Elítélte április 21-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a hét végi kolozsvári magyarellenes megnyilvánulást Tőkés László. Egyperces felszólalásában ismertette: a kincses városban három román elkövető amiatt támadt rá egy magyar fiatalokból álló csoportra, mert anyanyelvükön beszéltek. „Sürgős feladatunk, hogy román testvéreinkkel összefogjunk az erőszakos nacionalizmus visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a román hatóságoktól joggal várjuk el, hogy azonosítsák és példásan megbüntessék a tetteseket. Kérem önöket, figyeljenek oda a kisebbségben élő Kárpát-medencei magyarok helyzetére” – szólt EP-képviselőtársaihoz Tőkés. Emlékeztetett: március 15-én az Új Jobboldal elnevezésű román szervezet magyarellenes tüntetést rendezett Kolozsváron, ahol aznap szintén véresre vertek egy magyar fiatalt. Az elkövetők bozgornak (hazátlan) nevezték őket, majd „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással rohantak el. /Rostás Szabolcs: Elítélendő magyarverés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

A napokban a világ egyik legjobb kézilabdacsapata, a magyar női válogatott látogatott Kolozsvárra. A magyar és a román válogatott közötti barátságos mérkőzésre kétszer annyian látogattak ki, mint a korábbi, hasonló román–norvég barátságos találkozóra. A román szurkoló tömeg magyarellenes rigmusokat skandált, a már-már szokványos „Ki a magyarokkal az országból”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket”. A sporteseményeken tiltják és büntetik a rasszizmust és a xenofób megnyilvánulásokat, ennek ellenére az Új Jobboldal zászlóit is lobogtató fiatalokat csak a mérkőzés végén vonták félre és igazoltatták a csendőrök, miközben két, a magyar válogatottat elkísérő budapesti szurkolót, akik a gyakorlatilag semmitmondó „Kolozsvár visszavár” feliratot lobogtatták, egy-kettőre kivezették a lelátóról. A mérkőzést élőben közvetítette az egyik tévéadó – az egész ország-világ láthatta-hallhatta a rasszista, xenofób megnyilvánulásokat. Történt mindez Emil Boc polgármester orra alatt, aki a helyszínen nézte a mérkőzést, aki, mint emlékezetes, engedélyt adott az Új Jobboldal március 15-i kolozsvári megmozdulására is. /Balázs Bence: Barátságos nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Haller István államtitkár, az Országos Diszkriminációellenes Tanács /CNCD/ vezetőségi tagja elmondta, a Pro Europa Liga /PEL/ lapjánál, a Gazeta de Muresnél dolgozott, s amikor 1993-ban az megszűnt, akkor létesült az emberjogi iroda, s oda került. Tizenhat évet dolgozott folyamatosan a PEL-nél. A kilencvenes évek végén több civil szervezet összefogott egy diszkriminációellenes törvény létrehozásáért. A PEL is közöttük volt. 2000-ben lépett életbe a törvény, s utána kialakult egy civil szervezeti csoport, amely a jogszabály folyamatos jobbításával foglalkozott. 2006 októberében végül sikerült a törvényt olyan szintre hozni, amely már kompatibilis az uniós elvárásokkal. Haller István folyamatosan bírálta a CNCD munkáját. Most hogy a szervezet vezetőségi tagja lett, szeretne új munkastílust meghonosítani. Próbálja betartani a törvénynek azt az előírását, hogy 90 nap alatt meg kell oldani az eseteket. Ösztönzésére létrehozták a marosvásárhelyi irodát. A romániai törvények tiltják a gyűlöletbeszédet, valamint a totalitárius rendszerek szimbólumainak a használatát, azonban ezt a törvényt nem alkalmazzák. Eddig egyetlen brassói személy ellen indult eljárás, náci szimbólumok használatáért. Első fokon elítélték, másodfokon felmentették. Jelenleg szélsőjobboldali szervezetek Romániában, a Legionárius Mozgalom és az Új Jobboldal, amelyek ellen eljárást kellene indítani. A PEL-től folyamatosan feljelentéseket küldtek ezek ellen, de választ nem kaptak. Haller István kijelentette: a magyar ajkú állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az orvosokkal anyanyelvükön értekezhessenek, ezt intézményi szinten meg kell oldani. Amikor megszületett a romániai romastratégia, a kormány egyetlen lejt sem rendelt a program mögé. Az EU-tól azonban Románia elvárja, hogy pénzelje a roma programokat. Haller István /sz. Marosvásárhely, 1962. aug. 7./ Kolozsváron szerzett geológusi képesítést. 