"Kiss László unitárius lelkész 1994 óta a lupényi egyházközségben szolgál, működési területe azonban kiterjed egész Hunyad megyére. Elmondta, hogy a megyében összesen 390 unitárius hívő él, közülük a fele Lupényban található. Kettős kisebbségben élnek, hiszen a történelmi magyar felekezetekhez viszonyítva jóval kevesebben vannak. A lelkész rendszeresen járja a megyét. A szolgálati kocsit amerikai támogatásból kapták. Jó kapcsolatban vannak amerikai testvérgyülekezetekkel. A tőlük kapott pénzből támogatják az elesett családokat. /Kettős kisebbségben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./"

"A temesvári Bartók Béla Kórus 1971 elején kezdte meg tevékenységét, kihasználva az akkori, sajnos csak rövid ideig tartó, kedvező belpolitikai légkört. A kezdeményezők, Temesvár magyar értelmiségi elitjének képviselői magyar kultúregyüttest kívántak létrehozni, hogy legyen folytatója a temesvári magyar kórushagyományoknak, egyben közösségformáló, a magyarság együvétartozását ápoló fórum legyen. A rendszerváltásig valóban egyetlen magyarul éneklő, műkedvelő felnőttekből álló kórusa volt Temes megyének. Nehéz lenne felsorolni az eltelt harminc év jelentős eseményeit, előadásait, kórusversenyeit. A harminc éve működő kórus művészeti vezetését elsőként Teleki László (1971-1973), a Banatul Filharmónia tagja, majd Csizmarik László (1973-1989), a temesi kórusmozgalom lelkes irányítója, az 1989-es decemberi események egyik első mártírja látta el. Több mint tíz éve Elekes András, a kórus karmestere, aki a szervezési gondokat is felvállalta. /Harminc éve énekel a Bartók Béla kórus. Évadzáró fellépés a szabadfalusi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./"

""Ilyen még nem volt Simonyifalván " - hangzott el máj. 19-én, az először megtartott Simonyi-napok első rendezvényén, melyen a falu szülöttére, Simonyi Imre költőre is emlékeztek. Krasznahorkai Géza, a gyulai könyvtár igazgatója barátként, műveinek egyik legbeavatottabb ismerőjeként beszélt a költőről, és a gyulaiak nevében azt is megígérte: gyűjtést kezdeményeznek a szülőház megvásárlása, felújítása, emlékházzá való átalakítása érdekében. A kiállításon az aradi magyar képzőművészek mutatkoztak be. Az utcán vonultak végig a táncegyüttesek a több településről verbuvált népizenekarral. Ezután felléptek az együttesek. A pécskai Búzavirág együttese, mint annyiszor az elmúlt két évtizedben, ezúttal nagy sikerrel ropta a táncot. A nagyzerindi Ibolya először mutatkozott be idegenben. Meglepetés volt az erdőhegyi Bokréta "csikócsapata" - mindez a Borgya házaspárnak köszönhető. Máj. 20-án, vasárnapi következett a millenniumi zászló jelenlétében megtartott ökumenikus istentisztelet. Délután futballmeccs volt. /Hagyomány született. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./"

"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

"Máj. 21-én elhunyt Tellmann József 78 esztendős lupényi festőművész, grafikus, a világszerte ismert Zsil-völgyi Művésztelep egyik alapítója. Tellmann József Brassóban született és a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti iskola elvégzése után került a Zsil völgyébe, ahol több mint húsz esztendeig a lupényi és petrozsényi Művészeti Ház irányítója volt. Ő volt az egyetlen a Zsil-völgyi Festőiskola alapítói közül, aki itt élte végig az életét. Áldozatos munkájával számos nemzedéket nevelt föl az alkotás szellemében. Alkotásait közel negyedszáz tárlaton tekinthették meg a művészetkedvelők. /Meghalt Tellman József képzőművész. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./ Tellmann József /Brassó, 1923. júl. 24. - Lupény, 2001. máj. 21./"

"Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"

"Május 25-én Aradon tartja soros ülését az RMGE országos szervezetének elnöksége - tájékoztatott Bogdán Andzselika, az RMGE Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A fórumot Sebestyén Csaba országos elnök nyitja meg, ami után kezdetét veszi az előadássorozat. Az előadók között lesz Pete István és dr. Vincze Mária. /Elnökségi ülés, Agrofórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"

