Okt. 7-én Aradon ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ országos elnöksége. A tanácskozást Dávid Gyula egyetemi tanár, az EMKE elnöke vezette, s jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, oktatási államtitkár, Dáné Tibor ügyvezető elnök, Tófalvi Zoltán közíró, alelnök, Sebesi Karen Attila, az RMDSZ ügyvezető elnöksége művelődési alelnöke, Muzsnai Árpád tanár, alelnök és Balogh Ferenc műemlékvédelemmel foglalkozó előadó. Napirenden szerepelt a Kisebbségi Tanácshoz és az EMKÉ-hez érkezett, 2000-re szóló pályázatok megbeszélése és elbírálása, az 1999-es EMKE-díjak odaítélésének véglegesítése. Néhány megye javaslatot tett a megyei EMKE elnöki és az RMDSZ művelődési alelnöki munkakör személyi egyesítésére, azonban ezt az elnökség elvetette, hiszen a két szervezet önálló, saját alapszabályzattal bíró jogi személy. Az elnökségi ülés után testületileg megtekintették a kiszabadult Szabadság-szobrot. /EMKE - elnökségi ülés. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 20./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

2001 tavaszán népszámlását tartanak. Az Országos Népszámlálási Bizottság összeállította a nemzeti kisebbségek nómenklatúráját és megküldte a kormánynak és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. A Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén javasolták, hogy a nemzetiség hivatalos neve mellé jelezni kell a helyenként használt, a lakosság által elfogadott megnevezést. A romániai német kisebbséget a Bánságban főként a svábok, Dél-Erdélyben a szászok képezik. Ha az illető svábnak vagy szásznak tartja, mondja magát, azt úgy kell bejegyezni. Sokan hiába erőltetik, hogy a legnépesebb nemzetiség magát romának vallja, ha ő cigánynak tartja magát, úgy kell bejegyezni. A magyar kisebbség a hivatalos listán: maghiara, ungara. Czédly József az RMDSZ képviseletében elmondta, hogy ezt feltétlenül ki kell egészíteni a székely népnévvel, annál is inkább, mivel az előző népszámlálás során is számtalan esetben vallották magukat székelynek bizonyos személyek. Czédly szerint a csángó népnévnek is meg kell jelennie, mégpedig a magyar népnév kategóriájában, alcsoportként. /Béres Katalin: A Nemzeti Kisebbségi Tanács. A csángók hovatartozásáról. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége háromnapos látogatása Bukarestben ápr. 19-én befejeződött, a küldöttség az emberi jogok védelmének romániai gyakorlatáról tájékozódott. A küldöttség találkozott a román szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságainak képviselőivel, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, a román emberjogi ombudsmannal, az Emberi Jogok Védelmének Ligájával, a vallásügyi államtitkárral, valamint az (LADO) elnevezésű nem kormányzati, emberjogi szervezet vezetőjével. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a küldöttség vezetője elmondta, hogy az elsősorban szakmai jellegű út megmutatta: az emberi jogok parlamenti kezelésében a magyar és a román törvényhozás helyzete nagyon sok téren eltér egymástól. Romániában kétkamarás parlament van, s azt tapasztalták, hogy a két ház viszonylag nehézkes működése rendkívüli módon felértékeli a kormányzati szerepet. Az állam és az egyház kapcsolata, az egyházak jogi elismerésének lehetősége szintén alapvetően különbözik a magyar gyakorlattól. Magyarországon ugyanis az emberi jogokat érintő alaptörvények már tíz évesek, Romániában pedig találkoztak olyan emberi jogi területtel, amelynek még ma sincs törvényi alapja. Ilyen például a lelkiismereti és vallásszabadság - állapította meg Kósáné Kovács Magda. Kiemelte, hogy sajátos, különleges színt jelentett a látogatásban a LADO vezetőjével folytatott megbeszélés. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke az emberi jogok sérelmét mint tartós konfliktusforrást próbálja meg a szervezetével kezelni. Ő sokkal jobban tart a potenciális kisebbségi konfliktusokról, mint azt a hivatalos állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során tapasztaltuk - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. /Emberi jogok Romániában Magyar parlamenti küldöttség bukaresti tájékozódása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ A magyarországi emberjogi, kisebbségi és vallásügyi szakbizottság küldöttsége találkozott Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, aki tájékoztatást adott a Nemzeti Kisebbségi Hivatal