Németh Zsolt: Új lehetőség nyílik a kisebbségi kérdések rendezésére
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
"A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli" - mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián.
A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia - fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, "schengeni jellegű" fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben - mondta Németh Zsolt.
A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban - tette hozzá -, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe.
A politikus hozzátette: fontos, hogy az unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel - mondta Németh Zsolt.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel-magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején.
"Óriási lehetőség ez a magyar politika számára, hogy ismét felelevenítsük a közép-európai együttműködés legjobb hagyományait. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy az időnként - sajnos nem önhibánkon kívül - megtépázott lengyel-magyar barátságot ismét visszaállítsuk, ismét erőssé tegyük. Óriási lehetőség ez számunkra, hogy a lengyelekkel együttműködve Közép-Európa Európai Unión belüli helyét is újradefiniáljuk" - hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyeknél Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz - tette hozzá a politikus.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország "megtépázott hírnévvel", de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására. Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába - emelte ki.
Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme - tette hozzá.
Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik. A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket - mutatott rá.
Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus.
A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Forrás: MTI.hu

Kisebbségek: új lehetőségek
Kedvező hatással jár a nemzeti kisebbségek számára a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – hangzott el azon a tegnapi, budapesti konferencián, amelyen a magyar EU-elnökség prioritásai és a határon túli magyarok ügye is terítékre került.
Bővülő lehetőségek. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével új lehetőség nyílik a kisebbségi jogérvényesítésre – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tegnap Budapesten.
„A Lisszaboni Szerződés ratifikációja után megkezdődhet valami a kisebbségi jogérvényesítés területén, hiszen (...) második paragrafusa a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé emeli” – mondta Németh Zsolt a 2011-es magyar EU-elnökség és a civil szféra című nemzetközi konferencián. A politikus szerint határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, hiszen a kisebbségek létszáma látványosan megnőtt Közép-Európában a különböző határváltozások miatt. Olyan szomszédok esetében is nagyobb empátiával találkoznak, mint Szerbia vagy Románia – fűzte hozzá.
Egyedülálló lehetőséget jelent, hogy a határon túli magyarok 70 százaléka az országhatár mentén él. Kiemelt feladat, hogy megtörténjen a határ menti térség valódi, „schengeni jellegű” fejlesztése egyebek mellett a közlekedésben, az infrastruktúrában és a távközlésben – mondta Németh Zsolt. A határon túli magyar szervezetek kiemelkedő szerepet töltenek be a civil társadalomban – tette hozzá –, ezért beleszólásuk kell legyen a magyar külpolitikába, térségpolitikába és a 2011-es uniós elnökség kérdéseibe. A politikus hozzátette: fontos, hogy az Unió további bővítése a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően történjen, valamint az EU keleti szomszédságpolitikája is legyen tekintettel az ott élő magyarok érdekeire.
Gémesi: építkező magyarság él a Kárpát-medencében
Fizikai és szellemi értelemben is építkező magyarság él a Kárpát-medencében – jelentette ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a Lebontott határok – Az építkező nemzet című kötet tegnapi budapesti bemutatóján. A szakállamtitkárság elmúlt négyéves tevékenységét, a nemzetpolitika eredményeit összefoglaló kötetről szólva Gémesi Ferenc fontos eredménynek nevezte, hogy „senki nem vitatja ma azt, hogy nem lehet ugyanolyan politikát gyakorolni, mint négy, nyolc vagy 12 évvel ezelőtt”.
A külhoni magyarság ügye nem lett a napi politikai viták része – mondta –, hozzátéve, ennek köszönhetően sok feladatot el lehetett végezni. Véleménye szerint a külhoni magyarok érdekeit szolgáló intézményi és támogatási rendszerek 2006-ban végrehajtott, döntően szerkezeti átalakításai „szerencsésen szolgálták a tartalmi megújulást, és a külhoni magyarság érdekében az új kihívásokhoz igazodó intézményi struktúra jött létre”.
Kiemelte, hogy az európai uniós lehetőségeket is ki tudták használni, „eurómilliókat sikerült közös pályázatokon arra fordítani, hogy magyarlakta térségek fejlődjenek”. Megítélése szerint ehhez „meg lehetett szerezni a környező országok egyetértését”. Ugyancsak eredményként sorolta fel Gémesi Ferenc, hogy senki sem vitatja, a szórványban élő magyarok ügye stratégiai kérdés, amivel kiemelten és intézményesen kell foglalkozni.
Magyarország nem tűnik teljesen felkészültnek az uniós elnökségre, a Fidesz ugyanakkor jól halad a felkészüléssel – mondta Németh Zsolt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz felelevenítené a lengyel–magyar barátságot a 2011-es magyar uniós elnökség idején. A Fidesz a regionalizmus és a víz kérdésében látja azokat a főbb pontokat, amelyekben Magyarország érzékelhető hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz – tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta: nyolc évvel ezelőtt még példaként tekintettek az uniós tagállamok Magyarországra, most, 2011-re készülve szerényebbek a remények. Magyarország „megtépázott hírnévvel”, de magabiztosan készül az uniós elnökségi feladatok ellátására.
Ez újabb bizonyítási lehetőség lesz: Közép-Európa véglegesen megérkezik Európába – emelte ki. Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, hiszen Európa nem érti ezt a problémát. Meg kell tanulni elmagyarázni, miért fontos a határon túlélő kisebbségek védelme – tette hozzá. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke a konferencián kiemelte: a regionalizmus az EU alapelve, de a szubszidiaritás csak történelmileg természetesen kialakult régiók között működik.
A magyar elnökségnek nagy lehetősége van abban, hogy tovább vigye a határokon átnyúló kezdeményezéseket – mutatott rá. Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő szerint a közép-európai térség területi felzárkózása nagyon komoly politikai, gazdasági és etnikai kockázatokkal jár, feloldásukra hatékony eszköz lehet a regionalizmus. A konferenciát a Pro Minoritate Alapítvány és a Nézőpont Intézet szervezte. Krónika (Kolozsvár)

Összetartozunk
Legalább két évtizedes adósságot törlesztett tegnap a Magyar Országgyűlés, amikor óriási többséggel megszavazta a kettős állampolgárság könnyítéséről a törvényjavaslatot. Háromszáznegyvennégy képviselő szavazott igennel, öten tartózkodtak (három szocialista és két LMP-s képviselő), hárman (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba) ellene voksoltak, és olyanok is akadtak, akik elkéstek a szavazásról.
A parlament arról is szavazott, hogy a törvény sürgős kihirdetésére kérje az államfőt, így az új jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen hatályba léphet, az alkalmazását viszont csak 2011. január elsején kezdik meg. Az elfogadott törvény szerint egyéni kérelemre nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, ha magyarnyelv-tudását igazolja, büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A kérdést már a rendszerváltás követően rendezni kellett volna, de nem volt meg rá a kellő politikai akarat. Sőt, belefutottunk olyan pofonokba is, mint a 2004. december 5-i népszavazás. Azóta nemcsak a politikusok, hanem a polgárok véleménye is megváltozott a kérdésben: a Nézőpont Intézet egy friss felmérése szerint az emberek hatvan százaléka támogatja az állampolgárság megadását a határon túli magyarok részére.
A napokban, úgy látszik, egy másik nagy adósságát is rendezni fogja az anyaországi politikai elit: a Magyar Országgyűlés ezen a héten dönt arról, hogy a trianoni szerződés 90. évfordulója, június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. Minden jel szerint a politika immár nem hagyja figyelmen kívül azon százezrek-milliók véleményét, akik mindig is egy nemzetnek gondolták magyart, függetlenül attól, hogy épp milyen állampolgárnak születtek.
Ha a parlament elvégzi a feladatát, attól fogva a civil szervezeteken és az egyszerű állampolgárokon a sor, hogy tartalmat adjanak ezeknek a törvényeknek. Egy szervezet már elkezdte a munkát: az Apáczai Közalapítvány ma reggel jelenti be, hogyan kívánja valós cselekvéssel megtölteni a nemzeti összetartozás fogalmát. Határtalanul! címmel országos programot hirdetnek a személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére, ennek jegyében 216 millió forintos támogatást adnak 132 magyarországi középiskolának, hogy csaknem hatezer diákot elvigyenek egy tanulmányi kiállításon a szomszédos országok magyarlakta településeire Erdélybe, a Délvidékre, a Felvidékre és a Kárpátaljára.
Úgy vélik, csak a határokon átnyúló, minél nagyobb számú személyes kapcsolat járulhat hozzá ahhoz, hogy eljelentéktelenedjen ez a történelmi helyzet, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe.
Eljött az idő, hogy végre magunkkal is foglalkozzunk, és a könnyített állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja épp ezt a célt szolgálja. Ráadásul a szomszédos országok zömét ez nem is bántja: Románia belátta, hogy amit neki szabad a moldáviai románokkal, azt másoknak sem tilthatja meg, és a szerbek is meglepően megértők a kérdésben. Nincs kifogásuk a szlovénoknak és a horvátoknak sem (nekik is vannak hasonló törvényeik), és Ukrajnával is meg lehet egyezni.
