Alkalmi „partnernek" szeretné Ponta az RMDSZ-t
Megbízatásom van, hogy tárgyalásokat kezdeményezzek egy többség létrehozására, amely az USL-kormányt támogatná, jelentette ki Victor Ponta kormányfő hétfőn, arra a kérdésre, hogy kezdeményez-e parlamenti együttműködési tárgyalásokat az RMDSZ-szel, ha a PNL kilép a kormányból. Ponta szerint minden tárgyalást abból a pozícióból fognak kezdeményezni, hogy a PNL útja visszafelé a kormányba nyitva marad.
„Bármilyen tárgyalásba is bocsátkoznánk azonban, szem előtt tartjuk, hogy továbbra is visszavárjuk a kormányba a liberális kollégákat, és mindenkinek tudnia kell azt, aki a kormányt támogatni fogja, hogy mi az USL-projektet kívánjuk folytatni, ami közös kormányzást és közös államelnök-jelöltet feltételez” – mutatott rá Ponta.
e-nepujsag.ro
Erdély.ma,

Kiszorítósdi szociálliberális módra
A Szociál-Liberális Szövetség bomlásának eredményeként a liberálisok kiszorultak a hatalomból, Victor Ponta szociáldemokratái nélkülük is kormányozni tudnak. Boda József elemző szerint legalább az ellenzék erős lesz. Cseke Péter Tamás arról írt, mi vezetett ide.
A sajtósoknak lassan meg kell tanulniuk, hogy USL helyett USD-kormányt írjanak a Ponta-kabinet szinonimájaként. Az egyetlen betű cseréje azonban nagy váltást, a liberálisok ellenzékbe vonulását jelenti. Bár erről az Erdélyi Riport lapzártájáig nem született hivatalos döntés, az államfő eltávolítására 2012-ben létrejött, majd a választásokon hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség (USL) gyakorlatilag felbomlott. Helyette a fele plusz egy mandátumos többséggel rendelkező Szociáldemokrata Szövetség (USD) maradt hatalmon Romániában. Ez utóbbi koalíció az USL eddigi alakulataiból áll, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül.
Antonescu végig gyanakvó volt Az USL felbomlása hosszú folyamat eredménye. 2013 nyarán kezdődött, amikor a PNL elnöke, Crin Antonescu rájöhetett arra, hogy nem ő lesz a pártszövetség államfőjelöltje az idei novemberi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy ezt a pártszövetség alapító okiratában is rögzítették. Bár Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ezt folyamatosan tagadta, az USL legerősebb pártjában erősödtek azok a hangok, amelyek szerint Traian Băsescu mandátuma után a PSD-nek saját emberét kell költöztetnie a Cotroceni-palotába. Erre az igényre ráerősítettek a felmérések, amelyek szerint Ponta népszerűségben konstans módon megelőzi Antonescut. A PNL elnöke gyanakvóvá, idegessé vált, s megindultak részéről azok a támadások, amelyek belülről feszíteni kezdték az USL-t. Belekötött a kormányfő és az államfő „békés egymás mellett élési szerződésébe”, a Ponta és Băsescu közötti alkuba a főügyészek kinevezésével kapcsolatban, ellenezte a szociáldemokraták által javasolt Verespatak-törvényt, kifogásolta a decentralizációs tervezet előírásait, végül az ellenzék mellé állt az amnesztiatörvény és a Btk. módosítása kérdésében. Közben fokozatosan eltávolodott, majd megszabadult az első fokon börtönre ítélt Dan Voiculescu üzletember-médiamágnás Konzervatív Pártjától, amely a PNL szövetségese volt az USL megalakulásakor.
Az RMDSZ már nem támogatja az alkotmánymódosítást
Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. A normakontroll során a testület megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A döntést azzal indokolták, hogy a javaslatok ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, mely szerint Románia egységes nemzetállam. A döntést kommentálva Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ilyen körülmények között nem támogatja az alaptörvény módosítását. Fenntartja: 2014-ben sem lesz alkotmánymódosítás. „Nem látom, hogyan lehetne olyan kérdéseket ma a parlamenti bizottságban rendezni, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt” – jelentette ki.
Új szövetség A szakítást az a döntés gyorsíthatta fel, hogy a PSD és a PNL külön induljon a közelgő EP-választásokon. Pedig ez már nem ígért újabb feszültséget, hiszen a döntést konszenzussal hozták meg a felek, s Victor Ponta ígéretet tett Antonescunak arra, hogy az USL ismét meg fogja őt erősíteni az államfőjelölti minőségében. Ez azonban már nem történt meg. A PNL elnöke váratlan húzással megvonta a bizalmat a fontosabb minisztereitől. Előbb Radu Stroe belügyminisztert mondatta le, majd Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter és Andrei Gerea gazdasági tárcavezetőnek kellett leköszönnie. Mindannyiukat azzal vádolta, hogy jó ideje nem a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat képviselik a kabinetben. „Szeretnénk végre igazán kormányon lenni” – indokolta a döntését. Ezzel egy időben a PSD az USL két kis pártjával, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen létrehozta a Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Victor Ponta közölte, hogy az USD az EP-választásokon közös jelölteket indít, s döntöttek is a sorrendjükről.
Johannis, a válóok A valódi törést az USL-ben a PNL miniszterjelöltjeinek bejelentése hozta. Crin Antonescu ugyanis váratlanul Klaus Johannist javasolta belügyminiszternek Radu Stroe helyére, és közölte pártjának azon igényét, hogy a nagyszebeni polgármester kormányfőhelyettes is legyen. Ezt a posztot a liberálisok részéről korábban Daniel Chiţoiu töltötte be a Ponta-kabinetben. A PNL igényével csak az volt a bökkenő, hogy jogi értelemben kormányátalakítást is jelent, azaz a parlamentnek is bele kell egyeznie, hogy ezentúl ne a pénzügyi tárca vezetője, hanem a belügyminiszter legyen a kormányfő egyik helyettese. Még ez sem lett volna gond, azonban Ponta váratlanul közölte: ha már úgyis a parlamenthez kell fordulni Klaus Johannis miatt, ejtsenek meg egy szélesebb kormányátalakítást, és a PC is kapjon egy miniszterelnök-helyettesi posztot. Ez az elképzelés a PNL ellenkezésén megbukott.
Crin Antonescu kimondta: nem tűri, hogy „egy zsebpártot” a liberálisokkal egy szintre emeljenek a kormányban.
Ráadásul az USD feloszlatását és teljesíthetetlen gazdasági intézkedéseket kért Pontától, amire nemleges választ kapott. Ultimátum ultimátumot követett, legutóbb Crin Antonescu a miniszterelnöknek azt üzente: döntse el, hogy USD-kormányt vagy USL-kormány akar. Február 24-ig adott határidőt Victor Pontának arra, hogy egyezzen bele a PNL által javasolt kormányátalakításba. „Ha Ponta az illegitim USD-kormány mellett döntött, követelni fogjuk a lemondását” – jelentette ki Antonescu. A választ még a határidő lejárta előtt megkapta: a kormányfő nem mond le, az USD-t nem oszlatják fel, s a liberálisok által üresen hagyott miniszteri posztokra kinevezett ideiglenes tárcavezetők a törvény által előírt 45 napig tisztségben maradnak. „Hátha addig a liberálisok meggondolják magukat” – mondta Victor Ponta, aki szerint nyilvánvaló, hogy Antonescu ellenzékből szeretne államfői mandátumhoz jutni.
Kelemen: Nem tárgyalunk kormányra lépésről
A RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Pontával – jelentette ki Kelemen Hunor kolozsvári sajtótájékoztatóján. A politikus újságírói kérdésre elmondta, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, ez a Szövetségi Állandó Tanács szombati ülésén sem volt napirenden. Az elnök cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kormányra lépésről tárgyalnak. Kelemen Hunor hangsúlyozta, Romániában a Szociálliberális Szövetség (USL) kormányoz, még ha a szövetséget alkotó pártok „veszekednek is egymással”. A koalíciót alkotó pártok „családi viszályaiba” az RMDSZ nem kíván beleszólni.
„Jót tesz az erős ellenzék”Boda József politikai elemző is úgy látja, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat elsősorban a közelgő elnökválasztás távolította el egymástól. Szerinte mindkét félnek érdeke az USL szakadása, miután az alkotmánybírósági normakontroll során kiderült (lásd keretes írásunkat), hogy lehetetlen az alaptörvény módosítása. Emiatt a következő államfő hatásköre sem változik – megőrzi például döntő szerepét a kormányfő kinevezésében – és ez jelentősen megnöveli a novemberi elnökválasztás tétjét. „Az új államfőnek ugyanakkora hatalma lesz, mint most Băsescunak. Most már a PSD tényleg nem engedheti meg magának, hogy az ország legerősebb pártjaként átengedje másnak az elnöki széket” – mondta az elemző, utalva arra, hogy az USL államfőjelöltje hivatalosan még mindig Antonescu. Az új helyzetben a liberális pártelnök a jobboldal jelöltje lesz Boda szerint novemberben, és a második fordulóba kerülve begyűjtheti a többi jobboldali jelölt – Cătălin Predoiu és Mihai Răzvan Ungureanu – szavazóinak támogatását is. „Tehát erős ellenfele lesz a baloldal jelöltjének” – magyarázta Boda. Az elemző meglátása: az USL szakadásával a pártszövetség összes eddigi nagy célkitűzése megbukik, az alkotmány módosítása mellett a decentralizáció és a választójogi reform is. Pontának azonban az lesz a legnagyobb gondja, hogyan fogja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget biztosítani? „Ez a többség most nagyon törékeny lesz, ha az RMDSZ nem lép kormányra. Márpedig Kelemen Hunorék nem fognak kormányra lépni, legfeljebb egyes kérdésekben a parlamentből támogatják majd Pontáékat, és nem írnak alá bizalmatlansági indítványt” – jósolja Boda. Az elemző örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség felbomlásával végre erős ellenzéke lesz a kormánynak. Emlékeztetett arra, hogy az USL hatalmával visszaélve Európa szélére sodorta az országot, feszegetve a jogállamiság határait.
„Jól fog most egy erős fék az országban. Pontának ugyanis néha elképesztő totalitárius hajlamai vannak” – fogalmazott Boda József.
A liberálisok nélküli kormánynak valóban erős ellenzéke lesz. Az USD-nek a Képviselőházban a kisebbségek frakciójával együtt 206 szavazata van, az ellenzéknek (PNL, Demokrata Liberális Párt, Dan Diaconescu Néppárt és RMDSZ) 198. A szenátusban az USD már kisebbségben van: 84 szavazat 86 ellenében. Ez azt jelenti, hogy az immár harmadik Ponta-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

Ponta kormányra hívná az RMDSZ-t
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök meghívná a bukaresti kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amennyiben a hetek óta tartó koalíciós válság nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépne a kabinetből - derült ki a politikus egy vasárnap esti nyilatkozatából.
Ponta az Antena 3 hírtelevízió műsorában elmondta: a PSD körül kialakított Szociáldemokrata Szövetség (USD) a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de számára nem jelentene gondot, hogy az esetleges kritikákat vállalva meghívja az RMDSZ-t is a kormányba.
Emlékeztetett rá: hogy Crin Antonescu liberális pártelnökkel együtt már a 2012-es parlamenti választások előtt egyezményt írt alá, hogy az RMDSZ-t is bevonják a közös kormányzásba. Emiatt sokan bírálták és az RMDSZ kormányzati részvétele végül a koalíciós partnerei ellenállásán meghiúsult, de számára fontos az adott szó, és ez az aláírt megállapodás - tette hozzá Ponta.
A politikus szerint a társadalmi békének is jót tenne az RMDSZ kormányzati részvétele. Úgy vélekedett: azért is be kell vonni az ország legjelentősebb kisebbségét a politikai struktúrákba, hogy az ne radikalizálódjék.
Az ukrán válságot és az oroszbarát erők esetleges elszakadási törekvését említve Ponta azt mondta: Románia északi szomszédságában a problémák még nem oldódtak meg, és ő azt szeretné, hogy Románia megelőzzön minden esetleges "gondot".
"Mivel Magyarországon is eléggé radikális a kormány, legalábbis nyelvezetében, én támogatok minden olyan intelligens megoldást, amely arra irányul, hogy ne radikalizáljunk egyetlen romániai kisebbséget sem" - jelentette ki Victor Ponta az RMDSZ esetleges kormányra hívására utalva.
A műsorvezető kérdésére cáfolta, hogy erről tárgyalások kezdődtek volna a PSD és az RMDSZ között.
Szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kijelentette, az RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Ponta miniszterelnökkel. A koalíciót alkotó pártok "családi veszekedésébe" az RMDSZ nem kíván beleszólni - nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Két minisztériumot ajánl a PSD az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben.
A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült” a liberálisok ellenállása miatt. Sârbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek. Sârbu – aki egyébként a román miniszterelnök apósa – azt mondta: ha az RMDSZ-nek nem felel meg az a 2012-es megállapodás, akkor valószínűleg újratárgyalják az együttműködés feltételeit. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg” érvényesnek tekinti. „Azokat az elvek, amelyekre a 2012-es megállapodásunk épült, ma is érvényesek és ezek alapján újrakezdhetjük, folytathatjuk a tárgyalhatjuk, de korai most erről beszélni, amíg formálisan, intézményi szinten az USL még létezik” – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Victor Ponta miniszterelnök egy vasárnap esti televíziós interjúban beszélt arról, az USD a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de szívesen meghívná RMDSZ-t is a kormányba, mert azzal a magyar kisebbség „radikalizálódását” is megelőzhetné. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, miután a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. MTI
Erdély.ma,

