett át. Ezek helyett az Unirea további román osztályok indításával igyekezett megtartani, sőt növelni gyereklétszámát, és ezért támadt a teremhiány, magyarázta Tamási Zsolt. Így néhány éven belül kifutnak a magyar osztályok és megszűnik a kétnyelvű oktatás az Unireában, de „ezt a döntést ők hozták, annak ellenére, hogy a médiában multikulturális iskolaként reklámozzák magukat” – hangsúlyozta a hírügynökségnek a katolikus igazgatója.
Korábban Marius Paşcan nemzeti liberális párti szenátor azt szorgalmazta, hogy az Unirea főgimnázium költözzön el a katolikusok ingatlanából, még mielőtt lejár az önkormányzattal megkötött szerződés. A politikus szerint új otthont kell keresni a város egyik legjobb iskolájának, és erre több megoldást is javasolt. Szerinte a főgimnázium a Ion Vlasiu faipari vagy a Constantin Brâncuşi építészeti szakközépiskola épületébe költözhetne, vagy megkaphatná a ligeti kaszárnya hathektáros területét, ahova az önkormányzat új iskolát építhetne az unireásoknak.
Krónika (Kolozsvár)

Magyar–román iskolai „összeférhetetlenség” Marosvásárhelyen
Az Oktatási Minisztérium ellenőrző bizottsága vizsgálja Marosvásárhelyen a tavaly önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratait – közölte az Agerpres. A szaktárca azt követően lépett, hogy a magyar tannyelvű felekezeti iskola teremhasználati vitába keveredett az egyházi épületen vele osztozó, román tannyelvű Unirea főgimnáziummal, mely korábban egyedül használta az időközben a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant.
Az Agerpres szerint korábban Maros megye prefektusa is közvetíteni próbált a két iskola között kialakult „feszült helyzetben”, mert a felekezeti iskola és az RMDSZ több politikusa az „eredeti egyezséget figyelmen kívül hagyva” osztálytermek felszabadítására szólította fel az Unirea főgimnáziumot. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka – aki a Marosvásárhelyi önkormányzatot képviseli az iskola igazgatótanácsában – a hírügynökségnek azt mondta: a tanfelügyelőség jogtalanul adta át az Unirea több osztályát a katolikus iskolának, hogy annak gyereklétszámát 300 fölé „nyomja”. A magyar ügyekben nem először gáncsoskodó Bretfelean szerint emiatt az – egyébként az egyik legrangosabb vásárhelyi román iskolának számító – Unirea gimnázium léte került veszélybe.
Nem tartanak a vizsgálattól
A kommunizmus idején államosított épületegyüttest 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. Marosvásárhelyen ugyanabban az évben a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium termeiben indult be a katolikus oktatás. Az intézmény a 2015–2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus gimnázium megalapításáról hozott tanácsi határozatot.
Az Unirea a katolikus iskola felszámolásától reméli a teremvita megoldását, ezért küldött a minisztériumhoz az egyházi iskola létjogosultságát megkérdőjelező feljelentést – magyarázta az MTI-nek Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium (RKTL) igazgatója, hozzátéve, hogy nem tart a vizsgálattól. Felidézte: az egyház azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló felekezeti iskolát is működtet.
Románokat hoznának a magyarok helyébe
Az egyháznak egyébként 2009-ben lejárt az a törvényi kötelezettsége, hogy a visszaszolgáltatott épületben helyet adjon az ott működő állami iskolának. A 2014-ben húsz évre aláírt új bérleti szerződés mellett az egyház egy 2019-ig szóló felhasználási szerződést is kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozzák, hogyan osztják el a tantermeket az Unirea és a katolikus tanintézet között. Ezt a megállapodást az borította fel, hogy az Unirea lemondott magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályairól, és magyar középiskolai osztályairól, amelyeket viszont – a tantermekkel együtt – a felekezeti iskola vett át. Ezek helyett az Unirea további román osztályok indításával igyekezett megtartani, sőt növelni gyereklétszámát, és ezért támadt a teremhiány, magyarázta Tamási Zsolt. Így néhány éven belül kifutnak a magyar osztályok és megszűnik a kétnyelvű oktatás az Unireában, de „ezt a döntést ők hozták, annak ellenére, hogy a médiában multikulturális iskolaként reklámozzák magukat” – hangsúlyozta a hírügynökségnek a katolikus igazgatója.
Korábban Marius Paşcan Nemzeti Liberális Párti szenátor azt szorgalmazta, hogy az Unirea főgimnázium költözzön el a katolikusok ingatlanából, még mielőtt lejár az önkormányzattal megkötött szerződés. A politikus szerint új otthont kell keresni a város egyik legjobb iskolájának, és erre több megoldást is javasolt. Szerinte a főgimnázium a Ion Vlasiu faipari vagy a Constantin Brâncuşi építészeti szakközépiskola épületébe költözhetne, vagy megkaphatná a ligeti kaszárnya hathektáros területét, ahova az önkormányzat új iskolát építhetne az unireásoknak.
MTI
Erdély.ma

Ingyentankönyvek a végzős diákoknak
A rendszerváltás óta először jutnak ingyentankönyvekhez a tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok. Az Oktatási Minisztérium a múlt hét folyamán egyeztetett a könyvkiadók képviselőivel a tankönyvek leszállításának feltételeiről, hétfőn pedig elkezdődtek a szerződéskötések is.
A tárgyalóbizottságban részt vett Szőcs Domokos, a tanügymisztérium kisebbségi osztályának igazgatója is. Amint Király András oktatásügyi államtitkár lapunknak elismerte, eléggé szűkös az idő a tankönyvek elkészítésére, azonban mégis sikerült szerződésbe foglalni, hogy a kiadók időben eljuttassák a tanintézetekbe a hárommillió tankönyvet a 2016/2017-es tanév kezdetéig.
Az államtitkár arra is kitért, hogy magyar nyelvű tankönyveket is tartalmaz a huszonhétmillió lej értékű állami befektetés, és biztos abban, hogy minden magyar nyelvű iskolásnak jut majd magyar nyelvű tankönyv. Továbbá Király András kifejtette, a tankönyvek megszerkesztésekor figyelembe vették az érettségi követelményeket, így sikerült kibővíteniük a kiadványokat olyan fejezetekkel, amelyek az érettségi szempontjából a legrelevánsabbak a diákok számára. „Úgy gondolom, hogy korrekt eljárás volt a minisztérium részéről, kiváló munkát végeztek a kollégák, és volt idő a tankönyvek kiegészítésére is” – tette hozzá.
Az oktatási intézmények képviselői egyébként szkeptikusok a tankönyvek megjelenésének határidejét illetően. „Remélem, hogy időben megérkeznek a tankönyvek. Ami biztos, hogy a megrendeléseket időben elküldték az iskolák” – mondta el munkatársunknak Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelő. Cristian Gresanu, a Romániai Könyvkiadók Egyesületének elnöke múlt héten a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, nem hiszi, hogy szeptember 10–15-éig a tankönyvek eljutnak az oktatási intézményekbe – erre már csak öt hét áll rendelkezésre –, mivel nagy mennyiségről van szó, sok időbe telik a papír beszerzése, a nyomtatás és a szállítás.
Ezzel kapcsolatban Király András azt mondta, bízik a határidők betartásában. Az előző 26 évben az állam nem biztosított ingyenes tankönyveket a 11. és 12. osztályosok számára, ezért az iskolások saját költségükön kényszerültek megvásárolni a kiadványokat. Habár a múlt tanévben ötvenöt lejt visszatérítettek az iskolásoknak, ez az összeg három tankönyv megvásárlását sem fedezte.
Sárosi István |
Krónika (Kolozsvár)

Csökkent a katedra vonzereje
Nem vonzó a pedagógusi pálya a fiatalok számára, ez pedig az illetékesek szerint leginkább a matematika szakos tanári helyek, illetve a műszaki oktatói állások betöltésekor látszik meg. Nekik ugyanis jóval könnyebb jól fizető állást találni más területen, mint humán beállítottságú társaiknak. Az oktatási rendszerben tapasztalható utánpótláshiány a minisztériumot is foglalkoztatja, de Király András államtitkár szerint helyben kell megoldani a problémát.
Városon még nem érződik annyira, ám vidéken egyre nagyobb gondot jelent a tanári állások betöltése. A legnagyobb hiány a matematika szakos tanárok körében tapasztalható, és elsősorban Hargita megyében okoz gondot. A probléma már az ezredforduló óta fennáll, főképp a vidéki iskolák szembesülnek az állandó hiánnyal, sok esetben kénytelenek visszahívni a nyugdíjazott oktatókat – fejtette ki lapunknak Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő.
Hozzátette, ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb frissen végzett Székelyföldi diák jelentkezik erre a szakra az egyetemeken. Az országban egyedülinek számító Kolozsvári magyar nyelvű matematika tagozaton az évente meghirdetett ötven helyre jó esetben is csak húszan jelentkeznek.
Pénzesebb állást találnak
Egyre kevesebb fiatal választja a tanári pályát, mivel egyrészt nagyon sokat kell tanulni és dolgozni, tehát nagymértékű elhivatottság szükséges a szakmához. Másrészt ha valaki elvégzi a matematika szakot, és szétnéz a munkaerőpiacon, hamar rájön, hogy sokkal jobban lehet keresni más, matematikai tudást igénylő területeken (például informatikai vagy banki foglalkozások terén), mint kezdő tanárként, magyarázta a tanfelügyelő. „Ha valaki matematikai szakirányt választ a felsőfokú tanulmányaiban, ebbe pedig sok időt és energiát fektet be, akkor legtöbb esetben olyan pályát választ, amely a tanügynél jobban fizet” – összegzett Hodgyai.
