"Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere újra az RMDSZ-tanácsosoknak üzengetett. Kijelentette, hogy az új közigazgatási törvényben büntetéseket kellene kilátásba helyezni azon képviselők ellen, akik a város költségvetési előírásainak teljesítésével kapcsolatos határozattervezeteket visszautasítanak. A Marosvásárhelyen és környékén történt incidensekkel kapcsolatosban hangoztatta: "hosszan tartó hányingere van azoktól a bizonyos plakátoktól...", majd úgy vélekedett, hogy a mindennapi valóságra és nem az elmúlt korokra kell gondolni. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményezői Testületéről szólva pedig megjegyezte, hogy ha ki akarnak tűnni, "egy szemeteskukára kellene álljanak, és ott verjék a hátsó felüket." Fodor Imrével kapcsolatosan kijelentette, "az alpolgármester nem foglalkozik a város dolgaival, csak ül az irodájában, és azonkívül, hogy hergeli az RMDSZ-tanácsosokat, nem csinál semmit". /(b.): Üzenget a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./"

"Dan Petru táblabírósági főügyész okt. 14-én cáfolta, hogy a Táblabírósági Ügyészség bűnügyi eljárást indított volna Fodor Imre alpolgármester, valamint a csendőrség és rendőrség által plakátügyben meghurcolt többi személy ellen, azt viszont nem tudta megmondani, hogy a főügyészségen bűnügyi vagy felülvizsgálati dossziét nyitottak-e a székelyföldi kezdeményezés előmozdítóiról. Nem kezdeményeztek semmiféle eljárást, ez ugyanis a főügyészség hatáskörébe tartozik. Dan Petrut arról tájékoztattak, hogy Fodor Imrét azonosították az erdőszentgyörgyi rendőrőrsön, ezért Stefanescu Marius ügyészt a helyszínre küldte, aki jegyzőkönyvet készített a történtekről, anélkül, hogy nyilatkozatot kért volna Fodor Imrétől. Mindezt jelentették a főügyészségnek, és a plakátokból is felküldtek egy példányt. A táblabírósági főügyész cáfolta, hogy bármilyen utasítást adott volna arra vonatkozóan, hogy Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot már a tavasz óta megfigyeljék, azt viszont nem tagadta, hogy a székelyföldi kezdeményezéssel kapcsolatosan nagyon sok "értesítést" kapott mind a helyi, mind pedig a főügyészség. /(b. gy.): Cáfol a főügyész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

"Borbély László RMDSZ-képviselő okt. 7-én beadványban kérte az Országos Audiovizuális Tanácstól (OAT), valamint a Realitatea TV csatornától Adrian Paunescu kormánypárti szenátor adásainak felfüggesztését, mivel ezek véleménye szerint rossz szolgálatot tesznek a román- magyar kapcsolatoknak. Az OAT okt. 14-én a képviselő beadványát jogosnak ítélte, ennek következményeképpen nyilvános megrovásban, figyelmeztetésben részesítette az említett tévécsatornát egyoldalú tájékoztatás és feszültségkeltés vétségével. /Figyelmeztetés a Realitatea TV-nek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

"Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./"

"Okt. 12-én megnyílt Dicsőszentmártonban a Szórvány-magyar Kulturális Központ, a szórványház, a volt zsinagóga épületében. A fűtés bevezetésére nem futotta a támogatásból, jelentette be dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke /egyben a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napok lelke, mentora/. A Kis-Küküllő Galéria is a zsinagógában talált otthonra, mely Bartha Béla festészeti tárlatával nyílt meg. Bartha Béla gondolkodott, hogy festő, költő vagy színész legyen-e, hiszen mindhárom művészet erősen vonzotta, és ki is próbálta mindet, egykor színjátszott, nemrég kötete jelent meg, képeivel rendszeresen szerepel tárlatokon. A szórványház felújítva, színpaddal várta az előadókat és a közönséget. Kétéves munka eredményeképpen - egyelőre inkább az enyhébb évszakok idején - rangos művelődési események színhelye lehet a zsinagóga, melyet haszonbérbe adott a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége. A Pro Urbe kitüntetést idén Adorjáni Károly nyugalmazott unitárius lelkipásztor és Szlovácsek Ida tanárnő kapta. Az idős lelkész a térség néprajzi feltérképezésében szerzett érdemeket. Szlovácsek Ida tanárnő nyugdíjasként is tanít még, a Kis-Küküllő című lapot máig önzetlenül és "bérmentesen" szerkeszti-szervezi, terjeszti. /Bölöni Domokos: Szórványházat avattak Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./ "

"Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

"Mintegy tízezren vettek részt okt. 15-én Bukaresten a kormánypalota előtt lezajlott tiltakozó nagygyűlésen, amelyet három nagy országos szakszervezeti tömörülés szervezett. Az ország minden tájáról - köztük Székelyföldről - érkezett küldöttségek is részt vettek a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők a közszolgáltatások díjszabásainak csökkentését, enyhébb adózási rendszer meghonosítását és 2004-től havi száz eurónak megfelelő lejértékű országos minimálbér bevezetését követelték a kormánytól. A tüntetők tojással dobálták meg a kormány székházát, de incidensek nem voltak. /A tüntetés lezajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Megyei ideiglenes adatok szerint a részvételi arány 51% körül volt Maros megyében. A többségükben magyarok lakta településeken 50-70 százalékban szavazott a lakosság. Ion Iliescu egyenesen azzal ijesztgette a választópolgárokat, hogy "az új alkotmány elutasítása az ország elszigetelődése melletti, a haladás és a szegénységből való kilábalás elleni szavazatot jelent." Nemzetellenes gesztusnak minősítette az alkotmánymódosítás elleni kampányt, és arra buzdította a lakosságot, hogy ne hallgasson az alaptörvény elleni szavazásra biztató felhívásokra. /Mózes Edith: Ráérős népszavazás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet okt. 18-án, a csíkszeredai Milleniumi római katolikus templom felszentelési ünnepségén. A Makovecz Imre által tervezett új templomot mintegy kétezer hívő és számos egyházi méltóság jelenlétében Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel. Az eseményen a román, illetve a magyar kormány képviseletében jelen volt és beszédet mondott Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke is. Az ünnepi szentmise keretében Jakubinyi György köszönetet mondott a két kormánynak, illetve az RMDSZ-nek a templom felépítésében nyújtott jelentős anyagi támogatásért. Markó Béla úgy vélte, a templom felépítése az egyik legszebb székely hagyomány, a kaláka továbbélését bizonyítja. Székelyföld közösségeit mindig is a hit, a remény és mindenekelőtt az összefogás jellemezte. - Ha egy közösségnek van temploma, akkor otthona is van - szögezte le a szövetségi elnök. /Katolikus templomot szenteltek Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"

"Az erdélyi szórványkollégiumok képviselői gyűltek össze október 18-19-én Segesváron. A rendezvény szervezője a tízéves segesvári Gaudeamus Alapítvány (GA). Dr. Murvai László szerint a szórványoktatást a kollégiumok menthetnék meg. Szükség van egy átfogó szórványstratégia kidolgozása. Farkas Miklós, a GA elnöke nyitotta meg a konferenciát. A tervek között szerepel egy Szórványkollégiumok c. kiadvány létrehozása, amelyben a rendezvényen jelen lévő kollégiumok mutatkoznának be. Dr. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy a 2004-es magyar költségvetésben százmillió forintot szánnak a szórványvidékeknek. A szórványiskolák a romániai magyar iskolák tizennégy százalékát teszik ki. Az utóbbi két évben tíz iskola szűnt meg. Mindent megtesznek, hogy a felszámolást megakadályozzák. Sok esetben sikerült miniszteri határozattal a létszám alatti iskolákat fenntartani. Dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, az óvodai oktatás építésének fontosságát hangsúlyozta a szórványvidékeken, ahol a romániai magyarság egyharmada él. Ez a réteg gyorsan halad az identitásvesztés felé. Vetési László, a Szórványtanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy az utóbbi hetekben több bentlakást és otthont avattak fel az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Kiemelte az árvaházi program, a nagyvárosi oktatás egyik feladatának, a "szilenciumi" otthonok létesítésének fontosságát. Szatmári Ildikó és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány küldöttei, Hadnagy Miklós, az Illyés Alapítvány irodaigazgatója, az általuk képviselt intézmény szórványprogramját mutatták be. Továbbra is támogatják a kollégiumok építését és működtetését, a pedagógusok bérkiegészítését, folytatják az iskolabusz- és ingázás-programokat. Az IKA anyanyelvi táborok szervezésében működik közre. Az Iskola Alapítványnak, mint ahogy annak ügyvezető elnöke, Somai József kifejtette, nincs külön szórványprogramja, de a szórványkérdés mindig prioritást élvez náluk. Emléktáblát avattak a régi kollégium épületén, amelyet az Illyés Közalapítvány és Iskola Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolni. - A segesvári GA a helyben maradásért, az anyanyelv megőrzéséért folytatott küzdelmével az elmúlt tíz évben megbecsülendő és követendő példát mutatott az egész erdélyi magyarság számára - jelentette ki Markó Béla okt. 19-én, vasárnap Segesváron. Az ünnepség zárórendezvényén jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. A GA vezetői elmondták, tízéves tevékenységük során több mint 200 diák számára biztosítottak bentlakást és tanulási lehetőséget. Jelenleg 50 nehéz szociális helyzetű magyar diák lakik a bentlakásban. /Mészely Réka: Összefogás a szórványért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