Szlovákia viszont megbolondult (miközben nekik is van hasonló jogszabályuk), Fico most azzal fenyegetőzik, hogy aki önként magyar állampolgár lesz a felvidéki magyarok közül, attól elveszik a szlovák állampolgárságot. Ehhez az elképzeléshez vélhetőleg az Európai Uniónak és az emberjogi bíróságnak is lesz egy-két szava. Én csak egy régi Balaton-sláger két sorát ajánlanám halkan Fico figyelmébe: „Tudom, hogy tudod, elmúlik / egy kicsit rossz most, de elmúlik.”
Lukács Csaba
Magyar Nemzet

Összetartozunk
Legalább két évtizedes adósságot törlesztett május 26-án a Magyar Országgyűlés, amikor óriási többséggel megszavazta a kettős állampolgárság könnyítéséről a törvényjavaslatot. Háromszáznegyvennégy képviselő szavazott igennel, öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, illetve az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea), hárman (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba) ellene voksoltak, és olyanok is akadtak, akik elkéstek a szavazásról.
A parlament arról is szavazott, hogy a törvény sürgős kihirdetésére kérje az államfőt, így az új jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen hatályba léphet, az alkalmazását viszont csak 2011. január elsején kezdik meg. Az elfogadott törvény szerint egyéni kérelemre nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, ha magyarnyelv-tudását igazolja, büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A kérdést már a rendszerváltás követően rendezni kellett volna, de nem volt meg rá a kellő politikai akarat. Sőt, belefutottunk olyan pofonokba is, mint a 2004. december 5-i népszavazás. Azóta nemcsak a politikusok, hanem a polgárok véleménye is megváltozott a kérdésben: a Nézőpont Intézet egy friss felmérése szerint az emberek hatvan százaléka támogatja az állampolgárság megadását a határon túli magyarok részére.
A napokban, úgy látszik, egy másik nagy adósságát is rendezni fogja az anyaországi politikai elit: a Magyar Országgyűlés ezen a héten dönt arról, hogy a trianoni szerződés 90. évfordulója, június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. Minden jel szerint a politika immár nem hagyja figyelmen kívül azon százezrek-milliók véleményét, akik mindig is egy nemzetnek gondolták magyart, függetlenül attól, hogy épp milyen állampolgárnak születtek.
Ha a parlament elvégzi a feladatát, attól fogva a civil szervezeteken és az egyszerű állampolgárokon a sor, hogy tartalmat adjanak ezeknek a törvényeknek. Egy szervezet már elkezdte a munkát: az Apáczai Közalapítvány ma reggel jelenti be, hogyan kívánja valós cselekvéssel megtölteni a nemzeti összetartozás fogalmát. Határtalanul! címmel országos programot hirdetnek a személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére, ennek jegyében 216 millió forintos támogatást adnak 132 magyarországi középiskolának, hogy csaknem hatezer diákot elvigyenek egy tanulmányi kiállításon a szomszédos országok magyarlakta településeire Erdélybe, a Délvidékre, a Felvidékre és a Kárpátaljára.
Úgy vélik, csak a határokon átnyúló, minél nagyobb számú személyes kapcsolat járulhat hozzá ahhoz, hogy eljelentéktelenedjen ez a történelmi helyzet, amelynek következtében a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe.
Eljött az idő, hogy végre magunkkal is foglalkozzunk, és a könnyített állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja épp ezt a célt szolgálja. Ráadásul a szomszédos országok zömét ez nem is bántja: Románia belátta, hogy amit neki szabad a moldáviai románokkal, azt másoknak sem tilthatja meg, és a szerbek is meglepően megértők a kérdésben. Nincs kifogásuk a szlovénoknak és a horvátoknak sem (nekik is vannak hasonló törvényeik), és Ukrajnával is meg lehet egyezni.
Szlovákia viszont megbolondult (miközben nekik is van hasonló jogszabályuk), Fico most azzal fenyegetőzik, hogy aki önként magyar állampolgár lesz a felvidéki magyarok közül, attól elveszik a szlovák állampolgárságot. Ehhez az elképzeléshez vélhetőleg az Európai Uniónak és az emberjogi bíróságnak is lesz egy-két szava. Én csak egy régi Balaton-sláger két sorát ajánlanám halkan Fico figyelmébe: „Tudom, hogy tudod, elmúlik / egy kicsit rossz most, de elmúlik.”
Lukács Csaba
Kiegészítés: Az MSZP-sek 21 képviselője nem voksolt, közöttük volt Lendvai Ildikó távozó pártelnök és Kovács László. Magyar Nemzet

A karaván halad (Sarkos szavak)
Jellemző a mai(?) magyar politikai közéletre: ha nemzetpolitikai kérdésről van szó, az első felvetés mindig erről szól: jó ez a kormánypártnak? Az ellenzéknek? A határon túliaknak? A palesztin–izraeli konfliktusnak? Vagy a szlovákoknak, vagy a csendes-óceáni bennszülötteknek?
És mindez mindig külön-külön, valakinek, nyilván, sose jó.
Amúgy, ami sosem jó a fentebb felsoroltaknak és ezer más tényezőnek, azok kivétel nélkül mindig a nemzet egészét érintő kérdések.
A magyar nemzetét, nyilván.
Legyen az státustörvény, kedvezményes honosítás, alkotmány, Szent Korona említése, nyugdíjpénztár, a pingvinek vagy a magyar tengeralattjáró-flotta fejlesztése:
1. Ha magyar, az rossz, és senkinek nem használ.
2. Már rég megmondták, nem jó ez így.
A baj “csak” azzal van, hogy mindezt folyamatosan azok mondják, akik csődbe vitték az országot gazdaságilag, erkölcsileg, kulturálisan és önbecsülés szempontjából egyaránt.
Ettől még mindig ők a megmondóemberek, a “független” szakértők, akik lehetnek, huszonéves újoncok, vagy veterán kommunisták, egy közös bennük: nem sok közük van a való élethez. De azért ők azok, akik mindig, pártkurzustól és kormánytól függetlenül nyilatkoznak: nem jó, ami a magyar nemzetpolitikát építi.
Persze, ezt nem így mondják. Most éppen nem, mert nem merik. Lehet ezt másképp is mondani, hogy például, a határon túliaknak azért nem szabad megadni a választójogot, mert: “Nem ismerjük a határon túli magyarok pártszimpátiáját, és az sem valószínű, hogy túlságosan érdeklődnének a magyar belpolitika iránt.”
Cinizmusból jeles. Ha már ez is szempont... hogy nem ismerik a pártszimpátiát. Miért, ehhez kellene kötni a szavazati jogot, és nem a magyar állampolgársághoz?! És hogy nem valószínű az érdeklődés... Azért megkérném Orsolyát, a Nézőpont Intézet munkatársát, aki ezt a Transindex kérdésére válaszolta, nézzen már szét kicsit az erdélyi prérin, és ne csak a Transindexből informálódjon. Az erdélyi ember, ahogyan a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki: határon túli, de nem hülye.
Ha hülye lenne, nem kérne magyar állampolgárságot, szavazati jogot, egyáltalán: élne, csak úgy “a világba”, és ha állást kapna egy intézettől, politikai elemzéseket írna arról, hogy miért nem jó, ha a magyarok magyarokra szavazhatnak.
Azért az elemzők dacára, vagy éppen ezért: a helyzet biztató. Jelen pillanatig 70 000 ember kérte a magyar állampolgárságot, év végéig bőven meglesz a 150 000. Magyarország nem fogy, a “természetes” fogyás dacára, hanem nő. Hatvanöt éve a magyarság intézményesen is egyesül. Nem csak névlegesen, hanem ténylegesen.
Ilyenkor már értem is, miért nem jó ez, és miért fanyalognak ilyenkor a hivatásos elemzők azon, hogy, jaj, ez ennek nem jó, de annak sem jó.
Arról véletlenül sincs szó: ez tizenötmillió embernek jó. Akkor is, ha még nem tudja. A nemzet sorsa nem egyéni, és még kevésbé a pillanatnyi politikai érdekek döntése. Végre ezt is megértük, hogy volt, aki ezt felismerte: kétharmadnyi többséggel.
Hogy mi jó nekik, mi jó nekünk, mi jó a magyaroknak: hadd ne mondja meg nekünk az, aki eddig csupa vesztes és nemzetellenes ügy mellett tette le voksát.
Illetve hadd mondja: csak ne figyeljünk rá.
A karaván halad, a kutya üget mellette.
György Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elemzők: ne mossák össze a magyar és a román helyzetet!
