Színpadra lépett a „Băsescu-párt”
Hivatalosan is politikai porondra lépett a Traian Băsescu által életre hívott Népi Mozgalom Alapítvány, miután kedden bíróságon is kezdeményezték az alapítvány által létrehozott Népi Mozgalom Párt (PMP) bejegyzését.
A párt élén az első kongresszusig a ma Ukrajnához tartozó Babele faluban született Eugen Tomac (képünkön balra) áll, aki a bejegyzéshez szükséges dosszié leadását követően elmondta: nem új, hanem másfajta pártot kívánnak alapítani. Úgy vélte, a mai pártok nem jelentenek garanciát az ország jövője szempontjából. „A román polgárok igai, jobboldali hangja kívánunk lenni, hiteles alternatívája az USL-nek" – ecsetelte Tomac. Azt is elmondta, hogy a párt Traian Băsescu államfőt tekinti a legfőbb partnerének, a párt egyik fő célja pedig Moldova európai integrációjának előmozdítása, ezért moldovai fiókszervezete is lesz.
Marian Preda szociológus, a Népi Mozgalom Alapítvány vezetője szerint Tomac – aki a legtöbb szavazattal a parlamentbe jutott jobboldali képviselő – mind a választópolgárok, mind a politikum részéről bizalmat kelt. Rámutatott: az alapítványt megilleti egy hely az új párt központi vezetésében, a PMP ugyanakkor döntéseiben teljes autonómiát élvez. A legközelebbi célként azt fogalmazta meg, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a legelősebb jobboldali párt legyen.
Mint arról beszámoltunk, a PDL-n belül a márciusi kongresszus idején fokozódott a feszültség. A tavalyi önkormányzati, majd parlamenti választásokon katasztrofális vereséget szenvedő párt nagygyűlésén Vasile Blaga kapott újabb elnöki mandátumot a Traian Băsescu államfőhöz közel álló szárny által támogatott Elena Udreával szemben. Băsescu ezt követően bejelentette: végleg szakít a korábban általa elnökölt párttal, és Népi Mozgalom néven alapítványt hozott létre a jobbközép értékek képviseletére, amely a hétvégén jelentette be, hogy pártot jegyeztet be.
Egy határon túli politikus
Eugen Tomac, az 1981-ben a mai Ukrajna területén található, a két világháború között Romániához tartozó Babele faluban született történész 17 évesen került Romániába egy, a határon túli román diákok képzését szolgáló ösztöndíjprogram révén. A külügyminisztérium által működtetett Eudoxiu Hurmuzachi intézet oktatója, a Magazin istoric című történelmi folyóirat szerkesztője. 2005 és 2008 között az államfői hivatalban a határon túli románok ügyeivel foglalkozott, 2008-tól pedig a külügyminisztériumban határon túli román ügykért felelő államtitkárként tevékenykedett. A 2012-es választásokon a Moldovát is magában foglaló határon túli választókerületben a voksok 78 százalékát megkapva szerzett egyéni képviselői mandátumot. Jelenleg a képviselőház határon túli románokért felelős bizottságának tagja. Tomac július 19-én lépett ki a PDL-ből.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Basescu: nincs gond a kisebbségi jogok terén!
Vasárnap Kolozsváron a Népi Mozgalom Párt (PMP) mellett működő civilszervezet, a Népi Mozgalom Alapítvány nyilvános vitát szervezett, díszmeghívottként jelen volt Traian Băsesecu államfő, a PMP védnöke is, aki szerint Romániában sem a kisebbségi jogok, sem az emberi jogok betartása terén nincs gond, azonban a politikai játékszabályokat nem tartja be az USL.
Băsescu elmondta: 2012 nyarán egyezség született arról, hogy Románia három lépésben csatlakozik a schengeni övezethez, azonban ez végül nem történhetett meg az állami intézmények elleni USL-s támadások miatt, amelyeket az EU nagyhatalmai nem néztek jó szemmel.
„Mindenki veszített ezen” – sommázott az államfő. Megismételte: Európa-szerte Románia áll a legjobban a kisebbségek jogainak betartása szempontjából.
A rendezvényen jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is, aki bejelentette: belép a Népi Mozgalom Alapítványba. A pártba nem léphet be, mert elveszítené polgármesteri mandátumát.
A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi, Elena Udrea és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek.
Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban. nyugatijelen.com/ Transindex
Erdély.ma,

Basescu: néha zavar, ahogy a magyarok a nemzeti ünnepeiket ülik
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politikusok „szeparatista törekvései" között – vélekedett Traian Basescu államfő vasárnap egy közéleti fórumon egy Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Az Agerpres hírügynökség szerint Basescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány egy jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként" emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket.
Hozzátette: Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra.
„Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak egyes politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik" – mutatott rá Basescu.
A román elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-éig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Moldova orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár területén, vagy a gagauzok (egy török nyelvjárást beszélő ortodox népesség) lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával.
