Temesváron 2000 óta minden tanév utolsó hetében rendezik meg a nem román tanítási nyelvű iskolák számára a Merlin inasai nevű előadói versenyt. A rendezvény szervezője, a temesvári Merlin Ifjúsági és Gyermekszínház idén három tagozaton – színjátszás, ének-zene és szórakoztató műsorok – várta a legfiatalabb előadókat. A nemzetiségek nyelvén tanító Bartók Béla Elméleti Líceum (magyar), a Nicolaus Lenau Líceum (német) és a Dositei Obradovici Líceum (szerb) mellett részt vettek a vidám hangulatú vetélkedőn a J. L. Calderon (francia), a W. Shakespeare Líceum (angol) tanulói is. /(Sz. I.): A többnyelvű iskolák diákművészeinek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Az utóbbi hónapokban elcsitultak az iskolai agressziók által felkavart hullámok, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a jelenség. Zsarolások, védelmi pénzek szedése, a tízórai elkobzása mostanság is megtörténik, a diákokat, olykor a pedagógusokat terror alatt tartó, suhancokból álló bandákról azonban vagy félnek nyilatkozni a sértettek. “Volt olyan, hogy egyszerűen azért hívtak ki bennünket, mert az illető tanár nem tudta féken tartani a diákokat az osztályban. Gyakran előfordult, mert egyre kevésbé tisztelik a pedagógusokat a tinédzserek” – mesélte Mihai Beresteanu őrnagy, a csendőrség rohamosztagának a parancsnoka. Az iskolák környékén is garázdálkodnak a vagányok. A temesvári tanítóképző néhány diáklányát egy emberkereskedelemmel foglalkozó és prostituáltakat toborzó bűnbanda tartotta terror alatt. Főleg a 16-17 éves, szegényebb családokból származó lányoknak ígértek tanítás után munkát a kávézókban azzal, hogy majd külföldre is szerződtetik őket. A lányokat már az iskola bejáratánál várták, gyakran meg is verték őket, mígnem egyikőjük feljelentése nyomán a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportja leleplezte a szövetkezetet. A német tannyelvű gimnáziumba a közelmúltban azért kellett csendőrt hívni, mert a diákoknak járó tejet és kiflit az utcáról berontó cigánybanda el akarta lopni, az őket rajtakapó takarítóasszonyokat pedig megverték. /Pataky Lehel Zsolt: Ököljog szülőnek is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./