"Máj. 19-én ért véget Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Katolikus kulturális központok a kulturális identitás és a kultúrák közötti párbeszéd keresztény szolgálatában címmel megszervezett kollokvium. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora összegezte az elhangzottakat: a katolikus kulturális központoknak az igehirdetés szolgálatában kell állniuk. /Az igehirdetés szolgálatában. Katolikus kulturális központok tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./ Elekes András, a hangsúlyozta: a viták során nemcsak az anyagi gondok vetődtek fel, hanem elsősorban a kommunikációs nehézségekről esett szó. Ezek nem megfelelő áthidalása a vallások, felekezetek között, etnikailag szerveződő közösségek között éppen az említett sokoldalúságot zárná ki. /Véget ért a katolikus kollokvium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Történelmi jelentősége van annak a nemzetközi konferenciának, melyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezett május 17-19. között Csíksomlyón. A 37 résztvevő Közép-Kelet Európa húsz országának katolikus püspöki konferenciáját képviselte. Elemezték a kulturális központoknak a katolikus identitás megőrzésében és erősítésében való szerepét. A második napot a más vallásúakkal és a nem hívőkkel való lehetséges párbeszéd különböző területeinek és módozatainak szentelték. /Mons. Dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának erdélyi tisztségviselője: Vatikáni rendezvény Csíksomlyón. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./"

"Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"

"Lupényban az 1-es számú I-VIII. osztályos iskolában magyar tagozatra 83-an járnak, közülük 43-an a felső tagozatba, ismertette helyzetüket Csavlovics Teodóra matematikatanár, az iskola aligazgatója. A Zsil völgyében náluk, Lupényban van a legnépesebb magyar nyelvű tagozat. Amióta Fekete Zsolt matematikatanár elköltözött Petrozsényból, megszűnt a helybeli líceum magyar tagozata. Azóta az egész Zsil völgyében válságba került, leépült a magyar nyelvű oktatás, ami a petrozsényi magyar felső tagozat összesen 7 diákjával érzékeltethető. A Zsil-völgyi magyar gyerekek Böjte Csaba atya jóvoltából Déván tanulhatnak tovább. Problémát jelent, hogy ide nem jönnek a tanárok. 12 év óta egyetlen tanár sem érkezett a Zsil völgyébe. Itt ugyanis nincs szolgálati lakás, a melegvíz-szolgáltatás évek óta nem működik, az ivóvízhálózat tönkrement, nincs művelődési élet. A rendszerváltás óta egyetlen magyar színtársulat sem lépett itt fel. A tömbházakban nem lehet házirendet tartani. Az ország minden részéből jöttek emberek, akiknek nagy része itt rekedt, többségük munkanélküli. Lupénynak nagy hátránya, hogy a főutcája 4 kilométer hosszú, ezért a magyar szülők egy része inkább beíratja gyermekét a közeli román nyelvűbe. /Pillantás a Zsil-völgyi magyar nyelvű oktatásba. Mindennapos küzdelem a túlélésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"

"Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceumban két végzős /tizenkettedikes/ osztály tanulói május 31-én adtak számot a hittan tárgykörébe tartozó ismereteikről. A sikeres vizsga feljogosítja a katolikus líceumot végzett fiatalokat, hogy szórványvidéken, falun, olyan településeken, ahol nincs pap, I-IV. osztályos kisiskolásoknak hittant tanítsanak. /Hitoktatói képesítési vizsga a Gerhardinumban. Vizsga a Gerhardinumban Heinrich József tb. főesperes vezetésével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./"

"A Dévai Napok alkalmából közel húsztagú küldöttség élén Dévára látogatott Mozsgai Péter, Szigetvár polgármestere. A két település közötti testvérkapcsolat protokollumát március 15-én írták alá Szigetváron. Jún. 1-jén Déván, a polgármesteri hivatalban újra szentesítették a dokumentumot. Mozsgai Péter elmondta: a kultúra és tanügy terén már kialakult az együttműködés, a kapcsolatokat kiterjesztik az egészségügyre és gazdaságra is. Szigetváron egy 600 ágyas kórház működik, és a polgármester szeretné, hogy az orvosok közt is kialakuljon a szakmai információcsere. /Déván is aláírták a testvérvárosi szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./"

