Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2013. október 3.
Sapientiás épületavató Orbán Viktor nélkül
A korábbi tervekkel ellentétben nem Orbán Viktor miniszterelnök avatja fel október 4-én, pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kolozsvári épületét.
A felsőoktatási intézmény szerdán a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a napokban elszenvedett sérülése miatt a kormányfő nem utazhat a kincses városba, ezért videoüzenetben köszönti majd az ünneplőket. A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden adott ki tájékoztatást arról, hogy sportsérülés miatt Orbán Viktor lábműtéten esett át hétfőn egy budapesti kórházban. Havasi Bertalannak, a sajtóiroda vezetőjének közlése szerint edzés közben sérült meg a kormányfő, aki a sikeres kezelést követően kedd reggel el is hagyta a kórházat.
A Sapientia Természettudományi és Művészeti Kara új székhelyéül szolgáló ingatlana hivatalos átadásának díszvendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettese lesz. A felsőoktatási intézmény szenátusa által tavaly az Egyetem Napjává nyilvánított pénteki ünnepségen ugyanakkor részt vesz többek között Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Böcskei László nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti katolikus püspök, Csűry István királyhágómelléki református püspök, Adorjáni Dezső evangélikus püspök és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. A városvezetést Emil Boc polgármester és Horváth Anna alpolgármester képviseli. Az 5000 négyzetméteres épületegyüttes mintegy ötmillió euróba került; a tervezés költségeit az egyetem saját forrásokból biztosította, az építés költségeit (az összköltségek mintegy 90 százalékát) a magyar állam bocsátotta az intézmény rendelkezésére.
Különben a pénteki ünnepség keretében posztumusz Bocskai-díjban részesül Tonk Sándor professzor, az egyetem első rektora, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány első elnöke. Bocskai-díjat kap Szilágyi Pál professzor, az egyetem volt rektora, jelenlegi rektori tanácsos. Post mortem tiszteletbeli professzori címben részesül dr. Bege Antal, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar docense, ugyanakkor kiváló oktatói díjban részesül Tapodi Zsuzsanna, a csíkszeredai Gazdasági és Humántudományi Kar docense.
Rostás Szabolcs
Szabadság (Kolozsvár)
A korábbi tervekkel ellentétben nem Orbán Viktor miniszterelnök avatja fel október 4-én, pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új kolozsvári épületét.
A felsőoktatási intézmény szerdán a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a napokban elszenvedett sérülése miatt a kormányfő nem utazhat a kincses városba, ezért videoüzenetben köszönti majd az ünneplőket. A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden adott ki tájékoztatást arról, hogy sportsérülés miatt Orbán Viktor lábműtéten esett át hétfőn egy budapesti kórházban. Havasi Bertalannak, a sajtóiroda vezetőjének közlése szerint edzés közben sérült meg a kormányfő, aki a sikeres kezelést követően kedd reggel el is hagyta a kórházat.
A Sapientia Természettudományi és Művészeti Kara új székhelyéül szolgáló ingatlana hivatalos átadásának díszvendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettese lesz. A felsőoktatási intézmény szenátusa által tavaly az Egyetem Napjává nyilvánított pénteki ünnepségen ugyanakkor részt vesz többek között Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Böcskei László nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti katolikus püspök, Csűry István királyhágómelléki református püspök, Adorjáni Dezső evangélikus püspök és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. A városvezetést Emil Boc polgármester és Horváth Anna alpolgármester képviseli. Az 5000 négyzetméteres épületegyüttes mintegy ötmillió euróba került; a tervezés költségeit az egyetem saját forrásokból biztosította, az építés költségeit (az összköltségek mintegy 90 százalékát) a magyar állam bocsátotta az intézmény rendelkezésére.
Különben a pénteki ünnepség keretében posztumusz Bocskai-díjban részesül Tonk Sándor professzor, az egyetem első rektora, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány első elnöke. Bocskai-díjat kap Szilágyi Pál professzor, az egyetem volt rektora, jelenlegi rektori tanácsos. Post mortem tiszteletbeli professzori címben részesül dr. Bege Antal, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar docense, ugyanakkor kiváló oktatói díjban részesül Tapodi Zsuzsanna, a csíkszeredai Gazdasági és Humántudományi Kar docense.
Rostás Szabolcs
Szabadság (Kolozsvár)
2013. október 9.
A Kárpát-medencei magyarság közös gazdasági terveiről értekeztek
Az idei év sikeres kezdeményezéseiről, a jövő évi tervekről és a határokon túli magyar értéktárról tárgyalt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága szerdán - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. Az ülésen elhangzott, hogy újabb irodák megnyitását tervezik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében.
Az államtitkárság közleménye szerint az ülésen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben nem csökken a külhoni magyarság támogatására szánt összeg.
Az államtitkár beszámolt az olyan új programokról, amelyek a vállalkozók továbbképzését, külhoni fiatal magyar vállalkozókat és gazdálkodókat segítenek. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat működésével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a már jól működő irodák mellett újabbak nyitását készítik elő.
A közlemény szerint az ülésen a szomszédos országok magyar szervezetei beszámoltak az idei eredményekről, a nehézségekről, a fejlesztés akadályairól. Tájékoztatták a szakbizottság tagjait például a román kormány régióátszervezési tervéről, az uniós források rendkívül alacsony mértékű felhasználásáról, a közelgő szlovákiai megyei választásokról.
A Vajdaságban és a Muravidéken a legnagyobb gondot a gazdasági környezet okozza, amely komoly hatást gyakorol a helyi magyarság életére is. Kárpátalján pozitívumként értékelik, hogy az ukrán kormány nyitottabbnak mutatkozik az Európai Unió irányába - tájékoztatott az államtitkárság.
Vagács István, az NGM főosztályvezetője egyeztette a bizottság résztvevőivel a Wekerle-terv 2014-es intézkedési tervében javasolt programokat, valamint bemutatta a nemrég elindított Kárpát Régió Fiatal Vállalkozó Programot, amelynek célja, hogy magyarországi mentorvállalkozások bevonásával képezze a külhoni fiatal magyar vállalkozókat, továbbá a személyes kapcsolatok kialakításával segítse a határon átívelő üzleti kezdeményezéseket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője a falugazdászprogram indulásáról számolt be. Magyarországi mintára ebben a hónapban a határon túl is megkezdte működését a hálózat, hogy szaktanácsadói szolgáltatásaival segítse a gazdákat, legyen szó pályázatíráshoz nyújtott tanácsadásról, vagy akár koordinált megjelenésről élelmiszeripari kiállításokon. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bemutatta a bizottságnak azt a 105 értéket, amelyet különböző határon túli szervezetek javasoltak a Külhoni Magyar Értéktárba.
Ezek a nemzeti értékek növelhetik a magyarság megbecsülését az Európai Unióban és szerte a világban, hozzájárulnak az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A bizottság elfogadta a javaslatokat és az értékek listája még a héten megjelenik a Nemzeti Regiszter honlapján - olvasható a közleményben.
Maszol.ro
MTI
Az idei év sikeres kezdeményezéseiről, a jövő évi tervekről és a határokon túli magyar értéktárról tárgyalt többek között a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottsága szerdán - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. Az ülésen elhangzott, hogy újabb irodák megnyitását tervezik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében.
Az államtitkárság közleménye szerint az ülésen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben nem csökken a külhoni magyarság támogatására szánt összeg.
Az államtitkár beszámolt az olyan új programokról, amelyek a vállalkozók továbbképzését, külhoni fiatal magyar vállalkozókat és gazdálkodókat segítenek. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat működésével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a már jól működő irodák mellett újabbak nyitását készítik elő.
A közlemény szerint az ülésen a szomszédos országok magyar szervezetei beszámoltak az idei eredményekről, a nehézségekről, a fejlesztés akadályairól. Tájékoztatták a szakbizottság tagjait például a román kormány régióátszervezési tervéről, az uniós források rendkívül alacsony mértékű felhasználásáról, a közelgő szlovákiai megyei választásokról.
A Vajdaságban és a Muravidéken a legnagyobb gondot a gazdasági környezet okozza, amely komoly hatást gyakorol a helyi magyarság életére is. Kárpátalján pozitívumként értékelik, hogy az ukrán kormány nyitottabbnak mutatkozik az Európai Unió irányába - tájékoztatott az államtitkárság.
Vagács István, az NGM főosztályvezetője egyeztette a bizottság résztvevőivel a Wekerle-terv 2014-es intézkedési tervében javasolt programokat, valamint bemutatta a nemrég elindított Kárpát Régió Fiatal Vállalkozó Programot, amelynek célja, hogy magyarországi mentorvállalkozások bevonásával képezze a külhoni fiatal magyar vállalkozókat, továbbá a személyes kapcsolatok kialakításával segítse a határon átívelő üzleti kezdeményezéseket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője a falugazdászprogram indulásáról számolt be. Magyarországi mintára ebben a hónapban a határon túl is megkezdte működését a hálózat, hogy szaktanácsadói szolgáltatásaival segítse a gazdákat, legyen szó pályázatíráshoz nyújtott tanácsadásról, vagy akár koordinált megjelenésről élelmiszeripari kiállításokon. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bemutatta a bizottságnak azt a 105 értéket, amelyet különböző határon túli szervezetek javasoltak a Külhoni Magyar Értéktárba.
Ezek a nemzeti értékek növelhetik a magyarság megbecsülését az Európai Unióban és szerte a világban, hozzájárulnak az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A bizottság elfogadta a javaslatokat és az értékek listája még a héten megjelenik a Nemzeti Regiszter honlapján - olvasható a közleményben.
Maszol.ro
MTI
2013. december 5.
Kárpát-medence, az ötödik „égtáj”
Az elkövetkező évtizedek meghatározó régiója lehet a Kárpát-medencei térség, s a monarchikus gazdasági egység újrateremtése révén a térség vállalkozói is e sikertörténet főszereplőjévé válhatnak. Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója reálisnak tartja ezeket a perspektívákat.