Rámutatott, a kilencvenes évek előtt sokkal nagyobb elismertségük volt a reál tárgyaknak, mint napjainkban. „Viszont ez a kilencvenes évek után megfordult, és a humán tantárgyakra került a hangsúly. Az ideális állapot szerint normális egyensúly kellene legyen a két irányzat között” – fejtette ki Hodgyai. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy régen a tanügyi pálya biztosabb megélhetést jelentett. „Manapság ez részben megváltozott, az általam vizsgált statisztikai adatok szerint például 2000 és 2010 között száz matematika szakos tanárral lett kevesebb Hargita megyében” – számolt be a tanfelügyelő.
Úgy vélte, a hiányra megoldás lehetne, ha a Székelyföldön is lenne matematika szakos tanári képzés. „Egyelőre erre magyar nyelven csak Kolozsváron van lehetőség, bár ott is sokkal kevesebben jelentkeznek, mint ahány hely lenne. Több megbeszélést is folytattunk a Sapientia egyetemmel, hogy Csíkszeredában is legyen ilyen képzés, mivel vannak olyan jó képességű, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik számára nagyon jó lehetőséget teremthetne ez a szakirány. Viszont nem egyszerű új szakot elindítani” – taglalta Hodgyai László.
Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai karának dékánja kérdésünkre közölte, több megbeszélést is folytattak a matematikai szakirányú képzés elindításáról, de erre jelenleg nincs lehetőség, viszont a jövőben változhat a helyzet. „Mivel ez egy teljesen új típusú képzés lenne, viszonylag kis diáklétszámmal tudna csak működni, mi pedig csak akkor tudunk elindítani egy új szakot, ha legalább tíz jelentkező van. Nem beszélve arról, hogy ha itt is indulna ilyen képzés, megosztaná az amúgy is kevés diákkal üzemelő Kolozsvári magyar nyelvű matematika szakot” – mondta Makó.
Ugyanakkor elismerte, hogy reális problémáról van szó. „Városon még egyelőre nem érzékelhető, vidéken viszont egyre nagyobb gondot jelent a matematikatanárok pótlása. Hosszabb távon igencsak negatívan hathat a tantárgy tanítására” – vélekedett a dékán. Szerinte az egyik megoldás az lehetne, ha egy ösztöndíjrendszerű kiegészítést kapna az a fiatal, aki a matematikatanári pályát választja.
Nem opció a tanári pálya
„Nem jelent gondot a tanárhiány, a matematika szakos pedagógusok már több éve betöltik a katedrát, de hosszú távon csökkenni fog a jól felkészült tanárok száma” – mondta Laczkó György, a Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Kifejtette, a tanári pálya elvesztette presztízsét az alacsony fizetések miatt, így néhány kivétellel már csak azok választják a pedagógusi szakmát, akik nem találtak más állást a munkapiacon.
„Kevesen választják a tanári pályát azok közül, akik az egyetemen reál tantárgyakat tanulnak. Az utóbbi évek felmérései alapján a végzőseink sem gondolnak egyáltalán erre a lehetőségre. Tavaly is megkérdeztük a tizenkettedikeseket, és kiderült, egyik sem választaná ezt a hivatást” – magyarázta, hozzátéve, hogy ennek hosszú távon súlyos következményei is lehetnek, hiszen ha lesz is utánpótlás, az nem lesz minőségi.
Gondban a műszaki oktatás is
Az utánpótláshiány Kovászna megyébe is kezd begyűrűzni, hiszen egyre több pedagógus megy nyugdíjba, közölte lapunkkal Kiss Imre főtanfelügyelő. Mint mondta, a térségben egyelőre elenyésző a szakképzetlen helyettesítők száma, csupán elvétve, a kis falusi iskolákban fordul elő. Azonban gondot jelent, hogy a tanárok élnek azzal a jogukkal, hogy tízévente kivehetnek egy év fizetetlen szabadságot, sokan ez alatt az idő alatt jobban fizetett állás után néznek, vagy külföldön próbálnak szerencsét, ám a helyettesítésüket meg kell oldani.
Háromszéken a legnagyobb gondok a szaktantárgyak oktatása terén vannak, a gazdasági tantárgyakra még találnak szakembert, ám a műszaki tárgyak oktatása folyamatosan nehézséget okoz az iskoláknak, mesélte az illetékes. Kiss Imre szerint szinte lehetetlen faipari vagy építészeti mérnököt találni, aki havi 1400 lejért vállalja a diákok tanítását, hiszen ezeknek a szakembereknek általában vagy jobban fizetett állásuk, vagy saját vállalkozásuk van. Példaként elmondta, hogy a Sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában már négy éve hirdetik az építőmérnök-oktató állást, és nem jelentkezik senki, így aztán utolsó pillanatban visszahívják a nyugdíjas mérnököt, aki bevállalja a diákok oktatását, részletezte Kiss Imre.
Kolozs megye kivétel
Kolozs megyeben is inkább a szakiskolákban érzékelhető a szakemberek hiánya, mondta a Krónikának Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Mint mesélte, tavaly ezen a területen voltak gondjaik, de végül megoldották, nem mAradt betöltetlen állás, legfeljebb az fordult elő, hogy egy mesterember másfél normával dolgozott. „Ezen a területen azonban valóban jó lenne, ha többen jelentkeznének” – értékelt Török Zoltán.
A szakember szerint azonban eddig a megyében egyetlen iskolánál sem volt rá példa, hogy szakképzetlenekkel töltsenek be tanári állásokat. Az azonban jellemző, hogy a vidéki iskolákba nem jelentkezik elég tanerő, mivel a legtöbben Kolozsváron szeretnének elhelyezkedni. „Annak köszönhetően, hogy Kolozsvár egyetemi központ, nem küszködünk olyan gondokkal, mint más megyék. Tavaly matematikából, fizikából, kémiából, biológiából nem is kellett megyei szintű versenyvizsgát szerveznünk, mert augusztus végéig valamennyi állást elfoglalták” – magyarázta Török Zoltán.
Király András: helyben kell megoldást találni
A pedagógusok, a szakoktató mesterek, mérnökök hiánya az Oktatási Minisztériumot is foglalkoztatja, a kérdés tegnap is felmerült a Mircea Dumitru miniszter által összehívott megbeszélésen, mondta el lapunknak Király András. Az oktatási államtitkár szerint a gondok orvoslása egy hosszabb folyamat, az utánpótlást csak úgy lehet biztosítani, ha sikerül helyreállítani a pedagógusi szakma becsületét, ha lesz politikai akarat arra, hogy az oktatók munkáját tisztességesen megfizessék.
Elsősorban a vidéki tanintézetekből, az elszigetelt falusi iskolákból kapnak értesítést arról, hogy ha nyugdíjba megy egy tanár, vagy más pályát választ, akkor nehezen találják meg az utódját, ez a városi iskolákra nem jellemző. A szakpolitikus szerint az lenne az ideális, ha minden közösség ki tudná termelni a saját értelmiségi rétegét, a fiatalok a tanulmányaik befejezése után visszatérnének a szülőfalujukba, és ott folytatnák a munkát.
Király András ugyanakkor rámutatott: a szaktárcának nincs beleszólása az állások elosztásába, betöltésébe, azt a versenyvizsgák eredményeinek alapján a tanfelügyelőségek intézik, tehát szerinte helyben kell megoldást találni. Kifejtette, a minisztérium igyekszik egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat, így a vizsgákat is, de „egy bizonyos szint alá nem mehet”. Úgy vélte, az elméleti pályára lépőket nagyobb megbecsülés kellene övezze, és ez már a középiskolában megkezdődhet, ha a terveknek megfelelően visszavezetik a felvételit. „Ezzel felértékelődhet az elméleti oktatás, hiszen jelenleg még átmenő jegy sem szükséges ahhoz, hogy egy gyerek bejusson elméleti középiskolába” – mondta Király András.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Gyenge eredmények a pótérettségin
A pótérettségire feliratkozott közel nyolcszáz Hargita megyei vizsgázó közül alig harminc százaléknyian értek el átmenő osztályzatot a vizsgasorozaton. Ez elmArad a tavalyi eredményektől. Hétfőn kifüggesztették az idei pótérettségi-eredményeket.
Hargita megyében idén 799 diák jelentkezett a pótérettségire, közülük 678-an vettek részt a vizsgákon. Az első, román nyelv és irodalom írásbelin egy Csíkszeredai vizsgázót puskázás miatt kizártak – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől. Az óvások előtti eredmények azt mutatják, hogy a vizsgázók 29,20 százalékának sikerült átmenő osztályzatot szereznie. Ez némileg kevesebb, mint tavaly, ugyanis a múlt évben 30,09 százalék volt az átmenési arány az augusztusi szesszióban. A tételsorokkal kapcsolatban Bartolf elmondta, hogy azok a szaktanfelügyelők véleménye szerint közepes nehézségűek voltak.
A csíkszéki iskolákat tekintve a legjobb eredményeket az idei pótérettségin a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói érték el, a legrosszabbakat pedig a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola végzősei.
Udvarhelyszéken 280-an jelentkeztek a pótérettségire, a vizsgaközpont a Kós Károly Szakközépiskolában volt. Az átmenési arányokat tekintve a legjobban az udvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum pótérettségizői teljesítettek, a leggyengébben pedig a zetelaki középiskola, illetve a keresztúri Zeyk Domokos Műszaki Líceum diákjai.
Maros megyeben még rosszabb az átlag
Maros megyeben 23,03 százalékos volt az átmenési arány a pótérettségin, azaz a jelentkezők nagy része most sem szerzett érettségi oklevelet. Összesen 1151 diák iratkozott be az érettségi valamelyik vizsgájára, és 964 tanuló jelent meg a próbákon. Ebből mindössze 143 jelentkezőnek sikerült az érettségije – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől. A magyar anyanyelvű diákok körében pedig 26,61 százalékos volt az átmenési arány Maros megyeben – derült ki a tanfelügyelőség adataiból.
Három jelentkezőt ugyanakkor kizártak másolás miatt a pótérettségi román írásbeli vizsgájáról Maros megyeben, ők az okostelefonjuk használatával próbáltak csalni, de a felügyelő tanárok lefülelték őket. Más írásbeli vizsgán nem történt hasonló incidens – vagy legalábbis senkit nem kaptak rajta csaláson.
