Mi jót fúj a román jobbszél?
BINE néven igyekszik tető alá hozni a román szélsőjobb radikálisan nacionalista pártocskáiból egy működőképes tömböt az ex-szocdem Bogdan Diaconu. Az új formáció esélyeit Simon Judit jegyzete helyezi mérlegre.
Hiányt érzékelt a politikai piacon nacionalista pártszövetségekből, ezért összegrundolta a BINE alakulatot Bogdan Diaconu. Az Egységes Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM) és az Új Jobboldal Párt (PND) parlamenten kívüli elemeiből alkotott pártszövetség a Nemzeti Identitás Európában Tömb (Blocul Identităţii Naţionale în Europa – BINE, azaz JÓ) néven fut majd. (Állítólag a futballklub-tulajdonos, volt EP-képviselő Gigi Becali is jelezte részvételi szándékát az új tömörülésben.) Hogy a BINE mennyire hiányzott az ország politikai palettájáról, ez is érdekes kérdés lehet, de nem nagy a valószínűsége, hogy komoly gyökereket ereszthet. A „komoly nacionalisták” ugyanis már rég a két nagy alakulatban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) helyezkedtek el, másrészt az alapítás körül máris elkezdődött az acsarkodás. A politikai babérokra törő Lidia Vadim Tudor, a néhai PRM-alapító elnök lánya elutasítja a közös pártaklot. „Elhatárolódom ettől a pártszövetségtől, amelyet első pillanattól reménytelennek tartok, és amely a PSD ellenőrzése alá vonhatja az autentikus román nacionalizmust”. Vicces az „autentikus nacionalizmust” féltő aggodalom, majdnem annyira, mint az apuka egykori dörgedelmei, de a lány még fiatal, tanulnia kell a retorikát. Lényegében Lidia Vadim Tudor arra utal, hogy Diaconu a szocdemek soraiból „szökött” pártalapító, és az sem titok, hogy a PRU vállalta a radikális nacionalista retorikát, hogy a PSD közben európai arcát mutathassa. Viszont a választások után az „anyapárt” visszahozta a nacionalista szólamokat, már megint a külföldiek és magyarok tehetnek minden sikertelenségről.
Pinocchio viszont éltre kelt, Diaconu úgy képzeli, hogy labdába tud rúgni a PSD és PNL mellett. A pártszövetségnek három társelnöke és 15 állandó bizottsági tagja van. A korábbi választási eredményeket nézve, nagyjából ugyanennyi taggal dicsekedhet. Hacsak a komoly nacionalisták a következő választások előtt nem térnek vissza a viccesek közé. erport.ro

Nacionalisták, ha összefognak
Mínuszos hírnek számít – egyelőre – a román nacionalista zsebpártok tömörülési kísérlete, a média nem szentel különösebb teret az Európai Nemzeti Identitás Tömbjének (Blocul Identităţii Naţionale în Europa, rövidítve BINE) létrehozására tett erőfeszítéseknek. És jól teszi. Ennek ellenére nem lehet megspórolni a kérdést: mekkora kereslet van ma a román politikai piacon a szélsőséges nacionalista eszméket felmelegítő alakulatokra.
Románia talán az egyetlen olyan ország Európában, amelynek politikai kínálatában nincs nacionalista párt – elmélkedett a napokban Victor Ponta, és nem csak a puszta ténymegállapítás kedvéért. A volt miniszterelnök, aki korrupciós vádak miatt került a kispadra párton belüli ellenfelei őszinte örömére, most afféle politikai kibic szerepét tölti be, ezért aztán mond mindenfélét, büntetlenül. Persze, hozzáteszi, idegengyűlölettől, magyarellenességtől mentes csoportosulásokra gondol, amelyek – ellentétben a szociáldemokratákra és liberálisokra kötelező Európa- és Amerika-pártiságtól – a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Románia vezetőinek a román néphez kell igazítaniuk politikájukat, és nem az európai intézmények kedvét kell folyton keresni – köszörüli populista hangját Ponta.