– Milyen viszonyban van a nevét viselő induló révén örök hírnevet szerző Radetzky marsallal? – Kimondottan jó viszonyt ápolok vele, mivel igen szeretem a nevem. Egy mellékági Radetzky családból származom, ennél fogva tiszteletbeli osztrák konzul is vagyok Magyarországon. Mindent egybevetve: monarchista osztrák névvel, de nagy magyar szívvel élek, teljes mértékben magyarnak érzem magam. – Fontos, hogy „teljes mértékben” magyar legyen egy Kárpát-medencei gazdasági hálózat kialakításán dolgozó szervezet vezetője, vagy inkább szakembernek kell lennie? – Is-is. Elkötelezett vagyok a Kárpát-medencei gazdasági integráció ügye mellett. A magyar gazdaság egyik legfontosabb prioritása a környező országokkal, kiemelten a magyar lakta területekkel való minél szorosabb együttműködés, és ezt egyszerre tekintem gazdasági, illetve nemzetpolitikai kérdésnek. – Hogyan igyekszik eleget tenni e kettős feladatnak az ön által irányított hálózat? – Az első, mindent meghatározó lépés 2010-ben történt, amikor a magyar kormány programjába foglalta a Kárpát-medencei gazdasági térrel való kiemelt foglalkozást. E program első intézményi háttereként a Nemzetgazdasági Minisztérium külön főosztályt hozott létre, amelynek irányításával, a gazdasági kamarákkal együttműködésben kezdődött a fejlesztés. A Wekerle Sándorról, néhai magyar miniszterelnökről, illetve pénzügyminiszterről elnevezett Kárpát-medencei gazdasági integrációs kormányprogram célja, hogy a száz évvel ezelőtti integrációs szintre hozza fel a régió gazdaságait – természetesen a 21. század követelményeihez igazítva. Meglátásunk szerint az európai gazdaság következő évtizedei egyértelműen a kelet-európai gazdaságok növekedéséről szólnak, ezért aztán napnál világosabb, hogy ha mi nem integráljuk a térség gazdasági szereplőit, akkor ezt más végzi el. Mi pedig e térség közepén vagyunk. Az intézményi háttér megteremtése érdekében hoztuk létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amelyet most már egy zártkörű részvénytársaság irányít. Tizenegy helyszínen hoztunk létre irodát, köztük öt erdélyi városban, Nagyváradon, Szatmáron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A marosvásárhelyi várhatóan 2014 januárjában nyit. – Milyen konkrét segítséget képes nyújtani ez a hálózat az anyaország határain kívüli vállalkozóknak? – A Wekerle-tervnek három nagyon fontos feladata van. Egyrészt az anyaországban tevékenykedő vállalkozásokat igyekszünk segíteni abban, hogy kapcsolatokat teremtsenek a Magyarország határain túl dolgozó cégekkel – ez vegytiszta üzletkapcsolati tevékenység. A másik: olyan projektek keresése, illetve generálása, amelyek megvalósításában részt vehetnek a magyar cégek, a munkahelyek teremtése révén pedig hozzájárulni a népességfogyás megállításához, a nemzetmegtartás elősegítéséhez, a helyben maradás ösztönzéséhez. A harmadik feladatunk a tőkebefektetés kétoldalú támogatása. De van egy különleges küldetésünk is: az integráció programjának keretében igyekszünk részt venni a testvértelepülési kapcsolatok megteremtésében, szélesítésében. E kapcsolatok eddig kétoldalúak voltak, mi viszont megpróbáljuk hálózatba tömöríteni. – A határmenti régiók esetében eddig is lehetséges voltak hasonló megvalósítások. Hogyan illeszthető az uniós jogi keretek közé viszont egy olyan projekt, amelyben, mondjuk, egy Románia közepén fekvő székelyföldi megye is érintett? – Nem kell feltétlenül és kizárólagosan pályázatokban gondolkodni. A sepsiszentgyörgyi hálózati iroda például minden olyan eszközzel, kapcsolattal rendelkezik, amely révén eljuthat valamennyi magyarországi vállalkozóhoz. Ez több mint 400 ezer vállalkozót jelent, akiket ugyancsak igyekszünk inspirálni abban, hogy a szentgyörgyi adatbázis alapján szélesítsék üzleti kapcsolataikat. A magyar állam ahhoz is jelentős forrásokat biztosít, hogy különböző üzleti rendezvényeken találhassanak egymásra a Kárpát-medence vállalkozói. – Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a 2012-es Tusványos alkalmával megkockáztatta a kijelentést, miszerint a Kárpát-medencei régió gazdasági felvetései és problémái immár nem külkereskedelmi, hanem magyar belkereskedelmi kérdéseknek számítanak. Hogyan kell értelmezni, illetve kezelni ezt a kijelentést? – E kijelentés tartalma semmiféle inkompatibilitásba nem ütközik az uniós országok esetében, Szerbia, azaz Délvidék és Ukrajna, vagyis Kárpátalja viszont valóban keményebb dió. A magyar gazdaságpolitika saját régiós stratégiáján belül nem kíván különbséget tenni egy székelyföldi, illetve egy magyarországi vállalkozás között. A kereskedelmi pályázati rendszeren belül is megpróbáljuk támogatni, igyekszünk pozitívan diszkriminálni azokat az anyaországi vállalkozókat, akik mondjuk egy székelyföldi vállalkozóval együtt nyújtanak be pályázatot – épp annak az uniós logikának a szellemében, amely nagyobb esélyt kínál egy két-három országból származó tervezetnek. Az unióban a gazdasági határok már nem nagyon „játszanak”, nekünk pedig elemi érdekünk visszaállítani a térségre jellemző évszázaddal ezelőtti gazdasági egységet. – Minden „átka” ellenére a gazdasági válság segített abban, hogy Magyarország és Románia vállalkozásai „felfedezzék” egymást. Hogyan próbál rácsatlakozni az ön által vezetett hálózat erre a jelenségre? – Valóban, a válság ellenére elképesztő iramban fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, s ebben jelentős szerepet vállalnak a nemzeti alapon együttműködő cégek. Míg az európai gazdaság alig egy-kétszázalékos bővülésre képes, a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, addig a román–magyar gazdasági kapcsolatok 2010 óta évi hat-hétszázalékos növekedést produkálnak. Ezt a növekedési potenciált mi jól használtuk ki, amit román oldalról kissé nehezményeznek is, mivel ebben az összefüggésben a magyar export pillanatnyilag 2,3 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, mi azt mondjuk, hogy az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb. A magyar gazdaság ebben a térségben 5,7 milliárd eurós többletet produkált – elsősorban a régióban lévő vállalkozásokkal való együttműködésnek köszönhetően –, ami megteremti az Oroszországgal folytatott kereskedelem deficitjének fedezetét. Arra inspiráljuk az erdélyi vállalkozásokat, hogy használják ki a magyar piacot, hiszen ez az integráció lényege. Ugyanakkor Magyarország fontos célja felépíteni a közepes vállalkozásokból azt az 50-60 nagy céget, amely piaci eszközökkel képes lesz kiszorítani a multikat, és számítunk arra, hogy ezek között erdélyi-partiumi vállalkozás is lesz. – A monarchikus múlton túl mi dimenzionálja a kelet-európai gazdaságokat? Hol és miben rejlenek a térségi legfőbb gazdasági tartalékai? – A Baltikumtól a Mediterránig terjedő kelet-európai térség lesz az Európai Unió következő fejlődési iránya , s ebben természetes és emberi adottságaival a Kárpát-medencei adottság főszereplő lehet. Éghajlatát tekintve jól védett gazdasági-földrajzi egység, az itt élő lakosság szükségleteit messze meghaladó mennyiségű egészséges élelmiszert képes előállítani, ugyanakkor több mint százmillió embernek elegendő egészséges ivóvízzel rendelkezik. Márpedig ezek a dolgok lesznek a következő évtizedek nagy kihívásai. Alternatív energiaforrásokból, napenergiától a geotermikus energiáig mindenből bőségesen áll a rendelkezésünkre, a természeti adottságaink pedig lehetővé teszik az egészség-iparág valamennyi válfajának felfuttatását. A Kárpát-medence sikerre ítéltetett, már csak a magunk emberi részét kell hozzátennünk.
Radetzky Jenő
Székesfehérváron született 1946-ban. Okleveles erdőmérnöki végzettséggel, később megszerzett felsőfokú német nyelvvizsgával és közgazdasági tanulmányokkal, vízgazdálkodási és építőipari valamint külgazdasági területen dolgozott a rendszerváltásig, azt követően pedig magánvállalkozásokat alapított és tevékenykedik a mai napig is média, szállodaipar, építőipar és külkereskedelem területen. A gazdasági kamarai mozgalomban 1988 óta tevékenykedik, 1990 óta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 1998 óta az MKIK alelnöke, a Közép-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács elnöke, osztrák tiszteletbeli konzul, a Közszolgálati Testület tagja. Alapító elnöke volt a kolozsvári székhellyel alapított magyar–román vegyes kamarának. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója.
Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Az elkövetkező évtizedek meghatározó régiója lehet a Kárpát-medencei térség, s a monarchikus gazdasági egység újrateremtése révén a térség vállalkozói is e sikertörténet főszereplőjévé válhatnak. Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója reálisnak tartja ezeket a perspektívákat.
– Milyen viszonyban van a nevét viselő induló révén örök hírnevet szerző Radetzky marsallal? – Kimondottan jó viszonyt ápolok vele, mivel igen szeretem a nevem. Egy mellékági Radetzky családból származom, ennél fogva tiszteletbeli osztrák konzul is vagyok Magyarországon. Mindent egybevetve: monarchista osztrák névvel, de nagy magyar szívvel élek, teljes mértékben magyarnak érzem magam. – Fontos, hogy „teljes mértékben” magyar legyen egy Kárpát-medencei gazdasági hálózat kialakításán dolgozó szervezet vezetője, vagy inkább szakembernek kell lennie? – Is-is. Elkötelezett vagyok a Kárpát-medencei gazdasági integráció ügye mellett. A magyar gazdaság egyik legfontosabb prioritása a környező országokkal, kiemelten a magyar lakta területekkel való minél szorosabb együttműködés, és ezt egyszerre tekintem gazdasági, illetve nemzetpolitikai kérdésnek. – Hogyan igyekszik eleget tenni e kettős feladatnak az ön által irányított hálózat? – Az első, mindent meghatározó lépés 2010-ben történt, amikor a magyar kormány programjába foglalta a Kárpát-medencei gazdasági térrel való kiemelt foglalkozást. E program első intézményi háttereként a Nemzetgazdasági Minisztérium külön főosztályt hozott létre, amelynek irányításával, a gazdasági kamarákkal együttműködésben kezdődött a fejlesztés. A Wekerle Sándorról, néhai magyar miniszterelnökről, illetve pénzügyminiszterről elnevezett Kárpát-medencei gazdasági integrációs kormányprogram célja, hogy a száz évvel ezelőtti integrációs szintre hozza fel a régió gazdaságait – természetesen a 21. század követelményeihez igazítva. Meglátásunk szerint az európai gazdaság következő évtizedei egyértelműen a kelet-európai gazdaságok növekedéséről szólnak, ezért aztán napnál világosabb, hogy ha mi nem integráljuk a térség gazdasági szereplőit, akkor ezt más végzi el. Mi pedig e térség közepén vagyunk. Az intézményi háttér megteremtése érdekében hoztuk létre a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amelyet most már egy zártkörű részvénytársaság irányít. Tizenegy helyszínen hoztunk létre irodát, köztük öt erdélyi városban, Nagyváradon, Szatmáron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A marosvásárhelyi várhatóan 2014 januárjában nyit. – Milyen konkrét segítséget képes nyújtani ez a hálózat az anyaország határain kívüli vállalkozóknak? – A Wekerle-tervnek három nagyon fontos feladata van. Egyrészt az anyaországban tevékenykedő vállalkozásokat igyekszünk segíteni abban, hogy kapcsolatokat teremtsenek a Magyarország határain túl dolgozó cégekkel – ez vegytiszta üzletkapcsolati tevékenység. A másik: olyan projektek keresése, illetve generálása, amelyek megvalósításában részt vehetnek a magyar cégek, a munkahelyek teremtése révén pedig hozzájárulni a népességfogyás megállításához, a nemzetmegtartás elősegítéséhez, a helyben maradás ösztönzéséhez. A harmadik feladatunk a tőkebefektetés kétoldalú támogatása. De van egy különleges küldetésünk is: az integráció programjának keretében igyekszünk részt venni a testvértelepülési kapcsolatok megteremtésében, szélesítésében. E kapcsolatok eddig kétoldalúak voltak, mi viszont megpróbáljuk hálózatba tömöríteni. – A határmenti régiók esetében eddig is lehetséges voltak hasonló megvalósítások. Hogyan illeszthető az uniós jogi keretek közé viszont egy olyan projekt, amelyben, mondjuk, egy Románia közepén fekvő székelyföldi megye is érintett? – Nem kell feltétlenül és kizárólagosan pályázatokban gondolkodni. A sepsiszentgyörgyi hálózati iroda például minden olyan eszközzel, kapcsolattal rendelkezik, amely révén eljuthat valamennyi magyarországi vállalkozóhoz. Ez több mint 400 ezer vállalkozót jelent, akiket ugyancsak igyekszünk inspirálni abban, hogy a szentgyörgyi adatbázis alapján szélesítsék üzleti kapcsolataikat. A magyar állam ahhoz is jelentős forrásokat biztosít, hogy különböző üzleti rendezvényeken találhassanak egymásra a Kárpát-medence vállalkozói. – Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a 2012-es Tusványos alkalmával megkockáztatta a kijelentést, miszerint a Kárpát-medencei régió gazdasági felvetései és problémái immár nem külkereskedelmi, hanem magyar belkereskedelmi kérdéseknek számítanak. Hogyan kell értelmezni, illetve kezelni ezt a kijelentést? – E kijelentés tartalma semmiféle inkompatibilitásba nem ütközik az uniós országok esetében, Szerbia, azaz Délvidék és Ukrajna, vagyis Kárpátalja viszont valóban keményebb dió. A magyar gazdaságpolitika saját régiós stratégiáján belül nem kíván különbséget tenni egy székelyföldi, illetve egy magyarországi vállalkozás között. A kereskedelmi pályázati rendszeren belül is megpróbáljuk támogatni, igyekszünk pozitívan diszkriminálni azokat az anyaországi vállalkozókat, akik mondjuk egy székelyföldi vállalkozóval együtt nyújtanak be pályázatot – épp annak az uniós logikának a szellemében, amely nagyobb esélyt kínál egy két-három országból származó tervezetnek. Az unióban a gazdasági határok már nem nagyon „játszanak”, nekünk pedig elemi érdekünk visszaállítani a térségre jellemző évszázaddal ezelőtti gazdasági egységet. – Minden „átka” ellenére a gazdasági válság segített abban, hogy Magyarország és Románia vállalkozásai „felfedezzék” egymást. Hogyan próbál rácsatlakozni az ön által vezetett hálózat erre a jelenségre? – Valóban, a válság ellenére elképesztő iramban fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, s ebben jelentős szerepet vállalnak a nemzeti alapon együttműködő cégek. Míg az európai gazdaság alig egy-kétszázalékos bővülésre képes, a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, addig a román–magyar gazdasági kapcsolatok 2010 óta évi hat-hétszázalékos növekedést produkálnak. Ezt a növekedési potenciált mi jól használtuk ki, amit román oldalról kissé nehezményeznek is, mivel ebben az összefüggésben a magyar export pillanatnyilag 2,3 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Miközben a keleti nyitás tézise egyre nagyobb hangsúlyt kap, mi azt mondjuk, hogy az ötödik „égtáj”, a Kárpát-medence a legfontosabb. A magyar gazdaság ebben a térségben 5,7 milliárd eurós többletet produkált – elsősorban a régióban lévő vállalkozásokkal való együttműködésnek köszönhetően –, ami megteremti az Oroszországgal folytatott kereskedelem deficitjének fedezetét. Arra inspiráljuk az erdélyi vállalkozásokat, hogy használják ki a magyar piacot, hiszen ez az integráció lényege. Ugyanakkor Magyarország fontos célja felépíteni a közepes vállalkozásokból azt az 50-60 nagy céget, amely piaci eszközökkel képes lesz kiszorítani a multikat, és számítunk arra, hogy ezek között erdélyi-partiumi vállalkozás is lesz. – A monarchikus múlton túl mi dimenzionálja a kelet-európai gazdaságokat? Hol és miben rejlenek a térségi legfőbb gazdasági tartalékai? – A Baltikumtól a Mediterránig terjedő kelet-európai térség lesz az Európai Unió következő fejlődési iránya , s ebben természetes és emberi adottságaival a Kárpát-medencei adottság főszereplő lehet. Éghajlatát tekintve jól védett gazdasági-földrajzi egység, az itt élő lakosság szükségleteit messze meghaladó mennyiségű egészséges élelmiszert képes előállítani, ugyanakkor több mint százmillió embernek elegendő egészséges ivóvízzel rendelkezik. Márpedig ezek a dolgok lesznek a következő évtizedek nagy kihívásai. Alternatív energiaforrásokból, napenergiától a geotermikus energiáig mindenből bőségesen áll a rendelkezésünkre, a természeti adottságaink pedig lehetővé teszik az egészség-iparág valamennyi válfajának felfuttatását. A Kárpát-medence sikerre ítéltetett, már csak a magunk emberi részét kell hozzátennünk.
