"Csereművész-akció zajlik Gyergyószárhegyen, a Budapest V. kerülete Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Alkotóközpont közti egyezmény alapján. E cseretábort augusztus végén a hagyományos Barátság Képzőművészeti Alkotótábor követi. Az V. Kerületi Önkormányzattal közösen aláírt szándéknyilatkozatban leszögezték, ezentúl minden évben "művészcserélnek", hiszen a Hargita Megyei Tanács Gyergyószárhegyen, a Budapesti Önkormányzat a magyarországi Rozsnyón működtet alkotótábort. Ezekre a helyszínekre kölcsönösen küldenek művészeket. Öt kolozsvári képzőművészt is vendégül láttak az idén. Aug. 28-án a (volt) Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor nyitja meg kapuit Gyergyószárhegyen. Az először 1974-ben megtartott tábornak Márton Áron püspök akkoriban huszonöt évre a gyergyószárhegyi ferences kolostort is bérbe adta. S noha ez a szerződés már rég lejárt, azóta háromszor is meghosszabbíttatott. Idén is sikerült - ezúttal négy évre szóló - szerződést kötni a kolostor rendházfőnökével, Ferencz P. Ervinnel. Az Alkotóközpont Lázár-kastélybéli, tavalyi és idei munkálatait eddig két külföldi intézmény - a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a PHARE-kuratórium finanszírozta. /Gyergyószárhegyi művészcserebere. Augusztus 28-án kezdődik a XXVII. Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./"

"A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./"

"A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A kulturális minisztérium az idén mintegy 220 millió forintot fordít a határon túli magyar vonatkozású műemlékek felújítására, amelyből 150 millió forintot már oda is ítéltek - olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közleményben. A támogatásokból erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muraközi és horvátországi épített örökség restaurálását és az azokhoz köthető szakmai programokat segítik anyagilag. Erdélyben a gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom felújítását finanszírozza jelentősebb összeggel a minisztérium. A tárca álláspontja szerint a határon túli műemlékek fenntartása nem a magyar állam feladata, ezért azokat a támogatási formákat részesíti előnyben, amelyekben szerepet vállal az érintett szomszédos ország is. /Magyarországi támogatás a határon túli műemlékekre. Erdély: Gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Első alkalommal nyújt anyagi támogatást a román művelődési kormányzat egy római katolikus templom építéséhez - jelentette be júl. 4-én Csíkszeredában Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszter: jelentős összeggel támogatják majd a Csíkszeredában építendő új templomot, melynek terveit Makovecz Imre készítette el. A miniszter leszögezte: tárcája továbbra is komoly összegeket juttat a Hargita és Kovászna megyét átfogó ortodox püspökségnek, a közelmúltban 5,5 milliárd lejt kaptak a minisztériumtól ingatlan vásárlására. Theodorescu Csíkszeredában anyagi támogatást ígért a helyi művelődési intézményeknek, a kulturális kezdeményezéseknek és biztosította a megye vezetőit arról, hogy a művelődési tárca a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával korábban kötött megállapodást tiszteletben tartva folytatja több műemlék helyreállításának finanszírozását, köztük a gyergyószárhegyi reneszánsz kastély restaurálását. - A miniszter egyetért az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, de ellenzi az ingatlanokban működő intézmények jellegének megváltoztatását. /Állami támogatás katolikus templom építéséhez. Ígérget a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./"

"Júl. 13-án kezdi meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a költözést abba az irodába, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának csángóalapjából vásárolt Bákóban /egy tömbház háromszobás földszinti lakása/. Bartha András, a szövetség elnöke elmondta, az iroda korábban bérelt lakásban működött, az új székházat azonban sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített tavalyi csángókeretből. Ugyanabból a forrásból Forrófalván már megvásároltak egy telket, amelyre tájház épül, és folyamatban van egy pusztinai telek megvásárlása is hasonló céllal. "Ezekben a falvakban lesznek hát olyan központjaink, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok." "Itt programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - fogalmazott Bartha András. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket. Az idei keretből Somoskán és Rekecsinben vásárolnak telket, hogy tájházat építsenek ezekben a falvakban is. A pénzügyek lebonyolításával megbízott EMKE elnöke, Kötő József örvendetesnek tartotta, hogy a magyar állam évi 100 millió forintot képes elkülöníteni a csángók számára. "Úgy néz ki, végre nem önjelölt próféták mentegetik a csángókat, hanem átgondolt, szakszerű, egységes stratégia kezd kialakulni" - jegyezte meg Kötő József, az EMKE elnöke. /Gazda Árpád: Költözik a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./"

"Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./"

"Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Befejezéshez közelednek a marosvásárhelyi várban a hónap elején elkezdett régészeti ásatások, melyeket Adrian Rusu egyetemi tanár és Sóos Zoltán doktorandus a magyarországi Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával végez. A Vártemplom közelébe Kr.e. 3000-4000 év közötti gava kultúrához tartozó bronzkori kerámiaedényeket és egy kemencét is találtak. Előkerültek egy Árpád-kori lakóház maradványai is, ahol a falak meg egy nyílt terű kemence mellett nagyon sok kerámiatárgy töredéket is kiástak. Ezek egyértelműen a székelyek itteni megtelepedésének eddig előkerült legkorábbi tárgyi jelei. /(bögözi): Gazdag leletanyag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Hatvankét határon túli kiadó, kétszázkilenc kötet megjelentéséhez hatvanmillió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán. A közlemény szerint a pályázaton kilencvennégy kiadó négyszázötvennégy könyv közreadásához kért anyagi segítséget. Több kötethez is támogatást kapott például a pozsonyi Kalligram, az erdélyi Mentor, a kárpátaljai Intermix, a vajdasági Fórum Kiadó. A felvidéki Lilium Aurum Vámbéry Ármin: Küzdelmeim című könyvét adhatja ki a NKÖM segítségével; a vajdasági Logos pedig Gulyás Gizella: A délvidéki művészek és Nagybánya című kötetéhez nyert támogatást. Az erdélyi Pro Print Könyvkiadó az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című könyv gondozásához nyerte el a minisztérium támogatását, a kötet Varga F. Árpád munkája. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a könyvkiadási pályázat mellett támogatja a határon túli szerzőket is: júniusban, a kéziratelőkészítő pályázaton négy ország negyvenhat magyar szerzője kapott összesen tíz és félmillió forintot munkájához. /Pályázati támogatás határon túli magyar kiadóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

" Nem a domboldal csúszása miatt rongálódott meg a hadadi műemlék templom - állapította meg az épület helyreállításának lehetőségeit tanulmányozó szakértői bizottság, A bizottság egyik tagja, Gajdos György budapesti geotechnikai mérnök magyarázata szerint a károsodásokat a vadvizeknek a domboldalon való lefutását szabályozó, egészen a kollektivizálásig rendszeresen tisztított és karbantartott levezetőárkok beszántása okozta. Az azóta eltelt ötven év alatt a víz új utakat keresve magának, beszivárgott a templom alatti rétegekbe, felpuhítva, eliszaposítva az annak alapjait tartó agyagpala-réteget. Ezért kezdett el süllyedni annak egyik része, az említett folyamat pedig a torony megdőlését és a falak megrepedezését, az egész épület életveszélyessé válását vonta maga után. A templom megmentésére több lehetőséget is találtak. A legolcsóbban kivitelezhetőnek az tűnik, ha a kutakéhoz hasonló betongyűrűket süllyesztve az iszapba, elérik a még szilárd és teherbíró agyagréteget, majd betonnal öntik be azok üregét. A tönkrement, összevissza repedezett falakat pedig - erős fagerendákkal támasztva alá közben a tetőzetet - sorjában lebontják és újraépítik. A Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatás 5,7 millió forint, a Református Zsinati Iroda 1,5 millió forintot utalt ki erre a célra, Budapestről is nemsokára megérkezik a Kulturális Örökség Minisztériumának adománya. Egyedül a román állam nem járult még hozzá semmivel a Szent László korabeli műemlék megmentéséhez. /B. É.: Mi okozta a hadadi műemlék templom megrongálódását? Nem csúszik - csak süllyed... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./"

