Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Népművészeti Alkotóház (Gyergyószentmiklós)
5 tétel
2007. március 12.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére Gyergyószentmiklóson egyhetes rendezvénysorozat kezdődött. Március 11-én Gyergyószentmiklóson a katolikus templomtól a Népművészeti Alkotóház udvarára vonultak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezők. A Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány és a város hagyományőrzői (Földváry Károly Lovas Bandérium, Csabafiak) által, az Ipartestületi Férfikar és a Domokos Pál Péter Női Dalkör közreműködésével gróf Batthyány Lajosra, a forradalom első miniszterelnökére és ideiglenes hadügyminiszterére emlékezett Török Zoltán. Laczkó–Szentmiklósi Endre történelemtanár a székelyeknek, elsősorban a gyergyóremeteieknek a szabadságharcban való részvételéről szólt. A Csabafiak hagyományőrzői ostoros bemutatót tartottak. /Bajna György, Sarány István: Ünnepségek a szabadságharc emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./
2007. március 16.
Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2013. március 25.
Bajna György átvette az EMKE elismerését
Hétfőn kora délután a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban vette át Bajna György újságíró az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2012-es évi díját.
Beder Tibor, az EMKE elnökségi tagja adta át a kitüntetést. „Bajna György azok közé tartozik, akik cselekvő emberek. Nemcsak a gyergyószentmiklósiak ismerik, hanem híre túljutott Gyergyó határán. Ő azért küzd, azért cselekszik, hogy a magyarság értékei megmaradjanak. Mindnyájan harcosok vagyunk, a megmaradásért küzdünk. Bajna György az egyike azoknak, akik példát mutatnak mindenki számára, ezért is esett a választás rá” – fogalmazott Beder Tibor. A kitüntetést nagyon szerényen, megilletődve fogadta Gyuri bácsi, mint mondta, már több hónapja halogatja a díj átvételének időpontját. Több helyszín, neves rendezvények is szóba jöttek, viszont a nagyhét bizonyult a legalkalmasabbnak számára. Ezúttal nagyon szűk családi körben, alig pár barát, ismerős, kolléga jelenlétében vette át a rangos kitüntetést jelentő oklevelet.
Az 1885-ben Kolozsváron alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület zászlajára tűzte a Szász Károly-idézetet: „Ki a köznek élhet: annak élni érdemes!”, és alapvető céljai között szerepel többek között a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése – főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében –, kulturális intézmények létesítése, népiskolák, könyvtárak, kórusok alapítása, a magyar nyelv terjesztése.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro,
Hétfőn kora délután a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban vette át Bajna György újságíró az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2012-es évi díját.
Beder Tibor, az EMKE elnökségi tagja adta át a kitüntetést. „Bajna György azok közé tartozik, akik cselekvő emberek. Nemcsak a gyergyószentmiklósiak ismerik, hanem híre túljutott Gyergyó határán. Ő azért küzd, azért cselekszik, hogy a magyarság értékei megmaradjanak. Mindnyájan harcosok vagyunk, a megmaradásért küzdünk. Bajna György az egyike azoknak, akik példát mutatnak mindenki számára, ezért is esett a választás rá” – fogalmazott Beder Tibor. A kitüntetést nagyon szerényen, megilletődve fogadta Gyuri bácsi, mint mondta, már több hónapja halogatja a díj átvételének időpontját. Több helyszín, neves rendezvények is szóba jöttek, viszont a nagyhét bizonyult a legalkalmasabbnak számára. Ezúttal nagyon szűk családi körben, alig pár barát, ismerős, kolléga jelenlétében vette át a rangos kitüntetést jelentő oklevelet.
Az 1885-ben Kolozsváron alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület zászlajára tűzte a Szász Károly-idézetet: „Ki a köznek élhet: annak élni érdemes!”, és alapvető céljai között szerepel többek között a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése – főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében –, kulturális intézmények létesítése, népiskolák, könyvtárak, kórusok alapítása, a magyar nyelv terjesztése.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro,
2014. július 14.