Radetzky Jenő
Székesfehérváron született 1946-ban. Okleveles erdőmérnöki végzettséggel, később megszerzett felsőfokú német nyelvvizsgával és közgazdasági tanulmányokkal, vízgazdálkodási és építőipari valamint külgazdasági területen dolgozott a rendszerváltásig, azt követően pedig magánvállalkozásokat alapított és tevékenykedik a mai napig is média, szállodaipar, építőipar és külkereskedelem területen. A gazdasági kamarai mozgalomban 1988 óta tevékenykedik, 1990 óta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 1998 óta az MKIK alelnöke, a Közép-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács elnöke, osztrák tiszteletbeli konzul, a Közszolgálati Testület tagja. Alapító elnöke volt a kolozsvári székhellyel alapított magyar–román vegyes kamarának. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója.
Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2013. december 10.
Megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szatmárnémeti irodája - FRISSÍTETT
- Tovább bővül az együttműködés a Vidékfejlesztési és a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Kárpát Régió Üzleti Hálózat között a hálózat szatmárnémeti új irodájának megnyitásával - tájékoztatott a vidékfejlesztési tárca kedden.
A szatmárnémeti iroda segítségével azok az észak-partiumi magyar gazdák is bekapcsolódhatnak a falugazdász programba, akik eddig nem tudtak részt venni a kárpát-medencei határon túli magyarsággal folytatott együttműködésben - idézi a tárca közleménye Tóth Katalint, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát, aki az új iroda megnyitó ünnepségén beszélt.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár kiemelte a falugazdász hálózat jelentőségét, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodók ugyanis a tanácsadóktól kapják meg azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a modern mezőgazdasági termeléshez.
Tóth Katalin példaként említette, hogy a falugazdász hálózaton keresztül lehet értesülni az aktuális történésekről, a legújabb technológiai lehetőségekről, segítséget ad a hazai és az uniós követelményeknek megfelelő termelési, támogatási és egyéb dokumentumok összeállításához. Ez különösen fontos azoknál az idősebb termelőknél, akiket akadályoz a hivatalos államnyelv megfelelő szintű ismerete, valamint a tájékozatlanság a támogatási területeken.
A helyettes államtitkár elmondta, az új iroda segítségével erősödhetnek a gazdasági kapcsolatok a szatmári térségben Magyarország és Románia között, és ennek révén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Leszögezte: elengedhetetlen, hogy a magyar-magyar, illetve a magyar-román kapcsolatrendszerben rejlő előnyöket Magyarország kihasználja, és ezáltal a kárpát-medencei magyarsággal fennálló kapcsolatot még szorosabbra fűzze.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki emlékeztetett arra, hogy az irodahálózatot két évvel ezelőtt hívták létre. A hálózatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és részben a Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott részvénytársaság működteti, de az irodáknak sok helyütt az adott országban működő vegyes kamara - Erdélyben a Román-Magyar Vegyeskamara - nyújt szakmai felügyeletet.
Hangsúlyozta: már eddig több száz, talán több ezer vállalkozás kereste meg az irodákat, olyan kis- és középvállalkozások, amelyek önerejükből nem tudtak volna a környező országokkal gazdasági kapcsolatot létesíteni.
"Azzal, hogy ma már több mint félmillió magyar állampolgár tette le a Kárpát-medencében az állampolgári esküt, tömegével kerültek felszínre olyan, magyar állampolgárok tulajdonában lévő cégek, amelyek eddig kizárólag Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken üzleteltek. Ezen cégek integrálása, üzleti potenciáljának felmérése és bevonása a magyar gazdaságba óriási stratégiai tartalék" - mutatott rá az államtitkár.
Szatmáry Kristóf hozzáfűzte: az erdélyi irodahálózatba hamarosan Marosvásárhely is bekapcsolódik, a távolabbi jövőben pedig kilépnének a Kárpát-medencéből és Krakkóban, Lembergben is nyitnának irodát, ugyanakkor további szakképzésekkel, tanácsadással bővítenék a már kialakult irodahálózat szolgáltatásait.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodájának megnyitása alkalmából kedden üzleti konferenciát is rendeztek Szatmárnémetiben, és megtartották a térségben működő Wekerle Vállalkozói Körök első találkozóját. Az üzleti hálózatnak eddig Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön nyíltak irodái Erdélyben
(MTI)
- Tovább bővül az együttműködés a Vidékfejlesztési és a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Kárpát Régió Üzleti Hálózat között a hálózat szatmárnémeti új irodájának megnyitásával - tájékoztatott a vidékfejlesztési tárca kedden.
A szatmárnémeti iroda segítségével azok az észak-partiumi magyar gazdák is bekapcsolódhatnak a falugazdász programba, akik eddig nem tudtak részt venni a kárpát-medencei határon túli magyarsággal folytatott együttműködésben - idézi a tárca közleménye Tóth Katalint, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát, aki az új iroda megnyitó ünnepségén beszélt.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár kiemelte a falugazdász hálózat jelentőségét, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodók ugyanis a tanácsadóktól kapják meg azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a modern mezőgazdasági termeléshez.
Tóth Katalin példaként említette, hogy a falugazdász hálózaton keresztül lehet értesülni az aktuális történésekről, a legújabb technológiai lehetőségekről, segítséget ad a hazai és az uniós követelményeknek megfelelő termelési, támogatási és egyéb dokumentumok összeállításához. Ez különösen fontos azoknál az idősebb termelőknél, akiket akadályoz a hivatalos államnyelv megfelelő szintű ismerete, valamint a tájékozatlanság a támogatási területeken.
A helyettes államtitkár elmondta, az új iroda segítségével erősödhetnek a gazdasági kapcsolatok a szatmári térségben Magyarország és Románia között, és ennek révén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Leszögezte: elengedhetetlen, hogy a magyar-magyar, illetve a magyar-román kapcsolatrendszerben rejlő előnyöket Magyarország kihasználja, és ezáltal a kárpát-medencei magyarsággal fennálló kapcsolatot még szorosabbra fűzze.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki emlékeztetett arra, hogy az irodahálózatot két évvel ezelőtt hívták létre. A hálózatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és részben a Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott részvénytársaság működteti, de az irodáknak sok helyütt az adott országban működő vegyes kamara - Erdélyben a Román-Magyar Vegyeskamara - nyújt szakmai felügyeletet.
Hangsúlyozta: már eddig több száz, talán több ezer vállalkozás kereste meg az irodákat, olyan kis- és középvállalkozások, amelyek önerejükből nem tudtak volna a környező országokkal gazdasági kapcsolatot létesíteni.
"Azzal, hogy ma már több mint félmillió magyar állampolgár tette le a Kárpát-medencében az állampolgári esküt, tömegével kerültek felszínre olyan, magyar állampolgárok tulajdonában lévő cégek, amelyek eddig kizárólag Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken üzleteltek. Ezen cégek integrálása, üzleti potenciáljának felmérése és bevonása a magyar gazdaságba óriási stratégiai tartalék" - mutatott rá az államtitkár.
Szatmáry Kristóf hozzáfűzte: az erdélyi irodahálózatba hamarosan Marosvásárhely is bekapcsolódik, a távolabbi jövőben pedig kilépnének a Kárpát-medencéből és Krakkóban, Lembergben is nyitnának irodát, ugyanakkor további szakképzésekkel, tanácsadással bővítenék a már kialakult irodahálózat szolgáltatásait.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodájának megnyitása alkalmából kedden üzleti konferenciát is rendeztek Szatmárnémetiben, és megtartották a térségben működő Wekerle Vállalkozói Körök első találkozóját. Az üzleti hálózatnak eddig Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön nyíltak irodái Erdélyben
(MTI)
2013. december 12.
Tankönyvekkel támogatják a külhoniak szakképzését
Több mint hatvanezer magyar nyelvű szakkönyvvel gazdagodtak az erdélyi tanintézetek. Az elkövetkezőkben hetvenöt iskolába fogják eljuttatni a magyarországi segítségként érkező kiadványokat.
kiadványokat.
Csütörtök délután a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársai jelentős tankönyvadományt adtak át a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) képviselőinek. Szász Jenő, az NSKI elnöke tudatta, hogy a tankönyveket a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatala (NMH), illetve a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézete (NAKVI) ingyenesen bocsátotta a külhoni magyar iskolák rendelkezésére. A könyveket a kutatóintézet segítségével juttatták el az elszakított területrészek pedagógusszövetségeihez – Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben összesen százezer kötetet osztottak, osztanak szét.
„Úgy gondoltuk, hogy a pedagógusszövetségek a legjobb gazdái ennek az akciónak, és az iskolák bevonásával ők tudják felmérni, hogy hová kell eljuttatni például azt a több mint hatvanezer könyvet, amit Erdélybe szánunk” – fejtette ki Szász, hozzátéve, hogy az általa vezetett intézménynek fontos a szakmai kapcsolatok kialakítása a történelmi egyházakkal, az oktatási intézményekkel és a politikai szervezetekkel.
Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta a megbízatást, hogy szétosszák a tankönyveket. Az intézményt a jelenlegi elnök, Burus-Siklódi Botond és a tiszteletbeli elnök, Lászlófy Pál képviselte. Burus kiemelte, örültek az NSKI megkeresésének, és egyeztettek néhány szakmai kérdésben, amelyekben együtt tudnak működni. Ilyen a szakmai tanítás területe, ugyanis az oktatásban tapasztalható általános tankönyvhiány mellett a magyar szakoktatás érzékelhetően rosszabb helyzetben van. Ez főképp az elavult tankönyvek miatt mondható el a szakoktatásról, de vannak olyan képzési területek, melyekhez egyáltalán nem készültek magyar nyelvű tankönyvek.
Hetvenöt erdélyi iskolába jutnak el a könyvek
Burus-Siklódi Botond közölte, négyszázféle szakkönyvet kaptak, de sajnos ezeket a jelenlegi törvények értelmében nem használhatják tankönyvekként, viszont segédanyagokként nagyon hasznosak lesznek. A kiadványokat Erdély tizenöt megyéjének hetvenöt tanintézményében fogják szétosztani. Ezekben az iskolákban a legkülönfélébb szakmákat tanítják, és 30–40 ezer diákon segíthet az adomány – mondta el az RMPSZ elnöke. Kedden érkeztek meg a kiadványok Csíkszeredába, amelyet jelenleg egy raktárban tárolnak.
„Ezeket a könyveket a tanintézmények könyvtáraiba is beteszik, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Az elkövetkező időszakban nagyon nehéz feladat vár ránk, ugyanis ezt a négyszáz címet el kell osztani a hetvenöt tanintézetben. Számítunk a kollégák és önkéntesek segítségére is” – hangsúlyozta Burus.
Arányos elosztás
Az NSKI részéről az átadón megjelent még Molnár György, a Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatóság vezetője. Tulajdonképpen ő volt az, aki a könyvadományt Magyarországon begyűjtötte és végigegyeztette a teendőket, majd megszervezte a leszállítás logisztikáját. Molnár az átadón kiemelte: „Hosszú távú terveink első lépéseként lehetne meghatározni ezt az eseményt. Célunk, hogy egy Kárpát-medencére kiterjedő fejlesztési rendszert hozzunk létre, melyben a szakképzésnek kitüntetett helye van” – fogalmazott.
Építőipari, informatikai, turisztikai, kereskedelmi, pénzügyi, valamint a könnyűipar és az agrár-szakképesítések szakmai tantárgyainak anyanyelven történő oktatásához, a szakterminológiák elsajátításához nyújtanak segítséget a kiadványok – közölte Molnár.
Horkay Nándor, az NSKI kutatáskoordinációs igazgatóságának vezetője egyebek közt beszámolt arról, hogy Felvidékre 12 280, Kárpátaljára 3171, Erdélybe 60 941, Délvidékre pedig 20 385 könyvet szállítottak. Még elmondta, a továbbiakban nagy hangsúlyt akarnak fektetni a külhoni magyarság körében a helyi termékek támogatására is.
Pál Gábor
Székelyhon.ro
Több mint hatvanezer magyar nyelvű szakkönyvvel gazdagodtak az erdélyi tanintézetek. Az elkövetkezőkben hetvenöt iskolába fogják eljuttatni a magyarországi segítségként érkező kiadványokat.
kiadványokat.
Csütörtök délután a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársai jelentős tankönyvadományt adtak át a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) képviselőinek. Szász Jenő, az NSKI elnöke tudatta, hogy a tankönyveket a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatala (NMH), illetve a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézete (NAKVI) ingyenesen bocsátotta a külhoni magyar iskolák rendelkezésére. A könyveket a kutatóintézet segítségével juttatták el az elszakított területrészek pedagógusszövetségeihez – Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben összesen százezer kötetet osztottak, osztanak szét.
„Úgy gondoltuk, hogy a pedagógusszövetségek a legjobb gazdái ennek az akciónak, és az iskolák bevonásával ők tudják felmérni, hogy hová kell eljuttatni például azt a több mint hatvanezer könyvet, amit Erdélybe szánunk” – fejtette ki Szász, hozzátéve, hogy az általa vezetett intézménynek fontos a szakmai kapcsolatok kialakítása a történelmi egyházakkal, az oktatási intézményekkel és a politikai szervezetekkel.
Erdélyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kapta a megbízatást, hogy szétosszák a tankönyveket. Az intézményt a jelenlegi elnök, Burus-Siklódi Botond és a tiszteletbeli elnök, Lászlófy Pál képviselte. Burus kiemelte, örültek az NSKI megkeresésének, és egyeztettek néhány szakmai kérdésben, amelyekben együtt tudnak működni. Ilyen a szakmai tanítás területe, ugyanis az oktatásban tapasztalható általános tankönyvhiány mellett a magyar szakoktatás érzékelhetően rosszabb helyzetben van. Ez főképp az elavult tankönyvek miatt mondható el a szakoktatásról, de vannak olyan képzési területek, melyekhez egyáltalán nem készültek magyar nyelvű tankönyvek.
Hetvenöt erdélyi iskolába jutnak el a könyvek
Burus-Siklódi Botond közölte, négyszázféle szakkönyvet kaptak, de sajnos ezeket a jelenlegi törvények értelmében nem használhatják tankönyvekként, viszont segédanyagokként nagyon hasznosak lesznek. A kiadványokat Erdély tizenöt megyéjének hetvenöt tanintézményében fogják szétosztani. Ezekben az iskolákban a legkülönfélébb szakmákat tanítják, és 30–40 ezer diákon segíthet az adomány – mondta el az RMPSZ elnöke. Kedden érkeztek meg a kiadványok Csíkszeredába, amelyet jelenleg egy raktárban tárolnak.
„Ezeket a könyveket a tanintézmények könyvtáraiba is beteszik, hogy mindenki számára elérhetők legyenek. Az elkövetkező időszakban nagyon nehéz feladat vár ránk, ugyanis ezt a négyszáz címet el kell osztani a hetvenöt tanintézetben. Számítunk a kollégák és önkéntesek segítségére is” – hangsúlyozta Burus.
Arányos elosztás
Az NSKI részéről az átadón megjelent még Molnár György, a Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatóság vezetője. Tulajdonképpen ő volt az, aki a könyvadományt Magyarországon begyűjtötte és végigegyeztette a teendőket, majd megszervezte a leszállítás logisztikáját. Molnár az átadón kiemelte: „Hosszú távú terveink első lépéseként lehetne meghatározni ezt az eseményt. Célunk, hogy egy Kárpát-medencére kiterjedő fejlesztési rendszert hozzunk létre, melyben a szakképzésnek kitüntetett helye van” – fogalmazott.
Építőipari, informatikai, turisztikai, kereskedelmi, pénzügyi, valamint a könnyűipar és az agrár-szakképesítések szakmai tantárgyainak anyanyelven történő oktatásához, a szakterminológiák elsajátításához nyújtanak segítséget a kiadványok – közölte Molnár.
Horkay Nándor, az NSKI kutatáskoordinációs igazgatóságának vezetője egyebek közt beszámolt arról, hogy Felvidékre 12 280, Kárpátaljára 3171, Erdélybe 60 941, Délvidékre pedig 20 385 könyvet szállítottak. Még elmondta, a továbbiakban nagy hangsúlyt akarnak fektetni a külhoni magyarság körében a helyi termékek támogatására is.
Pál Gábor
Székelyhon.ro
2014. július 12.
Külhoni vezetők gazdaságfejlesztési tanácskozása
Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési kérdésekről tanácskoztak külhoni magyar vezetők és anyaországi szakpolitikusok a július 9-én megszervezett Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon. A magyar Parlamentben megrendezett találkozón Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Mikó Imre Tervet ismertette.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencia céljául tűzte ki, hogy olyan fórumot biztosítson a közélet határon túli formálóinak, melyen a gazdaságpolitikai kérdések megvitatásán túl, lehetőség nyílik a hosszabb távú stratégiák kidolgozására és összehangolására is. A tanácskozás résztvevői szorgalmazták a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integrációt, valamint bemutatták az általuk kidolgozott fejlesztési koncepciókat és programokat.
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány a következő évben kiemelten szeretné kezelni a Kárpát-medencei szakképzést, melyre olyan stratégiai pontként tekintenek, ami meghatározó szerepet tölthet be a külhoni magyarság gazdasági fellendülésében is. Mivel a nemzetpolitika sarkalatos kérdéseit az elmúlt kormányzati ciklusban sikerült tisztázni, így – Potápi szerint – a közeljövőben csak mindezek finomhangolására lesz szükség. E munka elvégzésében számítanak a külhoni szervezetek képviselőire is, hiszen a határokon átívelő magyar együttműködés egy átfogó gazdasági stratégiai kidolgozásának is záloga lehet. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által kidolgozott Kárpát-haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, melyet a külhoni szervezetek ide vonatkozó elképzeléseivel egészítenek ki.
Mátis Jenő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökeként vett részt a konferencián, ismertetve a 2013-ban elkészült Mikó Imre Tervet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával elkészült dokumentum megalkotásában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül, részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztálya, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság, valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal is. Az erdélyi szakemberek bevonásával elkészült tervezet célja volt, hogy egyrészt átfogó módon térképezze fel Erdély gazdasági helyzetét, valamint rávilágítson azokra a stratégiai pontokra, melyek kitörési lehetőségként határozhatóak meg a gazdasági térben. Mivel a 2010-es magyarországi kormányváltás óta beállt gazdasági fordulatnak köszönhetően nagyobb szerephez juthatnak a külhoni magyarság javaslatai, így esélyesnek tűnik, hogy a Mikó Imre Tervben megfogalmazott javaslatok is kellő támogatást szerezhetnek. Mátis Jenő véleménye szerint a gazdaságfejlesztést kulcsfontosságú területként kell kezelnie mindannak, aki hosszútávon gondolkodik a magyarságot illetően. Az EMNT alelnöke rámutatott: Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat, különösen akkor, ha a Mikó Imre Tervben megfogalmazottak szerint, sikerül a régiót „Kelet Svájcává” tenni. Mátis Jenő kiemelt területként határozta meg az agráriumot, egyúttal problémaként hozva egy átfogó értékesítési lánc hiányát.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. Az abban megfogalmazott új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, valamint a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció. A koncepcióban megfogalmazott célok egyike egy magyar fejlesztési ügynökség létrehozása, melynek hatásköre átnyúlna az anyaország határain, ezzel is integrálva a külhoni térségek magyarok lakta vidékeit.
A megszervezett tanácskozáson, a külhoni vezetők közül, jelen volt Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetséget vezetője is. Kósa Lajos, a FIDESZ alelnöke a Megyei Jogú Városok Szövetségét képviselte, Jakab István, a parlament alelnökeként Kövér László házelnök üzenetét tolmácsolta.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája, Nyugati Jelen (Arad)
Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési kérdésekről tanácskoztak külhoni magyar vezetők és anyaországi szakpolitikusok a július 9-én megszervezett Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon. A magyar Parlamentben megrendezett találkozón Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Mikó Imre Tervet ismertette.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencia céljául tűzte ki, hogy olyan fórumot biztosítson a közélet határon túli formálóinak, melyen a gazdaságpolitikai kérdések megvitatásán túl, lehetőség nyílik a hosszabb távú stratégiák kidolgozására és összehangolására is. A tanácskozás résztvevői szorgalmazták a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integrációt, valamint bemutatták az általuk kidolgozott fejlesztési koncepciókat és programokat.
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: a magyar kormány a következő évben kiemelten szeretné kezelni a Kárpát-medencei szakképzést, melyre olyan stratégiai pontként tekintenek, ami meghatározó szerepet tölthet be a külhoni magyarság gazdasági fellendülésében is. Mivel a nemzetpolitika sarkalatos kérdéseit az elmúlt kormányzati ciklusban sikerült tisztázni, így – Potápi szerint – a közeljövőben csak mindezek finomhangolására lesz szükség. E munka elvégzésében számítanak a külhoni szervezetek képviselőire is, hiszen a határokon átívelő magyar együttműködés egy átfogó gazdasági stratégiai kidolgozásának is záloga lehet. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által kidolgozott Kárpát-haza fejlesztési koncepció a magyar Országgyűlés által elfogadott területfejlesztési koncepcióra épül 2030-as kitekintéssel, melyet a külhoni szervezetek ide vonatkozó elképzeléseivel egészítenek ki.