felépítéséről, feladatairól, törvénykezdeményezéseiről, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának menetéről és a hivatal nemzeti kisebbségek sajátos problémáinak megoldásáért kifejtett tevékenységről. A vendégek számos kérdést tettek fel, érdeklődtek a csángók helyzetéről, a kis lélekszámú nemzetiségek parlamenti képviseletéről, a diszkrimináció elleni törvény tervezetéről, a Nemzeti Kisebbségi Tanács státusáról és működéséről. A miniszter elmondta, hogy nem ütközött akadályba annak elfogadtatása, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei megfigyelőket küldjenek a népszámlálás törvényes keretek közötti lebonyolításának ellenőrzésére. /Magyar parlamenti képviselők Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Az Európa Tanács konzultációs bizottságának küldöttsége Bukarestbe érkezett Alan Phillips alelnök vezetésével, a kisebbség jogairól szóló keretegyezménybe foglalt követelmények román részről történő teljesítéséről tájékozódnak. A küldöttség jún. 19-én találkozott a Nemzeti Kisebbségügyi Hivatal és Kisebbségi Tanács képviselőivel, majd a Moldvai Magyar Csángószövetség képviselőivel. Az ET-küldöttek megbeszélést folytatnak több minisztérium képviselőivel. A Külügyminisztérium a Kisebbségvédelmi Hivatallal és Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal való konzultálás nélkül készített jelentést az ET-nak a kisebbségek helyzetéről Romániában. Ezt a roma szervezet is kifogásolta, mert a jelentés nem fedi a valóságot. Czédly József bukaresti alprefektus a jövőre esedékes népszámlálás előkészítésével kapcsolatos rendellenességekről tájékoztatta a küldöttséget, arról, hogy a kérdőíveket már előre kitöltik, a nemzetiségnél már eleve a román, a vallásnál pedig az ortodox szerepel, ami befolyásolja a megkérdezetteket. Czédly József az iskolák finanszírozási rendszerével, az elkobzott felekezeti és közösségi javak visszaadásával, az anyanyelv használatával kapcsolatos észrevételeit is átadta az ET küldötteinek. /Salamon Márton-László: A jövő évi népszámlálás adatainak meghamisítása készül - tájékoztatta az ET-küldöttséget Czédly alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A román Kisebbségvédelmi Hivatal mellett működő kisebbségi tanács minden évben támogatást nyújt a 17 parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségnek. Ebből bizonyos összeget sajtótámogatásra szánnak. A támogatásokat a kisebbségek valamely civil szervezete - a magyarság esetében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) osztja szét. Az EMKE sajtókuratóriuma összeült, hogy elbírálja a beérkezett pályázatokat. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy elsősorban azokat a kiadványokat támogatják, amelyek nem tudják önmagukat fenntartani, ugyanakkor fontos közösségi érdeket szolgálnak. Több folyóirat is kapott támogatást, ezeknek a skálája a diáklapoktól a művelődési lapokig, az ifjúsági lapoktól a tudományos ismeretterjesztő kiadványokig terjed. Többek között a Korunk, a Hét, a Napsugár két kiadványa, több diáklap, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének lapja, az Erdélyi Múzeum Egyesület, illetve az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványai. A megítélt támogatások összege több száz millióra rúg. /Mintegy száz lap kapott támogatást. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A szerb kisebbség kezdeményezésére szept. 22-én Resicabányán megalakult a Krassó-Szörény megyei Kisebbségek Tanácskozó Testülete, amelynek célja, hogy a törvényes keretek között tanácskozási joggal képviseltesse magát a megyei tanács ülésein, illetve a szakbizottságokban, mivel az idei helyhatósági választásokon egyetlen kisebbségi reprezentánsnak sem sikerült bejutnia. A tanácskozáson Slavomir Gvozdenovic parlamenti képviselő tanácsadó részvétele mellett jelen voltak a megye szerb, horvát, német, magyar, szlovák, cseh és ukránkisebbségek vezetői, megbízottjai. A szervezet nem jogi személy. Célkitűzése: a kisebbségek érdekeit védeni, illetve célkitűzéseiket megvalósítani a megyei tanács révén. /Kisebbségi Tanácskozó testület alakult Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

