Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. július 27.
Hiánypótló támogatást jelentett be a magyar kormány
Több ezer, határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít. A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok. Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról.
A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat – jelezte. Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nemcsak az országhatárokon belül.
Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára Tusványoson bejelentette: a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot nyert külhoniak külföldön születő gyermekei is napok alatt megkaphassák a magyar útlevelet. Amint az állampolgárság igénylésében segítséget nyújtó irodahálóz egyik vezetője jelezte, jelenleg 7–8 hónapba telik, amíg egy újszülött anyakönyve és útlevele eljut a szülőkhöz. Kontrát Károly ígérete szerint a probléma hamarosan meg fog oldódni.
Wetzel Tamás, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, 750 ezer kedvezményes honosítási kérelmet regisztráltak eddig, és mintegy 700 ezer kérvényező már le is tette az állampolgársági esküt. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi magyarországi választások óta visszaesett a kérvényezők száma, és immár a magyar konzulátusok képviselőinek kell a kevésbé mobilis igénylőket megkeresniük. A helyettes államtitkár problémaként említette, hogy a határon túli magyar állampolgárok nem jelentik a magyar hatóságok számára is a születéseket, elhalálozásokat. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a külhoni állampolgároknak csak közel egyharmada regisztrált a választási irodánál, és a regisztrációs kérelmek száma erősen megcsappant a tavalyi magyarországi választások óta. Az elnök elmondta, annak a lehetővé tételét kezdeményezte, hogy levélben kereshessen meg valamennyi esküt tett állampolgárt, hogy kérje felvételét a választói névjegyzékbe, vagy ha ezt már megtette, akkor jelezze a neve vagy címe esetleges változását.
Krónika (Kolozsvár)
Több ezer, határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az érintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít. A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok. Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról.
A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális összegének 30 százaléka, jelenleg 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró békeszerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat – jelezte. Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nemcsak az országhatárokon belül.
Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára Tusványoson bejelentette: a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot nyert külhoniak külföldön születő gyermekei is napok alatt megkaphassák a magyar útlevelet. Amint az állampolgárság igénylésében segítséget nyújtó irodahálóz egyik vezetője jelezte, jelenleg 7–8 hónapba telik, amíg egy újszülött anyakönyve és útlevele eljut a szülőkhöz. Kontrát Károly ígérete szerint a probléma hamarosan meg fog oldódni.
Wetzel Tamás, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, 750 ezer kedvezményes honosítási kérelmet regisztráltak eddig, és mintegy 700 ezer kérvényező már le is tette az állampolgársági esküt. Azt is hozzátette, hogy a tavalyi magyarországi választások óta visszaesett a kérvényezők száma, és immár a magyar konzulátusok képviselőinek kell a kevésbé mobilis igénylőket megkeresniük. A helyettes államtitkár problémaként említette, hogy a határon túli magyar állampolgárok nem jelentik a magyar hatóságok számára is a születéseket, elhalálozásokat. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a külhoni állampolgároknak csak közel egyharmada regisztrált a választási irodánál, és a regisztrációs kérelmek száma erősen megcsappant a tavalyi magyarországi választások óta. Az elnök elmondta, annak a lehetővé tételét kezdeményezte, hogy levélben kereshessen meg valamennyi esküt tett állampolgárt, hogy kérje felvételét a választói névjegyzékbe, vagy ha ezt már megtette, akkor jelezze a neve vagy címe esetleges változását.
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 3.
Csak adatváltozás esetén kell válaszolni (Nemzeti Választási Iroda)
Az utóbbi időszakban számos olvasónk érdeklődött, mit is kell tennie, minekutána levelet kapott a magyarországi Nemzeti Választási Irodától (NVI). Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja érdeklődésünkre tömören így válaszolt: akinek nem változtak adatai, annak nem kell tennie semmit. A továbbiakban bő tájékoztatást nyújtott.
Az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező választópolgároknak, akik részt szeretnének venni a magyarországi parlamenti választásokon, kérniük kell felvételüket a választói névjegyzékbe. Ezt nevezik regisztrációnak. A tavalyi parlamenti választások előtt sokan megtették ezt. Az elmúlt időszakban minden, Magyarország határain kívül élő magyar választópolgár kapott levelet az NVI-től. A korábban regisztráltaktól megkérdezték, hogy történt-e változás az adataikban. Amennyiben igen, felkérik, hogy töltsék ki a mellékelt 41/42-es nyomtatványt, és juttassák el az irodának: feladható postán a mellékelt válaszborítékban, leadható a külképviseleten, illetve interneten is kitölthető. (A Demokrácia Központokhoz is lehet fordulni az ügyben.) Ha nem történt változás, akkor nem kell tenni semmit. Ha valaki szeretne változtatni azon, hogy hova kéri a szavazólapot – például korábban a főkonzulátusra kérte, ezentúl postán szeretné megkapni –, ezt is megteheti.
Levelet kaptak azok a magyar állampolgárok is, akik még nem regisztráltak. Felhívták figyelmüket, hogy élhetnek a regisztráció lehetőségével, ezt a mellékelt 31/32-es nyomtatvány kitöltésével és az NVI-hez való eljuttatásával tehetik meg. Tehát: regisztrálhatnak. Ha valaki nem emlékszik arra, hogy regisztrált vagy sem, célszerű ismételten kitöltenie a 31/32-es nyomtatványt, mintha újonnan regisztrálna – hívja fel a figyelmet a főkonzul. Továbbá, ha valaki biztosan emlékszik arra, hogy regisztrált, de bizonytalan a megadott adatok tekintetében (például abban, hogy hova kérte a szavazólapot), ajánlatos kitöltenie a 41/42-es nyomtatványt. A 17. életévüket betöltött állampolgárok is kaptak levelet, ugyanis a regisztrációs jog őket is megilleti, de szavazati jogukkal csak 18. életévük betöltése után élhetnek. Elhalálozás esetén kérik a hozzátartozókat, jelentsék azt az anyakönyvezés és a választói névjegyzékből való törlés érdekében. Névváltozás esetén (házasságkötés, válás) szintén szükséges annak anyakönyvezése. Ha ez megtörténik, a névjegyzékben is módosítják a nevet, tehát nem kell az NVI-nek külön adatváltozást bejelenteni. Az anyakönyvezés kötelező – hangsúlyozza a főkonzul. A regisztráció tíz évre érvényes. A változások és azok bejelentése bármikor megtehető, de legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig.
A regisztráció nem jelent kötelezettséget a választásokon való részvételre, ez egy állampolgári jog, melynek gyakorlásáról mindenki szabadon dönt.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az utóbbi időszakban számos olvasónk érdeklődött, mit is kell tennie, minekutána levelet kapott a magyarországi Nemzeti Választási Irodától (NVI). Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja érdeklődésünkre tömören így válaszolt: akinek nem változtak adatai, annak nem kell tennie semmit. A továbbiakban bő tájékoztatást nyújtott.
Az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező választópolgároknak, akik részt szeretnének venni a magyarországi parlamenti választásokon, kérniük kell felvételüket a választói névjegyzékbe. Ezt nevezik regisztrációnak. A tavalyi parlamenti választások előtt sokan megtették ezt. Az elmúlt időszakban minden, Magyarország határain kívül élő magyar választópolgár kapott levelet az NVI-től. A korábban regisztráltaktól megkérdezték, hogy történt-e változás az adataikban. Amennyiben igen, felkérik, hogy töltsék ki a mellékelt 41/42-es nyomtatványt, és juttassák el az irodának: feladható postán a mellékelt válaszborítékban, leadható a külképviseleten, illetve interneten is kitölthető. (A Demokrácia Központokhoz is lehet fordulni az ügyben.) Ha nem történt változás, akkor nem kell tenni semmit. Ha valaki szeretne változtatni azon, hogy hova kéri a szavazólapot – például korábban a főkonzulátusra kérte, ezentúl postán szeretné megkapni –, ezt is megteheti.
Levelet kaptak azok a magyar állampolgárok is, akik még nem regisztráltak. Felhívták figyelmüket, hogy élhetnek a regisztráció lehetőségével, ezt a mellékelt 31/32-es nyomtatvány kitöltésével és az NVI-hez való eljuttatásával tehetik meg. Tehát: regisztrálhatnak. Ha valaki nem emlékszik arra, hogy regisztrált vagy sem, célszerű ismételten kitöltenie a 31/32-es nyomtatványt, mintha újonnan regisztrálna – hívja fel a figyelmet a főkonzul. Továbbá, ha valaki biztosan emlékszik arra, hogy regisztrált, de bizonytalan a megadott adatok tekintetében (például abban, hogy hova kérte a szavazólapot), ajánlatos kitöltenie a 41/42-es nyomtatványt. A 17. életévüket betöltött állampolgárok is kaptak levelet, ugyanis a regisztrációs jog őket is megilleti, de szavazati jogukkal csak 18. életévük betöltése után élhetnek. Elhalálozás esetén kérik a hozzátartozókat, jelentsék azt az anyakönyvezés és a választói névjegyzékből való törlés érdekében. Névváltozás esetén (házasságkötés, válás) szintén szükséges annak anyakönyvezése. Ha ez megtörténik, a névjegyzékben is módosítják a nevet, tehát nem kell az NVI-nek külön adatváltozást bejelenteni. Az anyakönyvezés kötelező – hangsúlyozza a főkonzul. A regisztráció tíz évre érvényes. A változások és azok bejelentése bármikor megtehető, de legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig.
A regisztráció nem jelent kötelezettséget a választásokon való részvételre, ez egy állampolgári jog, melynek gyakorlásáról mindenki szabadon dönt.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 10.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza az EMNT
A bevándorlási kvóták ellen megfogalmazott tiltakozási ívek aláírási folyamatáról, a honosítás eredményeiről és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásának kezdeményezéséről számoltak be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői Marosvásárhelyen, az EMNT Klastrom utcai székházában.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács valamennyi irodájában alá lehet írni a kötelező bevándorlási kvóták elleni tiltakozó íveket. Sándor Krisztina elmondta – az eltelt három hét alatt már ötezer aláírást sikerült gyűjteniük. Az irodákon kívül a következő napokban utcákra, terekre is kimennek az EMNT önkéntesei, hogy aláírásokat gyűjtsenek. Az országos ügyvezető elnök a november 27. – december 7. közötti időszakban megnövekedett magyarellenes antidemokratikus és alkotmányt, valamint kisebbségi jogokat sértő akciókra is felhívta a figyelmet (a csíkkozmási községháza eltávolított felirata, a csíkmadarasi zászlóügy, a Bihar megyei törvényszék zászlóügyben hozott döntése, a Csibi Barna és a Kárpátia zenekar énekesével kapcsolatos vádaskodások, és a kézdivásárhelyi Beke István-ügy). Ezek ellen határozott és közös, az egész erdélyi magyarság képviseletét felvállaló szervezeteknek, pártoknak össze kell fogniuk – hangsúlyozta.
Tiboldi László alelnök a honosítási eljárás eddigi eredményeiről számolt be. A 2011 óta tartó, 31 irodában zajló eljárás során több mint 231 ezer személynek segítettek a honosítási eljárásban, az utóbbi egy év alatt több mint 28 ezer személynek az anyakönyvi iratok beszerzésében, a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött kérdőívek kitöltésében – az esetleg változott személyi adatok kiigazításában – is segédkeznek. Nagy könnyebbséget jelent, hogy a nagyobb irodákban konzuli napot tartanak, így már nem kell az igénylőknek Csíkszeredába vagy Kolozsvárra utazniuk.
Sándor Krisztina szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza a tanács, december 10-i dátummal levelet küldött Kelemen Hunornak és Bíró Zsoltnak, azt remélve, hogy még az idén sikerül egy asztal mellé ültetni a magyar pártok vezetőit a soron kívüli kérdések megbeszélésére.
Cseh Gábor elmondta – nyílt levelet szándékoznak küldeni Kelemen Hunornak a marosvásárhelyieket sértő kijelentése ügyében. Elmondta: Marosvásárhely nem a bársonyszékek alkujának tárgya kell hogy legyen. És ne Bukarestből vagy Kolozsvárról mondják meg, hogy mi a jó nekünk. „Ebben a levélben felkérjük Kelemen Hunor országos RMDSZ elnököt, hogy kérjen bocsánatot a marosvásárhelyiektől, s amennyiben ezt nem teszi meg, nemkívánatos személynek nyilvánítja az EMNT Marosvásárhelyen” – jelentette ki Cseh Gábor. „Mi szeretjük a lecsót, még akkor is, ha Kelemen Hunor nem kedveli” – zárta a tárgyban tett felszólalását az EMNT alelnöke.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro
A bevándorlási kvóták ellen megfogalmazott tiltakozási ívek aláírási folyamatáról, a honosítás eredményeiről és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásának kezdeményezéséről számoltak be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői Marosvásárhelyen, az EMNT Klastrom utcai székházában.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács valamennyi irodájában alá lehet írni a kötelező bevándorlási kvóták elleni tiltakozó íveket. Sándor Krisztina elmondta – az eltelt három hét alatt már ötezer aláírást sikerült gyűjteniük. Az irodákon kívül a következő napokban utcákra, terekre is kimennek az EMNT önkéntesei, hogy aláírásokat gyűjtsenek. Az országos ügyvezető elnök a november 27. – december 7. közötti időszakban megnövekedett magyarellenes antidemokratikus és alkotmányt, valamint kisebbségi jogokat sértő akciókra is felhívta a figyelmet (a csíkkozmási községháza eltávolított felirata, a csíkmadarasi zászlóügy, a Bihar megyei törvényszék zászlóügyben hozott döntése, a Csibi Barna és a Kárpátia zenekar énekesével kapcsolatos vádaskodások, és a kézdivásárhelyi Beke István-ügy). Ezek ellen határozott és közös, az egész erdélyi magyarság képviseletét felvállaló szervezeteknek, pártoknak össze kell fogniuk – hangsúlyozta.
Tiboldi László alelnök a honosítási eljárás eddigi eredményeiről számolt be. A 2011 óta tartó, 31 irodában zajló eljárás során több mint 231 ezer személynek segítettek a honosítási eljárásban, az utóbbi egy év alatt több mint 28 ezer személynek az anyakönyvi iratok beszerzésében, a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött kérdőívek kitöltésében – az esetleg változott személyi adatok kiigazításában – is segédkeznek. Nagy könnyebbséget jelent, hogy a nagyobb irodákban konzuli napot tartanak, így már nem kell az igénylőknek Csíkszeredába vagy Kolozsvárra utazniuk.
Sándor Krisztina szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza a tanács, december 10-i dátummal levelet küldött Kelemen Hunornak és Bíró Zsoltnak, azt remélve, hogy még az idén sikerül egy asztal mellé ültetni a magyar pártok vezetőit a soron kívüli kérdések megbeszélésére.
Cseh Gábor elmondta – nyílt levelet szándékoznak küldeni Kelemen Hunornak a marosvásárhelyieket sértő kijelentése ügyében. Elmondta: Marosvásárhely nem a bársonyszékek alkujának tárgya kell hogy legyen. És ne Bukarestből vagy Kolozsvárról mondják meg, hogy mi a jó nekünk. „Ebben a levélben felkérjük Kelemen Hunor országos RMDSZ elnököt, hogy kérjen bocsánatot a marosvásárhelyiektől, s amennyiben ezt nem teszi meg, nemkívánatos személynek nyilvánítja az EMNT Marosvásárhelyen” – jelentette ki Cseh Gábor. „Mi szeretjük a lecsót, még akkor is, ha Kelemen Hunor nem kedveli” – zárta a tárgyban tett felszólalását az EMNT alelnöke.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro
2016. június 28.
Több mint százezer erdélyi szavazna a kvótareferendumon
Több mint negyedmillió külhoni magyar állampolgár – köztük több mint százezer romániai magyar – is szavazhat majd a betelepítési kvóta ellen kezdeményezett magyarországi népszavazáson.
A Magyar Hírlap keddi számában arról ír, hogy az európai uniós betelepítési kvóta elleni népszavazás lesz az első olyan országos referendum, amelyen a megváltozott szabályok értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok is szavazhatnak. A külhoniak, ahogy az országgyűlési választáson is, levélben adhatják le szavazatukat.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a több mint nyolcmillió magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár mellett 258 052 ilyen választópolgár van a névjegyzékben regisztrálva. A névjegyzékben szereplők közül a romániai magyarok vannak a legtöbben, több mint 113 ezren, őket a szerbiai magyarok követik.
„De akár Amerikai Szamoáról, Indonéziából, Dominikáról, Paraguayból vagy Nepálból is befuthat egy-egy szavazat, ugyanis vannak, akik ezekből az országokból regisztráltak" – olvasható a napilap cikkében. Rajtuk kívül több mint százezren vannak azok, akik a lakcím megadása nélkül, e-mailen kértek értesítést vagy a kettős állampolgárságot tiltó országokban élnek.