Mátis Jenő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökeként vett részt a konferencián, ismertetve a 2013-ban elkészült Mikó Imre Tervet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával elkészült dokumentum megalkotásában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül, részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztálya, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság, valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal is. Az erdélyi szakemberek bevonásával elkészült tervezet célja volt, hogy egyrészt átfogó módon térképezze fel Erdély gazdasági helyzetét, valamint rávilágítson azokra a stratégiai pontokra, melyek kitörési lehetőségként határozhatóak meg a gazdasági térben. Mivel a 2010-es magyarországi kormányváltás óta beállt gazdasági fordulatnak köszönhetően nagyobb szerephez juthatnak a külhoni magyarság javaslatai, így esélyesnek tűnik, hogy a Mikó Imre Tervben megfogalmazott javaslatok is kellő támogatást szerezhetnek. Mátis Jenő véleménye szerint a gazdaságfejlesztést kulcsfontosságú területként kell kezelnie mindannak, aki hosszútávon gondolkodik a magyarságot illetően. Az EMNT alelnöke rámutatott: Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat, különösen akkor, ha a Mikó Imre Tervben megfogalmazottak szerint, sikerül a régiót „Kelet Svájcává” tenni. Mátis Jenő kiemelt területként határozta meg az agráriumot, egyúttal problémaként hozva egy átfogó értékesítési lánc hiányát.
Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője a rendezvényen bemutatta A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 című dokumentumot. Az abban megfogalmazott új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, valamint a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció. A koncepcióban megfogalmazott célok egyike egy magyar fejlesztési ügynökség létrehozása, melynek hatásköre átnyúlna az anyaország határain, ezzel is integrálva a külhoni térségek magyarok lakta vidékeit.
A megszervezett tanácskozáson, a külhoni vezetők közül, jelen volt Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetséget vezetője is. Kósa Lajos, a FIDESZ alelnöke a Megyei Jogú Városok Szövetségét képviselte, Jakab István, a parlament alelnökeként Kövér László házelnök üzenetét tolmácsolta.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája, Nyugati Jelen (Arad)
2014. július 22.
Az űrlap alja
Százezer tankönyvvel segítenek a nemzetépítésben
A Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a magyar Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe.
Szász Jenő, az NSKI elnöke szerdán közölte: a tavaly létrehozott intézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kiemelte: olyan közös ügyről van szó, amely túlmutat a határokon, és sok embert érint. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyarság ott találja meg a boldogulást, a munkahelyet, ahol él, ezt minden eszközzel segíteni kell.
Szász Jenő emlékeztetett arra, hogy az NSKI küldetése, hogy a nemzeti integráció gondolatával átitassa a magyar közigazgatási rendszert, sőt ezt a gondolkodásmódot terjessze. A 21. században modern eszközökkel kell újrafogalmazni a közös magyar jövőt, felismerni valódi határait, és megkeresni azon lehetőségeket, amelyekkel a magyar nemzeti közösséget gyarapítani lehet. Az NSKI eszköz, hogy gyakorlati tartalmat adjon ennek a szellemiségnek – mondta Szász Jenő, hozzátéve, a foglalkoztatás is fontos kérdés, olyan programokat, együttműködési lehetőségeket kell teremteni, amely mankó lehet minden a határon túli és inneni magyarnak.
Czomba Sándor kifejtette: szeretnék segíteni, hogy a határon túli magyar szakképző iskolákban magyar nyelvű szakkönyvekből oktathassanak. A 490 féle, összesen mintegy 100 ezer tankönyvről elmondta, hogy azok az idei képzési jegyzékben bár nem szerepelnek, Magyarországon is ezeket használták eddig, és azok a szakmai alapvetések, amelyeket a könyvek tartalmaznak, időtállók.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Százezer tankönyvvel segítenek a nemzetépítésben
A Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) közreműködésével a magyar Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) mintegy 100 ezer tankönyve jut el a határon túli, magyar nyelven oktató szak- és felnőttképzési intézményekbe.
Szász Jenő, az NSKI elnöke szerdán közölte: a tavaly létrehozott intézet kiemelt feladata, hogy erősítse a Kárpát-medencei szemléletet, ezért az NSKI több minisztériummal is szakpolitikai partnerségi megállapodásra törekszik. Elmondta, hogy a tankönyvek a 2013/2014-es tanévben jutnak el Erdélybe, a Felvidékre, Kárpátaljára és a Délvidékre.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kiemelte: olyan közös ügyről van szó, amely túlmutat a határokon, és sok embert érint. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyarság ott találja meg a boldogulást, a munkahelyet, ahol él, ezt minden eszközzel segíteni kell.
Szász Jenő emlékeztetett arra, hogy az NSKI küldetése, hogy a nemzeti integráció gondolatával átitassa a magyar közigazgatási rendszert, sőt ezt a gondolkodásmódot terjessze. A 21. században modern eszközökkel kell újrafogalmazni a közös magyar jövőt, felismerni valódi határait, és megkeresni azon lehetőségeket, amelyekkel a magyar nemzeti közösséget gyarapítani lehet. Az NSKI eszköz, hogy gyakorlati tartalmat adjon ennek a szellemiségnek – mondta Szász Jenő, hozzátéve, a foglalkoztatás is fontos kérdés, olyan programokat, együttműködési lehetőségeket kell teremteni, amely mankó lehet minden a határon túli és inneni magyarnak.
Czomba Sándor kifejtette: szeretnék segíteni, hogy a határon túli magyar szakképző iskolákban magyar nyelvű szakkönyvekből oktathassanak. A 490 féle, összesen mintegy 100 ezer tankönyvről elmondta, hogy azok az idei képzési jegyzékben bár nem szerepelnek, Magyarországon is ezeket használták eddig, és azok a szakmai alapvetések, amelyeket a könyvek tartalmaznak, időtállók.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2014. augusztus 21.
Még mindig sok romániai dolgozik Magyarországon
Az elmúlt év végén összesen 72,4 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon. Kimagaslóan legtöbben Romániából érkeztek, de számottevő a kínaiak jelenléte is – írja az ado.hu a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján.
Állampolgárság szerint kimagaslóan legtöbben Romániából érkezve dolgoznak Magyarországon: az év végén a számuk elérte a 34 ezret. Nagy létszámúként még a 9,1 ezer szlovák és a 6,7 ezer kínai állampolgárságú munkavállaló emelhető ki. E háromból éves viszonylatban az utóbbiak száma bővült a leginkább, 11 százalékkal. A két nagy alcsoport top 5 „küldő” országa közül viszont Koszovó és Vietnám esetében mutatható ki a legnagyobb – 75, illetve 42 százalékos – ugrás.
Az év végi állományoknál az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkezők közül a legtöbben, 6,1 ezren, a kereskedelem területén kaptak munkát; a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén 3,5 ezren, míg az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban 1,9 ezren dolgoztak.
maszol.ro
Az elmúlt év végén összesen 72,4 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon. Kimagaslóan legtöbben Romániából érkeztek, de számottevő a kínaiak jelenléte is – írja az ado.hu a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai alapján.
Állampolgárság szerint kimagaslóan legtöbben Romániából érkezve dolgoznak Magyarországon: az év végén a számuk elérte a 34 ezret. Nagy létszámúként még a 9,1 ezer szlovák és a 6,7 ezer kínai állampolgárságú munkavállaló emelhető ki. E háromból éves viszonylatban az utóbbiak száma bővült a leginkább, 11 százalékkal. A két nagy alcsoport top 5 „küldő” országa közül viszont Koszovó és Vietnám esetében mutatható ki a legnagyobb – 75, illetve 42 százalékos – ugrás.
Az év végi állományoknál az egyéni munkavállalási engedéllyel rendelkezők közül a legtöbben, 6,1 ezren, a kereskedelem területén kaptak munkát; a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén 3,5 ezren, míg az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban 1,9 ezren dolgoztak.
maszol.ro
2014. október 30.
Potápi Kolozsváron: cél a szülőföldön maradás
A magyar kormány a külhoni magyar szakképzés évévé készül nyilvánítani a 2015-ös évet – mondta Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Kolozsváron.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen A duális szakképzés lehetőségei az erdélyi szórványban címmel rendezett konferencián Potápi elmondta, hogy a külhoni magyar szakképzésről a végső döntést a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) kell meghoznia november második felében tartandó ülésén.
Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy Magyarország a szimbolikus kérdések után a gazdaság irányába terelje a nemzetpolitikáját. Hozzátette, a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést gyermekeik, családjuk számára. „Számunkra a legfontosabb, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon. A keret adott, de meg kell tölteni tartalommal, élni kell a gazdaságpolitikai eszközökkel” – hangsúlyozta az államtitkár.
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora felszólalásában rámutatott: a romániai szakképzés legnagyobb gondja, hogy a szakiskolákban tanuló diákok alig 10–20 százaléka tudja megszerezni az érettségi diplomát. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja szerint a film, média szakon a felsőoktatási intézmény már gyakorlatba ültette a duális szakmai képzést, hiszen a diákok a szakmai gyakorlatukat Budapesten az MTVA-nál, Erdélyben pedig a Video Pontes Stúdiónál, valamint az Erdély Tv-nél végzik.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy 1989 után nehéz helyzetben volt az erdélyi magyar oktatás, ezért a magyar kormány fontosnak tartotta annak helyreállítását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a mai napig nem sikerült meggyőzi a román államot, hogy támogassa a romániai munkaerőpiacnak szakembereket képző Sapientiát.
Odrobina László, a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a duális szakképzés azért hasznos, mert az állam és a gazdasági szereplők megosztoznak a képzés feladatain és felelősségén. Hozzáfűzte, a duális képzés előnye, hogy ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmát tanulnak meg a gyerekek.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro
A magyar kormány a külhoni magyar szakképzés évévé készül nyilvánítani a 2015-ös évet – mondta Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Kolozsváron.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen A duális szakképzés lehetőségei az erdélyi szórványban címmel rendezett konferencián Potápi elmondta, hogy a külhoni magyar szakképzésről a végső döntést a Magyar Állandó Értekezletnek (Máért) kell meghoznia november második felében tartandó ülésén.
Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy Magyarország a szimbolikus kérdések után a gazdaság irányába terelje a nemzetpolitikáját. Hozzátette, a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést gyermekeik, családjuk számára. „Számunkra a legfontosabb, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon. A keret adott, de meg kell tölteni tartalommal, élni kell a gazdaságpolitikai eszközökkel” – hangsúlyozta az államtitkár.
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora felszólalásában rámutatott: a romániai szakképzés legnagyobb gondja, hogy a szakiskolákban tanuló diákok alig 10–20 százaléka tudja megszerezni az érettségi diplomát. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja szerint a film, média szakon a felsőoktatási intézmény már gyakorlatba ültette a duális szakmai képzést, hiszen a diákok a szakmai gyakorlatukat Budapesten az MTVA-nál, Erdélyben pedig a Video Pontes Stúdiónál, valamint az Erdély Tv-nél végzik.
Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete arról beszélt, hogy 1989 után nehéz helyzetben volt az erdélyi magyar oktatás, ezért a magyar kormány fontosnak tartotta annak helyreállítását. Sajnálatosnak nevezte, hogy a mai napig nem sikerült meggyőzi a román államot, hogy támogassa a romániai munkaerőpiacnak szakembereket képző Sapientiát.
Odrobina László, a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a duális szakképzés azért hasznos, mert az állam és a gazdasági szereplők megosztoznak a képzés feladatain és felelősségén. Hozzáfűzte, a duális képzés előnye, hogy ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmát tanulnak meg a gyerekek.
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro
2015. január 28.
„Sínen van” a magyar–román koprodukcióban készülő mozdony
Magyarországi mozdonygyártásra hamarosan létrejövő magyar–román vegyes vállalat alapításáról írt alá dokumentumot Horváth László, a magyar LAC Holding elnök-vezérigazgatója és Ionel Ghiţă, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója kedden a CER Hungary megrendelésére Romániában gyártott Transmontana mozdony átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta: a kormány és a tárca minden, jogilag lehetséges és indokolt eszközzel támogatja a magyarországi mozdonygyártás beindítását. Hozzátette: ettől azt remélik, hogy rövid távon 50, hosszú távon 250 új munkahely jön létre, és lehetőséget ad magasan kvalifikált szakemberek foglalkoztatására, a hazai beszállítói arány fokozatos, jelentős bővülésére.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi mozdonygyártás indításáról a felek még december közepén írtak alá szándéknyilatkozatot. A tervek szerint 51 százalékban Softronic és 49 százalékban LAC Holding tulajdonában lévő vegyes vállalatot hoznak létre, 2015 végére felépül az új magyarországi gyár, 2016-ban pedig az első, közös gyártású mozdony is elkészül. Az első évben 2-3 mozdonyt értékesítenének, az azt követő években a termelés akár évi több tucat mozdonyra is felfuthat, több száz alkalmazottnak adva munkát.