Kínálat volt, érdeklődő kevesebb
Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kínáltak szórakozási lehetőséget a II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon. A szervezők elégedettek, sikeresnek vélik a négynapos rendezvényt, viszont megjegyezték, hogy látogatók, érdeklődők lehettek volna többen is.
„Közel ötven programot kínáltunk a négy nap alatt, és összességében sikeresnek véljük fesztivált, nem maradt el egy programunk sem, a rendezvények látogatottsága változó volt, ez az új helyszínek miatt is történhetett, ugyanis első alkalom, hogy a Népművészeti Alkotóház, az örmény templom kertje nyújt otthont általunk szervezett rendezvényeknek. A zsinagógában például egymásra talált a környezet és a zene, itt nagyon jó koncert volt” – számolt be Pál Levente, a szervező művelődési központ igazgatója.
Az igazgató több előadás, koncert közül kiemelte: „A Fejedelem című előadás fantasztikus volt, és a nézők az eső ellenére is kitartottak. Több nézőre számítottunk, de fontos számunkra az, hogy akik ott voltak, azok csak ezért az előadásért akár több tíz, száz kilométert is megtettek.”
Kézművesvásár és „kuruc délután”
A szombati „kuruc délután” színesre sikeredett. A művelődési ház előtti téren nagy üstben rotyogott a kuruc lakoma. Fejedelmi étek ökör hátulsó címeréből – ez volt a neve az ételnek, és kóstolgatták is sűrűn a jelenlévők. Múzeumpedagógiai foglalkozásra a Csabafiak „asztalánál” került sor, itt hangszerekkel is megismerkedhettek a gyerekek, sőt a súlyos mellvértet, sisakot is felpróbálhatták.
A kuruc katona tízéves fizetségéről a HalVirág Bábszínház a Kőleves című mesét feldogozva szórakoztatta a gyerekeket, majd ujjbábut készítettek közösen a kicsikkel. XVI-XVII. századi magyar muzsikával, viselet- és hangszerbemutatóval jelentkezett a Héttorony Hangászok Egyesület. Első alkalom, hogy a téren a kézművesek közé vitték az előadást, a kis színpad a délutáni koncertekre alkalmasnak bizonyult.
A kézműves sátraknál nem tolongtak az érdeklődők, pedig olyan mesterségeket, mestereket vonultattak fel, melyekkel nem mindennap találkozik az ember. A csipkeverő asszonyság szomszédságában volt felszerelve a szövőszék, a Székelyvarságról érkezett néni szívesen megmutatta volna bárkinek, mitől lesznek szép egyenletes csíkok a szőttes szoknya anyagában, ugyanis az osztovátára éppen az volt felvetve, azt szövögette megállás nélkül.
Székely kaput is faragtak a helyszínen, és bárki készíthetett volna dránicát, de még zsindelyt is, ugyanis teljes felszerelés és mester is állt a rendelkezésre. A csipkés zsindely készítéséhez a nútvágó szerszám szintén készen állt. A zsindelyre manapság nincs kereslet, de a mesterség iránt sem érdeklődik senki, mondta az idős mester. Megcsodálják és továbblépnek, pedig árban sem drágább a cserépnél, tudtuk meg.
A csuhébabák készítése ugyancsak külön mesterség, ugyanúgy, mint a gyógynövényekkel való gyapjúfestés. A gyergyószentmiklósi Páll Etelka székelyfestékesei mellett üstben rotyogtak a növények a gyapjúval. Etelka gyönyörű mohazöldet festett éppen a téren felállított boszorkánykonyhában. Az asztalon sorakozott a cickafark, orbáncfű, diólevél, erdei aranyvessző, festőpipitér és társaik, hogy az arra járó a szőnyegeket megcsodálva megnézhesse, mivel festi Etelka a kalákában mosott gyapjút.
A téren gyöngyökből és fából készült ajándéktárgyakat is készítettek és kínáltak, a gyerekeknek számos játékot, foglalkozást ajánlottak.
