Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./

Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Temesváron 1906-ban felavatták a Dózsa György emlékművet. Kiss György megalkotta hozzá márványból az emlékmű központi alakját, Máriát, a magyarok Nagyasszonyát. Az emlékmű napjainkig szinte sértetlenül kiállta a történelem viharait. Trianon után, impériumváltáskor egyetlen szó levésésével megcsonkították a feliratot (a magyarok Nagyasszonya szóösszetételből levésték a magyarok szót), egyébként az emlékmű sértetlen maradt. A minap két oda nem illő márványtábla jelent meg, ormótlan vaspántokkal a tetőt tartó oszlopokhoz erősítve. Egyiken a román nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy a Szűzanya segedelmével innen indult és győzött az 1989. decemberi forradalom, a másik valamiféle versbe szedett hálálkodás vagy imádság. Utóbbi a rossz vésési technika miatt alig olvasható. A lépcsőt beborították fehér márvánnyal, a kékre festett kovácsoltvas-kerítésre alamizsnát kérő táblát erősítettek, elébe pedig fekete bádog tepsit tettek az ortodox szent helyeken szokásos gyertyaégetéshez. A román nyelvű feliratok említést sem tesznek Dózsa Györgyről. Alighanem első lépése annak az igyekezetnek, hogy kitöröljék a temesváriak tudatából a város történelmének sorsdöntő eseményeit. /Sipos János: Mi lett belőled, Dózsa-emlékmű!? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Jún. 8-án Nagyenyeden ballagott a Bethlen Kollégiumot 140 végzős diákja. A végzősök a Bethlen indulót énekelve átadták a kollégium zászlóját a következő nemzedéknek. A főiskolások népviseletben ballagtak. Idén is a díjkiosztások jelentették a rendezvény utolsó pontját. A rendezvény végén diákok és tanárok virágot helyeztek el Bethlen Gábor fejedelem, iskolaalapító szobránál. /Balog István: Elballagtak az enyedi diákok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Az érvényben lévő törvények értelmében a Christiana Keresztény Orvosi és Emberbaráti Társaság vajdahunyadi Posztliceális Egészségügyi Asszisztensképző Iskola magyar tagozata a 2002–2003-as tanévben is hároméves asszisztensképző osztályt indít 25 hellyel. /Dr. Hauer Erich tagozatvezető tanár: Asszisztensképzés – magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Jún. 8-án immár másodszor rendezték meg Déván a Segesvári Miklós Pál helytörténeti vetélkedőt. A szervezők idén magas Déva várának történetét, a hozzá fűződő legendákat választották alaptémának. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban zajló rendezvényre a megye minden magyar tannyelvű tagozata elküldte képviselőit. /Schreiber István: Helytörténeti vetélkedő Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

A Fidesz - Magyar Polgári Párt a státustörvény érdemi módosításához semmilyen körülmények között nem járul hozzá – szögezte le Németh Zsolt az MTI-hez eljuttatott közleményben. A Fidesz- alelnök, volt külügyi államtitkár hozzátette hogy technikai jellegű módosításokra r szükség lesz, de azok csakis a törvény és a végrehajtási utasítások összhangjának megteremtésére irányulhatnak. A Fidesz álláspontja az, hogy a kedvezménytörvény technikai módosításának módjáról és idejéről kizárólag a Magyar Állandó Értekezlet egyetértésével születhet döntés. "A Fidesz - Magyar Polgári Párt aggodalommal tekint a magyar-magyar viszonyt fenyegető feszültségre, amely abból adódhat, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció nem rendelkezik világos és átgondolt koncepcióval sem a státustörvényről, sem a román-magyar egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban" - zárul a közlemény Fidesz-állásfoglalás a kedvezménytörvényről. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Szombati-Szabó István (1888–1934) erdélyi költőnek remélhetőleg hamarosan kiadásra kerülnek összes versei, azonban az öröksége még mindig nem tisztázott. A Szombati-örökség része a Magyarországon élt, tevékenykedett és meghalt Szombati-Szabó Csaba jeles rajzfilmművész hagyatékával bővült. Az utóbbi években sok minden szóba jött. A hagyaték hazahozatala éppúgy, mint a Szombati-házaspár exhumálása és hazahozatala. Az lenne jó, ha minden Szombati-hagyaték lehetőleg a református egyházra szállna. /Ki örökli Szombati-Szabó István könyvtárát? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Tiba Katalin óvónő játékokat kért és kapott a Caritastól a resicabányai 6-os számú óvoda részére. A bőséges csomagokból nemcsak mindhárom óvodai csoportnak jutott elegendő játék, hanem az évzáró tombolájára is, ami azt jelenti, hogy ki-ki hazavihet majd egy-egy – vagy akár több – játékot a vakációra is. /Játékokat kaptak a magyar óvodások. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése.  A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Szabó Gabriella zenetanárnő néhány évvel ezelőtt alapította az újszentesi iskolában a Napsugár nevű kamarakórust. Az Új Ezredév /Temesvár/ református gyülekezet őt hívta meg a 2000-ben alakult kórusának vezénylésére. A zenetanárnő egyesítette a két énekkart, és közösen léptek fel a magyarországi Szentesen a testvérvárosok harmadik kulturális fesztiválján. Jugoszláviából Bácskatopolya asszonykórusa, a több mint két évtizedes hagyománnyal rendelkező Kaláris érkezett erre a fesztiválra. /Szekernyés Irén: Két énekkar dirigense. Az egyesített énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Kismajténynak immár harmadik éve van állandó, helyben lakó református lelkipásztora Ilyés Tamás személyében. Első lépésként elkezdték a romokban heverő parókia helyreállítását. A gyülekezet 314 lelket számlál, az elmúlt évek során nagyon nagy volt a lélekszámapadás. Ebben az évben egyelőre a keresztelések száma volt a nagyobb. A faluban még 800 ortodox és 60 román ajkú görög katolikus van. A tiszteletes foglalkozik az ifjúsággal. Az asszonyok csigatésztát készítenek, amelynek árusításából anyagilag támogatják a gyülekezetet. Most a templomfelújítás következik a sorban. Nagy problémát jelent, hogy Kismajtényban magyar nyelvű tanítás nincs, csak negyedik osztályig: a felső tagozatot román nyelven végzik a magyar gyermekek. A tiszteletes ezért indított feleségével egy magyar irodalom és nyelvtan önképzőkört a fiatalok számára. /Fodor István: Kismajtény: Újjáéledő egyházi élet, példás összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Temesváron oktatási fórumot tartottak. Kiss Ferenc tanfelügyelő bemutatta, hogy Temes megyében az új évezredben némileg stabilizálódott a magyar nyelvű oktatás. A puszta fennmaradásért küszködő Ötvösdön idén nyolc gyermekkel indul az első osztály, de kis létszámú tagozatok is léteznek, összevont osztályokkal. A most záruló tanévben a magyar gyermekek fele többségi iskolába járt. Erdei Ildikó tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének oktatási alelnöke felvázolta, hogy a magyar oktatás iránt elkötelezett pedagógusok és lelkes szülők évről évre felkeresik a családokat, számba veszik az iskoláskorú gyermekeket. Halász Ferenc tanár, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a több éves kitartó munka ellenére még nem sikerült lajstromba foglalni a magyarságnak azt a rétegét, amely nem olvas magyar lapot, nem hallgat magyar rádiót (Temesvári Területi Stúdió), nem tart kapcsolatot az RMDSZ-szel vagy más magyar szervezettel. A megyei elnök szerint ezeket az embereket egyedül az egyház tudná megszólítani. A jelek szerint az anyaországi kedvezmények sem éreztetik még a várt mértékben a hatásukat. /Fórum az oktatásról Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

"A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./"

Gáspár Mária egyike Temesvár kevés magyar anyanyelvű zenetanárainak. Évek óta a Bartók Béla Elméleti Líceum V–VIII. osztályában tanít, népdalcsoportot vezet, de részt vesz a műkedvelő kórusmozgalomban is. Szólistája, újabban karnagya a Bartók Béla nevét viselő temesvári kórusnak. /Szekernyés Irén: Az együtténeklés öröme. Gáspár Mária zenetanárnő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

A minap a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban vette át a megye több magyar iskolájának és tagozatának küldötte az Apáczai Közalapítvány támogatásával vásárolt modern felszereléseket: színes tévékészüléket, videomagnót, CD–lejátszós magnót, erősítő berendezést, hűtőszekrényt, multimédiás vetítőt. A szórványoktatást támogató magyarországi közalapítvány ötmillió forintot utalt ki a Temes megyei iskoláknak, amelynek a felét – közös megegyezéssel – a már említett műszaki felszerelések vásárlására fordították. A többit anyanyelvi táborok, tánctáborok szervezésére, diákok üdültetésre stb. használják fel. A támogatásban a megye mind a tizenkilenc magyar, illetve magyar tagozatos iskolája részesült. /(Sipos): Kitett magáért az Apáczai Közalapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából ismerősen cseng a név: Gecse Géza. Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak. Riportjaiban, interjúiban a szerző a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. Gecse Géza életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Könyvében be akarta mutatni, hogy az állami politika mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. "Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen." /Gujdár Gabriella: Állam és nemzet a rendszerváltás után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Telefonon beszélt az olaszországi látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a négy párt elnökével, de a belpolitikai helyzetről csak hazatérése után, bővebb információk ismeretében tud majd értékelést adni – közölte maga a köztársasági elnök jún. 20-án reggel Rómában az őt kísérő magyar újságíróknak. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök körüli válság ma már Magyarország gazdaságát is fenyegeti. A volt pénzügyminiszter közölte, hogy a kormányfő titkosszolgálati ügynöki szerepe összekapcsolható a magyar gazdaság negatív változásával. A nyugati jelentésekből idézve hangsúlyozta, hogy romlik a magyarországi részvények árfolyama, és csökken az állampapírok értéke. "Egyértelmű, hogy a belpolitikai válság, ami a miniszterelnök szerepe miatt alakult ki, ma már a magyar gazdaságra nézve is kockázattal jár" – jelentette ki. Varga Mihály azt mondta, nem igaz Medgyessy Péter azon állítása, hogy titkosszolgálati tisztként magyar érdekeket védett külföldiekkel szemben. Demszky Gábor főpolgármester szerint a Medgyessy Péter által vázolt törvényjavaslat – mely szerint a III/III-as lista teljes egészében nyilvánosságra hozható lenne – megnyugtató módon rendezné ezt a lezáratlan ügyet. MTI /A gazdaságot is fenyegeti a válság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Medgyessy Péter miniszterelnök szerint az erdélyi magyarságot az elmúlt négy esztendőben "túlszerették" (az ő szóhasználata). "Túlszerettek bennünket? Az 1990 előtti több mint negyven esztendőben egyetlen kommunista pártfőtitkár, államelnök, kormányfő soha tudomást sem vett rólunk. Mintha nem is léteztünk volna." – állapította meg Ujj János. A román–magyar alapszerződéssel kapcsolatban "Horn Gyula akkori miniszterelnök úgy lerázott bennünket, mint kutya a bolháját! Kétségtelen, hogy fentiekhez képest az Orbán-kormány törődése a határon túli magyarság iránt, igyekezete az egységes, a határokon átnyúló nemzet megteremtésére túl soknak tűnik a kommunista elveket továbbvivő szocialistáknak." /Ujj János: Túlszerettek bennünket? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöksége tizedik alkalommal ítélte oda a megye magyar oktatásában tevékenykedő és kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusoknak a Márki Sándor-díjat, és hatodik alkalommal nyugdíjas pedagógusoknak a Márki Sándor-életműdíjat. Az elsőt hét, az utóbbit négy pedagógus kapja az idei díjkiosztó ünnepségen. A díjak ünnepélyes átadására június 28-án lesz. /Matekovits Mihály: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

A Szövétnek, az aradi kulturális szemle júniusi száma a 94. életévében elhunyt Molnár Károly református lelkipásztorra emlékezett. Vincze Gábor szegedi történész írásai a bánsági magyar kisebbség helyzetét taglalják a Groza-kormány kezdeti éveiben. /P. P.: Szövétnek a kánikulai napokra. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2002–2003-as tanévben a következő karokra és szakokra (tandíjmentes és tandíjas helyek) hirdet felvételi versenyvizsgát: Csíkszeredában: agrár-közgazdaság 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles hely, könyvelés – gazdasági informatika (25, 25), szociológia–vidékfejlesztés szakirány (13, 12), román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom (25, 25), élelmiszeripari mérnök (25, 25), környezetmérnök (25, 25); Marosvásárhelyen: pedagógia–szociálpedagógia szakirány: (20, 20), informatika (25, 25), mechatronika (25, 25), számítástechnika (20, 20) automatizálás (20, 20), kertészet (25, 25), kommunikáció (25, 25), tanítóképző (13, 12); Kolozsváron: környezettudomány (környezeti földrajz, 20, 20), fotográfia, filmművészet, média (20, 20), zenetanári (8 ,7), muzikológia (5, 5), énektanár, operaénekes (3, 2). Az első éves tandíjmentes helyek száma 357, a tandíjasoké 363. Összesen 730 új hallgatót vár a 2001. október 3-án indult EMTE, amelynek jelenleg 400 hallgatója van. A felvételi vizsgát 2002. július 8–30. között tartják. /Karok, szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ könyvsorozatot indít Interferenciae Banaticae címmel a többnemzetiségű régió kulturális örökségének feltárására. Az első könyv nemrégiben látott napvilágot a temesvári Marineasa Könyvkiadónál Bodó Barna politológus egyetemi tanár szerkesztésében Hagyomány és interkulturalitás címmel. A háromnyelvű könyv tizenhárom tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 decemberében hangzottak el egy tudományos ülésszakon a Bega-parti városban. A rendezvény a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió együttműködésének keretében jött létre. A könyvben Simon András, a szegedi Tudományegyetem