"Aug. 11-én tartották az egyetemes Unitárius Találkozót Szejkefürdőn. Székelyudvarhelyi lovasok díszfelvonulása, ünnepélyes zászlóátadás, homoródalmási rézfúvósok muzsikája, Kedei Mózes esperes köszöntötte a résztvevőket. Dr. Szabó Árpád püspök ünnepi beszéde, a külföldi testvéregyházak képviselőinek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, Csallóközi Zoltán üdvözlete, Orbán Balázs síremlékének megkoszorúzása tette emlékezetessé a találkozót. /Járay Fekete Katalin: Egyetemes Unitárius Találkozó Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20. között megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján - közölte a táncosok világtalálkozóját szervező Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. A Magyarország határain túli, illetve a nyugati magyarság néptáncmozgalma ezúttal a finnországi Piroska Táncegyüttes fiataljai jóvoltából lesz jelen a gyulai fesztiválon. A Minden Magyarok VII. Néptáncfesztiválján más népek táncos hagyományaival is megismerkedhetnek a Körös-parti fürdővárosban nyaralók. A világtalálkozón két török, egy-egy szlovák és spanyol együttes mutatkozik be. Aug. 18-án délután a városon végigvezető menettánccal veszi kezdetét a fesztivál, amely este a tószínpadi bemutatókkal folytatódik. Aug. 20-án - a gyulaiak Szent István-napi ünnepségének részeként - lovas és népzenei műsorral, valamint fesztiválgálával fejeződik be a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar gazdasági minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, valamint egy sor egyéb intézmény támogatásával szervezett rendezvény. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Aug. 17-én Fábián Imre Eredeti népmesék Biharból című könyvét mutatják be Nagyváradon, a Loránántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A kötetben az utóbbi 30 évben összegyűjtött valamennyi bihari népmesét, illetve a szalontai és méhkereki gyűjtésének teljes anyagát is csokorba kötötte most a szerző. Az Eredeti népmesék Biharból gyűjtemény kiadásában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millenniumi Bizottság támogatta Fábián Imrét. /Eredeti népmesék Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere aug. 20. alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át. Ezúttal öt erdélyi kapott magyar állami kitüntetést. Pauler Gyula-díjat Kiss Andrásnak, a kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosának, Széchényi Ferenc-díjat Kónya Ádámnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Szinnyei József-díjat Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatójának, Wlassics Gyula-díjat pedig Gazda Józsefnek, a kovásznai líceum nyugalmazott magyar szakos tanárának és dr. Kötő József nyugalmazott kolozsvári színháztörténésznek adományoztak. Mádl Ferenc államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta mások mellett - a magyar kisebbségek védelmében, érdekei képviseletében és érvényesítésében végzett több évtizedes, példaértékű tevékenysége elismeréseként - dr. Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökének. /Az aug. 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Erdélyi magyarokat is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban aug. 16-17-18-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komédiáját. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával létrejött táborban július 25-én kezdődtek el a próbák. Szabó Tibor színházigazgató kifejtette: mivel Erdélyben nincsenek még nyári színházak, a gyergyószárhegyi próbálkozásnak hagyományteremtő szerepet szántak. A Gyergyói Nyári Napok néven kezdeményezett rendezvénysorozat kiállításmegnyitóknak, könyvbemutatóknak, utcai rendezvényeknek, térzenének, koncertnek is helyet adott a színházi előadások mellett (a Budapesti Szkéné Színház például több produkcióval érkezett). /Gergely Edit: Figura a kastélyudvaron. Színházi hétvégéket tervez a gyergyószentmiklósi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"A csöppnyinek is mondható - gyakorlatilag kétszemélyes, a Fábián-Mérai-házaspárból álló - Literátor Könyvkiadó /Nagyvárad/ kitartó szívóssággal rukkol ki immár szinte évtizede a magyar olvasónak szánt kötetekkel. A kiadó ad termékeinek külcsínére is. A belbecs? A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta - és egyfajta rostán átment - kiadványok majd mindenikéről elmondható: kár lett volna, ha nem jelennek meg, sőt van közöttük igazi kiadói eseményszámba menő is, amelyet bármely igényes könyvgyűjtő a polcára tehet. Az Eredeti népmesék Biharból című gyűjtemény ezen utóbbiak közé tartozik. Egy kötetben tette le az olvasók (felnőttek és gyerekek) asztalára Fábián Imre mindazon meséket, történeteket, amelyeket sokéves gyűjtőmunkája során vetett papírra. Gyűjtőként és szerkesztőként, folkloristaként és íróemberként van jelen ebben a kötetben ő maga is úgy és annyira, hogy méltán nevezhető e tartalmas, ötödfélszáz oldalas munka szerzőjének. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./"