A négynapos rendezvényt húsztagú csapat szervezte, jövőre nézve lesz még kiigazítani való, értékelve az idei rendezvényt elsősorban a csapat létszámán növelnének. Kirívó esetről nem számolt be Pál Levente, viszont kiemelte, hogy az eddigi visszajelzésekből a legnépszerűbb programnak az üzenetekkel teli A Fejedelem bizonyult. Az igazgató a vasárnap éjszakai labdarúgó-világbajnokság szabadtéri követését is közösségépítőnek tartja, hiszen több mint kétszázan szurkoltak a téren.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro
Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kínáltak szórakozási lehetőséget a II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon. A szervezők elégedettek, sikeresnek vélik a négynapos rendezvényt, viszont megjegyezték, hogy látogatók, érdeklődők lehettek volna többen is.
„Közel ötven programot kínáltunk a négy nap alatt, és összességében sikeresnek véljük fesztivált, nem maradt el egy programunk sem, a rendezvények látogatottsága változó volt, ez az új helyszínek miatt is történhetett, ugyanis első alkalom, hogy a Népművészeti Alkotóház, az örmény templom kertje nyújt otthont általunk szervezett rendezvényeknek. A zsinagógában például egymásra talált a környezet és a zene, itt nagyon jó koncert volt” – számolt be Pál Levente, a szervező művelődési központ igazgatója.
Az igazgató több előadás, koncert közül kiemelte: „A Fejedelem című előadás fantasztikus volt, és a nézők az eső ellenére is kitartottak. Több nézőre számítottunk, de fontos számunkra az, hogy akik ott voltak, azok csak ezért az előadásért akár több tíz, száz kilométert is megtettek.”
Kézművesvásár és „kuruc délután”
A szombati „kuruc délután” színesre sikeredett. A művelődési ház előtti téren nagy üstben rotyogott a kuruc lakoma. Fejedelmi étek ökör hátulsó címeréből – ez volt a neve az ételnek, és kóstolgatták is sűrűn a jelenlévők. Múzeumpedagógiai foglalkozásra a Csabafiak „asztalánál” került sor, itt hangszerekkel is megismerkedhettek a gyerekek, sőt a súlyos mellvértet, sisakot is felpróbálhatták.
A kuruc katona tízéves fizetségéről a HalVirág Bábszínház a Kőleves című mesét feldogozva szórakoztatta a gyerekeket, majd ujjbábut készítettek közösen a kicsikkel. XVI-XVII. századi magyar muzsikával, viselet- és hangszerbemutatóval jelentkezett a Héttorony Hangászok Egyesület. Első alkalom, hogy a téren a kézművesek közé vitték az előadást, a kis színpad a délutáni koncertekre alkalmasnak bizonyult.
A kézműves sátraknál nem tolongtak az érdeklődők, pedig olyan mesterségeket, mestereket vonultattak fel, melyekkel nem mindennap találkozik az ember. A csipkeverő asszonyság szomszédságában volt felszerelve a szövőszék, a Székelyvarságról érkezett néni szívesen megmutatta volna bárkinek, mitől lesznek szép egyenletes csíkok a szőttes szoknya anyagában, ugyanis az osztovátára éppen az volt felvetve, azt szövögette megállás nélkül.
Székely kaput is faragtak a helyszínen, és bárki készíthetett volna dránicát, de még zsindelyt is, ugyanis teljes felszerelés és mester is állt a rendelkezésre. A csipkés zsindely készítéséhez a nútvágó szerszám szintén készen állt. A zsindelyre manapság nincs kereslet, de a mesterség iránt sem érdeklődik senki, mondta az idős mester. Megcsodálják és továbblépnek, pedig árban sem drágább a cserépnél, tudtuk meg.
A csuhébabák készítése ugyancsak külön mesterség, ugyanúgy, mint a gyógynövényekkel való gyapjúfestés. A gyergyószentmiklósi Páll Etelka székelyfestékesei mellett üstben rotyogtak a növények a gyapjúval. Etelka gyönyörű mohazöldet festett éppen a téren felállított boszorkánykonyhában. Az asztalon sorakozott a cickafark, orbáncfű, diólevél, erdei aranyvessző, festőpipitér és társaik, hogy az arra járó a szőnyegeket megcsodálva megnézhesse, mivel festi Etelka a kalákában mosott gyapjút.