Áder János köztársasági elnök még nem döntött a referendum időpontjáról, de ez akár már a napokban megtörténhet. A törvény szerint az államfőnek a referendumot elrendelő parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő tizenöt napon belül kell megjelölnie, hogy melyik napon legyen a szavazás, úgy, hogy az a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap között legyen. A Magyar Hírlap szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején tarthatják meg a népszavazást, valamelyik vasárnapon.
kronika.ro
Több mint negyedmillió külhoni magyar állampolgár – köztük több mint százezer romániai magyar – is szavazhat majd a betelepítési kvóta ellen kezdeményezett magyarországi népszavazáson.
A Magyar Hírlap keddi számában arról ír, hogy az európai uniós betelepítési kvóta elleni népszavazás lesz az első olyan országos referendum, amelyen a megváltozott szabályok értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok is szavazhatnak. A külhoniak, ahogy az országgyűlési választáson is, levélben adhatják le szavazatukat.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a több mint nyolcmillió magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár mellett 258 052 ilyen választópolgár van a névjegyzékben regisztrálva. A névjegyzékben szereplők közül a romániai magyarok vannak a legtöbben, több mint 113 ezren, őket a szerbiai magyarok követik.
„De akár Amerikai Szamoáról, Indonéziából, Dominikáról, Paraguayból vagy Nepálból is befuthat egy-egy szavazat, ugyanis vannak, akik ezekből az országokból regisztráltak" – olvasható a napilap cikkében. Rajtuk kívül több mint százezren vannak azok, akik a lakcím megadása nélkül, e-mailen kértek értesítést vagy a kettős állampolgárságot tiltó országokban élnek.
Áder János köztársasági elnök még nem döntött a referendum időpontjáról, de ez akár már a napokban megtörténhet. A törvény szerint az államfőnek a referendumot elrendelő parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő tizenöt napon belül kell megjelölnie, hogy melyik napon legyen a szavazás, úgy, hogy az a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap között legyen. A Magyar Hírlap szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején tarthatják meg a népszavazást, valamelyik vasárnapon.
kronika.ro
2016. július 20.
Kvótareferendum: a külhoni szavazókat tájékoztatták Kolozsváron
Október másodikán szavaznak Magyarországon a menekültek kvóta szerinti szétosztásáról az EU tagállamaiban. A külhoni magyarok szavazási lehetőségeiről Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke tájékoztatott szerdán Kolozsváron.
Magyarországon a héten helyezik el a szavazáshoz szükséges információkat tartalmazó óriásplakátokat, a külhoni magyarokat pedig – a plakátok hiányában – a sajtón keresztül igyekeznek tájékoztatni, mondta Pálffy. A 2013-ban már regisztrált külhoni magyaroknak emlékeztető levelet küldenek a lehetőségről.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a levélcsomagokat „nem osztogatják mindenkinek, kivétel nélkül”, ahogyan azt egyes vádakban megfogalmazták, hiszen ezeket csak személyesen lehet majd átvenni. Magyarországi útlevéllel vagy magyarországi lakcímkártyával és fényképes igazolvánnyal kell a szavazópolgárnak igazolnia a kilétét, meghatalmazott személy sem veheti át a levélcsomagot – tette hozzá.
Aki nem a megjelölt címen, hanem másik nagykövetségen vagy konzulátuson, esetleg magyarországi településen venné át a levélcsomagot, vagy postai kézbesítést kérelmez, módosíthatja a regisztrációját a valasztas.hu honlapon vagy postai úton. Ha változás történt valaki személyes adataiban, akkor a fent említett honlapon vagy a külképviseleteken átvehető formanyomtatványokban jeleznie kell. A haláleseteket nem tudják átvezetni, így kérik a választópolgárokat, hogy jelezzék az elhunyt személyeket.
A népszavazáson feltett kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A választást megelőző 15 napban minden magyar külképviseleten lehet majd szavazni, a választási irodához majd ezt követően szállítják el a leveleket. A választást megelőző szombat éjfélig be kell érkeznie a szavazatot tartalmazó levélnek. A külképviseleten még vasárnap, azaz másodikán is lehet szavazni. Aki még nem regisztrált, a választást megelőző 15 napban kérvényezheti a szavazáshoz való jogát – de ajánlott, hogy ne az utolsó napra hagyják a kérelem benyújtását.
2014-ben 198 ezer levélcsomagot küldtek ki, 158 ezer érkezett vissza, és abból 128 ezer volt érvényes – emlékeztetett Pállfy Ilona. A jelenleg regisztráltak száma 295 ezer, a magyarországi választópolgárok száma 8 millió 250 ezer, fontos tehát, hogy a határon túli magyarok fele érvényes szavazatot adjon le – hangsúlyozta, hiszen összesítve a szavazópolgárok legalább eggyel több mint a felének kell érvényes szavazatot leadnia, hogy figyelembe vehessék a népszavazás eredményét.
K. M. A.
maszol.ro
Október másodikán szavaznak Magyarországon a menekültek kvóta szerinti szétosztásáról az EU tagállamaiban. A külhoni magyarok szavazási lehetőségeiről Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke tájékoztatott szerdán Kolozsváron.
Magyarországon a héten helyezik el a szavazáshoz szükséges információkat tartalmazó óriásplakátokat, a külhoni magyarokat pedig – a plakátok hiányában – a sajtón keresztül igyekeznek tájékoztatni, mondta Pálffy. A 2013-ban már regisztrált külhoni magyaroknak emlékeztető levelet küldenek a lehetőségről.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta, a levélcsomagokat „nem osztogatják mindenkinek, kivétel nélkül”, ahogyan azt egyes vádakban megfogalmazták, hiszen ezeket csak személyesen lehet majd átvenni. Magyarországi útlevéllel vagy magyarországi lakcímkártyával és fényképes igazolvánnyal kell a szavazópolgárnak igazolnia a kilétét, meghatalmazott személy sem veheti át a levélcsomagot – tette hozzá.
Aki nem a megjelölt címen, hanem másik nagykövetségen vagy konzulátuson, esetleg magyarországi településen venné át a levélcsomagot, vagy postai kézbesítést kérelmez, módosíthatja a regisztrációját a valasztas.hu honlapon vagy postai úton. Ha változás történt valaki személyes adataiban, akkor a fent említett honlapon vagy a külképviseleteken átvehető formanyomtatványokban jeleznie kell. A haláleseteket nem tudják átvezetni, így kérik a választópolgárokat, hogy jelezzék az elhunyt személyeket.
A népszavazáson feltett kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A választást megelőző 15 napban minden magyar külképviseleten lehet majd szavazni, a választási irodához majd ezt követően szállítják el a leveleket. A választást megelőző szombat éjfélig be kell érkeznie a szavazatot tartalmazó levélnek. A külképviseleten még vasárnap, azaz másodikán is lehet szavazni. Aki még nem regisztrált, a választást megelőző 15 napban kérvényezheti a szavazáshoz való jogát – de ajánlott, hogy ne az utolsó napra hagyják a kérelem benyújtását.
2014-ben 198 ezer levélcsomagot küldtek ki, 158 ezer érkezett vissza, és abból 128 ezer volt érvényes – emlékeztetett Pállfy Ilona. A jelenleg regisztráltak száma 295 ezer, a magyarországi választópolgárok száma 8 millió 250 ezer, fontos tehát, hogy a határon túli magyarok fele érvényes szavazatot adjon le – hangsúlyozta, hiszen összesítve a szavazópolgárok legalább eggyel több mint a felének kell érvényes szavazatot leadnia, hogy figyelembe vehessék a népszavazás eredményét.
K. M. A.
maszol.ro
2016. július 21.
Határon túli tájékoztatás a kvótareferendumról
A magyarországi október 2-i kvótareferendumon való részvételről, a szavazás mikéntjéről tájékoztatta a sajtót tegnap Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, aki ezt megelőzően Ungváron járt, majd következő állomása a Csíkszeredai konzulátus lesz. Elmondta: Magyarországon a napokban helyezték ki a népszavazásról szóló tudnivalókat tartalmazó óriásplakátokat, de mivel az anyaország határain túl erre nincs lehetőség, ezért választották a személyes tájékoztatást.
Mostani körútját az is indokolja, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon nagyszámú, az anyaország határain kívül élő állampolgár élt szavazati jogával, de elég sokan érvénytelenül szavaztak. Ez most megkérdőjelezheti a referendum érvényességét, megfelelő tájékoztatással azonban kivédhető.
Szabadság (Kolozsvár)
A magyarországi október 2-i kvótareferendumon való részvételről, a szavazás mikéntjéről tájékoztatta a sajtót tegnap Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, aki ezt megelőzően Ungváron járt, majd következő állomása a Csíkszeredai konzulátus lesz. Elmondta: Magyarországon a napokban helyezték ki a népszavazásról szóló tudnivalókat tartalmazó óriásplakátokat, de mivel az anyaország határain túl erre nincs lehetőség, ezért választották a személyes tájékoztatást.
Mostani körútját az is indokolja, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon nagyszámú, az anyaország határain kívül élő állampolgár élt szavazati jogával, de elég sokan érvénytelenül szavaztak. Ez most megkérdőjelezheti a referendum érvényességét, megfelelő tájékoztatással azonban kivédhető.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 30.
Csökkent Románia lakossága
A hazai lakosság év elején 19,76 milliós lélekszámú volt, ami 110 700-zal mAradt el a 2015 januárjában mérttől. A csökkenés elsődleges oka a negatív természetes szaporulat (-75 655 ember) – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A népesség elöregedése fokozódott, az idős – 65 év fölötti – és a fiatal – 14 éven aluli – lakosság között csaknem 400 ezres a különbség (3,43 millió, illetve 3,05 millió fő). A nemzetközi, ideiglenes, hosszú távú migráció aránya ugyanakkor negatív volt: csaknem 58 ezerrel több román állampolgár vándorolt ki, mint ahány bevándorlót fogadott az ország. 2016. január elsején 10,63 millióan laktak a városokban, ami 0,6 százalékos csökkenést jelent.(Mediafax)
INKÁBB NAGYKÖVET, MINT MINISZTERELNÖK. George Maiort nem érdekli a miniszterelnöki tisztség, Románia washingtoni nagykövete ezt elmondta Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének is, aki azzal az ajánlattal kereste meg a diplomatát, hogy legyen a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt kormányfő-jelöltje. „Örömmel képviselem Romániát az Egyesült Államokban nagykövetként és nem áll szándékomban irányt váltani” – fogalmazott George Maior. Hozzátette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójaként is megőrizte politikai függetlenségét, de egyeseknek érdeke, hogy az ő nevét időről időre bevessék, mint potenciális kormányfőjelölt. (Maszol) KEVESEN REGISZTRÁLNAK. Erdélyből 114 ezren regisztráltak eddig a kvótanépszavazásra. Másfél hónappal a betelepítési kvótáról szóló magyarországi népszavazás előtt hetente átlagosan ezren kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékbe - írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Választási Iroda adataira hivatkozva. Augusztus elején 261 ezren szerepeltek a névjegyzékben, ami csaknem 264 ezerre nőtt három hét alatt. Közülük több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak. Regisztrálni szeptember 17-ig lehet, tehát néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám. Az október 2-i népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele, azaz mintegy 4,1 millió ember érvényesen szavaz. Az eredményt a külhoni magyarok is befolyásolhatják, de ahhoz képest keveseket érdekel, hogy jelenleg 800 ezernél többen rendelkeznek magyar állampolgársággal, és ebből 700 ezren választókorúak. (Maszol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A hazai lakosság év elején 19,76 milliós lélekszámú volt, ami 110 700-zal mAradt el a 2015 januárjában mérttől. A csökkenés elsődleges oka a negatív természetes szaporulat (-75 655 ember) – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A népesség elöregedése fokozódott, az idős – 65 év fölötti – és a fiatal – 14 éven aluli – lakosság között csaknem 400 ezres a különbség (3,43 millió, illetve 3,05 millió fő). A nemzetközi, ideiglenes, hosszú távú migráció aránya ugyanakkor negatív volt: csaknem 58 ezerrel több román állampolgár vándorolt ki, mint ahány bevándorlót fogadott az ország. 2016. január elsején 10,63 millióan laktak a városokban, ami 0,6 százalékos csökkenést jelent.(Mediafax)
INKÁBB NAGYKÖVET, MINT MINISZTERELNÖK. George Maiort nem érdekli a miniszterelnöki tisztség, Románia washingtoni nagykövete ezt elmondta Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének is, aki azzal az ajánlattal kereste meg a diplomatát, hogy legyen a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt kormányfő-jelöltje. „Örömmel képviselem Romániát az Egyesült Államokban nagykövetként és nem áll szándékomban irányt váltani” – fogalmazott George Maior. Hozzátette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójaként is megőrizte politikai függetlenségét, de egyeseknek érdeke, hogy az ő nevét időről időre bevessék, mint potenciális kormányfőjelölt. (Maszol) KEVESEN REGISZTRÁLNAK. Erdélyből 114 ezren regisztráltak eddig a kvótanépszavazásra. Másfél hónappal a betelepítési kvótáról szóló magyarországi népszavazás előtt hetente átlagosan ezren kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékbe - írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Választási Iroda adataira hivatkozva. Augusztus elején 261 ezren szerepeltek a névjegyzékben, ami csaknem 264 ezerre nőtt három hét alatt. Közülük több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak. Regisztrálni szeptember 17-ig lehet, tehát néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám. Az október 2-i népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele, azaz mintegy 4,1 millió ember érvényesen szavaz. Az eredményt a külhoni magyarok is befolyásolhatják, de ahhoz képest keveseket érdekel, hogy jelenleg 800 ezernél többen rendelkeznek magyar állampolgársággal, és ebből 700 ezren választókorúak. (Maszol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. szeptember 7.
EMNT: ne bízzák a román postára a levélszavazatokat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arra biztatja a romániai magyar állampolgárokat, hogy a kvótareferendumon leadandó levélszavazataikat ne bízzák a román postára – közölték a tanács vezetői szerdai Kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szavazással kapcsolatos politikai üzenetet Tőkés László elnök közvetítette még augusztusban. Az EMNT most azon dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar szavazzon, érvényes szavazatot adjon le, és szavazata október másodikáig eljusson a Nemzeti Választási Irodához.
Hozzátette, az EMNT irodáiban szeptember 17-ig a választói névjegyzékbe való felvételben nyújtanak segítséget, később pedig abban, hogy a szavazók helyesen töltsék ki az azonosító űrlapokat. A legfontosabbnak azonban azt a segítséget említette, amelyet az EMNT a levélszavazatok összegyűjtésében és a főkonzulátusokra történő eljuttatásában nyújt.
Sándor Krisztina elmondta: arra biztatják az erdélyi magyar szavazókat, hogy levélszavazataikat adják át az EMNT helyi kapcsolattartó emberének, aki eljuttatja ezeket a tanács irodájába, onnan pedig Magyarország Kolozsvári és Csíkszeredai főkonzulátusára viszik a szavazatokat. Hozzátette, hogy a szavazatok begyűjtésével kapcsolatos helyi információkat egy hamarosan induló tájékoztatási kampány során közlik.
Hupka Félix, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke elmondta, az elkövetkező hetekben meghosszabbított programmal működnek az EMNT irodái, hogy a szavazással kapcsolatos bármilyen kérdésben segíteni tudjanak.
Tiboldi László, az EMNT Székelyföldi régióelnöke az azonosító nyilatkozatok helyes kitöltésének a fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a személyi adatoknak éppen abban a formában kell bekerülniük az azonosító nyilatkozatba, ahogy a magyarországi okmányokban szerepelnek. Ha eltérés van, a szavazat érvénytelen lesz.
Az EMNT vezetői elmondták: az erdélyi szavazók már az elkövetkező napokban megkaphatják a levélszavazataikat. Hozzátették: becslésük szerint a választói névjegyzékbe felvett 265 ezer határon túli magyar állampolgár kétharmada él Erdélyben.
Részvételre biztat az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács minden erdélyi magyart arra buzdít, hogy regisztráljon és vegyen részt a kvótareferendumon – mondta Szilágyi Zsolt pártelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. A párt arra szólítja fel az erdélyi magyarokat, hogy ne mAradjanak közömbösek, hiszen a betelepítési kvóta nemcsak Magyarország, de az egész nemzet ügye is - mondta. Arra buzdítják az embereket, hogy „szavazzanak a kvóták ellen”. „Mi, erdélyi magyarok nagyon jól ismerjük, milyen az, amikor ránk telepítenek valakiket” – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt kiemelte: a migránsválság kezelésére román-magyar közös stratégiára is szükség lenne.
MTI |
Székelyhon.ro
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) arra biztatja a romániai magyar állampolgárokat, hogy a kvótareferendumon leadandó levélszavazataikat ne bízzák a román postára – közölték a tanács vezetői szerdai Kolozsvári sajtótájékoztatójukon.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy a szavazással kapcsolatos politikai üzenetet Tőkés László elnök közvetítette még augusztusban. Az EMNT most azon dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar szavazzon, érvényes szavazatot adjon le, és szavazata október másodikáig eljusson a Nemzeti Választási Irodához.