A magyar és a román kormány választói felhatalmazásának különbségére hívták fel a figyelmet elemzők a két kabinet brüsszeli konfliktusának összehasonlítása kapcsán.
Alapvető különbség Magyarország és Románia között, hogy a magyar kormány kétharmados választási győzelemmel került hatalomra, a román koalíció azonban háttéralkuk eredményeként – mutattak rá elemzők a Kossuth Rádióban azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió vezető illetékesei a jogállamiság biztosítását célzó intézkedésekre sürgették Victor Ponta miniszterelnököt Brüsszelben. Az eddig is éles romániai hatalmi harc újdonsága, hogy a szociáldemokrata párt a korábbiaknál is durvábban lép át bizonyos szabályokat, igaz, ez Basescu elnökre is jellemző volt – mondta a 180 percben Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, aki a sajtóban felvetett magyar-román párhuzammal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országban teljesen mások a pártok közötti erőviszonyok.
Hasonlóan vélekedett a korábbi magyar és a mostani román brüsszeli konfliktus összehasonlításáról Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, hangsúlyozva: Magyarországon parlamenti választás eredményeként alakult ki a kétharmados többség, azaz a választók előre tudták, hogy új alkotmány is születhet, ezzel szemben a parlamenti alkuk során megalakult szociáldemokrata-liberális román kormány csak az őszi választásokon szerezhetne választói felhatalmazást. Erre akár esélye is lehet, ez pedig Brüsszel dolgát nehezítheti meg Victor Pontával szemben – mutatott rá mindkét elemző a Kossuth Rádióban.
hirado.hu/Kossuth Rádió
Erdély.ma

Eget rengető győzelmet aratott a Fidesz (Országgyűlési választások Magyarországon)
Fölényes győzelmet aratott a tegnapi országgyűlési választásokon a Fidesz: lapzártánkkor már csak az volt a kérdés, sikerül-e megismételnie négy évvel korábbi eredményét, meglesz-e a kétharmados többsége az Országgyűlésben. A szavazatok több mint 90 százalékos összesítése után billegett még az újabb kétharmados győzelem.
A Fidesz az Országgyűlés 199 képviselői helyéből 132-t vagy 133-at szerzett meg (a kétharmadhoz 133 szükséges), a baloldali összefogás 38 mandátumhoz jutott, a Jobbiké 24 vagy 23 képviselői hely, és bejutott az LMP is, az 5 százalék átlépésével 5 parlamenti helyet foglalhatnak el. A levélszavazatok feldolgozása során az is kiderült, a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok majd 95 százaléka a Fideszre voksolt. Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Magyarország régi-új miniszterelnöke elsőként a határon túliak szavazatait köszönte meg. Este 7 órakor (romániai idő szerint 8 órakor) hivatalosan befejeződött a szavazás Magyarország 3176 településén kialakított 10 386 szavazókörben a tegnap tartott országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban álltak, még leadhatták voksukat. Rögtön a hivatalos urnazárás után hozták nyilvánosságra a Nézőpont Intézet felmérését. Ennek alapján a Fidesz–KDNP-re a résztvevők 48 százaléka szavazott, a „kormányváltó összefogásra” 27 százalék, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 6 százalék.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője romániai idő szerint néhány perccel este 10 óra előtt jelentette be, hogy bezárták az összes szavazókörzetet. Nagyobb rendellenesség nélkül zajlott le a szavazás – mondta. A voksoláson a magyar választópolgárok 60 százaléka vett részt, ez az arány kicsit kisebb, mint négy évvel ezelőtt, a szakértők többnyire átlagosnak nevezték. Az első hivatalos adatok fél 11 körül kezdtek csordogálni, ekkor már 22,7 százalékos volt a feldolgozottság, és fölényes Fidesz-győzelmet jelezve narancssárgába borult Magyarország választási térképe, néhány, ellenzéki összefogás fölényét jelző piros folt csak Budapesten látszott.
Csalódott „kormányváltók”
A pártok vezetői rendkívül óvatosan nyilatkoztak a felmérés előrejelzései és az első eredmények után is, a Fideszes megszólalók felidézték a 2002-es helyzetet (minden közvélemény-kutatás, exit-poll Fidesz-győzelmet jelzett, de végül mégis az MSZP nyert), derűsen fogadták az érkező eredményeket, de az ünnepléssel türelemre intettek. A baloldali megszólalók az első órákban nem akarták elismerni a vereséget, ők is a végleges eredményeket várták, ám a helyzet óráról órára tisztult. Gyurcsány Ferenc este 11 órakor azt nyilatkozta: még mindig győzhetünk, igaz, hozzáfűzte, hogy nagyobb a kormánypártok esélye. A „kormányváltóknál” egyébként már vasárnap este megkezdődött az egymásra mutogatás. Semmit nem tudott hozni az MSZP-nek az összefogás Gyurcsánnyal és Bajnaival, ezért soha többet nem szabad velük összefogni – egy szocialista politikus szerint ez a hangulat uralkodott a párt vezetőségében. Ugyanakkor azt jósolta, Mesterházy nem bukik bele a vártnál gyengébb szereplésbe. „A Jobbik ennek a választásnak a nyertese, amiben Orbán Viktornak komoly felelőssége van, mivel az Összefogást a »múlt«-ként pozicionálta, a Jobbikot pedig a jövőként” – okolta a Hvg.hu-nak a meglehetősen gyenge eredményekért a Fidesz elnökét a szocialisták választási bizottságának egyik tagja.
Két ok miatt veszítette el a baloldal a választást Bajnai Gordon szerint: az egyik, hogy a kormányváltók nem tudtak vonzó alternatívát nyújtani, a másik pedig a torz választási rendszer és médiaszerkezet. Bajnai Gordon szomorúan állt ki a színpadra a PM-es jelöltekkel együtt. Mint mondta, súlyos csalódás ez az eredmény azoknak, akik őket támogatták. Szerinte sok mindent fel lehet róni, de „jól teszi az ember, ha mindig a saját háza táján néz körül”. A kudarc egyik fontos oka szerinte, „mi, korszakváltók és kormányváltók ebben a struktúrában nem tudtunk elég vonzó ajánlatot tenni a többségnek”.
A szavazatok 80 százalék fölötti feldolgozottsága azonban már egyértelművé tette, a voksok negyedénél többre nem számíthat a baloldali összefogás, és végül az MSZP-székházba gyűltek össze a pártelnökök, békét és egyetértést próbáltak sugározni, beszédeik is egybecsengtek: nem tudnak gratulálni a Fidesznek s Orbánnak, Magyarország nem nyert, hanem veszített – ismételték. Nagyszerű korszak kapujában Magyarország
A szavazatok 60 százalékos feldolgozottsága után érkeztek az első, immár győzelmi nyilatkozatok a Fidesz-táborból. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már gratulált Orbán Viktor kormányfőnek, a Fidesz–KDNP miniszterelnök-jelöltjének – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A politikus köszönetet mondott minden, a parlamenti voksoláson részt vevő választónak, majd külön megköszönte a Fidesz–KDNP támogatóinak a kormánypártokra leadott szavazatokat.
Orbán Viktor pár perccel éjfél után állt az ünnepelni összegyűlt tömeg elé. „Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!” – jelentette ki. Kifejtette: a Fidesz–KDNP olyan átütő erejű győzelmet aratott, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni, a pártszövetség európai rekordot ért el, az európai pártok közül a legnagyobb arányú támogatást összesítette. Magyarország ma a legegységesebb nemzet Európában – hangoztatta Orbán Viktor a IX. kerületi Bálna előtti téren, amelyet betöltött az ünneplő szimpatizánsok tömege. Szavai szerint a magyarok „jól hallhatóan” kimondták, olyan hely újra az ország, ahol érdemes élni, dolgozni, családot alapítani, és az elmúlt négy év vitáit a választók most egyértelműen lezárták. Megerősítették a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a nemzeti függetlenség politikáját. Emellett a választók két dologra mondtak nemet: a gyűlölködésre és az Európai Unióból való kilépésre – folytatta, és hangsúlyozta: a választók megerősítették, hogy az országnak az unióban van a helye, de csak akkor, ha erős nemzeti kormánya van. Orbán Viktor elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására, és ígéretet tett arra: mindennap azért fog dolgozni, hogy az ország „nagyszerű hely” legyen. „Új és nagyszerű korszak kapujában állunk mindannyian, arra hívom Magyarország polgárait: lépjünk be ebbe az új és nagyszerű korszakba együtt” – mondta Orbán Viktor. Csak együtt juthattunk el idáig, és csak együtt lehetünk újra sikeresek, és tehetjük ismét naggyá Magyarországot – fűzte hozzá. Beszédét azzal zárta: miután győztek, még többet dolgozhatnak, de tudják, hogy van erejük, hogy a munkát elvégezzék.
