Az ügyészség buktathatja meg
A parlamenti többség működik, a kormány három évnyi kormányzás után 90 százalékát teljesítette annak, amit ígért, az NLP pedig nem tudja megállítani – jelentette ki Victor Ponta kormányfő, az SZDP elnöke tegnap, aki beiktatásának harmadik évfordulóján fontosnak tartotta köszönetet mondani a koalíciós partnereknek (és egyúttal a pártvezetés jóváhagyását kérte ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel annak érdekében, hogy a jövő évi választásokon közös listákon induljanak, mert a haladáspárt lojális partnernek bizonyult).
Az SZDP ügyvezető bizottságának ülésén kifejtette: a gazdasági fejlődés és új munkahelyek létrehozásának a megvalósításával érnek majd kormányzásuk végére, függetlenül attól, hogy az mikor lesz. „Kollégáink közül nagyon sokan szenvedtek az utóbbi időben, egyesek joggal, mert hibáztak, mások azonban igaztalanul, a fontos azonban az, hogy bármennyien is hiányoznak most már ettől az asztaltól, a pártnak továbbra is 40 százalékos a támogatottsága, és így is meg fogjuk nyerni a helyi és a parlamenti választásokat” – mondotta. Hozzátette: „az NLP nem tud minket megbuktatni a parlamentben. Ha a korrupcióellenes ügyészség megbuktat minket, ez van! Pártunk minden körülmények között ellenáll!” Victor Ponta ellenzi a mostanában mindennapos előzetes letartóztatásokat: szerinte erre csak veszélyes bűnözők, erőszakos tetteket elkövető személyek esetében van szükség, s bár „minden embernek fizetnie kell az elkövetett hibákért”, Cristian Adomniţei Iaşi megyei liberális tanácselnököt nem kellett volna feltétlenül letartóztatni. Adomniţeit tegnap délután Jászvásárban kapcsolta le a korrupcióellenes ügyészség, miközben gépkocsiját vezette.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dobre: Az új választási törvény az RMDSZ-nek kedvez Maros megyében
A verseny, a versengés értéket, hitelességet és legitimitást biztosít, a minap megszavazott választási törvény azonban a középszerűséget, a politikai csiki-csukizást promoválja. A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért szavazta meg a helyi választási törvényt ebben a formában, hogy a polgármestereket egy fordulóban, a megyei tanácselnököt pedig a tanácsosok válasszák meg maguk között, mert félnek a választóktól, nem merik vállalni az igazi megmérettetést – hangzott el egyebek mellett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Ciprian Dobre és Dorin Florea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei társelnökei tartottak a PNL székházában.
Ciprian Dobre szerint a PNL szerette volna, ha marad a régi szisztéma, vagyis a kétfordulós direkt választás mind a polgármesterek, mind a megyei tanácselnökök esetében, amely nagyobb legitimitást biztosított volna számukra. A PSD azonban, amelynek jelenleg 2000 polgármestere van, arra számít, hogy ezek segítségével megtarthatja fölényét a helyi önkormányzatokban. – A parlamenti választások megnyerése után a PNL-nek kötelessége lesz egy új választási törvénykönyvet kidolgozni, amely magába foglalja az összes olyan választási törvényt, amely az alkotmány 81. cikkelyét tekinti kiindulópontnak, és amely nem ad majd alkalmat politikai kiegyezésekre.
A minap elfogadott választási törvényt ennek ellenére nem támadják meg az Alkotmánybíróságon, mert szorít az idő, és ha nem jelenik meg idejében a Hivatalos Közlönyben, nem lesz alkalmazható a 2016-os helyhatósági választásokon.
Az új választási törvény Maros megye esetében leginkább az RMDSZ-nek és a PSD-nek kedvez, az RMDSZ lesz a legnagyobb esélyes a megyei tanácselnöki tisztség elnyerésére, mert mindig neki volt a legtöbb tanácsosa – jelentette ki Dobre. Florea szerint nem is lenne baj, a probléma az, hogy például az RMDSZ helyi tanácsosai nem a városért akarnak tenni, hanem akadályozzák az önkormányzat munkáját.
Dorin Florea felhívta a politikusok figyelmét, hogy tavaly november 16-a mérföldkő volt Románia történetében. A politikusok nem értik a jobboldal jelentőségét, és tovább folytatják az eddigi "cseles" politizálást. A PSD-nek manipulálható, műveletlen, lefizethető választópolgárokra van szüksége, és ezzel a törvénnyel is félre akarja vezetni a népet.
Újságírói kérdésre Dorin Florea azt válaszolta, hogy még nem döntötte el, indul-e újabb mandátumért. Dobre viszont sajnálja, hogy az új törvény értelmében nem indulhat, mert nagyon sok megkezdett projekt, beruházás van a megyében, amelyeket szeretett volna kivitelezni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Tizenegy éve emelkedett városi rangra Pécska
Antal Péter polgármester elégedett
11 éve emelkedett községről városi rangra Pécska, ebből az alkalomból rövid visszapillantásra invitálta a sajtót Antal Péter, a település polgármestere, a PNL Arad megyei szervezeténél csütörtökön tartott sajtóértekezleten.
Pécska első embere úgy érzi, óriásit fejlődött a település az utóbbi években, városi rangra való emelkedése pedig nem csak a statútum szempontjából jelent változást, hanem a gazdasági fejlődés tekintetében is számos pozitívumot hozott a pécskaiak életébe. Több életminőség-javító beruházás emelte a település színvonalát az elmúlt években, említésre méltó itt, hogy a csatornázási hálózatot mintegy 90, az ivóvízét 95, a gázhálózatot pedig 100%-ban sikerült kiépíteni. „Vannak városok Romániában, melyek meg sem közelítik ezeket az arányokat” – nyilatkozta Antal Péter, aki örömmel nyugtázta, hogy sikerült minden tanintézményt felújítani, de újak is épültek, továbbá két sportcsarnok létesült, megújult a kultúrközpont, megépült a Maros-híd, illetve a létesítményt a 7-es főúthoz kötő körgyűrű stb.
Pécskán az utóbbi néhány évben 25 utcát aszfaltoztak le, és 30 km járdát létesítettek, plusz 5 km kerékpárutat. Fontos megvalósításnak tekintik, hogy sikerült felújítani a víztisztító állomást, illetve 200 új parkolóhelyet létesíteni a városközpontban. Felépült egy ANL-tömbház is, a továbbiakban pedig 49 szociális lakást tervez felépíteni az önkormányzat. Turistacsalogató lett az egyre népszerűbb bivalyfarm és még sorolhatnánk.
„Meghívjuk Arad megye összes lakosát (és nem csak őket), hogy ünnepeljenek velünk május 7. és 10. között Pécska Város Napjain, melyen koncertekkel, versenyekkel, kulturális programokkal és egyéb műsorszámokkal várjuk a látogatókat” – mondta a polgármester.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Először ment neki a Ponta-kormánynak Johannis
Első ízben bírálta nyilvánosan Klaus Johannis, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt éléről novemberben megválasztott államfő Victor Ponta szociáldemokrata kormányát pénteken.
A gdanski győzelem napi ünnepségekről hazatérő Johannis repülőtéri sajtótájékoztatóján, riporteri kérdésekre válaszolva botrányosnak nevezte azt, ahogyan a kormány megszervezte az elektronikus egészségügyi kártyákra való áttérést.
Rosszallóan beszélt arról is, hogy Ponta „saját szakállára” anélkül tett körutat a Perzsa-öböl országaiban, hogy vele előzőleg konzultált volna. A román alkotmány szerint a külpolitikában az államfőnek van meghatározó szerepe.
Az államfő a büntetőeljárás kormánypárti politikusok által kezdeményezett módosítását is bírálta, amely nehezítené a gyanúsítottak előzetes letartóztatásba helyezését. Leszögezte, hogy nagyon rossz véleménye van minden olyan módosításról, amely fékezi a korrupció elleni harcot.
Johannis szerint ő továbbra is „intézményes” viszonyt ápol a kormányfővel, amelynek vannak „jó oldalai” is, de „zavaroktól” sem mentes. Elismerte, hogy már nem találkozik heti rendszerességgel Pontával, csak ha valamilyen konkrét ügyben egyeztetniük kell.
A decemberben hivatalba lépett Johannis eddig tartózkodott attól, hogy bírálja egykori riválisát, de – mandátuma elején adott interjúiban – nem titkolta, hogy szívesebben dolgozna együtt egy olyan kormánnyal, amelyet saját pártja alakít.
A Traian Băsescu korábbi államfővel folyamatosan csatázó Ponta taktikát váltott: együttműködésre és kompromisszumra kész magatartást tanúsít az elnöki hivatal új lakójával szemben, és minden gesztusával feledtetni próbálja, hogy valójában nem szövetségese, hanem politikai ellenfele a rendkívül népszerű Johannisnak.
A szociáldemokrata politikusnak sikerült leszerelnie a választási kudarc miatt elégedetlen párton belüli bírálóit, a szocdemek népszerűsége pedig kilábalni látszik a hullámvölgyből, mióta a Ponta-kormány adócsökkentéseket jelentett be.
A román hírtelevíziókban megszólaltatott politikai elemzők szerint Johannis hangnemváltása az ellenzéki liberálisoknak nyújtott politikai támaszként is értelmezhető. Jövőre parlamenti választások lesznek, és bár Johannis megválasztása pártját is népszerűbbé tette, a legutolsó felmérések szerint gyorsan apad a liberálisok előnye Ponta szociáldemokratáival szemben.
MTI |
Erdély.ma