A székelyföldi románok ellenzik az RMDSZ bevonását a kormányba
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma felkérte Victor Ponta miniszterelnököt, hogy semmiképp se ajánljon kormányzati szerepet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. Felhívásában a székelyföldi román civil szervezeteket tömörítő fórum a román nép nemzeti érdekeire hivatkozik, úgy ítélve meg, hogy kormányra jutása esetén „a magyar etnikai szervezet két évtizedes zsaroló politikáját folytatná, hogy valóra váltsa szeparatista és revizionista törekvéseit".
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma – 400 ezer román képviselőjének nevezve magát – felhívja a román kormányfő figyelmét, hogy megszegné a 2010 március 20-i maroshévizi (Toplita) fórumon tett ígéretét, ha együttműködne az RMDSZ-szel. A felhívás szerzői reményüket fejezik ki, hogy Ponta nem fogja bátorítani az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit, akik szerintük etnikai elkülönülésre törekszenek „az európai normákat meghaladó kisebbségi jogok kiterjesztésének útvonalát követve a kulturális autonómiától a területi autonómián át a szövetségi állam és a függetlenség felé".
Ponta egy vasárnap esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy bevonná RMDSZ-t a kormányba, ha a liberálisok kilépnek, mert ezáltal megnyugtató többséget szerezne a parlamentben, és „a magyar kisebbség radikalizálódását" is megelőzhetné. Az RMDSZ 1996 óta minden parlamenti ciklusban részt vett a kormányzásban vagy parlamenti támogatást nyújtott a bukaresti kormánynak, a 2012-es választások után azonban a magyar érdekképviselet kormányra lépését meghiúsította a liberálisok ellenszegülése. A miniszteri tárcákon túlmenően a kormányzati részvétel számos egyéb állami intézmény vezetésével jár együtt: többször is az RMDSZ tisztségviselője töltötte be a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna prefektusi tisztségét. Az RMDSZ 2012-es ellenzékbe szorulása óta, amikor román tisztségviselők kerültek a székelyföldi prefektusi hivatalok élére, az önkormányzati döntések törvényességének felügyeletével megbízott prefektusok perek tucatjait indították a magyar közösség jelképei – elsősorban a székely zászló – ellen. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, mivel a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról.
Miniszteri tisztségeket szánnának az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sarbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben. A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült" a liberálisok ellenszegülése miatt. Sarbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg" érvényesnek tekinti.
MTI
Erdély.ma,

A székelyföldi románok ellenzik az RMDSZ bevonását a kormányba
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) felkérte Victor Ponta miniszterelnököt, hogy semmiképp se ajánljon kormányzati szerepet az RMDSZ-nek - közölte ma a Mediafax hírügynökség.
Felhívásában a székelyföldi román civil szervezeteket tömörítő fórum a román nép nemzeti érdekeire hivatkozik, úgy ítélve meg, hogy kormányra jutása esetén a magyar "etnikai szervezet két évtizedes zsaroló politikáját folytatná, hogy valóra váltsa szeparatista és revizionista törekvéseit".
A FCRCHM - 400 ezer román képviselőjének nevezve magát - felhívja a kormányfő figyelmét, hogy megszegné a 2010 március 20-i maroshévizi (Toplița) fórumon tett ígéretét, ha együttműködne az RMDSZ-szel.
A felhívás szerzői reményüket fejezik ki, hogy Ponta nem fogja az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit bátorítani, akik szerintük etnikai elkülönülésre törekszenek "az európai normákat meghaladó kisebbségi jogok - kulturális autonómia - területi autonómia - szövetségi állam - függetlenség" útvonalat követve.
Ponta egy vasárnap esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy meghívná RMDSZ-t a kormányba, ha a liberálisok kilépnek, mert ezáltal megnyugtató többséget szerezne a parlamentben, és a magyar kisebbség "radikalizálódását" is megelőzhetné.
Az RMDSZ 1996 óta minden parlamenti ciklusban részt vett a kormányzásban, vagy parlamenti támogatást nyújtott a kormánynak, a 2012-es választások után azonban a magyar érdekképviselet kormányra lépését meghiúsította a liberálisok ellenállása.
A miniszteri tárcákon túl a kormányzati részvétel számos egyéb állami intézmény vezetésével jár együtt: több ízben az RMDSZ tisztségviselője töltötte be a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna prefektusi tisztségét. Az önkormányzati döntések törvényességének felügyeletével megbízott prefektusok perek tucatjait indították a magyar közösség jelképei - elsősorban a székely zászló - ellen az RMDSZ 2012-es ellenzékbe szorulása óta, amikor román tisztségviselők kerültek a székelyföldi prefektusi hivatalok élére.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa ma este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, miután a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról.
Szabadság (Kolozsvár),

Vége az USL-nek
A miniszterelnök lemondását követeli a PNL, amely kedd este eldöntötte, kilép a kormánykoalícióból. Victor Ponta kormányfő a délutáni órákban még a tévéképernyőkön keresztül üzente a liberális partnereinek, hogy minden nézeteltérés elsimítható. De közben miniszteri tárcákkal kínálta meg az RMDSZ-t.
Megszavazta a kormányból való kilépést szeptember 25-ém, kedden este a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A politikai alakulat vezetősége négy pontban fogalmazta meg a napok óta tartó kormányválsággal kapcsolatos álláspontját, kimondva, hogy a koalíció működésképtelen, ezért az alakulat kilép belőle. A PNL egyben lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt. A lapzártakor kapott hírek szerint kedd folyamán az összes liberális miniszter és államtitkár távozik tisztségéből. Az értesülések szerint a PNL azt fontolgatja, hogy az ellenzéki pártokkal lép szövetségre a továbbiakban.
A délutáni órákban Victor Ponta még a koalíció fenntartásáról győzködte a liberálisokat. A kormányfő a tévékamerák előtt közölte, hogy minden vitás kérdésben van lehetőség a megoldásra, a nézeteltérések áthidalhatók. Beszédét a liberálisok úgy jellemezték: az nem nekik, hanem a médiának szólt, és nem vehető komolyan.
A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, Victor Ponta apósa, Ilie Sârbu egyébként kedden arról nyilatkozott, hogy noha annak idején nem ültették gyakorlatba, de még ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012 decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomban való részvételéről szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
Székelyhon.ro,

A liberálisok visszahívták minisztereiket a Ponta-kormányból - A Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszahívta minisztereit a román kormányból, és megvonta a bizalmat Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől. A kormányból való kilépésről szóló döntést a PNL állandó tanácsa nagy többséggel hozta meg kedd esti ülésén - jelentette be Crin Antonescu pártelnök.
Antonescu közölte, hogy a liberális miniszterek és államtitkárok szerdán hivatalosan is beadják lemondásukat. A párt Victor Ponta kormányfőt is felszólította a lemondásra, arra hivatkozva, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) szerzett kétharmados támogatást, amely a liberálisok nélkül nem létezik többé.
Victor Ponta még a liberálisok várható döntése előtt kijelentette, hogy nem mond le, amíg politikai ellenfele, Traian Basescu tölti be az elnöki tisztséget. A román alkotmány ugyanis tág mozgásteret biztosít az államfőnek arra, hogy kit bíz meg kormányalakítással, ezért a szociáldemokrata (PSD) pártelnök nem akar kockáztatni.
A Victor Ponta vezette szociáldemokraták, több kisebb párttal együtt, törékeny többséggel rendelkeznek a bukaresti parlamentben. A kormányfő azt is előre bejelentette, hogy szívesen meghívná a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is a kormányba, nemcsak egy kényelmesebb parlamenti többség reményében, hanem azért is, hogy a magyar kisebbség "radikalizálódását" megelőzze.
Az USL három hete vitázó pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. A liberálisok úgy értékelték: valójában kiszorították őket a hatalomból, mert nem voltak hajlandók elfogadni azt a - szerintük másodrangú - szerepet, amelyet a szociáldemokraták szántak nekik Victor Ponta kormányában.
A liberálisok kormányzati súlyuk megerősítése érdekében a párt legnépszerűbb politikusát, Klaus Johannis elnökhelyettest akarták a kormányba küldeni a megüresedett belügyminiszteri posztra, és kormányfőhelyettesi tisztséget is követeltek számára. Ezt Ponta nem fogadta el, de megvárta, amíg a PNL dönt a koalíció felbontásáról. A miniszterelnök még kedd este is azt hangoztatta, hogy együtt akar kormányozni a liberálisokkal.
A szociáldemokraták azt vetik a liberálisok szemére, hogy eddig is úgy bírálták a kormányt, mintha ellenzékben lettek volna és személyes ambícióik miatt feláldozták a koalíciót. Ponta szerint a szakítást Antonescu provokálta ki, azért, hogy ellenzékből indulhasson az őszi államfőválasztáson.
A román média úgy tudja: a PSD szerdán tárgyalásokat kezd az RMDSZ-szel az esetleges együttműködésről, és Victor Ponta jövő héten járul a parlament elé, hogy bizalmat kérjen új kormánya számára.
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)

Mégsem lesz az ortodox egyházé a kovásznai Fenyő szálló?
A kormánypártok vitája miatt nem ért célba az ortodoxoknak szánt háromszéki ajándékingatlan. A szenátus kedden leszavazta azt a decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely arról rendelkezett, hogy a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség tulajdonába kerül a Kovászna városi Fenyő szálloda, illetve a honvédelmi minisztériumnak utalták volna Traian Băsescu államfő kedvenc háromszéki szálláshelyét a fürdővárosi állami protokollvillát.
A Szociálliberális Szövetséget (USL) alkotó pártok több hete tartó vitájának folyományaként a liberális párti (PNL) szenátorok kedden minden olyan javaslatot leszavaztak, amelyet a szociáldemokraták (PSD) terjesztettek be, így nem emelkedett törvényerőre az a kormányrendelet, amely révén a kormány egy háromszéki hotellel ajándékozta volna meg az ortodox egyházat.
Klárik László háromszéki RMDSZ szenátor a Sláger Rádiónak elmondta: természetesen az RMDSZ politikusok is a törvény ellen szavaztak, mert méltánytalannak és etikátlannak tartják az ingatlancserét. Klárik László hozzátette: az ügyben a képviselőház a döntő fórum, de remélik ott egy „számunkra jobb politikai konstellációban” sikerül visszafordítani a rendeletet.
Az ortodoxoknak szánt ajándék ingatlan egyébként nagy felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben. A Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű, 89 szobás szálloda ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkezik, eddig az állami protokollalap tulajdonában volt.
slagerradio.ro
Erdély.ma,

Román koalíciós válság – A hatalmi vitába bukott bele a nagykoalíció
Romániában nemcsak bizalmatlansági indítványba, vagy választói elégedetlenségbe bukhat bele egy kormánykoalíció: a 2012-es választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) látszólag komolyabb ok nélkül, egy belső hatalmi vita miatt esett szét. Romániában azonban az igazi hatalom az államfőnél van, és az USL-n belüli feszültségeket is valójában az őszi elnökválasztás közeledése táplálta. Magának az USL-nek a létrehozása is az államfői tisztséggel állt összefüggésben. 2011-ben Victor Ponta, az akkor még ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, az akkor szintén ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke egy pillanatig sem titkolta, hogy a jobboldali Traian Basescu államfő és a hozzá közel álló akkori kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PDL) ellen fogott össze. A két pártelnök megegyezett abban, hogy az USL miniszterelnökét a szociáldemokraták, államfőjét a liberálisok adják. Úgy tűnik azonban, hogy a közös ellenség volt az egyedüli, ami összetartotta őket. Az USL nagyon jól teljesítő politikai projektnek bizonyult, amíg a népszerűtlen intézkedéseket hozó PDL-kormányt, vagy azt védő Basescut kellett leváltani. A kormányváltás sikerült is, de az államfő túlélte a felfüggesztést.
Erdély.ma,