A Jobbik nem érte el célját
Jelentősen javított négy évvel ezelőtti eredményén a Jobbik, a szavazatok 91 százalékos feldolgozottságánál arányuk 20 százalék fölötti volt. Ennek dacára nem volt elégedett Vona Gábor pártelnök, hisz ők is kormányváltást ígértek a kampány során. A célját nem tudta elérni a Jobbik, mert az elmúlt 24 évet nem tudta lezárni, ugyanakkor folyamatosan növekszik a támogatása – mondta Vona Gábor pártelnök az országgyűlési választást értékelve vasárnap éjszaka Budapesten. Kiemelte: a Jobbik számtalan választókerületben behozta a baloldalt, ugyanakkor nem sikerült az áttörés, amelyet az egyéni körzetekben szerettek volna elérni. Vona Gábor azt üzente szimpatizánsainak, hogy nem adják fel. „Holnap leporoljuk magunkról a port, és 2018-ban meg fogjuk nyerni a választásokat” – jelentette ki.
Megkönnyebbült az LMP
Éjfélig kérdéses volt, hogy eléri-e az 5 százalékos bejutási küszöböt a Lehet Más a Politika (LMP). Úgy tűnik, hogy átmentünk a tű fokán, és ha minden igaz, az LMP megőrizte a parlamenti tagságát – jelentette ki az eredményváró rendezvényen Schiffer András, az LMP társelnöke. Úgy fogalmazott: az ökopolitikának továbbra is van parlamenti képviselete Magyarországon, és úgy tűnik, sikerül megakadályozniuk a fideszes kétharmadot. Hangsúlyozta: az elmúlt egy évben gyakorlatilag a semmiből hozták vissza a pártot, mert egy évvel ezelőtt gyakorlatilag senki nem hitt abban, hogy állva tudnak maradni. Szavai szerint erre büszkébb, mint hogy négy éve bejutottak a parlamentbe.
Csak a Fidesz
A szavazatok majdnem 95 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz 44,58 százalékon állt, a MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP-koalíció 25,78 százalékon, a Jobbik 20,73 százalékon, az LMP pedig 5,22 százalékon. A Fidesz kétharmada egy miskolci szavazókörzeten múlott, ahol lapzártakor a szavazatok 60 százalékos feldolgozottságánál néhány vokssal vezetett a fideszes jelölt a jobbikossal szemben. A levélben leadott listás szavazatok összesítésében, 88,66 százalékos feldolgozottságnál az MTI szerint a Fidesz–KDNP 94,43 százalékot, a Jobbik 2,49 százalékot, a baloldali összefogás 1,78 százalékot, az LMP 0,55 százalékot szerzett.
Az erdélyi politikusok nagy számban utaztak ki Budapestre, mindannyian a Fidesz eredményváró bulijára. Az RMDSZ részéről ott volt Kelemen Hunor, Antal Árpád, Tamás Sándor, Székely István, jelen volt az EMNP delegációja, Tőkés László és a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége is. Helyszíni jelentések szerint legalább 30–35 romániai magyar politikus gratulált a győzteseknek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarországi választás: ünnepet jelentett a külhoni magyaroknak
Magas, 81%-os részvétel a kolozsvári és csíkszeredai képviseleteken
Részvétel szempontjából Erdély nagyon jó eredménnyel „teljesített” a tegnapi magyarországi országgyűlési választáson – összegezték a külképviseleteken.
Rendellenességeket nem tapasztaltak, a szavazás rendben és nyugodtan zajlott, lapzártánkkor még tartott a levélszavazatok összeszámolása. Mind Kolozsváron, mind pedig Csíkszeredában 81%-ra becsülték a részvételi arányt, amely nagyon jó eredmény. A legtöbb külhoni voksot Csíkszeredában vették át, több mint 62 ezer levélszavazatot. A magyarországi részvétel alacsonyabb volt, mint négy évvel ezelőtt. Az urnazárást követően a Nézőpont Intézet exit poll felmérésének eredményeit hozták nyilvánosságra, amely szerint a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson a Fidesz-KDNP-re a résztvevők 48 százaléka szavazott, a „kormányváltó összefogásra” 27 százalék, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 6 százalék. A külföldi sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik a magyar parlamenti választásokkal. Szabadság (Kolozsvár)

Kiürül Kelet-Európa?
Az ellenőrizetlen migráció csupán az egyik nehéz kérdés a mai Európában: az egykori vasfüggönytől keletre fekvő országokban nem a bevándorlás, hanem az elvándorlás az égető, egyelőre orvosság nélküli gond – derült ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem 27. kiadásán. A Bánffy Miklós sátorban július 22-én Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Lajtai Mátyás, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, Veresné Novák Katalin, a magyar kormány család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára és Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa osztotta meg adatait és gondolatait a népes hallgatósággal. Kiss Tamás Kolozsvári szociológus betegség miatt hiányzott, így az erdélyi helyzetről csak kevés szó esett, de van okunk aggodalomra.
A „kitántorgás” nem most kezdődött, de az utóbbi időben felgyorsult, Erdélyből 1990 óta nagyjából félmillió magyar tűnt el, és visszafelé elenyésző számban jönnek – ezzel indított a moderátor Csinta Samu, aki családjával 1999-ben telepedett haza Sepsiszentgyörgyre Magyarországról, és bevallása szerint kicsit úgy érezte magát, mint azok, akik az autópályán szembemennek a forgalommal. A fórumon váltakozva, egymásnak felelgetve szólaltak meg a meghívottak, az alábbiakban sűrítve közöljük az elhangzottakat.
Magyarországon 1981 óta csökken a népesség, 34 év alatt 850 ezerrel apadt az ott élők száma, noha 1990 után a környező országokból több százezren költöztek oda – közölte Veresné Novák Katalin, aki szerint a magyarság termékenységi rátája alacsonyabb a szomszédos, az utódállamokban többségben élő népek szaporulatánál. Ez azért is elszomorító, mert a felmérések szerint a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik, ezért az Orbán-kormány különféle – otthonteremtési, adózási, családtámogatási – kedvezményekkel próbálja segíteni őket. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy élesen meg kell különböztetni a kétféle migrációt: a szabályos, törvényes, Európán belüli mozgás jó, mert általában tanulás, munkaviszony, tapasztalatszerzés céljából történik, szemben az illegális, tömeges bevándorlással, amelyre sajnos álmegoldásokat keres az EU. A fiataloknak világot kell látniuk, ez hasznos, de aki kint tanul vagy dolgozik néhány évet, még nem feltétlenül migráns. Az államnak az a feladata, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a hazatéréshez, a felsoroltakon kívül olyan üzleti légkört, amely versenyképes béreket biztosít. És tájékoztatást arról, hogy itthon is lehet élni. A magyar állam a határon túli magyarságot is partnerének tekinti, támogatja szülőföldön való megmAradását, és azt is, hogy – miután felnőtt egy nemzedék, a mai harmincas-negyvenes korosztály, amely semmit nem tud az elszakított közösségekről – a mai iskolásoknak legyen fogalmuk, kötődésük a Kárpát-medenceében élő sorstársaikról, hogy a jövőben is legyen kapcsolat és segítség az anyaországban – jelentette ki. Azt a felvetést elutasította, hogy Magyarország az utódállamok magyarságára demográfiai helyzetének megoldásaként tekint.
A jólét szívó hatása
A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint közel húszmillió kelet-közép-európai személy költözött Nyugatra az utóbbi években, általában a fiatalabb és tanultabb korosztályból, és mivel Európa elöregedőben, a nemzedékek közötti különbség mindenütt gond lesz, erre a brexit-népszavazás a legfrissebb példa: az idősebbek többen vannak, és ők nyertek. Egy demokráciában minél nagyobb egy csoport, annál jobban tudja érvényesíteni érdekeit, és ez nem feltétlenül jó – vélekedett Lajtai Mátyás. A vasfüggöny idején nehéz volt emigrálni, most a mobilitást nem annyira külső korlátok csökkentik, mint a tudás hiánya. A jólét szívó hatást gyakorol a tanultakra, akik ráadásul már nem a vakvilágba indulnak, hiszen az interneten alaposan tudnak tájékozódni, mielőtt döntenek. Magyarországon a határon túli magyarok iránt a legnagyobb a befogadási hajlandóság, a munkaerőpiaci szükségleti szempontok csak második helyen szerepelnek ebben a felmérésben. A migráció azonban a világtrendek folyománya, nem lehet összefüggéseiből kiszakítva nézni. A legális migráció a következő években, évtizedekben is téma lesz, nem árt azon gondolkodni, hogy Magyarországon ma 19 százalék a bevándorlók vagy utódaik aránya, és ha nem akarja a határon túli magyarokat elszívni, akkor milyen alternatívája lesz.