"Roos Márton temesvári megyés püspök közel kétszáz fiatalt részesített a bérmálás szentségében jún. 3-án, pünkösd vasárnapján. A fiatalok magyarul, románul, valamint németül tettek ígéretet arra, hogy hitüket vállalják és élik is. - Az egyház jövőjére nézve biztató jel, hogy idén Temesvár öt plébániájáról közel kétszázan részesültek a bérmálás szentségében. Régóta nem volt ehhez hasonló népes csoport - tájékoztatott Böcskei László püspöki helynök. /Pünkösdi szentmise és bérmálás a temesvári Szent György Székesegyházban. Veni lumen cordium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./"

"Máj. 31-én népfőiskolai kurzuszáró volt Aradon. Dr. Hubert Ildikó, a budapesti ELTE magyar tanszékének tanára volt az előadó, aki már jónéhányszor volt vendége a népfőiskolának. Most a reformáció-korabeli (XVI-XVII. sz.) prédikációs gyűjteményekről beszélt, rávilágítva, mekkora nyelvőrző és nyelvfejlesztő fontossága van ezeknek a posztilla-gyűjteményeknek. Az ismert nevek mellett, mint Szkárosi Horváth András, Méliusz Juhász Péter, Bornemissza Péter, kevésbé ismertek is elhangzottak. Az előadó számos példát olvasott fel abból a nagyformátumú szöveggyűjteményből, amely 1988-ban jelent meg (I. kötet) Szabó András szerkesztésében, a két Hubert nővér, H. Hubert Gabriella és Hubert Ildikó közreműködésével. /Népfőiskolai évadzáró budapesti vendéggel. Évszázadokat világít be az anyanyelv fénye. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./"

"Kiss Károly, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke oroszlánrészt vállalt az újszentesi gazdakör, valamint a Temes megyei gazdamozgalom beindításában, működőképessé tételében. Több éven át januártól áprilisig hetente előadásokat tartottak a mezőgazdaság alapelveiről. Az előadók temesvári egyetemi tanárok voltak. Az újszentesi gazdakör az országban egyedülálló módon részt vett a privatizációban, 260 millió lejért megvásárolt egy gép- és traktorállomást. Jelenleg román-magyar közös vállalat létrehozásán dolgoznak, amelyik minőségi vetőmagot fog termeszteni. /Szemléletváltás a gazdálkodásban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./"

"Jún. 6-án Déván a Petőfi Sándor Iskola magyar tagozatán huszonöt nyolcadikos diák ballagott. Az ünnepségre a Magyarok Nagyasszonya Kollégium udvarán került sor. A Déván, Petrozsényban, Lupényban és Vajdahunyadon végző nyolcadikosokat idén három magyar tannyelvű kilencedik osztály várja Déván. Egy számítástechnika és egy filológia osztály a dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve egy automechanikus képzést nyújtó szakosztály a Transilvania iskolacsoportban. A Zsil völgyéből érkező diákok számára, akik a dévai magyar tannyelvű középiskolai osztályokban kívánnak továbbtanulni, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban teljes ellátást biztosítanak. - A most záruló tanévben összesen 12 XII. osztályos diák ballagott a megye egyetlen magyar tannyelvű végzős osztályából. /Ősztől három magyar tannyelvű kilencedik osztály Déván. Elballagtak a dévai nyolcadikosok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./"

"Dénes Ildikó, az Újszentesi Általános Iskola tanítónője két évvel ezelőtt létrehozta a Tulipán hagyományőrző csoportot. Népdalcsoportként indultak, egy évvel ezelőtt pedig táncolni is elkezdtek. A Tulipán Szentesen, Kolozsváron, a Csepűrágó ünnepeken is fellépett. A tanítónő Kolozsváron a Kallós Alapítvány szervezésében részt vett tanfolyamon, ahol gyermekjátékokat, olyan népi mesterségeket tanítanak, mint az agyagozás, a fonás, a gyöngyfűzés és egyebek. Dénes Ildikó játszóházat szeretne nyitni. Havonta, kéthavonta felkeresnék a magyarlakta falvakat, ahol a gyerekeket megtanítanánk ezekre a mesterségekre. - Újszentesen a helyi népitánccsoport, a Vadrózsa öt évvel ezelőtt alakultból. /Néphagyományaink újraélesztése. Példa értékű összefogás Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./"