1990-től a marosvásárhelyi Új Élet utódjánál, az Erdélyi Figyelőnél újságíróskodott, utána a Pro Europa Ligához (PEL) került, az emberjogi irodát vezette. /Máthé Éva: Robbanásveszélyes megkülönböztetés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Erdélyben negyedik alkalommal szervezték meg az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak, illetve az Egyesült Magyar Ifjúság közös szervezésében zajló) táborát Gyergyószentmiklós mellett. A résztvevő napi látogatók száma megközelíti a tizenötezret, ezzel a fesztivál a második legnagyobb ilyen jellegű magyar rendezvénynek számít Erdélyben. A tartalmas programokban: előadásokban, vetítésekben, kerekasztalokban illetve más kísérőprogramokban bővelkedő táborról több hitelrontó írás jelent meg a román és magyar nyelvű sajtóban egyaránt. A tábort nem valami vagy valakik ellenében szervezik meg évről évre, hanem azoknak, és azokért, akik tudni, tanulni szeretnének a magyar történelemről, hagyományokról, örökségünkről. Mindazoknak, akik hangos felhördüléssel szélsőségesnek, „magyarkodónak” kiáltják ki a tábort, le kellene vetíteni az 1956-ban halálraítélt Wittner Máriáról készült portréfilm azon részletét, amikor fiatalokat kérdeznek arról, mi jut eszükbe erről az évszámról. Elkeserítő képsorok. – Bagoly Zsolt EMI-alelnök értékelte az idei tábort: elégedett, egyre nagyobb az érdeklődés. Egyesek megpróbálják meghonosítani Erdélyben is azt a sajnálatos módon túlburjánzott budapesti ál-liberalizmust, amelynek érvrendszerében fasiszta és szélsőséges az, akit érdekel nemzete sorsa. Hasonlóan támadta a tábort a március 15-én Kolozsváron magyarellenes tüntetést szervező Új Jobboldal és a hozzá közel álló Sarmiseghetuza Egyesület. – A Konzervatív Párt nemrég az EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot a belügyminisztertől. /F. I. : Van igény tartalmas rendezvényekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A bécsi döntés 68. évfordulóján szervezett megemlékező ünnepséget az Új Jobboldal kolozsvári szervezete. A rendezvény keretében a párt tagjai megkoszorúzták a Fellegvár tetején álló keresztet, amelyet a helyi románság úgy tart számon mint a horthysta megszállás áldozatainak emlékművét. Alexandru Santu pártvezér közölte: nem véletlenül választották a megemlékezésre ezt a napot, amikor 68 évvel ezelőtt aláírtak egy Romániára nézve aljas és igazságtalan dokumentumot, amely arra kötelezte az országot, hogy Erdély nagy részét átengedje a nemzeti-szocialista Németország szövetségesének, Horthy Miklós Magyarországának. „A négy év megszállás máig eleven sebeket ejtett az erdélyi románságon, hiszen ártatlanok tucatjait pusztították el vagy hurcolták munkatáborokba, bezáratták a román iskolákat és lerombolták az ortodox templomokat” – nyilatkozta Santu, hozzátéve: reméli, hogy hamarosan nemzeti gyásznappá nyilvánítják augusztus 30-át. /Tovább kelti a hangulatot Kolozsváron az Új Jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Koszorúk elhelyezésével tisztelgett a magyar közösség október 12-én Nagyváradon, a Szent László-templom falán elhelyezett emléktáblánál annak a 12 mártírnak emléke előtt, akik 1944. október 12-én életük feláldozásával akadályozták meg a Körös hídjának felrobbantását. A román csapatok bevonulása miatt hivatalosan október 12-ét Nagyvárad napjaként ünneplik, amire az ismeretlen román katona szobrának megkoszorúzásával emlékeztek. Ugyanígy ünnepeltek Kolozsváron is, ahol az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szélsőjobboldali szervezet is koszorúzott. /Örömünnep és gyásznap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, a Wass Albert-hét keretében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, jelezte Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője. Kolozsváron viszont október 16-án este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreapta szélsőjobboldali szervezet tagjai – adta hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön október 17-én Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. /Farcádi Botond: Erdély-szerte Wass Albertre emlékeznek a fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Március 15-én, vasárnap az Új Jobboldal szervezet ‘48-as megemlékezést tart Kolozsváron. A szervezet nyilatkozata szerint nem a magyarok rendezvényeinek a bojkottálása a cél. A magyarok által szervezett zászlós felvonulás fél 12–kor indul a Protestáns Teológiai Intézet elől, míg az Új Jobboldalosok fél egykor találkoznak. A polgármesteri hivatal a tavalyi eset ellenére engedélyezte a szélsőséges nacionalista szervezet 15-re tervezett rendezvényét. László Attila alpolgármester szerint nem kell tartani az esetleges konfliktusoktól, mivel a két rendezvény nem keresztezi egymást. Emlékezetes, tavaly egy felcsavart magyar zászlót vivő 17 éves fiút a rendőrség előtt véresre vertek az Új Jobboldal aktivistái. /Újabb magyarellenes provokáció? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Nem erősítették meg, hogy valóban eltanácsolták volna Sólyom László magyar köztársasági elnököt a március 15-i csíkszeredai látogatástól, de ha ez igaz, akkor újabb bizonyság arra, hogy az RMDSZ ellenzékbe szorulásával nemcsak az itthoni román–magyar viszonyban, de Románia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok terén is romlás várható. Az elmúlt tíz évben elképzelhetetlen volt magyar közjogi méltóságok romániai látogatástól való eltanácsolása. Victor Ciorbea kormányzása óta kialakult szokásjog – amelynek értelmében mind a román, mind a magyar kormányfő levélben üdvözölte az ünneplő tömegeket – elősegítette, hogy Romániában is méltóságos keretek között ünnepeljék meg március idusát. Kolozsváron tavaly az akkor még az Emil Boc vezette városháza határozott úgy, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak által rendezett megemlékezéssel szinte azonos időpontban engedélyezi a román Új Jobboldal megmozdulását. /Múló szokásjog? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Az Új Jobboldal szervezet (Noua Dreapta) nem kapta meg az engedélyt a március 15-ére tervezett felvonulásra, csak a Bocskai térre tervezett koszorúzást hagyták jóvá. Az esetleges incidensek elkerülése végett lemondtak a tervezett zászlós felvonulásról a magyar megemlékező ünnepségek szervezői is. Az Új Jobboldal szélsőséges nacionalista szervezet törvénytelennek tartja a döntést, és saját felelősségére megrendezi a felvonulást. /Betiltották az Új Jobboldal felvonulását= Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kolozsváron senki sem kapott engedélyt a március 15-i felvonulásra – jelezte László Attila kolozsvári alpolgármester. Eredetileg kilenc erdélyi magyar ifjúsági szervezet békés zászlós felvonulást tervezett a Protestáns Teológiai Intézet elől a Szent Mihály-templomig, de a kolozsvári városvezetés nem adta meg az engedélyt. László Attila szerint helyesebb lemondani az eseményt a lehetséges incidensek elkerülése végett, ugyanis az Új Jobboldal elnevezésű szélsőséges nacionalista román szervezet szintén felvonulást jelentett be, amire bár nem kaptak engedélyt, mégis kijelentették, hogy saját felelősségükre megtartják azt. A magyar ifjúsági egyesületek többször megkeresték László Attilát a fenti döntés megváltoztatása érdekében. Végül – az ifjúsági szervezetek közleménye szerint – az alpolgármester vállalta a felvonulás fölötti „védnökséget”, azzal a kitétellel, hogy az ifjak ne az úttesten, hanem a járdán haladjanak. László Attila személyes jelenlétével próbálja biztosítani a békés felvonulást. /J. J.: Mégis lesz zászlós felvonulás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

A hatósági tiltás ellenére március 15-én Kolozsváron a szélsőséges román Új Jobboldal szervezet tagjai és szimpatizánsai (mintegy 100–150 fő) a Memorandisták kolozsvári emlékművénél gyülekeztek. Az egyes források szerint Bukarestből is érkező fiatalok transzparenseket, Avram Iancu portrékat tartottak kezükben, s a román és az Új Jobboldal zászlóit lengették. Különböző jelszavakat skandáltak: Nemzeti összefogást! Székelyföld román föld! Románok vagyunk, itt mindörökké urak! Ezen kívül Avram Iancura emlékeztető nemzeti énekeket hangoztattak. A tüntetők a Bocskai/Avram Iancu térre vonultak, ahol koszorúkat helyeztek el Avram Iancu szobránál. Ugyanezt tette délben Sorin Apostu polgármester és egyik helyettese, Radu Moisin is, de ők nem az Új Jobboldal, hanem egy kolozsvári civil szervezet által szervezett koszorúzáson vettek részt. /(K. O.): Nacionalista jelszavakat skandáltak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron 1996 tavaszán a Biasini szálló falára hazug, torz adatokat tartalmazó emléktáblát helyeztek el, miszerint az 1848-as forradalom idején meggyilkoltak 40 ezer románt, felgyújtottak és megsemmisítettek 230 falut. Ezt „természetesen” a magyarok követték el. Erdélyi magyar történészek többször szóvá tették, ideje lenne eltüntetni ezt a felháborító táblát, mert ma is mérgezi a tudatlan lelkeket, a közéletet. Mindez soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásokban ölt testet. Ezt tapasztalható Kolozsváron a több épület falán megjelenő uszító, magyarellenes feliratok esetében. A nacionalista Új Jobboldal csoportosulás szónoka március 15-én azzal hozakodott elő, hogy a magyarok 1848–1849-ben „több mint negyvenezer románt gyilkoltak le, több mint háromszáz román falut semmisítettek meg. De a végén mi [mármint a románok] legyőztük a forradalmukat.” Asztalos Lajos cikkében újból összefoglalta, hogyan keletkezett ez a hazug állítás. Avram Iancu és küldöttsége Bécsben beszélt erről, de ezt semmilyen adattal nem támasztotta alá. Bécsben is túlzónak találták ezt, az osztrákok felmérés készítettek, eszerint a fegyveres összetűzéseknek összesen 4834 áldozata volt. Arról nem beszélnek, hogy a forradalmat hátba támadó románok halomra gyilkolták a fegyvertelen magyar lakosságot. A Maros völgyén a Iancu, Axente Sever, Dobra, Balint vezette csapatok rémületben tartották a magyar falvak lakosságát, és sorra gyújtották föl e falvakat. 