Az erdélyi magyarság létszáma 1980-ban 1,7–1,8 millió között volt, ma 1,2 millióról beszélünk, és a fogyás több mint felét a kivándorlás okozta, a természetes szaporulat csökkenése csak a második ok, az asszimiláció pedig viszonylag kis mértékű – jelentette ki Kapitány Balázs. Az erdélyi magyarok tömeges kivándorlása 1990 után kezdődött, a románoké később, az uniós csatlakozás éveiben. Magyarországnak 1987 és 2011 között bevándorlási többlete volt, és miután az első hullám lejárt, anyagi szívó hatása is csökkent, mert a romániai bérek növekedésnek indultak. Székelyföldön még alacsonyak, de Temes megyeben már magasabb az átlagkereset, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szlovákiának pedig 30 százalékos bérelőnye van Magyarországgal szemben. A Dunántúlon 500 eurót, Ausztriában viszont 2000-et kap egy dolgozó ember, ami oda vezetett, hogy munkaerőhiány miatt zárnak be gyárak – egy kis bérkülönbség miatt ugyanis nem költöznek családok, de a nagyobbért már igen. Minden közösségben van újító, próbálkozó ember, aki nekifog ennek-annak, s amikor elege lesz a bürokráciából, elindul. Aztán kezdi húzni kifelé a többit: családtagokat, barátokat, ismerősöket – és aki elindult, azt már nehéz megállítani – vélekedett Kapitány Balázs, hangsúlyozva, hogy nem csupán pénzről van szó, és nem csupán az államok, hanem az önkormányzatok is tehetnek valamit azért, hogy ezek a emberek itthon valósítsák meg az ötleteiket, például az egyablakos ügyintézés bevezetésével. Vissza már kevesen jönnek, a döntő pillanat általában az, hogy a kint született gyermek hol, milyen nyelven kezdi az iskolát: aki külföldön, annak csak a töredéke telepedik haza. Magyarországon később indult be a kivándorlás, Lengyelországban évekkel korábban, tanulhattunk volna belőle, mert ott több kormányprogramot is elindítottak a visszavándorlás ösztönzésére, érdemes megnézni, hogy mi hatott és mi nem. Korlátozásokkal keveset lehet elérni, ösztönző intézkedésekkel többet. Könnyű mondani, hogy majd visszatér az a fiatal, de tenni is kell érte, és ha van akarat, megszólítható a kivándorló. A szándék felmérése nem mérvadó: habár a kivándorlási potenciálra vonatkozó kérdésekre rendszerint az a válasz, hogy a fiatalok nagyobbik fele külföldön képzeli el a boldogulását, ez nagyon gyenge összefüggést mutat a tényleges kivándorlással. A migrációs folyamat elég jól tanulmányozható, de sokkal kevésbé befolyásolható és irányítható, ehhez jelenleg túlságosan erőtlenek az európai államok. Lehet Székelyföldet egy Budapesti irodából demográfiai tartaléknak nézni, de sok más körülménytől függ, hogy az-e: ha a román gazdasági növekedés így folytatódik, nem Magyarországot fogják választani...
Romániából inkább mennek
Ma a migráns a mumus Magyarországon, de 2010-ig a bevándorlók 86–92 százaléka határon túli magyar volt; a diplomásokat 2006 óta nem tudja megfogni a magyar állam – szögezte le Bárdi Nándor, aki szerint az erdélyi magyarság másfajta, transznacionális identitástudattal rendelkezik, és bár az utóbbi 25 évben sokat elért az érdekérvényesítés terén, az utódállamok asszimilációs stratégiája nem változott, a párhuzamos kisebbségi társadalmak kiépítéséhez pedig sem a helyi közösség, sem Magyarország nem rendelkezik elegendő forrással. A magyarországi tömegek tanácstalanok, határozatlanok az elszakított magyarokat illetően, akikre a kormány egyre több pénzt fordít, de jobban is bele akar szólni a dolgukba, mint a baloldali kormány tette, és elképzelései nem mindig helytállóak. Az összetartozás napja a határokon túl március 15-e, nem június 4-e, mert az a szétdaraboltatásé; a magyar házak, iskolák, rendezvények, nemzeti emléknapok, utaztatások nem érik el céljukat, aminek egyik oka az, hogy Budapesten is három centrumból próbálnak vezényelni (Kövér László, Németh Zsolt, Matolcsy György más-más állásponton van), és negyediknek ott a Tőkés László–Szász Jenő vonal. A kettős állampolgárság 25 évi magyarságpolitika betetőzése, azért hozták létre, hogy az elvándorlás ne induljon be, és a magyar kormány a szülőföldön való mAradást támogatja, de sok folyamattal nem tud mihez kezdeni. Például azzal, hogy olcsóbb Budapesten egyetemre járni, mint Kolozsváron, és az is elszívó hatású, hogy sok fiatal a magyar médián szocializálódott, nem tud jól románul, nehéz neki felsőoktatási szinten teljesíteni. A vajdasági fiatalok 85–92 százaléka Magyarországon tanul tovább, számukra nem nagyon van visszaút, nem vállalják a nyelvi alávetettséget. A kormányokban való részvétel és az autonómiatörekvés nem hozta meg a várt eredményeket, a kisebbségi elitek pedig eltávolodtak a közösségtől, egyre nehezebben tudják megszólítani, de a kisebbségi társadalmakat az elit tudja felhúzni, ezért nem mindegy, kik a helyi vezetők – polgármesterek, tanácstagok – , ám önkormányzati képzés 25 éve nincs Erdélyben. Nem vitatható értékű programokat kell támogatni, hanem az elit nevelését kell jól végezni. Óriási intézményes tartalékok vannak, ezeket kell értékesíteni. Jelenleg a Sapientia egyetem agrármérnöki kara mellett gyomos a terület, a kommunikáció szak honlapját külső emberek szerkesztik, ez nincs rendben. Magyarországon a határon túli magyar már nem bevándorló, de a mindennapokban nem az iraki és az erdélyi között kell választani, hanem a cigány és a német vagy zsidó szomszéd között... A magyar állam most agyonnyomja a kintieket a migrációs kérdéssel, noha Romániába nem jönnek – itt az a gond, hogy mennek...
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Magyarország nem tekinthet demográfiai tartalékként a határon túli magyarokra”
A bérkiegyenlítődések miatt mind a romániai magyar közösségekből, mind Magyarországról elsősorban Nyugatra emigrál az erdélyi diplomás munkaerő.
Bár több mint 3 millió román állampolgár él külföldön, elsősorban Nyugat-Európában, és a rendszerváltás óta mintegy félmillió személlyel csökkent az erdélyi magyar lakosság száma, jó eséllyel megelőzhető a kivándorlás mértékének növekedése Romániában, ha Bukarest képes tartani a gazdasági növekedést. Ehhez képest Magyarországon a kilátások borúsabbak. Itt az utóbbi 34 évben 850 ezerrel csökkent a lakosság száma annak ellenére is, hogy a Vasfüggöny leomlását követően Magyarország lett az első számú célpont a nyugati országok felé induló erdélyi magyarok számára – hangzott el a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik, Európán belüli és kívüli migrációról és ennek a folyamatnak a demográfiai hatásairól szóló Migráció és emigráció – demográfiai jóslat Közép-Kelet-Európáracímű kerekasztal-beszélgetésen.
A párhuzamos társadalmak helyzetéről, a magyarországi hatalmi klikkek alakulásáról, a magyarországi magyar és a több Kárpát-medencei magyar közösségek kapcsolatáról és a kvótareferendumról értekezett Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztályának tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, Veresné Novák Katalin, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára, és Lajtai Mátyás, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. A beszélgetést Csinta Samu újságíró moderálta.
Kapitány Balázs elmondta, Magyarország esetében az elvándorlást súlyosbítja, hogy Ausztriához képest négyszeres a bérszakadék, a szomszédos ország elszippantja a munkavállalókat, emiatt egy elképesztő munkaerőhiány alakult ki az országban. A kivándorlás jelenségének állandósulása pedig visszafogja a gazdasági növekedés. Ezen a bérnöveléssel lehetne változtatni, viszont ha nőnek a bérek, az a versenyképesség rovására mehet.
A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt Magyarország az erdélyi magyarok szempontjából elveszítette a vonzerejét, kiegyenlítődtek a két országban a bérek: vannak olyan román-magyar határ menti magyarországi régiók, ahol alacsonyabbak a fizetések, mint a szomszédos román megyében. Például Temes megyeben a nettó átlagbér eléri a 2400 lejt, míg a szomszédos Békés megyében az átlagbér 118 ezer forint (kb. 1700 lej) körül mozog. Ha a Székelyföldet is eléri a bérnövekedés, és az átlagbér 1500 lejről eljut 1700-1800 lejre, akkor még inkább elveszíti a vonzerejét Magyarország.
A bérkiegyenlítődések miatt mind Magyarországról, mind a romániai magyar közösségekből elsősorban Nyugatra emigrálnak, az erdélyi diplomás munkaerőt Magyarország nem tudja megfogni. Az erdélyiek ráadásul nagyobb eséllyel indulnak a nyugat-európai munkapiacon, hiszen sokkal jobban állnak a nyelvtudás szempontjából, mint a magyarországiak.