"A Gerhardinum Katolikus Líceum /Temesvár/ végzőseinek ballagásán Böcskei László vikárius emlékeztetett, hogy az iskola immár a hatodik évjáratot bocsátja szárnyra. A líceumban magyarul és románul folyik az oktatás. Heinrich József, a Gerhardinum igazgatója búcsúztatta diákjait. A hálaadó szentmise a Miatyánk nyolc nyelven - latinul, magyarul, románul, németül, bolgárul, horvátul, szlovákul és csehül - elhangzó fohászával zárult. /Évzáró ünnepség a Dómban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./"

"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"

"Az Erdélyi Kárpát Egyesület bánsági osztályának alakuló ülésére május 18-án került sor Temesváron, a Bartók Béla Líceumban, 48 résztvevővel. Erre az alkalomra eljött Máthé Gyula, az országos vezetőtanács elnöke Kolozsvárról és Dukrét Lajos műszaki alelnök Sepsiszentgyörgyről. A vendégek röviden ismertették az EKE 110 éves történetét, az utóbbi 10 évben elért eredményeit, jövőbeni terveit. A megalakult civil szervezetet dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Tehné elnöke köszöntötte, majd megválasztották a vezetőtanács tagjait. Elnök Szabó László közgazdász, alelnökök Urai Miklós hidrobiológus és Bálint István földrajztanár, titkár Illés Mihály mérnök, könyvelő, Sörös László közgazdász. Az összejöveteleket minden szerdán a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében fogják tartani. /Útra készen az EKE bánsági osztálya. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./"

"Jún. 14-én tartotta évi beszámoló és tisztújító közgyűlését az Aradi Vállalkozók Klubja. Az 1993-ban alakult nonprofit civil szervezet tevékenysége a tavalyi év közepétől lendült fel igazán, a CHF amerikai alapítvány támogatta mikrohitel-program átvételével egyidőben. Túsz Ferenc leköszönő elnök a mikrohitelezés kiterjesztésén túl - több mint 50 kis- és középvállalkozás jutott összesen 400 ezer dollárt meghaladó támogatáshoz - olyan komoly szervezési előrelépésekről is beszámolhatott, mint a Társulások Önsegélyező Pénztárának, valamint a Nyugati Régió Kis- és Középvállalkozásainak Területi Szövetsége megalakításában vállalt alapítótagi szerep. A tisztújításon megújították az eddigi háromtagú vezetőség - Túsz Ferenc elnök, Lajos József alelnök, Negru Pavel titkár - mandátumát, igaz, immár a korábbi egy év helyett négyéves időtartamra. /Újraválasztották az Aradi Vállalkozók Klubja vezetőségét. Félszáz vállalkozónak 400 ezer dollár hitel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./"

"Tíz esztendővel ezelőtt, 1991. máj. 11-én alakult meg Romániában a Máltai Segélyszolgálat, amely néhány év alatt egész hálózatot épített ki az ország nyugati részében. Kolozsvár, Temesvár, Arad után Kisiratoson is megkezdte működését a szolgálat kirendeltsége. A Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségén jún. 15-én a emlékeztek meg a jeles eseményről. Farkas Viktória, a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének vezetője elmondta: terveik szerint hagyományőrző csoporttá szeretnék alakítani a fiatal lányokból és fiúkból verbuválódott kis közösséget, amely felélesztené az aradi, Arad környéki táncokat, népdalokat, népszokásokat. Tervezik táncházak létesítését Aradon és a megye falvaiban. - Elkészült a polgármesteri hivatal és a Máltai Segélyszolgálat aradi kirendeltségének közös beruházása: egy korszerűen berendezett fogorvosi rendelő, amelyet előreláthatóan a szerény anyagi körülmények között élő emberek vehetnek majd igénybe. Az új létesítmény avatási ünnepségén megjelent Barla Zsuzsa, a Máltai Segélyszolgálat főtitkára Kolozsvárról és dr. Almási Béla, a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi kirendeltségének vezetője is. /Aradon is megünnepelték. A Máltai segélyszolgálat tíz éves évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./"

"A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt tüntette ki a Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. Az alapítvány vezetősége a kitűntető címmel Tempfli József kisebbség-védelmi tevékenységét, a romániai magyar közösségért kifejtett több évtizedes munkásságát ismerte el. Az elismerést június 24-én, vasárnap, ünnepélyes keretek között adják át Tempfli Józsefnek Kisvárdán, ahol a helyi MDF-szervezet 1989-ben hozta létre az alapítványt. Az egyéni díjat eddig politikusok, tudósok és művészek kapták, az idén első alkalommal ítélték oda egyházi személyiségnek. /Tőkés-alapítványi díj Tempfli Józsefnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./"