A Nemzeti Liberális Párt társelnöke szerint az autonómia nem képezheti alku tárgyát
Kolozsvár, , hétfő - A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu szerint a székelyföldi autonómia nem képezheti alku tárgyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó tárgyalások során.
A politikust a Székely Hírmondó napilap kérdezte meg azzal kapcsolatban, hogy a Klaus Iohannist elnöki tisztségbe juttató ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt készít elő a parlamentben, és ennek támogatásáról az RMDSZ-szel is tárgyalni kíván.
Alina Gorghiu kijelentette, fel sem vetődik az a kérdés, hogy engedményeket tegyenek a székelyföldi autonómia ügyében; ha az RMDSZ beterjeszti a parlamentben az erre vonatkozó tervezetét, ellene fognak szavazni.
"Egy egységes nemzetállamról beszélünk, egy alkotmányról, amelyet tiszteletben kell tartani, és fel sem vetődik a székelyföldi területi autonómia kérdése. (…) Az RMDSZ-nek annyi prioritása van helyi szinten – az infrastruktúra, az adminisztráció, az egészségügy, az oktatás terén és sok más területen –, hogy szerintem fel sem vetődik, hogy a területi autonómia gondolata miatt blokkoljuk a párbeszédet" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy a PNL vezető testülete május 23-án dönt a bizalmatlansági indítvány részleteiről, ezt követően tárgyalnak az RMDSZ-szel.
Arra a kérdésre, hogy miért nem szerepel a PNL kormányprogramjában a romániai kisebbségekkel foglalkozó fejezet, Alina Gorghiu elmondta: Romániában a törvények kedveznek a kisebbségeknek, és megfelelnek az európai normáknak. Hozzátette, ha európai partnerek számára kell ezt elmagyaráznia, elég csupán azt megemlítenie, hogy a magyar kisebbség mellett 18 romániai kisebbség képviselője van jelen a román parlamentben, és azt, hogy Romániát vallási és etnikai szempontból is kisebbségi államelnök vezeti.
A PNL társelnöke szerint a kisebbségi kérdés törvényi szinten rendezve van, csupán azt kell vizsgálni, hogy vannak-e helyzetek, amikor nem tartják tiszteletben a törvényeket. A politikus megjegyezte, a PNL jó kapcsolatokat ápol az RMDSZ-szel, "a horizont nyitott a kommunikálásra, elsősorban egy parlamenti többség létrehozására, de közép- és hosszú távon akár egy kormányzati formáról is beszélhetünk". Nyomatékosította azonban, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született erre vonatkozóan.
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 2013 végére ígérte a tervezet nyilvánosságra hozását, hogy egy hónapos közvita után benyújthassák azt a parlamentben. A szövetség végül 2014 szeptemberében bocsátotta közvitára a dokumentumot, melyet azóta sem terjesztett be a parlamentben. (MTI)

Süketek párbeszéde
Jellemző a nemzeti közösségünk felszámolására törekvő Romániára, hogy a politikusok – pártállástól függetlenül – azt szajkózzák, talán el is hiszik: „Románia példaértékű nemzetiségi politikát folytat”. Az új Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke, Alina Gorghiu pártja RMDSZ-szel folytatott tárgyalásaira utalva egyértelműen jelenti ki – minden rosszindulat nélkül –, hogy a kisebbségek jogai Romániában biztosítottak. Úgy véli, a román törvények megfelelnek az európai szabványnak, s a kisebbségnek kedveznek, legfeljebb azok mindenkori betartásának lehetne utánanézni, ezért nem alkotja vita tárgyát a pártok közti egyezkedésekben.
A román–magyar megegyezés lényegében így válik süketek párbeszédévé. Példaként a 2015. március 10-ei sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés résztvevőinek petícióját említem. A prefektúra és a minisztériumi hatalmi gőg, önkény ugyanis nemlétezőnek tekinti, különböző kifogásokra alapozva válaszra sem méltatja. Eva Maria Barki nemzetközi jogász 2005-ben elhangzott szavai jóslatszerűen válnak be. A magyarságnak önrendelkezés nélkül „nap mint nap szembe kell néznie a megalázó helyzettel, amely hosszabb távon nem javul, hanem rosszabbodik”. Ezt nem kell különösképp bizonygatni, gondoljunk csak arra, hogy az 1990. február 10-ei könyves-gyertyás tüntetésen, ahogy az ezt követő években is, magyar állami egyetemet, a Bolyai Egyetem visszaadását követeltük, s ma már a hajdani marosvásárhelyi magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen belüli magyar tagozat önálló karként való elismeréséért rimánkodunk. A magyar oktatás visszaszorítása állandó jellegű. Példaként említem a szakminisztérium napokban jóváhagyott beiskolázási tervét. Nemcsak felülírja a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség javaslatait, de egyértelműen arcátlan és diszkriminatív. Amíg a sepsiszentgyörgyi egykori magyar tanítóképző épületében, székelő Mihai Viteazul Főgimnáziumban öt elméleti osztály indulhat, addig a két magyar középiskolában, a Mikesben és a Mikóban 3–3, azaz hat osztály. Ez nem jelent egyebet, minthogy a város népességének 22 százalékarányú románsága kétszeres arányban (45,45 százalékban) tanulhat elméleti osztályban. A minisztérium nem a korábbi aránytalanság megszüntetésére törekszik. Normális lett volna, ha az eddig túlméretezett 4 román osztály számát 3-ra csökkentik, arányuk ez esetben is 27,27 százalék lenne. Ezzel ellentétben mit látunk? Megemelik a román elméleti osztályok számát. Amíg a magyarok 56 százaléka tanul majd a szakoktatásban, addig a románok 25 százaléka. Természetesen nem a szakoktatás ellen vagyunk, mert erre valóban igény mutatkozik, hanem a nyilvánvaló diszkrimináció miatt emelünk szót. A közhiedelemmel ellentétben nem az a gond, hogy felhígul a román líceum tanulóinak tudásszintje, hanem az, hogy a magyar diákok egy része, aki nem akar szakiskolába járni, román elméleti osztályba iratkozik. Akik „elintézték”, hogy tovább növeljék az elméleti román osztályok számát, bizonyára arra gondolnak, hogy a város románsága túlreprezentált bizonyos elméleti ismereteket kívánó intézményekben, a bíróságon, az ügyészségen, a prefektúrán, a többágú túldimenzionált elnyomó apparátusban, ezért ha fenn akarják tartani az egyenlőtlenséget – márpedig ez cél –, akkor az utánpótlás biztosításához szükségük van az elméleti képzésre. A székely pedig ne mind fiszlikoljon az értelmiségi életpálya irányába, csak kulizzon, legyen például orvos helyett hálás beteg, s boldog, hogy szülőföldjén megtűrt, másodrangú állampolgár!
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadták a pártok az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöböt
Megegyeztek a romániai pártok vezetői az új parlamenti választási törvény alapelveiről, egyebek mellett arról, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, illetve az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek – tájékoztatta az MTI-t szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A képviselőház elnökének irodájában tartott szerdai egyeztetésen a kormánykoalíció részéről többek között Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a jobbközép ellenzék részéről pedig Alina Gorghiu és Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két társelnöke volt jelen.
Az RMDSZ képviseletében részt vevő Kelemen Hunor szerint a tanácskozáson megállapodtak a – megyei pártlistás választással kialakítandó – kétkamarás parlament létszámáról. Elmondta: a képviselőház létszáma 336-ra csökken (beleértve a 4 külföldön megválasztandó, illetve a 18 kedvezményes módon mandátumot szerző kisebbségi képviselőt), a szenátusé pedig 136-ra (beleértve a két külföldön megválasztandó szenátort).
Kelemen Hunor rámutatott: az, hogy minden megyének lesz legalább két szenátora és négy képviselője, pozitív diszkriminációt jelent az olyan – átlagosnál kisebb lakosságú – megyék esetében, mint Kovászna, Szilágy vagy Tulcea megye.
A politikus elmondta: az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Hozzátette: az előírást korábban a választási reformot előkészítő parlamenti különbizottság is elfogadta.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a külföldön élő választópolgárok a számukra – előzetes regisztráció alapján – megszervezett szavazókörzetekben személyesen adhatják majd le voksukat négy képviselőre és két szenátorra. Az MTI érdeklődésére megerősítette: 2016-ban nem levélben szavaznak majd a külföldön élő román állampolgárok. A voksolás előtt fél évvel kezdődő és a szavazás előtt 75 nappal véget érő regisztráció arra szolgál, hogy a választási hatóság fel tudja mérni: hány választókörzetet kell kialakítania külföldön.
Aki nem regisztrált, az külföldön már csak a külképviseleteken adhatja le voksát. Attól függetlenül, hogy hányan járulnak az urnákhoz, a külföldön voksolók négy képviselőt és két szenátort küldenek a törvényhozásba a 43., számukra létrehozandó választókerületből – pontosította Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
MTI
Székelyhon.ro