"Az elmúlt két évben felújították Székelyvaja református templomát a holland testvérgyülekezet anyagi támogatásával. A belső javítások során több száz éves freskótöredékeket is találtak. /(simon): Felújították a székelyvajai templomot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

"Fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte okt. 18-án Marosvásárhelyen a Rádió GaGa. Ebből az alkalomból nyitották meg okt. 18-án Dombóvári Tibor búvárfotós kiállítását, majd este a sportcsarnokban Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula, valamint a Defender együttes koncertezett. Telt ház volt a sportcsarnokban, annyian voltak kíváncsiak a három magyarországi énekes fellépésére. A Rádió GaGa 1999. okt. 15-én sugározta első műsorait. Az azóta eltelt időben Marosvásárhely egyik leghallgatottabb rádiója lett. /F. A.: Négyéves a Rádió GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

"Mint egy nagy család, úgy ünnepelt okt. 19-én, vasárnap a nyárádtői református gyülekezet. A templom fennállásának 60., az egyházközség önállóvá válásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre sokan eljöttek. A templom udvarán leleplezték a kopjafát, amelyen egy ige áll: Bízzatok az Úrban örökké és egy időpont: 2003. /Simon Virág: Sziklaszilárdnak maradni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./ "

"Harmadik éve a magyarrégeni Koós Ferenc és a vajdaszentiványi Horvát Károly cserkészcsapatok közösen táboroznak Kelemen-havasokban. Idén 54 résztvevővel mentek táborozni. A Kelemen- havasok gerincén tisztelettel adóztak a hősök emlékének, midőn a honvédek I. világháborús lövészárkait nézegették. /Samu Pál cs. cs. p.: Cserkésztábor a Kelemen-havasokban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./ "

"Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy értékeli, hogy a sikeres alkotmánymódosító népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai választópolgárok akaratát a jogállamiság kiteljesítésére, olvasható, Markó Béla elnök aláírásával az RMDSZ közleményében. A magyarok nagyszámú részvétele a népszavazáson igazolta, hogy a magyar nemzeti közösség cselekvően részt kíván venni a romániai társadalom átalakításában. "A mi szavazataink nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás". Az elsöprő többségű igen szavazat üzenet azoknak, akik távol akarták tartani vagy tagadó szavazatra szólították fel a magyarokat: a közösség kinyilvánította akaratát az egységes politikai fellépésre, és nemet mondott a megosztó szándékokra. Az RMDSZ köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak az alkotmánymódosító népszavazás fontossága mellett. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Az utóbbi három évben növekedésnek indult a román hadiipar és fegyverexport. Az ágazat termelésének zuhanásszerű csökkenése után, 2000 óta megfordultak a folyamatok. Amíg 2001-ben a védelmi ipar termelésének összértéke alig több mint 87 millió dollárt ért el, tavaly ez az érték megközelítette a 118 millió dollárt. Idén tovább növekszik a termelés, értéke 2003-ban várhatóan meghaladja a 152 millió dollárt. Az iparág kapacitásának mindössze 18 százalékát kötik le a megrendelések. Jelenleg a román fegyverexport 36 százaléka az Egyesült Államokba, 18 százaléka Izraelbe, 10 százaléka pedig Indiába és más országokba irányul. /Növekvő román fegyverexport. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"A kettős állampolgárságról okt. 27-én kezdődnek az egyeztetések a vajdasági magyar szervezetekkel, ezt követően nemzetközi szinten is megbeszélések indulnak a Szerbia-Montenegróval e témában kötendő esetleges államközi megállapodás érdekében - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök okt. 21-én Budapesten, sajtótájékoztatón, miután szerb partnerével, Zoran Zsivkoviccsal tárgyalt. Zoran Zsivkovics arról beszélt, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás Magyarország és Szerbia-Montenegró között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne. "Az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon" - fogalmazott egy a szerb miniszterelnök. Medgyessy Péter és Zoran Zsivkovics aláírta a két ország közötti vízummegállapodást, valamint a Szerbia-Montenegróban élő magyar és a Magyarországon élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt. Zoran Zsivkovics fontosnak nevezte a magyar és a szerb kisebbség aktív részvételét a két ország közötti együttműködésben. Magyarország valamennyi szerb-montenegrói állampolgár számára ingyenes vízumot biztosít, ennek fejében Szerbia-Montenegró lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok a jövőben is vízum és minden korlátozás nélkül utazhassanak Szerbia- Montenegró területére. Budapest emellett biztosítja, hogy öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot kapjanak azok, akik hivatalos célból vagy családi, rokoni kapcsolatok ápolására utaznak Magyarországra. /Szerb-magyar egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota kistermében okt. 22-én a marosszéki kisrégiók képviselői, a települések székely tanácsainak vezetői, a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Elnökéül Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert választották. Izsák Balázs hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) célja a székelyföldi autonómia statútumának tervezetét közvitára bocsátani, véglegesíteni, a parlament elé terjeszteni jóváhagyás végett és törvénybe foglalni. "Románia alkotmányának 116-os cikkelye a 3. szakaszban kimondja: autonóm közigazgatási hatóságot sarkalatos törvénnyel lehet létrehozni. E cikkely alapján kérjük az autonómiát" - jelentette ki Izsák Balázs, aki ismertette a Csapó József szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia statútumának tervezetét. Fodor Imre alpolgármester reményét fejezte ki, hogy pár év múlva, mint ahogy Európa számos más nemzeti kisebbsége esetében történt, úgy emlékeznek vissza ezekre a gyűlésekre, mint az autonómiáért folytatott küzdelem kiindulópontjára. "1990-ben meghirdettük igényünket az autonómia három formájára: a személyi, kulturális és területi autonómiára. Belefoglaltuk az RMDSZ programjába, de ezekért nem léptünk. Ha most nem tesszük meg, esélytelenek leszünk. A Székelyföld az egyik gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A