tanára a jugoszláviai Szaján község hagyományőrző egyesületeinek olyan rendezvényeit mutatja be, mint az aratóünnep, tojásfestő-verseny, kenyér- és péksütemény-kiállítás és -szentelés. Ljubomir Stepanov egy falusi pap amatőr munkájáról, az első szerb–román szótárról értekezik. Rodica Giurgiu muzeológus Bartók Béla és a román zene című írásában a nagy zeneszerző és zenetudós bánsági gyűjtésének történetét tárja fel. Felföldi László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének kutatója "A tánccal kapcsolatos ideológiák kutatása a Bánság hagyományos kultúrájában" címmel vizsgálja a tánccal kapcsolatos szimbólumoknak és eszméknek a szerepét a bánsági nemzetiségi, etnikai, vallási közösségek azonosságtudatában. Hajdó Khell Noémi Az arad-gáji székelyek csoport-tudatáról és más etnikumokkal való kapcsolatairól végzett kutatásait foglalja dolgozatba. Benedek Katalin összehasonlító mesevizsgálatait mutatja be. Bodó Barna: Kisebbség, elitek, etnikumközi kapcsolatok c. tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy "Amennyiben belső tudatosodási folyamat és kívülről érkező támogatás a mai folyamaton nem változtat, a kisebbségi elit felmorzsolódásával maga a kisebbség kerül veszélybe, magyarul asszimilálódik". /Szekernyés Irén: Könyvsorozat a régió szellemi értékeiről és hagyományairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Kinde Annamária bátran kiállt Medgyessy Péter miniszterelnök mellett: rosszul tűri, ha a magyar miniszterelnököt leügynöközik. "A Magyar Nemzet által kirobbantott ügynök-ügy eleve tárgytalan, de hát már uborkaszezon van, és egyébként pedig a Fidesz deklaráltan nem nyugodhat bele abba, hogy elvesztették a választásokat." /Kinde Annamária: Medgyessy és a Hajnalkém. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Temes megye magyarsága a népszámlálás részleges adatai szerint csökkent. A megváltozott népességi viszonyok és a magyar nyelvű oktatásra való kihatásuk volt az RMDSZ választott tisztségviselőinek június 15-i, Végváron tartott tanácskozásának fő témája. Bodó Barna megyei tanácsos elmondta, hogy a magyarság lélekszámának csökkenése enyhén meghaladja a többségi népét, de a helyzet mégis kedvezőbb a vártnál. A tanügyi reform keretében hamarosan kilenc évesre bővítik az általános iskolai oktatást. Bodó Barna szerint ez különösen a magyar líceumokat károsítja majd, de a középiskolai oktatás egészének minőségét is nagyban lerontja. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy idén tavalyinál is kevesebb pénz jut az iskolák felújítására. Adrian Nastase miniszterelnök Aradon kijelentette: a kisebbségek ügyei csak Románia belügyeihez tartoznak. Toró T. Tibor képviselő szerint ez rendkívül veszélyes, a Ceausescu kort idéző kijelentés. Minden államnak kötelessége a határain kívüli nemzetrészeivel foglalkozni. A globalizáció erősödésével egyetlen ország sem minősíthet egy ilyen nagy jelentőségű kérdést tisztán saját belügyének. /Jantó-Petneházy István: A helyzet rossz, de jobb a vártnál. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A 2001–2002-es iskolai év sajátos magyartanári gondjairól vallottak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ tanárai. A legnagyobb gond az volt, hogy a kilencedik és a tizedik osztályban új, képességfejlesztő tanterv szerint dolgoztak, de nem volt hozzá sem  tankönyvük, sem szöveggyűjteményük. A tanév elején tartottak Kolozsváron néhány napos továbbképzést, amelyben a képességfejlesztő tanterv értelmezését tanították. A tanterv nem világos, a követelmények egymásra épülése nem követhető nyomon, szakkifejezései hozzáférhetetlenek. Teljes szabadságot ad a tanárnak, válogasson olyan irodalmi anyagból, ami a rendelkezésére áll. Orbán Gyöngyi egyetemi tanár kidolgozott egy alternatív tankönyvet a líceumi magyartanítás első három évére. Lehet használni ezeket, de a tantervhez nem nagyon illenek. A nyelvtantanításhoz adva van Szende Aladár nyelvtankönyve, hozzá feladatgyűjtemény is, de a nyelv és kommunikáció tanításához nem elégséges. /Szekernyés Irén: Visszatekintés a lezárult tanévre. A magyartanítás gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Karácsonyi Zsoltnak /sz. Aradon, 1977/ nemrég debüt-díjat adott a Romániai Írók Szövetsége, amelyet a Téli hadjárat című verskötetéért érdemelt ki. Karácsonyi Zsolt jelenleg Kolozsváron él egyetemistaként. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Színházkritikával is foglalkozik, mert harmadéves teatrológia szakos, másrészt ő szerkeszti a Nyugati Jelen irodalmi mellékletének színházi oldalait. /Nagyálmos Ildikó: Karácsonyi Zsolt debütdíjas költő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./