A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm kormányzója egy interjúban azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt" a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Formuzal arra utalt, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.
MTI. Erdély.ma

Traian Băsescu: Nem lehet párhuzamot vonni
Nem lehet párhuzamot vonni Románia és Moldova közeledése, illetve némely magyar politikusok „szeparatista törekvései” között – vélekedett Traian Băsescu államfő tegnap egy közéleti fórumon Székelyfölddel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Băsescut a védnökségével alakult Népi Mozgalom Alapítvány jászvásári rendezvényén kérdezték arról, hogy az általa „második román államként” emlegetett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómiaköveteléseket. Az államfő kijelentette, Ukrajnában – a volt Jugoszláviához hasonlóan – a nacionalizmus és a korrupció vezetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Székelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. Elég gyakran járok Kovászna és Hargita megyébe: az embereknek semmi kedvük a civakodásra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ezt csak némely politikusok erőltetik. Ez engem kevésbé aggaszt, azzal együtt, hogy néha zavarni szokott minket az, ahogyan a magyarok nemzeti ünnepeiket ülik – mutatott rá Băsescu. Az elnök ezzel szemben Moldováért aggódott, ugyanis szerinte fennáll a veszélye annak, hogy június 27-ig, az Európai Unió és Moldova társulási, illetve szabadkereskedelmi egyezményének megkötéséig Transznisztriában vagy a gagauzok lakta déli térségében instabillá válik a helyzet. A gagauzok február elején egy Moldova által illegálisnak minősített népszavazáson elutasították az ország európai uniós csatlakozását, és önrendelkezést követeltek maguknak arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. A referendum kiírását Mihail Formuzal, a gagauz autonóm terület kormányzója azzal indokolta: a gagauzok nem szeretnék, hogy az ő autonómiájuk is eltűnjön, miként „eltűnt” a romániai magyaroknak 1918-ban megígért autonómia. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosfő: magyar mintára román igazolványt akarnak
Míg a 2000-es évek elején hatalmas diplomáciai csata alakult ki az I. Orbán-kormány és az akkori Năstase-kabinet között a magyar igazolvány miatt, most román politikus szorgalmazza a magyar példa meghonosítását a határon túli románok számára.
Az ötletet Cristian Diaconescu volt külügyminiszter vetette fel, aki szociáldemokrataként kezdte pályafutását, majd átállt a jobboldalra, Traian Băsescu volt elnök tanácsadójaként. Diaconescu jelenleg a Băsescu pártjaként ismert Népi Mozgalom Párt háttérintézményét jelentő Népi Mozgalom Alapítvány elnöke. A politikus a határon túli románok marosfői táborában kijelentette, hogy Bukarestnek Magyarország példájára első lépésként román igazolványt kellene adnia a határon túli románoknak, majd állampolgárságot.
Szabadság (Kolozsvár)

A megkövezett példa is ragadós
Úgy tűnik, hogy román honfitársaink sok tekintetben tanulékonyak, csak ki kell várni, amíg első felháborodásuk lecsitul. Kétségtelen, hogy rendkívül kellemetlen, ahogy időnként minket, magyarokat ócsárolnak, de amikor lenyugodnak a kedélyek, és alaposan elgondolkoznak, mindazt, amit magyar részről korábban égbekiáltó "pofátlanságnak" tekintettek (lásd Basescu 2013-as marosfői kijelentését a Tusványoson elhangzottakról), hamarosan lekoppintják, feltupírozva időnként.
Jut eszembe mindez, amikor olvasom, hogy a határon túli románok idei marosfői nyári egyetemén Cristian Diaconescu, a Basescu alapította Népi Mozgalom Alapítvány elnöke, volt külügyminiszter bejelentette, hogy a határon túli románoknak magyar mintára egyszerűsített eljárással románigazolványt kellene adni. Ami megerősítené az anyaországgal való kapcsolatukat, a romániai intézményeket közvetlen jogi úton pedig arra kötelezné, hogy speciális jogokkal ruházza fel őket. A volt külügyminiszter részben azért venné át ezt a magyar kezdeményezést, mert a képviselőház áprilisban elutasította a román állampolgárság megszerzésének megkönnyítésére benyújtott törvény módosítását, amit a vajdasági románok "aljas szavazatnak" minősítettek. A sokat káromolt magyar modell viszont némileg javíthatna a helyzeten. A Timok-völgyi románok képviselője pedig, elismerését fejezve ki a magyar testvérek iránt, a külhoni magyarok nemzeti identitásának megőrzésére kidolgozott stratégiának a lemásolását javasolta. Basescu pedig arra biztatta az észak-bukovinai, dél- besszarábiai románokat, hogy kérjék a kettős állampolgárságot, mert az ukrán állam nem ismeri el ugyan, de nem is tiltja azt.