1848. november 13-án Felvincet perzselték föl. 1849. január 8-án Nagyenyed következett: több mint nyolcszáz asszony, gyermek, öreg lelte halálát a vérfürdőben. Január 14-én Járát borították lángokba. Az áldozatok száma itt több mint száz volt. És mikor győzték le a románok a magyar forradalmat? Az Új Jobboldalnak ez az állítása is nevetséges. /Asztalos Lajos: Több mint 40 000 román, több mint 300 falu. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Koncertekkel ért véget augusztus 10-én az V. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. A román sajtóban foglalkoztak a „szélsőséges magyar” táborral. A rendezvényeket incidens nem zavarta meg, csupán annyi történt, hogy mivel az Új Jobboldal (Noua Dreapta) bejelentette: 10-én, vasárnap Gyergyószentmiklósra látogatnak, a táborban megjelent a csendőrség. A többezer táborozó háborítatlanul követhette a színpadon zajló előadásokat, hallgathatta az előadósátor meghívottait, hódolhatott a bőséggel kínált szabadidős tevékenységeknek. Film- és borsátor, művész sátor működött a táborban, a gyerekeket kézműves tevékenységekkel, rajzolással, festéssel, játékkal, sok mesével szórakoztatták. Minden estére jutott egy vagy több nevezetes vendégegyüttes, fellépett például a Transylmania, a Kormorán, az Ismerős Arcok, a Beatrice, a Kárpátia, a Zanzibár, a Knock Out, a Moby Dick és a Kalapács. /Véget ért az EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői augusztus 11-én értékelték az augusztus 9-én, vasárnap zárult EMI-tábort. Az összejövetelre összesen 17 ezren léptek be napijeggyel. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet elnöke elmondta, mostanáig azt hitte, minden romániai ellenőrző szervet ismer. Kiderült, tette hozzá, vannak még, akik kérhetik az aktákat. Megjelent a közegészségügyi hatóság, a környezetvédelem, a gazdasági rendőrség, a szoftverrendőrség, de jelen volt a román titkosszolgálat /SRI/ és a magyarországi nemzetbiztonságiak küldöttsége is. Segítséget nyújtottak a karhatalmiak, amikor a szélsőséges Noua Dreapta szervezet tüntetésének a híre érkezett a táborba. A tüntetők nem jelentek meg, rendbontás nem volt. A zárszámadáskor kiderült, idén alig van nyereség: a cégek a válságra hivatkozva kevesebbet adtak, mint a korábbi években. /Balázs Katalin, Hargita Népe: Kiértékelték az EMI-tábort. = Erdély. ma, aug. 12./

Székelyföld román föld! – kiabálták hangosan a román Új Jobboldal szélsőséges szervezet tagjai Gyergyószentmiklóson, amikor román zászlókat lengetve vonultak fel a város központjában. Az Új Jobboldal nevű román szervezetet képviselő fiatalok érkeztek Gyergyószentmiklósra az elmúlt hétvégén, zászlókat lobogtatva vonultak fel a főtéren, majd koszorút helyeztek el az ortodox templom udvarán. A megmozdulás vezetője beszédében a horthysta magyar hadsereg gaztetteiről számolt be, elmondta, 1940. szeptemberében 58 román nemzetiségű polgárt gyilkoltak meg Gyergyószentmiklóson. Valójában ilyesmi nem történt Gyergyóban! A hangoskodásra több helyi fiatal is felfigyelt, akik szintén zászlókkal felszerelkezve fejezték ki nemtetszésüket. Az ellentábor ezeket skandálta: „Székelyföld magyar föld!”, „Vesszen Trianon!” Fokozott csendőri és rendőri jelenlét kísérte a megmozdulást, összetűzés nem történt. A járókelők megdöbbenve figyelték az idegenek szélsőséges megnyilvánulását. /Lázár Hajnal: Új Jobboldal: Székelyföld román föld! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

A szélsőséges román Új Jobboldal tagjai Gyergyószentmiklóson erődemonstrációt tartottak. Tették ezt egy európai uniós tagországban. A jelenleg is 95%-ban magyarok lakta Gyergyószentmiklóson és általában a Székelyföldön még a legsötétebb diktatúra idején sem történt hasonló „megemlékezés”. A felbőszült ifjú románok azért vonultak végig a székely városon, hogy úgymond, „emlékeztessenek” arra az 58 románra, akiket állítólag a horthysták gyilkoltak le 1940 szeptemberében. (Kérdés, hogy akkoriban volt-e egyáltalán 58 román Gyergyószentmiklóson?) A tüntetők kevés román szót hallottak a településén. Erre is volt megoldásuk, mint mondták, „irtani kellene a magyarokat”. Gyergyószentmiklós polgármestere felkérte a helyi rendőrség képviselőit, hogy az elkövetkezendőkben „kitalált eseményekre emlékezve” ne zavarhassa meg senki az emberek nyugalmát. A Kárpát-medencében vannak utcai verekedések, magyarverések, van szlovák nyelvtörvény. /Mózes Edith: Agresszív „megemlékezés” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

