Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1992. május 19.
"A lészpedi származású Fazakas József 1990 óta évente elhozza a lészpedi csángó gyermekeket, hogy ismerjék meg Erdélyt. Ismeretes, hogy 1948 és 1953 között magyar iskolák nyíltak a csángómagyar falvakban, mintegy száz iskolában. Azután 1953-ban egy tollvonással megszüntették a magyar iskolákat Moldvában, kivétel volt a lészpedi iskola, amely 1960-ig maradhatott magyar nyelvű. A lészpediek sokáig harcoltak magyar iskoláért. Az 1960-as évek elején még magyarul prédikált Gyorgyina páter, akit koholt vádakkal bebörtönöztek, majd kényszerlakhelyre száműztek. A papok nem tűrték, hogy híveik magyar imakönyvet használjanak. A csángók ügyét szívén viselő Bartis Árpád erre példát hozott: 1957-ben a lészpedi Bálint családnak ajándékozta a Szentek élete című könyvet. Amikor a pap megtudta, hogy ebből a könyvből felolvasnak a fonóban, egyszerűen elkobozta a könyvet. Amíg volt magyar iskola, Lészpeden kiváló tanítók voltak, Kallós Zoltán folklórgyűjtő másfél évig tanított itt. A lelkes tantestület /Zudor Attila, Zsombori Dénes, Bencze Irén, Butnár Ilona, Csergő Irén, Drunek Mária és Szász Mária/ kitartott itt, amíg lehetett. Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban néhány évig posztliceális tanítóképző osztály működött, amelyet Kallós Zoltán, Vészi Mária, Asztalos Imre és ezt az emlékezést író Bartis Árpád vezetésével a tavaszi szűnidőben Lészpedre vittek és a vásárhelyiek kultúrműsorral szórakoztatták a falu népét. Viszonzásul énekes csoportot hívtak meg Marosvásárhelyre. 1957-ben Lészpeden, a temető kapujában még ez a felirat állott: "Hogy vagytok tü, voltunk mü és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu". Ez a felirat már régen eltűnt. Ignácz István bácsi mesélte Bartis Árpádnak, hogy 1946-ben az egyik népgyűlésen, amelyet a Magyar Népi Szövetség szervezett, részt vett Mihail Sadoveanu román író is. A csángó magyar beszédébe közbeszólt: "Igaz, a csángómagyarok üldözve voltak." /Bartis Árpád: A hűséges lészpedi csángómagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"
1992. május 23.
Máj. 21-én folytatódott a Cseresznyés-per Hirsan M. Viorel tanú kihallgatásával, aki elmondta, hogy Marosvásárhelyen a magyar tüntetők nem voltak felfegyverkezve. /Az utolsó tanút is kihallgatták. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./ Előzmény: ápr. 3-i jegyzet.
1992. május 23.
A Román Újságírók Egyesülete a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, Magureanunak a menesztését kérte, mert bizonyítani tudják, hogy az SRI vezetője Iliescu elnök és a hatalom körül csoportosulók szolgálatában álló politikai rendőrséget szervezett és irányít. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
1992. május 28.
A szenátus elfogadta, hogy az 1992-es költségvetés tartalékalapjából 150 millió lejt Moldovának utaljanak át. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
1992. június 10.
A népszámlás eredményéről először ideiglenes, most pedig előzetes adatokat közölt az Országos Statisztikai Bizottság. Bejelentették, hogy 1993 előtt nem adnak végleges tájékoztatást. A hivatalos közlemény szerint a románokhoz sorolták az arománokat /aruménokat/ és a macedorománokat, a magyarokhoz sorolták azt a 831 személyt is, aki székelynek vallotta magát. A más nemzetiségűekhez sorolták a 2165 csángót, nem a magyarokhoz. /Ajtay László: Szemelvények a népszámlálási és lakásösszeírási statisztikából. Hol vannak a székelyek és a csángók? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
1992. július 9.
Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, többször bántalmazták. Peréről: febr. 21, márc. 17, ápr. 3, máj. 22-i jegyzet. A súlyos ítéletet sietett közölni még júl. 7-én a román tévé. Cseresznyés Pál tíz évet kapott, mert belerúgott a földön fekvő Cofariuba. /A döbbenet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
1992. július 10.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
1992. július 11.
