Kuriózumszámba megy Háromszéken a Cuvantul Nou című napilap, mert 39 éven át kiadó nélkül létezett. Bekövetkezett az, ami várható volt, a leghosszabb életű román nyelvű napilap bukása. Július 25-én nem jelent meg a Cuvantul Nou (CN) napilap. Úgy hírlik, a Kovászna megyei adóhivatal állította le a kiadvány megjelenését, mert úgy vélik, a felhalmozott adósságok miatt a továbbiakban nem adhatják ki a lapot. 1989 után az újságírók egzisztenciális meggondolásokból nem kockáztatták meg egy, a CN-t kiadó vállalkozás bejegyzését. Attól tartottak ugyanis, hogy a megye 25 százaléknyi román ajkú lakossága képtelen lesz fenntartani a lapot. A szerkesztőség inkább a mindenkori kormány támogatására alapozott. Az 1990-es évek elején többnyire a hisztériakeltés biztosította a kormánypénzek folyósítását a lapkasszába. A CN főszerkesztői is az épp soron lévő hatalmi trend szerint váltakoztak. Azt hallani, hogy a kormány törölné a szerkesztőség felhalmozott adósságait, cserében egy újságkiadó kft. bejegyzéséért. Mostantól nem a szerkesztőség, hanem az azonos nevű alapítvány (FCN) adja ki újra a lapot. 1989 decembere előtt öt-nyolc ezres példányszámban nyomtatták az újságot, jelenleg alig 800 példányban. Ráadásul két éve konkurense a fiatal szabadelvűek által szerkesztett Observatorul de Covasna. Szintén két éve került piacra a konzervatív román erőket képviselő Adevarul de Covasna hetilap is. /Domokos Péter: Kisebbségi lombikújság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Hosszas viták jellemezték Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei önkormányzat első rendes ülését. A legnagyobb ellenkezést az MPP részéről Bodó Lajos RMDSZ-es tanácstag kezdeményezése váltotta ki. A tervezet szerint a tanács felállítana egy bizottságot, amely elemezné az önkormányzat tulajdonában levő, mindenki által sajtóháznak nevezett ingatlan hatékonyabb kihasználásának lehetőségét. A sajtóházban működő két megyei napilap, a Háromszék és a Cuvantul Nou viszont mindössze négyzetméterenként egy eurót fizet az önkormányzatnak. Fazakas Tibor MPP-s tanácstag megfogalmazta gyanúját, hogy egyes politikai szervezetek neheztelnek a Háromszék napilapra, mert az bírálta őket, és most így próbálják befolyásuk alá helyezni. Tamás Sándor tanácselnök /RMDSZ/ kifejtette, más cégek is jelezték, hogy bérelnének helyet az ingatlanban, például az Observatorul de Covasna napilap, és egy udvarhelyi cég, amelyik magyar megyei napilapot indítana Kovászna megyében. Végül a tervezet szövegét általánosították olyan módon, hogy a bizottság az önkormányzat minden épületének kihasználtságát megvizsgálja. /Bíró Blanka: RMDSZ–MPP-csata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Megőrizni Domokos Géza szellemi hagyatékát
Hat éve hunyt el Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító. Az évforduló alkalmával fiával, Domokos Péterrel – aki egyben a Domokos Géza Egyesület alapítója – beszélgettünk.
– Milyen elgondolásból alapította meg a Domokos Géza Egyesületet?
– Az egyesület létrehozásának célja édesapám szellemi hagyatékának ápolása volt. Úgy éreztem, valamit kezdeni kell azzal, amit ő testesített meg, a sokféle, szerteágazó, mégis letisztult szellemi örökséggel. Rám hárult a feladat, hogy lebontsam szüleim sepsiszentgyörgyi életterét, így az egyesület tető alá hozása visszabillentette a mérleg nyelvét, helyet kapott az építkezés. Apám emlékének, szellemi hagyatékának megőrzésének gondolatát egymástól függetlenül sokan megfogalmazták, sokan segítettek egy-egy ötlettel, vagy egyszerűen csak bátorítottak.