"Butnaru Antal római katolikus esperest tavaly dec. 1-jétől Pankotáról Lugosra nevezték ki. Elmondta, hogy Lugoson nagyobb a plébánia, több a katolikus hívő /4-5000 fő lehet/, akik magyarul, románul és németül igénylik a szertartásokat. Butnaru mindhárom nyelven tud. /Isten dicsőségére, a hívekért. Pankota után Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./"

"A temesvári Francia Kulturális Központ is bekapcsolódna a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli együttműködés építésébe. Ezt jelezte François Benoit igazgató kezdeményezése, aki jún. 27-re kerekasztal-beszélgetésre hívta a régiót alkotó három ország helyi adminisztrációinak kultúrfelelőseit. A megbeszélés témája: Temesvár szerepe a Bánság, s az ország nyugati régiójának fejlődésében; A megye és székvárosának kulturális stratégiája az európai integrálódás folyamatában.. Benoit javasolta: a résztvevő kulturális megbízottak terjesszék javaslat formájában az illetékes miniszterek elé a tervet, hogy idén ősszel tartsanak francia közreműködéssel miniszteri szintű megbeszélést a most felvetett témákról. /Román-magyar-jugoszláv kerekasztal az együttműködésről. Francia kezdeményezés a kultúrkapcsolatok erősítésére. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./"

"Aradi képzőművészek a simonyifalviak hívására nemrég tárlattal tisztelegtek a falu szülötte, Simonyi Imre költő emléke előtt. A kiállítás vándorútra indult. Első állomása a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum nagyterme volt. Az aradiakkal együtt állítottak ki a szalontai képzőművészek. A június 24-i megnyitón Zuh Imre, az emlékmúzeum igazgatója tartotta a bevezetőt. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport után a simonyifalvi Leveles együttes táncosai következtek. A vendégeket Szénási Ferenc, a szalontai Bocskay Társaság elnöke kalauzolta a városban. A régi s az újonnan kiharcolt köztéri szobrokra joggal büszke Arany János városa. A kiállítás ősszel kerül Gyulára, előtte azonban cserekiállítással eljuthat Nagyváradra is. /Simonyi-emlékkiállítás Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./"

"Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./ "

"Tellmann József nemrég elhunyt lupényi képzőművész emlékét idézték a dévai Forma Galériában rendezett "Természeti és plasztikai szerkezetek" tárlat jún. 28-i megnyitóján. Mátyás József dévai festőművész ismertette röviden Tellmann József munkásságát, hiszen ez az első olyan közös tárlata a Hunyad megyei képzőművészeknek, amelyen Tellmann József már csak képei által van jelen. /Tájképek a Forma Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./"

"Gyűjtemények a Bánság Múzeumának /Temesvár/ kollekciójában a témája a jelenlegi tárlatnak, mely a Művészeti Múzeumban látható. A kiállítás anyagát Miklosik Ilona muzeológus válogatta össze az intézmény birtokában levő magángyűjteményekből. A gazdag művészeti anyag évtizedek óta a múzeum raktárában porosodik, mert a múzeumnak nincsenek termei, ahová állandó jelleggel kiállíthatná azokat. A kiállított festmények a Temesvári Múzeum alapjait megvető híres művészettörténész és műgyűjtő Ormós Zsigmond, volt temesi főispán gyűjteményéből származnak, amelyet végrendeletileg az intézménynek adományozott. Ormós 1857-ben pénzzé tette birtokainak egy részét, és megvásárolt három olasz magángyűjteményt Itáliában. Ezt az anyagot gazdagította 16-18. századi flamand, német, osztrák műkincsekkel, valamint szűkebb hazájában, a Bánságban vásárolt alkotásokkal. Később családi és közösségi kollekciók vagy azok töredékei kerültek a múzeum tulajdonába, így a Karácsonyi grófok bánlaki és beodrai kastélyából a Kőszeghy, Deschan, Dessewffy főpapi családok vagyonából, Gozsdu Elek író, Schmidt Antal építész, Mühle Árpád virágkertész és mások tulajdonából. /Kiállítás Ormós Zsigmond gyűjteményéből. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./"