Az RMDSZ a nemzetiségek parlamenti csoportjával együttes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy nem lesz nemzeti kisebbségi tagja az Audiovizuális Tanácsnak. A parlament két házának döntése sérti a nemzeti kisebbségek jogait és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
1992. július 14.
"RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál ügyében kimondott igazságtalan ítélet ellen, melyet a magyarság elleni újabb koncepciós pernek tekinti. A bírák "elfogultsága provokatív jellegű, hiszen súlyos börtönbüntetéssel sújt két olyan embert, akik a támadókkal szemben védekeztek, miközben ugyanaz a törvényszék felmentette azokat is, akik támadókként ártatlan emberek halálát okozták, bizonyíthatóan azokat is, akik többrendbeli gyilkossági kísérletben vétkesek." E tűrhetetlen állapotról tájékoztatják a világ közvéleményét és a nemzetközi nyilvánosságot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ "
1992. július 18.
"Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ összefoglalta a Cseresznyés per fejleményeit. Cseresznyés Pált 1991. jan. 17-én tartóztatták le és 1992, júl. 7-én az időközben Magyarországra menekült Barabás Ernővel együtt tíz évre ítélték. Tófalvi visszatekintett a kezdethez. 1990. márc. 20-án a marosvásárhelyi magyarok békés tüntetést szerveztek. Az előző napon, 19-én felfegyverzett görgényvölgyiek súlyosan bántalmazták az RMDSZ székházába menekült 72 személyt, kiverték Sütő András félszemét. 20-án újból behozták Marosvásárhelyre a görgényvölgyieket. A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Gémes Istvánt, Nagyernyén Csipor Antalt, Marosvásárhely főterén pedig Kiss Zoltánt. A támadók között volt a libánfalvi Mihaila Cofariu is. Az összecsapás során Cofariu súlyos sérülést szenvedett. Miközben a Sütő András elleni gyilkossági kísérlet, továbbá a három halálra gázol egyetlen tettesét sem ítélték el, keresték Cofariu támadóit. Egyetlen orvosi látlelet sem bizonyította, hogy Cseresznyés Pál rúgása életveszélyes sérülést okozott volna. Végül meggyőző bizonyítékok hiányában, hamis tanúvallomások alapján ítélték el Cseresznyés Pált, akit előzőleg a börtönben megvertek. Ezzel a marosvásárhelyi események magyar és cigány elítéltjeinek száma 47-re emelkedett. Közben a bíróság a védelem egyik koronatanúját, a Cofariut bekötöző Seres Máriát, aki azt állította, hogy a földön fekvő féri nem Cofariu volt, egy év börtönbüntetésre ítélték. /Elvált a férjétől és a megítélt gyermektartási díjat nem fizette ki, ezért börtönözték be./ A tárgyalás során levetítették az ír tévé felvételét, melyet a marosvásárhelyi eseményekről készített. Azonban a filmet a vádnak megfelelően átalakították: kivágták belőle azt a részt, amikor a botokkal, fejszékkel felfegyverzett román tüntetők áttörik a rendőrkordont és megtámadják a békésen tüntető magyarokat. Ehelyett csak azok a képsorok láthatók, ahol a magyarok ellentámadásba lendülnek. Az ellenséges légkört mutatta, hogy Luca Ioan ügyész így kezdte vádbeszédét: "Gyilkosság megbocsátani annak, aki embert ölt!" Hiába mutatott be az RMDSZ egy filmet a valóságban történtekről, azt nem vették figyelembe. Borz Grigore, a vád képviselője odáig ment a magyarság kollektív elítélésében, hogy 1990. márc. 20-át az RMDSZ által szervezett katonai akciónak minősítette. Végül kijelentette: egyetlen románnál sem volt ütő-, vágó-, szúrófegyvert. Mihály Sándor, Jung Ildikó és Veres Gyula védőbeszédei mindezek miatt valóságos vádbeszéddé vált. Mihály Sándor hivatkozott arra, hogy a hírhedtté vált Judea ezredes bevallotta, a Népújság is leközölte, hogy a görgényvölgyiek felfegyverkezve jöttek Marosvásárhelyre. A nagy távolságból készült videofelvételről nem lehet pontosan megállapítani, hogy a földön fekvő alak Cofariu. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi per. = Népszabadság, júl. 18./"
1992. július 25.