Az óvásokat hétfőn este nyolc óráig lehet letenni, aztán augusztus 30–31-én kerül sor a dolgozatok újrajavítására, a végleges eredményeket szeptember elsején függesztik ki.
Az országos átmenési arány is alacsony
Országos szinten a pótérettségiző diákoknak alig 24 százaléka szerzett átmenő átlagjegyet az augusztusi szesszión. Az Oktatási Minisztérium az Agerpres hírügynökségnek küldött közleményében rámutatott: az augusztus 16. és 26. között zajló pótérettségin közel 35 ezren jelentek meg a vizsgákon, közülük pedig 8300 tanulónak sikerült oklevelet szereznie.
Dósa Ildikó, Hajnal Csilla, Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Új tantervek tankönyv nélkül
Harmadik osztályban már a második nemzedék kezdi a tanévet tankönyv nélkül, negyedikben a magyar diákoknak csak a román tankönyve lesz a padokon szeptember 12-én. Sok éves kihagyás után idén először a XI. és XII. osztályosok is kapnak könyveket.
A két végzős évfolyam számára több mint 28 ezer tankönyvet rendelt a megyei tanfelügyelőség huszonnégy kiadótól, ez 177 címet jelent, amiből huszonötfélét a magyar tagozatos diákok számára, ezekből eddig egy sem érkezett meg, a többit a román osztályoknak, amiből csupán három címet kaptak – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. Az V–X. osztályos tankönyvek több mint 90 százalékban megérkeztek, ez mind újranyomás. Az első és második osztályban is vannak hiányosságok, a magyar tagozat mindent megkapott, néhány román cím még hiányzik. A legnagyobb gond a III. és IV. osztályban tapasztalható, a harmadikosok tavaly sem kaptak egyetlen tankönyvet sem, a magyar diákok – a román könyv kivételével – negyedikben sem tanulhatnak tankönyvekből. Ők az az áldozati nemzedék, akik kezdettől új tanterv szerint tanulnak, de régi könyvekből. A tankönyvek nagy részét az iskolák elvitték, a többit tanévkezdésig elszállítják, a hiányzókat október közepére ígéri az Oktatási Minisztérium.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Növekszik a diáktámogatás (Vonzóvá tenni a szakképzést)
Még ma jelentkezhetnek elosztásra azok a VIII. osztályt végzett diákok, akik a felvételi első két szakaszán nem vettek részt, illetve nem iratkoztak be az elnyert helyre. A Sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában 9 órakor kezdődő elosztásra várják azokat a tanulókat is, akik a hároméves szakmunkásképzőben szeretnék folytatni tanulmányaikat.
A szakképzést azzal kívánja vonzóvá tenni az Oktatási Minisztérium, hogy a korábbi havi 200 lej helyett az új tanévben 250 lejes támogatást nyújtana a szakiskolai diákoknak és száz százalékban megtérítenék az ingázási költségeket – közölte Kiss Imre megyei főtanfelügyelő. Az utazási költségeknek korábban csak harmadrészét kapták meg a tanulók, a módosítás mindenkit érintene, akinek a saját településén nincs a korosztályának megfelelő iskola. A sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint a költségtérítés 50 km-es körzetre vonatkozik és a havi bérlet ellenértékét jelenti, a bentlakásban és albérletben lakók pedig félévenként nyolc tértijegy kifizetésére jogosultak. A ma véget érő harmadik felvételire a középiskolákban 208 hely mAradt üresen a nappali tagozaton, 40 az estiben és 53 a csökkentett látogatású oktatásban, a hároméves szakképzésben pedig 217. A Háromszéki iskolákban júniusban végzett nyolcadikosok közül 106-an más megyében kezdik a IX. osztályt, közülük 74-en középiskolában és 32-en szakiskolában, 108-an évismétlőre mAradtak, 43-an tanév közben morzsolódtak le, 1500-an elhelyezkedtek az első két felvételi időszakban, közel 250-en eddig sehol nem jelentkeztek. Ha a mai elosztás után is lesznek kimAradók, a tanfelügyelőség azonosítja ezeket a diákokat, és az érintett iskola, valamint a helyi önkormányzat segítségével próbálják rávenni őket, hogy folytassák tanulmányaikat.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanévkezdés engedélyek nélkül
Országos viszonylatban összesen 4221 iskola kezdi a tanévet működési engedély nélkül, bár a Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) vagy az egészségügyi hatóságok engedélye elengedhetetlen lenne a megfelelő és biztonságos működéshez – derül ki az Oktatási Minisztérium adataiból.
Gabriela Firea főpolgármester elmondása szerint Bukarestben közel 500 iskolának nincs engedélye a Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől. „A Colectiv-beli tragikus eset nagyon megszigorította az engedélyezést, és most olyan intézmények kerültek nehéz helyzetbe, amelyeknek egyébként nem lettek volna gondjaik az engedélyek megszerzése terén. A kerületi polgármesterek azt mondták, a helyzet urai, és állandó kapcsolatban vannak az ISU illetékeseivel, hogy megkaphassanak minden szükséges engedélyt” – közölte Firea.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kezdődik az iskola: Sepsiszentgyörgyön tartották az országos magyar tanévnyitót
Mintegy 161 ezer magyar anyanyelvű óvodás és iskolás számára kezdődik meg ma az új tanév. Az RMPSZ Sepsiszentgyörgyön tartotta az országos magyar tanévnyitót, amelyen több felszólaló kiemelte: a nemzet megmAradásának záloga az iskola, a diákok oktatásának minősége.
Népünk és közösségünk jövője attól függ, hogy milyen iskolát működtetünk – hangsúlyozta Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke szombaton, a Sepsiszentgyörgyi unitárius templomban szervezett országos magyar tanévnyitó ünnepség keretében tartott áhítatban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) immár harmadik alkalommal szervezte meg hasonló körülmények között a magyar tanévnyitót – tavaly a Kolozsvári Farkas utcai református templomban, míg 2014 őszén a csíksomlyói kegytemplomban köszöntötték egyházi elöljárók, politikusok és diákszövetségek képviselői az új tanévet.
Ezernégyszáz tanintézetben zajlik magyar oktatás
Hétfőn országszerte tizenhat erdélyi és partiumi megyében, Bukarestben, valamint a Csángóföldön összesen 161 ezer magyar anyanyelvű óvodás és iskolás kezdi meg az új, 2016/2017-es tanévet. Király András, az Oktatási Minisztérium RMDSZ-es államtitkára a rendezvényen rámutatott: 1400 tanintézetben zajlik magyar tannyelvű oktatás, köztük olyan iskolákban is, ahová mindössze 7-8 gyermek jár magyar tagozatra, de fontos, hogy nekik is lehetőségük legyen részt venni a magyar nyelvű oktatásban.
Házigazdaként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte a meghívottakat, az unitárius püspökhöz hasonlóan pedig ő is kiemelte: a pedagógusok kezében van, hogy milyen lesz Erdély, milyen kilátásai vannak a magyar közösségnek, ez pedig „hatalmas felelősség, és amit ezért cserébe az állam, a társadalom nyújt, nincs összhangban a felelősség mértékével”.
Ezzel Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke is egyetértett, elismerte, hogy a tanügyben a változások nem mindig olyan irányba haladnak, ahogyan az a pedagógusok számára ideális lenne. Mint kifejtette: az új tantervek lassan készülnek, a tankönyvellátás sok kívánnivalót hagy maga után, a bérek pedig alacsonyak, de szerinte a megtapasztalt nehézségek ellenére látni kell az előrelépéseket, és kihasználni minden lehetőséget, hogy a gyerekek megbízható rendszerben tanulhassanak.
„Senki sem szeret iskolába járni”
Komolyabb bírálatot fogalmazott meg Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke, aki úgy vélte: a romániai oktatási rendszer legnagyobb hibája nem a zsúfolt tanterv, illetve órarend, nem is az alacsony fizetések, hanem az, hogy „senki nem szeret iskolába járni: a tanár és a diák sem”. Mint rámutatott: a kis bérek miatt a pedagógusok frusztráltak, a tanulók pedig ennek közvetett áldozatai, hiszen senki sem vesz részt szívesen egy feszült tanár óráján, így adva van az ördögi kör. Összegzésként a Makosz elnöke hangsúlyozta: a jövő egyik legfontosabb eleme a kiegyensúlyozott tanár-diák kapcsolat. Mátyási Katalin, a szövetség elnökségi tagja a diáktanácsok támogatására kérte a pedagógusokat.
Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a külhoni magyar fiatalok letéteményesei a határon túli magyarság megmAradásának, ezért a magyar kormány támogatja a határon túli magyar oktatás fejlesztését, figyel arra, hogy a diákság létszáma fenntartható, növelhető legyen. Szerinte ennek egyik fontos eleme a tanár- és óvóképzés biztosítása, tehát a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartása, korszerűsítése, az RMPSZ támogatása, a szakmai intézményhálózat kiépítése, a magyar nyelvű tankönyvek, oktatási segédanyagok, tanulmányi versenyek biztosítása, az anyanyelvápolás, a szórványoktatás pályázati rendszerben történő támogatása.
A helyettes államtitkár átadta a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Öllerer Ágnesnek és Dimény Jánosnak, az RMPSZ Bukaresti, illetve erdővidéki elnökének. Az elismerést összesen 82 nyugállományba vonuló pedagógus kapja majd meg egy külön rendezvényen.
Kelemen Hunor az elért eredményekről beszélt
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az erdélyi magyar oktatásban az elmúlt 26 évben elért eredményekre hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „semmit nem kaptunk ajándékba”. A szövetség vezetője rámutatott: a romániai oktatási rendszerben az elmúlt 26 évben folyamatosak voltak a reformok, 2017-ben pedig újabb tanügyi törvény lép hatályba. „A jövő esztendő ebből a szempontból mérföldkő lesz. Nem mindegy, hogy milyen lesz az új oktatási jogszabály, kijavítja-e a rendszer minőségére, a bérezésre vonatkozó hibákat” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ már kidolgozta javaslatát a kezdő tanárok bérezéséről, ennek nyomán kiszámítható pedagógusi karriert lehet majd építeni.