"Jan. 19-én Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Minisztérium keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal törvényelőkészítő osztályát vezette, igazgatói minőségben. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 23. - 1892. sz./ Markó Attila feladatkörébe tartoznak a romániai kisebbségek, kivéve a romákat, akiknek ügyeivel Gheorghe Ivan foglalkozik, szintén helyettes államtitkári minőségben. Még nem tudni, ki veszi át az új intézmény irányítását. Markó Attila elmondta: a név és besorolás által csökkent ugyan a hivatal rangja, de megmaradtak hatáskörei, és nem csorbult a feladatköre. A jövőben megmarad számukra a törvénykezdeményezés, illetve -módosítás lehetősége, de ezt a tárcán belül gyakorolhatják. A hivatal kezdeményezéseit a miniszter terjeszti elő a kormányüléseken. A változás negatívuma, hogy mivel államtitkár vezeti, nem lesznek közvetlenül jelen a kabinet ülésein. Markó Attila hangsúlyozta, azzal a feltétellel vállalta el a helyettes államtitkárságot, hogy megmarad a hivatal tevékenységi köre, és folytatódhatnak a törvénykezdeményezések. A helyettes államtitkár példának említette az egyházi és közösségi ingatlanok további visszaszolgáltatását, valamint az elkezdett programokat. A hivatal mellett működő Kisebbségi Tanácsról a helyettes államtitkár elmondta, hogy figyelmetlenség folytán jogilag megszűnt, de a gyakorlatban tovább működik. Markó szerint hamarosan megoldódik a tanács jogi státusa, ami azért fontos, mert a testület által jutnak támogatáshoz a romániai kisebbségek. /Kinevezték Markó Attilát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./"

"Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának frissen kinevezett RMDSZ-es államtitkár-helyettese, Markó Attila elmondta, hogy Mircea Moldovant javasolják az államtitkári tisztségre. A hivatallal kapcsolatban az RMDSZ nem fejtett ki egységes álláspontot. Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt miniszter az új jogszabály megjelenésekor kijelentette, elhibázottnak tartja az új kormány intézkedését. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsával szemben változatlan marad a hivatal pozíciója. /Salamon Márton László: Munkánk tárgya továbbra is: a kisebbségi szervezetek. Exkluzív interjú Markó Attilával, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő tagadja, hogy bármilyen köze lenne a Szigeti Turmix állami támogatásának felfüggesztéséhez. A máramarosszigeti társasági hetilaptól állítólag azért vonták meg a Kisebbségi Tanács célalapjából származó összegeket, mert sorozatosan az RMDSZ ellen hangoló írásokat jelentett meg. Várady László, a Szigeti Turmix főszerkesztője elmondta, az elmaradt összegek miatt máris tizenkétmillió lejjel tartoznak a nyomdának, s ha nem sikerül visszaszerezniük a Kisebbségi Tanács támogatását, a Szigeti Turmix megszűnhet. /Dávid Lajos: Lehúzhatja a rolót a lap? Válaszokat vár a Szigeti Turmix főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"A költségvetési törvénytervezetben a többi minisztérium számára a múlt évhez képest alacsonyabb összegeket irányoztak elő, a nemzeti kisebbségi szervezeteknek "szerencséjük volt", ugyanazt az összeget kapják meg, mint a múlt évben, természetesen az inflációhoz igazítva - nyilatkozta Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium keretében működő kisebbségvédelmi főosztály államtitkár-helyettese. A költségvetésben 80 milliárd lej szerepel a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatására, további 4 milliárd lej pályázati alap, és 800 millió lej az idei rasszizmus ellenes kampány finanszírozására. A összeget a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatára osztják el. Ebben, mint ismeretes, a romániai magyar nemzeti közösséget az EMKE képviseli. Jóllehet az igénylista sokkal nagyobb volt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tavaly közel 8 milliárdot kapott. Kötő József, az EMKE elnöke kijelentette: jó lenne, ha legalább a tavalyi szinten jutna pénz sajtótámogatásra, könyvkiadásra, és kulturális rendezvények támogatására. - Idén a kormány a határon túli románok támogatására 7 milliárd lejt szán, emellett a miniszterelnöknek van külön, közel egymilliárd lejes alapja ilyen célokra. A múlt évben ez az alap még ötmilliárd lej volt. /Sz. K.: Nem növelik, de nem is csökkentik a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A szenátus és a képviselőház szakbizottságai ápr. 5-én megszavazták a 2001-es költségvetési törvénytervezetet. A tervezet parlamenti megvitatása ápr. 7-én kezdődik. Borbély László képviselő elmondta, hogy az RMDSZ 17 módosító javaslatából néhányat sikerült elfogadtatni a bizottságokkal. Többek között azt, hogy 35-ről 36,5 százalékra növeljék a jövedelmi adóból a helyi tanácsokhoz