Hozzátette, az EMNT irodáiban szeptember 17-ig a választói névjegyzékbe való felvételben nyújtanak segítséget, később pedig abban, hogy a szavazók helyesen töltsék ki az azonosító űrlapokat. A legfontosabbnak azonban azt a segítséget említette, amelyet az EMNT a levélszavazatok összegyűjtésében és a főkonzulátusokra történő eljuttatásában nyújt.
Sándor Krisztina elmondta: arra biztatják az erdélyi magyar szavazókat, hogy levélszavazataikat adják át az EMNT helyi kapcsolattartó emberének, aki eljuttatja ezeket a tanács irodájába, onnan pedig Magyarország Kolozsvári és Csíkszeredai főkonzulátusára viszik a szavazatokat. Hozzátette, hogy a szavazatok begyűjtésével kapcsolatos helyi információkat egy hamarosan induló tájékoztatási kampány során közlik.
Hupka Félix, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke elmondta, az elkövetkező hetekben meghosszabbított programmal működnek az EMNT irodái, hogy a szavazással kapcsolatos bármilyen kérdésben segíteni tudjanak.
Tiboldi László, az EMNT Székelyföldi régióelnöke az azonosító nyilatkozatok helyes kitöltésének a fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a személyi adatoknak éppen abban a formában kell bekerülniük az azonosító nyilatkozatba, ahogy a magyarországi okmányokban szerepelnek. Ha eltérés van, a szavazat érvénytelen lesz.
Az EMNT vezetői elmondták: az erdélyi szavazók már az elkövetkező napokban megkaphatják a levélszavazataikat. Hozzátették: becslésük szerint a választói névjegyzékbe felvett 265 ezer határon túli magyar állampolgár kétharmada él Erdélyben.
Részvételre biztat az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács minden erdélyi magyart arra buzdít, hogy regisztráljon és vegyen részt a kvótareferendumon – mondta Szilágyi Zsolt pártelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. A párt arra szólítja fel az erdélyi magyarokat, hogy ne mAradjanak közömbösek, hiszen a betelepítési kvóta nemcsak Magyarország, de az egész nemzet ügye is - mondta. Arra buzdítják az embereket, hogy „szavazzanak a kvóták ellen”. „Mi, erdélyi magyarok nagyon jól ismerjük, milyen az, amikor ránk telepítenek valakiket” – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt kiemelte: a migránsválság kezelésére román-magyar közös stratégiára is szükség lenne.
MTI |
Székelyhon.ro
2016. szeptember 19.
Mától lehet leadni a szavazatokat
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok mától adhatják le levélszavazataikat a külképviseleteken. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnap reggeli adatai szerint 274 572-en kérték a voksoláshoz szükséges névjegyzékbe vételüket.
Azok a levélben szavazók, akik személyesen kívánták átvenni szavazási levélcsomagjukat, mától tehetik ezt meg az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, továbbá a kijelölt 22 egyéb településen, valamint a Kárpát-medenceében kijelölt 12 külképviseleten (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Eszék, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Lendva, Pozsony, Szabadka, Ungvár).
A levélcsomagokat munkanapokon lehet átvenni, legkésőbb szeptember 30-án. Az NVI nyilvántartása szerint a legtöbben Csíkszeredán akarják átvenni szavazási levélcsomagjukat. A válaszboríték leadható bármely külképviseleten szeptember 19-étől munkanapokon, általában 9-16 óra között. Csíkszeredában 6 és 22 óra között, (szeptember 30-án 6 és 24 óra között) várják, Kolozsváron munkanapokon 9 és 19 óra között fogadják a levélszavazatokat.
Szabadság (Kolozsvár)
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok mától adhatják le levélszavazataikat a külképviseleteken. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnap reggeli adatai szerint 274 572-en kérték a voksoláshoz szükséges névjegyzékbe vételüket.
Azok a levélben szavazók, akik személyesen kívánták átvenni szavazási levélcsomagjukat, mától tehetik ezt meg az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, továbbá a kijelölt 22 egyéb településen, valamint a Kárpát-medenceében kijelölt 12 külképviseleten (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Eszék, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Lendva, Pozsony, Szabadka, Ungvár).
A levélcsomagokat munkanapokon lehet átvenni, legkésőbb szeptember 30-án. Az NVI nyilvántartása szerint a legtöbben Csíkszeredán akarják átvenni szavazási levélcsomagjukat. A válaszboríték leadható bármely külképviseleten szeptember 19-étől munkanapokon, általában 9-16 óra között. Csíkszeredában 6 és 22 óra között, (szeptember 30-án 6 és 24 óra között) várják, Kolozsváron munkanapokon 9 és 19 óra között fogadják a levélszavazatokat.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. szeptember 30.
Erdélyi a legtöbb levélszavazat – tévedés az „anyja neve” miatt
Több mint ötvenezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel péntekig a Nemzeti Választási Iroda (NVI), a szavazási iratok többsége Romániából érkezett, illetve mintegy 17 százaléka érvénytelen volt – derül ki az NVI internetes oldalának friss adataiból.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az októberi népszavazáson, és az NVI-hez már egy hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok. A választási iroda hétfőn kezdte meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. A pénteki adatok szerint 52 597 szavazási iratot ellenőrzött, ezek közül 43 724 (83,13 százalék) érvényes.
Az NVI-nek az MTI által ismertetett adataiból az is kiderül, hogy az érvényes szavazási iratok túlnyomó többsége (21 167) romániai értesítési címről érkezett vissza, a második legtöbb pedig Szerbiából (5711). Németországi értesítési címről 974, az Amerikai Egyesült Államokban regisztrált értesítési címről 327, kanadai értesítési címről 323, svájciról 276 érvényes szavazási irat érkezett vissza. A www.valasztas.hu-ról az is kiderül, hogy péntek reggelig 56 679 szavazási iratot juttattak vissza postán az NVI-hez és további 22 216-ot a külképviseleteken adtak le. A levélben szavazásra csaknem 274 ezer választópolgár jogosult.
Korábban az NVI az MTI érdeklődésére közölte, az ellenőrzött szavazási iratok érvénytelensége többnyire abból adódik, hogy a választópolgár nem vagy nem a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően adta meg az anyja nevét. A Magyar Nemzet pénteki cikke is arról számol be: elsősorban az „anyja neve” rovatnál hibázhattak a határon túli magyarok, miközben ugyanis Magyarországon ilyenkor a leánykori nevet kell minden esetben feltüntetni, ez sok országban nem bevett gyakorlat. (Romániában is az a gyakorlat, hogy az anyja nevénél az „aktuális” nevet kell beírni, tehát ha az édesanya férjezett, akkor azt).
A választási iroda az ellenőrzés során azt vizsgálja, le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva. Az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok alapján azt is ellenőrzik, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben és nem küldött-e vissza több szavazási iratot. Ha az iratcsomag minden eleme formailag és tartalmilag is megfelel a törvényi előírásoknak, akkor külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd szkennelik be a szavazatokat.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Krónika (Kolozsvár)
Több mint ötvenezer levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel péntekig a Nemzeti Választási Iroda (NVI), a szavazási iratok többsége Romániából érkezett, illetve mintegy 17 százaléka érvénytelen volt – derül ki az NVI internetes oldalának friss adataiból.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az októberi népszavazáson, és az NVI-hez már egy hete folyamatosan érkeznek a levélszavazatok. A választási iroda hétfőn kezdte meg a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. A pénteki adatok szerint 52 597 szavazási iratot ellenőrzött, ezek közül 43 724 (83,13 százalék) érvényes.
Az NVI-nek az MTI által ismertetett adataiból az is kiderül, hogy az érvényes szavazási iratok túlnyomó többsége (21 167) romániai értesítési címről érkezett vissza, a második legtöbb pedig Szerbiából (5711). Németországi értesítési címről 974, az Amerikai Egyesült Államokban regisztrált értesítési címről 327, kanadai értesítési címről 323, svájciról 276 érvényes szavazási irat érkezett vissza. A www.valasztas.hu-ról az is kiderül, hogy péntek reggelig 56 679 szavazási iratot juttattak vissza postán az NVI-hez és további 22 216-ot a külképviseleteken adtak le. A levélben szavazásra csaknem 274 ezer választópolgár jogosult.
Korábban az NVI az MTI érdeklődésére közölte, az ellenőrzött szavazási iratok érvénytelensége többnyire abból adódik, hogy a választópolgár nem vagy nem a nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően adta meg az anyja nevét. A Magyar Nemzet pénteki cikke is arról számol be: elsősorban az „anyja neve” rovatnál hibázhattak a határon túli magyarok, miközben ugyanis Magyarországon ilyenkor a leánykori nevet kell minden esetben feltüntetni, ez sok országban nem bevett gyakorlat. (Romániában is az a gyakorlat, hogy az anyja nevénél az „aktuális” nevet kell beírni, tehát ha az édesanya férjezett, akkor azt).
A választási iroda az ellenőrzés során azt vizsgálja, le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva. Az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok alapján azt is ellenőrzik, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben és nem küldött-e vissza több szavazási iratot. Ha az iratcsomag minden eleme formailag és tartalmilag is megfelel a törvényi előírásoknak, akkor külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékokat, és ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd szkennelik be a szavazatokat.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Krónika (Kolozsvár)
2016. október 7.
Kvótanépszavazás: mérleget vont az EMNT
Erdélyből összesen több mint 55 ezer érvényes levélszavazatt küldtek be az október 2-ai kvótanépszavazásra regisztrált magyar állampolgárok, ezeknek mintegy kétharmadát az Erdélyi Nemzeti Tanács gyűjtötte be és adta le a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátuson – közölte Tiboldi László, az EMNT alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Mint részletezte, szám szerint 38 566 levélszavazatot gyűjtött össze az EMNT. Hozzáfűzte: a Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok szerint a világ minden tájáról összesen mintegy 154 ezer levélszavazat érkezett be, a Romániában leadott érvényes szavazatok száma pedig meghaladja az 55 ezret.
Péter Kata, a kvótanépszavazás partiumi és közép-erdélyi lebonyolításáért felelős EMNT-megbízott arról számolt be, hogy a két régióból származó 11 618 levélszavazatot összesen 115 településről gyűjtötték be, míg a Székelyföldön 166 településről vették át a szavazatokat az EMNT és a Néppárt munkatársai és önkéntesei. A demokrácia-központok összesítése szerint Székelyföldön 26 948, Közép-Erdélyben 3 161, a Partiumban 8 457 levélszavazatot gyűjtöttek be. A legtöbb voksot Székelyudvarhelyen adták le (8 552), majd Marosvásárhely (7 517), Sepsiszentgyörgy (4 884), Nagyvárad (4 182) és Szatmárnémeti (2 367) következett.
Tiboldi László elmondta: a határon túli szavazatok mintegy 15 százaléka bizonyult érvénytelennek, de a Magyarországon tudatosan érvénytelenül voksolókkal ellentétben ez az azonosító nyilatkozatok kitöltésekor elkövetett formai hibáknak tudható be. Hozzátette: a korábbi levélszavazás tapasztalatai szerint a legtöbb hiba a szavazó anyja nevének a beírásánál történik. A magyar okmányok ugyanis az anya leánykori nevét kérik, a román közigazgatás viszont a gyerek születésekor bejegyzett nevet tartja számon. Hozzáfűzte: javasolni fogják az NVI-nek, hogy egyszerűsítsék le a külhoni magyarok azonosításához szükséges formanyomtatványt. Példaként a Moldovai Köztársaság-beli román kettős állampolgárokat említette, akiktől lényegesen kevesebb adatott kér a román állam az azonosításukhoz.
Tiboldi László emlékeztetett: az EMNT által működtetett irodahálózat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önkénteseivel közösen nyújtott segítséget az erdélyi magyaroknak a népszavazáson való részvételhez. Egyrészt abban segítettek, hogy a szavazók helyesen töltsék ki a levélszavazatot érvényesítő nyilatkozatot, másrészt pedig összegyűjtötték, és elvitték Magyarország kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátusára a levélszavazatokat. Újságírói kérdésre ugyanakkor úgy nyilatkozott: a többi civil szervezet munkája kívánnivalót hagyott maga után, ezek ugyanis csak a kommunikációs kampányból vették ki a részüket.
Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)
Erdélyből összesen több mint 55 ezer érvényes levélszavazatt küldtek be az október 2-ai kvótanépszavazásra regisztrált magyar állampolgárok, ezeknek mintegy kétharmadát az Erdélyi Nemzeti Tanács gyűjtötte be és adta le a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátuson – közölte Tiboldi László, az EMNT alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Mint részletezte, szám szerint 38 566 levélszavazatot gyűjtött össze az EMNT. Hozzáfűzte: a Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok szerint a világ minden tájáról összesen mintegy 154 ezer levélszavazat érkezett be, a Romániában leadott érvényes szavazatok száma pedig meghaladja az 55 ezret.
Péter Kata, a kvótanépszavazás partiumi és közép-erdélyi lebonyolításáért felelős EMNT-megbízott arról számolt be, hogy a két régióból származó 11 618 levélszavazatot összesen 115 településről gyűjtötték be, míg a Székelyföldön 166 településről vették át a szavazatokat az EMNT és a Néppárt munkatársai és önkéntesei. A demokrácia-központok összesítése szerint Székelyföldön 26 948, Közép-Erdélyben 3 161, a Partiumban 8 457 levélszavazatot gyűjtöttek be. A legtöbb voksot Székelyudvarhelyen adták le (8 552), majd Marosvásárhely (7 517), Sepsiszentgyörgy (4 884), Nagyvárad (4 182) és Szatmárnémeti (2 367) következett.
Tiboldi László elmondta: a határon túli szavazatok mintegy 15 százaléka bizonyult érvénytelennek, de a Magyarországon tudatosan érvénytelenül voksolókkal ellentétben ez az azonosító nyilatkozatok kitöltésekor elkövetett formai hibáknak tudható be. Hozzátette: a korábbi levélszavazás tapasztalatai szerint a legtöbb hiba a szavazó anyja nevének a beírásánál történik. A magyar okmányok ugyanis az anya leánykori nevét kérik, a román közigazgatás viszont a gyerek születésekor bejegyzett nevet tartja számon. Hozzáfűzte: javasolni fogják az NVI-nek, hogy egyszerűsítsék le a külhoni magyarok azonosításához szükséges formanyomtatványt. Példaként a Moldovai Köztársaság-beli román kettős állampolgárokat említette, akiktől lényegesen kevesebb adatott kér a román állam az azonosításukhoz.
Tiboldi László emlékeztetett: az EMNT által működtetett irodahálózat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önkénteseivel közösen nyújtott segítséget az erdélyi magyaroknak a népszavazáson való részvételhez. Egyrészt abban segítettek, hogy a szavazók helyesen töltsék ki a levélszavazatot érvényesítő nyilatkozatot, másrészt pedig összegyűjtötték, és elvitték Magyarország kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátusára a levélszavazatokat. Újságírói kérdésre ugyanakkor úgy nyilatkozott: a többi civil szervezet munkája kívánnivalót hagyott maga után, ezek ugyanis csak a kommunikációs kampányból vették ki a részüket.
Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)
2016. október 7.
Végleges adat: Erdélyből 60 ezren szavaztak a kvótareferendumon
A Nemzeti Választási Bizottság péntek délután az NVI szavazatszámlálásának ellenőrzése után állította ki az eredmények jegyzőkönyvét. E szerint a levélben szavazók névjegyzékben lévő választópolgárok száma 274 627 volt a kvótareferendumon.
Az NVI-hez összesen 154 ezer levélszavazat érkezett, ebből 130 356 volt érvényes. Az érvényes levélszavazatok 99,23 százaléka volt "nem", és 0,77 százaléka "igen" voks.
A legtöbb érvényes levélszavazati irat, 59 791 Erdélyből érkezett. Korábban megkerestük az ügyben az NVI-t, de nem kaptunk adatot arról, hogy a névjegyzékben szereplő 274 627 választópolgár közül hány erdélyi. Csak azt tudni, hogy október 3-ig, tehát a referendum utáni napig 139 211-en regisztráltak Romániából, de aki ezt szeptember 17-e után tette meg, nem szavazhatott, és a névjegyzékbe sem került be. Egyes becslések szerint 120 ezer lehet a névjegyzékben szereplő romániai magyar állampolgárok száma.
Az NVI csütörtök este közölte: a Magyarországon és a külképviseleteken a szavazókörökben leadott, valamint a levélben beérkezetett szavazatokat összesítése szerint a szavazáson 3 642 671-en vettek részt. 3 417 572-en, az összes választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen, 56 157-en "igen"-nel, 3 361 415-en "nem"-mel.
Cs. P. T./MTI maszol.ro maszol.ro
A Nemzeti Választási Bizottság péntek délután az NVI szavazatszámlálásának ellenőrzése után állította ki az eredmények jegyzőkönyvét. E szerint a levélben szavazók névjegyzékben lévő választópolgárok száma 274 627 volt a kvótareferendumon.
Az NVI-hez összesen 154 ezer levélszavazat érkezett, ebből 130 356 volt érvényes. Az érvényes levélszavazatok 99,23 százaléka volt "nem", és 0,77 százaléka "igen" voks.