A kolozsvári Sétatéren felavatott emlékmű, „In memoriam 1956”, összeköthet magyarokat, itt élő románokat. Ennek ellenére Gheorghe Funar nyilatkozatát közölte a Foaia Transilvana egyik száma, miszerint csak Emil Boc idejében lehetett ilyesmit engedélyezni, merthogy ez az emlékmű a román hatóságok újabb árulásának a jele, a diabolikus magyar irredentáknak tett engedmény. Ugyanitt olvasható a Vasgárda örökségét vállaló Noua Dreapta (az Új Jobboldal) állásfoglalása „a történelem meghamisításáról” és arról, hogy ez az esemény negatív következményekkel fog járni mind a román, mind a magyar fél számára. Melléfogásokban, diverziókban nincs hiány a Kárpát-medencében. Nem kell visszamenni a Malina Hedvig-ügyig, az elmaradt révkomáromi Sólyom László-látogatásig, a kárpátaljai vagy pozsonyi műemlékrongálásokig, a vajdasági diákverésekig. Magyarázat mindig van, most a battonyai ablakbetörés, az idegennek szóló veszélyes fenyegetés. A Battonyán letelepedett aradi román üzletember, a rendőrséghez fordult. A Veszprémben gyilkosság áldozatává lett kézilabdázó, Marian Cozma sajátos módon a magyar–román megbékélés szimbóluma lett, a battonyai-aradi Marin Crisan körül kavarodó hírek az ellenkező hatást váltják ki. A romániai magyar lapok, az Új Magyar Szó, a Krónika Kreszta Trajántól, Battonya alpolgármesterétől azt idézték, hogy „Nem retteg itt senki senkitől. Elszigetelt esetről van szó, én csak erről a fenyegető levélről tudok”, a bukaresti Adevarul, többször visszatérve az esetre, azt adta tudtul a román olvasóknak, hogy ezek a problémák a románok és a magyarok közt mindig is léteztek, mármint az irigység, a gyűlölet mindkét részről. Az Adevarul cikkének a címe: „A magyar szélsőségesek nem akarnak minket az országukban”. Az új kolozsvári hetilap, a Mesagerul de Cluj első száma a változóban lévő Kolozsvárról szól, a lap a magyar konyha receptjeit ajánlja az olvasóknak. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (1). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Sepsiszentgyörgyre toborozza tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre az Új Jobboldal szélsőséges román nacionalista szervezet. Honlapjukon közzétett felhívásukban ez áll: ,,Ha eleged van a szeparatista magyarok nyomásgyakorlásából, ha nem közömbös számodra a Hargita és Kovászna megyei románok sorsa, akik idegenné váltak saját hazájukban, ha román vagy, és ez büszkévé tesz, gyere el felvonulásunkra december elsején Sepsiszentgyörgyre, Erdély szívébe, hogy bebizonyítsuk, az úgynevezett Székelyföld mindig is román föld volt, és az is lesz. ” Az Új Jobboldal a legionárius mozgalom utódjaként határozza meg magát, 2005-ben már elmentek Sepsiszentgyörgyre koszorúzni, akkor csak egy kisebb csapat jelent meg. 2007-ben Marosvásárhelyen és Brassóban osztogattak szórólapokat, 2008. március 15. környékén Sepsiszentgyörgyben is megjelent néhány, melyeken az állt, Székelyföld mindig román föld volt és lesz. Tavaly március 15-én felvonulást szerveztek Kolozsváron, és híveik megvertek egy magyar fiatalt, mert magyar zászló volt nála. Bukaresti és más városokban szervezett nagygyűléseik általában szélsőséges, nacionalista hangnemben zajlanak, erős magyarellenes retorikával. /Farkas Réka: Felvonulnak a román szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

Egyértelműen provokációnak tartja az Új Jobboldal szélsőjobboldali szerveződés tervezett sepsiszentgyörgyi megmozdulását Antal Árpád, a város polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki szerint e szervezetnek nincs helye Sepsiszentgyörgyön. A két RMDSZ-es önkormányzati vezető üdvözölte a román pártok Kovászna megyei vezetőinek hozzáállását, amely szerint elutasítják az Új Jobboldal kezdeményezését, azt, hogy Románia nemzeti ünnepén rendezvényt tartsanak Sepsiszentgyörgyön. /Feszült december 1-je ígérkezik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Antal Árpád polgármester elmondta, Tudor, az Új Jobboldal vezetője arra kérte a tagságot, lehetőleg Brassóban ebédeljenek, nehogy Sepsiszentgyörgyön megmérgezzék őket. A vezér felszólította ,,bajtársait”, ne egyszerű résztvevőként jöjjenek, kis motorjai legyenek a felvonulásnak.,,Az a gyanúm, a román hatóságok támogatják működésüket, ha nem lenne megfelelő hátországuk, most nem ünnepelhetnék tízéves évfordulójukat” – hangsúlyozta Antal Árpád Új Jobboldalról, hozzátéve: elképzelhető, valakinek érdeke, hogy itt összetűzésre kerüljön sor.,,Kötelességünk elkerülni az összetűzést, de azt sem engedhetjük meg, hogy boldog-boldogtalan itt randalírozzon. Jelentenünk kell az illetékes szerveknek, hisz ez a provokáció a nemzetbiztonságot is veszélyezteti, és a leendő kormányfőt, államelnököt is cselekvésre szólítjuk” – fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Tiltakozik az RMDSZ (Provokációra készül az Új Jobboldal) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