A politikus arról is beszélt, hogy a magyar kormány segítségével sikerült felépíteni az új szamosújvári iskolát, így a Mezőségen szórványközpont működhet, a következő hetekben pedig Nagyváradon létrejön a Pedagógus-továbbképző Központ. Rámutatott: folyamatosan olyan jelzések érkeznek hozzájuk, miszerint szórványban gyakran néhány szülőn múlik, hogy megalakulhatnak-e a kis létszámú osztályok, ezért mindenkit szolidaritásra szólított fel.
Pálfi József, a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora az oktatás különböző szintjei közötti szoros összefüggésről beszélt, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke pedig egy kisfilmet mutatott be Thomas Edison feltaláló életéről, akire az iskolában értelmi fogyatékosként tekintettek, de édesanyja zseniként kezelte, és „neki lett igaza”. Az országos tanévnyitón felszólalt Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, az RMPSZ alelnöke is, aki a pályakezdő pedagógusokat köszöntötte. A szombati rendezvényen összegyűlt perselyadományt a csángó magyar oktatás megsegítésére ajánlották fel.
Bíró Blanka, Hajnal Csilla |
Krónika (Kolozsvár)

Csak a párt beleegyezésével
Szomorúan panaszolta nemrég Király András, az RMDSZ Oktatási Minisztériumba delegált államtitkára, hogy hiába dolgoznak látástól vakulásig, bizony, öt és fél év után sem sikerült elérniük a román nyelv alternatív oktatásának bevezetését.
Megvan a tanterv, tankönyvek is készültek – igaz, egyelőre csak az elemistáknak, az öt-hat-hetedikesekére csak ezután írják ki a pályázatot –, ám az alkalmazás mindig elbukott a kormány- és miniszterváltások miatt. Még nyolc-kilenc évnek kell eltelnie, míg minden magyar diák speciális tanterv szerint tanulhat románul – ismerte el. Hiába van hát magyar államtitkár a román oktatási tárcánál, nem sikerült kiharcolnia sem az észszerű román oktatás bevezetésének felgyorsítását, sem azt, hogy a harmadikos és negyedikes magyar gyermekek időben megkapják tankönyveiket. Ám úgy tűnik, eredményeket mégis fel tud mutatni az RMDSZ. Elérték, hogy az igazgatói, aligazgatói versenyvizsgán ajánlásuk kötelező legyen a jelentkezők számára. Mint kiderült, a 2011-ben életbe lépett tanügyi törvényben szerepel e tétel, ám azóta nem volt vizsga, így senki nem vette észre. És hét évvel ezelőtt a nagy közvitában elsikkadt ez a passzus. Szórványban talán még elfogadható, hogy szükség van a kisebbséget képviselő szervezet ajánlására – jobb, demokratikusabb megfogalmazás itt sem ártott volna –, így talán kivédhetőek a visszaélések, ám tömbben igencsak visszás helyzeteket teremt, hogy csak a megyei RMDSZ-elnök beleegyezésével jelentkezhet vizsgára valaki. Mit tesz az, aki talán valóban jó vezető lenne, de nem ért egyet a szövetség politikájával, nem kíván kuncsorogni az általa nem sokra becsült elöljárók ajtajánál? Ha nem tartja tisztességesnek, hogy politikai elköteleződést várnak tőle, pedig ő csak szakmai feladatot kíván ellátni? Ha történetesen nem ért egyet az RMDSZ politikájával, és esetleg hangot is adott véleményének? Ha feketelistára került más nézeteiért? És mennyire lehet majd független az az igazgató, aki „tartozik” a funkcióba kerülését lehetővé tevő iratért? A ’89 előtti sötét időket idéző intézkedés, amikor vezető tisztségbe csak a Román Kommunista Párt tagjai kerülhettek, és a megyei első titkár beleegyezése nélkül a fű sem nőhetett. Most az RMDSZ megyei elnöke az, aki dönthet, méltó-e egy jelentkező, hogy részt vegyen a minisztériumi megmérettetésen. Lehet, nem él majd vissza helyzetével, de ha arra szottyan kedve, megteheti. A 2011 januárjában életbe lépett oktatási törvény számos cikkelyének alkalmazása ma is késik. Ami előnyös lenne a magyar gyermekek számára, az nem bevezethető, ám a már említett kétes tétel alkalmazásának nincs akadálya. Jobb lenne, ha az iskolaigazgatók kiválogatása helyett az RMDSZ-es megbízottak inkább azzal foglalkoznának, ami valóban feladatuk lenne: képviselnék a magyarság érdekeit. Nemcsak egyesekét, hanem mindenkiét.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kötelező az RMDSZ jóváhagyása (Iskolaigazgatók versenyvizsgája)
Az októberre meghirdetett iskolaigazgatói és -aligazgatói versenyvizsgára jelentkezők iratcsomójának tartalmaznia kell az RMDSZ ajánlását, ha magyar vagy vegyes tannyelvű intézmény vezetői tisztségére pályáznak. A törvényes előírás már hat éve érvényben van, de először alkalmazzák, mivel 2008 óta az Oktatási Minisztérium nem szervezett igazgatói versenyvizsgát.
A szaktárca a napokban tette közzé az októberi versenyvizsga módszertani útmutatóját, amelyben leszögezi: a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató, illetve ilyen tagozattal is rendelkező tanintézmények igazgatói és aligazgatói tisztségére pályázóknak rendelkezniük kell az illető nemzeti kisebbség parlamenti képviseletének írásos ajánlásával. Ezt a feltételt a 2011 januárjától érvényes oktatási törvény 97. cikkelye is leszögezi, a módszertan megfogalmazói ezt vették figyelembe. Lapunk érdeklődésére Király András oktatási államtitkár elmondta, a törvény megalkotásakor számtalan egyeztetés történt a magyar iskolaigazgatókkal és tanfelügyelőkkel, senkinek sem volt kifogása a szóban forgó cikkely ellen. Az RMDSZ vezetői elsősorban a szakmaiságot veszik figyelembe, és el tudják dönteni, hogy ki alkalmas és ki nem az igazgatói tisztségre – közölte az államtitkár. Kiss Imre főtanfelügyelőtől megtudtuk, az általa vezetett intézmény már egyeztetett az RMDSZ megyei irodájával annak érdekében, hogy a szükséges ajánlásokat az igénylők megkaphassák. Személyesen, illetve e-mailben is kérhetik, és hogy segítsék a pályázókat, a tanfelügyelőség internetes oldalán feltüntették a szervezet elérhetőségét. Kiss Imre elmondta, arról is egyeztettek, ha az RMDSZ a pályázót nem ismeri eléggé, nem biztos abban, hogy jól ítéli meg az illető alkalmasságát iskolavezetésre, kikéri a tanfelügyelőség véleményét. „Nem párthovatartozásról van szó, hogy valaki milyen párttal szimpatizál, ez szóba sem jön, tulajdonképpen be kell tartanunk a törvényt, és mivel az RMDSZ a parlamenti képviselet, onnan kell ezeket a beleegyezéseket megkapni” – mondta a főtanfelügyelő. Az RMDSZ kizárólag szakmai alkalmasság alapján dönt arról, hogy kinek a pályázásával ért egyet, nem szempont az, hogy ki szimpatizál és ki nem a szövetséggel – közölte érdeklődésünkre Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Megerősítette, tárgyaltak a témában a tanfelügyelőséggel, és várják a kéréseket azoktól, akiknek iratcsomójukhoz szükségük van erre az ajánlásra.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vitát szított az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák módszertana
Parázs politikai vita és vádaskodás zajlik az iskolaigazgatók és aligazgatók októberben esedékes versenyvizsgája miatt.
Míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító javaslatot nyújtott be a megmérettetés jövő évre történő halasztása érdekében – kezdeményezésüket már az RMDSZ is támogatja –, Mircea Dumitru oktatási miniszter kijelentette: a lépés egyértelműen jelzi, hogy a politikum nem akarja elveszíteni az ellenőrzést az iskolák vezetősége felett.
Sokan azt is aggályosnak tartják, hogy a versenyvizsga módszertana értelmében a magyar tannyelvű, illetve a többtagozatos iskolák esetében az igazgatói és aligazgatói versenyvizsgára jelentkezőknek rendelkezniük kell az RMDSZ megyei vezetőségének jóváhagyásával.
Király András oktatási államtitkár a téma kapcsán a napokban elmondta, az anyanyelvismeret tanúsítására elfogadják a tanulmányi oklevelet a szaknyelv feltüntetésével, a tanári kinevezést a tanítási nyelv feltüntetésével, a nyelvvizsgát, illetve az RMDSZ megyei szervezetei által kibocsátott igazolást. A törvényes előírás amúgy már hat éve érvényben van, de először alkalmazzák, mivel 2008 óta az Oktatási Minisztérium nem szervezett igazgatói versenyvizsgát.
Elkötelezett szavazók helyett szakemberek?
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke lapunk kérdésére azt mondta, bízik abban, hogy „nem az elkötelezett RMDSZ-szavazók” kapnak majd ajánlást a szövetség területi szervezeteitől, hanem „a rátermett szakemberek, akik a magyar oktatásért elkötelezetten kiállnak”. Rámutatott: a sajátos romániai helyzet eredményezte azt, hogy az RMDSZ a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezeteként úgy működik, mint egy politikai párt. „Ha a területi szervezeteink nem döntenek jól az iskolaigazgatói tisztségekre pályázóknak nyújtandó ajánlásokat illetően, akkor magukra vessenek” – fogalmazott Magyari.