Kétszerezik a gyermekpénzt
Egyhangú szavazattal elfogadta tegnap a képviselőház a gyermekpénz megkétszerezését, így ez havi 42 lejről 84-re emelkedik. A Nemzeti Liberális Párt által javasolt intézkedést a munkaügyi szakbizottság kedden negatívan véleményezte, mert a kezdeményezők nem neveztek meg pénzforrást a nagyobb kiadásokhoz. A végső szavazás után azonban Victor Ponta kormányfő azt mondta: megtalálják a szükséges forrásokat.
„Megjegyezném elvként: szociáldemokrata párt vagyunk, és az elsők, akik ennek örülünk, mivel féltünk, hogy a jobboldal ellene szegül a hasonló gesztusoknak. Most láttam, hogy ők is nagyon szeretnék, és mi annál is jobban. A kormány nem véleményezte a tervezetet, mert senki nem kérte. Tájékoztattuk az államelnököt is, tájékoztatni fogom a képviselőházat is ma, hogy tudják, az intézkedés 1,8 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést. Szigorúan szociáldemokrata szemszögből jó dolognak találom, és teljes szívből támogatom” – fejtette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, a módosító indítványt előterjesztő liberálisok az alkotmány előírásait megszegve nem nevezték meg azt a forrást, amelyből a román állam ezt az összeget ki tudja fizetni. Ennek ellenére közölte, hogy a kormány előteremti majd „valahogy” ezt a pénzt, idén és jövőben nem lesz gond, utána kiderül, ki kormányoz majd, és mit tesz. A rendelkezés 3,5 millió gyermeket érint.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Korrupciós gyanúba keveredett Vasile Blaga is
Vasile Blaga, az új Nemzeti Liberális Pártba (PNL) beolvadt Demokrata-Liberális Párt (PDL) korábbi elnöke, az új PNL társelnöke is korrupciós gyanúba keveredett, miután a hétvégén kiderült: neve szerepel a befolyással üzérkedés és pénzmosás vádjával bíróság elé állított volt pénzügyminiszter, Darius Vâlcov dossziéjában.
Az ügy még a 2012 előtti időszakba nyúlik vissza, amikor Vâlcov még Slatina PDL-es polgármestere volt. A nyomozati anyagban szereplő tanúvallomások szerint a volt pénzügyminisztert érintő korrupciós ügyekben kulcsszerep jutott egy Technologica Radion nevű cégnek, amelynek a háttéralkuk értelmében nyernie kellett a Slatinán, illetve más településeken infrastruktúra-felújításra kiírt közbeszerzési pályázatokon, annak ellenére, hogy sem a szükséges tapasztalattal, sem munkaerővel nem rendelkezett, ráadásul az egyik legmagasabb árajánlatot tette.
A nyomozati anyag szerint a cég érdekében személyesen Blaga járt közben, aki valójában – a lányán keresztül – irányította a céget.
Vâlcov tanúvallomása szerint Blaga még 2009-ben berendelte a PDL központi székházába, ahol közölte vele: tud az Olt megyében kiírt, csatorna-felújítási és -építési közbeszerzésekről, és egyértelműen közölte: elvárja, hogy azokon a Technologica Radiont hozzák ki győztesként.
Vasile Blaga határozottan cáfolta a nyilvánosságra hozott vádakat. Leszögezte: sohasem járt közben egyetlen cég érdekében sem, és sajnálatát fejezte ki, hogy nevét „nehéz helyzetben levő személyek emlegetik a nyomozó hatóságok előtt tett tanúvallomásaikban.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Fúzióügy: a váradi magyaroknak üzent Bolojan
„A város jóléte fontosabb bármilyen politikai számítgatásnál” – üzente Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere azoknak a pártoknak, amelyek a szomszédos Szentmárton község bekebelezésére kiírt népszavazástól való távolmaradásra buzdították és buzdítják a helyieket.
„Ha a referendum a szabotálás miatt megbukik, ezeknek a pártvezetőknek fel kell vállalniuk a szégyent amiatt, hogy nem segítettek a város és a megye fejlődésében” – fogalmazott a nemzeti liberális (PNL) elöljáró, elszántan kampányolva annak érdekében, hogy a június 14-ére kiírt második népszavazás ne bukjon meg az alacsony részvételi arány miatt.
Ismert ugyanis, hogy május 10-én a szavazásra jogosult váradiak kevesebb mint harminc százaléka vonult csak az urnák elé, Bolojan viszont bízik abban, hogy második nekifutásra sikerrel jár a terve, és január elsejétől Szentmárton – valamint az önkormányzatilag hozzá tartozó Félixfürdő és Püspökfürdő – Nagyvárad lakónegyedévé válik.
A polgármester ismét hangoztatta a fúzió gazdasági előnyeit, mert meglátása szerint ez etnikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek a hasznára válik. Ezúttal külön üzent a helyi magyar közösségnek is, figyelmeztetve, hogy a jólétet csak kölcsönös bizalommal és tisztelettel lehet elérni, a kisebbség pedig nem harcolhat ki pluszjogokat a románok támogatása nélkül.
„A magyar közösség nem ment el szavazni, mert azt mondták neki, hogy a fúzió miatt nagyon csökkenne az etnikai arányuk, a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezéséhez szükséges húsz százalék alá esne vissza. Az valóban igaz, hogy egy százalékkal, 24,9 százalékról 23,9 százalékra csökkenne, de az egyesülés nem a magyarság arányának csökkenését célozza, hanem a város fejlődését. Amennyiben holnap Bors község is szeretne beolvadni, ugyanúgy járnék el, ahogyan Szentmárton esetében. Miközben múltunkat láthatjuk eltérően, addig szerintem a jövőt csak együtt építhetjük. Egy leaszfaltozatlan utcának ugyanolyan hatása van a románokra és a magyarokra” – nyilatkozta.
A fúziót, mint ismert, a szociáldemokraták (PSD) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nyíltan ellenzi, miközben az RMDSZ szándékosan tartózkodik a témától. Utóbbiak így nem is üzentek a választóknak, hanem a helyi tanácsülések alkalmával adtak hangot aggályaiknak, eközben a néppártosok továbbra is az urnáktól való távolmaradásra buzdítják a magyarságot. Bolojan szerint viszont ez hibás megközelítés, mert szerinte ez most nem az aktuális városvezetés iránti szimpátiáról szól, hanem a város jövőjéről.
„Június 14-én nem politikai jelöltekre kell szavazni, hanem saját és családjuk sorsáról kell dönteniük” – vélekedett. A polgármester különben már az első alkalommal kiírt referendum bukásakor külön kiemelte, hogy a többségében magyarlakta választókörzetekben volt kirívóan alacsony a részvételi arány. Számításai szerint legalább 57 ezer váradinak kell majd szavaznia ahhoz, hogy második nekifutásra érvényes legyen voksolás.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Együttműködik az RMDSZ és az MPP Kovászna megyében
Önkormányzati és politikai együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója a Kovászna megyei közgyűlésben csütörtökön – közölte a székelyföldi önkormányzati testület sajtóirodája.
„A mai naptól stratégiai együttműködés veszi kezdetét az RMDSZ és MPP között Háromszéken (...) Célunk, hogy jó politikai hangulatot teremtsünk Székelyföldön, fejlesszük a térséget és jogainkat megvédjük” – mondta a megállapodás aláírásakor Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács, illetve az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke kiemelte, hogy az aláírt egyezmény garantálja a párt identitásának és önállóságának megőrzését.
„Vannak ügyek, ahol össze kell fogni, erőt kell felmutatni. Továbbra is ezt kell üzenjük Bukarestnek, hogy egységben tudjuk képviselni a magyar ügyet” – hangoztatta az MPP Kovászna megyei vezetője.
A megállapodás szerint az RMDSZ- és az MPP-frakció együttműködik minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely Székelyföld ügyét érinti, politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében. A két frakció közös munkacsoportot hoz létre, amely nyomon követi Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítását.
Tamás Sándor elmondta: nem titkolt céljuk, hogy a megállapodás politikai hatályát kiterjesszék a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is, erre vonatkozó döntéseket két szervezet országos testületei kell meghozzák az év második felében.
Tavaly márciusban a két erdélyi magyar politikai alakulat országos szinten is politikai együttműködési megállapodást kötött. A Kelemen Hunor (RMDSZ) és Biró Zsolt (MPP) által aláírt dokumentumban a felek vállalták, hogy együttműködnek az európai parlamenti választásokon, valamint az autonómiatörekvéseknek a román parlamentben, a nemzetközi közvélemény előtt és a székelyföldi magyar többségű önkormányzatokban való képviseletében.
A 28 tagú Kovászna megyei tanácsban az RMDSZ-nek tizenhat, az MPP-nek három tagja van, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) négy, a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) három, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig két képviselővel rendelkezik.
Székelyhon.ro

Nekiment a bíráknak és az ügyészeknek Victor Ponta
Vizsgálatot indított kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) annak kiderítésére, hogy Victor Ponta miniszterelnök az igazságszolgáltatás függetlenségére tört-e, amikor elégedetlenségét fejezte ki a romániai igazságszolgáltatás működését illetően annak nyomán, hogy a legfelsőbb bíróság alapfokon egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökét, Liviu Dragneát.
A politikust a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson a kormányoldal kampányfőnökeként elkövetett csalások miatt marasztalták el nem jogerősen.
„Ha a bírák véletlenül fölmentették volna Dragneát, azt hiszem, mostanra már le is lennének tartóztatva” – mondta a miniszterelnök hétfőn este a RomâniaTv-nek nyilatkozva.
A kormányfő elárulta: a PSD-n belül feszültséget okoz az ítélet, amelyet igazságtalannak tart. Rámutatott: kormányzó erőként a párt egésze felelős a népszavazásért, azt nem egyedül Dragnea szervezte. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, amiért csupán a PSD-t „vegzálják” a referendum miatt, holott azt még az azóta ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen szervezte.
„Mind ott voltunk, és mindannyian részt vettünk a döntésekben. Természetes az elégedetlenség, hiszen igazságtalanságot követnek el velünk szemben” – fogalmazott a kormányfő. Úgy vélte egyúttal, hogy – az igazságszolgáltatás javára – felborult a hatalmi ágak közötti egyensúly. „Azt hiszem, jelenleg csupán egyetlen hatalmi ág létezik, mi, többiek pedig – a parlament, a kormány és az államfő – tesszük, amit tudunk” – mondta.
A nyilatkozat kapcsán kedden Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélekedett: annak nyomán vizsgálatot kell indítani a kormányfő ellen. Ezt a CSM végül meg is tette. Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter szerint a politikusoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk, amikor az igazságszolgáltatásról beszélnek.
Ponta a CSM vizsgálatára reagálva közösségi oldalán kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő szervezetet, emlékeztetve: miközben nem tettek semmit, amikor a testület egyik bírája, Cristi Danileţ a napokban egy hat hónapra előzetes letartóztatásba helyezett nő kapcsán, akit Livia Stanciu zsarolással vádolt meg, de végül jogerősen felmentették, azt mondta: nem mindenki ártatlan, akit felmentenek, ellene máris vizsgálat indult. „Aki az önök barátja és kollégája – vagyis része a »rendszernek«, annak mindent szabad?” – tette fel az ironikus kérdést Ponta.
Bírák: beavatkozik a SRI az igazságszolgáltatásba
A hírszerző szolgálatok helyzetükkel visszaélve beavatkoznak az igazságügyi rendszer működésébe – állította Natalia Roman, a Romániai Bírák Egyesületének elnöke.
Roman a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti beszélgetős műsorának vendégeként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jogi osztályának vezetője, Dumitru Dumbravă tábornok egyik korábbi kijelentésére utalt, miszerint az igazságszolgáltatás „taktikai műveleti terület” a SRI számára.
A bírák egyesülete korábban Klaus Johannis államfőhöz fordult az ügyben, azonban az elnöki hivatal még nem adott választ. Roman ugyanakkor arra is rámutatott: nem ez az egyetlen, a hírszerzéssel kapcsolatos gond az igazságügyben, mivel ki kellene vizsgálni a rendszerben titkos ügynökként tevékenykedő hírszerzők helyzetét is.
Roman szerint a SRI „túlságosan közel” került az igazságügyi rendszer vezetéséhez, és az is baj, hogy a bírák éves nyilatkozatait, amelyben saját felelősségre kijelentik, hogy nem tagjai a hírszerzésnek, valójában senki sem ellenőrzi. Ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak, a nyilatkozatok ellenőrzését kérve.
Egyúttal azt is elmondta: az illetékes parlamenti bizottságot és a CSAT-ot annak kivizsgálására is felkérték, hogy milyen döntés alapján kezdett a SRI taktikai műveletekbe az igazságszolgáltatás terén.
Dumitru Dumbravă tábornok egy április 30-án megjelent interjúban, az igazságszolgáltatáson belüli korrupció kapcsán beszélt a SRI operatív tevékenységének kibővítéséről.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

