Orosz lap: Románia magyar „lázadást" provokált
Románia Moldáviára igényt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában élő magyarok – vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői kommentárjának szerzője.
A hidegháború befejeződését, a Szovjetunió széthullását és a szocialista tömbön belüli fegyelem megszűnését követően Kelet-Európában számos gócpont, Koszovótól a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi és területi konfliktus jelent meg – írta a független újság elemzője.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerősödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy része a Romániával való egyesülésért lépett fel. A konfliktus új lendületet vett 2006 júliusát követően, amikor Traian Basescu román államfő nyíltan beszélt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója szerint egy ilyen szintű román vezető szájából minimum átgondolatlan volt a kijelentés, tekintettel arra, hogy Romániában körülbelül kétmillió magyar él.
Az országos orosz lap kommentátora ezt írta: „az elmúlt években Erdély magyarok lakta megyéiben nem egyszer alakultak ki nemzetiségi alapú forrongások". Az idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljáró azt követelte, hogy távolítsák el a helyhatóság épületéről a székely zászlót – tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetői – minthogy kötik őket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek – nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerző szerint azonban Bukarest várhatóan elutasítja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bővítését, és ez csak erősíteni fogja az ellenállást.
A cikkíró szerint „nem nehéz előre látni, hogy a zászlók háborúja sokkal komolyabb konfliktusokba is átnőhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, és honfitársai autonómiaköveteléseinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: „ugyanakkor a szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetének befolyásolására tett gyakori kísérletek, amelyek a hivatalos csatornák mellőzésével, úgymond az adott kormányok feje felett történtek, megnehezítették a konstruktív párbeszédet".
Az orosz lap cikkírója nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlődnek, legalábbis addig, amíg a Székelyföldön élő magyar lakosságnak nem biztosítják a helyi önkormányzat megteremtését és anyanyelvük hivatalos használatát.
MTI
Erdély.ma.

Gaguzia felé kacsingat Moszkva
Oroszország elismeri a Moldova autonóm tartományában, Gagauziában februárban megtartott, az önrendelkezésről szóló népszavazást, és helyénvalónak tartja azt – jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza, az állami duma diaszpóráért felelős bizottságának elnöke azon a megbeszélésen, amelyet az autonóm terület vezetőjével, Mihail Formuzallal folytatott Moszkvában.
„Értékeljük a Gagauzia és Oroszország közötti együttműködést, és bővíteni kívánjuk” – szögezte le Szluckij a duma honlapján olvasható szerdai közlemény szerint. Az orosz politikus kijelentette: az, hogy a gagauziai népszavazáson magas volt a részvételi arány, az ottani politikai rendszer érettségének bizonyítéka, Hozzátette: Oroszország készen áll arra, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait az autonóm területtel, és megadja számára a szükséges támogatást.
Mihail Formuzal javaslatot tett arra, hogy Moszkva nyisson konzulátust az autonóm tartomány székhelyén, Komratban, és ígéretet tett arra, hogy Gagauzia ötéves adókedvezményt biztosít az ott beruházó orosz cégek számára.
Kijev: nem mi küldtük a kémrepülőt
Cáfolta szerdán az ukrán védelmi minisztérium, hogy a kijevi hatóságok küldték a szakadár moldovai tartomány, Transznisztria légterébe azt a pilóta nélküli kémrepülőgépet, amelyet a transznisztriai biztonsági szolgálat közleménye szerint március 23-án lőttek le. Leonyid Poljakov helyettes ukrán védelmi miniszter szerint a tiraszpoli állajtások nem felelnek meg a valóságnak.
Mihail Forumzal egyébként nemrég úgy nyilatkozott az orosz Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak, hogy az autonóm régióban feszültté vált a helyzet, miután a gagauz vezetők üdvözölték a Krím Oroszországhoz való csatlakozását, illetve annak nyomán, hogy a februári népszavazáson nagy többség az önrendelkezéshez való jogra, illetve az orosz–fehérorosz–kazah vámunióhoz való csatlakozásra szavazott.
Mint arról beszámoltunk, a február 2-án megtartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége, 98 százalék szavazott az orosz vámunióhoz való csatlakozásra, 97 százalék elvetette az Európai Unióhoz való csatlakozást, 98 százalék pedig a függetlenedést választaná, ha nem értene egyet a moldáv külpolitikai irányvonallal, vagyis a Romániával való egyesüléssel. A részvételi arány magas, több mint 70 százalékos volt. A referendumot a moldovai kormány nem ismeri el, mondván, hogy országos ügyekben nem lehet helyi népszavazást rendezni.
A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az ortodox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakosságának több mint 80 százalékát teszi ki.
Corlățean megemlékezett az egyesülésről Moldovával
Üzenetben köszöntötte a Prut folyó két partján, vagyis Romániában és a Moldovai Köztársaságban élő románokat csütörtökön Titus Corlățean román külügyminiszter Besszarábia és a Román Királyság 1918-as egyesülésének 96. évfordulója alkalmából. A román diplomácia vezetője szerint a „nagyszerű történelmi pillanat" évfordulóján Moldova ismét történelmi választás előtt áll. Corlățean rámutatott: Moldova Európa része, és az ukrajnai válság is azt bizonyítja, hogy az ország számára az európai integráció a helyes út. Traian Băsescu államfő néhány hónapja azt mondta: az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés kell legyen, de azt a román politikusok is elismerik, hogy a nagyrészt román ajkú Moldovában a lakosság többsége ellenzi a két ország egyesülését. Egy csütörtökön közölt felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezett moldovaiak 27 százaléka egyértelműen, 25 százaléka pedig inkább támogatja a Romániával való egyesülést.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),