Mint mondta, a szövetség küldött egy típusnyomtatványt a területi szervezeteknek, azt kell majd kitöltsék, és odaadják annak a jelöltnek, akit támogatnak, ám nincs arra vonatkozóan egységes szabályozás, hogy milyen kritérium alapján osztogathatják az igazolást. Magyari szerint a területi szervezeteknek autonómiájuk van, s a helyiek általában jobban tudják, hogy ki képviseli megfelelőképpen a magyar oktatás érdekeit. „Egy településen általában a helyi értelmiség, a lelkészek, az önkormányzati képviselők, az RMDSZ-es vezetők vannak tisztában azzal, hogy mire van szükség a minőségi magyar oktatás biztosításához, hogy megmAradjon egy magyar osztály, vagy ne kerüljön veszélybe egy iskola” – mondta a szakpolitikus.
Magyari úgy véli, olyan vezetőkre van szükség a tanintézetek élén, akik ügyesen tárgyalnak, jó diplomáciai érzékkel rendelkeznek. Hozzátette, akik nem állnak ki a közösségért, és azt várják, hogy mások harcoljanak helyettük, azok a mandátumuk végén nem számíthatnak újabb ajánlásra.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének ( RMPSZ) elnöke is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a magyar oktatásért küzdő emberek kerüljenek az iskolák élére. Úgy véli, az RMDSZ ajánlására nem csupán azért van szükség, hogy a jelentkező bizonyítani tudja, ismeri a magyar nyelvet, hanem azért is, hogy a vezetői tisztségre pályázó legyen elkötelezett a magyar ügy iránt. „Ez esetben az RMDSZ-re érdekvédelmi szervezetként kell tekinteni, még akkor is, ha néha pártként viselkedik. Értelmezésem szerint az érdekvédelmi szervezet érvényesíti a jogosítványait az adott kisebbség védelme érdekében” – részletezte a Krónikának az RMPSZ elnöke.
Burus-Siklódi Botond leszögezte, a területi szervezetek ajánlása arra is jó, hogy esetenként kiszűrjék az opportunistákat, akik beszélik ugyan a kisebbség nyelvét, de nem tesznek semmit az érdekei védelmében. Hozzátette, sok év után jól jön, hogy végre megszervezik az iskolaigazgatók versenyvizsgáját.
Szilágyi: változtatni kell a káros gyakorlaton
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt ( EMNP) országos elnöke ezzel szemben úgy látja, valós a veszélye annak, hogy az igazgatói tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgák elbírálásakor nem szakmai, hanem politikai döntés születik, ezt szerinte nem lenne szabad engedni. A politikus lapunknak kifejtette: sajnálatos, hogy az RMDSZ-es politikusok sok esetben zsákmánynak és nem a közösséget szolgáló szolgálatnak tekintik az iskolaigazgatói állások betöltését.
„Ez káros gyakorlat, amin változtatni kellene. Azt gondolom, hogy egy iskola tanári közösségének szakmai és emberi véleménye, ajánlása kellene hogy a legfontosabb legyen, és sokkal kisebb mértékben kellene számítson az egyik vagy másik megyei vagy országos politikushoz fűződő barátság vagy politikai lojalitás” – szögezte le Szilágyi Zsolt. Hozzáfűzte: több olyan visszajelzést kaptak, hogy az RMDSZ-szel nem szimpatizáló oktatókat, vezetőket hátrány érte. „Tulajdonképpen a fejét sem meri felemelni egy pedagógus, amikor azt látja, hogy a kinevezését az RMDSZ saját zsákmánynak tekinti” – jegyezte meg Szilágyi.
A pártelnök kérdésünkre elmondta, konkrét esetet is tud Nagyváradról, ahol a nem RMDSZ-t támogató tanárok szakmai és anyagi hátrányba kerültek, mert „nem ugyanazt a nótát fújták, mint a monopolhelyzetre törekvő politikai alakulat”.
Bukaresti adok-kapok
Az oktatási minisztérium egyébként múlt héten hagyta jóvá az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsga menetrendjét, amely szerint október 12-én tartanák a versenyvizsga írásbeli szakaszát, amelyen a menedzseri képességeket mérik fel. A második szakasz további két vizsgából áll: az önéletrajzban foglaltak kiértékelése, valamint a jelölt iskolafejlesztési, cselekvési tervének, illetve menedzseri tervezetének bemutatása a megyei bizottság és a minisztériumi küldöttek jelenlétében. A beiratkozás október 2-áig tart, s országszerte 6500 igazgatói és 2500 aligazgatói állást lehet megpályázni.
A szenátus oktatási bizottságát vezető Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor – volt oktatási miniszter – a múlt hétvégén már a versenyvizsga elhalasztását kezdeményezte. A lépést a Digi24 hírtelevízió kérdésére azzal indokolta, hogy számos panasz érkezett tanfelügyelők, pedagógusok és iskolaigazgatók részéről, mert a vizsgázóknak nincs elég idejük felkészülni, ezért 2017 nyarára halasztanák a megmérettetést.
A szenátus oktatási bizottságának módosító javaslata miatt a Nemzeti Liberális Párt ( PNL) már bűnvádi feljelentést is tett okirat-hamisítás gyanújával. Mint kiderült, a dokumentumon szerepel Dumitru Oprea PNL-es szenátor, a bizottság titkárának aláírása is, aki azt állítja, nem vett részt azon a gyűlésen, ahol erről tárgyaltak. A PNL álláspontja szerint a szociáldemokraták nem szeretnék, ha megszűnne a hagyományosnak számító politikai ellenőrzés az iskolák vezetősége felett, és nyilvánvalóan azt próbálják elérni, hogy a kérdésben majd a decemberi választások után megalakuló kormány dönthessen.
A diákszervezetek szerint rendet kell tenni
Hasonló álláspontot képviselnek az országos diákszervezetek vezetői is, akik egyetértenek abban a versenyvizsgát kezdeményező Mircea Dumitru oktatási miniszterrel, hogy rendet kell tenni az átpolitizált oktatási rendszerben, és ennek egyik fontos lépése az októberi vizsga lenne, amelynek következtében a tanintézetekben ismét a szakmaiságra helyeznék a hangsúlyt.
A versenyvizsga halasztását jelenleg csak az RMDSZ támogatja: Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő is egyetért a PSD-vel abban, hogy kevés az idő arra, hogy a jelentkezők október 12-éig megfelelően felkészüljenek. Szabó elmondása szerint október 4-ére a képviselőházba várják a tárcavezetőt, ahol még tárgyalnak a versenyvizsga módszertanáról.
A napokban Dacian Cioloş miniszterelnök is megszólalt ez ügyben. Mint fogalmazott, az utóbbi évtizedben gyakran szubjektív szempontrendszer alapján nevezték ki az oktatási intézmények vezetőit, ez pedig nagyon sok esetben a munkavégzés rovására ment, ezt szeretnék a jövőben kiküszöbölni.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely |
Szabadság (Kolozsvár)

Benyújtották katolikus gimnázium beiskolázási tervét
Ígéretükhöz híven a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium tanárai szerda délelőtt benyújtották a tanfelügyelőségre a december végén összeállított beiskolázási tervezetet.
A dokumentumot nem írhatta alá a hatósági felügyelet alatt álló igazgató, a jogrend viszont lehetővé teszi, hogy a tanári kar által megszavazott dokumentumot is iktatni lehessen. „A tervezet leadása lényegében formaság volt, a döntést a tanfelügyelőség hozza meg. Egyelőre annyi tudunk, hogy a főtanfelügyelő a szabadságát tölti” – mondta el szerkesztőségünknek Székely Szilárd, a tanári kar által megbízott ügyvivő.
Amint beszámoltunk róla, szerda volt az utolsó nap, amikor az iskolák bemutathatták a következő tanévre általuk elképzelt beiskolázási tervet. Közben a szülői bizottság beadvánnyal fordult Nadia Raţă főtanfelügyelőhöz és az új oktatási miniszterhez, amelyben arra kérik az illetékeseket, hogy mielőbb vizsgálják fölül az iskola helyzetét, és hozzák meg a gyermekek és pedagógusok számára kedvező döntést.
Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő és Gogolák Csongor ügyvéd szerint a következő rendkívül fontos lépés az volna, hogy a helyi tanács ne fogadja el a város iskolai hálózatát, amennyiben abban nem szerepel a magyar tannyelvű felekezeti gimnázium.
RMDSZ: nem szűnik meg az iskola!
A Maros megyeiRMDSZ Területi Állandó Tanácsa szerda délutánt közleményt hozott nyilvánosságra, amiben leszögezik: nem szűnik meg az iskola. Az állásfoglalást révén azokat az „álhíreket” tartják fontosnak tisztázni, amelyek szerint a római katolikus iskolát a megszűnés fenyegetné. Rámutatnak: a 2015. szeptember 1-től működő iskola mai napig jogszerűen működik a 2015-ben megszavazott 33-as helyi tanácsi határozat értelmében. „A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa azt a döntést hozta, hogy a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója nem fog olyan iskolahálózatot megszavazni, amelyben nem szerepel a 2017–2018-as tanévre vonatkozóan önálló jogi személyiséggel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium, valamint átiratban fordul az Oktatási Minisztériumhoz, amelyben konkrét állásfoglalást igényel a tanintézmény működését illetően” – írják az állásfoglalásban.
Szucher Ervin, Rédai Attila
Székelyhon.ro

Ötven civil szervezet állt ki a megszüntetett kolozsvári magyar osztály mellett
A Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére 50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében - olvasható az egyesület közleményében. 
A Kolozs megyei tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az oktatási minisztériumba Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a líceum ötödik osztályát az iskolakezdés után szüntették meg, miután a szóbeli ígérgetések ellenére nem hagyták jóvá a csoport beindítását. Az ügyről bővebben itt olvashat. 
Az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”.
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Az állásfoglalás teljes szövege:. 
Állásfoglalás az Apáczai Csere János Elméleti Líceum
művészeti tagozatának védelmében
Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét.
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást.
Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására.
Kolozsvár, 2017. január 17.