A legtöbb érvényes levélszavazati irat, 59 791 Erdélyből érkezett. Korábban megkerestük az ügyben az NVI-t, de nem kaptunk adatot arról, hogy a névjegyzékben szereplő 274 627 választópolgár közül hány erdélyi. Csak azt tudni, hogy október 3-ig, tehát a referendum utáni napig 139 211-en regisztráltak Romániából, de aki ezt szeptember 17-e után tette meg, nem szavazhatott, és a névjegyzékbe sem került be. Egyes becslések szerint 120 ezer lehet a névjegyzékben szereplő romániai magyar állampolgárok száma.
Az NVI csütörtök este közölte: a Magyarországon és a külképviseleteken a szavazókörökben leadott, valamint a levélben beérkezetett szavazatokat összesítése szerint a szavazáson 3 642 671-en vettek részt. 3 417 572-en, az összes választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen, 56 157-en "igen"-nel, 3 361 415-en "nem"-mel.
Cs. P. T./MTI maszol.ro maszol.ro
2017. június 29.
Maroknyi székely tüntetett elismerésért Budapesten
Mintegy százhúszan vonultak fel kedd délután a Thököly út és a Hősök tere között a székely nép létjogosultságának elismerését követelve. A megmozdulást a Székelyek Világszövetsége szervezte. Úgy tudjuk, hogy a kicsi, de elszánt tüntetőcsoporttal vonult Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom merényletkísérlettel megvádolt, majd tíz hónapra elzárt kézdivásárhelyi szervezője, de MIÉP-es vezetők és Ludányi-Horváth Attila volt kolozsvári konzul is részt vett a rendezvényen.
A menet kevéssel dél után a román nagykövetség elől indult, ahol egy petíciót szerettek volna átadni – sikertelenül. „Azt szerettük volna, hogy a román kormány ismerje el a székely nép őshonosságát, de át sem vették a kérelmünket. Majd megkapják postán is, aztán július 1-jén elvisszük a petíciót Bukarestbe” – mondta lapunknak az elutasítás ellenére is bizakodó András Mihály, a világszövetség elnöke. A szervezet ugyanezt kéri a magyar kormánytól is: a kérelemhez szükséges ezer aláírást már összegyűjtötték, de két alkalommal is visszapattantak a Nemzeti Választási Bizottságról – mind a kétszer technikai hiba miatt utasították el beadványukat. András Mihályékat ennyi még nem tántorítja el, mindenképp a magyar parlament elé szeretnék vinni kérelmüket. Ugyanakkor arra is felkészültek, hogy máshol kell támogatót találniuk. „Ha a magyar kormány nem foglalkozik velünk, akkor megyünk az oroszokhoz és az amerikaiakhoz. A lényeg, hogy találjunk egy államot, amely elismeri őshonosságunkat Székelyföldön, és később is kiáll mellettünk” – magyarázta András Mihály, aki azt is megmagyarázta, miért fontos az őshonos nép státuszának megszerzése. Azzal együtt, hogy így nyilvánosan elismerik a székelység helyhez kötött identitását, népszámláláskor nem számolnák őket a román népességhez – és ami a legfontosabb, a székelyek törvényesen, az ENSZ támogatásával kijelenthetnék önrendelkezési jogukat is. A demonstráció később a Hősök terén folytatódott szónoklatok és népzenei koncertek kíséretében: a helyszínválasztás szimbolikus, hiszen 1988-ban több tízezren tiltakoztak ugyanitt a romániai falurombolások ellen – ez volt az 1956 utáni legnagyobb spontán tömegdemonstráció Magyarországon.
KONCZ TAMÁS (Magyar Nemzet) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mintegy százhúszan vonultak fel kedd délután a Thököly út és a Hősök tere között a székely nép létjogosultságának elismerését követelve. A megmozdulást a Székelyek Világszövetsége szervezte. Úgy tudjuk, hogy a kicsi, de elszánt tüntetőcsoporttal vonult Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom merényletkísérlettel megvádolt, majd tíz hónapra elzárt kézdivásárhelyi szervezője, de MIÉP-es vezetők és Ludányi-Horváth Attila volt kolozsvári konzul is részt vett a rendezvényen.
A menet kevéssel dél után a román nagykövetség elől indult, ahol egy petíciót szerettek volna átadni – sikertelenül. „Azt szerettük volna, hogy a román kormány ismerje el a székely nép őshonosságát, de át sem vették a kérelmünket. Majd megkapják postán is, aztán július 1-jén elvisszük a petíciót Bukarestbe” – mondta lapunknak az elutasítás ellenére is bizakodó András Mihály, a világszövetség elnöke. A szervezet ugyanezt kéri a magyar kormánytól is: a kérelemhez szükséges ezer aláírást már összegyűjtötték, de két alkalommal is visszapattantak a Nemzeti Választási Bizottságról – mind a kétszer technikai hiba miatt utasították el beadványukat. András Mihályékat ennyi még nem tántorítja el, mindenképp a magyar parlament elé szeretnék vinni kérelmüket. Ugyanakkor arra is felkészültek, hogy máshol kell támogatót találniuk. „Ha a magyar kormány nem foglalkozik velünk, akkor megyünk az oroszokhoz és az amerikaiakhoz. A lényeg, hogy találjunk egy államot, amely elismeri őshonosságunkat Székelyföldön, és később is kiáll mellettünk” – magyarázta András Mihály, aki azt is megmagyarázta, miért fontos az őshonos nép státuszának megszerzése. Azzal együtt, hogy így nyilvánosan elismerik a székelység helyhez kötött identitását, népszámláláskor nem számolnák őket a román népességhez – és ami a legfontosabb, a székelyek törvényesen, az ENSZ támogatásával kijelenthetnék önrendelkezési jogukat is. A demonstráció később a Hősök terén folytatódott szónoklatok és népzenei koncertek kíséretében: a helyszínválasztás szimbolikus, hiszen 1988-ban több tízezren tiltakoztak ugyanitt a romániai falurombolások ellen – ez volt az 1956 utáni legnagyobb spontán tömegdemonstráció Magyarországon.
KONCZ TAMÁS (Magyar Nemzet) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. július 20.
Tusványos – Wetzel Tamás a magyar közigazgatás „visszatéréséről”
Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően a kihelyezett konzuli napokkal visszatért a magyar közigazgatás a határon túli magyarlakta településekre, aminek nagyon nagy jelentősége van nemzetpolitikai szempontból – mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) állampolgárságról, regisztrációról és választásokról szóló pódiumbeszélgetésén a miniszteri biztos rámutatott, nyolc-tíz éve még csak álmodoztak a Tusványoson arról, hogy Magyarországnak egymillió új állampolgára lesz, hogy a visszahonosított magyarok lakóhelyükhöz közeli külképviseleten igényelhetnek magyar útlevelet.
Rámutatott: a magyar külképviseleteknek most már kormányablakként kell működniük, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a visszahonosított magyarok rendelkezésére álljanak, hiszen ősztől már a legmodernebb elektronikus személyi igazolványt is igényelhetik, a hazai anyakönyvezést is megejthetik a külképviseleteken a magyar állampolgárok, de jövő évtől már az anyasági támogatással kapcsolatos ügyintézésre is kiterjed a magyar állampolgársággal kapcsolatos külképviseleti ügyintézés.
A fórumon Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. A levélvoksra jogosult több mint félmillió magyar állampolgár közül eddig háromszázezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe.
Az NVI elnöke elmondta, az első levélvoksolás után már 2014-ben kidolgoztak egy javaslatot a jogszabályi keret egyszerűsítésére, de a pártok nem tudtak megegyezni a kétharmados választási eljárási törvény módosításáról, így a választással kapcsolatos teendők változatlanok.
Felhívta a figyelmet néhány típushibára, amelyek miatt a 2014-es országgyűlési választásokon leadott levélvoksok 18, a tavalyi népszavazáson beérkezett levélszavazatok 15 százaléka érvénytelen volt. Sokan a nyilatkozatot is beteszik abba a borítékba, amelyben a szavazólap van, így vagy azért válik érvénytelenné a voks, mert az NVI nem tudja ellenőrizni, ki szavaz, vagy azért, mert sérül a titkosság. Másik típushiba, hogy a szavazólapot sem teszik be belső borítékba, a harmadik a nyilatkozat aláírásának hiánya.
A választási regisztráció tíz évig érvényes, de aki szavaz, vagy adatmódosítást kér, annak meghosszabbodik az érvényesség.
András Pál a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa közölte: a KKM megállapodást köt az NVI-vel a választások külképviseleti lebonyolításáról. A külképviseleti vagy levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról a külképviseletek is ősztől részletes tájékoztatást tesznek közzé honlapjukon és Facebook-oldalukon.
MTI; kronika.ro
Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően a kihelyezett konzuli napokkal visszatért a magyar közigazgatás a határon túli magyarlakta településekre, aminek nagyon nagy jelentősége van nemzetpolitikai szempontból – mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos csütörtökön Tusnádfürdőn.
A 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) állampolgárságról, regisztrációról és választásokról szóló pódiumbeszélgetésén a miniszteri biztos rámutatott, nyolc-tíz éve még csak álmodoztak a Tusványoson arról, hogy Magyarországnak egymillió új állampolgára lesz, hogy a visszahonosított magyarok lakóhelyükhöz közeli külképviseleten igényelhetnek magyar útlevelet.
Rámutatott: a magyar külképviseleteknek most már kormányablakként kell működniük, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a visszahonosított magyarok rendelkezésére álljanak, hiszen ősztől már a legmodernebb elektronikus személyi igazolványt is igényelhetik, a hazai anyakönyvezést is megejthetik a külképviseleteken a magyar állampolgárok, de jövő évtől már az anyasági támogatással kapcsolatos ügyintézésre is kiterjed a magyar állampolgársággal kapcsolatos külképviseleti ügyintézés.
A fórumon Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. A levélvoksra jogosult több mint félmillió magyar állampolgár közül eddig háromszázezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe.
Az NVI elnöke elmondta, az első levélvoksolás után már 2014-ben kidolgoztak egy javaslatot a jogszabályi keret egyszerűsítésére, de a pártok nem tudtak megegyezni a kétharmados választási eljárási törvény módosításáról, így a választással kapcsolatos teendők változatlanok.
Felhívta a figyelmet néhány típushibára, amelyek miatt a 2014-es országgyűlési választásokon leadott levélvoksok 18, a tavalyi népszavazáson beérkezett levélszavazatok 15 százaléka érvénytelen volt. Sokan a nyilatkozatot is beteszik abba a borítékba, amelyben a szavazólap van, így vagy azért válik érvénytelenné a voks, mert az NVI nem tudja ellenőrizni, ki szavaz, vagy azért, mert sérül a titkosság. Másik típushiba, hogy a szavazólapot sem teszik be belső borítékba, a harmadik a nyilatkozat aláírásának hiánya.
A választási regisztráció tíz évig érvényes, de aki szavaz, vagy adatmódosítást kér, annak meghosszabbodik az érvényesség.
András Pál a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa közölte: a KKM megállapodást köt az NVI-vel a választások külképviseleti lebonyolításáról. A külképviseleti vagy levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról a külképviseletek is ősztől részletes tájékoztatást tesznek közzé honlapjukon és Facebook-oldalukon.
MTI; kronika.ro
2017. július 26.
Magyarországon honos népcsoport lehet a székely
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük.
Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
MTI; Krónika (Kolozsvár)
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük.
Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
MTI; Krónika (Kolozsvár)
2017. július 27.
Honosodás
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság. Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A székely lehet a tizennegyedik, ha a sikerrel jár a választópolgári kezdeményezés.
Sokakat bizonyára kiráz a hideg, hiszen a román történészek legvérmesebb nacionalista vonalának képviselői már csaknem egy évszázada szajkózzák, hogy a magyar és a székely külön népcsoport lenne. A kisebbségek asszimilációját üdvösnek tekintő említett történészek szeme előtt ugyanis egyetlen dolog lebeg, így akarják megosztani a magyarokat, hogy számarányuk minél elenyészőbb legyen, és essenek el kisebbségi jogaiktól.
Romániában lefutottuk már többször ezt a meccset népszavazáskor, amikor a romániai magyar politikai pártok, a székelyföldi önkormányzati vezetők arra kérték az embereket, a cenzusnál ne székelyeknek vétessék magukat nyilvántartásba, mert ezzel a romániai magyar közösség önként, dalolva, maga állítja ki halotti bizonyítványát. A felhívásnak megvolt a foganatja, hiszen elenyészően voltak végül azok a büszke, dölyfös, közösségi felelősségtudattal nem rendelkező góbék, akik székelyeknek diktálták be magukat a népszámláláson.
Hasonló figurák állhatnak a magyarországi választópolgári kezdeményezés mögött is, hiszen mint tudjuk, az ostobaság, a hamis és önző kiválasztottság-tudat, nem utolsó sorban sorstársi gyűlölet határok fölött szabadon terjed, sajnos nem lehet palackba zárni. Egy ilyen kezdeményezés sikere azt jelentené, hogy Magyarországon elismernék hivatalosan a székely népcsoportot, amely tehát nemzeti kisebbség lenne.
Közvetlenül minket, romániai magyarokat nem érintene a dolog, de könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen orbitális marhaság mily lendületet adna a román nacionalistáknak, hogy bizonyítsák azt a csaknem egy évszázados fondorlatos elméletüket, miszerint a székelyek külön népcsoportot alkotnának. Nem hiányzik nekünk egy ilyen magyarországi kanyarral érkező örvütés, vannak sokkal értelmesebb és sürgősebb teendők, minthogy ostoba elméletek háttérbe szorítására pazaroljuk energiánkat.
Megnyugtató, hogy a választópolgári kezdeményezés csak akkor lehet sikeres, ha a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Országgyűlés is jóváhagyja. Utolsó szava mindenképpen a parlamentnek lesz, és nehezen tudom elképzelni, hogy a pesti törvényhozás hozzájárulna egy ilyen eszement kezdeményezés sikeréhez.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)
Hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság. Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A székely lehet a tizennegyedik, ha a sikerrel jár a választópolgári kezdeményezés.
Sokakat bizonyára kiráz a hideg, hiszen a román történészek legvérmesebb nacionalista vonalának képviselői már csaknem egy évszázada szajkózzák, hogy a magyar és a székely külön népcsoport lenne. A kisebbségek asszimilációját üdvösnek tekintő említett történészek szeme előtt ugyanis egyetlen dolog lebeg, így akarják megosztani a magyarokat, hogy számarányuk minél elenyészőbb legyen, és essenek el kisebbségi jogaiktól.
Romániában lefutottuk már többször ezt a meccset népszavazáskor, amikor a romániai magyar politikai pártok, a székelyföldi önkormányzati vezetők arra kérték az embereket, a cenzusnál ne székelyeknek vétessék magukat nyilvántartásba, mert ezzel a romániai magyar közösség önként, dalolva, maga állítja ki halotti bizonyítványát. A felhívásnak megvolt a foganatja, hiszen elenyészően voltak végül azok a büszke, dölyfös, közösségi felelősségtudattal nem rendelkező góbék, akik székelyeknek diktálták be magukat a népszámláláson.
Hasonló figurák állhatnak a magyarországi választópolgári kezdeményezés mögött is, hiszen mint tudjuk, az ostobaság, a hamis és önző kiválasztottság-tudat, nem utolsó sorban sorstársi gyűlölet határok fölött szabadon terjed, sajnos nem lehet palackba zárni. Egy ilyen kezdeményezés sikere azt jelentené, hogy Magyarországon elismernék hivatalosan a székely népcsoportot, amely tehát nemzeti kisebbség lenne.
Közvetlenül minket, romániai magyarokat nem érintene a dolog, de könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen orbitális marhaság mily lendületet adna a román nacionalistáknak, hogy bizonyítsák azt a csaknem egy évszázados fondorlatos elméletüket, miszerint a székelyek külön népcsoportot alkotnának. Nem hiányzik nekünk egy ilyen magyarországi kanyarral érkező örvütés, vannak sokkal értelmesebb és sürgősebb teendők, minthogy ostoba elméletek háttérbe szorítására pazaroljuk energiánkat.
Megnyugtató, hogy a választópolgári kezdeményezés csak akkor lehet sikeres, ha a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Országgyűlés is jóváhagyja. Utolsó szava mindenképpen a parlamentnek lesz, és nehezen tudom elképzelni, hogy a pesti törvényhozás hozzájárulna egy ilyen eszement kezdeményezés sikeréhez.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)
2017. július 28.
Az a cél, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa munkáját
A jövő év elején zajló magyarországi parlamenti választásokról tájékoztatják telefonon az elkövetkező héten, naponta 10 és 17 óra között Kovászna megye lakóit az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének munkatársai.