A téren gyöngyökből és fából készült ajándéktárgyakat is készítettek és kínáltak, a gyerekeknek számos játékot, foglalkozást ajánlottak.
A négynapos rendezvényt húsztagú csapat szervezte, jövőre nézve lesz még kiigazítani való, értékelve az idei rendezvényt elsősorban a csapat létszámán növelnének. Kirívó esetről nem számolt be Pál Levente, viszont kiemelte, hogy az eddigi visszajelzésekből a legnépszerűbb programnak az üzenetekkel teli A Fejedelem bizonyult. Az igazgató a vasárnap éjszakai labdarúgó-világbajnokság szabadtéri követését is közösségépítőnek tartja, hiszen több mint kétszázan szurkoltak a téren.
Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro
2017. november 9.
Csikysek az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián
A 2017. november 2–5. között Veszprémben megrendezett Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián a Csiky Gergely Főgimnázium két diákja, a XI. A osztályos Kecskés Lóránt és a XI. C osztályos Bíró Endre az aradi gyárak, gyárosok, iparos dinasztiák sikertörténeteit mutatták be.
A XIX. század második felében és a XX. század első felében virágzó aradi ipar nagy érdeklődést váltott ki, de a téma megválasztásán túl a hallgatóság az előadó diákok érzelmekre is ható gondolatait és szép magyar beszédét is értékelte.
A mesterségek témakörben bemutatott dolgozatok után, november 3-án az anyaországi, horgosi, nagyváradi, temesvári és aradi diákok a veszprémi vár esti fényeiben gyönyörködhettek, november 4-én pedig megtekintették a Herendi Porcelán Manufaktúrát, a zirci Reguly Antal Múzeumot, majd a Népművészeti Alkotóházban különböző kézműves foglalkozásokkal ismerkedtek. Tetszés szerint kipróbálhatták a mézeskalács sütést, a nemezelést, vagy szalmából és csuhéból emléktárgyakat készíthettek.
Köszönjük iskolánknak, hogy lehetővé tette utazásunkat, az Országos Honismereti Szövetségnek pedig a meghívást, az újabb lehetőséget, hogy ismeretekkel, élményekkel és új barátokkal gazdagodva térhettünk vissza. Olasz Angéla, ny. történelemtanár / csikygergelyarad.ro; Nyugati Jelen (Arad)
A 2017. november 2–5. között Veszprémben megrendezett Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián a Csiky Gergely Főgimnázium két diákja, a XI. A osztályos Kecskés Lóránt és a XI. C osztályos Bíró Endre az aradi gyárak, gyárosok, iparos dinasztiák sikertörténeteit mutatták be.
A XIX. század második felében és a XX. század első felében virágzó aradi ipar nagy érdeklődést váltott ki, de a téma megválasztásán túl a hallgatóság az előadó diákok érzelmekre is ható gondolatait és szép magyar beszédét is értékelte.
A mesterségek témakörben bemutatott dolgozatok után, november 3-án az anyaországi, horgosi, nagyváradi, temesvári és aradi diákok a veszprémi vár esti fényeiben gyönyörködhettek, november 4-én pedig megtekintették a Herendi Porcelán Manufaktúrát, a zirci Reguly Antal Múzeumot, majd a Népművészeti Alkotóházban különböző kézműves foglalkozásokkal ismerkedtek. Tetszés szerint kipróbálhatták a mézeskalács sütést, a nemezelést, vagy szalmából és csuhéból emléktárgyakat készíthettek.
Köszönjük iskolánknak, hogy lehetővé tette utazásunkat, az Országos Honismereti Szövetségnek pedig a meghívást, az újabb lehetőséget, hogy ismeretekkel, élményekkel és új barátokkal gazdagodva térhettünk vissza. Olasz Angéla, ny. történelemtanár / csikygergelyarad.ro; Nyugati Jelen (Arad)