Székelyföld történelmében, hagyományaiban az autonómiával élni tudott, a székely megszokta, hogy önmaga sorsáról döntsön. Az autonómia semmiképpen nem veszélyezteti az ország területi integritását. Ha viszont nem tudjuk kiharcolni, olyan demográfiai folyamatok következnek be, amelyek visszafordíthatatlanok" - hangsúlyozta az alpolgármester. A székely székek önigazgatásáról, Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot Fodor Imre olvasta fel, amelynek a jelenlevők általi egyhangú elfogadásával gyakorlatilag megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. "Tudatában annak, hogy Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, megértve azt, hogy a területi önkormányzás a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül, történelmi sajátosságunkként vallva, hogy a Székelyföldön meghonosult autonómiát annak idején a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található, tudatában annak, hogy az Európa jogállamaiban alkalmazott megoldások igazolják a régiók területi autonómiájának alkalmazhatóságát és életképességét, azokét a régiókét, amelyeknek számbeli többségben levő polgárai és ezek közössége a nemzeti önazonosság megőrzéséért védelemre szorul, a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára, a Székelyföldi Autonómia Statútumának törvény általi jóváhagyására. Meggyőződésünk, hogy Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja" - áll a határozatban. Megválasztották a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács 11 tagú vezetőségét. Elnök Fodor Imre, alelnök Csíki Sándor (Felső- Nyárád mente), titkár Márton Zoltán (Szováta), elnökségi tagok Bod Aladár, Andrássy Árpád, Kali István (Marosvásárhely), Harai Tibor (Marosvásárhely környéke), Mihály József (Felső-Maros mente), Dávid György (Alsó- Nyárád mente), Molnár József (Felső- Küküllő mente) és Sagyebó István (Alsó-Küküllő mente). Izsák Balázst az okt. 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakuló Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságába javasolták. /Antalfi Imola: Megalakult a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"A határon innen és túl élő magyar fiatalságért munkálkodók elismeréséül alapított Magyar Fiatalokért Díjat első alkalommal osztották ki okt. 22-én Budapesten. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány által létrehozott díjat idén Fülöp G. Dénes és neje, marosvásárhelyi református lelkészházaspár templomok, ifjúsági házak felújításáért és helyi ifjúsági közösségek szervezéséért, valamint Bartal Tímea Szlovákiában élő újságíró, a szlovákiai magyar Pátria Rádióban ifjúsági műsorok szerkesztéséért vehette át. Oklevélben részesült még Bajzát Olivér, a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány alapítója. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítványt 2000-ben hozták létre. /Magyar Fiatalokért Díj Fülöp G. Dénesnek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"Több hónapos szünet után ismét megjelent A Hét. A hetilapot immár Marosvásárhelyen szerkesztik. Lapigazgató Kelemen Hunor, a két vezetőszerkesztő, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. Parászka Boróka kifejtette, az A Hét teoretikus hetilap, kritikai lap. Az első számban Nánay István közölt szatmári színháztörténetet. Gáll Ernő Naplójáról értekezett Kántor Lajos, Szilágyi Júlia és Mester Béla. /N. M. K.: Újra standokon A Hét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"Három kötetet jelentetett meg az 1956-os forradalom évfordulója előtt a budapesti 1956-os Intézet Közalapítvány. Az Ötvenhat után című könyvben Rainer M. János történész a Kádár-korszak kezdetétől a máig terjedő időszakot, Tischler János "Hogy megcsendüljön minden gyáva fül" című munkájában a lengyel és a magyar nemzet sorsfordító eseményeit, míg a Múlt századi hétköznapok című tanulmánykötet a Kádár-rendszer kialakulásának éveit tekinti át. Kende Péter a könyvbemutatón úgy vélte, hogy 1956 egy ideig összekötő kapocs volt a magyar társadalom legkülönbözőbb felfogású tényezői, csoportjai között, az elmúlt 10-15 évben ez a hatás véget ért és éppen az ellenkezőjére fordult. Tischler János elmondta: a kötet a 2001 májusában lengyelül megjelent munkájának átdolgozott változata. A Múlt századi hétköznapok című könyv fordulópont az 1956-os Intézet tevékenységében - jegyezte meg Gyáni Gábor egyetemi tanár. A Kádár-rendszer kutatása felé vették az irányt. /Új kötet a forradalomról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./"

