Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Nemzetőr
9 tétel
1993. július 16.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./
1997. július 19.
"Életének 77. évében júl. 19-én Münchenben elhunyt Tollas Tibor író, a Nemzetőr alapító főszerkesztője, a nyugati emigráció ismert egyénisége. /Népszava, júl. 21./ Tollas Tibor /Kecskés/ /Nagybarca, 1920. dec. 21. - München, 1997. júl. 19./ Ludovikát végzett katonatiszt, 1947-ben bebörtönözték, 1956-ban szabadult, majd Nyugatra távozott, 1957 óta adta ki Münchenben a Nemzetőr című folyóiratot. Több verseskötete jelent meg, továbbá kiadta a börtönben szerkesztett Füveskert című antológiát. "
1997. július folyamán
"Kecskési Tollas Tibort búcsúztatta lapja, a Nemzetőr, emlékezve munkásságára. /Pfitzner Rudolf: Isten veled Tibor! = Nemzetőr (München), július-augusztus - XLI. évf. 567-568. szám/"
1998. június 22.
Jún. 20-án Budapesten tizenegyedik alkalommal adták át a Magyar Örökség kitüntető címet. A kitüntettek közül hárman posztumusz kapták a Magyar Örökség Díjat: Kecskés Tollas Tibor költő, a Nemzetőr /München/ főszerkesztője volt, Csendes Zoltán és Szabédi László egyetemi tanárok, akik öngyilkosságukkal tiltakoztak a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem önállóságának megszüntetése ellen. Õróluk Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke mondta a laudációt, melynek szövege a Magyar Nemzetben olvasható. /Magyar Nemzet, jún. 22./
2002. október 5.
"Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"
2003. november 22
"A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?"
2008. június 20.
A boszorkányüldözés folytatódik – állapítja meg Vekov Károly Ercsey-Ravasz Ferenccel perelő vitacikkének már a címében (Szabadság, jún. 18.), a Wass Albert írói-emberi-politikusi habitusát érő bírálatok kapcsán. Még éveken át lehetne érvelni Wass Albert mellett és ellen, anélkül, hogy a szembenálló felek meggyőznék egymást. Az esztétikai, emberi és politikai értékek viszonylagosak. A vitához hozzászóló Bogdán Tibor újságíró szerint Wass Albert regényeit nem tartja többre példás előmenetelű tíz-tizenkettedikes tanuló hazáról ír önképzőköri dolgozatánál. Az újságíró szerint Wass valóságos keresztünk, Wasskeresztünk lett. Vekov Károly cikkében megírta, hogy Wass Albert soha nem volt szélsőjobboldali, továbbá nyilas tagsági kartotékot is hamisítottak a nevére. Bogdán Tibor véleménye: Wass Albert nemzeti-szocialista, a hungarista mozgalom elkötelezett harcosa, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának főmunkatársa volt, nyilas kiadványoknak is dolgozott. Wass hívei felhozhatják, hogy Antall József miniszterelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta neki. Ez igaz, aminthogy Bogdán Tibor állítja: „az is tény, hogy az 1989 utáni demokratikus Magyarországon a beregszászi zsidók deportálását levezénylő Kecskési-Tollas Tibor csendőr-főhadnagy emléktáblát kapott, az újnáci Porubszky István ugyancsak köztársasági érdemrendben részesült, a fehérterrorista vérengzések vezetőjét, Francia Kiss Mihályt a Nemzeti Pantheonban, a hungarista mivoltára még a kilencvenes években is büszke, volt nyilaspárt-tag Bosnyák Imrét pedig parlamenti képviselők díszsorfala között temették Budapesten. ” /Bogdán Tibor: Wasskereszt(ünk) = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Emlékeztető: Tollas Tibor nem vezényelte a zsidók deportálását, költő volt, a Nemzetőr főszerkesztője. A róla terjesztett rágalmat már többen megcáfolták, köztük Juhász László a Kortárs folyóirat 2006/4-es számában, ugyancsak Juhász László az Új Horizont 2005/1-es számában Áruló írástudók címen.
2014. április 26.