Belföldi hírek
Helyén marad a kilencedik osztály
A 9. osztály a középiskolai oktatás keretében marad: a képviselőház tegnap nagy többséggel fogadta el az erre vonatkozó rendeletet, amely azt is kimondja, hogy megmarad az általános iskolai, illetve a gimnáziumi oktatás négyéves időtartama, a kötelező oktatás időtartama pedig 10 évről 11 évre emelkedik (az előkészítő osztállyal együtt).
A tervezetet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A kilencedik osztálynak az általános iskolához való csatolását a 2011/1-es, az oktatást szabályozó törvény mondta ki, ezzel a középiskolai oktatás időtartama három évre csökkent volna; a kiigazítás megtartja a közoktatás jelenlegi felépítését.
Bekerült az RMDSZ azon javaslata is, amely szerint ismét kormányhatározattal lehet önálló karokat létrehozni az egyetemeken. Emelik a településvezetők bérét
Július 1-jétől nő a településvezetők fizetése: a parlament tegnap megszavazta a közigazgatási és regionális fejlesztési tárca erre vonatkozó javaslatát. A megyevezetők bére nem változik, a községi vezetők bérei azonban 44,4–50,1 százalékkal emelkednek (a legkisebb községi alpolgármesteri fizetés 2300-ról 3300 lejre, a polgármesteré 2600-ól 3800 lejre). A városi elöljárók 16,6, a municípiumok vezetői 7,2 százalékos fizetésemelést kapnak, a lakosság létszámától függően (a kisvárosokban 4–5 ezer lej körüli összegeket vihetnek haza). Bukarest polgármesterének bére 5,5 százalékkal nő (8000 lejre).
Őrizetben a pénzügyi felügyelet elnöke
Őrizetbe vették tegnap Dan Radu Rușanut, az országos pénzügyi felügyelet elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy biztosító érdekeit védte törvénytelenül. A korrupcióellenes ügyészség Daniel Chiţoiu volt pénzügyminiszter ellen is bűnvádi eljárást kíván indítani hatalommal való visszaélés miatt, és ehhez kérni fogja mentelmi jogának megvonását a képviselőháztól. Az ügyészek szerint Rușanu és Chiţoiu – mindketten NLP-sek – a Carpatica biztosító védelme érdekében dolgozott ki egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette egy olyan személy – Marian Marzac – kinevezését a felügyelet vezetőtanácsába, aki hajlandó lett volna szemet hunyni a biztosító működésével kapcsolatos rendellenességek fölött. Az Ilie Carabulea üzletember által birtokolt Carpatica biztosító miatt az ügyészek korábban Chiţoiu felesége ellen is bűnvádi eljárást indítottak. A többrendbeli befolyás vásárlásával gyanúsított Carabulea, valamint Marzac január végétől előzetes letartóztatásban van. Őket bűnszövetkezet létrehozásával is gyanúsítják.
Ellenzéki indítványok
Elutasította tegnap a képviselőház a DLP által a hóeltakarítás ügyében benyújtott egyszerű indítványt. A DLP rögtön újabb egyszerű indítványt nyújtott be a nem megfelelően előkészített decentralizáció miatt. Ezzel nem a reformot sürgetik, hanem azt követelik, hogy a kormány mondjon le „az alkotmányba ütköző decentralizálásról”. A kormány által felelősségvállalással elfogadott decentralizációs törvényt a DLP az alkotmánybíróságon is megtámadta, és a taláros testület helyt adott az óvásnak. Az erre alapozott indítványt a képviselőház Állandó Bizottsága átfogalmazás végett visszaküldte. A DLP azonban már a harmadik, ezúttal nem egy miniszter vagy törvény, hanem az egész kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány kidolgozásába kezdett, amelyhez az NLP támogatását is meg akarják szerezni. A kezdeményezés címe: Az SZLSZ-kormányzás fekete könyve: két év hazugság. Az SZLSZ után az özönvíz. A DLP első alelnöke, Andreea Paul szerint Victor Ponta hazudott a románoknak, egyetlen ígéretét sem tartotta be. Fel is sorolta a legfontosabbakat: nem hozott létre egymillió új munkahelyet, nem tartja tiszteletben a jogállamot, nem csökkentette öt százalékkal a tb-járulékot, nem csökkentette 24-ről 19 százalékra az általános, és 9 százalékra a mezőgazdasági termelőkre kiszabott áfát, nem adott kedvezményeket a kisnyugdíjasoknak. Hozzátette: Ponta ott hibázott súlyosan, hogy „mind az SZDP, mind az NLP teljes erőből, folyamatosan támadta a jogállamot, és ennek a támadásnak a csúcspontja a parlamentben végbement fekete keddre esett”, emellett az SZDP lemondott arról, hogy több mint 400 millió dolláros adósságot behajtson a Rompetrol vállalattól, nem sikerült az országot bejuttatnia a schengeni övezetbe, nem sikerült a decentralizációs törekvése, a közigazgatás hatékonnyá tételére tett erőfeszítése sem, és az alkotmánymódosítás tervezetével is hibázott.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Két tárcát ígérnek az RMDSZ-nek Pontáék
Jelentős nyomás nehezedik az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről annak érdekében, hogy a magyar alakulat lépjen kormányra a liberálisok borítékolható távozása nyomán.
Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője – Victor Ponta miniszterelnök apósa – kedden úgy nyilatkozott: bár annak idején nem ültették gyakorlatba, ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012. decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomba való kooptálásáról szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
A szövetségi elnök ugyanakkor ismét cáfolta azokat a bukaresti sajtóértesüléseket, miszerint intenzív egyeztetés folyik a PSD és az RMDSZ között utóbbi alakulat kormányra lépéséről. A Hotnews portál kedden is arról cikkezett, hogy értesülései szerint Kelemen és Ponta hétfőn este megbeszélést folytatott, a miniszterelnök pedig a távközlési és a kulturális tárcát, továbbá egy miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott az RMDSZ-nek.
Egyébként az USL és az RMDSZ vezetői a 2012-es parlamenti megmérettetés kampányában titokban tartották, hogy október elsején paktumot kötöttek a közös kormányzásról. A megállapodás létét először Crin Antonescu PNL-elnök ismerte el a választások után, azt állítva: a paktumban foglaltakat azért nem ültették gyakorlatba, mert „az RMDSZ magatartása nem felelt meg a szándéknyilatkozat szellemének".
Bár Victor Ponta a választások estéjén kormányra hívta a szövetséget, ez Antonescu miatt meghiúsult; Kelemen Hunor később úgy nyilatkozott: az egyedüli ember, aki nem tartotta be az egyezményben foglaltakat, az a liberális elnök volt, aki feltételeket szabott a választások után.
Az RMDSZ az akkori botrány közepette nyilvánosságra hozta a közös kormányzás feltételeit sorjázó titkos megállapodás szövegét. E szerint a felek közösen támogatták volna Victor Pontát a kormányalakításban, az RMDSZ pedig parlamenti mandátumaival arányosan vett volna részt a kormányzásban és a kormányzati struktúrában.
Csakhogy a paktum szövegében tételesen nem szerepel, hogy a szövetséget két minisztérium illeti meg a kabinetben, ahogy arra most Ilie Sârbu tett egyértelmű utalást. Az RMDSZ vezetősége annak idején azt állította: a megállapodásnak nincsenek titkos záradékai.
Krónika (Kolozsvár),

Egyre többek számára fontos a magyarság megélése
Számolni kell a határokon túliakkal
Aradon járt hétfőn HIDVÉGHI BALÁZS, 2012 novemberétől a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős stratégiai igazgatóhelyettese, tavaly júliustól országgyűlési képviselő, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke.
Az alábbi beszélgetést február 25-án a délutáni órákban rögzítettük Aradon, a Tulipán könyvesboltban.
– Aradra jött, vagy más megyékbe, más városokba is ellátogat?Kikkel találkozott, találkozik, van-e tájékoztató vagy tájékozódó jellege ennek az útnak a magyarországi választások előtt?
– Mind a kettő fontos részét képezte. Mostani utamon Aradra látogatok, majd Dévára, Gyulafehérvárra és Torockóra, és a cél valóban az, hogy találkozzak a magyarság vezetőivel, polgármesterekkel, képviselőkkel, egyházi és közösségi vezetőkkel, és hogy beszéljünk közös ügyeinkről, így például arról, hogy a magyarországi választások most már nagyon hamar sorra kerülnek, április 6-án, és a regisztrációs, feliratkozási időszak az utolsó fázisába ért. A romániai, erdélyi magyaroknak regisztrálniuk kell ahhoz, hogy élhessenek szavazati jogukkal, a regisztrációhoz azonban jó, ha segítséget nyújtanak a magyar képviselők, a magyar politikai szervezetek, egyházi, közösségi vezetők – erről tárgyalok az itteniekkel.
– A felsorolt települések a szórványvidéket képezik. Kizárólag ezekre látogat?
– Ezen a héten igen. Ez egy dél-erdélyi körút. A múlt héten Székelyföldön jártam, Marosvásárhelyen, a Nyárád mentén, Csíkszeredában, nemrég voltam Szatmárnémetiben, a Partium más részein is. Igyekszem minél több helyre eljutni.
– Magyarországon, a választási kampányban érződik az, hogy a pártok versengenek a külhoni magyarok szavazataiért?
– Első alkalommal kerül sor Magyarországon olyan választásra, hogy a határon túli magyarok, és elsősorban a Kárpát-medenceiek aktivitása és érdeklődése nagyon magas ebben az ügyben, hogy ők is részt vehetnek a döntésben. Ez megváltoztatja a magyar politikai palettát és a magyar politikai kommunikációt is, nagyon helyesen és nagyon jó irányban, hisz ezentúl számolni kell a határon túli magyar honfitársainkkal is, az ő szavazatuk is hozzájárul és benne lesz abban a döntésben, ami majd az új Országgyűlést és ilyen értelemben az új kormányt eredményezi Magyarországon. Az állampolgársági törvénynek köszönhetően kerül erre sor, és lehetőség, első alkalom, ezért mondjuk azt, hogy ezzel élni kell, ebből nem szabad kimaradni. Hozzá kell szoknunk mindannyiunknak, magyarországiaknak, Kárpát-medencei honfitársainknak is, hogy legfontosabb ügyeiben a magyar nemzet közösen dönt, s ennek a döntésnek immár a dél-erdélyi magyarok is részesei lehetnek.
– Köztudott: a Fidesznek köszönhető, hogy a határon túli magyarok is megkaphatták, megkaphatják a magyar állampolgárságot, nagyon sokan igényelték is már, ami a választásokon való részvétel jogával is jár. Ezen túlmenően: hogyan foglalná össze röviden a Fidesz határon túli magyarokkal, a diaszpórával kapcsolatos politikáját?
– A Fidesz számára a párt megalakulásától, 1988-tól kezdve mindig is nagyon fontos volt a magyar nemzet egysége, a magyar nemzetben gondolkodás és annak a realitásnak a figyelembe vétele, hogy a magyar állam, Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Ez felelősséget ró a magyarokra, és a 2010-ben elfogadott új magyar alaptörvény erről már konkrétan beszél is, beszél arról a felelősségről, amelyet a magyar kormány, a magyar állam visel a határain túl élő magyarokért. Azt szoktuk mondani, hogy világnemzetben gondolkodunk. A magyarság a világ számos pontján jelen van, tradicionálisan a Kárpát-medencei területeken, ahol autohton, őshonos kisebbségeket képez. Nagyon sokan elhagyták már ezt a vidéket, és Európában, Amerikában, szerte a világban élnek. Rájuk is számítunk, ezek a magyar közösségek is fontosak, velük is igyekszünk kapcsolatot tartani, megerősíteni a kommunikációt, erőforrásként tekinteni arra a helyzetre, hogy ilyen sok helyen, sokfelé, ilyen sokféle környezetben élnek magyarok. Ez egy új megközelítés, azt gondolom, és talán ezzel lehet összefoglalni azt, hogy miként gondolkodunk a magyarságról, a magyar nemzetről a XXI. század elején.
– Ön sokfelé járt már a határon túli magyar közösségekben, sokféle emberrel beszélgetett. Hogyan látja: milyen manapság a határon túli magyarok magyarság- és identitástudata, anyaországhoz való viszonya?
– Azt látom, hogy nagyon sok, és egyre több magyar számára fontos a magyarságot megélni. Ennek egyik lehetséges módja, egyik fontos eleme az, hogy magyar állampolgárságot kaphatnak vagy visszakaphatnak ezek a honfitársaink. Az a nagyon magas szám, ami a kérelmeket és a már letett állampolgári esküt illeti, az mutatja ezt, a múlt év végén, decemberben már az 500 ezredik állampolgári esküre került sor ünnepélyes körülmények között, többek között a magyar Országgyűlés épületében, és ez a szám azóta is folyamatosan növekszik. Ez nagyon nagy siker, egy közös magyar siker, és nyilván nem fog megállni most, a választokkal a folyamat. Aki magyar identitású, és szeretné hivatalosan, közjogilag is megélni, erre lehetősége lesz a kormányváltást követően is.
A szórványban élő magyarok helyzete nyilvánvalóan mindig a legnehezebb. Én azt látom, hogy erősebb, összehangoltabb erőfeszítésre van szükség például az oktatási támogatás, az oktatási helyzet és a szórványban való megmaradás kérdésében, Ez nyilván mindig az adott közösségnek is a feladata, például a romániai magyaroké, hisz itt él nagyon sok magyar a szórványban, de ebben az anyaországnak is fontos szerepe van. Létezik számos olyan fórum, tanácskozás, ami ezzel foglalkozik, ezeket erősíteni kell, és amikor a költségvetést tervezzük otthon, figyelemmel kell lenni arra, hogy a magyar identitás megőrzésére pénzt is kell szánni, adott esetben több támogatást. Az ország erőforrásainak megfelelően nyilván, hiszen Magyarországnak is erősödnie kell ahhoz, hogy még inkább támogatni tudja a határon túl élő közösségeket.
– A statisztikák szerint évről évre csökken a magyarság száma Magyarország határain túl. Az anyaországot körülvevő országok, amelyekben a legtöbb magyar él, hogyan biztosítják a nemzetiségi és egyéb jogokat, amelyek a magyarság megmaradásához szükségesek?
– Kezdjem azzal, hogy a magyarság számának csökkenése, sajnos, nem csak a határokon túli vidékeken probléma, a Magyar Köztársaság népessége, sőt, a legtöbb környékbeli ország népessége is csökken. Tehát ez demográfiai probléma egyrészt, amire keresni kell a megoldást. Nagyon reménykedem abban, hogy ez a több évtizede tartó negatív trend meg fog fordulni – a magyarság szempontjából is.
Ami a kérdés második részét illeti: számos jogot biztosítanak ezek az országok, de azt hiszem, amíg követelésekkel, és jogos követelésekkel állnak elő magyar szervezetek, akár Romániában, akár Szlovákiában, akár más területeken, addig az adott országok kormányainak kötelessége ezeket a követeléseket megvizsgálni, tárgyalni a magyar közösségekkel, és azokat a jogokat – kisebbségi nyelvhasználati, jelképhasználati, autonómiára irányuló megalapozott követeléseket – el kell fogadnia. Ezekben a legfontosabb szerep megint csak az adott közösségeké, ott kell kivívni az autonómiát, ahol az adott közösség él, de a magyar kormánynak és Magyarországnak kötelessége ezeket támogatni. Alaptörvényünk ezt támogatja is, konkrétan fogalmazva, amikor azt mondja: támogatjuk az önkormányzat létrehozására vonatkozó törekvéseket a határon túli közösségek megmaradására stb. Fontos dolgok ezek, és hosszas munkát igénylő feladatok.
– A legújabb hírek szerint a román kormánykoalíciós válság közepette a Nemzeti Liberális Párt kilép a kormánykoalícióból és a Szociáldemokrata Párt bevenné az RMDSZ-t a kormányzásba. Üdvözölnék ezt a döntést?
– Ezt a döntést hagyjuk meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, hiszen róluk van szó, egyelőre a román kormánykoalíció még egyben van (szerk. megj.: az interjúra a Nemzeti Liberális Párt kormányzatból való kilépése előtt jó hat órával került sor). Követem a román belpolitikai eseményeket, és látom, hogy ez egy hosszas kötélhúzás, ami az energiákat elveszi a valós kormányzástól (legyen ez az ő problémájuk). Nem tudom, ez egy komoly politikai döntés kell legyen az RMDSZ részéről.
– Ön egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy a kis lépések politikájának a híve. Úgy hiszem, ezt a kijelentést jónéhány romániai magyar politikus nem díjazná, hisz vannak olyanok, akik a „kis lépések politikája” ellen szavaznak.
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy mindig az adott politikai helyzethez alkalmazkodva kell megtalálni a megfelelő politikát, a megfelelő válaszokat. Egyrészt a politikai helyzet változhat is változik, Európában is azt látjuk, hogy adott esetben egészen más helyzet alakulhat ki, megváltoznak a szövetségi viszonyok, egy koalíció alakul, aztán egy teljesen más összetételben folytatódik egy kormányzás. Ezekhez a viszonyokhoz óvatosan és okosan kell viszonyulni. Nem hiszem, hogy receptet lehetne írni arról, mi a jó megoldás, politika. Az a jó politika, amely a legtöbb sikert hozza annak a közösségnek, amelyet képvisel. Adott esetben például az erdélyi vagy romániai magyar politikában szerintem az a legfőbb mérőszempont, hogy mi módon lehet a helyi magyarság érdekeit, védelmét, identitásának megerősődését stb. a legjobban érvényesíteni. A lépéseket ez alapján kell eldönteni, hogy mikor mi a jó. Ez lehet a kis lépések politikája, időnként jobb lehet a hattározottabb, radikálisabb fellépés, ugye, a kettő elegye lesz az, ami a legtöbb sikerhez vezet. De mindig az adott helyzethez kell viszonyítani, abból kell kiindulni.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),