A magyarellenessége okán ismertté vált Bogdan Diaconu Egységes Románia Pártja (PRU), a Nemzeti Erő (FN) nevű politikai alakulat, a néhai Vadim Tudor Nagyrománia Pártja (PRU), a vasgárdista Új Jobboldal Pártja (PND), a Gheorghe Funar féle Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) melegágyának számtó Vatra Romaneasca civil szervezet képviselőiből létrejött román „hazafiak” táboráról nehezen lehet elhinni, hogy hirtelen félreteszik a xenofób, sovén érzelmeket, és a jó értelemben vett keresztény-konzervatív nemzeti értékek hiteles képviselőjévé válnak. Persze, az már más kérdés, hogy ezek az inkább nosztalgiázó asztaltársaságoknak, mint komolyan vehető politikai alakulatoknak számító pártocskák mennyire életképesek. Első látásra úgy tűnik: ha csak hirtelen nem terem elő a vadonból egy Vadim, vagy Funar kaliberű vezéralak, aki megszemélyesíti-megbabonázza ezeket a vasárnapi nackósokat, a sok kicsi gőgös társaság hamarabb számolja fel a jóhangzású BINE-t, mielőtt még egyáltalán a hivatalos bejegyzésére sor kerülne.
Ennek ellenére nem illene alábecsülni ennek a mozgolódásnak a jelentőségét. Még akkor sem, ha a BINE ebben a formában – hál’Istennek – amatőr társaságnak tűnik. Kétségtelen, Európa országaiban a populista, szélsőséges, EU-ellenes pártok megerősödése egyre aggasztóbb, bár eddig sehol, és remélhetőleg az áprilisi franciaországi választásokon sem lépi át azt a kritikus határt, amit hatalomra jutásuk jelentene. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a menekülthullám ok, vagy inkább ürügy azoknak a társadalmi feszültségeknek a levezetésére, amelyek elsősorban egzisztenciális bizonytalanságból fakadnak, és amelyeket ezek a populista pártok a történelem során oly sikeresen meglovagoltak-meglovagolnak. Romániában, amely még mindig nyugatról várja a segítséget - mert hát honnan máshonnan? ezek az ellenérzések sokkal visszafogottabbak, aligha lehet rájuk pártot alapítani. (Ha lehetne, azt Traian Basescu már rég kiszagolta volna …) Minálunk a migráció is gyakorlatilag ismeretlen jelenség, a magyarokkal pedig annyit ijesztgették már a népet, fölöslegesen, hogy egyre nehezebb ebbe az ellenségképbe életet lehelni.
Persze, próbálkozások mindig vannak és lesznek. Mint tudjuk, nem idegenek az efféle kísérletek sem a szociáldemokratáktól, sem a liberálisoktól, akik annak idején sikeresen integráltak pártjukba több hangadó nagyromániás politikust, keményen harcoltak a gazdátlanul maradt PRM-szimpatizánsok voksaiért. Ezért épült le, került ki a forgalomból Vadim pártja, nem pedig azért, mert a román nép egészséges ösztönei hatástalanították volna a nacionalizmus vírusát.
Ma Romániában a PSD és a PNL bőven elég arra, hogy a románok „nemzeti érzelmi háztartását” feltöltse, efelől nincs kétségem, a BINE-féle szövetségek labdába sem rúghatnak. Amiben viszont hiány van, az egy olyan komoly politikai alakulat, amely előrelátja, és megpróbálja fékezni, időben kitolni, elejét venni annak a gazdasági összeomlásnak, amelytől szakemberek itthonról és külföldről egyaránt óvják, figyelmeztetik ezt a versenyben folyamatosan lemaradó, öregedő országot.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

A „normalitás”, illetve a „diverzitás” hívei is meneteltek Bukarestben
A „Normalitás menetének” nevezett megmozduláson a család védelmében, míg a „Diverzitás menetén” az LGBT közösség jogaiért vonultak fel szombaton Bukarestben.