Kezdeményező:
Kincses Kolozsvár Egyesület nevében Gergely Balázs elnök
Aláírók:
Agnus Média Alapítvány nevében Szenkovics Dezső elnök
Amaryllis Társaság nevében László Bakk Anikó tiszteletbeli elnök
Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nevében Péntek János elnök
Apáczai Csere János Baráti Társaság nevében Tamás István elnök
Argo Audiovizuális Egyesület nevében Szántai János István elnök
Armenia Örménymagyar Baráti Társaság nevében Bálint Júlia elnök
Bálint Tibor Baráti Társaság nevében  Bálintné Kovács Júlia tag
Barabás Miklós Céh nevében Kolozsi Tibor elnök
Bolyai Társaság nevében Gábor Csilla elnök
Donát Alapítvány nevében Zsigmond Ilka elnök
Életfa Családsegítő Egyesület nevében Deme Ilona Julianna elnök
Encyclopaedia Egyesület nevében Nagy Péter elnök
Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány nevében Kovács András igazgató
Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület nevében Molnár Attila elnök
Erdélyi Magyar Filmszövetség nevében Lakatos Róbert Árpád elnök
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében Széman Péter elnök
Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Sipos Gábor elnök
Filmtett Egyesület nevében Zágoni Bálint alelnök
Házsongárd Alapítvány nevében Gergely Erzsébet igazgató
Helikon Kulturális Egyesület nevében Karácsonyi Zsolt elnök
Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében Pillich Katalin elnök
Homo Ludens Alapítvány nevében Vincze László elnök
Igen, tessék! – Da, poftiți! Egyesület nevében Talpas Botond elnök
Innovatív Oktatásért Egyesület nevében Mikó Zsuzsanna elnök
Jakabffy Elemér Alapítvány nevében Székely István elnök
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében Gaal György elnök
Kolozs Megyei Magyar Diáktanács nevében Bács Tímea elnök
Kolozsvár Társaság nevében Kántor Lajos elnök
Kolozsvári Magyar Diákszövetség nevében Lőrincz István Zoltán elnök
Kolozsvári Művelődés Egyesület nevében Szabó Zsolt elnök
Korzo Egyesület nevében Imecs-Magdó Eszter elnök
Kriza János Néprajzi Társaság nevében Jakab Albert Zsolt elnök
Magyar Ifjúsági Tanács nevében Fancsali Barna elnök
Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nevében Péntek János elnök
Origo Egyesület nevében Márkos Tünde elnök
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Fülöp Júlia elnök
PONT Csoport nevében Farkas András társalapító
Pósta Béla Egyesület nevében Bajusz István igazgató
Robert Schuman Egyesület nevében Szenkovics Dezső elnök
Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókszervezetének nevében Guttmann Szabolcs István elnök
Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nevében Nagy Szilárd elnök
Romániai Magyar Közgazdász Társaság nevében Ciotlaus Pál elnök
Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete nevében Tárkányi Erika Tímea elnök
Sapientia Hallgatói Önkormányzat Kolozsvár nevében Andacs Zsolt Levente elnök
Sétatér Kulturális Egyesület nevében Király Zoltán elnök
Studcoop Diákszövetkezeti Egyesület nevében Hunyadi Attila Gábor elnök
Szarkaláb Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
SzINT Kulturális Egyesület nevében Pillich Balázs elnök
Tranzit Alapítvány nevében Könczei Csilla elnök
Vigyázó Egyesület nevében Sándor Eszter elnök
maszol.ro

A Bethlen-kollégium titka
A református egyházi tulajdonban levő Bethlen Gábor Kollégium felújításának alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet szeptember 17-én Nagyenyeden.
Erdély legkorszerűbb, legjobban felszerelt iskolájává varázsolták a frissen felújított nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot. A patinás épületegyüttes kívülről-belülről gyönyörű látványt nyújt. A több száz éves alma mater épületeit uniós forrásokból, valamint az egyházkerület és a helyi önkormányzat anyagi hozzájárulásának köszönhetően újították és szerelték fel korszerű, digitális oktatóeszközökkel. A beruházás értéke mintegy hatmillió euró.
A felújítás nehézségei
A református egyház 2004-ben kapta vissza az épületegyüttest, a kollégiumnak régen azonban nem csak ezek az épületei voltak a birtokában. A kommunista államosítás előtt tanári lakásokkal, erdővel, földekkel rendelkezett, ez a vagyon tette lehetővé azt, hogy a kollégium önfenntartóan tudott működni. A visszaszolgáltatást követően időbe telt birtokba venni a kollégium ingatlanjait, mert az épületegyüttesben található a dokumentációs könyvtár és a természetrajzi múzeum is. Amúgy a két közgyűjteménynek otthont adó épületet szintén az egyházkerület újította fel, annak költségei ugyanis nem szerepeltek az uniós projektben. Saját költségén újította fel az egyházkerület a kollégiumi étkezdét is. A református egyház így mintegy 3,5 millió lejt fektetett az ingatlanok korszerűsítésébe, ennek jelentős részét a magyar állam finanszírozta.
A nagyenyedi önkormányzat egyébként partner volt az uniós pályázat benyújtásában és támogatásában: nélküle az egyházkerület nem tudta volna felújítani a kollégiumot. Az egyezség szerint az egyházkerület 25 évre elengedte a kollégium bérleti díját, cserébe azért, hogy az önkormányzat pályázati úton megszerezte a felújítás költségeit. „Az önkormányzat kiszámolta, hogy olcsóbban jön ki, ha segít uniós forrásokból felújítani az épületegyüttest ahelyett, hogy 25 évig fizesse a bérleti díjat” – fogalmaz a püspök. A vonatkozó törvények értelmében ugyanis egyházi ingatlanban működő állami iskola esetében az önkormányzatnak megszabott bérleti díjat kell fizetnie az egyháznak. A nagyenyedi önkormányzattól eltérően más városoknak – köztük Kolozsvárnak is – sajnos hiába ajánlott fel az egyház ugyanilyen együttműködést, mert nem voltak rá vevők.
Korszerű felszerelés, nagy érdeklődés
Kató Béla szerint annak ellenére, hogy a Bethlen Gábor Kollégium állami intézmény, az egyházkerület a református oktatás szerves részének tekinti. Nemcsak kívülről, hanem belül is teljesen megújult a középiskola. A kollégiumban (bentlakásban) immár minden szoba saját fürdőszobával rendelkezik. Erdély szinte minden vidékéről járnak ide gyerekek. A beruházással az érdeklődés is megnőtt az intézmény iránt. Jól példázza ezt az egyik végzős diák, akivel az ünnepség alatt elegyedek szóba. Tankó Gyöngyi három éve diákja az iskolának, Gyimesközéplokról érkezett. Csodálkozó kérdésemre – miért nem ment közelebb, egy székelyföldi iskolába – azt mondja, nem ő az egyetlen a vidékről, aki a Bethlen Gábort választotta. „A három tizenkettedik osztályban heten vagyunk Gyimesközéplokról. Én az ikertestvéremmel érkeztem, ő a turisztika szakra, én a tanítóképzőbe járok. Nagyon jól érezzük magunkat, igaz, haza csak a sátoros ünnepek alkalmával tudunk menni. Sok ideig szívtuk a port, de megérte, hiszen nagyon szép lett az épület és a bentlakás is” – magyarázza Tankó Gyöngyi.
Szőcs Ildikó, a kollégium igazgatója szerint a modern felszerelés része a projektnek: három számítógépes labor és vadonatúj kémialabor áll az iskola diákjainak rendelkezésére, ugyanakkor minden osztálytermet a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. A bútorzatot is kicserélték, ezt a Bethlen Gábor Alap támogatta. Minden osztályteremhez tévé, laptop és vetítő, sőt még nyomtató is tartozik. Szőcs Ildikó igazgató az iskolai oktatással kapcsolatban elmondja: a Bethlen Gábor Kollégiumban – Erdélyben egyedülálló módon – kabinetrendszerben működik az iskola. Vagyis a gyerekek óráról órára más terembe vándorolnak, akárcsak az Egyesült Államokban.
Erdély büszkesége
A hálaadó istentiszteleten a Zakariás 3,2b bibliavers alapján Kató Béla püspök hirdetett igét. Mi a titka a Bethlen Gábor Kollégiumnak, miért tud évszázadok óta szinte folyamatosan működni? – tette fel a kérdést igehirdetésében a püspök. „Jeruzsálemben és környékén évezredeken keresztül harcoltak, a várost többször lerombolták, de mindig újjáépült, mert az emberek hittek abban, hogy az Úr velük van. Az Isten oltalmában való erős és személyes hit a titka annak, hogy az enyedi kollégium ma is él és virágzik. Ez a hit öröklődött nemzedékről nemzedékre, és ez éltette a generációkat annyi évszázadon keresztül” – fogalmazott Kató Béla.
Igehirdetését követően Szőcs Ildikó igazgató a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkálatokról beszélt, valamint arról, hogy a kollégium úgy újult meg, mint a poraiból feltámadt főnixmadár. Maksay Ádám egyházkerületi műszaki előadó, tervezőmérnök többek között azt hangsúlyozta, nehéz volt megoldani azt, hogy a több éves felújítási munkálatok során folyamatosan biztosítani lehessen az oktatást diákok és tanárok számára.
Köszöntötte az egybegyűlteket Horaţiu Mihai Josan, Nagyenyed leköszönt polgármestere is, aki a kollégiumot a város kincsének nevezte, ahol olyan kiválóságok tanultak, mint Kőrösi Csoma Sándor tibetológus. A városnak kötelessége volt támogatni a felújítást, hiszen az oktatás és a kultúra rendkívül fontos a város és a különböző nemzetiségű, egymással jó viszonyban élő lakosok számára. „Isten éltesse az iskolát, amely Nagyenyed, Erdély és Románia büszkesége lehet” – mondta Josan.