Novák Csaba Zoltán: SZOLGÁLUNK ÉS KOLLABORÁLUNK. Ügynökök, egyház és hatalom Romániában. Esettanulmány a Pálfi Géza-dossziéról
2016. november 19.
Verssel emlékeznek az 1956-os forradalomra Szatmárnémetiben
Magyarországi vendégművészek versesttel emlékeznek szombaton 18 órától az Északi Színház Ács Alajos stúdiótermében az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Az Arccal a földön a Huszadik Század! című műsorban elhangzó költeményeket Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában hallgathatja meg a közönség, az est szerkesztője Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő.
Az előadás az úgynevezett „füveskertiek”, az 56-os forradalom előtt a kommunista rendszer által a váci börtönben fogva tartott költők börtönverseiből épül fel, az est keretét pedig Vörösmarty Mihály két verse adja, elemelve, egyetemessé téve ezáltal az előadás mondanivalóját, az ember szabadság iránti örök vágyát.
A „füveskertiek” költőcsoport legismertebb tagjai a forradalom későbbi mártír költője Gérecz Attila, az emigrációba kényszerített Tollas Tibor, a stuttgarti Nemzetőr című lap alapítója, a még ma is alkotó Kárpáti Kamill, a Stádium Kiadó vezetője, aki legtöbbet tette e költőcsoport megismertetéséért, a megtört és a börtön után bárzongoristaként tengődő Szatmáry György, a Kádár-rendszer által öngyilkosságba hajszolt Béri Géza, és a ma idősotthonban élő Tóth Bálint voltak.
Az ötvenes években politikai okokból a kommunista diktatúra börtönében sínylődtek Vácott, ahol 1954-ben – a Nagy Imre-féle politikai vezetés jóvoltából – szabadabban összeülhettek a börtönkápolna melletti füves tisztáson (innen az elnevezés: „füveskertiek”). Az egykori börtönlakók emlékezete szerint ebédidőben s munkavégzés után itt is, mint a recski munkatábor estjein, állandó fenyegetettségben, a sötétzárka és akasztás árnyékában, de mégis valódi irodalmi élet zajlott - áll a Északi Színház Harag György társulatának közleményében.
Tasi Annabella
maszol.ro
Magyarországi vendégművészek versesttel emlékeznek szombaton 18 órától az Északi Színház Ács Alajos stúdiótermében az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.
Az Arccal a földön a Huszadik Század! című műsorban elhangzó költeményeket Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában hallgathatja meg a közönség, az est szerkesztője Rózsássy Barbara József Attila-díjas költő.
Az előadás az úgynevezett „füveskertiek”, az 56-os forradalom előtt a kommunista rendszer által a váci börtönben fogva tartott költők börtönverseiből épül fel, az est keretét pedig Vörösmarty Mihály két verse adja, elemelve, egyetemessé téve ezáltal az előadás mondanivalóját, az ember szabadság iránti örök vágyát.
A „füveskertiek” költőcsoport legismertebb tagjai a forradalom későbbi mártír költője Gérecz Attila, az emigrációba kényszerített Tollas Tibor, a stuttgarti Nemzetőr című lap alapítója, a még ma is alkotó Kárpáti Kamill, a Stádium Kiadó vezetője, aki legtöbbet tette e költőcsoport megismertetéséért, a megtört és a börtön után bárzongoristaként tengődő Szatmáry György, a Kádár-rendszer által öngyilkosságba hajszolt Béri Géza, és a ma idősotthonban élő Tóth Bálint voltak.
Az ötvenes években politikai okokból a kommunista diktatúra börtönében sínylődtek Vácott, ahol 1954-ben – a Nagy Imre-féle politikai vezetés jóvoltából – szabadabban összeülhettek a börtönkápolna melletti füves tisztáson (innen az elnevezés: „füveskertiek”). Az egykori börtönlakók emlékezete szerint ebédidőben s munkavégzés után itt is, mint a recski munkatábor estjein, állandó fenyegetettségben, a sötétzárka és akasztás árnyékában, de mégis valódi irodalmi élet zajlott - áll a Északi Színház Harag György társulatának közleményében.
Tasi Annabella
maszol.ro