Az államfő jóváhagyta az ideiglenes minisztereket
Traian Băsescu államelnök szerdán bejelentette, aláírta a lemondásukat benyújtó liberális miniszterek helyére az ideiglenes minisztereket kinevező dekrétumokat.
Az államfő rámutatott, Victor Ponta azt kérte, hogy további hét minisztérium élére ideiglenes minisztereket nevezzen ki a kabinet jelenlegi tagjai közül.
„Megértve, hogy még nem fejezte be a tárgyalásokat más politikai alakulatokkal a parlamenti többség biztosítása érdekében, beleegyeztem, hogy azonnal aláírjam a hét új ideiglenes minisztert kinevező dekrétumokat, és 12.10-kor elküldték azokat a Hivatalos Közlönyhöz” – jelentette be Traian Băsescu.
Az államelnök hangsúlyozta, jelen pillanatban a kormánynak 9 ideiglenes minisztere van a 17-ből, ami „instabil kormányt” jelent.
„Reménykedem abban, hogy a kormányfő tervei bejönnek, azaz legkésőbb jövő kedden a parlament bizalmat szavaz az új kormánynak, mivel Romániának törvényes kormányra van szüksége, amelyet szilárd parlamenti többség támogat” – mondta még Traian Băsescu.
Victor Ponta szerdán kormányfő kinevezte azokat a PSD-s minisztereket, akik a PNL-s miniszterek távozásával betöltetlenül maradt tisztségeket ideiglenesen betöltik. Ezek a következők: Dan Șova – szállítás, Nicu Bănicioiu – egészségügy, Robert Cazanciuc – a parlamenttel való kapcsolattartás, Rovana Plumb – vízügyek, Doina Pană – munkaügy, Mihnea Costoiu – művelődés, Titus Corlăţean – szórvány-románokért felelős minisztérium.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Az RMDSZ feltételei: a jelképek szabad használata és az orvosi magyar tagozata
A miniszteri és egyéb tisztségek mellett a jelképek szabad használatát és a magyar nyelvű orvosi egyetemet is kérni fogja az RMDSZ, ha vezetői úgy döntenek, hogy belépnek a kormányba – közölte tegnap a hotnews.ro hírportál. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy belépnek a kormányba: már tárgyaltak erről az önkormányzati vezetőkkel, de dönteni szombaton fognak.
A fővárosi sajtó szerint a magyarok a művelődési és a környezetvédelmi tárcát kérik az alakuló kormányban. Bizalmas értesülésekre hivatkozva közlik, hogy a székelyföldi megyék részéről nagy nyomás tapasztalható a több tucat székelyzászló-per leállítására, és – véletlenül vagy sem – a fejlesztési minisztérium éppen azon a napon bocsátotta közvitára az önkormányzati jelképekre vonatkozó törvénytervezetet, amikor az NLP Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölte kormányfő-helyettesnek.
Ekkor kezdődött az SZLSZ szakadásához vezető válság – emlékeztetnek. További érdekes véletlen, hogy február 25-én a képviselőházban az SZDP-s honatyák szavazataival fogadták el a magyar nyelvű állami egyetemi szakok létrehozását megkönnyítő RMDSZ-es törvénymódosítást. Emiatt bukott meg 2012 tavaszán az Ungureanu-kormány, ugyanennek az SZDP-nek a szavazataival.
Még furcsább, hogy ezzel az SZLSZ-kormány egy tavaly decemberi rendeletét hatálytalanították. A frissen uralomra került Victor Ponta kormányfő volt az, aki az Ungureanu-kormánynak a magyar orvosképzést segítő rendeletét hatálytalanította, ezért nem is sikerült önálló magyar tagozatot létrehozni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Megkezdődtek a tárgyalások (Feltételeket szab az RMDSZ)
Megkezdte a tárgyalásokat az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) a magyar érdekképviselet kormányra lépésének feltételeiről, amelyekről a két politikai alakulat egyezményt készül aláírni – közölte tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A dokumentum nemcsak arról szól, hány miniszteri tárcát, államtitkári és prefektusi tisztséget kap az RMDSZ, a szövetség ezek mellett számos javaslatot fogalmazott meg a jelenlegi kormányprogram kiegészítésére. A kormányba lépésről vagy ennek elutasításáról ma dönt az SZKT. Victor Ponta miniszterelnök reméli, hogy az SZDP hétfőn mind a kisebbségi frakcióval, mind az RMDSZ-szel aláírhatja a koalíciós egyezményt. Az új kabinet névsorát is hétfőn teszik közzé, a parlament kedden szavaz róla. A szenátusi és képviselőházi frakcióinkkal mi vagyunk a mérleg nyelve. Tőlünk függ, hogy felismerjük-e a pillanat adta lehetőségeket – fejtette ki Kelemen Hunor csütörtök délután, az RMDSZ Maros megyei állandó tanácsának ülésén. A szövetségi elnök szerint három lehetőségük van: ellenzékben maradni; parlamenti támogatást nyújtani a kormánynak – mint 2000–2004 között –; vagy belépni a kormányba, de megfelelő feltételek mellett, nem önmagában a kormányzásért. Kelemen Hunor elmondta: egyeztetni fognak a megyei szervezetek vezetőivel, de gyors döntésre van szükség, hiszen hétfőn délig választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy mit választanak. „A magyarok 80 százalékának képviselőjeként elég bölcsek tudunk lenni. Nem ideológiai kérdésről van szó, nem arról döntünk, hogy az erdélyi magyarok baloldaliak vagy jobboldaliak” – mondta. Úgy vélekedett, ha feltételeik teljesülnek, a szövetségnek egy felelős igent kell mondania a kormányzásra. „Amikor az eszközök közt döntünk, arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy mi a jobb az erdélyi magyarságnak, ha kormányon vagyunk, vagy ha nem. Meg kell néznünk, hogy az a jobb az ország és a régió stabilitása szempontjából, ha elhúzódik a kormányválság, vagy ha hamar megalakul egy stabil kormány, amelyben racionálisan lehet építkezni” – fogalmazott. A gyűlésen Borbély László úgy vélekedett: ha az RMDSZ kormányra lép, az az eddiginél hatékonyabb kormányzást fog eredményezni, mivel az SZLSZ eddig a kormányzás helyett a vitatkozással, veszekedéssel volt elfoglalva. Kifejtette: ha az RMDSZ úgy dönt, támogatja a kormányt, akkor ezért nem a parlamentben, hanem a kormányban kell felelősséget vállalnia. Ha teljesülnek a megfelelő feltételek, az RMDSZ-nek vállalnia kell a kormányzást – véli Markó Béla is, aki szerint az elmúlt években Romániában nem történtek reformok. Nélkülünk nincsenek reformok, nincs fejlődés – jelentette ki. Az EMNP azt várja el az RMDSZ-től, hogy a kulturális autonómiát és a sajátos jogállású regionális autonómiát tegye kormányzati szerepvállalásának feltételévé – jelentette ki tegnap Toró T. Tibor néppárti elnök, aki szerint itt a megfelelő pillanat az autonómiakövetelések érvényesítésére. „A székelyföldi és partiumi tömbmagyar vidékek számára ennél több kell. Itt a lehetőség, hogy vegyék elő újra a regionális átszervezés programját, és olyan koncepció mellé próbáljanak többséget kialakítani, amelyiknek része a Székelyföld és a Partium sajátos jogállása” – közölte. Hozzátette: elvi alapon nem ellenzi a kormányra lépést, de csak akkor tartja azt az érdekérvényesítés jó eszközének, ha a közösség képviselői közösségi érdeket jelenítenek meg, és nem csoport- vagy egyéni érdekeket. Toró a székelyzászló-perek leállítását nem tartja elég oknak, sem eredménynek. Ezekről a perekről egyébként Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a leállításukról. „Nem tárgyalunk a nemzeti kisebbségek vagy bizonyos vidékek zászlóiról, ilyen nincs”.
Kényelmes többség alakulhat
Az új kormánynak akár 60 százalékos támogatottsága is lehet – jelentette ki tegnap Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, az SZDP ügyvezető elnöke, aki reméli, hogy kedden a parlament bizalmat szavaz a most alakuló csapatnak. Hozzáfűzte: a Szociáldemokrata Unió (SZDU) folytatni fogja az SZLSZ politikáját, hiszen felbomlását nagyon sajnálják, és remélik, hogy Crin Antonescu NLP-elnök is ugyanúgy érez. Dragnea szerint az SZLSZ „több volt egy politikai szövetségnél, egy kedélyállapot volt, egy politikai csoport, amelyben nagyon jó barátok, bajtársak voltak”. A közigazgatási és régiófejlesztési miniszternek meggyőződése, hogy stabil többséget sikerül kialakítani a kormánynak, amely így meg tudja valósítani az ország fejlesztésére vonatkozó céljait és az államreformot. Az új koalícióban a két napja még lehetséges elnökjelöltként szereplő Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnökkel nem számolnak: Dragnea kijelentette, hogy „magánszemélyekkel nem szövetkezünk”.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Borbély: az USD-vel aláírt protokoll garanciát jelent a megszerzett kisebbségi jogok megőrzésére és kibővítésére
„A kisebbségi jogok alkalmazása, a nemzeti közösségeket érintő kérdések megoldása nem attól kellene függjön, hogy éppen melyik politikai párt van ellenzéki, vagy hatalmi pozícióban. Sajnos a romániai politikai pártok ezt 25 év elteltével sem értették meg, ezért a magyarság szempontjából hasznosabbnak láttuk a kormányra lépést, mint a Szociáldemokrata Unió (USD) parlamentből való támogatását” – nyilatkozta ma, március 3-án Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Elmondta, a Szövetség folyamatosan következetes kisebbségpolitikát folytatott, feltételeik, prioritásaik 1993 óta nem változtak: 2005-ben a Demokrata és a Liberális Párttal aláírt egyezmény is ugyan azokat a kikötéseket, jogos kéréseket tartalmazta, mint a 2012-ben a Szociál Demokrata Párttal (PSD) aláírt egyezmény, illetve a mai nap során a Szociáldemokrata Unióval (USD) aláírt protokoll. „A romániai magyarság parlamenti képviseletének fontosságát az jelzi a legjobban, hogy függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon volt, vagy sem, a kormány programjában mindig volt egy külön fejezet a kisebbségi jogokról” – hangsúlyozta a Szövetség politikai alelnöke.
„A 2013-2016-os USL-s kormány program nem egy rossz program, sok mindent tartalmazott abból, amit most mi is elfogadtunk. A kisebbségi fejezet alapján egy olyan politikai egyezséget kötöttünk, amely kitér a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának megalakítására különálló intézetek révén, és elértük azt is, hogy Maros Megyének, 25 év után előszőr lesz magyar prefektusa” – fogalmazott Borbély. Hozzátette, az egyezménybe a zászlótörvényről is bekerült egy világos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak, hogy az alárendeltségükbe tartozó intézményekre, a román és az uniós zászló mellett, saját zászlójukat is kifüggeszthetik.
„Emellett az Észak-erdélyi autópálya sorsa is rendeződni látszik, ami az Aranyosgyéres-Marosugra közötti útszakaszt illeti. Az RMDSZ közbenjárására egy határidőnaplót állítottak össze, amelynek értelmében már két hónap múlva meglehetne hirdetni a közbeszerzést. A mai napon aláírt protokoll tehát egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség nyelvi, kulturális és szociális kérdéseivel kapcsolatos célkitűzéseinket megvalósítsuk, másrészt pedig garanciát jelent arra, hogy beletudunk szólni a magyarságot érintő valamennyi döntésbe” – szögezte le a politikai alelnök. Közlemény
Erdély.ma,