– Közel két éves az egyesület, sok mindennel foglalkozott, szervezett kalákát a Domokos Géza papolci házának rendbetételére, konferenciát a régiósításról, a Székely Mikó Kollégiumnak adományozta a Domokos Géza könyvtárát, majd az iskola ifjúsági könyvtára felvette a Domokos Géza nevét. Hogyan állt össze az egyesület programja?
– Az összetett tevékenység részben tudatos, részben ösztönös építkezés eredménye, folytatása a hagyaték gazdag palettájának. Domokos Géza is ilyen volt, rengeteg minden érdekelte, tájékozott volt, szinte bármiről lehetett vele beszélgetni. A civil szervezet működtetése számomra teljesen új foglalkozást jelent, eltér az eddigi képzőművészeti, újságírói mozgásteremtől. Nehéz volt, mert menet közben kellett megtanulni a civil szervezet kezelését, mert ez egy külön világ, tankönyvből nem lehet elsajátítani. A megérzés jött be a képbe, ellestem miként csinálják mások. Aztán menet közben alakult, formát kapott, baklövésekkel, apró sikerélményekkel. Tapogatózva, jobbra-balra kérdezősködve és nézelődve, az interneten keresgélve kezdett körvonalazódni az apám szellemiségének otthont adó egyesület. Június 26-án hat éve hunyt el apám, megszakadt egy folyamat. Az RMDSZ megtette a magáét, folyamatosan fenntartotta emlékét, de úgy éreztem többre van szükség. Annak a szellemiségnek a gyakorlatba ültetéséről van szó, amelyet képviselt, ismerve a gondolkodásmenetét, az érdeklődési körét, mindazt az értéket, amelyet bátorított vagy önzetlenül teremtett maga körül.
– Az utóbbi években felerősödtek az autonómiatörekvések, Domokos Géza megítélése változik-e ennek fényében?
– Emlékszem, hogy az apám halálát követő napon, az Observatorul de Covasna című sepsiszentgyörgyi román napilap kért tőlem egy oldalnyi összefoglalót róla, akkor kezdtem keresgélni a világhálón, és az általa adott interjúk között találtam egyet, amelyben kifejtette: meglátása szerint lesz területi autonómia, de nem etnikai alapon. Ő akkor jól tudta, hogy a román társadalom nincs felkészülve az autonómiára, mint társadalomszerveződési alternatívára. Ebből származhatott az autonómiával kapcsolatos visszafogottsága. 1990 óta csak most érződik, hogy a román társadalom már nem utasítja vissza zsigerből az önrendelkezés fogalmát. Huszonnégy esztendőnek kellett eltelnie, ez valahol őt igazolja. A rendszerváltás előtt szívügyének tekintette, hogy, másokkal együtt, harcoljon a 70-es, 80-as években a romániai magyarság identitását jelentő intézményrendszerben "virágzó" kisebbségellenes megnyilvánulások ellen, elkötelezettje volt a közösségének, ennek megmaradásáért küzdött, és politikusként is ezt vallotta. A Kriterion Könyvkiadó tevékenyégéhez kötődő művelődéspolitika után sokkal nagyobb nyomással, több kihívással volt kénytelen szembesülni a rendszerváltás után. Meghaladta őt a megsokszorozódott munka és tempó, a különböző érdekek összeütközései, úgy érezte, a feje fölött összecsapnak a hullámok. A 90-es évek embert próbáló idők voltak, a szervezetét is kikészítette a folyamatos, nagy nyomással ránehezedő közéleti stressz.
– Milyen vonalon halad tovább az egyesület?