Az ünnepségen felszólalt Oana Iuliana Badea polgármester is, aki annak idején Bukarest részéről az Oktatási Minisztérium államtitkáraként írta alá a papírokat. „A társadalom alapjainak az építését jelenti, ha ilyen iskolákat tudunk felmutatni” – mondta a polgármesterasszony.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntőjében elmondta: felmenői mind a nagyenyedi kollégiumban tanultak. Ám nem csak ők, hiszen sok barcasági, királyföldi, dél-erdélyi evangélikus is, akik a nehéz körülmények miatt nem tudtak dunántúli vagy felvidéki magyar scholákba iratkozni. „Ezért a ma Erdélyben élő több tízezres magyar evangélikus közösség a nagyenyedi Bethlen Gábornak is köszönheti létét” – zárta felszólalását a püspök.
Nem könyöradomány
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédét követően Balog Zoltán miniszter üdvözölte a jelenlevőket. Erdélyben a reformátusoknál szinte minden Bethlen Gáborral kezdődik. Az erdélyi fejedelem nem tehetett meg mindent, amit kellett, de igyekezett mindent megtenni, amit lehet – fogalmazott a miniszter. Most a magyar és a román állam, az önkormányzat és az egyház közös erővel példamutatóan összefogott, és mindent megtett, hogy az európai uniós pályázatból az iskola megújuljon. A pénzt azonban nem szabad könyöradománynak tekinteni, hiszen tudnunk kell azt, hogy a kelet-európai országok 1990 után átadták leszegényedett gazdaságukat a nyugati, német, francia, olasz stb. vállalatoknak szinte adó- és vámmentesen, hogy azok meggazdagodjanak, és általa egy kicsit mi is fejlődjünk. Mi itt Kelet-Európában egymásra vagyunk utalva, meg kell értetnünk mindenkivel, hogy csak együtt munkálkodva tudunk megmaradni, együtt építve a nemzetek Európáját egy olyan időben, amikor láthatólag a kontinens fölé viharfelhők gyülekeznek – mondta Balog Zoltán.
Fekete Károly tiszántúli püspök a Kárpát-medencei Református Egyházak Generális Konventje elnökének, Szabó István dunamelléki püspöknek a köszöntését tolmácsolta, majd a jelenlevő főméltóságok átvágták a szalagot, és az épületet hivatalosan is átadták. Ezt követően emléktábla-avatásra került sor, amelyet gróf Mikó Imre és Vásárhelyi Boldizsár emlékére a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Mérnöki Kamara és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság állíttatott.
Színes programok a kollégiumban
Délután a közelről és távolról érkezett vendégek számos programpont közül választhattak. A Collegium Gabrielense régizene együttes, a kollégium Fügevirág néptánccsoportjának és a Ficfa zenekar, valamint a gyomaendrődi mazsorettek műsora után a fiatalok a Bagossy Brothers Company koncertjén lazíthattak. Mások az iskolatörténeti, természetrajzi múzeumot, sportfotó- és rajzkiállítást tekinthették meg. A gyerekeket kézműves foglalkozások várták, az új cserkészotthonban cserkésztalálkozóra került sor, mások virtuális iskolalátogatáson vehettek részt vagy a biológiai laborban kísérleteket végezhettek. Kárpát-medencei református tanévnyitó
Kárpát-medencei református tanévnyitó
Bethlen Gábor Kollégium ünnepélyes felavatását követő napon, vasárnap délelőtt került sor a Kárpát-medencei református iskolák közös tanévnyitójára. Az istentiszteleten a Kárpát-medence 36 református tanintézete képviseltette magát. A nagyenyedi vártemplomban tartott ünnepség alkalmával Szegedi László missziói előadó, a kollégium egykori diákja hirdette az igét 1Móz 6,9-22 alapján. Majd Brendus Réka, a kollégium volt diákja, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezető-helyettese köszöntötte a dél-erdélyi magyarság egyik legkiemelkedőbb intézményének diákjait és tanárait. A román oktatásügyi államtitkárság kabinetigazgatójaként Nagy Éva szólt az egybegyűltekhez. „Megmaradni csak úgy lehet, ha értékeinket megőrizzük és továbbadjuk. Ezek közé tartozik anyanyelvünk is, amely ősi hitünkkel együtt önazonosságunk alapját jelenti” – hangsúlyozta. A köszöntéseket követően Ábrám Tibor, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi alelnöke, a miskolci Lévay József Református Gimnázium iskolaigazgatója tartotta meg tanévnyitó beszédét, amelyben hangsúlyozta, intézményeink egyre inkább érzékelik, hogy Európa egyik legnagyobb keresztyén református nevelési rendszerének tagjai. Ez a stratégiai tervezés lehetőségét és felelősségét jelenti számunkra. Ábrám Tibor elmondta: a testvéri közösségvállalás gyakorlata érhető tetten a Kárpát-medencei református oktatásalap adománygyűjtésében is. Ennek eredményeképpen a nagyenyedi kollégium kilencedikes tanulói ajándékban részesültek: minden diák egy Bibliát kapott kézhez. A Fórika Éva által vezetett kollégiumi kórus műsorát követően a 2004-ben alapított Bethlen-díj átadására került sor. Idén Királyhágómellékről érkezett a kitüntetett Popper Cserepes Zsófia tanárnő személyében, akit Kovács Laura méltatott. A díjazott német–magyar szakon végzett a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, majd 30 évig Nagyváradon tanított. A Lórántffy Zsuzsa Gimnáziumba került 1991-ben, majd néhány év múlva az igazgatója lett.
Somogyi Botond
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Első protestáns országos olimpia Nagyenyeden
Nagyenyeden tartották az első protestáns tantárgyverseny országos szakaszát. Korábban az iskolai vallásolimpia ökumenikus jelleggel zajlott, az idén viszont két csoportban, külön került sor az országos megmérettetésre. Kolozsváron éppen a napokban találkoztak a hittanvetélkedő versenyzői, a református, evangélikus és unitárius vetélkedőre pedig a hét első napjaiban Nagyenyeden gyűltek össze a diákok, 13 megyéből több mint százan. A díjakban sem fukarkodtak a szervezők, összesen hatvan díjat osztottak ki a legügyesebbeknek.
Nem is lehetett jobb választás a szervezők részéről, mint 2017. április 24. és 26. között, 500 évvel a reformáció után Nagyenyeden szervezni a protestáns felekezetek I. országos tantárgyversenyét. Abban a városban, amelyben teljes pompájában áll a majdnem 400 éves Bethlen Gábor nevét viselő református kollégium, és amely mindig is fontos szerepet játszott a protestantizmus életében, mert fogékony volt a megújulás szellemére. Igazolja ezt a tény, hogy a reformáció elveinek Erdélybe érkezésekor Enyed városa csatlakozott a reformációhoz, még ha nem is volt nyilvánvaló a különbség a lutheri és a kálvini konfessziók között. Nagyenyed protestáns várossá lett. A két reformátori irány szétválásakor szintén Nagyenyed ad helyet annak a zsinatnak, amely a szétválást kimondta 1564-ben és ezzel szervezetileg is létrejött az Erdélyi Református Egyház. Nagyenyed ma sem maradhatott ki a protestáns felekezetek életének fontos pillanataiból…
Erdély 13 megyéjéből 112 diák érkezett Nagyenyedre, hogy a vallás tantárgyversenyen megmérettessen. A protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius felekezetű fiatalok vetélkedőjét az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. A rendezvény ünnepi megnyitójára április 24-én hétfőn délután került sor a BGK dísztermében, a tulajdonképpeni versenyt keddre, a díjkiosztó záróünnepséget szerdára tűzték ki. Az ünnepélyes megnyitón meghívottak, szervezők, lelkészek, diákok hallgatták a buzdító ünnepi beszédeket. Az igehirdetési szolgálatot Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte az olimpia vezérgondolataként megfogalmazott bibliai ige alapján: „Célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.” (Fil 3, 14) A résztvevőket köszöntötte Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének igazgatója, Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének tanácsosa, Eugenia Marcela Dărămus, Fehér megyei főtanfelügyelő, Nicolae Bolea szaktanfelügyelő, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. Püsök Sarolta, az olimpia országos bizottságának elnöke ünnepi beszédében ez a vezérgondolat 1Kor 14, 13 volt: „Hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt”. Ennek alapján kifejtette, hogy a nevelésnek a teljes személyiségre ki kell terjednie: érzelmi, értelmi és akarati nevelésről beszélt. A jelenlevőket köszöntötte Iulia Adriana Oana Badea, Nagyenyed polgármestere is, és végül Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája. Az ünnepi megnyitón fellépett a Bethlen Gábor Kollégium Collegium Gabrielense nevű régizene-együttese, vacsora után pedig a marosvásárhelyi Gordonka zenekar koncertje zárta a napot. Kedden a verseny izgalmai után a diákok Torockóra kirándultak, meglátogatták a torockószentgyörgyi várat, este megnézték a Ficfa Zenekar és a Fügevirág Néptánccsoport előadását, majd a táncházban mulatoztak. A szerdai eredményhirdetés és díjkiosztó között Mit jegyeztél meg az ittléted alatt? címmel tudásbörzét és kvízt szerveztek. Bízunk abban, hogy a diákok és tanárok számára nemcsak vetélkedő, hanem tartalmas együttlét volt a Nagyenyeden töltött három nap.
Lőrincz Ildikó, vallástanár / Szabadság (Kolozsvár)

Protestánsok vallásolimpiája Nagyenyeden
Erdély 13 megyéjéből 112 diák vett részt a protestáns felekezetek I. országos tantárgyversenyén, amelyet április 24. és 26. között Nagyenyeden tartottak. A helyszín a Bethlen Gábor nevét viselő, szépen felújított 400 éves református kollégium volt, amely fontos szerepet töltött be a reformáció történetében. A vetélkedőn a protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius diákok vettek részt. A vallásolimpiát az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. Az ünnepi megnyitót április 24-én, hétfőn, a versenyt kedden, a díjkiosztó záróünnepséget szerdán tartották. A verseny után a résztvevők Torockóra kirándultak. Szerdán a díjkiosztó ünnepségen Mit jegyeztél meg az ittléted alatt? témával tudásbörzét szerveztek.