Belföldi hírek
Tőkés bírálja, Mesterházy üdvözli
Kormányra lépésével az RMDSZ legitimálja a magyarellenességet, a korrupciót, a demokráciaellenes fejleményeket – fejtette ki a tegnapi belpolitikai történések kapcsán Tőkés László. Az európai parlamenti képviselő a Duna TV Közbeszéd című műsorában a román kabinetet Magyarország volt kormányaihoz, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kabinetekhez hasonlította.
A baloldali összefogás pártjai üdvözlik és támogatják az RMDSZ szerepvállalását a harmadik Ponta-kormányban az ország stabilitásának és kormányozhatóságának, illetve a kisebbségi jogok hosszú távú biztosításának érdekében. Mesterházy Attila, az Összefogás miniszterelnök-jelöltje, az MSZP elnöke tegnapi közleményében úgy fogalmaz, bízik benne, mielőbb megoldódnak az elmúlt időszak kisebbségi problémái. Reményét fejezte ki, hogy a romániai magyarság nyelvi, oktatási és kulturális jogai hosszú távon biztosítva lesznek és megfelelnek majd az európai kisebbségvédelmi gyakorlatnak. Nem támogatják az új kabinetet
Puiu Hașotti és George Scutaru, a Nemzeti Liberális Párt frakcióinak vezetői tegnap bejelentették, a liberális honatyák a harmadik Ponta-kormány ellen szavaznak. Hașotti rámutatott, a liberális szenátorok és képviselők a két frakció együttes ülésén úgy döntöttek, nemmel szavaznak a Victor Ponta által jelölt új tárcavezetők bizottságokban történő meghallgatásán. Hasonlóan járnak el a parlament plénumában is, amikor a kormány a parlament bizalmát kéri „a jelenlegi új többség által diktált rendkívül gyors eljárás alapján” – fejtette ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),

MENSURA TRANSYLVANICA: Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától. Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról

28 százalékban technokrata kormány
Kedden a román parlament szakbizottságai meghallgatták a Ponta III kormány új minisztereit – azokat, akik eddig még foglaltak ilyen tisztséget, illetve a számukra új minisztérium élére álltakat.
A hétfőn bejelentett, de véglegesnek a parlamenti szavazat után se tekinthető új kormányban hét ún. technokrata – szakértőkből álló, de pártoknak (elvileg) el nem kötelezett miniszter szerepel. A technokrata miniszter se túl gyakorinak, de igazán ritkának sem számít, a kormányalakításoknál akkor szoktak közreműködésükhöz folyamodni, amikor „pártvonalon” (egy párton vagy koalíción belül) nem találnak megfelelőnek ítélt tárcavezetőt (például azért, mert a „régi motorosok” valamilyen okból lejáratták magukat). Nos, a volt USL-kormányban, amelyből a Nemzeti Liberális Párt nemrég kilépett, és ellenzékbe vonult, volt (hogy ne mondjuk: maradt is) néhány inkompetens, hozzá nem értő miniszter, de a cseréket a helyzet változása ettől függetlenül is szükségessé tette.
Ponta miniszterelnök pár merésznek tűnő húzást hajtott végre az új kormányban, többek között azzal, hogy néhány tárcát úgymond ismeretlen (30–40 év közötti) fiatalok kezére bízott. A legmerészebb közülük Ioana Petrescu pénzügyminiszterré jelölése. Az Egyesült Államokban végzett, a Harvard Egyetemen doktorált (ami általában nem rossz ajánlólevél), negyvenen inneni hölgy közpénzügyi, gazdaságfejlesztési és nemzetbiztonsági szakosítással rendelkezik. Indulásnak nem rossz, bár Romániában aligha garancia arra, hogy nehéz feladatát sikeresen el tudja látni. Petrescu egyébként tavaly szeptembertől a miniszterelnök kabinetjében tanácsadói szerepkört töltött be.
Némi meglepetés Gabriela Szabo (Szabó Gabriella) – tény, hogy magyarul nemigen beszél) ifjúsági és sportminiszterré történő kinevezése. A kiváló, besztercei születésű olimpiai és világbajnok, számos egyéb éremmel is bíró középtávfutót (edzője és férje Gyöngyössy Zsolt volt) 1999-ben a világ legjobb atlétanőjének választották. Kérdés, hogy elég lesz-e számos érme a román ifjúsági és sportélet magas szintű irányításához.
„Vadonatúj” (tárca nélküli) miniszter Florin Jianu, aki a turizmus és kis- és középvállalatok, üzleti ügyek (meglehetősen furcsa párosítás!) kérdéseiért felelős. 38 éves, soha nem volt politikai párt tagja, ellenben öt éve a Fiatal Romániai Vállalkozók Patronátusának, 2012-től a Fiatal Vállalkozók Európai Patronátusának az elnöke is. A kis- és középvállalkozások fejlesztése az országnak kétségkívül fontos kérdése – tud –e hozni valami újat, meggyőzőt ebben a tekintetben?
A 36 éves Răzvan Nicolescu energiaügyekkel megbízott miniszter 2004-ben PD-s egyetemistaként kezdte karrierjét. Három évig (2006–2008) Románia európai uniós energetikai megbízottja, 2007–2008-ban az EU–Oroszország párbeszéd-csoportban is képviselte országát, 2008-tól a Petrom menedzser-csapatának tagja.
Aurelia Cristea (45) Kolozs megyéből került fel a nagypolitikába, a PSD képviselőjeként. Megyei tanácsos, a legutóbbi választások óta parlamenti képviselő. A Biztosítás-Felügyelő Bizottság tagja volt, és azt mondják, szép kis vagyon birtokosa.
Răzvan Cotovelea (41) az információs társadalom tárca nélküli minisztere 2004–2009 között az ACIS, a Strukturális Eszközök Irányításának vezérigazgatója volt, utóbb, 2011-ig, az EU vissza nem térítendő pénzügyi támogatása országos bizottságának második embere, majd a Külügyminisztérium államtitkára. 2013. február elsején Ponta miniszterelnök menesztette.
A fiatalok közül kilóg Eugen Nicolicea mérnök, jogász, a parlamenti kapcsolattartással megbízott miniszter. 57 évesen „régi motoros”, 1992-től parlamenti és régi PSD-tag 2009-ig, amikor átnyergelt az UNPR-hez. Arról ismert, hogy a parlamenti tagok „szuper-immunitásának” vehemens ellenzője.
Szintén nem fiatal Bogdan Stanoevici (56), a határon kívül élő románok ügyeivel megbízott tárca nélküli miniszter. Foglalkozására nézve filmszínész (az USA-ban elnök, kormányzó lett filmszínészből), 2011-ben tért vissza a forradalom előtt elhagyott hazájába.
Nem tartozik az újak közé az RMDSZ két politikusa, de ejtsünk róluk is néhány szót.
Kelemen Hunort, a 46 éves új kulturális minisztert (2009–2012 között kulturális miniszter, 1997–2000 között kulturális államtitkár), jeles publicistát, a Korunk egykori szerkesztőjét, két verseskötet szerzőjét aligha kell bemutatni a magyar olvasónak, akit legfeljebb állatorvosi végzettsége lephet meg némiképp. A 36 éves Korodi Attila környezetvédelmi miniszter 2007–2008-ban, tehát még fiatalabban, a Tăriceanu-kormányban betöltötte ezt a funkciót, 2012 áprilisában az Ungureanu-kormányban is ezt a tárcát vezette. Amiről mindenki ismerheti a hazai politikai életben: a Verespatak-projekt ellenzője. Egyébként Bukarestben végezte, az ottani Műegyetemen, német nyelven a gazdasági mérnöki szakot.
Mostantól új összetételű kormány áll Románia élén. Jó lenne hinni, de legalább remélni, hogy az eddigi legjobb. Rossz és gyenge kormányokkal ugyanos, az elmúlt negyedszázadban, tele van a padlás.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),