Horváth László akkor azt mondta, hogy a LAC Holdinghoz tartozó CER vasúti áruszállító cég mozdonyt vásárolt a Softronictól, ennek kapcsán alakult ki üzleti kapcsolat közöttük. Arra számítanak, hogy a mozdonyok iránt a kelet-európai piacon, illetve Észak-Afrikában jelentős érdeklődés lenne, éppen ezért a jelenlegi 15, illetve 25 kilovolt feszültség alatt közlekedő járműveket 3 kilovolt rendszerre is alkalmassá teszik, így a cseh, a szlovák és a lengyel vasutakon is közlekedhetnek.
Horváth szerint a jó minőségű, kedvező árfekvésű vontatójárművekre igen nagy kereslet mutatkozik. Míg jelenleg mintegy 4-4,5 millió dollárért lehet vásárolni 4 tengelyes mozdonyokat, addig a Softronic minden igényt kielégítő 6 tengelyes gépei jóval olcsóbban elérhetőek. A tervezett mozdony értékesítési ára előreláthatóan 2,5-3 millió dollár körül fog mozogni.
A craiovai Softronic magán-vasúttársaság 15 éve működik Romániában; mozdonyfelújítással, és a Transmontana, főleg áruszállításra használt mozdony gyártásával foglalkozik. A LAC Holding 1996-ban jött létre zártkörű alapítással; több ágazatot képvisel, köztük a vasúti áruszállításban érdekelt.
Krónika (Kolozsvár)
Magyarországi mozdonygyártásra hamarosan létrejövő magyar–román vegyes vállalat alapításáról írt alá dokumentumot Horváth László, a magyar LAC Holding elnök-vezérigazgatója és Ionel Ghiţă, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója kedden a CER Hungary megrendelésére Romániában gyártott Transmontana mozdony átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta: a kormány és a tárca minden, jogilag lehetséges és indokolt eszközzel támogatja a magyarországi mozdonygyártás beindítását. Hozzátette: ettől azt remélik, hogy rövid távon 50, hosszú távon 250 új munkahely jön létre, és lehetőséget ad magasan kvalifikált szakemberek foglalkoztatására, a hazai beszállítói arány fokozatos, jelentős bővülésére.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi mozdonygyártás indításáról a felek még december közepén írtak alá szándéknyilatkozatot. A tervek szerint 51 százalékban Softronic és 49 százalékban LAC Holding tulajdonában lévő vegyes vállalatot hoznak létre, 2015 végére felépül az új magyarországi gyár, 2016-ban pedig az első, közös gyártású mozdony is elkészül. Az első évben 2-3 mozdonyt értékesítenének, az azt követő években a termelés akár évi több tucat mozdonyra is felfuthat, több száz alkalmazottnak adva munkát.
Horváth László akkor azt mondta, hogy a LAC Holdinghoz tartozó CER vasúti áruszállító cég mozdonyt vásárolt a Softronictól, ennek kapcsán alakult ki üzleti kapcsolat közöttük. Arra számítanak, hogy a mozdonyok iránt a kelet-európai piacon, illetve Észak-Afrikában jelentős érdeklődés lenne, éppen ezért a jelenlegi 15, illetve 25 kilovolt feszültség alatt közlekedő járműveket 3 kilovolt rendszerre is alkalmassá teszik, így a cseh, a szlovák és a lengyel vasutakon is közlekedhetnek.
Horváth szerint a jó minőségű, kedvező árfekvésű vontatójárművekre igen nagy kereslet mutatkozik. Míg jelenleg mintegy 4-4,5 millió dollárért lehet vásárolni 4 tengelyes mozdonyokat, addig a Softronic minden igényt kielégítő 6 tengelyes gépei jóval olcsóbban elérhetőek. A tervezett mozdony értékesítési ára előreláthatóan 2,5-3 millió dollár körül fog mozogni.
A craiovai Softronic magán-vasúttársaság 15 éve működik Romániában; mozdonyfelújítással, és a Transmontana, főleg áruszállításra használt mozdony gyártásával foglalkozik. A LAC Holding 1996-ban jött létre zártkörű alapítással; több ágazatot képvisel, köztük a vasúti áruszállításban érdekelt.
Krónika (Kolozsvár)
2015. március 23.
Kecskeméten megalakult a határon túli szakképzést segítő klaszter
Kecskeméten aláírták a Duna Régió Szakképzési Klaszter alapító okiratát, amely a határon túli magyarlakta területeken folyó a szakképzéshez és felnőttképzéshez nyújt támogatást.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára (képünkön)elmondta: a klaszterben hazai és határon túli szakképző intézmények, civil szervezetek és megyei önkormányzatok is részt vesznek, de a magyar állam is tagja.
Grezsa István, a nemzetpolitikai államtitkárság miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a magyar kormány a szülőföldön maradás érdekében segít abban, hogy a határon túli magyar fiatalok komoly szakmai ismeretekhez jussanak, amely a helyi gazdaságot erősíteni fogja.
Fontosnak nevezte, hogy végre a „tettek mezejére” léptek, és a szakképzés évéhez 500 millió forintot is rendelt a költségvetés, amelyre pályázni lehet tanműhelyek, tangazdaságok fejlesztésre, szakmai együttműködés kialakítására.
Emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron és Beregszászon is Orbán Viktor miniszterelnök átadott egy-egy magyar tannyelvű szakképző intézményt.
Grezsa István örvendetesnek nevezte, hogy a kolozsvári szakképző intézménybe való jelentkezések nem a magyar tannyelvű gimnáziumból vont el a diákokat, hanem a román tannyelvű képzésből sikerült hallgatókat toborozni.
Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főigazgató-helyettese elmondta, hogy Hargita megyéből indult a kezdeményezés, hogy az eddigi szakmai együttműködést egy klaszter keretei között folytassák.
Szólt arról, hogy a nemzetpolitikában 2015 a szakképzés éve, melynek egyik célkitűzése, hogy a duális szakképzés a határon túl is erősödjön, ennek az érdekében jött létre a klaszter.
Az együttműködési klasztert aláírók között volt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki az MTI-nek elmondta, hogy a fiatalok szülőföldön maradásában jelent komoly segítséget a magyar kormány támogatása, valamint a klasztertagok együttműködése.
Fontosnak nevezte, hogy „a fiatalok lássanak jövőképet” szülőföldjükön, és olyan szakmunkát tudjanak vállalni, hogy akár önfenntartóként, akár vállalkozóként, akár szakmunkásként otthon megtalálják a boldogulásukat.
Szavai szerint „Romániában a szakképzés szét lett verve, igazából padlón van”, ezért nem várhatnak arra, hogy mikor oldják meg központilag.
A klaszter alapító okiratát mintegy húsz együttműködő szervezet, közöttük szakképző, felnőtt képző, felsőoktatási és kutató intézmény, szakmai kamara, civil szervezet és önkormányzat írta alá. A határon túli régiók közül a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről is voltak aláírók.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
Kecskeméten aláírták a Duna Régió Szakképzési Klaszter alapító okiratát, amely a határon túli magyarlakta területeken folyó a szakképzéshez és felnőttképzéshez nyújt támogatást.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára (képünkön)elmondta: a klaszterben hazai és határon túli szakképző intézmények, civil szervezetek és megyei önkormányzatok is részt vesznek, de a magyar állam is tagja.
Grezsa István, a nemzetpolitikai államtitkárság miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a magyar kormány a szülőföldön maradás érdekében segít abban, hogy a határon túli magyar fiatalok komoly szakmai ismeretekhez jussanak, amely a helyi gazdaságot erősíteni fogja.
Fontosnak nevezte, hogy végre a „tettek mezejére” léptek, és a szakképzés évéhez 500 millió forintot is rendelt a költségvetés, amelyre pályázni lehet tanműhelyek, tangazdaságok fejlesztésre, szakmai együttműködés kialakítására.
Emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron és Beregszászon is Orbán Viktor miniszterelnök átadott egy-egy magyar tannyelvű szakképző intézményt.
Grezsa István örvendetesnek nevezte, hogy a kolozsvári szakképző intézménybe való jelentkezések nem a magyar tannyelvű gimnáziumból vont el a diákokat, hanem a román tannyelvű képzésből sikerült hallgatókat toborozni.
Palotás József, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főigazgató-helyettese elmondta, hogy Hargita megyéből indult a kezdeményezés, hogy az eddigi szakmai együttműködést egy klaszter keretei között folytassák.
Szólt arról, hogy a nemzetpolitikában 2015 a szakképzés éve, melynek egyik célkitűzése, hogy a duális szakképzés a határon túl is erősödjön, ennek az érdekében jött létre a klaszter.
Az együttműködési klasztert aláírók között volt Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki az MTI-nek elmondta, hogy a fiatalok szülőföldön maradásában jelent komoly segítséget a magyar kormány támogatása, valamint a klasztertagok együttműködése.
Fontosnak nevezte, hogy „a fiatalok lássanak jövőképet” szülőföldjükön, és olyan szakmunkát tudjanak vállalni, hogy akár önfenntartóként, akár vállalkozóként, akár szakmunkásként otthon megtalálják a boldogulásukat.
Szavai szerint „Romániában a szakképzés szét lett verve, igazából padlón van”, ezért nem várhatnak arra, hogy mikor oldják meg központilag.
A klaszter alapító okiratát mintegy húsz együttműködő szervezet, közöttük szakképző, felnőtt képző, felsőoktatási és kutató intézmény, szakmai kamara, civil szervezet és önkormányzat írta alá. A határon túli régiók közül a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről is voltak aláírók.
MTI
Krónika (Kolozsvár)
2015. május 21.
A szakma sztárjai
Aki komolyan veszi és kihasználja a lehetőségeket a szakiskolában és a kihelyezett gyakorlaton, annak esélye van jó szakemberré válni, iskola után elhelyezkedni – állítja Győrbíró Norbert, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola bútorasztalos szakon tanuló tizedikes diákja, aki Hajdár Attila Roland kőműves szakos végzőssel együtt képviselte Háromszéket az idei Szakma Sztár Fesztiválon Budapesten. A jó szakma felér egy diplomával – hirdették az április végén megrendezett VIII. Szakma Sztár Fesztivál szervezői, amelyen harminckilenc szakmában vetélkedtek a szakképzésben részesülő magyarországi végzős diákok, és külön kategóriában mérte össze tudását százötven határon túli szakiskolás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett eseményen tartják évente a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, valamint az országos szakmai tanulmányi vetélkedőt, amelyen a 60 százaléknál jobban teljesítő diákok szakdiplomát szerezhetnek. A két háromszéki tanuló az iskolai gyakorlatokon bizonyította rátermettségét, ezért esett rájuk a választás – tudtuk meg Sorbán Kinga mérnök-tanártól, aki Hajdár Attila Roland tanítványával együtt részesült a Baumit Kft. elismerésében. Attila lapunknak elmondta, a bodoki Henter Károly Általános Iskolában végezte a nyolc osztályt, a kilencedikes felvételi tájékoztatóból értesült a Kós Károly Szakközépiskola kőműves osztályáról, az első líceumi év után iratkozott át a szakiskolába. Megszerette szakmáját, és szülőfalujában, Zalánban több építkezésnél segédkezett, belső vakolást már egyedül is rábíztak. A versenyen falat kellett felhúznia ablakszem kihagyásával, szerinte a munkája elég jól sikerült.