Veresné Novák Katalin elmondta, a magyar kormány az otthonteremtési programjával azt a kivándorló réteget próbálta megszólítani, akik azért mennek külföldre dolgozni, hogy 10-20 év alatt megalapozzák a létüket, és visszatérjenek Magyarországra. Így nekik már nem kell elmenni, ha 10 éven belül három gyereket vállalnak, akkor majdhogynem ingyen vásárolhatnak lakást. Emellett a családtámogatási rendszer is azért volt kitalálva, hogy a fiatal családosokat itthon tudja tartani.
Mi történik a nemzetpolitika terén?
Nemzetpolitikai vonatkozásban Bárdi Nándor elmondta, a harmadik Orbán-kormány alatt az tapasztalható, hogy bár egyre többet beszélnek róla, nem tudjuk pontosan, mi történik: önálló magyar politikai közösségként kell-e a határon túli magyar közösségekre tekinteni, vagy a Magyarországi politikai közösségnek a folytatásaként.
Szerinte ennek az lehet a magyarázata, hogy egy kormányzati túlfeszültség tapasztalható Magyarországon, legalább három erőközpont köré szerveződik a politika. Az egyik erőközpontot Kövér László képviseli, az ő koncepciója szerint egységes politikai közösség a magyar közösség. Szász Jenő által mondatta ki, hogy a külhoni politikai elitek már nem tudják artikulálni a közösség érdekeit, ezért Budapestről kell megmondani, hogy melyek ezek az érdekek.
Németh Zsolté a másik koncepció, aki egy szerződéses nemzetben gondolkodik. Ennek a lényege, hogy van hét határon túli közösség, akiknek a vezetőivel ki kell találni egy sajátos stratégiát. Van egy harmadik, nyíltan nem vállalt vonulat is, a Matolcsy-Varga-Lázárkoncepció, akik egy szakigazgatási integrációban gondolkodnak, pontosabban azon, hogy miként lehet a munkaerő-piaci problémákat regionálisan megoldani.
Szerinte a magyarországi politikai szétszakítottságnak és dezintegráltságnak egyfajta retorikai kompenzációjával állunk szemben akkor, amikor a határon túli magyar nemzeti egységről beszélnek, és ezt a magyarországi médián keresztül rendre közvetítik a magyarországi közönség felé.
Ilyen értelemben a kettős állampolgárságra vonatkozó törvény benyújtását egy kényszerhelyzet szülte. Az előzménye a 2000-ben létrehozott magyar igazolvány intézménye volt, hogy a migráció ne induljon meg Magyarország felé. Később bebizonyosodott, hogy az autonómiatörekvések, a kormánykoalíciós részvételek a szomszédos országokban nem hozzák meg a várt eredményeket, a párhuzamos társadalom kiépítése nem működik, és a kivándorlást sem tudták megállítani. Így, ha nem a FIDESZ nyújtotta volna be a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényt, akkor a Jobbik tette volna ezt meg.
Veresné Novák Katalin szerint az erőviszonyoktól és koncepcióktól eltekintve a kormány feladata az, hogy a határon túli magyar közösségeket erősítse és segítse a helyben mAradását. Történelmi bűnnek nevezte azt, hogy fel tudott nőni egy olyan generáció Magyarországon, amelynek fogalma sem volt arról, hogy a határon túl is élnek magyar közösségek. Ezt próbálják korrigálni a Határtalanul program révén, amely magyarországi gyerekek utaztatását támogatja a határon túli közösségekhez. A kormány intenciója megteremteni annak premisszáit, hogy a mostani fiatal, iskoláskorú generációból majdan kikerülő vezetőkben leljenek partnerre a határon kívüli közösségek.
Hangsúlyozta, a magyarországi demográfiai helyzet javítására nem lehet megoldás a határon túli magyarok Magyarországra való vonzása. „Mindenkit igyekezünk abban az országban támogatni, ahol él és élni kíván. A nemzetpolitikánknak tulajdonképpen ez a mozgatórugója” - mondta.
Bárdi elmondta, az tapasztalta, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság hozzáállásával is egybecseng az otthonmAradás támogatásának szándéka. Abszolút jó szándékkal úgy élik meg, hogy az otthon mAradást támogatják. Viszont a Budapesti egyetemista, Székelyföldi diákokkal beszélgetve számára az derült ki, hogy olcsóbb Budapesten a kollégiumi élet, mint Kolozsváron. Ehhez hozzáadódik a Székelyföldi diákok esetében a román nyelvtudás hiánya, és ebből kifolyólag könnyebb egy magyarországi életet biztosítani maguknak, mint vállalni a kétnyelvű környezetet Romániában. Ezeket a fiatalokat az ország, az erdélyi magyar közösség már nem tudja visszavonzani.
Migráció – emigráció
Lajtai Mátyás elmondta, a Nézőpont Intézet által készített felmérés szerint a határon túli magyarokat fogadnák be legszívesebben a magyarországiak. A magyar társadalom szegmentáltan látja a bevándorlás kérdését, és a határon túli magyarokra nem úgy tekintenek, mint a többi potenciális bevándorlóra.
Veresné Novák Katalin szerint meg kell különböztetni a legális, Európán belüli migrációt a szabályozatlanul, ellenőrizetlenül történő, Európán kívülről érkező személyek beáramlásától. Szerinte az első az jó, hiszen fontos az, hogy a fiatalok elmenjenek, tapasztalatot gyűjtsenek, világot lássanak tanuljanak, de ez a megélhetési kényszer nélkül történjen. Szerinte kormányzati szinten senki sem mossa össze a határon túli, Magyarországra érkező magyarokat azokkal, akik Európán kívülről érkeznek. A migrációs kommunikációnak a határon túli magyarok nem áldozatai.
Szerinte nem állja meg a helyét az, hogy bárki azzal vádolja a magyar kormányt, hogy migránshisztériát szít, hiszen több tízmillió potenciális bevándorlóról kell beszélni az Európán kívülről érkezők esetében. Másrészt, szerinte a magyar kormány már egy jó ideje „kongatja a vészharangot” a migrációval kapcsolatosan, hiszen azok, akik meghívólevelet intéztek az Európán kívülről érkezőkhöz, azok nem mérték fel, hogy hány embernek szól ez a meghívás. Másrészt szerinte a magyar kormány különbséget tesz azok között, akik egy jobb jövő reményében érkeznek Európába, azaz a gazdasági okokból migrálók és a valódi menekültek között, vagyis azok között, akik az életüket mentik.
Kapitány Balázs az Európán belüli migráció kérdéséhez kapcsolódva elmondta, egyrészt Magyarország nem tekinthet a határon túli magyarokra demográfiai tartalékként. Azonban a mutatók javítása érdekében felléphet, viszont nem úgy, hogy a Magyarországról elvándorlók megfékezésére kell törekednie, hiszen sem Magyarország, sem a többi állam, ahol jelentős a kivándorlás, ezt a folyamatot demokratikus módszerekkel nem tudja megakadályozni. Szerint az ellentétes irányú migráció érdekében léphetnek fel hatékonyan a Közép-Kelet-Európa államai, olyan ösztönző programokkal, olyan környezet megteremtésével, amely segíti a hazatérni kívánók számára a visszaintegrálódást. Nem kell feltalálni a spanyol viaszt, elegendő lenne megnézni a működő gyakorlatokat, ilyen szempontból Lengyelországtól lenne, amit átvenni, hiszen rengeteg módszert kipróbáltak, és már 6-7 éve próbálkoznak az állampolgáraik hazahívásával.
Kertész Melinda
Transindex.ro

„Európa feladata már nem a nyugati kultúra terjesztése, hanem védelme”
Az Európa felé irányuló, immár három éve zajló tömeges bevándorlás várható következményeiről, a migráció európai uniós megítéléséről, a magyar bevándorlás- és biztonságpolitika meghatározó elemeiről, azok létjogosultságáról esett szó a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen többek között Bakondi György, magyar miniszterelnöki megbízott és Georg Spöttle közismert biztonságpolitikai szakértő is részt vett.
A tusványosi panelbeszélgetést moderáló Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője vitaindítóként beszámolt arról, hogy az intézmény megrendelésére tíz országra kiterjedő – még nem publikált – közvélemény-kutatás készült, amelynek egyik lényeges eredménye az volt, hogy míg Németországban és Ausztriában tíz emberből hatan nem ellenzik a migrációt, a kelet-, közép- és dél-európai államokban nagyjából ugyanilyen arányban elutasítják azt.