A választáson részt vehet minden Romániában élő magyar állampolgár abban az esetben, ha regisztrált a Nemzeti Választási Irodánál vagy már az előző években szavazott.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazási lehetőséggel. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozza járulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését. Azért fontos a szavazás, mert látjuk, hogy olyan nemzeti kormány van Magyarországon, amely értünk is tesz, nemcsak politikai nyilatkozatot, hanem megmaradásunkat, fejlődésünket segítő gyakorlati programokat indított el a határon túl, és ezen belül Erdélyben is. Azt szeretnénk, hogy minél több szavazatot kapjon, hogy olyan többsége legyen az Orbán kormánynak, amely nyugodt építkezést tud biztosítani. Ennek alapvető feltétele a választáson való részvétel minden magyar állampolgár részéről, ennek előfeltétele viszont a magyarországi választási rendszer értelmében a regisztráció.” – fogalmazott az elnök.
Abban az esetben, ha valaki részt kíván venni a jövő évi magyarországi választáson, de még nem regisztrált nagyon fontos, hogy mielőbb megtegye a legközelebbi RMDSZ irodában vagy online a http://www.regisztracio.ro honlapon, ahol részletes információkat is talál, valamint érdeklődni lehet a 0800-444-666-os zöldszámon.
Ha viszont még nem rendelkezik magyar állampolgársággal, igényelheti azt a legközelebbi RMDSZ-Eurotrans irodában. Az eskütételre az igénylés után 3-5 hónappal kerül sor, ezért, ha szavazni szeretne, legkésőbb 2017. augusztus végéig igényelje. Eskütételkor pedig ne felejtsen el regisztrálni a választásokra.
A szavazólapot levélben fogja megkapni az eskütételkor megadott címre. Ha azóta változtak a személyes adatok (lakhely, név), akkor érdemes újra regisztrálni.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete városi irodáinak elérhetőségei:
Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-14 óra között.
Sepsiszentgyörgyi iroda: Martinovics Ignác utca, 2. szám, Beör-palota első emelete tel.: 0735-610100; Kovásznai iroda: Szabadság utca, 12. szám, telefonszám: 0734-639897; Kézdivásárhelyi iroda: Apafi Mihály utca, 1. szám, tel.: 0721-297540; Baróti iroda: Szabadság tér, 7-es th, A lh, 3-as lakrész, tel.: 0267-377773, 0734-640118. az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája; Erdély.ma
A jövő év elején zajló magyarországi parlamenti választásokról tájékoztatják telefonon az elkövetkező héten, naponta 10 és 17 óra között Kovászna megye lakóit az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének munkatársai.
A választáson részt vehet minden Romániában élő magyar állampolgár abban az esetben, ha regisztrált a Nemzeti Választási Irodánál vagy már az előző években szavazott.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazási lehetőséggel. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozza járulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését. Azért fontos a szavazás, mert látjuk, hogy olyan nemzeti kormány van Magyarországon, amely értünk is tesz, nemcsak politikai nyilatkozatot, hanem megmaradásunkat, fejlődésünket segítő gyakorlati programokat indított el a határon túl, és ezen belül Erdélyben is. Azt szeretnénk, hogy minél több szavazatot kapjon, hogy olyan többsége legyen az Orbán kormánynak, amely nyugodt építkezést tud biztosítani. Ennek alapvető feltétele a választáson való részvétel minden magyar állampolgár részéről, ennek előfeltétele viszont a magyarországi választási rendszer értelmében a regisztráció.” – fogalmazott az elnök.
Abban az esetben, ha valaki részt kíván venni a jövő évi magyarországi választáson, de még nem regisztrált nagyon fontos, hogy mielőbb megtegye a legközelebbi RMDSZ irodában vagy online a http://www.regisztracio.ro honlapon, ahol részletes információkat is talál, valamint érdeklődni lehet a 0800-444-666-os zöldszámon.
Ha viszont még nem rendelkezik magyar állampolgársággal, igényelheti azt a legközelebbi RMDSZ-Eurotrans irodában. Az eskütételre az igénylés után 3-5 hónappal kerül sor, ezért, ha szavazni szeretne, legkésőbb 2017. augusztus végéig igényelje. Eskütételkor pedig ne felejtsen el regisztrálni a választásokra.
A szavazólapot levélben fogja megkapni az eskütételkor megadott címre. Ha azóta változtak a személyes adatok (lakhely, név), akkor érdemes újra regisztrálni.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete városi irodáinak elérhetőségei:
Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8-16 óra, péntek: 8-14 óra között.
Sepsiszentgyörgyi iroda: Martinovics Ignác utca, 2. szám, Beör-palota első emelete tel.: 0735-610100; Kovásznai iroda: Szabadság utca, 12. szám, telefonszám: 0734-639897; Kézdivásárhelyi iroda: Apafi Mihály utca, 1. szám, tel.: 0721-297540; Baróti iroda: Szabadság tér, 7-es th, A lh, 3-as lakrész, tel.: 0267-377773, 0734-640118. az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája; Erdély.ma
2017. július 28.
Nem kérnek a megosztottságból: elítélik a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását
Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon.
Jobbára csodálkozást és döbbenetet váltott ki Erdélyben a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden hozott döntése, melynek alapján a testület hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. Az NVB honlapja szerint a kezdeményezést bizonyos Váradi Barna nyújtotta be.
Megosztást szolgáló kezdeményezés
Az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is: vállalják magyarságukat „székely öntudatuk” mellett, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik – válaszolta a szövetség sajtószolgálata lapunk kérdésére.
Bár az identitás szabad kinyilvánításának oldalán áll, a szövetség mégis arra figyelmeztet: a hasonló kezdeményezések következményei beláthatatlanok lehetnek.
Ebben annak veszélye is rejlik, hogy a román szélsőségesek – az „oszd meg és uralkodj elve” alapján – ismét bizonyítgatni kezdik: a székelyek külön kisebbséget alkotnak, a magyar közösség számaránya így Romániában nem is tehető 1,3 millióra. „Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kelemen Hunor szövetségi elnök a téma kapcsán.
Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke sem. „Minden identitás a pozitív ismérvek mellett negatív tényezőkkel is jár, ilyen ez is. Mihelyt létezik Székelyföld, létezhet székely identitás is, csakhogy ez a népcsoport annyira integrálódott a magyar közösségbe, hogy meggondolatlan és felesleges ilyen kezdeményezésekbe fogni” – vélekedett Toró. A néppárti vezető emlékeztetett azokra a román megosztási kísérletekre, melyek ’89 után megerősödtek. Ilyen volt például a forradalom utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt.
Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunktól értesült a hírről, amelynek hallatán nevetéssel reagált a kezdeményezésre. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja kifejtette: ő is csak azt mondhatja, amit Egyed Ákos már rég megfogalmazott. A neves történész elmélete szerint a székelység már 1848–49-ben betagolódott a modern, polgári magyar nemzeti közösségbe. Utoljára Nicolae Ceauşescu próbálkozott a székelység kiragadásával a magyarság sorából, igyekezete azonban nem járt sikerrel” – mondta Pozsony Ferenc.
Már csak a jászok és a kunok hiányoznak
"Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált Váradi Barna kezdeményezésére Biró Zsolt. Bár meglepte a kezdeményezés, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a Székelyföldön is akadnak székelyebbek a székelyeknél. Ez a legutóbbi népszámláláson is kiderült, amikor egyesek mindenáron székelyként szerették volna bejegyeztetni magukat. Biró nem zárja ki azt sem, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről meg a kultúrájukról ne is beszéljünk!” – fejtette ki lapunknak az SZNT elnöke.
Izsák Balázs továbbá leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak. „Aki székely Csíkban, székely Pesten is!”
Lényegesen különbözik a fentiek véleményétől Ráduly Róbert, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterének álláspontja. Szerinte a Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát. Érvelése szerint az, aki Csíkban székelynek mondja magát, Magyarországon sem vallhatja másnak magát. Ha egyszer felkerülök a mennybe, és találkozok tősgyökeres székely nagyszüleimmel, hogyan magyarázzam meg nekik, hogy én elmagyarosodtam, már nem vagyok székely?” – kérdezett vissza Ráduly.
Az Országgyűlésé a végső szó
Amint arról a Krónika is beszámolt, a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg tizenhárom, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempon¬tok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
A választási bizottsághoz forduló Váradi Barnáról egyesek tudni vélik, hogy azonos azzal a Csibi Barnával, aki 2011 márciusában Csíkszereda központjában felakasztott egy Avram Iancut jelképező szalmabábut.
A Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója „hőstettét” pedig a világhálón is közzétette. A férfi ellen két bűnvádi per is folyamatban van. 2015 decemberében idegengyűlöletre való felbujtásért és revizionista eszmék terjesztéséért állították bíróság elé, két hónappal korábban pedig rasszista, fasiszta és idegengyűlölő nézetek terjesztéséért. Az időközben Kárpátaljára telepedett és megházasodott férfi felvette felesége nevét, így lett belőle Váradi Barna. Az utóbbi időben többször is felbukkant szülővárosában, bizonyos források szerint pedig nemrég hazaköltözött.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)
Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon.
Jobbára csodálkozást és döbbenetet váltott ki Erdélyben a magyarországi Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden hozott döntése, melynek alapján a testület hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. Az NVB honlapja szerint a kezdeményezést bizonyos Váradi Barna nyújtotta be.
Megosztást szolgáló kezdeményezés
Az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is: vállalják magyarságukat „székely öntudatuk” mellett, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik – válaszolta a szövetség sajtószolgálata lapunk kérdésére.
Bár az identitás szabad kinyilvánításának oldalán áll, a szövetség mégis arra figyelmeztet: a hasonló kezdeményezések következményei beláthatatlanok lehetnek.
Ebben annak veszélye is rejlik, hogy a román szélsőségesek – az „oszd meg és uralkodj elve” alapján – ismét bizonyítgatni kezdik: a székelyek külön kisebbséget alkotnak, a magyar közösség számaránya így Romániában nem is tehető 1,3 millióra. „Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kelemen Hunor szövetségi elnök a téma kapcsán.
Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke sem. „Minden identitás a pozitív ismérvek mellett negatív tényezőkkel is jár, ilyen ez is. Mihelyt létezik Székelyföld, létezhet székely identitás is, csakhogy ez a népcsoport annyira integrálódott a magyar közösségbe, hogy meggondolatlan és felesleges ilyen kezdeményezésekbe fogni” – vélekedett Toró. A néppárti vezető emlékeztetett azokra a román megosztási kísérletekre, melyek ’89 után megerősödtek. Ilyen volt például a forradalom utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt.
Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunktól értesült a hírről, amelynek hallatán nevetéssel reagált a kezdeményezésre. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja kifejtette: ő is csak azt mondhatja, amit Egyed Ákos már rég megfogalmazott. A neves történész elmélete szerint a székelység már 1848–49-ben betagolódott a modern, polgári magyar nemzeti közösségbe. Utoljára Nicolae Ceauşescu próbálkozott a székelység kiragadásával a magyarság sorából, igyekezete azonban nem járt sikerrel” – mondta Pozsony Ferenc.
Már csak a jászok és a kunok hiányoznak
"Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált Váradi Barna kezdeményezésére Biró Zsolt. Bár meglepte a kezdeményezés, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a Székelyföldön is akadnak székelyebbek a székelyeknél. Ez a legutóbbi népszámláláson is kiderült, amikor egyesek mindenáron székelyként szerették volna bejegyeztetni magukat. Biró nem zárja ki azt sem, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről meg a kultúrájukról ne is beszéljünk!” – fejtette ki lapunknak az SZNT elnöke.
Izsák Balázs továbbá leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak. „Aki székely Csíkban, székely Pesten is!”
Lényegesen különbözik a fentiek véleményétől Ráduly Róbert, az RMDSZ csíkszeredai polgármesterének álláspontja. Szerinte a Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát. Érvelése szerint az, aki Csíkban székelynek mondja magát, Magyarországon sem vallhatja másnak magát. Ha egyszer felkerülök a mennybe, és találkozok tősgyökeres székely nagyszüleimmel, hogyan magyarázzam meg nekik, hogy én elmagyarosodtam, már nem vagyok székely?” – kérdezett vissza Ráduly.
Az Országgyűlésé a végső szó
Amint arról a Krónika is beszámolt, a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg tizenhárom, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempon¬tok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia véleményét. Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
A választási bizottsághoz forduló Váradi Barnáról egyesek tudni vélik, hogy azonos azzal a Csibi Barnával, aki 2011 márciusában Csíkszereda központjában felakasztott egy Avram Iancut jelképező szalmabábut.
A Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítója „hőstettét” pedig a világhálón is közzétette. A férfi ellen két bűnvádi per is folyamatban van. 2015 decemberében idegengyűlöletre való felbujtásért és revizionista eszmék terjesztéséért állították bíróság elé, két hónappal korábban pedig rasszista, fasiszta és idegengyűlölő nézetek terjesztéséért. Az időközben Kárpátaljára telepedett és megházasodott férfi felvette felesége nevét, így lett belőle Váradi Barna. Az utóbbi időben többször is felbukkant szülővárosában, bizonyos források szerint pedig nemrég hazaköltözött.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)
2017. július 28.
A székelyek mint magyarországi nemzeti kisebbség: kalandorság
Képzeljünk el egy olyan népszámlálási eredményt, amely szerint a magyarok száma Romániában 650 ezer. Nem ötven év múlva, hanem akár a következő cenzus nyomán, és nem természetes fogyás vagy kivándorlás nyomán. Hanem azért, mert a statisztikákban ugyancsak mintegy 600 000 főnyi székely is megjelenik.
A következmények meglehetősen súlyosak lennének, hiszen a magyar közösség hiába bizonygatná a valós tényeket hangoztatva, hogy a székelyek is magyarok, a statisztikai tények mégiscsak azt mutatnák, hogy két külön etnikumról van szó. Ami azt vonná maga után, hogy egyrészt elveszne a nyelvi és kulturális jogok jelentős része, másrészt lényegesen csökkennének a magyar közösség amúgy sem bivalyerős bel- és külföldi érdekérvényesítési képességei, és természetesen a román illetékesek mindent megtennének, hogy a székelyeket ne számítsák hozzá a világban élő összmagyarság létszámához.
Ez persze egyelőre negatív utópia, ugyanakkor könnyen megtörténhet, hogy egy magyarországi népszavazás nyomán előbb-utóbb akár ide is eljuthatunk. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanis hitelesített egy olyan népszavazási kezdeményezést, amely arról szól, hogy a székelyeket ismerjék el honos magyarországi népcsoportnak. „Alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!” – áll a kezdeményezésben, amelynek hivatalossá válásához elegendő ezer választópolgár támogató aláírása. Ezt követően ugyanakkor szükséges a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is, majd az Országgyűlésé a végső döntés.
Az ügy eléggé furcsa, mi ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy a székelyek sajátos kulturális hagyományaik és nyelvjárásuk mellett ugyanúgy a magyar nemzet részét képezik, mint a palócok vagy a matyók. Hiszen – amellett, hogy regionális és csoportidentitásuk vitathatatlan – magyarul beszélnek, és a székely identitáson túlmenően magyar identitással rendelkeznek, a magyar nemzet részének tekintik magukat. A mostani népszavazási kezdeményezés ezt az összetartozást torpedózná meg azáltal, hogy magyarországi „nemzetiséggé” degradálná a székelyeket.
Hogy ez kinek lenne jó, kérdéses, valahogy ugyanis nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy, a Székelyföldről Magyarországra költözött vagy székely származású magyar állampolgár számára kecsegtető jövőképet jelentene kisebbségivé válni úgy, hogy anyanyelve és kultúrája is magyar – bár persze mindenkit megillet a jog, hogy olyan nemzetiségűnek tekintsék, amilyennek vallja magát. Csakhogy jelenleg Magyarországon a székely nem számít nemzetiségnek.
Annál inkább Romániában. Ahol előfordult, hogy a népszámlálási íveken a választható nemzetiségek között a székely is szerepelt, hiába magyar anyanyelvűek és identitásúak a székelyek. A román hatóságok célja egyértelmű volt: ezáltal próbálták csapdába csalni azokat, akikben annyira túlbuzog a székely regionális öntudat, hogy – miközben bizonyára nem is mérik föl, mekkora baklövést követnek el – büszkén vallják magukat székelynek. Ezáltal pedig hivatalosan csökkentik a magyarok statisztikai létszámát.
Gondoljunk bele, mi történne Romániában, ha Magyarországon hivatalosan elismernék, hogy a székely a magyartól eltérő, önálló nemzetiség. Bár nem vagyunk jósok, el bírjuk képzelni, csak idő kérdése lenne, hogy a román illetékesek fölvessék: ha Budapest sem tartja magyarnak a székelyeket, akkor Bukarest miért tenné?
Amúgy is léteznek olyan hagymázas román történelmi képzelgések, amelyek szerint a székelyek ősei eredetileg románok voltak, csupán a „megszálló” magyarok magyarosították el őket erőszakkal. Úgyhogy ez jó alkalom lenne a székelyek „visszarománosítását” célzó mozgalom beindítására.