„Üldözött” magyarok
Kár, hogy a Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke elleni korrupciós gyanú kapcsán a megyei RMDSZ nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy etnikai színezetet próbáljon adni az ügynek.
A Kiss őrizetbe vétele kapcsán kiadott közleményben ugyanis azt sejtetik: az eljárásnak köze lehet ahhoz, hogy ő is aláírta a petíciót, amelyben a város magyar közössége Szent László-szobrot kér a főtérre, illetve hogy ellenzi Nagyvárad és a szomszédos Váradszentmárton egyesülését.
Már többször is megtörtént, hogy a magyar politikusok elleni korrupciós vádakat ők maguk vagy pártjuk azzal próbálták elhitelteleníteni, hogy azok etnikai indíttatásúak, hogy csak azért hurcolják meg őket, mert magyarok.
Nem zárjuk ki, hogy ilyesmi is megtörténhet. A Markó Attila, a kommunizmus idején elrabolt ingatlanok visszaszolgáltatási ügyeivel megbízott testület korábbi tagja elleni korrupciós vádak például igencsak gyanúsak, és nagyon úgy tűnik, csak azt szolgálják, hogy elhiteltelenítsék a restitúciós folyamatot – különösen annak kisebbségi vonzatait.
Csakhogy a Kiss esetében felhozott „mentő” érvek meglehetősen gyengék. Mert igaz ugyan, hogy Kiss aláírta a Szent László-szoborról szóló petíciót, a megyei, illetve a városi RMDSZ azonban enyhén szólva sem állt ki teljes mellszélességgel a civil kezdeményezés mellett. És ilyen alapon Kissen kívül az a 7999 további magyar is számíthat a hatóságok zaklatására, aki szintén aláírta az ívet.
Mint ahogy a Szentmártonnal való egyesülés kapcsán is aggódhatna minden váradi magyar, hiszen az első szavazás alkalmával az etnikai arányok további romlásától tartó magyar közösség testületileg távol maradt. (Miközben amúgy Kiss és az RMDSZ mind a PNL-lel, mind a PSD-vel jóban van).
Természetesen mi is úgy gondoljuk, hogy Kiss Sándort megilleti az ártatlanság vélelme. Azonban az, hogy a magyar politikusok elleni korrupciós eljárások során mindig görcsösen igyekeznek etnikai üldöztetést kiáltani, kontraproduktív lehet. Ha ugyanis mindig farkast kiáltunk, azzal előbb-utóbb hiteltelenné válunk, és akkor sem vesznek komolyan, ha – a Markó-ügyhöz hasonlóan – valóban felmerül a gyanú, hogy egy eljárásnak magyarellenes éle lehet.

Johannis: lehetetlen helyzetbe került az ország
A Nemzeti Liberális Párt és Klaus Johannis államfő szerint Románia „lehetetlen helyzetbe került" azáltal, hogy miniszterelnöke ellen bűnvádi eljárás folyik, ezért a kormány távozását és előrehozott választások kiírását sürgetik.
Victor Ponta kormányfő erre a felvetésre úgy reagált, hogy éppen a kormány leváltása és a választások előrehozása okozna politikai válságot, ezért, bár számára „a legegyszerűbb megoldás a lemondás lenne" – tovább akar dolgozni a kormányprogram életbe ültetésén.
Alina Gorghiu a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette pártja nem ismeri el Victor Ponta miniszterelnök legitimitását és bojkottálni fogja minden alkalommal a kormányfő tevékenységét.
MTI
Erdély.ma

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzék
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben pénteken a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány ellen.
Az ellenzéki PNL a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül szerveződött kormánykoalíción.
A PNL éléről tavaly államfővé választott Klaus Johannis államfő főleg annak köszönhette váratlan győzelmét, hogy a külföldön élő románok és a velük szolidaritást vállaló hazai választók valósággal fellázadtak ellenfele, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök ellen. A kormány az ellenzék szerint ugyanis rossz szervezéssel akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román emigrációt választójoga gyakorlásában: a külképviseletek előtt sorban állók közül nem mindenkinek sikerült leadnia voksát.
A PNL most azzal vádolja a szociáldemokratákat, hogy a választási reform előkészítésénél is "idő- húzásra játszanak", és nem akarnak olyan szabályozást elfogadni, amely arányos képviselethez juttatná a parlamentben a külföldön dolgozó mintegy hárommillió román állampolgárt a jövőre esedékes választásokon.
A pénteken beterjesztett indítványt a házszabály szerint a héten olvassák fel a törvényhozásban, a honatyák pedig elvileg június közepén szavaznak róla.
Ponta ellen pénteken bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség, de a PNL szerint a bizalmatlansági indítvány nem a politikus "bűnügyeit", hanem politikai tevékenységét célozza. A PNL a kormányfő elleni korrupciógyanútól függetlenül, már korábban döntött a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról.
Pontának egyébként a papírforma szerint kényelmes többsége van a parlamentben, így az ellenzéknek csekély esélye van a kormány megbuktatására.
Ráadásul a decemberben ellenzékbe vonult RMDSZ már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, ha az csak a levélben való voksolásról szól. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához – ami a kormány leváltását eredményezné – minősített többség, azaz a törvényhozók (nem csak a jelenlévők) többségének támogató voksára van szükség.
Népújság (Marosvásárhely)

Kelemen Hunor szerint Románia érdekei a miniszterelnök lemondását kívánták volna meg
Kelemen Hunor szerint Románia érdekei azt kívánták volna meg, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondjon a tisztségéről, miután bűnvádi eljárás indult ellene.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hétfői nyilatkozatában értékelte a múlt hét végén kialakult romániai belpolitikai helyzetet.
"A miniszterelnök előbb-utóbb oda fog jutni, hogy a kormányzást abba kell hagynia, sokkal nagyobb veszteségekkel az ország számára, mint ha most tenné meg ezt a lépést. Ezért jobb lett volna, ha most hagyja abba a kormányzást, de ez az ő személyes döntése" – idézte a portál az RMDSZ elnökét.
Kelemen Hunor közölte, nem ismeri a kormányfővel kapcsolatos ügyészségi dosszié tartalmát, ezért a Ponta ellen felhozott vádakat nem kívánja kommentálni. Megjegyezte azonban, hogy "lehetetlen helyzetbe" került a miniszterelnök és a kormány. Úgy vélte, Victor Ponta a nemzetközi politikában és a pénzügyi világban is elszigetelődik, a jó kormányzás lehetősége már nem adott.
Arra a kérdésre, hogy miképpen fog szavazni az RMDSZ abban a kérdésben, hogy a parlament kiadja-e a miniszterelnököt az ügyészségnek, Kelemen Hunor korainak tartotta a választ. Megjegyezte: a képviselőház jogi bizottsága sem tárgyalta még az ügyészség kérését. "Megkérdezzük azoknak az RMDSZ-es kollégáknak a véleményét is, akik láthatják ezt a dossziét. Nem akarunk az igazságszolgáltatás útjába állni, ez az alapállásunk, de a frakcióban erről még nem született döntés" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor megerősítette: az RMDSZ nem szavaz majd az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt képviselői által pénteken beterjesztett bizalmatlansági indítvány ellen. Mint mondta, a jövő heti parlamenti szavazás előtt az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója kétszer is együttesen ülésezik. "El fogjuk majd dönteni, hogy egészen pontosan miként fogunk a liberálisok kezdeményezéséhez viszonyulni" – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnököt pénteken gyanúsítottként idézte be a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádhatóság azzal gyanúsítja Pontát, hogy 2007-2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Dan Sova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette, amikor volt megbízóját, Sovát különböző miniszteri tisztségekbe jelölte.
Népújság (Marosvásárhely)

Trianon-ellenes felvonulásért jelentették fel a HVIM-et
Feljelentést tett Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megyeszékhelyi tagjai ellen a június 4-én általuk megszervezett, engedéllyel rendelkező Trianon-ellenes felvonulás miatt.
A liberális párt helyi vezetőjét a nacionalista kezdeményezéseiről ismert Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma szólította fel arra közleményben, hogy az említett szervezet tagjai ellen tegyen feljelentést. Mint érveltek, azért Mădălin Guruianu politikusra esett választásuk, mivel ő korábban már panaszt tett az Új Jobboldal (Noua Dreapta) december 1-i felvonulása miatt is. Kérésüket azzal indokolták, hogy a HVIM tagjai június 4-én Sepsiszentgyörgy több utcáján is végigvonulva románellenes szövegeket skandáltak, mint például a „Vesszen Trianon!”, illetve, hogy „Székelyföld nem Románia!”
A felszólításra reagálva Guruianu kifejtette, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának hitelességére mindig kétkedéssel tekintett, ám az etnikai együttélés normalizálása érdekében panaszt tett a felvonulást szervező mozgalom tagjai ellen. „Remélem a hasonló történések szervezőit – amelyek nem csupán támadón és megvetőn, hanem egyenesen uszítón hatnak – példát statuálva büntetik meg, hogy ne kelljen még több ilyen pillanatot megélnie Sepsiszentgyörgynek, annak a településnek, ahol egyre több pont születik a közös kommunikációt tekintve, és ahol a magyar többség a román kisebbséggel békében együtt tud élni” – fogalmaz a párt megyeszékhelyi elnöke a HVIM zászlóival felvonuló személyek ellen tett feljelentésében. „Sajnálom a félelmüket, a gyávaságukat, sőt az ebben a helyzetben mutatott impotens viselkedésüket, uraim” – jegyezte meg Guruianu a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma tagjai számára, akiknek felkérést kellett intézniük valakihez, és nem saját maguk tettek panaszt.
„Engedélyünk volt, rendbontás pedig nem történt” – mondta el megkeresésünkre Varga Előd, a HVIM egyik sepsiszentgyörgyi tagja. Mint fogalmaz, nem érti, miért tettek ellenük feljelentést, ugyanis valóban skandálták a „Vesszen Trianon!” és a „Székelyföld nem Románia!” szövegeket, de ezt nem érzik sértőnek. „Ezek nem a románság ellen szóltak, míg az Új jobboldal tagjai december elsején azt kiabálták: »A román nyelv az egyeduralkodó! és Kifelé a magyarokkal az országból!«” – mondta Varga Előd, aki hozzátette, míg az említett jelszavak sértik a magyarságot, addig az általuk skandált szövegek nem. Kifejtette, ha az Új Jobboldal provokációi miatt nem indult eljárás, akkor ellenük sem indulhat, ám, ha mégis megtörténik, azt a magyarok meghurcolásaként fogják értelmezni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