A Székely Hadosztályra emlékeznek december elsején Kolozsvár főterén a Székely Szakasz tagjai, miközben a román szélsőjobboldali szervezet, az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön üli meg Románia nemzeti ünnepét. Az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának székely szakasza december elsején délután a székely hadosztály megalakulására emlékezik Kolozsvár főterén. Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője elmondta, mindössze tucatnyian vesznek részt a csendes rendezvényen. „Fel kell vállalnunk a történelmet, és jogunk van megemlékezni a Székely Hadosztály alakulására” – magyarázta Keresztes. Kérésüket hivatalosan iktatták, de a megmozdulást a kolozsvári polgármesteri hivatal nem engedélyezte. Ennek ellenére mintegy tucatnyian összegyűlnek és a megemlékező beszédek is elhangzanak. „Az Új Jobboldal tagjai engedély nélkül vonultak fel Gyergyószentmiklóson, és a hatóságok nem oszlatták fel őket, diszkriminálnának, ha a Székely Szakasz tagjaival ezt Kolozsváron megtennék” – fogalmazott Keresztes. A mozgalmat hivatalosan is bejegyzik hagyományőrző szervezetként, tagjaik tűzoltó-, árvízvédelmi, elsősegélynyújtó képzésen is részt vesznek. A háromszéki elöljárók etnikumközi konfliktustól tartanak, és provokációnak minősítik, hogy az Új Jobboldal Sepsiszentgyörgyön ünnepel december elsején. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel a rendőr- és a csendőrparancsnokokkal, illetve a titkosszolgálat helyi vezetőivel találkozik, akiket arra kérnek, akadályozzák meg az engedély nélküli felvonulást. Antal Árpád újságírói kérdésre elmondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e a december elsejei ünnepségen, mert ha elmegy, kénytelen lesz arra emlékeztetni, hogy a román állam nem tartotta be a gyulafehérvári kiáltványban foglaltakat, mert 1918. december elsején autonómiát ígért a magyarságnak. /Bíró Blanka: Felvonul a magyar és a román szélsőjobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

December elsején Kolozsváron Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalj Székely Szakasza akart felvonulni, Sepsiszentgyörgyön pedig a szélsőséges, gyalázkodó román Új Jobboldal. December elsején lesz 91 éve, hogy Kolozsváron megalakult a Székely Hadosztály, erre csendesen akarnak emlékezni. A megmozdulás következményei előre láthatóak: nagyjából ugyanúgy fognak neki örülni a kolozsvári román döntéshozók, mint ahogyan a székelyek „tapsolnak” majd a szélsőséges, magyargyűlölő megnyilvánulásairól már tíz éve ismert Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi felvonulásának. /Páva Adorján: Multikulti szélsőségek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Nem vonulhatnak fel tömegesen az utcán, csak kisebb csoportokban közlekedhetnek a járdákon az Új Jobboldal hívei december elsején Sepsiszentgyörgyön. A szélsőséges szervezetnek a rendőrség nem adott engedélyt a felvonulására. /Demeter J. Ildikó: Csak nézőként jöhet az Új Jobboldal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Már-már etnikai konfliktus alakult ki december 1-jén, amikor az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja székely szakaszának mintegy tíz képviselője tartott volna megemlékezést a Székely Hadosztályról Kolozsváron. A résztvevők koszorút akartak elhelyezni Mátyás-király szobránál. Mivel a kolozsvári Polgármesteri Hivatal nem engedélyezte a megmozdulást, a rendőrök bekísérték a résztvevőket a rendőrségre, igazoltatták őket. A Noua Dreapta /Új Jobboldal/ szélsőséges román szervezet mintegy száz ellentüntetője ugyanis alig néhány méteres távolságra volt a Magyarország zászlaját illetve Árpád-sávos zászlót tartó Székely Gárda fiataljaitól. „Trianon, Trianon!” és „Ki a magyarokkal az országból”, skandálták a román nemzeti színű kokárdát viselő ellentüntetők, ugyanakkor trágár, obszcén szavakat kiabáltak a gárdások irányába. Baricz László, az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője elmondta: „Mi engedélyt kértünk a polgármesteri hivataltól a Székely hadosztály létrehozása 90. évfordulójának