A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front, a volt kormánypárt közzétette árnyékkormányát. Petre Roman miniszterelnök lenne vagy külügyminiszter. A művelődésüggyel Andrei Plesu foglalkozna. /Petre Roman árnyékkormánya. = Magyar Hírlap, jan. 8./

Az Iliescu elnököt támogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Front több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az Európa Tanács közgyűlésére küldendő román küldöttségbe, így Adrian Paunescut, Ceausescu udvari költőjét, Adrian Motiut, a Román Nemzeti Egységpárt tagját és Fúró Gyulát, a Romania Mare Párt tagját. /Magyar Hírlap, jan. 28./

Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata szakértői tanácskozásán, jan. 29-én Demény Lajos bukaresti történész tartott előadást Pártosodás és pártok Romániában 1989-1992 között címmel. Elmondta, hogy 1989. decembere után egyre több párt alakult, számul az 1990 májusában tartott választásokra számul elérte a hetvenötöt. Az elsöprő győzelmet a Nemzeti Megmentési Front aratott. A Font éppen Erdélyben lett a legkevésbé népszerű, éppen ott, ahol a diktatúrával való szembeszegülés a legerősebb volt. 1992-ben az ellenzéki Demokratikus Konvenció a szavazatok legnagyobb arányát Bukarestben, a jelentős ipari központokban és mindenekelőtt az erdélyi nagyvárásokban szerezte meg. /(Botlik): Pártok Erdélyben. = Magyar Nemzet, jan. 30./

Az egy éve tartó bojkott véget ért, febr. 22-én végre megalakult a Maros megyei tanács. Elnöke Toganel Ion, a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, egyik alelnöke magyar, Virág György. Az ülést a megyei prefektus, Ion Racolta nyitotta meg. /Megalakult a megyei tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

A Vacaroiu-kormány ellen megindult a parlamenti támadás. A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front a korményt a törvények sorozatos megsértésével vádolja. Ehhez csatlakozott a többi demokratikus ellenzéki frakció is. Támadja a kormánypártot eddigi szövetségese, a Nagy-Románia Párt is. A miniszterelnök engedett az erősödő nyomásnak, rövidesen két vegyes bizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. /Bogdán Tibor, Bukarest: Roman vizsgálóbizttság elé állíttatná Vacaroiut. = Magyar Hírlap, márc. 1./

"A román parlament mindkét házában az összes román pártok elítélték Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke washingtoni kijelentését, miszerint a romániai magyar kisebbség ellen etnikai tisztogatás folyik. A botrányt a bukaresti televízió kavarta fel, amely márc. 1-jén a híradóban összefüggéseiből kiragadva idézte Tőkés Lászlót A képviselőházban egységesen támadták a pártok nevében felszólalók Tőkés László püspök kijelentését. Az RMDSZ szövetségese, a Polgári Párt nevében Stelian Tanase is keményen fogalmazott, Petre Roman a Nemzeti Megmentési Front vezetője pedig ellenséges magatartással vádolta a püspököt. Tokay György RMDSZ-frakcióvezetője a heves vita végén szólalt fel, kitért arra, hogy a magyar kisebbségnek vannak súlyos problémái Romániában. Tokay utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő "komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra", ennek ellenére a "közvetett etnikai tisztogatás" fogalmának használatát helytelennek hibásnak és szerencsétlennek mondta. A szenátusban 24 felszólaló egyöntetűen elítélte Tőkés László minősítését, a román nép ellenségének nevezték az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Verestóy Attila szenátor felszólalásában hangsúlyozta, hogy Tőkés László szavai nem fejezik ki az RMDSZ véleményét. /Mag Péter, Bukarest: Bukaresti parlament. Éles támadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, márc. 2., Demeter J. Ildikó: Napirenden: Tőkés László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./"

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./

A Polgári Szövetség kezdeményezésére Bukarestben kétnapos /ápr. 3-4./ összejövetelt tartottak Demokraták Fóruma elnevezéssel, ahova az ellenzéki pártok mellett meghívták a Nemzeti Megmentési Front és a Román Nemzeti Egységpárt képviselőit is. Románia gazdasági, társadalmi, erkölcsi mélypontra jutott, állapították meg a rendezők, ezért a kivezető utat kell keresni. A józan politikát el kell határolni a szélsőséges nacionalizmustól, demokratizálni kell az intézményeket. /Magyar Hírlap, ápr. 5./

A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front közleményben állt ki a kormány mellett, szembefordulva a tüntetésekkel. A román ellenzék viszont közleményben tiltakozott a kormány szakszervezeti politikája ellen: ellentéteket akar szítani a szakszervezeti tagok és a vezetők között, továbbá megállapították, hogy a Vacaroiu-kabinet öt hónapja alatt 50 százalékkal emelkedtek az árak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Vacaroiu nem enged a szakszervezeteknek. = Magyar Hírlap, ápr. 14./