– Hangsúlyozom, ez nem a Domokos Géza személyi kultuszának háttérintézménye, hanem egyfajta műhelygyakorlat helye. Keresem a partnereket, és folyamatosan bővíteni szeretném a tevékenységet. Például foglalkoztat apám könyveinek újrakiadása, lefordíttatása, de úgy gondolom, esélytelen ez a vállalkozás, így inkább a digitalizálás felé orientálódnék. Ez az út költségkímélőbb, hiszen a nyomda sokba került, a könyvek igazságtalanul drágák, a terjesztés is nehézkesnek látszik. Eddig önerőből sikerült digitalizálnunk az Éveim, útjaim, arcaim című memoárkötetét. Igaz, digitális formában zökkenőmentesebben jut el az olvasóközönséghez, de az effajta érintkező felület híján van a könyv adta személyes kapcsolatnak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Vita helyett műszaki adathalmaz (Közmeghallgatás Rétyen)
A Réty határában lévő fűrészüzem energiaellátásával kapcsolatosan tartottak tegnap délután közmeghallgatást a község kultúrotthonában. A rendezvényen egy tervezett hőerőmű műszaki adatait ismertették, ezzel kapcsolatosan a jelenlevők nem tettek fel egyetlen kérdést sem, újságírók hozzászólása mellett egyedül a sepsiszentgyörgyi Toró Attila fogalmazott kritikusan, arra kérve a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal illetékeseit, semmilyen működési engedélyt ne adjanak ki addig, ameddig nem születik végleges ítélet a fafeldolgozót érintő bírósági eljárásokban.
A délután négy órára hirdetett közmeghallgatás témája a fafeldolgozó területére tervezett, „zöld energiát” termelő létesítmény bemutatása, az azzal kapcsolatos esetleges felvetések megtárgyalása volt. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivataltól a radóci székhelyű Bioelectrica Transilvaniei Kft. január 14-én kért jóváhagyást, az engedélyeztetési folyamat részeként tartották a tegnapi rendezvényt, amelyre eleinte a terem mintegy félig telt meg érdeklődőkkel, becslések szerint száznál kevesebb hallgatóval. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója bevezetőként elmondta, az általa vezetett intézmény bekérte az összes vonatkozó dokumentumot, azok értékelése alapján folytatják majd az engedélyezési eljárást.
Az intézmény munkatársa, Luminiţa Bălălău az eddigi lépéseket ismertette, mondván, hogy a folyamatba a Holzindustrie Schweighofer mellett igénylőként bekapcsolódott a Bioelectrica Transilvaniei is, ez utóbbi kérését pedig több lépésben elemzik, a közmeghallgatáson a benyújtott iratcsomóval kapcsolatosan várnak észrevételeket.
A dokumentációt összeállító Petráss István alig kezdte ismertetni a tervezett hőerőmű műszaki adatait, egy helybeli hozzászóló azt kérte, beszéljen magyarul is, mert a rétyi résztvevők többsége magyar, így két nyelven folytatta ismertetőjét. A Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének területén létesítendő, 60 megawattos teljesítményű, biomasszával működő hőerőmű paramétereit Petráss mintegy másfél órán át részletezte, bemutatójának végére a teremben ülők száma alaposan megcsappant. A majdani energiatermelés témakörében elhangzottak lényege, hogy a befektető a legjobb technológiákat ígéri, a zajra, vízre, levegőre vonatkozó becsült adatok pedig minden esetben a megengedett határértékek alattiak. A hőerőmű, illetve fafeldolgozó esetleges légszennyezését egy 25 kilométer oldalú, négyzet alakú területen modellezték, de megvizsgálták a termelés során keletkezett hulladék kérdését is. A megyei tanács kérésére ugyanakkor a Rétyi Nyír, illetve a Bodok–Barót-hegység természetvédelmi területeken is vizsgálják