Új RMDSZ-es kormány, régi magyar gondok
Két miniszteri tárcával és tizennégy államtitkári tisztséggel lett tagja az RMDSZ az új román kormánynak. A csúcsvezetőség elégedett a kialkudott protokollummal, amelynek vezető tétele az a kisebbségi törvénytervezet, amely végigkísérte az RMDSZ-t az utóbbi évtized kormányaiban. A szövetség főtitkára, Kovács Péter szerint ma ismét a magyarságnak áll a zászló Bukarestben.
Hét elején dőlt el az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdése a Victor Ponta vezette szociáldemokrata többségű kormányban. Az egy héttel korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unióból (USL) távozó liberálisok helyére a kormányfő az RMDSZ-t hívta meg, a felkérésre Kelemen Hunor igent mondott. A Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt hétvégi, marosvásárhelyi ülésén a többség felhatalmazta az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat a román kormánypártokkal. Sajtóhírek szerint a feszült hangulatban induló megbeszélések hétfő délutánra jutottak révbe: az RMDSZ olyan protokollumban egyezett ki, amely tartalmazza főbb követeléseit.
A kormányban az RMDSZ mellett a három román párt alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) osztozik a miniszteri tárcákon és az államtitkári tisztségeken: a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2002-ben aláírt egyezség szerint továbbra is együtt kormányoz az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) nevű politikai formációval és a Konzervatív Párttal (PC). A Szociálliberális Unió (USL) helyett sebtében megalakított Szociáldemokrata Unió (USD) megnevezést a Központi Választási Iroda azonban nem hagyta jóvá, mivel a két név túlságosan hasonlít egymásra.
Az új kormányban az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcát, valamint 14 államtitkári tisztséget kapott. Utóbbiak nevesítéséről lapzártánkig még nem döntött a kormánykoalíció.
Nézeteltérések nélkül
„Az RMDSZ és a nagyobbik román kormánypárt közötti megbeszélésekről napvilágot látott sajtóértesülések 90 százalékának semmi köze nincs a valósághoz” – szögezte le az Erdélyi Naplónak Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Tekintettel arra, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke a kormánykoalícióban részt vevő két román „törpepárttal” együtt aláírta az RMDSZ-szel kötött politikai megállapodást, elfogadták a protokollumban tételesen felsorolt magyar elvárásokat, innentől fogva ez a kormányprogram szerves részét képezi. Kovács Péter szerint semmi okunk nincs ma azt feltételezni, hogy az RMDSZ elvárásai nem valósulhatnának meg.
Az eddig született kormányzati egyezségek meg nem valósult részleteiről Kovács azt mondta: az RMDSZ számára egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. A sokat halogatott kisebbségi törvény elfogadásához ezúttal is a választási aritmetika, az RMDSZ által alkotott parlamenti többség lehet az egyetlen garancia. „Jelenleg az RMDSZ a mérleg nyelve: ő biztosítja a többséget a román parlamentben. Ameddig a román pártok mai felállása nem borul, ezzel a lehetőséggel tudunk élni. Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a protokollum annyit ér, amennyit sikerül belőle megvalósítani” – fogalmazott lapunknak az RMDSZ főtitkára. Kovács szerint az RMDSZ arra törekszik, hogy a 2016-os parlamenti választásokig megtartsa kormányzati szerepét, és követelései közül minél többet megvalósítson.
Kisebbségi jogokat szavatoló új törvények
Az RMDSZ részvételével megkötött eddigi kormányzati protokollumokhoz hasonlóan a szövetség prioritáslistáján a jó tíz éve húzódó kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Az RMDSZ honlapján olvasható új protokollum újdonsága mégis az, hogy az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvek Chartája által előírt kisebbségi jogok alkalmazása és életbeültetése tekintetében a kormány új törvények elfogadását tervezi. Erről több részletet egyelőre nem tudni, a tétel bekerülése mégis azt sejteti, hogy a kisebbségi törvénytervezet újbóli elodázása esetén az RMDSZ más törvényekkel szeretné szélesíteni az erdélyi magyarság nyelvhasználati jogát.
A harmadik Ponta-kormány
Miniszterelnök: Victor Ponta Miniszterelnök-helyettesek: Liviu Dragnea (egyben közigazgatási miniszter), Gabriel Oprea (egyben belügyminiszter), Kelemen Hunor (egyben művelődési miniszter), Daniel Constantin (egyben mezőgazdasági miniszter) Külügy: Titus Corlăţean Honvédelem: Mircea Dușa Igazságügy: Robert Cazanciuc Környezetvédelem: Korodi Attila Gazdaság: Constantin Niţă Egészségügy: Nicolae Bănicioiu Oktatás: Remus Pricopie Munkaügy: Rovana Plumb Európai források: Eugen Teodorovici Pénzügy: Ioana Petrescu Ifjúság és sport: Gabriela Szabo Közlekedés: Dan Șova Költségvetés: Liviu Voinea (tárca nélkül) Kutatás: Mihnea Costoiu (tárca nélkül) Víz- és erdőgazdálkodás: Doina Pană Parlamenti kapcsolatok: Eugen Nicolicea (tárca nélkül) Energiaügy: Răzvan Nicolescu (tárca nélkül) Kis- és középvállalkozások–idegenforgalom: Florin Jianu (tárca nélkül) Távközlés: Alexandru Răzvan Cotovelea Társadalmi párbeszéd: Aurelia Cristea Határon túli románok: Bogdan Stanoevici
„A protokollum kimondja: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének az egyetem magyar és román oktatóinak 2012-ben aláírt megállapodása szerint kell megoldódnia.” Kovács elmondta, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát is felgyorsítanák az új kormányban. RMDSZ-prioritásnak számít az alkotmánybíróság által megtámadott decentralizációs folyamat újraindítása is: a szövetség elképzelései szerint minisztériumokra, szakterületekre lebontva kezdenék újra a folyamatot, az eddiginél hatékonyabb jogszabályt terjesztenének a törvényhozás elé. Az észak-erdélyi autópálya ügye a megállapodás infrastrukturális fejlesztések fejezetének vezető tétele: Kovács szerint hamarosan folytatódik az Aranyosgyérestől Marosvásárhely irányába, Gyalutól pedig Nagyvárad felé tartó erdélyi autópálya építése.
A kolozsvári politikus igyekezett megnyugtatni: a Székelyföld területi autonómiáját szabályozó törvénytervezetről sem feledkeztek meg, „belátható időn belül” elkészül, véglegesítését az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmiben sem befolyásolja.
Államfői nem, demokrata-liberális támadás
Az aláírás és Victor Ponta, illetve a Szociáldemokrata Párt magabiztossága ellenére sem automatizmus az új román kormány beiktatása. Traian Băsescu államfő szerint ugyanis Ponta nem állhat a parlament elé egyszerű bizalmi szavazást kérve, mivel két külön kormánytöbbségről, és külön kormányprogramról van szó. Az államelnök azt szeretné, hogy Victor Ponta kérjen ismét kormányalakítási megbízást, miközben maga is kijelentette, hogy a PSD vezérének soha többé nem adna miniszterelnöki mandátumot. Băsescu kijelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az új Ponta-kabinet beiktatását, ha a parlament megszavazza. Politológusok szerint Traian Băsescu fenyegetőzése azért blöff, mert az államelnök nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ebben az esetben ezt csak egy parlamenti párt teheti meg. A két ellenzéki párt közül a demokrata-liberálisok máris jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Calin Popescu Tariceanu lett a román szenátus elnöke
Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök lett a román szenátus elnöke, miután az új román kormánykoalíció őt javasolta ebbe a tisztségbe.
A hétfő délutáni szenátusi szavazáson Tariceanu 93 támogató szavazatot kapott, ami elegendő volt a megválasztásához. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Marius Obreja 45 szavazatot kapott, a szintén ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) által támogatott Dumitru Oprea 15 voksot.
Az államelnök után a második közjogi méltóságnak számító funkció azt követően üresedett meg, hogy a múlt héten lemondott a szenátus éléről Crin Antonescu, PNL elnöke, miután pártja ellenzékbe vonult. Ez utóbbi döntéssel – ami a volt román kormánykoalíció, a Szociálliberális Szövetség (USL) felbontását is eredményezte – Tariceanu nem értett egyet, ezért kilépett a PNL-ből.
Tariceanu akkor bejelentette, hogy új liberális pártot hoz létre, és megpróbálja továbbvinni az USL által megfogalmazott célokat. Ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott Victor Ponta román miniszterelnökkel. Ponta korábban Tariceanuról elmondta, akár az államelnöki tisztségre is alkalmas jelölt lehet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció hétfőn délelőtt állapodott meg arról, hogy Tariceanut jelöli és támogatja a szenátus elnöki posztjára.
MTI
Erdély.ma,

Kétnyelvűség ráklépésben
Az 1989 előtti évek szlogenje volt az, hogy Romániában nincs nemzetiségi probléma, a mostani nagyváradi helyzet is kicsit ahhoz hasonlítható – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Pásztor Sándor, a Körös-parti város képviselő-testülete RMDSZ-es frakciójának vezetője.
Pásztort azt követően faggattuk, hogy a diszkriminációellenes tanács (CNCD) a kétnyelvűség hiánya miatt több pontban is elmarasztalta a váradi önkormányzatot, ám Ilie Bolojan polgármester kedden délelőtt úgy nyilatkozott, szerinte minden rendben van a helyi önkormányzati szolgáltatások kétnyelvűségével kapcsolatban.
A Nemzeti Liberális Párti (PNL) elöljáró ezt keddi sajtótájékoztatóján jelentette ki a Krónika kérdésére, s egyúttal cáfolta, hogy értesült a CNCD döntéséről. „Én ilyesmiről nem tudok” – jelentette ki Bolojan, aki többek között épp az önkormányzati szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó terveit vázolta Mircea Mălan és Ovidiu Mureșan alpolgármester társaságában.
Utóbbi úgy fogalmazott, hogy a lakosok elégedettségét célozzák meg 2014-ben. A városvezető csupán az ügyintézés átláthatóságára és annak felgyorsítására összpontosít, szerinte ugyanis szóban mindenkinek biztosítják az anyanyelv használatát, szükség esetén pedig írásban is figyelembe veszik az erre vonatkozó előírásokat.
Mint arról beszámoltunk, Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnökének tájékoztatása szerint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi vezetőjének, Molnár Csongornak a beadványát kivizsgálva arra figyelmeztették a polgármesteri hivatalt, hogy az utcanévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a megjelöléseket (utca, park, piac vagy híd), biztosítson magyar formanyomtatványokat, továbbá közölje fordításban is a tanácsülések időpontjait, helyét, napirendjét és határozatait, illetve az önkormányzat közérdekű közleményeit.
A költségvetés- és személyzethiánnyal magyarázkodó hivatalnak három hónap áll a rendelkezésére, hogy a helyzetet orvosolja, vagy legalább elkezdjen azon változtatni, különben bírságra számíthat a CNCD részéről, hiszen már 2001 óta kötelező lett volna alkalmazni a vonatkozó törvényt.
„Egy toleráns városvezetés egész Nagyvárad érdeke. Ha a 26 százalékos magyarságot figyelmen kívül hagyják, akkor a rendszerben hiba lesz” – mutatott rá Pásztor Sándor, emlékeztetve arra, hogy amióta az RMDSZ ellenzékbe került, a kétharmados többség semmibe vette mind a korábbi, utcanevekre vonatkozó megegyezésüket, mind az önkormányzati szolgáltatásokra 2012 előtt alkalmazott kétnyelvűségi rendszert.
Szerinte Bolojan kijelentését egyszerű megcáfolni, hiszen valószínűsíti, hogy ha ma valaki bemegy a hivatalba, és ott magyarul próbál beszélni a hivatalnokkal, az semmit nem fog érteni. Az RMDSZ-es tanácsos pártja kormányra lépésétől helyi szintű előrelépést is remél, valószínűnek tartja, hogy a váradi helyzet hamarosan változni fog. „Nem adjuk fel” – szögezte le.
Amint arról már több ízben is írtunk, a nagyváradi önkormányzat az EMI kezdeményezésére még 2006 augusztusában döntött az utcanévtáblák kétnyelvűsítése mellett, igaz, akkor is mindössze annyit sikerült elérni, hogy a táblákon megjelenjen a román megnevezés mellett az utca, tér és sugárút felirat is, azt viszont már nem sikerült átvinnie a testületen az RMDSZ-es frakciónak, hogy minden olyan elnevezést magyarul lehessen feltüntetni, amely lefordítható magyar nyelvre.
Bár már akkor el kellett volna kezdeni a táblacserét, erre a mai napig nem került sor. 2010-ben az RMDSZ elkészíttette a fordításokat is – mint ismeretes, előbb hibáktól hemzsegett a lajstrom, Piros-tó utca szerepelt például a Gyilkos-tó helyett, végül javították –, majd arra buzdította a magyarokat, hogy helyezzenek ki ilyen táblákat. Ez sem hozott azonban áttörést.
Sok váradinak nem is tetszenek egyébként a tükörfordítások, hiszen a város szinte valamennyi utcájának más neve volt, mint a ma használatos, a magyarok többsége pedig a mindennapokban is a régi elnevezést használja.
Történt már kezdeményezés az irányban is, hogy a régi elnevezések alternatív táblákon kikerülhessenek a közterekre, de a román többségű városvezetés erről hallani sem akar. Sőt tavaly az Őssiben található Bajor Andor utca lakosainak a kérésére Veteranilorra változtatták az utca nevét, az ott élők ugyanis beadványban jelezték, hogy sem Bajor, sem más magyar személyiségről elnevezett utcában nem kívánnak élni.
Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Megvonnák Tőkés László román állampolgárságát
Heves reakciót váltott ki román politikusok körében Tőkés Lászlónak az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén elhangzott, a marosvásárhelyi autonómiapárti nagygyűlésre időzített felszólalása.
Az erdélyi euro-képviselő Strasbourgban arról beszélt: „a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és a Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott”.
Az EMNT elnöke felidézte, hogy Sztálin büntetőpolitikája következtében a Krími Autonóm Köztársaságnak ma már mindössze 12 százalékát teszik ki a tatárok, akik ENSZ-békefenntartók kiküldését követelik a megszállott térségbe.
Tőkés rámutatott a romániai magyarság lélekszámának vészes megcsappanására is: az erdélyi kisebbségek számaránya kilencven esztendő alatt 45-ről 20 százalék alá sülylyedt. Leszögezte: a kisebbségi magyarság megmaradásának és jövőjének biztosítékát az autonómia szavatolja.
„A jól működő európai autonómiák mintájára, ennek megvalósításához kérjük és sürgetjük a román kormány, a nemzetközi közösség, az EU és az EP hathatós támogatását!” – zárta felszólalását Tőkés.
Ideológiai hovatartozásuktól függetlenül a román politikusok felszólították Tőkést, vonja vissza kijelentését. Crin Antonescu, az ellenzéki liberálisok (PNL) elnöke felháborítónak és botrányosnak nevezte az állásfoglalást.
Számos szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett: a történtek nyomán Traian Băsescu államfőnek eleget kell tennie a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága kezdeményezésének, és vissza kell vonnia az állami kitüntetést Tőkéstől.
Victor Ponta miniszterelnök a szerdai kormányülésen szélsőségesnek nevezte a volt püspököt, és azt mondta: méltányolja, hogy az RMDSZ nem vette fel EP-jelöltlistájára. „Szerintem Tőkésnek fogalma sincs, hol van a Krím félsziget” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: ezzel együtt „a románoknak is megvannak a maguk szélsőségesei”.
Felelőtlennek és szélsőségesnek tartja az EMNT elnökének szavait az ellenzéki demokrata-liberális párt (PDL) is, amelynek elnöke szerint meg kellene vonni az erdélyi EP-képviselő román állampolgárságát. „Elképesztő módon von párhuzamot a Krím félsziget és a Székelyföld között, ez engem nagyon zavar. Nem vagyok ultranacionalista, de amikor ilyesmire ragadtatja magát a jelenlegi nemzetközi kontextusban, komolyan el kellene gondolkodni azon, hogy vonjuk meg tőle a román állampolgárságot” – nyilatkozta Vasile Blaga, a jobbközép alakulat vezetője.
Különben az alkotmány 5. szakaszának 2. bekezdése szerint nem vonható meg a román állampolgárság azoktól, akik születésük révén szerezték meg.
Tőkés szerdán Ponta kijelentéseire úgy reagált: a valóság az, hogy Románia kormányfője nem tudja, hol van Erdély és a Székelyföld, mert ha tudná, akkor azzal is tisztában lenne, kik és hányan vannak, és miért akarnak autonómiát a magyarok.
„Sajnálom, hogy a román többségi nacionalizmus megint engem kiált ki bűnbaknak saját bűneiért, a posztkommunista Ponta-kormány pedig politikai ellenfeleivel szemben játssza ki ismét a magyar kártyát. Valójában nem én vagyok, hanem az ő neoceausiszta politikája szélsőséges. Iliescu tanítványaként ugyanazt folytatja, amit a kondukátor elkezdett. Szerencsénkre jóval tehetségtelenebbül” – állapítja meg nyilatkozatában Tőkés.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Leadta a támogatói aláírásokat az RMDSZ
Leadta hétfőn az Európai Parlamenti (EP) választáson való induláshoz szükséges támogatói aláírásokat és bejegyeztette a szövetség hivatalosan bejegyeztette az EP jelöltlistját az RMDSZ a bukaresti Központi Választási Irodában.
Kelemen Hunor (képünkön) szövetségi elnök elmondta: a szükséges 200 ezerhez képest az RMDSZ 270 ezer aláírást gyűjtött. Kelemen szerint sem Románia, sem a magyar közösség jövője nem képzelhető el az EU-n kívül, ezért a szövetség célja az erős EP-képviselet.
Mint ismeretes, a szövetség listáját Winkler Gyula vezeti, a második helyezett Sógor Csaba. Mindkettejük eddig is az RMDSZ EP-képviselője volt. A harmadik helyet Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára foglalja el, a negyedik és ötödik helyen Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indulnak.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője van az EP-ben (Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba), mivel mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le.
Hétfőn adta le aláírásait a nemrég ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. A párt elnöke, Crin Antonescu elmondta: a liberálisok szeretnék a szavazatok mintegy 25 százalékát megszerezni.
Székelyhon.ro,