"Bunyitay Vince csonkaságában is monumentális művének hasonmás kiadása eljutott immár a harmadik könyvig. A váradi püspökség története reprintsorozatának legújabb kötete - akár az előző kettő - Tempfli József megyés püspöknek köszönhetően láthatott napvilágot, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Remélhetően még az idén elkészül a negyedik kötet is. Bunyitay munkája két forrásmunka, a Bécsi kódex és a vatikáni tizedjegyzékek ismertetésével, illetve az egyházmegye főesperesi kerületeinek felvázolásával kezdődik. A harmadik kötet jelentős teret szentel a várbeli székesegyház építéstörténetének, Szent László ősi egyházától kezdődően. A városrészek, a forgalom, az ipar és kereskedelem, a szellemi élet felvázolása mellé helyezetten Henszlman Imre szakszerű régészeti tanulmánya kapott helyet A nagyváradi kettős székesegyház címmel. /Szilágyi Aladár: "A Bunyitay" harmadik kötete. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept.5./"

"A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem túl van a felvételi vizsgákon, a Szentgyörgyi István tagozat első éves színészosztályában 9 hallgató kezdi el tanulmányait. Teatrológia szak jelentkezés hiányában az idén nem indul. Érdekesség: volt egy-egy roma hely a magyar és a román tagozaton, ám azok is betöltetlenül maradtak. Kovács Levente tanszakvezető emlékeztetett: ötvenöt éve indult a színművészeti egyetem. Ezt az évfordulót most novemberben szeretnék megünnepelni. Készülnek tudományos ülésszakra, előadásokra és egy ünnepi album kiadására. Az anyagi kiadásokra pályázattal pénzalapot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától. A színészpálya vonzereje némileg csökkenőben van. Továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek Marosvásárhelyről. A vásárhelyi ifjúság érdeklődése a magas színházi jelenségek iránt is csökkenőben van. /(lokodi): Csökkenőben a színészpálya vonzereje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Gyimesbükkön 32 csángómagyar gyermek vett részt magyar nyelvi előkészítő táborban, annak a 12 pedagógusnak az irányításával, akik az ősztől immár 7 csángó településen iskolán kívül tanítani fogják a magyar nyelvet. A II. Oktatás-módszertani tábor tevékenysége ezúttal gazdagodott az Erdélyben magyar nyelven tanulni akaró gyerekek felkészítésével is. A változatos foglalkozások lehetőséget biztosítottak a pedagógusok számára a csángómagyar oktatási program alapos előkészítésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával induló program előkészítése és lebonyolítása a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége képviselőinek felelős részvételével történik. /Indul a moldvai csángómagyar oktatási program. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

" Magyarországi támogatással alternatív magyar nyelvű oktatás indul idén ősztől Bákó megye csángók lakta vidékén. Ezt az teszi szükségessé, hogy a hazai és nemzetközi erőfeszítések ellenére Romániának ebben a térségében továbbra sem indul magyar nyelvű állami oktatás. Ebben a helyzetben a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indul alternatív oktatás. A magyar minisztérium kilencmillió forintos támogatást nyújt. A csángómagyar oktatási program végrehajtására az NKÖM és a magyar oktatási tárca a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel, amely szakmai és gazdasági szinten egyaránt koordinálja a hosszú távú projektet. A programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) képviselőiből és a moldvai oktatást biztosító pedagógusokból álló csapat pályázta meg a magyar minisztériumoknál. A kilencmillió forintos keretet egyéves futamidőre folyósították, belőle fedezik a tanárok, taneszközök, albérletek költségét. Az alternatív csángómagyar tanítás ősztől Klézsén, Pusztinán, Trunkon, Külsőrekecsinben, Somoskán, Budán és Diószénen indul, többnyire a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által bérelt magánházakban. Klézsén és Pusztinán eddig mintegy 120 kisiskolás részesült magyar nyelvű, iskolán kívüli oktatásban. A szövetség által végzett felmérés szerint az újabb öt településen összesen mintegy 150 gyermek igényli ősztől a magyar oktatást. Ők délelőtt az állami iskolák, délután a csángómagyar oktatási program alternatív kurzusain vesznek részt. Bartha András, az MCSSZ elnöke szerint az alternatív oktatás beindítása nem azt jelenti, hogy a moldvai csángómagyarok érdekvédelmét ellátó szövetség lemondott volna az állami magyar oktatás beindításának kiharcolásáról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága májusban kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára a moldvai csángók ügyében. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ csángóügyekkel is foglalkozó parlamenti képviselője úgy nyilatkozott: a román hivatalos szervek négy hónappal az ET isztambuli konferenciája után is azt keresik, miként lehet kijátszani a testület ajánlásait. /A csángók magyar nyelvű oktatásáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./"