A parlamenti RMDSZ-csoport jogászainak egy része marosvásárhelyi és kolozsvári jogászokkal együtt júl. 23-án megbeszélést tartott, elemezték az utóbbi két és fél év kisebbségeket ért jogsérelmeit. Megállapították, hogy az iskolapolitika diszkriminatív, a magyarság számarányánál kisebb mértékben jut be az egyetemekre. Emiatt egyrész a bűnüldöző szerveknél, másrészt az ügyészségeken és törvényszékeken mind kevesebben vannak magyar nemzetiségű jogészok. A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás politikai érdekeket szolgál, határozatai jogsértőek, ezt mutatja Smaranda Enache és Kincses Előd parlamenti választhatóságát kizáró, Király István polgármesteri jelölését megakadályozó ítélet, a marosvásárhelyi események kizárólag magyar és cigány résztvevői elleni ítéletek. Ugyanakkor büntetlenek maradtak Sütő András elleni súlyos testi sértés tettesei, a magyar nemzetiségű áldozatok gyilkosai. A földtörvény alkalmazásánál is részrehajlás tapasztalható, a volt hadifoglyok jogait szabályozó 1990. évi 118-as törvényrendeletet diszkriminatív módon alkalmazzák a magyar hadsereg katonájaként szovjet fogságba esett észak-erdélyiekkel szemben. A közelmúlt legkirívóbb bírói visszaélése a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő terhére kiszabott tíz-tíz év fogházbüntetés, amikor egy támadó megrúgását minősített emberölési kísérletnek tekintettek. Hasonló jogellenesség jellemzi az 1989. dec. 22-én Hargita megyében meglincselt rendőrök haláláért elítéltek esetét. Mind több aggasztó jelzés érkezik az ország különböző részeiből, ezért a résztvevők elhatározták, hogy a hazai és nemzetközi szervezetekhez fordulnak. /A Maros megyei RMDSZ: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./
1992. július 25-26.
Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./
1992. augusztus 4.
Aug. 2-án Szovátán ünnepélyesen felavatták Petőfi mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
1992. augusztus 6.
Ismeretlenek meggyalázták Sipos Domokos síremlékét, az író születésének századik évfordulója napjaiban. Dicsőszentmártonban gumiabroncsot tettek a sírkőre, koromfeketére égették, szétvésték a betűket, feszítővassal elhajlítgatták a vaskorlátot. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./ Sipos Domokos /Dicsőszentmárton, 1892. aug. 4. - Dicsőszentmárton, 1927. dec. 22./
1992. augusztus 15.
Mihály volt román király elfogadta Brassó, Temesvár és más városok aug. 15-étől kezdődő meghívását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15.
1992. augusztus 15.
A román kormány kérésére Mihály volt román király fogadta Teodor Melescanu külügyi államtitkárt, aki közölte vele, hogy a kormány nem adja meg a vízumot a királynak, majd egy későbbi időpontban szívesen látják. Mihály nem fogadta el azt az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
1992. szeptember 5.
Dr. Kelemen Attila /Marosvásárhely/ gyermeksebész, előadótanár csatlakozott Tőkés László püspök éhségsztrájkjához. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
1992. szeptember 8.
A marosvásárhelyi vallási felekezetek képviselői közös nyilatkozatban álltak ki Tőkés László püspök éhségsztrájkja mellett, egyben ökumenikus istentiszteletek tartására szólították fel Románia minden gyülekezetét, felekezetét, nemzeti és vallási különbség nélkül. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
1992. szeptember 11.
Az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium rendelete szerint a román nyelvű iskolákban tanuló nem román nemzetiségűek heti három órában tanulhatják anyanyelvüket. Aki az anyanyelvi órák mellett dönt, annak a jövőben az kötelező tantárgy lesz, a bizonyítványba is beszámítják. /Napról napra rovat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
1992. szeptember 16.