Borbély László nyilatkozata a MOGYE magyar karának létrehozása kapcsán – Válasz a CEMO-nak
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye mindig is első számú prioritás volt és marad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára. Van amit a politikum szintjén kell megoldani, ezt az RMDSZ teljesítette a 2011/1-es tanügyi törvényen keresztül, amely világosan megfogalmazta azt a törvényes hátteret, amelynek értelmében a magyar tagozatnak meg kell alakulnia. Ez nem csak a MOGYE esetében jelentett áttörést, de a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem esetében is egy új minőségi dimenziót jelentett az anyanyelvi oktatás terén.
A MOGYE esetében, az egyetem vezetőségének szubjektív, rosszindulatú, a törvényt figyelmen kívül hagyó magatartásán múlott, hogy több mint két év elteltével sem alkalmazták a tanügyi törvény előírásait. Amikor az RMDSZ kormányon volt, azt is sikerült elérnünk egy külön kormenyhatározattal, hogy az egyetem keretén belül egy új fakultás jöjjön létre, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Ungureanu-kormány megbukott.
Abban az időszakban amikor a Szövetség ellenzékben volt, sikerült elérnünk azt is, hogy a miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter eljöjjön Marosvásárhelyre, és éjszakába nyúló tárgyalássorozat után, egy hét pontos egyezség fogalmazódott meg, amelyet mind az egyetem román vezetősége, mind pedig a magyar oktatók képviselői aláírtak. Ezen megegyezés kivitelezésével a MOGYE vezetősége és a szenátus volt megbízva.
Nem tisztem kitérni részletesen minden pont megvalósítására, azt viszont el kell mondanom, hogy tavaly, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) vezetői, többszöri marosvásárhelyi látogatásuk után, végső jelentésükben egyértelműen azt fogalmazták meg, hogy a törvény szellemében, visszatérnek és megvizsgálják a magyar tagozat létrehozásának feltételeit.
Jelentésüket a MOGYE magyar oktatóinak képviselői is üdvözölték.
Akkor, amikor a kormányra lépés feltételeiről beszéltünk, mind 2012 novemberében, amikor egy írásos egyezséget kötöttünk a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőségével, mind pedig most 2014-ben, a politikai egyezségben világosan megjelenik a MOGYE magyar tagozatásnak kérdése.
Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy az 1991-92-es években azért harcoltunk, hogy legyen 300 elkülönített hely a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyarul tanuló diákjai számára. Ezzel szemben ma már megközelítőleg 12.000 egyetemista tanulhat magyarul. Egyelőre nem rendelkezünk önálló, a román állam támogatását élvező magyar egyetemmel, bár ez az RMDSZ programjában 1993 óta szerepel, de elmondhatjuk, hogy sikerült egy olyan oktatási hálózatot kialakítani, amely felsőfokon is biztosítja Romániában az anyanyelvi képzést. Az utóbbi 25 évben számos új magyar iskolát sikerült beindítanunk. Megalakult a Sapientia önálló egyetem is, a magyar állam támogatásával, amelynek akkreditációs folyamata az RMDSZ hathatós közbenjárása nélkül még sok évig elhúzódhatott volna.
Nyilván még van tennivalónk, naponta oda kell figyelnünk gáncsoskodásokra, rosszindulatú feltételezésekre, főként mert időnként olyan ötletek születnek meg vezetőségi szinteken is, amelyek az 1989 előtti időszakra mutatnak vissza (lásd a magyar tankönyvek lefordítását román nyelvre). Az RMDSZ azért vállalta 1990 óta a dialógus útját, és azért harcol következetesen az anyanyelvi oktatási hálózat kiszélesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ez a járható út akkor is, ha 21 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy számunkra megfelelő tanügyi törvény megszülessen.
Nem csak a jómagam, de az RMDSZ többi tisztségviselői által kiadott nyilatkozatok is ennek szellemében fogalmazódtak meg.
A múlt heti szenátusi döntés a MOGYE kapcsán felháborító, éppen ezért meg kell sürgetnünk azt a folyamatot, amely ahhoz kell vezessen, hogy létrejöjjön az egyetem magyar tagozata.
Nem hiszem, hogy nyílt levelekkel fogjuk ezt a kérdést megoldani, a témában a következő napokban mindenképp sort kerítünk egy találkozóra a tanügyért és a felsőoktatásért felelős miniszterekkel, és reményeink szerint a miniszterelnökkel is.
Emellett, felkérünk minden szervezetet arra, hogy támogassa mind az RMDSZ, mind pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóinak és diákjainak erre irányuló törekvéseit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha egymást erősítjük ezen szándékunkban.
Borbély László
Közlemény
Erdély.ma,

A szenátus is odaadta az ortodoxoknak a kovásznai szállodát
Másodszori nekifutásra, kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a rendeletet, mely révén a kovásznai Fenyő Szálloda és az egykori Ceaușescu-villa az állami protokollalapból az ortodox egyház, illetve a védelmi minisztérium tulajdonába kerül.
Amikor Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette a hallgatólagos elfogadást, Puiu Hașotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője felszólalásában élésen bírálta a felsőházat, amiért nem volt vita és szavazás a tervezetről. „Vállalom a felelősséget a sajnálatos tévedésért. A házelnök, az állandó bizottság és a frakcióvezetők is vétkesek a mulasztásért” – mutatott rá Puiu Hașotti.
A szenátus kedden másodszorra futott neki a tervezetnek, de mivel sem elfogadni, sem visszautasítani nem sikerült azt, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították – magyarázta lapunknak Klárik László. Az RMDSZ Kovászna megyei szenátora leszögezte, mivel a képviselőház a döntő fórum, még van esély, hogy megbukik a tervezet.
„Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: amikor tavaly decemberben kiadták a rendeletet, a szövetség nem volt kormányon, nem egyeztettek vele a kérdésben, így a szenátusban is ellene szavaztunk, és a képviselőházban is így teszünk” – hangsúlyozta Klárik. Hozzátette, az RMDSZ szerint méltánytalan, hogy az ortodox egyház szállodákat kapjon, míg a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaikat sem kapják vissza.
Amint arról beszámoltunk, a kormány tavaly decemberben rendelettel a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek ajándékozta a Kovászna városában lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő (Bradul) szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonát képezte.
Ugyanebben a kormányrendeletben a védelmi minisztériumnak adták azt több mint 5 millió lej leltári értékű Kovászna protokollvillát, melyben az elmúlt években Traian Băsescu államfő is többször megszállt. A kormányrendelet indoklásában a Ponta-kabinet arra hivatkozik, hogy támogatni kell a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényeges szerepet játszó ortodox egyházat.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,