A PSD vezetősége felsorakozott Victor Ponta mögé
A Szociáldemokrata Párt vezetősége és területi elnökei szolidárisak Victor Ponta kormányfővel. A Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottságának rendkívüli ülésén Victor Ponta kormányfő helyzetét tárgyalta a kormánypárt vezetősége. Egyöntetűen elfogadtak egy olyan határozatot, miszerint nem értenek egyet azzal, hogy a miniszterelnök visszalépjen, hanem folytassa mandátumát. Az ülést követően Victor Ponta kijelentette, arra kéri a Nemzeti Liberális, illetve a Demokrata Liberális Párt vezetőit, hogy ne használják az igazságszolgáltatást politikai célokra.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Nem lesz ügyészségi vizsgálat Ponta ellen
A képviselőház keddi ülésén elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását.
231 képviselő szavazott a mentelmi jog megvonása és a vizsgálat megindítása ellen, míg 120-an támogatták azt.
Az alsóház azt követően szavazott, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával Ponta ellen korábbi ügyvédi tevékenysége miatt. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette három alkalommal, amikor volt megbízóját, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte az ügyészség a parlament hozzájárulását.
Ponta a voksolás előtt kifejtette, hogy Sova miniszteri kinevezése politikai döntés volt, és azt nem vizsgálhatja felül az ügyészség. Szerinte a kinevezés szabályosan történt. Újfent politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyészség vizsgálatát, és arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a politikai rokonszenveiket, és csak pénteken voksoljanak párthovatartozásuk szerint, amikor a román parlament az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványról szavaz.
A Ponta-kormány megbuktatására irányuló indítvány beterjesztéséről az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntött, még a Ponta elleni ügyészségi eljárás előtt. Ugyanakkor a kormányfő szerint az ügyészségi eljárás kezdeményezésének időpontja nem véletlenül esik egybe az ellenzék kormánybuktatási kísérletével.
A képviselőház keddi döntését élesen bírálta Klaus Iohannis román elnök, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy a román parlament „Ponta védőpajzsává vált". Iohannis szerint a kormánykoalíciót alkotó képviselők döntése felelőtlen, hiszen az igazságszolgáltatás akadályoztatásával tönkreteszik a parlament intézményét, és rontják Románia külföldi megítélését pusztán azért, hogy megmentsék egyetlen személy politikai karrierjét.
Az ellenzéki Catalin Predoiu, akit egy korábbi politikai alku eredményeként a miniszterelnöki poszt várományosának tekintenek a PNL részéről, úgy értelmezte a képviselőház keddi döntését, hogy elkezdődött „a független román igazságszolgáltatás megsemmisítése", és a továbbiakban várható, hogy a Ponta által vezetett koalíció megpróbálja korlátozni az ügyészek eljárási lehetőségeit különböző büntetőjogi törvénymódosítások révén.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége keddi közleményében leszögezte: nem kommentálnak egyedi eseteket, de általános elvként az az álláspontjuk, hogy kormányzati tisztségviselők ellen megfogalmazott bármely törvénysértési gyanút teljes egészében ki kell vizsgálni. MTI

Erdély.ma,

Ponta-ügy: kemény bírálatok a parlamentnek
Kemény bírálatot fogalmazott meg szerdán Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke annak kapcsán, hogy kedden a képviselőház megvédte Victor Ponta miniszterelnököt az összeférhetetlenségi ügyben beindítani kívánt bűnvádi eljárástól, elutasítva a DNA erre vonatkozó kérését. „Úgy tűnik, a törvény nem mindenkire vonatkozik egyformán” – mondta a főbíró.
Bírálta a kormányfőt Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) bírája is, aki Ponta szavaira utalva azt mondta: ha valóban államcsínyről van szó, akkor az igazságszolgáltatással vannak gondok, de ha nem, akkor azokkal, akik ezt állítják.
Mint arról beszámoltunk, Ponta azzal próbálja védeni magát, hogy az igazságszolgáltatás az ellene megfogalmazott vádakkal „államcsínyt” próbál végrehajtani, hogy megbuktassa kormányát.
Közleményt adott ki szerdán a német nagykövetség is, amely közvetlenül ugyan nem kommentálta a Ponta-ügyet, de leszögezte: továbbra is teljes mértékben támogatja a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform eredményeinek megfigyelésére szolgáló együttműködési mechanizmust, amely a jogállamiság európai értékein alapul, és amelynek tiszteletben tartását a román kormány is vállalta.
Új közleményt adott ki az Egyesült Államok nagykövetsége is, amely kedden délelőtt egyszer már figyelmeztetett, hogy a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk. Második kommünikéjében a diplomáciai képviselet leszögezte: a parlamenti mentelmi jogot nem szabadna jogi eljárások akadályozására felhasználni.
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden 231-120 arányban utasította el az összeférhetetlenségi ügyben indítani kívánt bűnvádi eljárást.
Az ügyben a brit és a holland nagykövetség is neheztelésének adott hangot. Ugyanakkor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus, valamint Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke kedden este egyeztetett az EU, az Egyesült Államok és Kanada nagykövetségével az aktuális problémákról.
A Comisarul.ro portál értesülései szerint az Egyesült Államok a keddi parlamenti szavazás után felfüggesztette Ponta diplomatavízumát, azonban ezt sehonnan sem erősítették meg.
Mindeközben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által többrendbeli okirat-hamisítással, adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel és összeférhetetlenséggel gyanúsított Victor Ponta egy, a Guardian című baloldali brit lapnak adott interjúban azzal próbált védekezni: csak Oroszország számára kedvezne egy politikai válság, amit a lemondása idézne elő.
A kormányfő – akit kedden megvédett a parlament az összeférhetetlenségi ügyben beindítani kívánt bűnvádi eljárástól, elutasítva a DNA erre vonatkozó kérését – azt mondta: az adócsalásról és pénzmosásról szóló vádak ügyében – amelyekben nincs szükség parlamenti jóváhagyásra – a bíróság rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa ártatlanságát.
„Románia Európa legérzékenyebb térségében található. Reméljük, véget tudunk venni ennek a kicsi, de intenzív politikai válságnak, hogy folytathassuk a munkát, mivel Európának stabil és kiszámítható Romániára van szüksége ebben a régióban. Azt hiszem, csak Oroszország nyithat pezsgőt, ha Romániában elhúzódik a politikai válság” – fogalmazott Ponta.
A miniszterelnök szerint Klaus Johannis államfő arra vonatkozó felszólítása, hogy mondjon le a miniszterelnöki tisztségről, politikai alapú, célja pedig az, hogy választói támogatást szerezzen vele a korábban általa vezetett ellenzéki Nemzeti Liberális párt (PNL) számára a jövő évi parlamenti választás előtt. „Az elnöknek minden román elnökének kellene lennie, nem csupán a pártjához tartozókénak” – mondta Ponta.
Az ellene felhozott vádak kapcsán elmondta, továbbra is zajlik ellene a bűnvádi eljárás, és az ügyészek minden kérdésére válaszol azon vádak kapcsán, miszerint nyolc évvel ezelőtt, amikor ügyvédként tevékenykedett, egy másik ügyvéd által elkövetett, tízezer eurós adócsalásban volt bűnrészes. A miniszterelnök leszögezte: amennyiben bűnösnek találják, lemond tisztségéből.
Fölmerült, hogy a vádak miatt Klaus Johannis államfő felfüggesztheti tisztségéből a kormányfőt, de erről Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke szerdán közölte: ez csak olyan kormánytagok esetében lehetséges, akik nem tagjai a parlamentnek.
A DNA pénteken hozta nyilvánosságra, hogy bűnvádi eljárást indított Ponta ellen abban az ügyben, amelyben Dan Şova szociáldemokrata szenátor, Ponta korábbi üzlettársa ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt zajlik eljárás.
A miniszterelnököt okirat-hamisítással, valamint folytatólagosan elkövetett adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel gyanúsítják – mindezeket a DNA szerint még ügyvédként követte el. A vádhatóság azzal gyanúsítja, hogy 2007–2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel Şova ügyvédi irodájától havi 2-3000 eurós honoráriumot, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. Emellett miniszterelnöki minőségében három rendbeli összeférhetetlenséggel is meggyanúsították.
Az ügyvédként, még 2007-ben, illetve 2008-ban elkövetett cselekedetekért nincs szükség arra, hogy a képviselőház jóváhagyja a bűnvádi eljárást, így az már be is indult.
Az összeférhetetlenségi ügyek miatt azonban már szükséges a képviselőház jóváhagyása, mivel azok a 2012 utáni időszakra vonatkoznak, amikor már miniszterelnök volt. A konkrét gyanú szerint összeférhetetlenségnek számít, hogy korábbi üzlettársát, Şovát három, azóta megalakult kormányában is miniszterré nevezte ki.
Johannis: Ponta a legrosszabb megoldást választotta
Victor Ponta miniszterelnök a legrosszabb megoldást választotta arra, hogy tisztázza a korrupcióellenes ügyészség által ellene megfogalmazott vádakat Klaus Johannis államelnök véleménye szerint.
Az elnök kedden késő délután egy sajtótájékoztatón foglalt állást a kérdésben. Kijelentette, hogy június 9. szomorú nap a román demokrácia történetében, miután a bukaresti képviselőház nem engedélyezte Ponta ellen a bűnvádi eljárás indítását. Johannis leszögezte: Ponta ártatlanságát vagy bűnösségét csak a bíróság állapíthatja meg.
Szerinte a miniszterelnöknek vagy le kellett volna mondania, vagy meg kellett volna győznie a képviselőházat, hogy járuljon hozzá a vizsgálat folytatásához. Ehhez képest a legrosszabb megoldást választotta, és felhasználva a miniszterelnöki tisztségéből fakadó befolyását, meggyőzte a parlamentet, akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját – mondta az államfő.
Johannis szerint Ponta ezzel feláldozta az ország érdekét a saját egyéni érdekéért. Úgy vélte, a kormányfő elvesztette azt a lehetőséget, hogy tisztázza az ügyészség gyanúját, és bebizonyítsa, hogy valóban ártatlan.
Kijelentette, amennyiben Ponta meggyőzte volna a képviselőházat, hogy járuljon hozzá az ügyészségi vizsgálat lefolytatásához, nem függesztette volna fel a kormányfői tisztségéből. A román alkotmány ugyanis ebben az esetben feltételes módban fogalmaz, és megadja az elnöknek a mérlegelés lehetőségét.
Ugyanakkor bukaresti elemzők szerint Johannis nem teheti meg ezt a lépést, Pontát ugyanis csak akkor függesztheti fel tisztségéből, ha az ügyészség folytatja a vizsgálatot a kormányfői megbízatása előtti időszakra vonatkozó vádpontok esetében, és az ügy eljut vádemelésig. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyészség a keddi képviselőházi szavazás után folytatja-e a vizsgálatot az említett vádpontokban.
Inog Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter széke?
Előfordulhat, hogy Victor Ponta miniszterelnök meneszti Robert Cazanciuc igazságügy-minisztert. Ponta kedden este elárulta: jelezte a tárcavezetőnek, hogy elégedetlen a teljesítményével, mivel egy miniszter feladata az, hogy javítsa az igazságügyi rendszer minőségét, az utóbbi időben ugyanakkor hibák és visszaélések is történtek.
Példaként annak a nőnek az esetét hozta fel, akit zsarolás vádjával fél évig tartottak előzetesben, majd jogerősen felmentették, mivel kiderült, hogy csupán egy korábbi adósság megfizetését kérte a legfelsőbb bíróság elnökétől. Korábban a PSD országos vezetésének ülésén is kérték Cazanciuc menesztését annak „gyenge” teljesítménye miatt.
Cazanciuc szerdán azt mondta: a kormányfő nem beszélt vele a problémákról, de sorsa azon múlik, milyen lesz kétéves tevékenységének a mérlege. A Ponta-szavazásról Cazanciuc azt mondta: az az alkotmánnyal összhangban zajlott. Kiszivárgott hírek szerint Cazanciuc tárcáját a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) kaphatja meg.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Nincs már magyar tanácselnök a Kolozs megyei önkormányzatban
A Nemzeti Liberális Párt által jelölt Mihai Seplecant választotta elnökévé tegnapi ülésén a Kolozs megyei önkormányzat.
Az új elnök az RMDSZ-es Vákár Istvánt váltja, aki már egy éve ideiglenesen látta el az elnöki teendőket, miután Horea Uioreanu elnököt korrupciós bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásba helyezték. Mihai Seplecan az egyedüli jelölt volt a tisztségre, 25 támogató és nyolc ellenszavazattal választották meg. Seplecan a Nagyrománia Pártban kezdte a politizálást, tíz éve pártolt át a liberálisokhoz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb bűnügyben merült fel Victor Ponta neve
Újabb bűnügyben merült fel az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által okirat-hamisítással, adócsalásban és pénzmosásban való bűnrészességgel, valamint összeférhetetlenséggel gyanúsított Victor Ponta miniszterelnök neve.
A sógora, Iulian Herţanu ellen zajló bűnvádi eljárás dossziéjából nyilvánosságra került információk szerint mind ő, mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi elnöke, Crin Antonescu tudhatott azokról a Prahova megyei törvénytelen közbeszerzésekről, amelyekben a kormányfő sógora, illetve a megye több vezető szociáldemokrata (PSD) politikusa érintett.
Az ügyészek szerdán őrizetbe vették Adrian Semcut, a Prahova megyei közgyűlés tulajdonában álló Hidro Prahova nevű cég igazgatóját, a megyei közgyűlés volt alelnökét, valamint egy, a Hidro Prahovával üzleti kapcsolatban álló tanácsadó cég vezetőjét, Gheorghe Boerut, akit vesztegetéssel és adócsalással gyanúsítanak.
A nyomozati anyagból az derül ki, hogy 2010 óta a megye csatornázási rendszerének felújítását célzó pályázatok kapcsán befolyásos, jelentős politikai támogatással rendelkező személyek olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek nyomán törvénytelenül jutottak bizonyos pénzösszegekhez a Hidro Prahován keresztül.
A dossziéban szerepel egy Semcu és egy másik személy közötti telefonbeszélgetés, amelyből kiderül: Crin Antonescu beszélt Sebastian Ghiţă PSD-s parlamenti képviselővel az ügyekről, amelyekről Pontával is egyeztettek. Antonescu csütörtökön azt mondta: a beszélgetés valóban elhangzott, annak során azonban nem a közbeszerzési ügyekről tárgyaltak, hanem az akkor még létező Szociálliberális Unió (USL) megyei jelöltjeiről az önkormányzati választások előtt.
A DNA még februárban őrizetbe vette Herţanut, miután fölmerült a gyanú, hogy a kormányfő édesanyja által alapított, és Ponta húga, illetve sógora által irányított cég is érintett a Prahova megyei Comarnic csatornahálózatának felújításáról szóló, összesen 200 millió euró értékű európai uniós projekt körüli csalásokban.
A gyanú szerint 7,8 millió lejt sikkasztottak el, és 2,5 millió lej értékben csaltak adót a pályázatot csalás útján megnyerő konzorcium vezetői. Az ügyben bűnpártolás és befolyással üzérkedés gyanúja miatt bűnvádi eljárás indult a Prahova megyei közgyűlés szociáldemokrata (PSD) vezetője, Marius Cosma, fia, Vlad Cosma parlamenti képviselő, Sebastian Ghiţă parlamenti képviselő és a Prahova megyei közgyűlés egy volt PSD-s tagja ellen.
Kelemen Hunor: elszigetelődhet Románia
Románia számára a legnagyobb veszély az, hogy a miniszterelnök elleni bűnvádi eljárás miatt fokozatosan elszigetelődik, a megoldást pedig az jelentené, ha Victor Ponta lemondana – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön az RFI rádiónak nyilatkozva. Rámutatott: bár Pontát is megilleti az ártatlanság vélelme, ebben a helyzetben többletfelelősségről van szó, mivel mind a miniszterelnök, mind a kormány lehetetlen helyzetbe kerül politikai szempontból, a nemzetközi politikai kapcsolatok és a külföldi hitelezőkkel fennálló viszony terén.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Megbukott a referendum
53.383 személy, vagyis a nagyváradi választópolgárok 28,24 százaléka járult az urnák elé vasárnap a Nagyvárad és Szentmárton fúziójáról szóló megismételt referendumon.
Mint ismeretes, ahhoz, hogy a referendum eredménye érvényes legyen, a szavazati joggal rendelkező személyeknek legalább harminc százaléka kellett volna szavazzon a tegnapi helyi választáson, viszont a nagyváradiaknak mindössze 28,24 százaléka vett részt a referendumon, így az megbukott. A 189.028 nagyváradi választópolgár közül 53.383 váradi lakos szavazott, közülük 51.996 személy igennel, 1043 polgár nemmel szavazott, 344 voks érvénytelen volt.
Incidensek
Sütő Tibor, a városi választási iroda RMDSZ-es tagja beszámolt arról, hogy napközben a 143 szavazókörzet egyikében sem történt komoly incidens, mindössze két nemzeti liberális párti (PNL) urnabiztost kellett figyelmeztetni, hogy ne buzdítsák a szavazásra érkezőket arra, hogy hívjanak másokat is voksolni. A nap végén azonban egy komolyabb incidens zavarta meg az amúgy nyugodtan, szabályosan zajló választási eljárást. A városi kórházból 59 kérvény érkezett mobil urnás szavazásra. A 79. számú szavazókörzetből vittek mozgóurnát az egészségügyi intézménybe, ahol szavaztak a kérvényezők. Urnazárás után a 79. szavazókörzet mozgóurnájában a számláláskor viszont huszonkettővel több, azaz 81 szazvazatot találtak. A szavazókörzet RMDSZ-es tagja óvást nyújtott be a városi választási irodához, a 81 szavazat érvénytelenítését kérve, aminek a testület helyt is adott. Ezt a határozatot azonban a Nemzeti Liberális Párt urnabiztosa támadta meg, arra a formai hibára hivatkozva, hogy az RMDSZ-es urnabiztos előzőleg már aláírta a szavazatszámlálási jegyzőkönyvet, így utólag már nem óvhatja meg a maga által már aláírt dokumentumot. A városi választási iroda helyt adott ennek a kifogásnak, tehát nem törölték az említett 81 szavazatot, viszont a jegyzőkönyvben megemlítették azt, hogy a mozgóurnába huszonkét szavazat törvénytelen módon került be – foglalta össze a történteket Sütő Tibor.
erdon.ro