Az RMDSZ Országos Elnöksége szept. 7-én bűnügyi feljelentést tett Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare Párt elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. Az RMDSZ 1991. jan. 30-án már eljuttatott egy beadványt a főügyészséghez, C. V. Tudor sovén nemzeti propagandája ellen, de beadványára nem kapott választ. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
1992. szeptember 22.
Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc marosvásárhelyi lakosokat az 1990. márciusi események ürügyén súlyos börtönbüntetésre és több mint 1 000 000 lej kifizetésére ítélték. Az összeg kamatait is fizetni kell az elítélteknek. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordul a romániai magyarsághoz, segítsenek összegyűjteni a kirótt büntetés összegét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./ Előzmény: júl. 6-i jegyzet.
1992. október 6.
Szászrégenben szobrot állítottak Márton Áronnak. Június 28-án avatták fel, alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
1992. október 27.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a 28/3096-os számú, okt. 9-i keltezésű külügyminisztériumi átiratban foglaltak ellen, amely kötelezi a helyi intézményeket, hogy csak a külügyminisztérium jóváhagyásával érintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az átirat megsérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Ez az eljárás alkotmányellenes. Elfogadhatatlan, hogy megszüntetik az Erdély megnevezés használatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./ A 28/3096-os átirat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1992. november 5.
Nemzetközi konferenciát szervezett Marosvásárhelyen okt. 31-én és nov. 1-jén a Pro Europa Liga, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Román Helsinki Bizottság és a német Heinrich Böll Alapítvány, a kölcsönös megértés és kulturális együttműködés volt a téma. Az egyik munkacsoport megállapította, hogy a kisebbségek nem kapnak elég adásidőt a TV-ben. Egyes kiadványokban, így a Romania Mare és az Europa hasábjain nyíltan antiszemita, xenofób, nacionalista cikkek jelennek meg. A jogi munkacsoport megállapította, hogy a nemzetközi emberi jogok és a román alkotmány között ellentmondás van. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./ A konferenciáról a televízió azt jelentette, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el. A rendezők tiltakozását azonban nem ismertette a tévé-híradó. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a tévé tudósítója felelősségre vonó kérdések sorát intézte Smaranda Enachehoz, a Pro Europa Liga elnökéhez, majd hazugságnak nevezte azt, hogy Sütő András a marosvásárhelyi események idején veszítette el szeme világát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1992. november 20.
Kincses Előd elismételte a sajtóban már többször kifejtett álláspontját a Magyarok Világszövetségéről és arról, hogy az RMDSZ nem állt igazán mellé, a nagyváradi RMDSZ kongresszuson ki sem ejtették a nevét. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1992. november 24.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt nov. 21-én Marosvásárhelyen tartotta országos vezetőségi ülését. Mihály József elnök, Lukácsy Szilamér főtitkár és a megyei küldöttek jelenlétében tárgyaltak az Erdélyi Gazdákért Alapítvány létrehozásáról. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
1992. november 26.
Marosvásárhelyen járt Egbertha Greve, az ENSZ Menekültügyi Bizottsága bukaresti irodájának munkatársa és találkozott az RMDSZ képviselőivel. A vendég az emberjogi kérdésekről érdeklődött. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy az alkotmány nem szavatolja kellőképpen a kisebbségi jogokat. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
1992. december 1.
A román parlament két háza együttes ülésén emlékezett meg 1918. dec. 1-jéről, a gyulafehérvári nemzetgyűlés évfordulójáról. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ebből az alkalomból elmondott beszédében az együttélő népeknek teljes szabadságot ígérő Gyulafehérvári Kiáltványt idézte. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 1. /
1993. január 6.
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen jan. 5-én negyedszer hívták össze a megválasztott tanácsosokat, azonban még most sem alakulhatott meg a tanács, mert a Román Nemzeti Egységpárt soraiból választott tanácsosok ezúttal sem jelentek meg, továbbra is bojkottálják a tanács megalakulását. Az a céljuk, hogy Maros megye kormányozhatatlanná váljon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1993. január 6.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./