Migrációs útvonalak három irányba
A tömeges migrációs áradat, amely 2015-ben több mint 400 ezer embert mozgatott meg, jelenleg három fő irányban halad, és továbbra is mindegyiknek a célpontja Európa – hangsúlyozta Bakondi György. Mint mondta, a legaktívabb a tengeren keresztül vezető, Líbia–Olaszország útvonal, ahol a tavalyi adatokhoz képest hatvan százalékos növekedés tapasztalható. Ebből az irányból legnagyobbrészt fekete-afrikaiak jönnek, akik immár másfél milliónál többen vannak Líbiában – tette hozzá. – Az Európai Unió azt fontolgatja, hogy megtiltja a gumicsónakok eladását Líbiának, de ennél azért hathatósabb megoldásokra lenne szükség – jegyezte meg enyhe iróniával Bakondi György. Mint mondta, miközben valamennyi európai nemzetállam védekezni kezdett, akár a kiutasítások gyorsítása, akár a titkosszolgálatok erősítése, vagy egyéb módozatok által, az EU kötelezettségszegési eljárások indítását tartotta célszerűnek azon tagállamok irányába, akik fékezni próbálták a törvénytelen bevándorlást.
A migráció másik, Marokkóból Spanyolországba vezető iránya nemrég alakult ki, ezen jelenleg tízezres nagyságrendekben érkeznek a bevándorlók, a harmadik pedig a Balkánról Magyarország felé vezető útvonal – részletezte a szakértő. A magyar kormány továbbra sem fogadja el a javaslatot, hogy az Európába érkezett bevándorlókat kvótarendszer alapján ossza szét egy központi, uniós bevándorlási hivatal, illetve migrációs politikája sem változott az elmúlt három évben. Bár a különféle diplomáciai csatornákon és egyéb utakon Magyarország törekszik a migráció problémáját illető uniós álláspont megváltoztatására, a hangsúlyt továbbra is a határvédelem hatékonyágának biztosítására helyezi – mondta Bakondi György.
Európai jogszabályokban jártasak a bevándorlók
„Intelligens” kerítésrendszerünk van, amelyen úgynevezett tranzitzónák, azaz kapuk vannak, ahol a magukat regisztrálni kívánó bevándorlók bejöhetnek, és elkezdődhet az uniós elvárásoknak megfelelő eljárások lebonyolítása – magyarázta a panelbeszélgetésen részt vevő Juhász Tünde, a magyar kormány Csongrád megyei megbízottja. Kiemelte, a magyar hatóságok határozottan visszautasítják a kritikákat, miszerint a határkerítésnél nem bánnak megfelelően a bevándorlókkal. A megfelelő orvosi ellátás mellett szociális munkások, pedagógusok sora dolgozik azon, hogy a tranzitövezetben a túlbürokratizált uniós eljárások lebonyolítására várakozó embereknek megfelelő körülményeket és elfoglaltságot biztosítsanak – hangsúlyozta Juhász Tünde. Elmondta, a bevándorlók többsége csodálatraméltó jártassággal rendelkezik az európai jogszabályokat illetően, és különféle leleményes metódusokkal próbálják ezt a jogrendet a maguk javára fordítani.
Politikailag is szerveződhet a muszlim közösség
A bevándorlás kapcsán rengeteg nyitott kérdés van – hangsúlyozta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő: ilyen például az is, hogy honnan szereznek a nyomorúsággal, szegénységgel küzdő szubszaharai államokból érkező migránsok nyolc-tízezer eurót az embercsempészek kifizetésére.
– Afrika egy hatalmas válsággóc, ahol hatalmas tömegek várnak arra, hogy útra induljanak, ugyanakkor a líbiai politikai rendszer összeomlásával megnyílt a kapu az afrikai áradat előtt. Sok helyen nincs elegendő mennyiségű ivóvíz, nincs élelem és rablóbandák jelentek meg, akik a keveset is elveszik az emberektől – emelte ki Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő, aki egy évet dolgozott az ENSZ keretében Szudánban, továbbá Afganisztánban, és hosszabb ideig élt Líbiában is. Úgy vélte, 2015-ben a bevándorlók hulláma az Európai Uniót meglepetésként érte. Magyarország ekkor egyértelműen jelezte, hogy az áradat hatalmas veszélyt jelent, és a Schengen-szerződésben foglaltaknak megfelelően vállalkozott rá, hogy határainál megállítsa. Az uniós döntéshozó rendszerekben hosszadalmas folyamatok indultak meg, de mára bebizonyosodott, hogy ezek a mechanizmusok alkalmatlanok a problémák megoldására – tette hozzá. Herencsár Lajos szerint le kell szűrnünk a tanulságot, hogy Európa feladata immár nem a nyugati kultúra terjesztése, hanem annak védelme. – Ha az EU nem lesz képes döntéshozó szervezetként a megújulásra, nagyon borús jövő várható, hiszen a már kialakult törésvonalak erősödni fognak. Mindemellett, ha létszámban gyarapodik Európában a muszlim közösség, várhatóan politikai alapon is szerveződni fognak, tehát az sem kizárt, hogy a jövőben az európai törvényhozásokban is jelentős szerephez jutnak.
Európa kívánatos hely
Németh Szilárd, a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke szerint tudomásul kell venni, hogy Európa a – különböző okokból érkező – bevándorlók számára kívánatos hely, és számbeli növekedésükkel egyre inkább csökken az általános közbiztonság, valamint a szubjektív biztonságérzet is. Hangsúlyozta, a klímaváltozás által kiváltott, és a gazdasági migráció eredményes megfékezése érdekében a kiváltó okokat, így a lakosságot gyötrő rablóbandákat, vagy az éhínséget az adott helyszínen kell felszámolni.
A panelbeszélgetésen jelen volt Szabó István, a Budapest Airport biztonsági igazgatója is, aki elmondta, a repülőtéren a Nyugat-Európában megszokott eljárással ellentétben nem külső biztonsági szervezetek emberei tevékenykednek, hanem a reptér maga választja ki és alkalmazza a biztonságiakat, ezáltal a rendszer könnyebben és gyorsabban áttekinthető, ellenőrizhető, és bízik abban, hogy a légikikötő a hatóságok támogatásával továbbra is „biztos pont” marad.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

„Gyurcsány arra játszik rá, hogy népszerűtlen a határon túliak szavazati joga”
A határon túli magyarok szavazati jogával a többség nem ért egyet Magyarországon, de Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai miatt akár nőhet is az elfogadottsága – mondta el a Maszolnak Székely István Gergő. A politológus a Fidesz és RMDSZ stratégiai szövetségéről is beszélt, amely szerinte hosszú távon az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódásához vezethet.
– A 2014-es magyarországi parlamenti választásokon valóban a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerezte meg a Fidesz-KDNP a kétharmados többséget, ahogyan ezt több elemzés is állítja, például ez?
– Ez a kijelentés matematikailag igaz, viszont egyben egy politikai állítás is. Hiszen ugyanúgy igaz matematikailag az is, hogy a magyar baloldal szoros küzdelemben maradt alul néhány egyéni választókerületben, tehát ha valaki bűnbakot akar keresni a baloldalon, akkor azt is felhánytorgathatná, hogy miért nem sikerült jobban mozgósítani a saját szavazótáborukat az említett választókerületekben. Vagy pedig, ha abból indulunk ki, hogy rengeteg egyértelmű Fidesz-KDNP-győzelem is született, akkor a fenti logika szerint akár az érintett választókerületek lakosait is okolhatnák a határon túliak helyett a kétharmad miatt.
– Azóta eltelt négy év. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb november eleji adatai szerint, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, 299 472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a voksát, amíg 2014-ben ez a szám csak 193 793 volt. Az abszolút számok alapján elmondható, hogy felértékelődtek a határon túli magyar szavazatok az előző parlamenti választásokhoz képest?
– Ha az előző kérdésben tárgyalt matematikai alapállásból indulunk ki, miszerint 2014-ban egy mandátum múlott a határon túliak szavazatain, akkor ahhoz képest a jövő évi választáson már várhatóan két mandátum sorsa fog ezen múlni. Néhány hónapja a kormány-közeli Nézőpont Intézet egyik vezető elemzője Kolozsváron tartott előadásában is két mandátummal számolt. Ugyanakkor a három mandátum már nem realisztikus, a körülmények nagyon speciális konstellációjára volna szükség ehhez.
– A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egy sajátos stratégiát választott: nem a határon túli szavazatok megszerzéséért kampányol, hanem azért, hogy korlátozzák a szavazati jogukat. Ez a kampánystratégia összefügg-e azzal, hogy a volt miniszterelnök amúgy sem népszerű a határon túl, tehát nincs veszítenívalója, illetve azzal, hogy a Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint tíz megkérdezett magyarországi választópolgárból ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga?