A nagybani történet egy kisebb léptékűt juttat eszembe. Egy mezőségi magyar iskola fenntartása érdekében kértük a vidéki polgármestert, hogy a törvényes előírások értelmében támogassa a környékbeli magyar gyermekek befogadását azokból a falvakból, ahol megszűnt a magyar iskola. A sok hercehurcával járó elutasítást követően a következő években kiderült, hogy a román tagozat megmentése érdekében a környékbeli román diákok beutaztatásához folyamodtak.
A sokat káromolt és betiltott, ártalmatlan és nem is feltűnő székely zászló kifüggesztése is követendő példának bizonyult. Felháborodással kísért betiltását követően a kincses városban és környékén, a marosvásárhelyi orvosi egyetem udvarán, sőt később Csíkszereda főterén is megjelentek az óriástrikolórok: ha zászló kellett nektek, nézzétek címen. Csakhogy ezeket a sok XXXL-es zászlókat méretüknél fogva nehéz karban tartani, és költséges újra cserélni, ezért az időjárás viszontagságai miatt helyenként az elmúlt hetek során piszkos feltörlőrongyhoz váltak hasonlóvá.
Ami pedig a román közvélemény felháborodását és a magyar nagyövet megkövezését illeti a Székelyföld autonómiájáról tett kijelentése kapcsán, úgy tűnik, hogy román honfitársaink ezen a téren messze előttünk járnak. Az idei marosfői nyári egyetem első programpontja ugyanis a következő volt: Besszarábia egyesülése Romániával a románok nemzeti célja 2018-ra.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Orbán Viktort támadják a román lapok 
A román külügy visszafogott, diplomatikus közleménye után, a bukaresti lapok többé-kevésbbé vehemensen reagáltak szerdán a magyar kormányfőnek a hétfői nagyköveti értekezleten elhangzott megállapítására. Ez mondta Orbán: „A jogállamiság, a jogszerűség és korrupció elleni harc örve alatt Romániában valójában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben.”
A liberális hátterű Adevărul Orbán ráförmed a román igazságszolgáltatásra, de magyar bűnözőket bújtat címmel közölt cikke „már csak azért is botrányosnak” tartja a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, mert „Budapest rejtegeti a Romániából elmenekült Markó Attila volt RMDSZ-képviselőt, akitől a román korrupcióellenes ügyészség kérésére megvonták a mentelmi jogot és aki ellen nemzetközi körözést adtak ki”. (Markó Attilát a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó kollégium visszaszolgáltatása miatt ítélték el Romániában, egy másik restitúciós ügyben pedig vád alá helyezték.)
Illiberális bajnok
Az Adevărul több volt román külügyminisztert is megszólaltatott.
Mircea Geoană, aki 2000 és 2004 között vezette a román diplomáciát, az illiberális demokrácia bajnokának nevezte Orbán Viktort, akinek az „elszállt nyilatkozata beleillik azoknak a gyújtó hangvételű szónoklatoknak a sorába, amelyekre szakosodott”.
A szintén szociáldemokrata Titus Corlățean volt külügyminiszter szerint Orbán Viktor belpolitikai megfontolásból bírálja Romániát és emlegeti, hogy kerítést tervez építtetni a két ország közé.
Budapest kancsalsága
A bal- és jobboldali pártokban is megfordult Cristian Diaconescu, aki most a Traian Băsescu volt államfőhöz közeli Népi Mozgalom Alapítványt vezeti, az Adevărulnak azt mondta: Magyarországnak nem csak Romániával, hanem az európai értékekkel is meggyűlt a baja, és a menekültválságra adott válaszával elszigetelődött. A volt külügyminiszter ezt a Ziare.com portálon közölt, Budapest kancsalsága című saját írásában bővebben is kifejtette.
Diaconescu szerint Magyarország „kétkulacsos” politikát folytat a NATO és Oroszország között, és a magyar miniszterelnök a „keleti destabilizáló szándék szóvivőjévé” vált. A román politikus úgy értékelte: miután Orbán Viktor „már nem szalonképes a nagy kancelláriákban”, ezért a szűkebb régióra és Nagy-Magyarország térségére, „utolsó megmaradt témájára” koncentrál.
Diaconescu szerint azért idegesíti Románia Orbán Viktort, mert annak igazságszolgáltatása akadályozza, hogy az ország erőforrásait Budapestre irányuló üzletekbe csatornázzák be.
Tiltólistára vele!
Az Adevărul blogrovatában Paul Stan publicista A magyar kérdés című cikkében úgy vélte: bár a magyar kormányfő Romániának címzett „fenyegetését” sokan egyszerű „orbánizmusnak” hajlamosak minősíteni, a magyar kérdés mégis aggodalomra ad okot, tekintettel arra, hogy a magyar többségű megyékben „a szélsőségességet és az etnikai autonómia gondolatát Románián kívüli erők tartják életben”.
A szerző szerint – ha már szóba kerültek a román-magyar diplomáciai kapcsolatok – Bukarestnek be kellene tiltania a magyar hivatalosságok gyakori erdélyi magánlátogatásait.
vhegy.com. Erdély.ma