Speciális nyugdíj-kiegészítést szavaztak meg maguknak a törvényhozók
Elfogadta a parlamenti képviselők és szenátorok speciális nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvénymódosítást kedden a parlament két házának együttes ülése.
A jogszabály szerint a romániai törvényhozók a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatást kérhetnek a parlamenttől, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.
A tervezet kezdeményezői között eredetileg kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egyaránt voltak, miután azonban a sajtó bírálni kezdte a törvényhozók „önzését és kapzsiságát”, a liberális ellenzék visszavonta aláírásait, és nemmel szavazott.
A kezdeményezők nevében Anghel Stanciu szociáldemokrata képviselő a „parlament visszavételére” szólította fel a törvényhozókat és azzal érvelt, hogy nem lehet erős, a korrupció kísértésének ellenálló törvényhozása az országnak, ha a parlamenti juttatások nem vonzóak.
Kerekes Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, aki 1990 óta tagja a bukaresti parlamentnek, arra emlékeztette társait, hogy 2010-ben a gazdasági válság idején hétféle speciális nyugdíjat (köztük a törvényhozóit) töröltek el, egyedül a bírákét „mentette meg” az alkotmánybíróság, akik - statútumuk szerint - 25 ezer lejes öregkori juttatásra számíthatnak.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint már csak ez a törvény hiányzott ahhoz, hogy a bukaresti parlamentbe vetett bizalom minden más közintézménynél alacsonyabb szintre süllyedjen: szerinte ez a bizalmi szint magát a demokráciát veszélyezteti.
A parlamenti külön nyugdíj visszahozása azt követően került a román sajtó célkeresztjébe, hogy a módosítás egyik liberális kezdeményezője, Vasilica Steliana Miron azzal példálózott: a férje tartja el, mert szenátori fizetése fodrászra sem elég.
Romániában egy törvényhozó 5 ezer lej körüli fizetést kap, ám ennek mintegy kétszeresét költheti képviselői vagy szenátori irodája működtetésére, továbbá úti- és szállásköltségei jelentős részét is elszámolhatja. Erre alapozva a România Liberă című lap egy 2011-ben készült összehasonlítás nyomán arra a következtetésre jutott, hogy – bár a magyar törvényhozóknak nagyobb a fizetésük – a román államnak háromszor annyiba kerül egy törvényhozó, mint Magyarországnak.
MTI
Székelyhon.ro