"Makkai János, a Népújság főszerkesztője bátran kiállt a balliberális magyarországi hatalom mellett. Magyarország minta volt, de mostanában "valami megváltozott", mert vannak, akik kimondják, ki a nemzeti és ki a nemzetietlen. "Méltatlanul Magyarországhoz, és megszégyenítően számunkra." Mostanában "Magyarországról származó importként, a magyarságon belüli párhuzamos ünneplés divatja terjed." /Makkai János: Ünnep polgárháborúban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./Nagy összegű támogatást kap a Népújság..."

"Bejelentették a bizottság megalakulását. A bizottság azt vizsgálja majd: milyen szerepet játszott Románia abban, hogy a II. világháború idején több százezer zsidót gyilkoltak meg az országban. A testület elnöke a romániai születésű, Nobel- békedíjas író, Elie Wiesel lesz. Romániában több százezer zsidót öltek meg a II. világháborúban, ennek ellenére legutóbb idén nyáron tagadták magas rangú hivatalos személyiségek, hogy a holokauszt megtörtént az országban. /Bizottság vizsgálja a román szerepvállalást a holokausztban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./"

"Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./"

"Okt. 22-én székházavatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával jutottak hozzá két helyiséghez, amelyet rendbe tettek és berendeztek. Dr. Ábrám Zoltán orvos, az EMKE Maros megyei elnöke kitért arra, hogy évekig a közművelődési palota egy kis, eldugott helyiségében tűrték meg őket. Fodor Imre alpolgármester hangsúlyozta, hogy az EMKE újjáalakulása óta mindig példát mutatott a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene-találkozók, a népművészeti kiállítások, népfőiskolai tevékenységek megszervezésével. Szabó György Pál volt EMKE-elnök pedig fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amióta az új vezetőség dolgozik, sokrétűbb, dinamikusabb lett a szervezet tevékenysége. /(mezey): Új székházban az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Szabó György Pál tanár kijelentette: az EMKÉ-nek nem szabad lemondania arról, hogy a város gyönyörű Kultúrpalotában kapjon rangjához méltó székhelyet, hisz Bernády György egykori polgármester ugyanarra a célra építette a palotát, mint ami az EMKE célkitűzése: a magyar közművelődés éltetésere, felvirágoztatására. A székházavató ünnepségen Demeter András, a Sapientia Egyetem diákja Székely János verset szavalt, Wilhelem András, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja gordonkázott. /Falásnyi székház, de az övék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"Bernády György emléknapokat tartottak Marosvásárhelyen, emlékeztek az egykori városépítő polgármesterre. A rendezvénysorozatot szervező Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma évről évre bővíti az emléknapok kínálatát. Ebből az alkalomból a kolozsvári Magyar Opera marosvásárhelyi vendégjátékán Kálmán Imre A bajadér című operettjét adta elő. A Bernády-emlékplakettet évente olyan személy kapja, aki jelentősen hozzájárult a város fejlesztéséhez, a marosvásárhelyi közösség életkörülményeinek javításához. Idén Darabán Ottó a díjazott. Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója évtizedek óta áll teljes odaadással a köz szolgálatában. Sikeres projektjük által a város igen számottevő EU-s támogatáshoz jut, és ennek folytán modern vízüzem épül, megújul a szennyvíztisztítás, kiteljesedik a csatornahálózat. Okt. 25-én először a református temetőben a polgármester síremlékénél, majd a róla elnevezett téren Bernády bronzszobránál gyűltek össze az emlékezők és helyezték el koszorúikat. A koszorúzók között volt a szovátai Bernády György Művelődési Egylet és a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője is. /Nagy Miklós Kund: Él és hat a Városépítő szelleme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./"

"Okt. 27-én Kolozsvárról Székelyudvarhely felé menet, kocsikíséretével együtt villámlátogatást tett Mádl Ferenc köztársasági elnöke a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának épülő campusánál. Az elnököt dr. Hollanda Dénes dékán, az egyetem tanárai, munkatársai, Burkhárdt Árpád alprefektus, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke fogadták. Dr. Hollanda Dénes röviden tájékoztatta Mádl Ferencet arról, hogy mit valósítottak meg nem egészen egy év alatt, amikor aláírták a szerződést a tervezőkkel. Japán kutatókkal közösen a campus jelenlegi területére egy számítógépes tomográf használatára oktató központ is létesül, ahol majd a Sapientia tanárai, diákjai is tudományos munkát fejthetnek ki. Még mintegy 400 millió forintra lenne szükség a terv kivitelezéséhez. Mádl Ferenc megígérte, hogy lehetősége szerint megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt a támogatást is megkapja valamilyen módon a Sapientia marosvásárhelyi kara. Dr. Hollanda Dénes meghívta Mádl Ferencet az épület avatására. /Vajda György Mádl Ferenc erdélyi körúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"