megemlékezésére. Hangsúlyozom, megemlékezésről lett volna szó: nem provokatív szándékkal jöttünk ide, békés, nyugodt megemlékezést szerettünk volna a Mátyás-szobornál. Erre nem kaptunk engedélyt. A törvények szerint a megemlékezésre nem kell engedély, ezért mi eljöttünk egy koszorúval, és ha lehetséges, megkoszorúzzuk a szobrot. ” A rendőrség bekísérte a Székely Gárda akciójának résztvevőit a rendőrségre, ugyanakkor igazoltatott és megbüntetett több személyt az ellentüntetők közül. László Attila alpolgármester elmondta: az akció előtt az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről. „Nem tartom normális dolognak, hogy Kolozsvár ilyen akciók színtere legyen. Szerintem az illetékes szervek szakszerű módon jártak el” – nyilatkozta. A magyar s fiatalok megmozdulása mintegy válasz volt arra, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szervezet Sepsiszentgyörgyön ünnepelte Románia nemzeti ünnepét. A sepsiszentgyörgyi események komolyabb incidens nélkül zajlottak: a mintegy 150 román szélsőséges fiatal ünneplését közel félszáz 64 vármegyés magyar „követte” alig 50 méterről – a feleket csendőrök választották el. A sajtónak nyilatkozva a román szervezet képviselői kifejtették: azért mentek Sepsiszentgyörgyre, hogy kihangsúlyozzák: Székelyföld román föld, és az is marad mindörökre, menetelésük során ezt többször skandálták. A 64 Vármegye nevű szervezet fiataljai éppen a fenti „szlogen” miatti nemtetszésüket kívánták kifejteni. „Nem keresünk konfliktusokat, de jelenlétünkkel jelezni kívánjuk, hogy mi is létezünk. Éppen az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi jelenléte a provokáció” – nyilatkozta egyikük. /K. O. : Feszült hangulat a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Sepsiszentgyörgyön hamis szórólapok jelentek meg, amelyek a Székely Nemzeti Tanács nevében arra szólították fel a város magyar lakosságát, védjék meg a román szélsőjobbtól Székelyföldet. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke leszögezte: nem szerveznek ellentüntetést, és nem szoktak nyilvánvaló provokációkra válaszolni. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester december 1-jére virradó éjszaka kiutasított a városból egy autóbusznyi, román zászlóba burkolózó fiatalt. Az érintettek a Mihai Viteazul kollégiumhoz érkeztek, de a polgármester megtiltotta, hogy oda bemenjenek. Az üvöltöző, szitkozódó román fiatalokat a helyszínre érkező rendőrök a buszba terelték, és kivezették a városból. /Oborocea Mónika, Kovács Zsolt: Szélsőségesek párbaja. A Magyar Gárda és a Noua Dreapta is felvonult december 1-jén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Mintegy negyven-ötven, román zászlókkal és az Új Jobboldal szélsőséges szervezet jelképeivel felszerelkezett fiatal érkezett december 1-jére virradó éjszaka Sepsiszentgyörgyre. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester látta, hogy a Mihai Viteazul Kollégiumba, a román iskolába tartanak a kopaszra borotvált fejű, kigyúrt testű román fiatalok. A helyszínre érkező polgármester megtiltotta, hogy az önkormányzat által támogatott tanintézményben kapjanak szállást. Felhívta az intézmény igazgatónőjét, aki meglepődve értesült a történtekről, a csoportot ugyanis Ioan Lacatusu, a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ vezetője hívta meg, az iskola vezetője úgy tudta, teológusok érkeznek. Bozgorozás, szidalmazás, üvöltözés következett, a ,,vendégek” azt kiabálták, hogy ,,Székelyföld román föld”, azt állították, a magyarok Mongóliából származnak. Az elszállásolásuk ellen határozottan kiálló igazgatónő is megkapta a magáét, a bőrfejűek szerint őt is megvásárolták a magyarok. Az üvöltő tömeg láttán maga Lacatusu is megszeppent, magyarázkodni kezdett, mondván, nem ismeri őket, nem vállal felelősséget értük. Antal Árpád a rendőrséget hívta ki, így sikerült betuszkolni a szélsőségeseket az autóbuszba, és éjszaka kitenni őket a városból. Másnap mégis visszatértek, hogy méltó módon ünnepelhessék Románia nemzeti ünnepét. /Farcádi Botond: Román bőrfejűek érkeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Jól illusztrálja, hogy mit is jelent a romániai magyarok számára december elseje, a december elsejei kolozsvári kommandósakció, illetve a Szatmár megyei prefektus lépése, amellyel megtámadta a szatmárnémeti önkormányzatnak a Béke tér Kálvin térré átnevezéséről szóló határozatát. A többségi hatalmi gőgről tanúskodó, a ceausescui fasiszta kommunizmus elrománosítási törekvéseit idéző gesztus ugyanabba a sorba illeszkedik, mint a nagyváradi helységnévtábla magyar feliratának lefestése vagy a