"Szakemberek megállapították, hogy életveszélyes állapotban van Feldoboly műemlék temploma, s megtiltották, hogy istentiszteletet tartsanak benne. Az épület déli fala szemmel láthatóan megdőlt. Az Illyés Közalapítvány 350 ezer forint támogatást adott a templom mentésére. Anyagi segítséget kapnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is az épületegyüttes további tanulmányozására-kutatására. Szakavatottak véleménye szerint megerősítése, restaurálása kétmilliárd lejbe kerülne. /(kgy. z.): Feldoboly. Mi lesz a falu templomával? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./"

"Aug. 31. és szept. 3. között a Szatmárnémeti MADISZ amatőr bábszínészei öt csángóföldi településen /Trunkon, Somoskán, Klézsén, Pusztinán és Külsőrekecsinben/ mutatták be Veress Zoltán Irgum-Burgum Benedek című mesejátékát. A csángóföldi bábturné megvalósítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Klézsén Istók Pál adott otthont a szatmáriaknak. A turné során a szatmáriak mindvégig az Istók család otthonában laktak. Legelőször Trunkon lépett közönsége elé a bábszínészcsoport. Itt Róka Szilvia magyar anyanyelvű tanítónő vállalta magára a szervezési munkálatokat. Trunkon egy önzetlen román vállalkozó biztosította a helyszínt. Száznál is több gyermek összegyűlt. Róka Szilvia tanítónő elmondta, hogy ősztől magyar nyelvre tanítja a helyi gyermekeket. A szervezésben oroszlánrészt vállaló Hegyeli Attila néprajzkutató, aki az EMKE megbízásából a csángóföldi magyar nyelvű oktatásért felel, legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott fedett termet biztosítani a szatmáriaknak. Az iskolák román igazgatói hallani sem akartak a magyar nyelvű bábelőadásról. Sem Somoskán, sem Klézsén nem adtak kölcsön iskolatermet, pedig vakáció lévén semmire sem használták. A szatmáriak a szabad ég alatt tartották meg az előadást, igen nagy sikerrel. Pusztinán Bilibók Jenő, a Csángó Szövetség alelnöke vállalta magára a szervezést. Búcsú volt aznap Pusztinán, egy lakóháznál Székelyföldről érkezett római katolikus pap tartott magyarul Szent István-misét. A gyermekeken kívül közel száz idős ember is megtekintette Irgum-Burgum Benedeket. Külsőrekecsinben már több mint 100 gyermek várt a szatmáriakra. Külsőrekecsinben egy diszkóteremben tartották meg az előadást. Hegyeli Attila közölte, hogy ősztől az eddigi két település helyett már nyolc településen nyolc tanítónő fogja magyarul tanítani a helyieket. /Ilonczai Tamás: Szatmári amatőr bábszínészek turnéja Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója arról tájékoztatott, hogy az új évezred első évadját Madách Imre művével, Az ember tragédiájával nyitják meg. Színrevitelét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. Az előadást nov. 13-án és 14-én bemutatják Budapesten is. Három új színész jött a társulathoz, mindhárman a Színművészeti Egyetem végzettjei. Béres hangsúlyozta, hogy a legnagyobb gond a színház lehetetlenül szűkös költségvetése. /Évadkezdés - 2001, feltételes módban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Harmadik alkalommal szervezte meg szept. 21-23-án a Homo Ludens Alapítvány a Romániai Magyar Bábostalálkozót. Három helyszínen tizenkét bábtársulat előadását tekinthette meg a kolozsvári közönség. A hazai bábszínházak mellett öt külföldi társulat is részt vett a találkozón. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata, a temesvári Csiky Gergely Színház bábtagozata, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata, a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház, valamint az ugyancsak váradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Ludas Matyi Társulata mellett - bizonyos értelemben "házigazdaként" - felléptek a kolozsvári Puck Bábszínház magyar és román tagozatai is. A bábostalálkozót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatta. /Salamon Márton László: Regionális tudatélesztgetés a művészetben. Véget ért Kolozsváron a III. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"Szeptember 26-án Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár konferenciát és szakmai konzultációt tart A szolgáltató könyvtár és a nemzeti értékek védelme címmel. A könyvtáros szakmának magyarországi neves szakemberei, irányítói jönnek el a találkozóra. A meghívott előadók között szerepel dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és más neves szakemberek. Az előadások után lehetőség nyílik, hogy a résztvevők, különböző könyvtárak erdélyi képviselői közvetlen formában is kapcsolatba tudjanak kerülni a meghívottakkal és a kérdéseikre választ kapjanak, gondjaikra megoldást találjanak. /Nagyálmos: Konzultáció a Városi Könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 25./"