– Mind a kettővel összefügg, de benne van az is, hogy a baloldal ismét az összefogás kálváriáját járja, és ebben a játékban a DK profitálhat egy ilyen állásfoglalásból. Gyurcsány arra játszik rá, hogy a határon túliak szavazati joga igen népszerűtlen dolog, főleg a baloldali szavazók körében, és mivel ő az egyetlen, aki ezt fel meri vállalni, abban reménykedhet, hogy azok a baloldali szavazók, akik egyetértenek vele ebben, a DK irányába kezdenek el gravitálni, hiszen a többi baloldali párt nem vállalja fel ugyanezt az álláspontot. Ez a maguk választási kalkulusában racionális döntés. Egyrészt Gyurcsány Ferenc elsődleges célja a parlamentben maradás, másrészt az MSZP válsága azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy a DK akár a legerősebb baloldali párttá válhat.
Az első célt szerintem biztosan elérik, ez a kampánystratégia mondhatni bebiztosítja a DK jövőjét parlamenti pártként, és a másodikra is van némi esély. Ennél többre azonban nem hiszem, hogy elég lesz ez a kampányhúzás, a jobboldali pártok szavazói körében még egy ellenreakciót sem tartok kizártnak, mármint azt, hogy megnövekedjen a választójog elfogadottsága Gyurcsány akciójának köszönhetően.
– Hogyan változott egyébként a határon túliak szavazati jogához való hozzáállás Magyarországon?
– Az kétségtelen, hogy népszerűtlen a választójog, olyannyira, hogy még a Fidesz szavazóinak jelentős része is ellenzi. Mi néhány éve azt mértük a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben, hogy a magyarországi választók a határon túliak számára jutatott kedvezményeket, támogatásokat annál kevésbé fogadják el, minél inkább anyagi teher következne azokból a magyar állam, áttételesen a magyar adófizetők számára: némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, egyfajta jóléti sovinizmus tapasztalható még mindig, bár talán már nem akkora mértékben, mint a 2004-es népszavazás idején. Vagyis azokban az ügyekben, ahol képbe kerül a szociális háló vagy valami anyagi juttatás, ott egyre inkább csökken a támogatottság. A választójogra pedig rá lehet kapcsolni számos olyan érvet, amely ezt a logikát aktiválja, például azt, hogy a határon túliak nem járulnak hozzá ugyanúgy a költségvetéshez, mint a magyarországiak.
– Gyurcsány Ferenc egyik érve a szavazati jog korlátozására, hogy miközben egy Angliában dolgozó romániai magyar levélben adhatja le szavazatát, addig Magyarországról elszármazott sorstársának adott esetben sok száz kilométert kell utaznia ezért a legközelebbi konzulátusra vagy a nagykövetségre. Nincs igaza?
– Abban igaza van, hogy ez a tényállás igazságtalan, de azt gondolom, hogy a megoldás a Magyarországról külföldre távozottak szavazási lehetőségeinek megkönnyítése volna, nem a határon túliak jogainak korlátozása. Hozzátenném: az is igazságtalan, hogy a határon túli magyarok csak a listára szavazhatnak. Ez a történet a külföldre távozottakkal egyébként nagyon hasonlít arra, amit Romániában is látunk választásról-választásra. Míg itt főleg a baloldali kormányok nehezítették meg a külföldön élő román állampolgárok szavazási lehetőségét, Magyarországon jelenleg a Fidesznek lenne a legtöbb vesztenivalója, ha a nyugatra szakadt magyar állampolgárok könnyen szavazhatnának.
– A DK elnöke szerint a Fidesz a hatalmi törekvései szolgálatába állította a határon túli magyarokat. Érdekesség, hogy – szintén a Publicus felmérése szerint – ezt a magyarországi választópolgárok többsége is így látja: 55 százalék szerint szavazatszerzés céljából növelte meg jelentősen a kormány a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat. Ezt ön hogyan látja?
– Semleges olvasatban erre azt is mondhatnánk, hogy hát végső soron az a pártok feladata, hogy növeljék a szavazótáborukat. A baloldal egy része is felismerte, hogy attól, hogy nem előnyös számukra, ahogyan a határon túliak szavaznak, még nem az a helyes felvetés, hogy megfosztjuk őket a szavazati joguktól. Inkább meg kellene győzni őket, hatni rájuk észérvekkel, hogy szavazataikat megszerezzék maguk számára. A baloldali vezetők egy része úgy tűnik, belátta ezt, egyre gyakrabban fordulnak meg Erdélyben ők is. Viszont az is kétségtelen, hogy a Fidesz még jó ideig hazai pályán érezheti magát a határon túl. Ez egyrészt az állampolgársággal kapcsolatos 2004-es és 2010-es hozzáállásuknak köszönhető, másrészt viszont azt is látni kell, hogy mennyire más a kormányzó Fidesz eszköztára ahhoz képest, ami bármelyik ellenzéki párt (beleértve a Jobbikot) rendelkezésére áll. Mert egyre jobban látszik, hogy a támogatáspolitika mentén kőkemény politikai klientúraépítés is folyik jelenleg Erdélyben. A Fidesz kibékült az RMDSZ-szel, az erdélyi magyar média szinte teljes egészében magyarországi támogatásoktól függ, így lassan semmilyen ellensúly nem marad. Az ellenzéki pártoknak egyrészt nincsenek eszközeik ezt a folyamatot megállítani, vagy esetleg ellensúlyozni, másrészt nem is tekintik ezt prioritásnak, hiszen Magyarországon is igen hasonló helyzetben vannak.
– A DK a kampányában fizetett hirdetésben idézte Tamás Sándor háromszéki tanácselnöknek azt a kijelentését, miszerint „négy évvel ezelőtti anyaországi választásokon (…) Erdélyből 65 000 szavazattal járultunk hozzá a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzéséhez”. Gyurcsányék vitatható módszerein túl mennyire tartja szerencsésnek, hogy az erdélyi magyar politikusok „még lovat is adnak alája” ilyen kijelentésekkel?
– Nagyon szerencsétlennek tartom Tamás Sándor kijelentését, de nem azért, mert lovat ad Gyurcsány Ferenc alá, hanem mert úgy gondolom, hogy a magyarországi regisztrációs kampány, amiben az RMDSZ és más határon túli pártok is szerepet vállaltak, nem összemosandó egy konkrét magyarországi politikai párt érdekében kifejtett kampánnyal. Így is vékony a jég, hiszen regisztrációra való buzdítást így is gyakran értelmezik a Fideszre való szavazás eufemisztikus megfogalmazásaként, akkor is, ha semlegesen van megfogalmazva a felhívás. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az erdélyi politikusok legalább a semlegesség látszatát fenntartsák.
– Az RMDSZ történetében először fordul elő, hogy a szövetség vezetői egyértelműen kiállnak egy magyarországi politikai szereplő mellett a parlamenti választások előtt. Hosszabb távon milyen hatása lehet ezeknek az állásfoglalásoknak a mindenkori magyar kormány és a romániai magyar érdekvédelmi szervezet viszonyára?
– Ezt a kérdést úgy érdemes megközelíteni, hogy közben a romániai politika közelmúltbeli fejleményeit is szem előtt tartjuk. Az utóbbi években az RMDSZ mozgástere egyre csak szűkült. Ennek vannak konjunkturális tényezői is, nem tesz jót például a román egyesülés centenáriumának közeledte, de szerintem itt ennél többről van szó: amióta az RMDSZ kilépett a Ponta-kormányból, egyre inkább nyilvánvaló, hogy az 1996-tól követett modell, amelyben az RMDSZ a kisebbik koalíciós partner szerepéből tudott kialkudni kisebbségjogi engedményeket, illetve forrásokat a magyarlakta vidékek számára, egyre kevésbé járható út. A tavalyi parlamenti választás óta az RMDSZ-nek szinte semmit nem sikerült elérnie, látjuk például, hogy még a teljesen szimbolikus, március 15-re vonatkozó törvénytervezetet is visszadobták. A PSD gyakorlatilag mindent megígért, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánta, majd mindenből épp olyan gyorsan vissza is táncolt, amint változott a helyzet. Az ellenzék még kevésbé tűnik érdekeltnek bármilyen együttműködésben.
Ebben a kontextusban kell értelmeznünk azt, hogy a Fidesz hatalmas forrásokat kezdett pumpálni Erdélybe. Ez egyértelműen csábító az erdélyi magyar politikai elit számára, főleg, hogy úgy tűnik, Romániában be kell rendezkedni még néhány szűk esztendőre. Amit három éve még a Fidesz és az RMDSZ közötti konjunkturális fegyverszünetnek gondoltunk, egyre inkább kezd stratégiai szövetségnek kinézni. Ennek viszont több veszélye is van. Például az, hogy még tovább szűkül az RMDSZ mozgástere a román politikai rendszerben – egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hangokkal, miszerint az erdélyi magyarságot Budapestről mozgatják. Továbbá a forrásokért cserébe az RMDSZ vezetői egyre kevésbé vállalnak konfliktust Budapesttel. A sajtó helyzetére utaltam egy előző kérdésnél. Mindez oda vezethet, hogy az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódik, és megtörténik a totális betagozódás a magyarországi politikai közösségbe, pontosabban a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Kustán Magyari Attila / maszol.ro