Győrbíró Norbert az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolából került a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolába, onnan már az első esztendő második félévében átigazolt a Kós Károly-iskolába, valósággal beleszeretett az asztalos szakmába. Az iskolai gyakorlat nagy részét a Farkas & Bartha cégnél végzi, azt mondja, nagyon sokat tanult ott, mindenben segítik, amit nem ért, elmagyarázzák, és szerinte jól végzi a munkáját, mert komolyabb dolgokat is rábíznak. Abban reménykedik, az iskola elvégzése után alkalmazzák. A Hungexpo Vásárcsarnokban rendezett versenyen fiókos telefonos asztalt kellett összeszerelnie előkészített elemekből, igyekezett, de nincs megelégedve az eredménnyel, ami minden bizonnyal igényességére vall. Sorbán Kinga és Ördög Csaba Zsolt, a versenyre nevezés ötletgazdája, az iskolával együttműködő Ördög Kft. képviselője lapunknak elmondta: a két diák részvétele a Szakma Sztár Fesztiválon ösztönző hatással van az iskola tanulóira, máris észlelik a korábbinál nagyobb érdeklődést, bíznak abban, hogy kialakul a versenyszellem, ami a minőség javát szolgálja.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Aki komolyan veszi és kihasználja a lehetőségeket a szakiskolában és a kihelyezett gyakorlaton, annak esélye van jó szakemberré válni, iskola után elhelyezkedni – állítja Győrbíró Norbert, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola bútorasztalos szakon tanuló tizedikes diákja, aki Hajdár Attila Roland kőműves szakos végzőssel együtt képviselte Háromszéket az idei Szakma Sztár Fesztiválon Budapesten. A jó szakma felér egy diplomával – hirdették az április végén megrendezett VIII. Szakma Sztár Fesztivál szervezői, amelyen harminckilenc szakmában vetélkedtek a szakképzésben részesülő magyarországi végzős diákok, és külön kategóriában mérte össze tudását százötven határon túli szakiskolás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett eseményen tartják évente a Szakma Kiváló Tanulója versenyt, valamint az országos szakmai tanulmányi vetélkedőt, amelyen a 60 százaléknál jobban teljesítő diákok szakdiplomát szerezhetnek. A két háromszéki tanuló az iskolai gyakorlatokon bizonyította rátermettségét, ezért esett rájuk a választás – tudtuk meg Sorbán Kinga mérnök-tanártól, aki Hajdár Attila Roland tanítványával együtt részesült a Baumit Kft. elismerésében. Attila lapunknak elmondta, a bodoki Henter Károly Általános Iskolában végezte a nyolc osztályt, a kilencedikes felvételi tájékoztatóból értesült a Kós Károly Szakközépiskola kőműves osztályáról, az első líceumi év után iratkozott át a szakiskolába. Megszerette szakmáját, és szülőfalujában, Zalánban több építkezésnél segédkezett, belső vakolást már egyedül is rábíztak. A versenyen falat kellett felhúznia ablakszem kihagyásával, szerinte a munkája elég jól sikerült.
Győrbíró Norbert az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolából került a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolába, onnan már az első esztendő második félévében átigazolt a Kós Károly-iskolába, valósággal beleszeretett az asztalos szakmába. Az iskolai gyakorlat nagy részét a Farkas & Bartha cégnél végzi, azt mondja, nagyon sokat tanult ott, mindenben segítik, amit nem ért, elmagyarázzák, és szerinte jól végzi a munkáját, mert komolyabb dolgokat is rábíznak. Abban reménykedik, az iskola elvégzése után alkalmazzák. A Hungexpo Vásárcsarnokban rendezett versenyen fiókos telefonos asztalt kellett összeszerelnie előkészített elemekből, igyekezett, de nincs megelégedve az eredménnyel, ami minden bizonnyal igényességére vall. Sorbán Kinga és Ördög Csaba Zsolt, a versenyre nevezés ötletgazdája, az iskolával együttműködő Ördög Kft. képviselője lapunknak elmondta: a két diák részvétele a Szakma Sztár Fesztiválon ösztönző hatással van az iskola tanulóira, máris észlelik a korábbinál nagyobb érdeklődést, bíznak abban, hogy kialakul a versenyszellem, ami a minőség javát szolgálja.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 4.
Fontos a magyar szakképzés
Hétfőn Huszár István, Várad RMDSZ-es alpolgármestere is részt vett Budapesten a külhoni magyar szakképzés évének zárókonferenciáján, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság rendezett.
Ezzel kapcsolatban Huszár István alpolgármester a Bihari Naplót arról tájékoztatta: a Magyarság Házában zajlott tanácskozáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára ismertette a Külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű program eredményeit. Ennek lényege, hogy az államtitkárság partnerségben a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Földművelésügyi Minisztériummal a külhoni magyar diákok szakképzésének fejlesztését támogatta, mely célra 500 millió forintot különítettek el (tangazdaságok létrehozása, tanműhelyek felszerelése). A program elemeit úgy dolgozták ki, hogy segítség a határon túl élő magyar fiatalokat abban, hogy felnőttként a szülőföldjükön sikeresen boldoguljanak. A most véget ért tematikus év keretében felhívták a figyelmet a a szakképzés fontosságára, szándékaik szerint megalapozták a külhoni magyar szakképzés fejlesztését, összehangolták az ez irányba tett lépéseket. Reményeik szerint ugyanakkor hozzájárultak ahhoz is, hogy a Kárpát-medence vonzó és lehetőségeket nyújtó tér legyen a diákok, a pedagógusok, valamint a jövendő munkavállalók és munkaadók számára.
Fiatal vállalkozók
A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy Erdélyben- mely 120 millió forintot kapott- Kolozsváron és Temesváron történt a legnagyobb előrelépés az utóbbi időben a szakképzés területén, a leginkább visszamaradott térség pedig Sepsiszentgyörgy és környéke. Az elöljáró megjegyezte: végighallgatva az előadásokat, azt a következtetést vonta le, hogy az 1989-es változások után a „vírus mindenütt egyformán csapott le”, vagyis keletkezett légüres tér a szakoktatásban, mert minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Sajnos azonban a megszerzett diplomával sokszor lehetetlen boldogulni. Ugyanakkor míg azelőtt minden nagyobb városban létezett ipar, illetve egy-egy gyárhoz hozzá volt rendelve valamilyen szakképző iskola, a rendszerváltás után ez megszűnt, és csak az utóbbi időben kezdtek rádöbbenni az illetékesek arra, hogy szakmunkásokra, szakképzett munkaerőre igenis szükség van. A tanácskozáson különben Potápi Árpád János bejelentette: azt szeretnék, hogy 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve legyen, vagyis támogatnák mindazokat, akik szakoktatásban részesültek, tehát van valamilyen szakmájuk, hogy elindítsanak egy saját vállalkozást. A pályázati kritériumok kidolgozása folyamatban van.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Hétfőn Huszár István, Várad RMDSZ-es alpolgármestere is részt vett Budapesten a külhoni magyar szakképzés évének zárókonferenciáján, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság rendezett.
Ezzel kapcsolatban Huszár István alpolgármester a Bihari Naplót arról tájékoztatta: a Magyarság Házában zajlott tanácskozáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára ismertette a Külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű program eredményeit. Ennek lényege, hogy az államtitkárság partnerségben a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Földművelésügyi Minisztériummal a külhoni magyar diákok szakképzésének fejlesztését támogatta, mely célra 500 millió forintot különítettek el (tangazdaságok létrehozása, tanműhelyek felszerelése). A program elemeit úgy dolgozták ki, hogy segítség a határon túl élő magyar fiatalokat abban, hogy felnőttként a szülőföldjükön sikeresen boldoguljanak. A most véget ért tematikus év keretében felhívták a figyelmet a a szakképzés fontosságára, szándékaik szerint megalapozták a külhoni magyar szakképzés fejlesztését, összehangolták az ez irányba tett lépéseket. Reményeik szerint ugyanakkor hozzájárultak ahhoz is, hogy a Kárpát-medence vonzó és lehetőségeket nyújtó tér legyen a diákok, a pedagógusok, valamint a jövendő munkavállalók és munkaadók számára.
Fiatal vállalkozók
A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy Erdélyben- mely 120 millió forintot kapott- Kolozsváron és Temesváron történt a legnagyobb előrelépés az utóbbi időben a szakképzés területén, a leginkább visszamaradott térség pedig Sepsiszentgyörgy és környéke. Az elöljáró megjegyezte: végighallgatva az előadásokat, azt a következtetést vonta le, hogy az 1989-es változások után a „vírus mindenütt egyformán csapott le”, vagyis keletkezett légüres tér a szakoktatásban, mert minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Sajnos azonban a megszerzett diplomával sokszor lehetetlen boldogulni. Ugyanakkor míg azelőtt minden nagyobb városban létezett ipar, illetve egy-egy gyárhoz hozzá volt rendelve valamilyen szakképző iskola, a rendszerváltás után ez megszűnt, és csak az utóbbi időben kezdtek rádöbbenni az illetékesek arra, hogy szakmunkásokra, szakképzett munkaerőre igenis szükség van. A tanácskozáson különben Potápi Árpád János bejelentette: azt szeretnék, hogy 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve legyen, vagyis támogatnák mindazokat, akik szakoktatásban részesültek, tehát van valamilyen szakmájuk, hogy elindítsanak egy saját vállalkozást. A pályázati kritériumok kidolgozása folyamatban van.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2016. január 29.
Magyar Levente: gazdaságfejlesztéssel is segítik a határon túli magyarságot
A határon túli magyarság szempontjából elengedhetetlenül fontos a gazdaság fejlesztése - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozások éve program nyitókonferenciáján, Budapesten.
Kifejtette: a határon túli magyarság gazdasági perspektívájának erősítésére a közvetlen határ menti területek összekapcsolásával, a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózat létrehozásával, az anyagi eszközök előteremtésével lát lehetőséget.
Magyar Levente elmondta, hogy a közvetlen határ menti területek összekapcsolására, a gazdasági együttműködés erősítésére jelentetős lépéseket tett a magyar kormány. Az elmúlt öt évben 30 közúti kapcsolatot állítottak helyre a szomszédos országokkal, a következő években pedig több mint 40 összeköttetés építését határozták el, ezek anyagi fedezette adott, a partnerekkel való együttműködés függvénye az ütemezés.
A határ menti területek összekapcsolásában fontos az intézményes keretek megalapozása uniós eszközzel, az európai területi társulásokkal - mutatott rá az államtitkár.
Magyar Levente szólt arról, hogy a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózatot hoznak létre, a kereskedőház keretében 22 irodát terveznek, ezek nagy része már működik, és szervezik a vállalkozók közötti kapcsolatokat.
Az anyagi eszközök előteremtésében az idei év áttörést hoz - mondta az államtitkár, aki példaként említette, hogy a magyar kormány 50 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást biztosít 150 ezer vajdasági magyar részére, a vállalkozók erősítésére, és ha ez a modell jól fog működni, akkor más relációban is tervezik bevezetését.
A Vajdaságban a program lebonyolítására 8 gazdaságfejlesztési irodát hoztak létre, továbbá a nagykövetségek és a konzulátusok révén a Kárpát-medencében 45 helyszínen van a magyar diplomácia jelen kifejezetten a gazdasági kapcsolatok erősítésének feladatával - ismertette az államtitkár.
Magyar Levente hangsúlyozta, a klasszikus diplomáciának meghatározó feladata van a gazdaságfejlesztésben.
A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára ismertette a tárca vállalkozásfejlesztési területeit, a vállalkozói tudás terjesztését, a jó példák népszerűsítését, a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások működtetését, a mentorálást, a fiatalok vállalkozóvá válásának pályázati támogatását.
Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar nyelvű honlapot működtetnek a Brüsszelből közvetlenül elnyerhető forrásokhoz jutás segítésére, a felületen közérthetően teszik közzé az uniós pályázatokat. MTI
A határon túli magyarság szempontjából elengedhetetlenül fontos a gazdaság fejlesztése - jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozások éve program nyitókonferenciáján, Budapesten.
Kifejtette: a határon túli magyarság gazdasági perspektívájának erősítésére a közvetlen határ menti területek összekapcsolásával, a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózat létrehozásával, az anyagi eszközök előteremtésével lát lehetőséget.
Magyar Levente elmondta, hogy a közvetlen határ menti területek összekapcsolására, a gazdasági együttműködés erősítésére jelentetős lépéseket tett a magyar kormány. Az elmúlt öt évben 30 közúti kapcsolatot állítottak helyre a szomszédos országokkal, a következő években pedig több mint 40 összeköttetés építését határozták el, ezek anyagi fedezette adott, a partnerekkel való együttműködés függvénye az ütemezés.