szélsőséges Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi megfélemlítő demonstrációja. Mindezek részét képezi annak a törekvésnek, hogy elérjék: az őshonos magyar közösség tagjai a lehető legrosszabbul érezzék magukat Romániában. Létezik a kettős mérce – Sepsiszentgyörgyön háborítatlanul demonstrálhatnak a román neonácik engedély nélkül, míg Kolozsváron azonnal rohamrendőrök viszik el a magyar tüntetőket. /Balogh Levente: Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség 50 ezer lejre büntette az Új Magyar Gárda székely szakasza december elsejei, kolozsvári akciójának a szervezőjét – jelentette ki Gina Pop szóvivő. Hozzátette: az illető egy Maros megyei férfi, akit amiatt büntettek meg, mert december elsején engedély nélküli rendezvényt szervezett annak ellenére, hogy ezen a napon csak a román nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvények szervezhetők. Marcel Bontidean, a kolozsvári rendőrség parancsnoka elmondta: az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetői közül több személyt igazoltattak, nevükre rendbontás és csendháborítás miatt kihágási jegyzőkönyveket fognak kiállítani. Ilyen esetekben a büntetés 200–1000 lej közötti. Arra a kérdésre, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetésének a szervezőjére miért nem róttak ki szintén 50 ezer lejes büntetést, azt válaszolta: „Az ellentüntetők csak nemtetszésüket fejezték ki a másik rendezvénnyel kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy náluk is voltak zászlók, de a nemzeti ünnep napja lévén, nagyon sok más személy kezében is volt román zászló, emiatt tehát nem büntethetjük meg őket. ” /K. O. : Ötvenezres büntetés a székely gárdának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Nem fizeti ki az ötvenezer lejes bírságot és megfellebbezi a rendőrségi büntetést az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakasza – közölte Keresztes Nándor, a szervezet szóvivője. A kolozsvári rendőrség ötvenezer lejre bírságolta meg a szakasz egyik tagját amiatt, hogy december elsején a Székely Hadosztály 91 esztendővel ezelőtti megalakulására emlékeztek a Szent Mihály-templom előtt. „A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a gyülekezési törvény mellett a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabályt is megsértettük, mivel Magyarország zászlójával vonultunk” – mondta Keresztes, elutasítva a vádat. Kifejtette: a címeres zászló nem Magyarország hivatalosan elfogadott lobogója, a székely zászló Hargita megye hivatalos jelképe, míg az árpádsávos és a fekete-piros lobogó nem minősül egyetlen ország vagy nemzet zászlajának sem. „Székelyföldön békés természetű emberek élnek, akik eltűrték, hogy a román Új Jobboldal felvonuljon, viszont ezt már Kolozsváron nem tehették meg a magyarok” – mondta a szóvivő. Keresztes szerint a rendőrségnek az akcióval csak azt sikerült bebizonyítani, milyen körülmények között élnek a kisebbségben lévő magyarok: nincs joguk arra, hogy saját történelmük dokumentált eseményeire emlékezzenek. /Bíró Blanka: Nem fizetnek a gárdisták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Külön-külön beszélt a cikkíró a történtekről mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel – mindeddig eredménytelenül. Nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett ,,spontán tüntetést” a Noua Dreapta nevű, vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes szervezet, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte. Erre vérszemet kaptak, hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak ,,ünnepelni”. Sepsiszentgyörgy polgármestere kiutasította őket a városból, ami nem sokat ért. Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városban, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi ,,sikeres megmozdulásuk” bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes tüntetésüket. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi ,,kiruccanásokat”. Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! December elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem. Sepsiszentgyörgyiek ezt évek óta szorgalmazzák, de eddig süket fülekre találtunk. A Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csoport rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott – büntetlenül. Kivizsgálást kellene indítani azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták. A cikkíró követeli, hogy indítsanak kivizsgálást Ioan Lacatusu ellen /aki meghívta őket/ és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! /Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy: Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./