A hagyományos család védelmében szervezett felvonulás utolsó állomására, a Metropólia-dombhoz a kezdeti kétszáz résztvevő közül már csak mintegy nyolcvanan érkeztek meg – számolt be az Agerpres. A Normalitás menetét, amelyet „a hagyományos keresztény családok értékeinek védelmében” szervezett meg az Európai Nemzeti Identitás Tömbje (BINE), 13. alkalommal tartották meg a román fővárosban.
A résztvevők tábláin olyan feliratokat lehetett olvasni, mint „Gyertek, védjük meg a hagyományos családot”, „Veszélyben van a hagyományos család”, „Ma a homoszexuálisok, holnap a poligámok”, „Szégyen, Románia alkotmánybírósága', „3 000 000 ember védi a normalitást”, „3 000 000 román, egyetlen hang”. „Öröktől fogva mi, románok uralkodunk itt!”, „Referendum!”, „Összefogva megmentjük a normális családot!”, „Románia ortodox ország!”, „Isteni törvény, keresztény család!”, „Országot akarunk, nem gyarmatot!”, „Normalitást, nem sokféleséget!” – skandálták a tüntetők. A felvonulók egy része 20 méter hosszú román zászlót vitt közösen. Mások az Új Jobboldal, a Nagy-Románia Párt és az Egységes Románia Párt zászlait lobogtatták. A három párt mellett a BINE szövetség is a hagyományos családok mellett emelte fel a hangját, elítélve a Diverzitás menetét, amelyet „obszcénnek és provokatívnak” nevezett, mivel az a melegházasságok legalizálását és az azonos nemű párok örökbefogadáshoz való jogát hirdeti.
A felvonuláson részt vett az Új Jobboldal elnöke, Tudor Ionescu, a Nagy-Románia Párt elnöke, Adrian Popescu, valamint az Egységes Románia Párt alelnöke, Dumitru Bădrăgan is. Tudor Ionescu elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy késik a család fogalmának meghatározása érdekében kezdeményezett népszavazás, szerinte ezzel hárommillió román állampolgárt 'vesznek semmibe', akik aláírták az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezést. A Nagy-Románia Pártot képviselő Mirela Vasilache felhívást intézett a Román Ortodox Egyházhoz, hogy ne csak aláírások gyűjtésével, hanem egy határozott üzenet megfogalmazásával is álljon ki a BINE szövetség mellett. A menet a Római térről (Piaţa Romană) indult, majd az Egyetem (Universităţii) tér és az Egyesülés (Unirii) tér érintésével a Román Patriárkátusnál zárult.
Szintén szombaton a bukaresti Kiseleff parkban ért véget a Diverzitás menete. Az LGBT (homoszexuálisokat, biszexuálisokat és transzneműeket tömörítő) közösség jogainak védelmében szervezett demonstráción több százan vonultak fel az esőben – adta hírül az Agerpres.
A Kiseleff téren a résztvevők olyan jelszavakat skandáltak, mint „Közösen védjük meg jogainkat!”, „Az egyházat el kell különíteni az államtól”, „Le a homofóbokkal”, „Esélyegyenlőséget!” „Mások vagyunk, de egyenlőek”, 'A jogok nem szorulnak szavazásra”, „Kedves Koalíció, nem hagyjuk magunkat. Harcolunk, kitartunk, szeretünk!” – írták ki tábláikra a tüntetők. Az esemény szervezője az ACCEPT egyesület volt. Florin Buhuceanu, az ACCEPT szervezet elnöke úgy nyilatkozott: a Diverzitás menete már 13. kiadásához érkezett, immár hagyományosnak nevezhető.
„Ki kell mennünk az utcára, hogy ez a társadalom vegyen tudomást róla, hogy létezünk, kérjük jogainkat, mint Románia bármely állampolgára” – jelentette ki Buhuceanu, hozzátéve, hogy az idei felvonulás témája a magánélethez és a családhoz való jog, tekintve az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezéseket, amelyek úgy módosítanák a család fogalmát, hogy az ne tegye lehetővé az azonos neműek közti házasságkötést. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Hans Klemm rövid időre szintén megjelent a tüntetők között a Diadalívnél. Krónika (Kolozsvár)