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

Corneliu Vadim Tudor szenátor boldog-boldogtalant támadva szitkozódott a parlament máj. 27-i ülésén, majd kivonult a teremből. A folyosón Tudor összeszólalkozott Nelu Aristide Dragomir NMF-képviselővel, akivel összeverekedtek. Erre Tudor két testőre ott termett és összeverték Dragomir képviselőt. Ezek a testőrök a szabály szerint nem mehettek volna be. /Demeter J. Ildikó: Vadim verekedik /és égbe megy/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./ Később kiderült, hogy ezek a testőrök a Román Hírszerző Szolgálat emberei voltak. /Magyar Nemzet, jún. 2./

Az Evenimentul Zilei jún. 8-i számában látott napvilágot a Nemzeti Megmentési Front korábbi első alelnöke, egykori parlamenti képviselő, a neves ellenzéki politikus, a temesvári Claudiu Iordache Iliescu elnökhöz írt nyílt levele. Ebben Iordache Iliescut tette felelőssé a kialakult helyzetért, ahol a szabadság illúzió, a jogállam színjáték. A tisztségére méltatlan államelnököt el lehet távolítani, olvasható a levélben. /Menjen Iliescu! = Magyar Hírlap, jún. 9./

A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./

Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./

Petre Roman volt miniszterelnökkel az élen hat demokratapárti /NMF/ képviselő kész letenni az 1989-es forradalomban való részvételét igazoló oklevelet és kitüntetést, mert kiderült, hogy sok arra méltatlan is kapott kitüntetést, olyan, aki a fegyveres elfojtást szorgalmazta. A botrány akkor pattant ki, amikor az Evenimentul Zilei közölte a névsort. /Új Magyarország, jún. 21./

"A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./"

A kormánypárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front egyesült a Ion Minzatu vezette Köztársaság Párttal. Céljuk korszerű balközép párt létrehozása, szociáldemokrata elvek alapján. Az önmagát szintén szociáldemokratának nevező másik párt, a Cornel Nica vezette Szocialista Demokratikus Párt is jelezte csatlakozási szándékát. Ezek az egyesülések azt mutatják, hogy a kormánypárt a túlélésért küzd, a szélsőbal irányában mozdul el. / (cseke): Az Iliescu-fornt egyesült a román Köztársaság Párttal. = Magyar Nemzet, jún. 28./

A kormányzópárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front újabb pártot kebelezett be, a Demokratikus Szövetkezeti Pártot. További nemzeti kommunista pártok bekebelezését is tervezik. A sorozatos egyesülésekkel a kormánypárt a szélsőbal irányába tolódik el. /Bogdán Tibor, Bukarest: Erősíti sorait a román kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 2./

"A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ "

"Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./"

"Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./"

"Claudiu Iordache 1989 decemberében Temesváron a felkelés egyik szervezője, vezetője volt. Bekerült a Nemzeti Megmentési Front vezérkarába, Ion Iliescu első helyettese lett, beválasztották a parlamentbe. Később rádöbbent, hogy az Iliescu vezette Front letért a meghirdetett útról. Iordache kiábrándult és félreállt. A felkelés ötödik évfordulójára Iordache megjelentette Jézus Temesváron született című könyvét. Sorin Rosca Ntalescu, a Ziua főszerkesztője találó címmel: "Jézus Temesváron született és Bukaresten feszítették keresztre" ismertette a könyvet. - végre megjelent Iliescu elnök is az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság előtt. Egy mondatát idézi a sajtó: "Legfontosabb megtudnunk, hogy kik lőttek belénk 1989 decemberében, de ez nem tartozik a bizottság hatáskörébe." /Népszava, dec. 19./ "

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

"A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./"

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

"Máj. 4-én Alsócsernátonban, a helyi múzeumban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Vitaindítóként Csapó József szenátor bemutatta a még tavaly elkészített székelyföldi autonómia-statútum tervezetét. Király Károly megnevezte az autonómia megvalósulásának legfőbb akadályait, illetve akadályozóit: a kormányzat, az alkotmány koncepciója, az anyaország lemondó magatartása, az RMDSZ vezető testületei közül a megalkuvó politika hívei. Király Károly javasolta, hogy az RMDSZ állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. A jelenlevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a sajtóban akarnak közzétenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ A nyilatkozat szerint a fórum résztvevői "kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban". Ez a törekvés összhangban van a Nemzeti Megmentési Front 1990 januári nyilatkozatával. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 9./"

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./