Bojkottálta az RMDSZ a kulturális bizottság együttes ülését a közszolgálati tévé ügye miatt
Nem zhatott döntést a képviselőház és a szenátus kulturális bizottsága a közszolgálati televízió (TVR) jelentéséről, mert az RMDSZ és a PNL bojkottálta az együttes ülést. Georgică Severin, a szenátus kulturális bizottságának elnöke elmondta, noha a képviselőház bizottsága döntőképes lett volna, a szenátus bizottsága esetében nem volt meg a kvórum, így az együttes bizottsági ülést el kellett halasztani. Ludovic Orban, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője már hétfőn jelezte, hogy a PNL bojkottálja az ülést, mert úgy gondolja, hogy a PSD meg akar szabadulni a közszolgálati televízió vezetőségétől.
A parlament két házának keddi együttes ülésének kellett volna döntenie a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió pénzügyi jelentéséről, azonban a bizottsági döntések hiányában a kérdés lekerül a napirendről. László Attila RMDSZ-es szenátortól, a felsőház kulturális bizottságának tagjától azt kérdeztük meg, hogy mi adott okot a bojkottra. A szenátor elmondta, azért maradtak távol az RMDSZ szenátorai, mert nem sikerült egy elfogadható és működőképes megoldást találni a köztelevíziónál kialakult helyzetre. Éppen ezért a televízió vezetőtanácsának jelentését sem elfogadni, sem elutasítani nem tudják addig, amíg nem derül ki, hogy mi lehet a következő lépés.
Kifejtette: a közszolgálati tévének van egy hétéves, a parlament által jóváhagyott pénzügyi rehabilitációs terve, amihez a közszolgálati televízió 2013-ban egy darabig még tudta tartani magát.
"A kormánypárti kollégák azt javasolták, hogy helyezzük csődvédelem alá a közszolgálati televíziót, azonban ezt egyrészt nem tudjuk elfogadni, másrészt törvénytelen, hiszen a csődvédelmi törvény tavalyi módosítása óta ennek rendelkezései nem vonatkoznak egy közszolgálati intézményre.
Véleményünk szerint a helyzetet úgy lehetne megoldani, hogy vagy életbe kellene léptetni és továbbvinni azt a pénzügyi rehabilitációs tervet, amelyből még maradt 3 és fél év, vagy a parlament elé kellene jönni és módosításokat eszközölni a parlament által jóváhagyott terven.
Ha ebben a pillanatban elutasítjuk a vezetőtanács jelentését, az azt vonja maga után, hogy megszűnik a vezetőtanács a tévénél, anélkül, hogy tudnánk, hogy mi a következő lépés. Még arra sem kaptunk választ, hogy az átmeneti időszakban mi a teendő, vagy mi következik. Amikor ezekre a kérdésekre választ kapunk, akkor leülünk, és megtárgyaljuk a tévé vezetőségi tanácsának a jelentését" - mondta el László Attila.
Kérdésünkre elmondta, szerinte az RMDSZ álláspontja egy kicsit árnyaltabb a Ludovic Orban által megfogalmazott PNL-s álláspontnál. „Nem igazán érdekel, mit mond Ludovic Orban, mert nem a kulturális bizottságnak a tagja. Mi egyszerűen azt kértük, hogy a törvényes rendelkezések betartásával találjunk egy megoldást a közszolgálati tévé helyzetére” - mondta a szenátor, aki reméli, hogy a jövő héten, vagy az azt követő héten lesz erről egyeztetés. (hírszerk./mediafax)
Transindex.ro

Aláírásgyűjtéssel mondatnák le Victor Pontát
Aláírásgyűjtésbe kezd a Nemzeti Liberális Párt Victor Ponta kormányfő leváltása érdekében. Az alakulat társelnöke, Alina Gorghiu ma jelentette ezt be.
Ugyancsak ma azt írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy pár napja mindenhova követik és megfigyelik őt. Elmondása szerint a Szociáldemokrata Párt berkeiből értesült arról, hogy az alakulat néhány tagjából álló csoport górcső alá vette az elmúlt tíz évben kifejtett tevékenységét.
A liberálisok társelnöke meg van győződve arról, hogy Victor Ponta miniszterelnök áll mindennek a hátterében. Az ilyen megfélemlítési akcióknak esetében nem lesz foganatjuk – üzente Alina Gorghiu Victor Pontának.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Ponta egészségügyi okokból ideiglenes miniszterelnök kinevezését kéri az államfőtől
A térdszalagszakadással megműtött Victor Ponta kormányfő lábadozása idejére ideiglenes miniszterelnök kinevezését kéri Klaus Iohannis államfőtől egy legfeljebb 45 napig tartó átmeneti időszakra – közölte vasárnap a kormány sajtóirodája.
A kommüniké szerint Victor Ponta hétfőn küld átiratot az elnöki hivatalba, amelyben Gabriel Oprea belügyminiszter és nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettes ideiglenes kinevezését javasolja a kormány élére.
Pontát, aki egy kosárlabda-mérkőzésen sérült meg, június 15-én műtötték meg egy törökországi klinikán: akkor saját hatáskörben, korlátozott jogkörökkel bízta meg Opreát péntekig a kormány operatív vezetésével. Ha az államfő elfogadja Ponta javaslatát, Oprea teljes jogkörrel elláthatja a miniszterelnöki teendőket Ponta visszatéréséig.
A kormányközlemény megjelenésével egy időben Ponta Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben elmagyarázta, hogy orvosai szerint elhagyhatja ugyan a kórházat, de gyógykezelése – kötözés, fizioterápia – hetekig megakadályozza abban, hogy visszatérjen a normális kormányfői tevékenységéhez.
Victor Ponta május 24-én sérült meg. A Mediafax hírügynökség szerint orvosai akkor csak azt javasolták neki, hogy egy-két napig pihentesse lábát, kerülje a hosszabb gyaloglásokat. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) június 5- én jelentette be, hogy bűnvádi eljárást kezdeményezett Ponta ellen, aki ebben az időszakban is enyhén sántikálva vett részt azokon a parlamenti üléseken, amelyeken a szociáldemokrata többség elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát és azt, hogy a vádhatóság lefolytassa ellene az eljárást.
Időközben Ponta orvosai bejelentették, hogy a kormányfőnek műtétre van szüksége, amit a politikus nem halogatott tovább, miután a kormánytöbbség elhárította a parlamentben az ellenzék kormánybuktatási próbálkozását. Az operációt Ponta – állítása szerint – csak azért bízta külföldi orvosokra, mert az otthoni kórházak nem tudták volna a felépüléséhez szükséges nyugalmat biztosítani számára.
Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt társelnöke vasárnap azt mondta a vártnál súlyosabbnak bizonyult műtétről, hogy Ponta áldozatként próbálja feltüntetni magát, és húzza az időt. Szerinte Pontának nem ideiglenesen kellene átadnia a kormány vezetését, hanem le kell mondania, és nem egészségügyi okokra hivatkozva, hanem azért, mert a korrupciógyanúba keveredett politikus szerinte elvesztette hitelét.
Az alkotmány szerint az államfő legfeljebb 45 napra nevezhet ki ideiglenes tisztségviselőt a kormány valamely posztjára a kabinet tagjai közül.
Népújság (Marosvásárhely)

Így fest Klaus Johannis féléves mandátuma
Fél évvel ezelőtti beiktatásakor Klaus Johannis egy sor ígéretet tett, amelyeknek csak egy részét tudta megvalósítani. Időközben folyamatosan romlott az államfő viszonya a miniszterelnökkel és a parlamenttel, elsősorban az politikusok ellen indított bűnvádi eljárások miatt. Hat hónapja Románia elnöke Klaus Johannis. Mandátumát 2014. december 21-én vette át, és akkor igen fontos dolgokra tett ígéretet. Így például céljául tűzte ki az igazságszolgáltatás függetlenségét, a védelmi minisztérium költségvetésének növelését, a pártok átalakítását, megreformálását, az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség megszilárdítását, Románia belépését a schengeni övezetbe. Ezek az ígéretek azonban csak részben valósultak meg.
Az elmaradt „pártreform”
Belpolitikai téren a pártok vezető képviselői nem panaszkodhattak arra, hogy nem volt lehetőségük látogatást tenni a cotroceni-i elnöki palotában. Klaus Johannis ugyanis hat hónap alatt hatszor hívta meg őket az államfői hivatalba. Első találkozójuk alkalmával sikerült megszavaztatnia a pártok képviselőivel a védelmi minisztérium költségvetésének a bruttó nemzeti össztermék két százalékára történő emelését – ezzel eleget tett a beiktatás alkalmával tett egyik ígéretének.
A pártokkal sorra került következő megbeszéléseken szó esett a diaszpóra szavazásának, a választási kampányok finanszírozásának, a parlamenti mentelmi jog megvonásának, a „Big Brother” törvénycsomagnak, a nemzetvédelmi stratégiának a kérdéseiről. Az utóbbi stratégia elkészült – a többi kérdésben azonban nem mutatkozott haladás, vagyis Klaus Johannisnak nem sikerült „megreformálnia” a politikai pártokat.
Ellenséges kormányfő, parlament
Egyébként a fő kormánypárttal és annak elnökével – egyben az ország miniszterelnökével – Klaus Johannis viszonya mára már egyáltalán nem felhőtlen. Miután Victor Ponta ellen bűnvádi eljárás indult korrupciós ügyekben, az államfő nyomban a lemondását kérte, a kormányfő azonban nem állt kötélnek.
Az államfő és a parlament viszonya nagyjából hasonlóképpen alakult. A törvényhozás szerve Klaus Johannis mandátumának elején még hallgatott az államfőre, és igyekezett nem megakadályozni az igazságszolgáltatást tevékenységében, Dan Șova vagy éppen Victor Ponta esetében azonban a honatyák már nem engedélyezték a bűnvádi eljárás beindítását. Túl azon, hogy a parlament nem adta ki az igazságszolgáltatásnak a gyanúsítottakat, a büntető törvénykönyv, a büntető eljárás, a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvények módosításával tovább kívánta erősíteni a honatyák védelmét. Mind a politikai pártok, mind pedig a parlament esetében Klaus Johannis igyekezett bizonyos távolságot megtartani, elkerülni a nyílt konfliktusokat, illetve azok rendezését megpróbálta csaknem minden alkalommal harmadik félre áthárítani. Az viszont igaz, hogy a „félrelépéseket” minden alkalommal kemény bírálattal illette. Az államfő, a politikai pártok és a parlament viszonya feltehetően a következőkben tovább romlik majd. Az államfő pontosan tudja, hogy a még mindig viszonylag nagy népszerűsége nagyjából azzal magyarázható, hogy a legfontosabb kérdésekben mindig ellentétes álláspontra helyezkedik a törvényhozókkal, valamint a szociáldemokrata kormányfővel, ám azzal is tisztában van, hogy célkitűzései eléréshez szükséges van a parlamentre, és – legalább – egy pártra, a Nemzeti Liberális Pártra. Jogász szakértők úgy vélik, hogy az államfő nagyjából helyesen, az alkotmány biztosította jogi keretek között maradva járt el az igazságszolgáltatás esetében. Az igazságszolgáltatásra – bár látszólag nagyrészt függetlenül működik – árnyékot vet egyébként a (a Román Hírszerző Szolgálat egyik vezető képviselője által megerősített) gyanú, hogy, legalább is részben, engedelmeskedik a legfőbb titkosszolgálat nyomásának. Persze, Klaus Johannis nem sokat tehet az igazságszolgáltatás esetében, legfeljebb bírálhatja tevékenységét vagy az alkotmánybírósághoz fordulhat az általa kifogásolt döntések esetében.
Washington, Moszkva, Budapest kimaradt
Klaus Johannis saját emberét ültette a Román Hírszerző Szolgálat élére. Eduard Hellvig, aki korábban Crin Antonescu embere volt, az elnökválasztási kampány során mindvégig az államfő-jelölt mellett állt – a tisztség feltehetően hűségének jutalma volt. Az államfő azonban még mindig nem talált megfelelő személyt a Külső Hírszerző Szolgálat élére, jóllehet a tisztség már több mint hét hónapja üresen áll. Politikai szakértők úgy vélik, a megfelelő ember kiválasztását elsősorban az nehezíti, hogy a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatójának első helyettese, Silviu Predoiu még mindig nem döntött arról, kinek a keze alatt szeretne dolgozni.
Romániában a külpolitika elsősorban az államfő hatáskörébe tartozik. Ilyen tekintetben Klaus Johannis kellőképpen tevékeny volt: a hat hónap alatt hét látogatást tett Franciaországban, Németországban, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban és Horvátországban. Emellett részt vett az Európai Tanács két ülésszakán is. Elmondható tehát, hogy nagyrészt letudta a legfontosabb stratégiai látogatásait. Igaz, nem járt Washingtonban és Moszkvában sem, egyben pedig Magyarországot is kihagyta látogatásai sorából.
Nem tudott Ponta bakui útjáról?
Felróható viszont neki az, hogy – állítása szerint – nem tudott semmit Victor Ponta közép-keleti látogatásáról és arról sem, hogy a román államfő részt vett a bakui európai játékok megnyitóján, amelyet pedig az európai demokratikus államok vezetői bojkottáltak. Nehezen hihető azonban, hogy a titkosszolgálatok, esetleg tanácsosai nem tájékoztatták minderről idejében. A román kormányfőnek ezek az útjai nem tettek jót Románia nemzetközi megítélésének.
Klaus Johannis nem jutott előbbre Románia schengeni tagságának kérdésében sem, jóllehet mindezt érintette az érintett országok vezetőivel sorra került megbeszélésein.
A román államfő nem feledkezett meg egy másik fontos problémáról: Románia euróövezethez történő csatlakozásának kérdéséről sem. Ebben az ügyben tanácskozott mind Victor Ponta kormányfővel, mind pedig Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával. A hivatalos álláspontnak megfelelően Románia 2019-ben vezetheti be az eurót – talán nem véletlenül éppen abban az esztendőben, amelyben államfő-választások lesznek.
Bogdán Tibor
maszol.ro