majd a levegő minőségét. Az ismertetőt követő kérdésfelvetésében Toró Attila újólag javasolta, pontosabban követelte, hogy a rétyi fafeldolgozó egységre vonatkozó végleges bírósági ítéletek megszületéséig a környezetvédelmi hivatal ne bocsásson ki újabb engedélyt. Mint mondta, az említett huszonöt kilométeres körzet indokolná, hogy megkérdezzék a sepsiszentgyörgyieket is, hiszen a megyeszékhely teljes lakossága érintett a levegő minőségének ügyében. Gheorghe Neagu válaszában leszögezte, törvényesen járnak el, a közmeghallgatást a befektetésnek otthont adó községközpontban szervezik, az erdőket pedig szerinte a hegy lábánál kell védelmezni. Toró azt is kifogásolta, miként működhet környezetvédelmi engedély nélkül a fűrészüzem, mire Neagu azt válaszolta, ez nem tartozik hatáskörükbe, ezt a környezetvédelmi őrségnek kell megvizsgálnia, de ő úgy tudja, a fűrészüzemben nem termelnek, hanem a berendezés műszaki vizsgálatát végzik. Leszögezte: az engedélyeztetési folyamat törvényes mederben zajlik, a hőerőmű engedélyeztetése különben még két és fél, három hónapig elhúzódik, ám ha minden dokumentumot rendben találnak, a környezetvédelmi hivatalnak nincs oka arra, hogy ne hagyja jóvá azt. Kérdéseket fogalmazott meg a sepsiszentgyörgyi Observatorul de Covasna napilap tudósítója is, válaszai után Gheorghe Neagu megjegyezte, máskor jöjjenek felkészültebben az újságírók, fogalmazzanak lényegre törően. Luminiţa Bălălău hozzáfűzte, elvárták volna, hogy a civil szervezetek képviselői olyan műszaki felvetésekkel jelentkezzenek a közmeghallgatáson, amelyek segítségével módosítások is eszközölhetőek.
Ezután berekesztették a rendezvényt, ám az érdeklődők legalább fele már korábban elhagyta a termet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élen a Háromszék
Sepsiszentgyörgy felnőtt lakosságának közel kétharmada olvassa a Háromszéket, ezzel lapunk toronymagasan vezet a legolvasottabb helyi újságok rangsorában – derül ki a Pro Scientia Administrativa Tudományos Társaság által készített felmérésből.
A több közéleti témát felölelő közvélemény-kutatás médiafogyasztási szokásokra vonatkozó fejezetét tegnap ismertette az Observatorul de Covasna román nyelvű helyi napilap, a felmérés március 28. és április 2. között készült 967 felnőtt, tehát 18 év fölötti sepsiszentgyörgyi lakos megkérdezésével. Míg az országos politikáról a megkérdezettek többnyire a televízióból tájékozódnak, helyi politikai ügyekről inkább az újságokból (46,85 százalék). A megkérdezettek szűk harmada (31,23 százalék) a rádióadókból értesül ezekről a hírekről, 13,03 százalékuk az internetet használja tájékozódási forrásul. A válaszadókat a kérdezőbiztosok arra is megkérték, hogy nevezzék meg azt az újságot, amelyből tájékozódnak. Ebben a rangsorban lapunk fölénye elsöprő: közel ötször annyian olvassák a Háromszéket, mint a másik magyar nyelvű magyar helyi napilapot, a Székely Hírmondót. A megkérdezettek 63,8 százaléka tehát lapunkból tájékozódik, az Observatorul de Covasnát a megkérdezettek 16,56 százaléka nevezte meg információs forrásnak, a Székely Hírmondót 14,13 százalék, az Mesagerul de Covasnát 5,52 százalék.
Mint ismert, nemrég a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet is készített Erdély-szintű felmérést a médiafogyasztási szokásokról, ennek eredményei szerint a nyomtatott sajtóban a Háromszék bizonyult a legolvasottabb erdélyi lapnak.
Olvasóinknak köszönjük, hűségükre, bizalmukra a továbbiakban is számítunk. (H.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)