"A szolgáltató könyvtár és nemzeti értékek védelme címmel tartottak konferenciát és konzultációkat szept. 26-án Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban. 35 hazai vendég, valamint az anyaországból öt meghívott előadó volt jelen: ketten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, egy-egy előadó a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől, az Országos Széchényi Könyvtárból, illetve az Informatika és Könyvtári Szövetségtől. Hermann Gusztáv, a Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a konferencián az előadók az intézményük határon túli kapcsolatairól, érvényesülési lehetőségeiről tartottak tájékoztatást. Ezt követően az erdélyi kollégák tárták fel saját gondjaikat. Főleg a gyakorlati, illetve anyagi gondok kerültek előtérbe. Az anyaországi szaktekintélynek örvendő vendégek útbaigazításokat, hasznos tanácsokat adtak az anyagi alapok megszerzésére kiírt pályázatok megírásának módjairól. /Könyvtáros konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"Az évek óta húzódó moldvai magyaroktatás most új lehetőséggel bővül. Nem a bákói tanfelügyelőségnek köszönhetően, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének kitartó munkája eredményeként - a Romániai Magyar Pedagógusszövetség támogatásával - idéntől immár több mint négyszáz csángó gyermek tanulhat anyanyelvén is. A két szövetség közös pályázata révén a tanévkezdéssel egy időben hét moldvai faluban indult délutáni tanítás - tájékoztatott Bilibók Jenő, aki pusztinai lakásában már tavalytól tanít magyarul. Ugyancsak tavaly a klézsei csángó házban mintegy száz kisiskolás sajátíthatta el a magyar írást, olvasást. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma idén kilencmillió forinttal támogatja a programot, így lehetőség nyílt az alternatív oktatás kiterjesztésére további öt helységben: a Klézséhez tartozó Budán és Somoskán, valamint Trunkon, Külsőrekecsinben és Dioszénben indultak magyar csoportok. Van, ahol hét végén (Pusztina) és van, ahol délután tartják az órákat a tanerők saját portáján vagy bérelt házakban. Arra egyelőre kevés az esély, hogy valamelyik iskola adjon otthont a délutáni magyartanításnak. Bilibók Jenő szerint erre a későbbiekben esély csak Külsőrekecsinben lehet, de nem adják fel azt a reményt, hogy a pusztinai iskolával, illetve a községközpont polgármesteri hivatalával és a tanfelügyelőséggel folytatott egyeztetés végül eredményre vezet. Az iskolakezdéssel egy időben az oktatást vállaló tizenkét tanár megkezdhette a munkát. Ebben az is segítette őket, hogy az Apáczai Alapítvány által elsős magyar diákoknak támogatásul küldött könyvcsomagot a csángó gyermekek is megkapták. A tizenkét tanár egyike a sepsiszentgyörgyi Ségercz Ferenc, a táncházak és előadások ismert furulyása. /(Ferencz): Magyaroktatás Moldvában. Közel félezer gyermeket tanítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"