Johannis kinevezte Opreát ideiglenes kormányfővé
Klaus Johannis államfő Gabriel Oprea belügyminisztert, nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettest nevezte ki ideiglenes kormányfővé hétfőn arra az időszakra, amíg Victor Ponta miniszterelnök képtelen ellátni hivatalát.
Az elnök első nekifutásra nem teljesítette feltétel nélkül a térdműtéte után Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök azon, az államfői hivatalba hétfőn eljuttatott kérését, miszerint addig, amíg képes ismét ellátni a kormányfői teendőket, 28 napos időtartamra nevezze ki ügyvivő kormányfővé Gabriel Opreát.
Az államfő ugyan hétfő délután rövid beszélgetésre magához rendelte Opreát, ezt követően azonban az elnöki hivatal azt jelezte: a döntés meghozatala előtt az államfő látni kívánja a miniszterelnök egészségi állapotát tükröző dokumentumokat.
Ponta rövid időn belül Facebook-oldalán is közzétette a műtétéről szóló orvosi igazolást, majd nem sokkal ezután Johannis kinevezte ideiglenes kormányfővé Opreát.
Victor Ponta korábban ostobaságnak nevezte, hogy az ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által indított bűnvádi eljárás elől menekült volna Isztambulba, és leszögezte: nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségről.
A kormányfő vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak adott telefoninterjút, amelyben leszögezte: már az eljárás kezdetén eleget tett a DNA idézésének, távollétében pedig ügyvédje áll az ügyészek rendelkezésére.
Ponta emlékeztetett: olyan ügyről van szó, amely nyolc évvel ezelőtti ügyvédi tevékenységét érinti, most pedig legfeljebb két hetet nyerhetne.
A kormányfő ügyvédnője egyébként hétfőn megjelent a DNA-nál, hogy bemutassa azokat az okmányokat, amelyek igazolják: a kormányfő fizikai akadályoztatása miatt nem tudott személyesen megjelenni.
Megismételte az eljárás nyilvánosságra kerülése óta alkalmazott retorikai panelt, miszerint a kormányokat, illetve a választott elöljárókat csakis a parlament vagy a polgárok válthatják le, nem az igazságszolgáltatás. „Talán már nincs is értelme választásokat rendezni, de akkor mondjuk ki világosan, hogy eredeti demokráciában élünk” – ironizált a kormányfő.
Leszögezte: nem mond le, mivel – bár nem az ő személye a fontos – szerinte az ellenzéknek nincs életképes alternatívája a jelenlegi kormánnyal szemben. Mindazonáltal a PNL két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga hétfőn bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezdenek Ponta menesztése érdekében.
Azt egyébként, hogy Ponta a DNA elöl menekült el, Traian Băsescu volt államfő dobta be a köztudatba, aki szerint Ponta megegyezett az államfővel, hogy előbbinek ne kelljen lemondania a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően. Ezt abból következtette ki, hogy az alkotmány szerint az ügyvivő kormányfő személyére nem a miniszterelnök, hanem az államfő tesz javaslatot.
Ponta egyébként elmondta: a nyugodt környezet miatt műttette meg magát Törökországban, és ha Romániában került volna sor a műtétre, akkor különleges bánásmódban részesült volna, és – arra utalva, hogy Matthijs van Bonzel bukaresti holland nagykövet nemrég olyan képet töltött fel közösségi oldalára, amelyen az látható, hogy feleségét egy bukaresti kórház ortopédiai osztályán műtötték meg – azt mondta: ha a nagykövet felesége miatt a kórház egy emeletét kellett lezárni, akkor miatta kettőt kellett volna.
A miniszterelnök közölte: azért Gabriel Opreát javasolta ideiglenes kormányfőnek, mivel ő az egyetlen miniszterelnök-helyettes, Johannis államfővel pedig azóta nem tárgyalt személyesen, hogy az a DNA-eljárás nyilvánosságra kerülését követően kiállt a nyilvánosság elé, és a lemondását követelte. Ponta szerint ezzel Johannis volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) érdekeit szolgálja.
Ponta szerint ahhoz, hogy helyreálljon köztük a viszony, az szükséges, hogy „mindenki végezze az alkotmány által megszabott tevékenységét.”
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Victor Ponta: Klaus Johannis átvert!
Keményen „nekiment” Klaus Johannis államfőnek a térdműtéte után Törökországban lábadozó Victor Ponta miniszterelnök amiatt, hogy az elnök Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorát javasolta a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére – adja hírül Balogh Levente a kronika.ro-n.
A miniszterelnök – aki egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a Romania TV hírtelevíziónak telefonon nyilatkozva szerdán este azt mondta: a PSD nem szavazza meg Ungureanu kinevezését a parlamentben, mivel az államfő senkivel sem konzultált erről a pártból, „becstelen módon megszegve adott szavát.”
„Úgy látom, Johannisnak már nincs szüksége a szavazatainkra, vagy nem tartja fontosnak, hogy betartsa az ígéretét. Azt mondta, hogy legalább egyeztetni fog, vagy előzetesen tájékoztat, de ezúttal nem tartotta be a szavát. Eltelt hat hónap a megválasztása óta, és azt hiszem, már nem érdekli, hogy betartsa az embereknek tett ígéreteit. (…) Becsapott, nem egyeztetett velünk” – panaszolta Ponta.
A pártelnök-kormányfő elmondta: több PSD-s politikussal is egyeztetett, de egyikük sem gondolja úgy, hogy a párt megszavazhatja Ungureanu kinevezését. Hasonlóan nyilatkozott csütörtökön a pártot Ponta távollétében vezető Rovana Plumb is.
Annak kapcsán, hogy koalíciós partnere, a Románia Fejlődéséért Nemzeti Szövetség (UNPR) elnöke, Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök azt mondta, támogatja Johannis döntését, Ponta kifejtette: a koalíciós megállapodás csak a kormányzásról szól, a hírszerzési vezetők kinevezéséről nem, így az UNPR azt támogatja, akit akar.
Oprea nem tudta, hogy előre, hogy Ungureanu lesz a jelölt
Gabriel Oprea szintén szerdán este azt mondta: nem tudott előre Johannis azon szándékáról, hogy Ungureanut jelölje, de amikor kiderült, „szárazon” tudatta Pontával, hogy támogatja az elnök döntését. Közölte: az ügyet nem politikai, hanem stratégiai szemszögből nézi, és emlékeztetett: jól együttműködött Ungureanuval, amikor az kormányfő volt, ő pedig védelmi miniszter. Arra a kérdésre, hogy Johannist vagy Pontát választja, úgy válaszolt: Romániát választja, mivel az UNPR politikai programja „gazdasági stabilitást hozott az elmúlt öt évben.”
Ungureanu kinevezése ugyanakkor bizonytalan, mivel a parlament plénumának összehívása a kormányzati többségen múlik, amely nem kívánja elsietni a dolgot. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke úgy vélte, Ungureanu jelölése növeli a parlamenti erőviszonyok módosításának esélyét, és közölte: ha hétfőig nem hívják össze a parlamentet, akkor a rendkívüli ülésszak is szóba jöhet. Ezt annak kapcsán fejtette ki, hogy a tavaszi ülésszak 30-án, azaz kedden véget ér. A parlament vezetése várhatóan hétfőn dönt a plenáris ülés összehívásának időpontjáról.
Mint ismeretes, Ungureanu 2007 és 2012 között egyszer már vezette a külügyi hírszerzést, amelynek éléről akkor távozott, amikor miniszterelnökké nevezték ki. Érdekesség, hogy kormányának megdöntésében a PNL is aktív szerepet játszott, hiszen 2012-ben a Szociálliberális Unió (USL) tagjaként szoros szövetségben állt a PSD-vel.
Dragnea: fejetlenség van a PSD-ben
A PSD-ben fejetlenség van, ezért Victor Pontának minél hamarabb haza kellene térnie Törökországból – jelentette ki Liviu Dragnea, a párt koordinátora, korábbi ügyvezető elnöke, akinek azért kellett kormányfő-helyettesi tisztségéből távoznia, mert alapfokon egyéves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Ponta közölte: előfordulhat, hogy már a jövő hét után hazatér, addig azonban még fizioterápiás kezelésen kell átesnie. Jelezte: eredetileg 28 napos távollétre készült, de igyekszik ezt lerövídíteni – írja a kronika.ro.
Erdély.ma