Ami akár azzal az abszurd helyzettel is együtt járhatna, hogy éppen a román hatóságok bátorítják a székely identitás és nemzetiség vállalását a népszámlálásokon is, éppen azért, hogy minél inkább csökkentsék a magyarok létszámát, és leválaszthassák a székely nemzetrészt a magyarokról. Miközben korlátoznák a magyar nyelvű oktatást a Székelyföldön – hiszen miért tanuljanak magyarul a székelyek, ha nem magyarok? Úgyhogy a budapesti népszavazási kezdeményezést veszélyes kalandorságnak tartjuk. Már csak azért is, mert feltételezhető kezdeményezője – akkor még más néven – hajtott már végre olyan akciót, amely öncélúságán túlmenően semmi egyébre nem volt jó, mint hogy a magyarok ellen hergelje a románokat.
Reményeink szerint azonban nem jut olyan szakaszba a történet, amely miatt aggódnunk kéne. Azt ugyanis nehezen tudjuk elképzelni, hogy az akadémia arra a következtetésre jut: jogos a felvetés, egy nemzetiséget ugyanis a hatályos törvény értelmében a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztet meg. Márpedig a székelyeknek saját nyelve – legalábbis eddigi tudomásunk szerint – nincs. Az üdvös tehát az lenne, ha a kezdeményezést még idejekorán elkaszálnák. Az ugyanis óriási kárt okozna a magyar nemzetnek és a magyar nemzet részét képező székelyeknek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)
Képzeljünk el egy olyan népszámlálási eredményt, amely szerint a magyarok száma Romániában 650 ezer. Nem ötven év múlva, hanem akár a következő cenzus nyomán, és nem természetes fogyás vagy kivándorlás nyomán. Hanem azért, mert a statisztikákban ugyancsak mintegy 600 000 főnyi székely is megjelenik.
A következmények meglehetősen súlyosak lennének, hiszen a magyar közösség hiába bizonygatná a valós tényeket hangoztatva, hogy a székelyek is magyarok, a statisztikai tények mégiscsak azt mutatnák, hogy két külön etnikumról van szó. Ami azt vonná maga után, hogy egyrészt elveszne a nyelvi és kulturális jogok jelentős része, másrészt lényegesen csökkennének a magyar közösség amúgy sem bivalyerős bel- és külföldi érdekérvényesítési képességei, és természetesen a román illetékesek mindent megtennének, hogy a székelyeket ne számítsák hozzá a világban élő összmagyarság létszámához.
Ez persze egyelőre negatív utópia, ugyanakkor könnyen megtörténhet, hogy egy magyarországi népszavazás nyomán előbb-utóbb akár ide is eljuthatunk. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanis hitelesített egy olyan népszavazási kezdeményezést, amely arról szól, hogy a székelyeket ismerjék el honos magyarországi népcsoportnak. „Alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!” – áll a kezdeményezésben, amelynek hivatalossá válásához elegendő ezer választópolgár támogató aláírása. Ezt követően ugyanakkor szükséges a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is, majd az Országgyűlésé a végső döntés.
Az ügy eléggé furcsa, mi ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy a székelyek sajátos kulturális hagyományaik és nyelvjárásuk mellett ugyanúgy a magyar nemzet részét képezik, mint a palócok vagy a matyók. Hiszen – amellett, hogy regionális és csoportidentitásuk vitathatatlan – magyarul beszélnek, és a székely identitáson túlmenően magyar identitással rendelkeznek, a magyar nemzet részének tekintik magukat. A mostani népszavazási kezdeményezés ezt az összetartozást torpedózná meg azáltal, hogy magyarországi „nemzetiséggé” degradálná a székelyeket.
Hogy ez kinek lenne jó, kérdéses, valahogy ugyanis nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy, a Székelyföldről Magyarországra költözött vagy székely származású magyar állampolgár számára kecsegtető jövőképet jelentene kisebbségivé válni úgy, hogy anyanyelve és kultúrája is magyar – bár persze mindenkit megillet a jog, hogy olyan nemzetiségűnek tekintsék, amilyennek vallja magát. Csakhogy jelenleg Magyarországon a székely nem számít nemzetiségnek.
Annál inkább Romániában. Ahol előfordult, hogy a népszámlálási íveken a választható nemzetiségek között a székely is szerepelt, hiába magyar anyanyelvűek és identitásúak a székelyek. A román hatóságok célja egyértelmű volt: ezáltal próbálták csapdába csalni azokat, akikben annyira túlbuzog a székely regionális öntudat, hogy – miközben bizonyára nem is mérik föl, mekkora baklövést követnek el – büszkén vallják magukat székelynek. Ezáltal pedig hivatalosan csökkentik a magyarok statisztikai létszámát.
Gondoljunk bele, mi történne Romániában, ha Magyarországon hivatalosan elismernék, hogy a székely a magyartól eltérő, önálló nemzetiség. Bár nem vagyunk jósok, el bírjuk képzelni, csak idő kérdése lenne, hogy a román illetékesek fölvessék: ha Budapest sem tartja magyarnak a székelyeket, akkor Bukarest miért tenné?
Amúgy is léteznek olyan hagymázas román történelmi képzelgések, amelyek szerint a székelyek ősei eredetileg románok voltak, csupán a „megszálló” magyarok magyarosították el őket erőszakkal. Úgyhogy ez jó alkalom lenne a székelyek „visszarománosítását” célzó mozgalom beindítására.
Ami akár azzal az abszurd helyzettel is együtt járhatna, hogy éppen a román hatóságok bátorítják a székely identitás és nemzetiség vállalását a népszámlálásokon is, éppen azért, hogy minél inkább csökkentsék a magyarok létszámát, és leválaszthassák a székely nemzetrészt a magyarokról. Miközben korlátoznák a magyar nyelvű oktatást a Székelyföldön – hiszen miért tanuljanak magyarul a székelyek, ha nem magyarok? Úgyhogy a budapesti népszavazási kezdeményezést veszélyes kalandorságnak tartjuk. Már csak azért is, mert feltételezhető kezdeményezője – akkor még más néven – hajtott már végre olyan akciót, amely öncélúságán túlmenően semmi egyébre nem volt jó, mint hogy a magyarok ellen hergelje a románokat.
Reményeink szerint azonban nem jut olyan szakaszba a történet, amely miatt aggódnunk kéne. Azt ugyanis nehezen tudjuk elképzelni, hogy az akadémia arra a következtetésre jut: jogos a felvetés, egy nemzetiséget ugyanis a hatályos törvény értelmében a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztet meg. Márpedig a székelyeknek saját nyelve – legalábbis eddigi tudomásunk szerint – nincs. Az üdvös tehát az lenne, ha a kezdeményezést még idejekorán elkaszálnák. Az ugyanis óriási kárt okozna a magyar nemzetnek és a magyar nemzet részét képező székelyeknek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)
2017. augusztus 4.
Szervezkedő amerikás székelyek: a tengerentúlról származik a honossá nyilvánítás ötlete
A székely önrendelkezés kinyilvánítása, a függetlenedés a hosszú távú célja az Egyesült Államokban létrehozott Székelyek Világszövetsége nemrég nyilvánosságot kapott kezdeményezésének, miszerint nyilvánítsák honos népcsoporttá Magyarországon a székelyt.
Magyarországon kívül más országokban – többek között Romániában –, továbbá az ENSZ-ben is őshonos népcsoportként ismertetné el a székelyeket az Amerikában működő Székelyek Világszövetsége. Noha – mint azt lapunkban nemrég megírtuk – a budapesti Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a Székely Gárda alapítója, az Avram Iancut ábrázoló bábut felakasztó csíkszeredai Csibi Barna terjesztette be a kezdeményezést, valójában az Egyesült Államokban élő székelyek által létrehozott civil szervezettől ered az ötlet, hogy a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia az anyaországban.
A Székelyek Világszövetségének elnöke, a Dallasban élő András Mihály a napokban két magyarországi hírportálnak is nyilatkozott az akcióról, amelynek sikeréhez össze kell gyűjteniük ezer támogató aláírást, a Magyar Tudományos Akadémiának is véleményt kell mondani az ügyben, végül pedig az Országgyűlés szavaz a kérdésről.
De mi a célja a tengerentúli alakulatnak a székelyek őshonossá nyilvánításával? András szerint a kérdés – amelynek hitelesítését egyébként az NVB korábban kétszer is elutasította – alkalmas arra, hogy székely furfanggal színvallásra kényszerítse a magyar politikai erőket és a budapesti kormányt, mennyire támogatják „a székelyügyet”.
„Ha elfogadja a parlament, ha nem, nekünk, székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!” – nyilatkozta az Indexnek a csíkszeredai származású András Mihály, aki az Azonnali.hu portálnak cáfolta, hogy indulni szeretnének a magyarországi választáson.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)
A székely önrendelkezés kinyilvánítása, a függetlenedés a hosszú távú célja az Egyesült Államokban létrehozott Székelyek Világszövetsége nemrég nyilvánosságot kapott kezdeményezésének, miszerint nyilvánítsák honos népcsoporttá Magyarországon a székelyt.
Magyarországon kívül más országokban – többek között Romániában –, továbbá az ENSZ-ben is őshonos népcsoportként ismertetné el a székelyeket az Amerikában működő Székelyek Világszövetsége. Noha – mint azt lapunkban nemrég megírtuk – a budapesti Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a Székely Gárda alapítója, az Avram Iancut ábrázoló bábut felakasztó csíkszeredai Csibi Barna terjesztette be a kezdeményezést, valójában az Egyesült Államokban élő székelyek által létrehozott civil szervezettől ered az ötlet, hogy a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia az anyaországban.
A Székelyek Világszövetségének elnöke, a Dallasban élő András Mihály a napokban két magyarországi hírportálnak is nyilatkozott az akcióról, amelynek sikeréhez össze kell gyűjteniük ezer támogató aláírást, a Magyar Tudományos Akadémiának is véleményt kell mondani az ügyben, végül pedig az Országgyűlés szavaz a kérdésről.
De mi a célja a tengerentúli alakulatnak a székelyek őshonossá nyilvánításával? András szerint a kérdés – amelynek hitelesítését egyébként az NVB korábban kétszer is elutasította – alkalmas arra, hogy székely furfanggal színvallásra kényszerítse a magyar politikai erőket és a budapesti kormányt, mennyire támogatják „a székelyügyet”.
„Ha elfogadja a parlament, ha nem, nekünk, székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!” – nyilatkozta az Indexnek a csíkszeredai származású András Mihály, aki az Azonnali.hu portálnak cáfolta, hogy indulni szeretnének a magyarországi választáson.
Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)
2017. augusztus 7.
Semjén: a székelyek magyarok
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint káros és veszélyes az a kezdeményezés, ami a székelységet a magyar nemzettől különböző nemzetiségként akarja meghatározni. Semjén Zsolt az MTI-nek nyilatkozva hétfőn kijelentette: a székelyek magyarok.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kezdeményezéssel összefüggésben kiemelte: a leghatározottabban ellenzi, ez egy káros és veszélyes lépés. A székelyek magyarok, s ilyen alapon a palócoktól kezdve más magyar nemzetrészekkel is meg lehetne osztani a magyarságot.
Hozzátette: a kezdeményezés jó szándékú, de teljes hozzá nem értés alapján történt vagy sokkal rosszabb, hiszen a román politikának mindig is célja volt annak elérése, hogy sem a csángók, sem a székelyek nem magyarok.
Kiemelte: a kezdeményezés ellentétes a történelmi valósággal és a magyar nemzeti érdekekkel egyaránt. A Nemzeti Választási Bizottság július 25-én hitelesítette a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést.
A határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
MTI; Erdély.ma
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint káros és veszélyes az a kezdeményezés, ami a székelységet a magyar nemzettől különböző nemzetiségként akarja meghatározni. Semjén Zsolt az MTI-nek nyilatkozva hétfőn kijelentette: a székelyek magyarok.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kezdeményezéssel összefüggésben kiemelte: a leghatározottabban ellenzi, ez egy káros és veszélyes lépés. A székelyek magyarok, s ilyen alapon a palócoktól kezdve más magyar nemzetrészekkel is meg lehetne osztani a magyarságot.
Hozzátette: a kezdeményezés jó szándékú, de teljes hozzá nem értés alapján történt vagy sokkal rosszabb, hiszen a román politikának mindig is célja volt annak elérése, hogy sem a csángók, sem a székelyek nem magyarok.
Kiemelte: a kezdeményezés ellentétes a történelmi valósággal és a magyar nemzeti érdekekkel egyaránt. A Nemzeti Választási Bizottság július 25-én hitelesítette a székelyek Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést.
A határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
MTI; Erdély.ma
2017. szeptember 1.
A magyar választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő erdélyi honlapot hoztak létre
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)
2017. november 4.
Az RMDSZ álláspontja szerint törvényes a szövetség választási regisztrációs eljárása
„Minden törvényes feltételnek megfelel” az az eljárás, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a felügyelete alatt működő Eurotrans Alapítvány a magyarországi választási regisztráció ügyében eljár – közölte a szövetség.
AZ RMDSZ a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Gréczy Zsolt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondottakra reagált. A szóvivő szerint súlyos visszaélésekre, választási csalásra ad alkalmat, hogy Erdélyben az RMDSZ gyűjti a magyarországi országgyűlési választásra regisztrálók adatait.
Az RMDSZ állásfoglalásában hangsúlyozta: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Eurotrans Alapítvány minden törvényes feltételnek megfelel, amely az adatgyűjtést és -tárolást szabályozza, és törvényesen jár el a regisztrációs adatok és azok továbbítása esetében is. Az átláthatóság kedvéért minden törvényes jogot és kötelezettséget románul és magyarul is feltüntettünk a támogatási ív hátlapján”.
Az RMDSZ szerint a DK az Átlátszó Erdély portál cikkeire alapozta a vádjait, és szerinte a portál elferdítette, sajátosan értelmezte, és kontextusából kiragadva közölte azokat a megállapításokat, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda közölt megkeresésére.
A portál a múlt kedden cikkezett arról, hogy az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány közös íven gyűjti a támogató aláírásokat a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez és a magyarországi választási regisztrációhoz, amelyeket aztán az iroda munkatársai vezetnek be a két online adatbázisba. A portál közölte az NVI elnökének, Pálffy Ilonának a válaszát, melyben azt írta: „A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el”, de az űrlap kitöltéséhez a választópolgár igénybe veheti általa választott segítő közreműködését.
Az RMDSZ állásfoglalásában hangsúlyozta: „tekintettel arra, hogy a támogató - regisztrációs ív részletesen leírja az ív célját, és ehhez kéri az aláíró kifejezett beleegyezését, teljesülnek az online regisztrációhoz történő megbízás feltételei”.
Azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak, akik a 2018-as országgyűlési választásokon szavazni szeretnének, regisztrálniuk kell a választási névjegyzékbe. Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra a választás előtti 15. napig lesz lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak. Szabadság (Kolozsvár)
„Minden törvényes feltételnek megfelel” az az eljárás, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a felügyelete alatt működő Eurotrans Alapítvány a magyarországi választási regisztráció ügyében eljár – közölte a szövetség.
AZ RMDSZ a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Gréczy Zsolt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondottakra reagált. A szóvivő szerint súlyos visszaélésekre, választási csalásra ad alkalmat, hogy Erdélyben az RMDSZ gyűjti a magyarországi országgyűlési választásra regisztrálók adatait.
Az RMDSZ állásfoglalásában hangsúlyozta: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Eurotrans Alapítvány minden törvényes feltételnek megfelel, amely az adatgyűjtést és -tárolást szabályozza, és törvényesen jár el a regisztrációs adatok és azok továbbítása esetében is. Az átláthatóság kedvéért minden törvényes jogot és kötelezettséget románul és magyarul is feltüntettünk a támogatási ív hátlapján”.
Az RMDSZ szerint a DK az Átlátszó Erdély portál cikkeire alapozta a vádjait, és szerinte a portál elferdítette, sajátosan értelmezte, és kontextusából kiragadva közölte azokat a megállapításokat, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda közölt megkeresésére.
A portál a múlt kedden cikkezett arról, hogy az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány közös íven gyűjti a támogató aláírásokat a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez és a magyarországi választási regisztrációhoz, amelyeket aztán az iroda munkatársai vezetnek be a két online adatbázisba. A portál közölte az NVI elnökének, Pálffy Ilonának a válaszát, melyben azt írta: „A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el”, de az űrlap kitöltéséhez a választópolgár igénybe veheti általa választott segítő közreműködését.
Az RMDSZ állásfoglalásában hangsúlyozta: „tekintettel arra, hogy a támogató - regisztrációs ív részletesen leírja az ív célját, és ehhez kéri az aláíró kifejezett beleegyezését, teljesülnek az online regisztrációhoz történő megbízás feltételei”.
Azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak, akik a 2018-as országgyűlési választásokon szavazni szeretnének, regisztrálniuk kell a választási névjegyzékbe. Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra a választás előtti 15. napig lesz lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak. Szabadság (Kolozsvár)
2017. november 10.
Kúria: jogszerű volt az NVB hitelesítő döntése a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítása ügyében
Helybenhagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely ezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint ha további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, akkor legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja.
Az NVB július 25-én hitelesítette a Váradi Barna magánszemély által benyújtott kezdeményezést a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítása ügyében.
A határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, ezt bírálta el keddi ülésén a Kúria. A Kúria internetes oldalán közzétett végzés szerint a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének megfelelt, így az NVB a kérdést jogszerűen hitelesítette.
A kezdeményezőnek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie, ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi. Ha megvan a szükséges számú aláírás, akkor az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával együtt felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról. MTI; Erdély.ma
Helybenhagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely ezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van Magyarországon: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint ha további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, akkor legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja.
Az NVB július 25-én hitelesítette a Váradi Barna magánszemély által benyújtott kezdeményezést a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítása ügyében.
A határozat ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, ezt bírálta el keddi ülésén a Kúria. A Kúria internetes oldalán közzétett végzés szerint a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti kezdeményezés a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének megfelelt, így az NVB a kérdést jogszerűen hitelesítette.
A kezdeményezőnek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie, ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi. Ha megvan a szükséges számú aláírás, akkor az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával együtt felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról. MTI; Erdély.ma
2017. november 11.
Székelyek Világszövetsége: a jogi kimutatás után a románok sem mondhatják, hogy nincsenek székelyek
A Székelyek Világszövetsége szerint a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításának lényege, hogy jogilag kimutassák a székelységet Magyarországon is.
Amint arról beszámoltunk, csütörtökön helybenhagyta a budapesti Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
A Székelyek Világszövetsége pénteken közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben felhívja a sajtó figyelmét a honossági beadványukkal kapcsolatosan „néhány olyan dologra, amit valószínűleg nem értettek meg”. „Az egész beadványnak a lényege jogilag kimutatni a székelységet Magyarországon is. Tehát még ha kisebbségnek is jegyezzük be, ez által semmit nem fog változni a székelyek státusa Magyarországon, mivel amellett, hogy a székelyeket kimutatjuk, magyar állampolgárok is lehetnek. Tehát ez a kisebbségi állapot semmit nem számít, viszont a jogi kimutatás igen, mivel így jogilag is létező népről beszélhetünk. Így a románok sem mondhatják, hogy székelyek nem léteznek” – áll a szervezet közleményében. A Székelyek Világszövetsége hangsúlyozza, a beadvánnyal semmi hátsó szándékuk nincs, „csupán a saját nemzettudatunkat szeretnénk kimutatni a legalább annyira fontos magyar nemzettudat mellett”. A kettő nem ütheti egymást, mert testvérnemzet vagyunk! A testvéreinknek is meg kell érteni, hogy fontos számunkra a székely nemzettudatunk erősítése és védelme. Biztosíthatjuk a magyarországi politikusokat, pártokat is, soha nem volna képes a Székelyek Világszövetsége arra, hogy megossza a nemzetet, mert tudjuk, együtt erősek vagyunk, és tudniuk kell, hogy a székely akkor lesz jó magyar, ha minél székelyebbé tud válni. Köt minket elődeink akarata is, akik a vérüket adták a nemzetért, és biztosíthatjuk a magyarságot, ezt mi mai napig is megtennénk, ha nemzetünket támadás érné” – írják a szervezet képviselői. A Székelyek Világszövetsége végül arra kéri „a magyar testvéreket, pártokat” függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteik vannak, támogassák honossági beadványukat.„És előlegezzék meg a bizalmukat felénk, mert ezt a székely nemzettudat erősítéséért tesszük” – zárják a közleményt. Mint ismeretes, a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége a javaslat hitelesítése kapcsán júliusban a Krónikának nyilatkozva természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek nevezte a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon. „Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán. Krónika (Kolozsvár)
A Székelyek Világszövetsége szerint a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításának lényege, hogy jogilag kimutassák a székelységet Magyarországon is.
Amint arról beszámoltunk, csütörtökön helybenhagyta a budapesti Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
A Székelyek Világszövetsége pénteken közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben felhívja a sajtó figyelmét a honossági beadványukkal kapcsolatosan „néhány olyan dologra, amit valószínűleg nem értettek meg”. „Az egész beadványnak a lényege jogilag kimutatni a székelységet Magyarországon is. Tehát még ha kisebbségnek is jegyezzük be, ez által semmit nem fog változni a székelyek státusa Magyarországon, mivel amellett, hogy a székelyeket kimutatjuk, magyar állampolgárok is lehetnek. Tehát ez a kisebbségi állapot semmit nem számít, viszont a jogi kimutatás igen, mivel így jogilag is létező népről beszélhetünk. Így a románok sem mondhatják, hogy székelyek nem léteznek” – áll a szervezet közleményében. A Székelyek Világszövetsége hangsúlyozza, a beadvánnyal semmi hátsó szándékuk nincs, „csupán a saját nemzettudatunkat szeretnénk kimutatni a legalább annyira fontos magyar nemzettudat mellett”. A kettő nem ütheti egymást, mert testvérnemzet vagyunk! A testvéreinknek is meg kell érteni, hogy fontos számunkra a székely nemzettudatunk erősítése és védelme. Biztosíthatjuk a magyarországi politikusokat, pártokat is, soha nem volna képes a Székelyek Világszövetsége arra, hogy megossza a nemzetet, mert tudjuk, együtt erősek vagyunk, és tudniuk kell, hogy a székely akkor lesz jó magyar, ha minél székelyebbé tud válni. Köt minket elődeink akarata is, akik a vérüket adták a nemzetért, és biztosíthatjuk a magyarságot, ezt mi mai napig is megtennénk, ha nemzetünket támadás érné” – írják a szervezet képviselői. A Székelyek Világszövetsége végül arra kéri „a magyar testvéreket, pártokat” függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteik vannak, támogassák honossági beadványukat.„És előlegezzék meg a bizalmukat felénk, mert ezt a székely nemzettudat erősítéséért tesszük” – zárják a közleményt. Mint ismeretes, a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége a javaslat hitelesítése kapcsán júliusban a Krónikának nyilatkozva természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek nevezte a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon. „Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán. Krónika (Kolozsvár)
2017. november 13.
Székely kisebbségi népcsoport – agyalágyult elképzelés
Agyalágyult emberek agyalágyult kezdeményezése – ekként jellemezte a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést Gazda Zoltán. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke abban bízik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elutasítja a javaslatot.
A magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
Magyarországon nemzetiségnek számít minden olyan, az ország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely ezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Csak „agyalágyult emberek agyalágyult elképzelése” lehet az, hogy a keleti határt évszázadokig védő székelységet most kisebbségnek nyilvánítsák Magyarországon. – A magunk részéről köszönjük, elég nekünk, hogy Romániában kisebbség vagyunk, nem szeretnénk magunknak ezt a státuszt Magyarországon is. Csak valami hátsó politikai megfontolás, önkormányzati vagy parlamenti képviselői hely megszerzése állhat egy ilyen buta elképzelés mögött – véli Gazda Zoltán.
Az SZNT sepsiszéki elnöke szerint a törvény által előírt ezer támogató aláírást valószínűleg össze tudják gyűjteni a rendelkezésre álló 120 nap alatt, ám abban bízik, hogy a véleményezési joggal rendelkező MTA nem enged át ilyen badarságot. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma
Agyalágyult emberek agyalágyult kezdeményezése – ekként jellemezte a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló kezdeményezést Gazda Zoltán. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke abban bízik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elutasítja a javaslatot.
A magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben még a nyáron hitelesítették a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, így indulhat az aláírásgyűjtés.
Magyarországon nemzetiségnek számít minden olyan, az ország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely ezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Csak „agyalágyult emberek agyalágyult elképzelése” lehet az, hogy a keleti határt évszázadokig védő székelységet most kisebbségnek nyilvánítsák Magyarországon. – A magunk részéről köszönjük, elég nekünk, hogy Romániában kisebbség vagyunk, nem szeretnénk magunknak ezt a státuszt Magyarországon is. Csak valami hátsó politikai megfontolás, önkormányzati vagy parlamenti képviselői hely megszerzése állhat egy ilyen buta elképzelés mögött – véli Gazda Zoltán.
Az SZNT sepsiszéki elnöke szerint a törvény által előírt ezer támogató aláírást valószínűleg össze tudják gyűjteni a rendelkezésre álló 120 nap alatt, ám abban bízik, hogy a véleményezési joggal rendelkező MTA nem enged át ilyen badarságot. Erdély András / Székely Hírmondó; Erdély.ma
2017. november 27.
„Gyurcsány arra játszik rá, hogy népszerűtlen a határon túliak szavazati joga”
A határon túli magyarok szavazati jogával a többség nem ért egyet Magyarországon, de Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai miatt akár nőhet is az elfogadottsága – mondta el a Maszolnak Székely István Gergő. A politológus a Fidesz és RMDSZ stratégiai szövetségéről is beszélt, amely szerinte hosszú távon az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódásához vezethet.
– A 2014-es magyarországi parlamenti választásokon valóban a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerezte meg a Fidesz-KDNP a kétharmados többséget, ahogyan ezt több elemzés is állítja, például ez?
– Ez a kijelentés matematikailag igaz, viszont egyben egy politikai állítás is. Hiszen ugyanúgy igaz matematikailag az is, hogy a magyar baloldal szoros küzdelemben maradt alul néhány egyéni választókerületben, tehát ha valaki bűnbakot akar keresni a baloldalon, akkor azt is felhánytorgathatná, hogy miért nem sikerült jobban mozgósítani a saját szavazótáborukat az említett választókerületekben. Vagy pedig, ha abból indulunk ki, hogy rengeteg egyértelmű Fidesz-KDNP-győzelem is született, akkor a fenti logika szerint akár az érintett választókerületek lakosait is okolhatnák a határon túliak helyett a kétharmad miatt.
– Azóta eltelt négy év. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb november eleji adatai szerint, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, 299 472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a voksát, amíg 2014-ben ez a szám csak 193 793 volt. Az abszolút számok alapján elmondható, hogy felértékelődtek a határon túli magyar szavazatok az előző parlamenti választásokhoz képest?
– Ha az előző kérdésben tárgyalt matematikai alapállásból indulunk ki, miszerint 2014-ban egy mandátum múlott a határon túliak szavazatain, akkor ahhoz képest a jövő évi választáson már várhatóan két mandátum sorsa fog ezen múlni. Néhány hónapja a kormány-közeli Nézőpont Intézet egyik vezető elemzője Kolozsváron tartott előadásában is két mandátummal számolt. Ugyanakkor a három mandátum már nem realisztikus, a körülmények nagyon speciális konstellációjára volna szükség ehhez.
– A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egy sajátos stratégiát választott: nem a határon túli szavazatok megszerzéséért kampányol, hanem azért, hogy korlátozzák a szavazati jogukat. Ez a kampánystratégia összefügg-e azzal, hogy a volt miniszterelnök amúgy sem népszerű a határon túl, tehát nincs veszítenívalója, illetve azzal, hogy a Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint tíz megkérdezett magyarországi választópolgárból ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga?
– Mind a kettővel összefügg, de benne van az is, hogy a baloldal ismét az összefogás kálváriáját járja, és ebben a játékban a DK profitálhat egy ilyen állásfoglalásból. Gyurcsány arra játszik rá, hogy a határon túliak szavazati joga igen népszerűtlen dolog, főleg a baloldali szavazók körében, és mivel ő az egyetlen, aki ezt fel meri vállalni, abban reménykedhet, hogy azok a baloldali szavazók, akik egyetértenek vele ebben, a DK irányába kezdenek el gravitálni, hiszen a többi baloldali párt nem vállalja fel ugyanezt az álláspontot. Ez a maguk választási kalkulusában racionális döntés. Egyrészt Gyurcsány Ferenc elsődleges célja a parlamentben maradás, másrészt az MSZP válsága azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy a DK akár a legerősebb baloldali párttá válhat.
Az első célt szerintem biztosan elérik, ez a kampánystratégia mondhatni bebiztosítja a DK jövőjét parlamenti pártként, és a másodikra is van némi esély. Ennél többre azonban nem hiszem, hogy elég lesz ez a kampányhúzás, a jobboldali pártok szavazói körében még egy ellenreakciót sem tartok kizártnak, mármint azt, hogy megnövekedjen a választójog elfogadottsága Gyurcsány akciójának köszönhetően.
– Hogyan változott egyébként a határon túliak szavazati jogához való hozzáállás Magyarországon?
– Az kétségtelen, hogy népszerűtlen a választójog, olyannyira, hogy még a Fidesz szavazóinak jelentős része is ellenzi. Mi néhány éve azt mértük a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben, hogy a magyarországi választók a határon túliak számára jutatott kedvezményeket, támogatásokat annál kevésbé fogadják el, minél inkább anyagi teher következne azokból a magyar állam, áttételesen a magyar adófizetők számára: némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, egyfajta jóléti sovinizmus tapasztalható még mindig, bár talán már nem akkora mértékben, mint a 2004-es népszavazás idején. Vagyis azokban az ügyekben, ahol képbe kerül a szociális háló vagy valami anyagi juttatás, ott egyre inkább csökken a támogatottság. A választójogra pedig rá lehet kapcsolni számos olyan érvet, amely ezt a logikát aktiválja, például azt, hogy a határon túliak nem járulnak hozzá ugyanúgy a költségvetéshez, mint a magyarországiak.
– Gyurcsány Ferenc egyik érve a szavazati jog korlátozására, hogy miközben egy Angliában dolgozó romániai magyar levélben adhatja le szavazatát, addig Magyarországról elszármazott sorstársának adott esetben sok száz kilométert kell utaznia ezért a legközelebbi konzulátusra vagy a nagykövetségre. Nincs igaza?
– Abban igaza van, hogy ez a tényállás igazságtalan, de azt gondolom, hogy a megoldás a Magyarországról külföldre távozottak szavazási lehetőségeinek megkönnyítése volna, nem a határon túliak jogainak korlátozása. Hozzátenném: az is igazságtalan, hogy a határon túli magyarok csak a listára szavazhatnak. Ez a történet a külföldre távozottakkal egyébként nagyon hasonlít arra, amit Romániában is látunk választásról-választásra. Míg itt főleg a baloldali kormányok nehezítették meg a külföldön élő román állampolgárok szavazási lehetőségét, Magyarországon jelenleg a Fidesznek lenne a legtöbb vesztenivalója, ha a nyugatra szakadt magyar állampolgárok könnyen szavazhatnának.
– A DK elnöke szerint a Fidesz a hatalmi törekvései szolgálatába állította a határon túli magyarokat. Érdekesség, hogy – szintén a Publicus felmérése szerint – ezt a magyarországi választópolgárok többsége is így látja: 55 százalék szerint szavazatszerzés céljából növelte meg jelentősen a kormány a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat. Ezt ön hogyan látja?
– Semleges olvasatban erre azt is mondhatnánk, hogy hát végső soron az a pártok feladata, hogy növeljék a szavazótáborukat. A baloldal egy része is felismerte, hogy attól, hogy nem előnyös számukra, ahogyan a határon túliak szavaznak, még nem az a helyes felvetés, hogy megfosztjuk őket a szavazati joguktól. Inkább meg kellene győzni őket, hatni rájuk észérvekkel, hogy szavazataikat megszerezzék maguk számára. A baloldali vezetők egy része úgy tűnik, belátta ezt, egyre gyakrabban fordulnak meg Erdélyben ők is. Viszont az is kétségtelen, hogy a Fidesz még jó ideig hazai pályán érezheti magát a határon túl. Ez egyrészt az állampolgársággal kapcsolatos 2004-es és 2010-es hozzáállásuknak köszönhető, másrészt viszont azt is látni kell, hogy mennyire más a kormányzó Fidesz eszköztára ahhoz képest, ami bármelyik ellenzéki párt (beleértve a Jobbikot) rendelkezésére áll. Mert egyre jobban látszik, hogy a támogatáspolitika mentén kőkemény politikai klientúraépítés is folyik jelenleg Erdélyben. A Fidesz kibékült az RMDSZ-szel, az erdélyi magyar média szinte teljes egészében magyarországi támogatásoktól függ, így lassan semmilyen ellensúly nem marad. Az ellenzéki pártoknak egyrészt nincsenek eszközeik ezt a folyamatot megállítani, vagy esetleg ellensúlyozni, másrészt nem is tekintik ezt prioritásnak, hiszen Magyarországon is igen hasonló helyzetben vannak.
– A DK a kampányában fizetett hirdetésben idézte Tamás Sándor háromszéki tanácselnöknek azt a kijelentését, miszerint „négy évvel ezelőtti anyaországi választásokon (…) Erdélyből 65 000 szavazattal járultunk hozzá a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzéséhez”. Gyurcsányék vitatható módszerein túl mennyire tartja szerencsésnek, hogy az erdélyi magyar politikusok „még lovat is adnak alája” ilyen kijelentésekkel?
– Nagyon szerencsétlennek tartom Tamás Sándor kijelentését, de nem azért, mert lovat ad Gyurcsány Ferenc alá, hanem mert úgy gondolom, hogy a magyarországi regisztrációs kampány, amiben az RMDSZ és más határon túli pártok is szerepet vállaltak, nem összemosandó egy konkrét magyarországi politikai párt érdekében kifejtett kampánnyal. Így is vékony a jég, hiszen regisztrációra való buzdítást így is gyakran értelmezik a Fideszre való szavazás eufemisztikus megfogalmazásaként, akkor is, ha semlegesen van megfogalmazva a felhívás. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az erdélyi politikusok legalább a semlegesség látszatát fenntartsák.