A Maros megyei diákok két első, két második és egy harmadik díjjal tértek haza. Népújság (Marosvásárhely)

Protestáns felekezetek I. országos olimpiája Nagyenyeden
Nem is lehetett jobb választás a szervezők részéről, mint 2017 április 24-26 között, 500 évvel a reformáció megtörténte után Nagyenyeden szervezni a Protestáns felekezetek I. országos olimpiáját. Abban a városban, amelyben teljes pompájában áll a majdnem 400 éves Bethlen Gábor református Kollégium, és amely mindig is fontos szerepet játszott a protestantizmus életében, mert kapható volt a megújulás szellemére. Igazolja ezt az a tény, hogy a reformáció elveinek Erdélybe érkezésekor Enyed városa csatlakozott a reformációhoz, még hogyha nem is volt nyilvánvaló a különbség a lutheri és a kálvini konfessziók között. Enyed protestáns várossá lett. A két reformátori irány szétválásakor szintén Nagyenyed ad helyet annak a zsinatnak, amely a szétválást kimondta 1564-ben és ezzel szervezetileg is létrejött az Erdélyi Református Egyház. Nagyenyed ma sem maradhatott ki a protestáns felekezetek életének fontos pillanataiból… Erdély tizenhárom megyéjéből 112 diák érkezett Nagyenyedre, hogy a vallás tantárgyversenyen megmérettessenek. A protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius felekezetű fiatalok vetélkedőjét az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. A rendezvény ünnepi megnyitójára április 24.-én hétfőn délután került sor a BGK Dísztermében, a tulajdonképpeni versenyt keddre, a díjkiosztó záróünnepséget szerdára tűzték ki.
Az ünnepélyes megnyitón meghívottak, szervezők, lelkészek, diákok hallgatták az ünnepi buzdító beszédeket.
Az igehirdetési szolgálatot Dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte az olimpia vezérgondolataként megfogalmazott bibliai ige alapján: „Célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.” (Fil 3, 14).
A résztvevőket köszöntötték Dr. Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének igazgatója, Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének tanácsosa, Eugenia Marcela Dărămus, Fehér-megyei főtanfelügyelő, Nicolae Bolea szaktanfelügyelő, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. Dr. Püsök Sarolta, az olimpia Országos Bizottságának elnöke ünnepi beszédében a vezérgondolat 1Kor 14, 13 volt: „hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt”. Ennek alapján kifejtette, hogy a nevelésnek a teljes személyiségre ki kell terjednie: érzelmi, értelmi és akarati nevelésről beszélt.
A jelenlevőket köszöntötte Iulia Adriana Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és végül Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája.
Az ünnepi megnyitón fellépett a Bethlen Gábor Kollégium „Collegium Gabrielense” nevű régizene-együttese, vacsora után pedig a marosvásárhelyi „Gordonka” zenekar koncertje zárta a napot. A verseny második napja Csécs Márton torockói unitárius lelkipásztor nagyon lendületes igehirdetésével kezdődött. E nap a diákok számára elsősorban a megmérettetés napja volt. Ezalatt az idő alatt a szervezők Erdélyi-hegyalja látogatást szerveztek a kísérő tanároknak: Tövis, Boroskrakkó, Magyarigen templomait tekinthették meg Kónya Tibor Bethlen-kollégiumi iskolalelkész igen érdekes, tartalmas idegenvezetésével. Egyesek nagyon elszomorodva tekintették meg a mára elnéptelenedett gyönyörű templomokat, mások remélték, hogy isteni csoda folytán valamikor életre kelnek e gyülekezetek. A kirándulás jó alkalom volt beszélgetésre, eszmecserére, barátkozásra és mindannyian élményekben gazdagon tértek vissza az közös ebédre. A nap történelmi sétával, múzeum-látogatással, Nagyenyed templomainak meglátogatásával folytatódott, ami a gyerekek számára kitűnő alkalom volt az ismerkedésre. Következett a Ficfa zenekar és a Fügevirág néptánccsoport fellépése, amit természetesen táncház követett. Nagyon sikeresnek bizonyult a rendezvény második napja is.
A rendezvény harmadik napja Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosának az igehirdetésével indult, majd az eredményhirdetéssel folytatódott. Reméljük, hogy a versenyző diákok kellő lelkigondozásban részesültek az igehirdetés során, mert semmi látható jele nem mutatkozott annak, hogy nehezen viselték el a kudarcot azok, akik a kifüggesztett eredménylajstromok végén szerepeltek . Nagyon tanulságos volt az a momentum is, amikor a javítótanárok évfolyamonként kiértékelték a dolgozatokat, így a diákok számára világossá váltak a követelmények, de a hibák, baklövések is.
Feszültség-oldás volt a célja a „Mit viszel magaddal...? „című vetélkedőnek, amelyben a szervezők élményszerűen mérték fel, hogy nyitott szemmel jártak-e a versenyző diákok Nagyenyeden? Az záróünnepségen miután Király András államtitkár úr, Monalisa Borza Fehér-megyei főtanfelügyelő-helyettes és Dr. Lőrincz Helga Nagyenyed alpolgármestere köszöntötték a jelenlevőket és Dr. Püsök Sarolta, az olimpia elnöke általánosan értékelte a dolgozatokat kiderült, hogy sokkal több a díjazott, mint ahogy azt első látásra fel lehetett mérni, hisz a nagyon sokan különdíjban is részesültek.
Bízunk abban, hogy a diákok- tanárok számára nemcsak vetélkedő, hanem tartalmas együttlét volt a Nagyenyeden töltött három nap.
Lőrincz Ildikó vallástanár / reformatus.ro; Erdély.ma

Végleges: a diákok 72,9 százalékának sikerült az érettségije
Közzétette hétfő délben honlapján az oktatási minisztérium az idei érettségi vizsgák óvások utáni eredményeit. Az átmenési arány 71,4-ről 72,9-re nőtt.
Mint ismert, az írásbeli vizsgák után 42 ezer óvást nyújtottak be. A nem végleges eredmények szerint a diákok 71,4 százalékának sikerült az érettségije. Az óvások után a sikeresen érettségizők száma 91754-ről 93 640-ra nőtt. A vizsgákra 128 509-an jelentkeztek, 72,9 százalékuk szerzett oklevelet.
sikeresen vizsgázók közül 88 311 diák most fejezte be tanulmányait (79,2 százalék az átmenési arány), 5 329 tanuló az előző évfolyamokon végzett (31,4 százalék az átmenési arány). A tízes átlagot elérők száma is nőtt, 97 helyett 126 tanuló zárta a legjobb átlaggal a vizsgákat.
A legjobb eredményeket a következő megyékben érték el: Bákó - 84,53 százalék, Szeben - 84,39, Iaşi - 84,10, Kolozs - 83,65. A leggyengébben Ilfov (44,31 százalék) és Giurgiu (51,96) megyében teljesítettek az érettségizők.
Az őszi érettségire keddtől, július 11-étől 14-éig lehet beiratkozni, illetve július 27-én azoknak, akiknek előbb pótvizsgázniuk kell valamely tantárgyból. maszol.ro

Közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát a kormány
A kormány közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát - tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget a kormány sajtóirodája.
A prioritás listát, a miniszterekkel történt egyeztetés után, Mihai Tudose miniszterelnök és Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes tette közzé. Ezek közé tartozik, hogy a munkaügyi miniszter augusztus 1-jéig előterjeszti a kormánynak a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó 448-as törvény módosításait és ezen személyek állami segélyének növelésére vonatkozó javaslatát 2018. január 1-jei hatállyal. Szeptember 1-jéig a miniszter javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja a feketemunka csökkentése.
A kormányfőtitkárság számba veszi az összes adót és illetéket és javaslatot terjeszt elő ezek csökkentésére (szeptember 1.), ugyanakkor kidolgozza a 3000+900 mentőautó vásárlását célzó beszerzési eljárás módszertanát.
Az oktatási minisztérium feladata, hogy augusztus 1-jén megkezdődhessen a tankönyvtörvény vitája és az is, hogy megoldja azt, hogy a következő három évben az összes tanintézményben legyen internet. Augusztus 15-ig kell megkezdődnie a délutáni oktatásra vonatkozó jogszabály vitájának, szeptember 1-jéig pedig elő kell terjeszteni a tanügyi törvényre vonatkozó összes módosító javaslatot.
A fejlesztési minisztériumnak augusztus 15-ig kell közvitára bocsátania a helyi pénzügyi hivatalokra vonatkozó jogszabályt és véglegesítenie kell a Közigazgatási Törvénykönyvet, amely 2018. január 1-jén lép életbe.
A pénzügyminisztériumnak július 15-ig kell elfogadtatnia a kormánnyal azokat a módosításokat, amely szerint minden romániai alkalmazott legalább a minimálbérnek megfelelő szinten fizeti a társadalombiztosításokat - ez 2017. augusztus 1-jén lép életbe. Ugyanakkor augusztus 1-jétől vitára kell bocsátani az áfa-begyűjtés új modelljét, amelyet szeptember 1-jétől alkalmaznak, augusztus 15-ig pedig ki kell dolgozni az Adótörvénykönyvre vonatkozó összes módosító javaslatot, hogy ezt szeptember 15-ig elfogadhassa a kormány/parlament.
A turisztikai minisztériumnak augusztus 1-jéig kell előterjesztenie a 2017-2020-as időszakra vonatkozó befektetési mestertervet és ki kell dolgoznia a turizmus törvényét, amelynek első olvasatát szeptember 1-jén tárgyalja a kormány.
A távközlési minisztérium szeptember 1-jéig kapott határidőt, hogy tervet dolgozzon ki a Román Posta talpra állítására.
A mezőgazdasági minisztériumnak szeptember 1-jéig kell előterjesztenie hét román termék támogatására vonatkozó elképzelését. maszol.ro