A CEMO nyílt levele Kelemen Mártonnak, Maros megye Tanácsa Alelnökének
Tisztelt Kelemen Márton Úr!
A Civil Elkötelezettség Mozgalom egy marosvásárhelyi székhelyű független jogvédő és jogérvényesítő civil szervezet, tevékenységeink célja a romániai magyar kisebbség jogainak – különös tekintettel az anyanyelvhasználatra – érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására.
Szervezetünk 2013 óta folyamatosan nyomon követi a közéleti szereplők nyelvi jogérvényesítéshez kapcsolódó tevékenységét, akcióit, kommunikációját. A monitoring programunk eredményei alapján megállapítható, hogy a Maros Megyei Tanács tavaly óta intenzív, jól megfinanszírozott kampányok, kulturális programok keretében küzd Marosvásárhely és Maros megye multikulturalizmusának és többnyelvűségének eltüntetéséért. Az egynyelvű, egy-kultúrájú Maros megye és Marosvásárhely kialakítási törekvéseiben, a megyei tanácselnök Ciprian Dobre úr – Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ koalíciós partnere megyei szinten – egyik leghűségesebb partnere a tanács RMDSZ-es frakciója, amelynek Ön a vezetője. Szervezetünk tavaly megrökönyödéssel figyelte végig a Maros Megyei Tanács által megszavazott – 1 millió ötszázezer lej költségvetésű – kulturális programsorozat eseményeit, amelyek a város emblematikus épületének a Kultúrpalotának száz éves évfordulója alkalmával kerültek megszervezésre. A program mottója „A kultúra összeköt” („Cultura ne unește”), három hónapon keresztül egynyelvű plakátokon, molinókon hirdette a város és megye új arculatát. A programsorozat egynyelvű multikultit hirdető média és PR kampánya három hónapig tartott, ez alatt az időszak alatt a magyar közösségnek fontos és értékes Kultúrpalota bejáratánál két egynyelvű molinó állt mindvégig, a város és megye tele volt egynyelvű plakátokkal, amelyeken ott díszelgett egy nyelven a fenti mottó, ezáltal hirdetve az új idők szelét.
Amikor a tavaly megjelentek az első egynyelvű plakátok és a város postaládái megteltek egynyelvű műsorfüzetekkel a CEMO nyílt levélben kérte számon az RMDSZ megyei tanácsosok mulasztásait, a fent említett egynyelvű, egy kultúrát hirdető, arányárban mért programsorozatot megszavazó határozatmeghozatala miatt. Ennek következtében megjelent egy pár magyar műsörfüzet, viszont kiderült, hogy a programsorozat méregdrága költségvetésében nem szerepeltek a magyar programok és promóció megfinanszírozása, a Megyei Tanácsnak új pénzügyi keretet (jóval kisebbet) kellett előirányozni a magyar programok megvalósítására. Érthetetlen, hogy ez hogyan történhetett meg, miközben a megyei tanácsban az RMDSZ-nek van az egyik legnagyobb frakciója, a Tanácselnök pártja pedig az RMDSZ koalíciós partnere. Úgy tűnik, hogy a Maros megyei koalíciós szerződésnek nem része a magyar közösség érdekvédelme, a magyar nyelv és kultúra megőrzése.
A fenti egynyelvű, egy-kultúrát hirdető programsorozat már lezajlott, sem a megnyitóján, sem a záróeseményen nem hangzott el egyetlen egy magyar szó sem, voltak ugyan magyar programok, azok eltörpültek a román kultúrát hirdető és a magyar közösséget teljes mértékben kizáró programok mellett. A magyar adófizetők pénzével is megtámogatott programsorozat részeként a „Száz éves a Megyei Könytár” esemény alkalmával a Könyvtár falára felkerült egy szintén nem olcsó márványtábla, amely az elmúlt száz év könyvtárigazgatóinak nevét tartalmazta. A márványtáblát három ortodox pap, a román anyanyelvű könytár-igazgatónő leplezték le, az egynyelvű táblán számos magyar név szerepelt, – intézmény régi magyar igazgatóinak neve- minden más felirat román nyelvű. A márványtáblával együtt járt egy ünneplés is, amelyet a Bernády György által építtetett Kultúrpalota termében tartottak, kizárólag román nyelven. Erről az eseményről így írt akkor a helyi sajtó: „A Maros Megyei Könyvtár megalapításának centenáriumi ünnepsége kizárólag román nyelven zajlott, az igazgatók emlékplakettje is kizárólag román nyelvű, amelyet három ortodox pópa áldott meg. De az igazgatónő szerint az ékezeteket kitették a magyar nevekre." (Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/csak-az-ekezetek-aszoltaka-magyarul-a-konyvtar-). Az RMDSZ megyei tanácsosi frakciója, amelynek Ön a frakcióvezetője mindezekről tudott, egyetlen egy tiltakozást, ellenvéleményt, ellenlépést nem tettek. Pedig Önöket a magyar közösség szavazatai hatalmazták fel arra, hogy hatékonyan képviseljék a magyar emberek érdekeit.
A tavalyi magyar közösség anyanyelvét és kultúráját kizáró – adóját elfogadó – programsorozat, az idei évben tovább folytatódik. Jelen nyílt levelünk nem fog kitérni a megye költségvetésére, de az eddigi döntéshozatalok alapján könnyen meglehet, hogy a magyar települések a szűk hét esztendő időszakát élik, reméljük nem lesz ebből hetvenhét év.
Az idei évben sem volt rest a Megyei Tanácselnök, aki az RMDSZ frakcióval együtt sikeresen elfogadta a Megyei Tanács és alárendelt intézményeinek a vizuális identitására vonatkozó előírásait, amelyek március elsejétől kötelező érvényűekké váltak. Ez alapján minden egyes alárendelt intézmény, a Megyei Tanáccsal az élen egy szigorúan leszabályozott kézikönyv alapján választhatja ki az egynyelvű logót és más egynyelvűséget hirdető vizuális elemet, sőt mi több, a képi megjelenítésen túl a 39-es számú megyei tanács határozat azt is tartalmazza, hogy minden egyes alárendelt intézménynek engedélyt kell kérnie a Tanács ügyvezetőségétől (amelyben nincs egyetlen egy magyar személy sem) abban az esetben, ha sajtóközleményt szeretne kiküldeni, sajtótájékoztatót tart, vagy termet szeretne bérbe adni. Mostantól már majdhogynem lehetetlen lesz – Maros Megyei tanács által támogatott programok esetén – kétnyelvű plakátokat látni a város és a megye utcáin. A mai nap, március 27-én kerül sor az ez évi kiemelt jelentőségű kulturális programok megszervezésére, lebonyolítására vonatkozó tanácsi határozat elfogadására. Ezt a tanácsi határozatot a március 9-én megtartott rendkívüli ülésen – amelyen Önt beiktatták a Megyei Tanács Alelnöki tisztségébe – Ciprian Dobre Tanácselnök szavazásra bocsátotta. Ezen a napon Csép Andrea RMDSZ-es tanácsos azt kérte a Tanácselnöktől, hogy a kulturális programok lebonyolítása során a reklámanyagok kinyomtatásánál figyeljenek oda a magyar nyelvhasználatra is. Ciprian Dobre Megyei Tanácselnök nem igazán örült a javaslatnak, azt mondta, hogy ilyen alapon az angol nyelvhasználatra is oda kellene figyelni, úgy tett, mintha Romániában nem léteznének nyelvi jogokra vonatkozó törvényes kötelezettségek. Igaz, Csép Andrea ezeket nem sorolta fel, de ami még inkább zavaró az, hogy az RMDSZ-frakció némán és kissé ingerülten fogadta a magyar nyelvhasználatra vonatkozó javaslatot. A javaslat miatt a Tanácselnök elhalasztotta a fenti határozat szavazását március 27-re.
Fontos kiemelni azt is, hogy az idei kiemelt jelentőségű kulturális programok között egyetlen egy van, amely közvetlenül érinti a magyar közösséget, ez a Nyárád-menti Fesztivál, amelynek a költségvetése 70 ezer lej. A Megyei Tanács által finanszírozásra kerülő kulturális programok teljes költségvetése 1 millió 790 ezer lej, ebből elég kevés jut a megyében élő magyarok lakosságnak, amely a teljes összeg 3,9 százalékát kapja, miközben a magyarok a megye majdnem 40 százalékát képezik.
A többi programról röviden: lesz egy megemlékezés, amely a megyében élő zsidók második világháborús deportálásához kapcsolódik, a reptér is kap egy jelentős összeget, hogy megünnepelhesse fennállásának 45 évét, lesz egy román könyvvásár és egy színházi fesztivál, két román közösséget érintő fesztivál a Görgényvölgyében és a Maros völgyében (ezek a programok évek óta egy nyelven zajlanak, a román közösséghez szólnak). A legnagyobb tétel 900 ezer lej a Félszigeti fesztivál támogatása, amelyet az RMDSZ minden erővel próbál magyar rendezvénynek feltüntetni, viszont ez egy nemzetközi fesztivál, amelynek magyar személyek a szervezői. Amennyiben a magyar nemzetiségű fesztiválszervezőre vonatkozik a magyar jelleg; azt jelenti, hogy a megye magyar adófizetői magyar vállalkozókat támogatnak, kérdés, hogy ebből mi jut a magyar közösségnek. Hiszen a programok mindkét – magyar és román – közösséghez szólnak majd, nem lehet magyar jellegű fesztiválnak nevezni csupán azért, mert a nevében van egy magyar szó. A mai napon március 27-én még lesz egy érdekes tanácsi határozat, amelyet a tanácsosok megszavaznak majd. A projekt neve „ALAE” latin szó, amelynek jelentése: Szárnyak. Világos, hogy a latin szóválasztás mire utal, semmiképpen nem a román-magyar együttélésre. A projekt felelősei között Csép Andreát találjuk, a projekt célja kimagasló teljesítményt nyújtó Maros megyei személyek kitüntetése, olyanokat érint, akik tevékenységükkel hozzájárultak a megye fejlődéséhez. A kitüntetés részeként minden egyes díjazott kap majd egy bronz medált, amelyen román és latin feliratok lesznek, a kitüntetés nyolc karátos arannyal lesz díszítve és minden egyes rávésett betű, szó, román lesz, kivétel képez a következő latin mottó Omnia mea macum porto – Minden, ami az enyém, magammal hordom. A latin és román nyelven 18 karátos arannyal bevont tüntetés és a bronz medál, méltó folytatása az eddigi folyamatoknak, minden egyes RMDSZ tanácsos által megtámogatott lépés, akció, program kizárja a magyar jelleget, magyar nyelvet, időnként latinnal vagy más idegen nyelvvel helyettesítve azt. Kíváncsiak vagyunk hány magyar kitüntetett lesz és arra is, hogy ők milyen nyelvű kitüntetést kapnak majd.
Jelen nyílt levelünk célja, hogy az Ön által vezetett RMDSZ megyei tanácsosi frakció tagjait felkérjük arra, hogy a megyei tanács döntéshozatali folyamataiban, szakbizottságokban és megyei tanács gyűlésein kezdjék el érdemben és valós cselekedeteken keresztül képviselni a magyar közösség érdekeit, annak nyelvét és kultúráját. Továbbá arra is szeretnénk felhívni az Ön és párttársai figyelmét, hogy a magyar közösség nem azért adta le Önökre a szavazatait, hogy a megyéből eltűnjön a magyar nyelv, hogy a kulturális programokon ne hallhassanak egyetlen egy magyar szót sem, még kevésbé azért, hogy ne láthassák anyanyelvüket a román nyelv mellett, sem márványtáblákon, sem kitüntetéseken.
Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a CEMO hetek óta próbál Önnel találkozni és konstruktív párbeszéd formájában jelezni a felsoroltakat, sajnos Ön minden egyes esetben elzárkózott a személyes találkozó elől, mindig közbejött valami fontos, telefonhívásaink zömét nem fogadta, nem hívott vissza minket, az elmúlt egy héten hívásainkat kinyomta. Sajnos ezzel a magatartással nem lehet érdemben tárgyalásokat folytatni, mi nem szeretnénk erőszakkal elmenni az irodájába, főleg akkor nem, ha nem érzünk nyitottságot javaslataink irányába. Jelen nyílt levelünk az Ön elzárkózása miatt meghiúsult párbeszéd helyett született.
Nyílt levelünk médianyilvános.
Marosvásárhely, 2014. március 27.
Tisztelettel, Szigeti Enikő
Ügyvezető igazgató
Civil Elkötelezettség Mozgalom
Erdély.ma,

A magyar közösséget sértő liberális kirohanás
Sütő-szobor, Kossuth utca, katolikus főgimnázium nélküli Marosvásárhelyt akarnak
Újjáélesztett titkos PD-L és RMDSZ egyezményről, a liberális pártot ért támadásokról, politikai primitivizmusról, törvénytelen szavazásról, árulásról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt megyei elnöke, a megyei közgyűlés elnöke, aki mellett jelen volt Ciotlaus Ionela volt alpolgármester, valamint Sebastian Pui és Sîmpalean Dan tanácsosok. A nyilatkozatok a szerdai tanácsülésen történtekhez kapcsolódnak, amelyen az RMDSZ és a PD-L tanácsosok 16 szavazattal leváltották Ciotlaus Ionelát, helyébe megválasztották Claudiu Maiort és megszavazták Sütő András szobrának felállítását a Színház téren.
A 16-os "bűvös" szám köré építette fel Ciprian Dobre a tegnapi sajtótájékoztatón tett nyilatkozatait: az RMDSZ 16 évi kormányzásáról, az április 16-i tanácsülésről, az annak napirendjén 16. pontként szereplő Sütő-szobor felállítására vonatkozó határozattervezetről és az ezt megszavazó 16 képviselőről, valamint a liberális alpolgármester asszony leváltását megszavazó szintén 16 tanácsosról beszélt. A 16-osok felsorakoztatásának eredménye: Ciotlaus Ionelát helyettesítették "Sütő András Claudiu Maiorral". Az idézőjeles név gúnyosan hangzott el a rendezvényen, és szerepelt a sajtóközleményben is. Ciprian Dobre kifejtette: Ciotlaust szerdán nem 30 ezüstért, hanem 16 szavazatért árulták el, hogy érvényt szerezzenek a még 2012-ben megkötött titkos PD-L–RMDSZ paktumnak, amelynek része a Sütő-szobor felállítása a Színház téren, a Calarasilor utca Kossuth Lajos utcára való elnevezése, az Unirea líceum "kettészakítása" és egy új, római katolikus főgimnázium létrehozása a líceum épületében, a Bolyai líceum főjavítása közpénzből, telekcseréről szóló egyezség a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a református egyház között a Művészeti Líceumnál végzendő javítási munkálatok fejében. Dobre "ingatlanügynökségnek" nevezte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt, és szerinte Ciotlaus Ionelát amiatt állították félre, mert rájött, hogy miként működik ez az "ingatlan-ügynökség".
Dobre hozzátette, a liberálisok soha nem fogják megszavazni a Sütő-szobrot, majd idézett az író szocializmust és kommunizmust dicsérő írásából. Elutasítják ugyanakkor a katolikus főgimnázium létrehozását az Unirea líceum épületében, hiszen "ezt az épületet Emil Dandea egykori polgármester elsőként szánta a városnak, oktatási célra", és nemmel szavaznak a Kossuth Lajos utcára is, mert Kossuth azt mondta, "…én soha, de soha a magyar Szent Korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok…". "Ha a fentieket megszavaznánk, ez nagy visszalépést, politikai primitivizmust jelentene" – közölte a liberális párt megyei elnöke, aki szerint a liberális párt immár helyi szinten is ellenzékből politizál, folytatja a nagy megyei projekteket, harcol a románok méltóságáért, és a szóban forgó városi tanácsi határozatokat illetően (alpolgármester-csere, Sütő-szobor) bírósághoz fordul.
"Kitartunk a Kossuth Lajos utca mellett, a Sütő András-szobor mellett"
Megkeresésünkre Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: "Az RMDSZ a szerdai döntésével kizárólag azt követte, amivel a magyar közösség, a választói megbízták: azt a politikai programot és azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását tartotta kizárólag szem előtt. Mivel mandátumunk felénél járunk, áttekintettük az eddigi eredményeket, kudarcokat, levontuk a következtetéseket, elemeztük az okait annak, ha valamely elképzelésünk nem valósult meg, és átgondoltuk, hogy kik lehetnek azok a partnereink, akik elő tudják segíteni e célkitűzéseink elérését. Nem kívánunk részt venni a román pártok közötti versengésben, úgy ahogy mi sem szeretnénk, hogy a román pártok beleszóljanak az RMDSZ és a magyar közösség belső ügyeibe".
Peti András úgy vélte, bár a szerdán leváltott liberális párti alpolgármestert az RMDSZ támogatásával választották meg 2 évvel ezelőtt, sajnálatos módon "nagyon sokat nem tudtunk kihozni ebből az együttműködésből, a marosvásárhelyi magyar közösség nem igazán látta ennek az egyezségnek a pozitívumait, ezért is kellett változtatni". Ami a római katolikus főgimnázium kérdését illeti, az alpolgármester szerint ez egy nyilvánosan megfogalmazott célkitűzése az RMDSZ-nek, és ez ügyben egyeztetett a különböző román politikai pártok vezetőivel: többek közt Ciprian Dobréval, Vasile Gligával és Dorin Floreával, mindenki tud róla, mindenkinek más-más véleménye van erről. "Az, hogy nem valósulhatott meg, annak tudható be, hogy eddig nem sikerült olyan megoldási javaslatot találni, ami elfogadható lett volna olyan döntéshozó helyzetben levő személyek számára, mint a főtanfelügyelő, illetve a polgármester. A Kossuth utca kérdésében is a városi tanács már hozott egy érvényes döntést, akkor több civil szervezet összefogott, és megtámadta e határozatot. Mi kitartunk a Kossuth Lajos utca mellett, a Sütő András-szobor felállítása mellett, hiszen nagy írónk megérdemli, hogy köztéri szobra legyen Marosvásárhelyen, méltó helyen, a Színház téren. Nemcsak a Kossuth Lajos utcanévhez ragaszkodunk, hanem művészekről, elismert személyiségekről, például Kozma Béláról, a Bolyai líceum egykori igazgatójáról is szeretnénk utcát elnevezni (a Hargita utcát), erre vonatkozóan tegnap megérkezett a főispáni hivatal pozitív véleményezése, úgyhogy hamarosan a közgyűlés napirendjére kerül" – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)