– Az RMDSZ történetében először fordul elő, hogy a szövetség vezetői egyértelműen kiállnak egy magyarországi politikai szereplő mellett a parlamenti választások előtt. Hosszabb távon milyen hatása lehet ezeknek az állásfoglalásoknak a mindenkori magyar kormány és a romániai magyar érdekvédelmi szervezet viszonyára?
– Ezt a kérdést úgy érdemes megközelíteni, hogy közben a romániai politika közelmúltbeli fejleményeit is szem előtt tartjuk. Az utóbbi években az RMDSZ mozgástere egyre csak szűkült. Ennek vannak konjunkturális tényezői is, nem tesz jót például a román egyesülés centenáriumának közeledte, de szerintem itt ennél többről van szó: amióta az RMDSZ kilépett a Ponta-kormányból, egyre inkább nyilvánvaló, hogy az 1996-tól követett modell, amelyben az RMDSZ a kisebbik koalíciós partner szerepéből tudott kialkudni kisebbségjogi engedményeket, illetve forrásokat a magyarlakta vidékek számára, egyre kevésbé járható út. A tavalyi parlamenti választás óta az RMDSZ-nek szinte semmit nem sikerült elérnie, látjuk például, hogy még a teljesen szimbolikus, március 15-re vonatkozó törvénytervezetet is visszadobták. A PSD gyakorlatilag mindent megígért, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánta, majd mindenből épp olyan gyorsan vissza is táncolt, amint változott a helyzet. Az ellenzék még kevésbé tűnik érdekeltnek bármilyen együttműködésben.
Ebben a kontextusban kell értelmeznünk azt, hogy a Fidesz hatalmas forrásokat kezdett pumpálni Erdélybe. Ez egyértelműen csábító az erdélyi magyar politikai elit számára, főleg, hogy úgy tűnik, Romániában be kell rendezkedni még néhány szűk esztendőre. Amit három éve még a Fidesz és az RMDSZ közötti konjunkturális fegyverszünetnek gondoltunk, egyre inkább kezd stratégiai szövetségnek kinézni. Ennek viszont több veszélye is van. Például az, hogy még tovább szűkül az RMDSZ mozgástere a román politikai rendszerben – egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hangokkal, miszerint az erdélyi magyarságot Budapestről mozgatják. Továbbá a forrásokért cserébe az RMDSZ vezetői egyre kevésbé vállalnak konfliktust Budapesttel. A sajtó helyzetére utaltam egy előző kérdésnél. Mindez oda vezethet, hogy az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódik, és megtörténik a totális betagozódás a magyarországi politikai közösségbe, pontosabban a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Kustán Magyari Attila / maszol.ro
A határon túli magyarok szavazati jogával a többség nem ért egyet Magyarországon, de Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai miatt akár nőhet is az elfogadottsága – mondta el a Maszolnak Székely István Gergő. A politológus a Fidesz és RMDSZ stratégiai szövetségéről is beszélt, amely szerinte hosszú távon az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódásához vezethet.
– A 2014-es magyarországi parlamenti választásokon valóban a határon túli magyarok szavazatainak köszönhetően szerezte meg a Fidesz-KDNP a kétharmados többséget, ahogyan ezt több elemzés is állítja, például ez?
– Ez a kijelentés matematikailag igaz, viszont egyben egy politikai állítás is. Hiszen ugyanúgy igaz matematikailag az is, hogy a magyar baloldal szoros küzdelemben maradt alul néhány egyéni választókerületben, tehát ha valaki bűnbakot akar keresni a baloldalon, akkor azt is felhánytorgathatná, hogy miért nem sikerült jobban mozgósítani a saját szavazótáborukat az említett választókerületekben. Vagy pedig, ha abból indulunk ki, hogy rengeteg egyértelmű Fidesz-KDNP-győzelem is született, akkor a fenti logika szerint akár az érintett választókerületek lakosait is okolhatnák a határon túliak helyett a kétharmad miatt.
– Azóta eltelt négy év. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb november eleji adatai szerint, ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, 299 472 magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár adhatná le a voksát, amíg 2014-ben ez a szám csak 193 793 volt. Az abszolút számok alapján elmondható, hogy felértékelődtek a határon túli magyar szavazatok az előző parlamenti választásokhoz képest?
– Ha az előző kérdésben tárgyalt matematikai alapállásból indulunk ki, miszerint 2014-ban egy mandátum múlott a határon túliak szavazatain, akkor ahhoz képest a jövő évi választáson már várhatóan két mandátum sorsa fog ezen múlni. Néhány hónapja a kormány-közeli Nézőpont Intézet egyik vezető elemzője Kolozsváron tartott előadásában is két mandátummal számolt. Ugyanakkor a három mandátum már nem realisztikus, a körülmények nagyon speciális konstellációjára volna szükség ehhez.
– A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egy sajátos stratégiát választott: nem a határon túli szavazatok megszerzéséért kampányol, hanem azért, hogy korlátozzák a szavazati jogukat. Ez a kampánystratégia összefügg-e azzal, hogy a volt miniszterelnök amúgy sem népszerű a határon túl, tehát nincs veszítenívalója, illetve azzal, hogy a Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint tíz megkérdezett magyarországi választópolgárból ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga?
– Mind a kettővel összefügg, de benne van az is, hogy a baloldal ismét az összefogás kálváriáját járja, és ebben a játékban a DK profitálhat egy ilyen állásfoglalásból. Gyurcsány arra játszik rá, hogy a határon túliak szavazati joga igen népszerűtlen dolog, főleg a baloldali szavazók körében, és mivel ő az egyetlen, aki ezt fel meri vállalni, abban reménykedhet, hogy azok a baloldali szavazók, akik egyetértenek vele ebben, a DK irányába kezdenek el gravitálni, hiszen a többi baloldali párt nem vállalja fel ugyanezt az álláspontot. Ez a maguk választási kalkulusában racionális döntés. Egyrészt Gyurcsány Ferenc elsődleges célja a parlamentben maradás, másrészt az MSZP válsága azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy a DK akár a legerősebb baloldali párttá válhat.
Az első célt szerintem biztosan elérik, ez a kampánystratégia mondhatni bebiztosítja a DK jövőjét parlamenti pártként, és a másodikra is van némi esély. Ennél többre azonban nem hiszem, hogy elég lesz ez a kampányhúzás, a jobboldali pártok szavazói körében még egy ellenreakciót sem tartok kizártnak, mármint azt, hogy megnövekedjen a választójog elfogadottsága Gyurcsány akciójának köszönhetően.
– Hogyan változott egyébként a határon túliak szavazati jogához való hozzáállás Magyarországon?
– Az kétségtelen, hogy népszerűtlen a választójog, olyannyira, hogy még a Fidesz szavazóinak jelentős része is ellenzi. Mi néhány éve azt mértük a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben, hogy a magyarországi választók a határon túliak számára jutatott kedvezményeket, támogatásokat annál kevésbé fogadják el, minél inkább anyagi teher következne azokból a magyar állam, áttételesen a magyar adófizetők számára: némileg leegyszerűsítve azt mondhatjuk, egyfajta jóléti sovinizmus tapasztalható még mindig, bár talán már nem akkora mértékben, mint a 2004-es népszavazás idején. Vagyis azokban az ügyekben, ahol képbe kerül a szociális háló vagy valami anyagi juttatás, ott egyre inkább csökken a támogatottság. A választójogra pedig rá lehet kapcsolni számos olyan érvet, amely ezt a logikát aktiválja, például azt, hogy a határon túliak nem járulnak hozzá ugyanúgy a költségvetéshez, mint a magyarországiak.
– Gyurcsány Ferenc egyik érve a szavazati jog korlátozására, hogy miközben egy Angliában dolgozó romániai magyar levélben adhatja le szavazatát, addig Magyarországról elszármazott sorstársának adott esetben sok száz kilométert kell utaznia ezért a legközelebbi konzulátusra vagy a nagykövetségre. Nincs igaza?
– Abban igaza van, hogy ez a tényállás igazságtalan, de azt gondolom, hogy a megoldás a Magyarországról külföldre távozottak szavazási lehetőségeinek megkönnyítése volna, nem a határon túliak jogainak korlátozása. Hozzátenném: az is igazságtalan, hogy a határon túli magyarok csak a listára szavazhatnak. Ez a történet a külföldre távozottakkal egyébként nagyon hasonlít arra, amit Romániában is látunk választásról-választásra. Míg itt főleg a baloldali kormányok nehezítették meg a külföldön élő román állampolgárok szavazási lehetőségét, Magyarországon jelenleg a Fidesznek lenne a legtöbb vesztenivalója, ha a nyugatra szakadt magyar állampolgárok könnyen szavazhatnának.
– A DK elnöke szerint a Fidesz a hatalmi törekvései szolgálatába állította a határon túli magyarokat. Érdekesség, hogy – szintén a Publicus felmérése szerint – ezt a magyarországi választópolgárok többsége is így látja: 55 százalék szerint szavazatszerzés céljából növelte meg jelentősen a kormány a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat. Ezt ön hogyan látja?
– Semleges olvasatban erre azt is mondhatnánk, hogy hát végső soron az a pártok feladata, hogy növeljék a szavazótáborukat. A baloldal egy része is felismerte, hogy attól, hogy nem előnyös számukra, ahogyan a határon túliak szavaznak, még nem az a helyes felvetés, hogy megfosztjuk őket a szavazati joguktól. Inkább meg kellene győzni őket, hatni rájuk észérvekkel, hogy szavazataikat megszerezzék maguk számára. A baloldali vezetők egy része úgy tűnik, belátta ezt, egyre gyakrabban fordulnak meg Erdélyben ők is. Viszont az is kétségtelen, hogy a Fidesz még jó ideig hazai pályán érezheti magát a határon túl. Ez egyrészt az állampolgársággal kapcsolatos 2004-es és 2010-es hozzáállásuknak köszönhető, másrészt viszont azt is látni kell, hogy mennyire más a kormányzó Fidesz eszköztára ahhoz képest, ami bármelyik ellenzéki párt (beleértve a Jobbikot) rendelkezésére áll. Mert egyre jobban látszik, hogy a támogatáspolitika mentén kőkemény politikai klientúraépítés is folyik jelenleg Erdélyben. A Fidesz kibékült az RMDSZ-szel, az erdélyi magyar média szinte teljes egészében magyarországi támogatásoktól függ, így lassan semmilyen ellensúly nem marad. Az ellenzéki pártoknak egyrészt nincsenek eszközeik ezt a folyamatot megállítani, vagy esetleg ellensúlyozni, másrészt nem is tekintik ezt prioritásnak, hiszen Magyarországon is igen hasonló helyzetben vannak.
– A DK a kampányában fizetett hirdetésben idézte Tamás Sándor háromszéki tanácselnöknek azt a kijelentését, miszerint „négy évvel ezelőtti anyaországi választásokon (…) Erdélyből 65 000 szavazattal járultunk hozzá a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzéséhez”. Gyurcsányék vitatható módszerein túl mennyire tartja szerencsésnek, hogy az erdélyi magyar politikusok „még lovat is adnak alája” ilyen kijelentésekkel?
– Nagyon szerencsétlennek tartom Tamás Sándor kijelentését, de nem azért, mert lovat ad Gyurcsány Ferenc alá, hanem mert úgy gondolom, hogy a magyarországi regisztrációs kampány, amiben az RMDSZ és más határon túli pártok is szerepet vállaltak, nem összemosandó egy konkrét magyarországi politikai párt érdekében kifejtett kampánnyal. Így is vékony a jég, hiszen regisztrációra való buzdítást így is gyakran értelmezik a Fideszre való szavazás eufemisztikus megfogalmazásaként, akkor is, ha semlegesen van megfogalmazva a felhívás. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy az erdélyi politikusok legalább a semlegesség látszatát fenntartsák.
– Az RMDSZ történetében először fordul elő, hogy a szövetség vezetői egyértelműen kiállnak egy magyarországi politikai szereplő mellett a parlamenti választások előtt. Hosszabb távon milyen hatása lehet ezeknek az állásfoglalásoknak a mindenkori magyar kormány és a romániai magyar érdekvédelmi szervezet viszonyára?
– Ezt a kérdést úgy érdemes megközelíteni, hogy közben a romániai politika közelmúltbeli fejleményeit is szem előtt tartjuk. Az utóbbi években az RMDSZ mozgástere egyre csak szűkült. Ennek vannak konjunkturális tényezői is, nem tesz jót például a román egyesülés centenáriumának közeledte, de szerintem itt ennél többről van szó: amióta az RMDSZ kilépett a Ponta-kormányból, egyre inkább nyilvánvaló, hogy az 1996-tól követett modell, amelyben az RMDSZ a kisebbik koalíciós partner szerepéből tudott kialkudni kisebbségjogi engedményeket, illetve forrásokat a magyarlakta vidékek számára, egyre kevésbé járható út. A tavalyi parlamenti választás óta az RMDSZ-nek szinte semmit nem sikerült elérnie, látjuk például, hogy még a teljesen szimbolikus, március 15-re vonatkozó törvénytervezetet is visszadobták. A PSD gyakorlatilag mindent megígért, ha pillanatnyi érdeke úgy kívánta, majd mindenből épp olyan gyorsan vissza is táncolt, amint változott a helyzet. Az ellenzék még kevésbé tűnik érdekeltnek bármilyen együttműködésben.
Ebben a kontextusban kell értelmeznünk azt, hogy a Fidesz hatalmas forrásokat kezdett pumpálni Erdélybe. Ez egyértelműen csábító az erdélyi magyar politikai elit számára, főleg, hogy úgy tűnik, Romániában be kell rendezkedni még néhány szűk esztendőre. Amit három éve még a Fidesz és az RMDSZ közötti konjunkturális fegyverszünetnek gondoltunk, egyre inkább kezd stratégiai szövetségnek kinézni. Ennek viszont több veszélye is van. Például az, hogy még tovább szűkül az RMDSZ mozgástere a román politikai rendszerben – egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hangokkal, miszerint az erdélyi magyarságot Budapestről mozgatják. Továbbá a forrásokért cserébe az RMDSZ vezetői egyre kevésbé vállalnak konfliktust Budapesttel. A sajtó helyzetére utaltam egy előző kérdésnél. Mindez oda vezethet, hogy az önálló erdélyi magyar politikai közösség felszámolódik, és megtörténik a totális betagozódás a magyarországi politikai közösségbe, pontosabban a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Kustán Magyari Attila / maszol.ro
2017. december 17.
Nem lesz népszavazás a külhoni magyarok szavazati jogának megvonásáról
Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával kapcsolatban.
Az MTI tájékoztatása szerint a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását célzó, a Demokrata Párt által beadott népszavazási kérdést az NVB többek között azért nem hitelesítette, mert az alaptörvény szerint az állampolgárokat az állampolgárságuk keletkezésének módjától függetlenül megilleti a választójog. Eredményes népszavazás után tehát módosítani kellene az alaptörvényt, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.
A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) októberben jelentette be, aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. Bár az ellenzéki alakulat nem tervez népszavazást az ügyben, azok aláírását várják, akik igennel válaszolnának a kérdésre: „egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?”.
Mint ismeretes, a kettős állampolgárság bevezetéséről is szóló 2004. december 5-ei népszavazáson a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezető politikusai az állampolgárság megszavazása ellen kampányoltak, míg az egyházak és a Fidesz már akkor támogatta a kezdeményezést. A szocialisták már 2001-ben azzal támadták a nemzeti kisebbségek jogérvényesítéséről szóló Orbán−Năstase-paktumot, hogy ennek hatására 23 millió román munkavállaló fog beözönleni Magyarországra. MTI; itthon.ma/karpatmedence
Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteken népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával kapcsolatban.
Az MTI tájékoztatása szerint a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását célzó, a Demokrata Párt által beadott népszavazási kérdést az NVB többek között azért nem hitelesítette, mert az alaptörvény szerint az állampolgárokat az állampolgárságuk keletkezésének módjától függetlenül megilleti a választójog. Eredményes népszavazás után tehát módosítani kellene az alaptörvényt, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.
A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) októberben jelentette be, aláírásgyűjtésbe kezd annak érdekében, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. Bár az ellenzéki alakulat nem tervez népszavazást az ügyben, azok aláírását várják, akik igennel válaszolnának a kérdésre: „egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?”.
Mint ismeretes, a kettős állampolgárság bevezetéséről is szóló 2004. december 5-ei népszavazáson a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezető politikusai az állampolgárság megszavazása ellen kampányoltak, míg az egyházak és a Fidesz már akkor támogatta a kezdeményezést. A szocialisták már 2001-ben azzal támadták a nemzeti kisebbségek jogérvényesítéséről szóló Orbán−Năstase-paktumot, hogy ennek hatására 23 millió román munkavállaló fog beözönleni Magyarországra. MTI; itthon.ma/karpatmedence