kerülő részt. A kisebbségi tanács részére eredetileg 60 milliárd lejes költségvetést javasolt a kormány, ezt az összeget először 84 milliárdra, majd a kisebbségek és az RMDSZ kezdeményezésére 94 milliárd lejre emelték. Nem sikerült elérni, hogy a kisebb megyéknél ne szabják meg a megyei tanács alkalmazottainak létszámát, de Kovászna megyénél a személyzet számát 75-ről 100-ra emelték, ezt az RMDSZ pozitívumként könyvelte el. Sok kifogásuk van, ennek ellenére a költségvetési törvényt az RMDSZ valószínűleg megszavazza, mert ebben a rossz gazdasági helyzetben nem lehet nagyon jó költségvetést előirányozni. A jövő hét végéig a parlament mindenképpen megszavazza a 2001-es költségvetési törvényt - szögezte le Borbély László. /(antalfi): Jövő hét végére lesz költségvetés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./"

"Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. Mintegy 100 milliárd lejjel egészítette ki a parlament a mezőgazdaság költségvetését, így a tárca idén 9,718 milliárd lejes kerettel gazdálkodhat. Nem volt sikere az RMDSZ kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványának. Az RMDSZ, többek között, ennek a javaslatnak az elfogadásától tette függővé a költségvetés megszavazását. Az RMDSZ másik javaslata sem hozott sikert: 5 százalék helyett csupán 1,5 százalékkal sikerült növelni a közigazgatási egységek költségvetését a személyi jövedelemadóból. A parlament elfogadta Leonida Lari (NRP) azon javaslatát, hogy a Románia-Moldova Köztársaság közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére szánt 57,5 milliárd lejes alapból 2,25 milliárd lejt utaljanak ki négy moldovai sajtókiadványra. /Csütörtökre várható a végső szavazás. Folytatódott a költségvetési vita a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11 A kormány idén nyolcvannégymilliárd lejt szánt kisebbségvédelemre, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának javaslatára újabb tízmilliárd lejjel egészült ki az etnikumközi főosztály költségvetése. Az alapok elosztása a Kisebbségi Tanács javaslata alapján történik. A kapott összeget a szervezetek székházvásárlásra, fenntartási-személyzeti költségekre, illetve a kisebbségi sajtó támogatására fordíthatják. /RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 11. - 70. sz./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Nemzeti Kisebbségi Tanács létrehozásáról döntött jún. 21-i ülésén a kormány. A létrehozott testület a tájékoztatási minisztérium keretében fog működni, a kabinet konzultatív hatáskörrel ellátott szerveként. A tanács feladata többek között a nemzeti közösségek szervezeteivel való kapcsolattartás, ezek támogatása, a kisebbségeket érintő ügyekben törvénytervezetek előterjesztése a tájékoztatási minisztérium részére. A tanács létrehozása azt szolgálná, hogy a kormány szorosabb kapcsolatot tarthasson fenn a nemzeti közösségek szervezeteivel a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó előírásainak minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. Ezáltal lehetőség kínálkozik arra is, hogy a kormány jobban megismerje a nemzeti közösségek gondjait és operatív döntéseket hozzon a kisebbségeket érintő ügyekben. A Kisebbségi Tanácsban a parlamentbe bejutó kisebbségek három-három képviselője vesz részt. A testület negyedévenként ülésezik. A kormányhatározat életbe lépése után tizenöt napon belül a tanács összeül, hogy kidolgozza és elfogadja saját működési szabályzatát, amelyet a tájékoztatási miniszter hagy majd jóvá. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./ "

"A Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Kisebbségi Tanács júl. 10-i plenáris ülésén a testület létrehozásáról rendelkező, a Hivatalos Közlönyben július 6-án megjelent kormányhatározat módosítását javasolták. A Kisebbségi Tanács tagjai bírálták a kormányt, mivel az előzőleg nem egyeztetett a nemzeti közösségek képviselőivel a kormányhatározat szövegéről. Kifogásolták, hogy a Kisebbségi Tanács konzultatív hatáskörét nem hangsúlyozták kellőképpen a jogszabályban. A testület több képviselője ugyanakkor azt javasolta, hogy a Kisebbségi Tanácsot helyezzék a kormányfőtitkárság fennhatósága alá. Markó Attila, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára úgy vélekedett, hogy a szóban forgó javaslat a szaktárcával szembeni "bizalmatlansági szavazatként" fogható fel. A kisebbségek képviselői ugyanakkor jelezték, hogy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozott kormányhatározat csupán három (törvényhozási, szociális és gazdasági, továbbá művelődési, egyházügyi és sajtó) szakbizottságot említ azzal az öttel szemben (a fentieken kívül megemlíthető még a nemzetközi kapcsolatokért, valamint a tanügyi és ifjúsági szakbizottság), amely jelenleg a Kisebbségi Tanács keretében működik. /Kivonná magát a tájékoztatási minisztérium hatásköréből a Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az ülésen döntés született arról, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei egy héten belül közöljék megjegyzéseiket a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének Konzultatív Tanácsa által kiadott "Vélemény Romániáról" anyagra vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 11./ "

"Újra összehívták a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát. A kisebbségi vezetők aggodalommal szemlélték a kormányváltozást követő fejleményeket - a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó főosztály beolvasztását egy minisztériumba, a névváltoztatást, aminek következtében a kisebbségekkel foglalkozó hivatal nevéből kimaradt mind a nemzeti kisebbségek kifejezés, mind a főosztály rendeltetése: a nemzeti kisebbségek védelme. A kisebbségek szervezetei azt akarják, hogy tanácsuk a kormány, a miniszterelnök mellé rendelt tanácsadó testület legyen. Nem a kormányhatározatnak kellene meghatározni a szakbizottságok számát. Továbbra sem világos, milyen kritériumok alapján osztják szét a kisebbségi szervezeteknek szánt állami költségvetést? /Zsehránszky István: Váratlan lávaömlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"A kormány nov. 15-én határozatot fogadott el az 1993-ban létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács hatáskörének kibővítésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy a tagszervezeteket jobban bevonják a romániai kisebbségek ügyének rendezésébe és a kisebbségi jogvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatok alkalmazásába. Ennek értelmében a Nemzeti Kisebbségi Tanács a tájékoztatási minisztériumon keresztül a kisebbségek szociális és kulturális helyzetének javítását, valamint a kisebbségi kérdéseknek a sajtóban való minél hűebb tükrözését javasolja a kormánynak. Ugyanakkor indítványozza, hogy a kormány hozza meg a szükséges intézkedéseket a magyar nyelvű oktatás megfelelő körülmények közti lebonyolítása érdekében. /Szélesebb hatáskört a Nemzeti Kisebbségi Tanácsnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálása és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály kidolgozása az idén a tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok főosztályának legfőbb célkitűzése - közölte febr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Attila helyettes államtitkár. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a főosztály munkapartnerévé és a kormány konzultatív szervévé vált, s amely 2002-re 124 milliárd lejes költségvetést kapott. /Prioritás az egyházi tulajdonokról szóló törvény kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Ápr. 19-21-én tartotta a Nemzeti Kisebbségi Tanács oktatási bizottsága ülését Nagyszebenben, a szervező a Köztájékoztatási Minisztérium interetnikai kapcsolatokkal foglalkozó főosztálya. Téma: a kisebbségi oktatás pillanatnyi helyzete. Jelen voltak az érdekelt főtanfelügyelők, helyettesek, szakfelügyelők, Vasile Dancu tájékoztatásügyi miniszter, Ovidiu Gant helyettes államtitkár, Murvai László vezérigazgató. A felsorolt vezetők rövidesen elhagyták a tanácskozás színhelyét, a kisebbségi oktatás képviselői meg egymás között elpanaszolhatták gondjaikat, anélkül, hogy a felelős kormányképviselők mindezt hallhatták volna. Murvai László felvázolta a kisebbségi oktatás összetettségét és a megoldatlan kérdéseket. Csak egy példa: a magyarok, németek, szlovákok a teljes anyanyelvű oktatást pártolják fel. Minden kérdés terítékre került, így a Bolyai-ügy, a krónikus tankönyvhiány, kisebbségi diákok hátrányhelyzetben az érettségin vagy a képességvizsgán, amikor román szövegű tételek magyarra fordításának procedúrája okán 3-4 órával később kezdenek az érdemi munkához, továbbá a kisebbségi oktatás alulfinanszírozása. /Oláh István: A helyzet összetett, de nem reménytelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./"

"Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./"

"Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./"