A határ menti területek összekapcsolásában fontos az intézményes keretek megalapozása uniós eszközzel, az európai területi társulásokkal - mutatott rá az államtitkár.
Magyar Levente szólt arról, hogy a Kárpát-medence egészére kiterjedő üzleti hálózatot hoznak létre, a kereskedőház keretében 22 irodát terveznek, ezek nagy része már működik, és szervezik a vállalkozók közötti kapcsolatokat.
Az anyagi eszközök előteremtésében az idei év áttörést hoz - mondta az államtitkár, aki példaként említette, hogy a magyar kormány 50 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatást biztosít 150 ezer vajdasági magyar részére, a vállalkozók erősítésére, és ha ez a modell jól fog működni, akkor más relációban is tervezik bevezetését.
A Vajdaságban a program lebonyolítására 8 gazdaságfejlesztési irodát hoztak létre, továbbá a nagykövetségek és a konzulátusok révén a Kárpát-medencében 45 helyszínen van a magyar diplomácia jelen kifejezetten a gazdasági kapcsolatok erősítésének feladatával - ismertette az államtitkár.
Magyar Levente hangsúlyozta, a klasszikus diplomáciának meghatározó feladata van a gazdaságfejlesztésben.
A konferencián Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára ismertette a tárca vállalkozásfejlesztési területeit, a vállalkozói tudás terjesztését, a jó példák népszerűsítését, a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások működtetését, a mentorálást, a fiatalok vállalkozóvá válásának pályázati támogatását.
Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő Magyar Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar nyelvű honlapot működtetnek a Brüsszelből közvetlenül elnyerhető forrásokhoz jutás segítésére, a felületen közérthetően teszik közzé az uniós pályázatokat. MTI
2016. május 17.
Együtt Erdély gazdaságáért
A magyar–erdélyi gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt kedden Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét és Henning László Jánost, a Kovászna megyei közgyűlés alelnökét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A találkozón egyebek mellett a szakképzési együttműködésről, az uniós források határ menti régiókban történő felhasználásáról, az erdélyi termékek magyarországi elterjedésének támogatásáról és vállalkozásfejlesztésről is szó esett.
A nemzetgazdasági miniszter ismertette a magyar szakképzési rendszer átalakításának eredményeit, és szó volt arról is, milyen módon integrálhatóak az erdélyi fiatalok a hazai szakképzésbe. Borboly hangsúlyozta: kiemelt fontosságúnak tartja a Hargita megyei fiatalok szakmai képzettségének európai színvonalra emelését, ezért figyelemmel kíséri a Magyarországon zajló átalakulásokat a szakképzés területén, és úgy véli, ebbe a folyamatba érdemes lenne bekapcsolni a székelyföldi magyar nyelvű szakképzést.
A munkamegbeszélésen Varga Mihály megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja az erdélyi termékek magyarországi terjesztését és népszerűsítését, valamint továbbra is célja – a térség gazdasági megerősítésén keresztül – a helyi magyarság szülőföldön való megmaradásának elősegítése.
Székelyhon.ro
A magyar–erdélyi gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt kedden Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét és Henning László Jánost, a Kovászna megyei közgyűlés alelnökét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A találkozón egyebek mellett a szakképzési együttműködésről, az uniós források határ menti régiókban történő felhasználásáról, az erdélyi termékek magyarországi elterjedésének támogatásáról és vállalkozásfejlesztésről is szó esett.
A nemzetgazdasági miniszter ismertette a magyar szakképzési rendszer átalakításának eredményeit, és szó volt arról is, milyen módon integrálhatóak az erdélyi fiatalok a hazai szakképzésbe. Borboly hangsúlyozta: kiemelt fontosságúnak tartja a Hargita megyei fiatalok szakmai képzettségének európai színvonalra emelését, ezért figyelemmel kíséri a Magyarországon zajló átalakulásokat a szakképzés területén, és úgy véli, ebbe a folyamatba érdemes lenne bekapcsolni a székelyföldi magyar nyelvű szakképzést.
A munkamegbeszélésen Varga Mihály megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja az erdélyi termékek magyarországi terjesztését és népszerűsítését, valamint továbbra is célja – a térség gazdasági megerősítésén keresztül – a helyi magyarság szülőföldön való megmaradásának elősegítése.
Székelyhon.ro
2017. június 13.
Közel kétmilliárd forinttal támogatja Budapest a váradi katolikus püspöki palota felújítását
Az impozáns, barokk stílusú rezidenciára rá is fér a megújulás.
A hétfői Magyar Közlönyből derül ki, hogy a következő két évben összesen 1,948 milliárd forintot adna a magyar kormány több tételben a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy ebből újítsák fel a város szívében álló monumentális palotaépületet – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a forrást ezúttal is a Bethlen Gábor Alap és a nemzetgazdasági tárca kereteiből biztosítják.
A palotát tavaly augusztusban még 4,5 millió eurós uniós pályázat keretében akarta felújítani és multifunkcionális látogatóközponttá alakítani a püspökség – nem egyértelmű, hogy a pályázati forrást végül megkapták-e, de a magyar kormány támogatása ennél az uniós keretnél valamivel többet is jelent.
A palotát 1762-ben építtette báró Patachich Ádám püspök, a nagyváradi római katolikus egyházmegye központjaként. A palotát és az egész barokk városnegyedet a 18. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki számos ausztriai és magyarországi (Budai Királyi Palota, Pozsonyi Vár átépítése) palota és nem utolsósorban a nagyváradi Kanonok-sor alkotója is. A. J. Neumann mérnök vezette a hatalmas építkezést.
A néphit úgy tartja, hogy az épületnek 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, de valójában csak 282. Három szintjén összesen 90 szoba és három díszterem található.
A palota késő osztrák barokk stílusban épült, amely visszafogottabb és praktikusabb, mint például a túldíszített francia barokk. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták, részben emiatt és részben egyéb vallási konfliktusok miatt Mária Terézia elítélte az alapítót.
A második világháborúban a kommunisták az épületet elvették jogos tulajdonosától, és 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg (Körösvidéki Múzeum néven), ahol számos nagyszabású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállítást tartottak.
A római katolikus egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9-én a román legfelsőbb bíróság kimondta: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát. A múzeum akkor 5 évet kapott, hogy új helyen mutassa be értékeit. Ugyan megállapodás született a múzeum elköltöztetéséről, de csak idénre sikerült megoldani a problémát, és a közgyűjtemény az egykori hadapródiskola épületébe költözik. http://foter.ro/cikk/
Az impozáns, barokk stílusú rezidenciára rá is fér a megújulás.
A hétfői Magyar Közlönyből derül ki, hogy a következő két évben összesen 1,948 milliárd forintot adna a magyar kormány több tételben a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy ebből újítsák fel a város szívében álló monumentális palotaépületet – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a forrást ezúttal is a Bethlen Gábor Alap és a nemzetgazdasági tárca kereteiből biztosítják.
A palotát tavaly augusztusban még 4,5 millió eurós uniós pályázat keretében akarta felújítani és multifunkcionális látogatóközponttá alakítani a püspökség – nem egyértelmű, hogy a pályázati forrást végül megkapták-e, de a magyar kormány támogatása ennél az uniós keretnél valamivel többet is jelent.
A palotát 1762-ben építtette báró Patachich Ádám püspök, a nagyváradi római katolikus egyházmegye központjaként. A palotát és az egész barokk városnegyedet a 18. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki számos ausztriai és magyarországi (Budai Királyi Palota, Pozsonyi Vár átépítése) palota és nem utolsósorban a nagyváradi Kanonok-sor alkotója is. A. J. Neumann mérnök vezette a hatalmas építkezést.
A néphit úgy tartja, hogy az épületnek 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, de valójában csak 282. Három szintjén összesen 90 szoba és három díszterem található.
A palota késő osztrák barokk stílusban épült, amely visszafogottabb és praktikusabb, mint például a túldíszített francia barokk. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták, részben emiatt és részben egyéb vallási konfliktusok miatt Mária Terézia elítélte az alapítót.
A második világháborúban a kommunisták az épületet elvették jogos tulajdonosától, és 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg (Körösvidéki Múzeum néven), ahol számos nagyszabású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállítást tartottak.
A római katolikus egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9-én a román legfelsőbb bíróság kimondta: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát. A múzeum akkor 5 évet kapott, hogy új helyen mutassa be értékeit. Ugyan megállapodás született a múzeum elköltöztetéséről, de csak idénre sikerült megoldani a problémát, és a közgyűjtemény az egykori hadapródiskola épületébe költözik. http://foter.ro/cikk/
2017. szeptember 11.
Nagyszalontán átadták az Arany János Elméleti Líceum új épületeit
A magyar kormány támogatásával Nagyszalontán elkészült az Arany János Elméleti Líceum és a dél-bihari szórványközpont új épületegyüttese, amelyet hétfőn tanévnyitó istentisztelet és átadóünnepség keretében vettek birtokba a diákok.
Az ünnepségen Németh Szilárd országgyűlési képviselő ismertette Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet: mi, magyarok büszkén gondolhatunk őseinkre, akik tetteikkel és alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy egyre gyarapítsák értékinket.
„Sokat köszönhetünk Arany Jánosnak, aki műveiben nem csak nemzeti múltunk dicsőséges korszakait elevenítette fel, hanem emberségre és kitartásra is ösztönzött” – idézte a miniszterelnök üzenetét az MTI. Orbán Viktor kitért arra, hogy a Nagyszalontán élők „nem csak eredetiben olvassák, hanem újra és újra élettel töltik meg a szalontai nótárius gondolatait”.
A magyar kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik értékőrző munkájukkal Magyarország kulturális életét teszik teljessé, mindennapi helytállásukkal pedig példát adnak valamennyiőnknek. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárra az iskola hosszú távú működtetése érdekében a szülők, a pedagógusok és az egyház hármas összefogására, és a helyi közösségek vezetőivel folytatott együttműködésre hívta fel a figyelmet.
Soltész Miklós bejelentette: a beruházás folytatódik, jövőre tornateremmel bővül az Arany János Gimnázium. Mikló Ferenc nagyszalontai református lelkész emlékeztetett rá, hogy egyházközségük felügyelete alatt 2011 őszén kezdte meg működését az Arany János Gimnázium, önálló magyar intézményként. A nyitóünnepség után szalagátvágással adták át az új épületegyüttest a diákoknak és tanáraiknak.
Az Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését a nagyszalontai református egyházközség felügyelete alatt, miután miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a magyar tagozatokat önálló magyar iskolába rendelve. Ezt követően a magyar többségű és vezetésű hajdúvárosban a magyar iskolának el kellett hagynia az Arany János nevét viselő, eredetileg is magyar oktatási intézménynek épült iskolaépületet, és elfogadni, hogy hat épületben, szétszórtan működjön. A nagyszalontai születésű Székely László építész (Temesvár egykori főépítésze) által tervezett, 1909-ben felépült Vasút utcai iskolaépületben jelenleg a színromán Teodor Neș Főgimnázium működik.
2013 őszén a református egyházközség, az iskola és a város RMDSZ-es többségű önkormányzata közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy új iskolaépület és szorványkollégium megépítésének támogatásáért.
A magyar kormány az iskola, a szórványkollégium, valamint az intézményhez tartozó tornaterem felépítésére összesen egymilliárd 10 millió forintot (3,2 millió euró) biztosított a nagyszalontai református egyházközségnek. A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án dr. Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium akkori államtitkárának részvételével tették le. A központ részeként az iskola és a kollégium mintegy 855 millió forint összegű beruházás keretében elkészült. Krónika (Kolozsvár)
A magyar kormány támogatásával Nagyszalontán elkészült az Arany János Elméleti Líceum és a dél-bihari szórványközpont új épületegyüttese, amelyet hétfőn tanévnyitó istentisztelet és átadóünnepség keretében vettek birtokba a diákok.
Az ünnepségen Németh Szilárd országgyűlési képviselő ismertette Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét, amelyben a kormányfő arra figyelmeztet: mi, magyarok büszkén gondolhatunk őseinkre, akik tetteikkel és alkotásaikkal mindig arra törekedtek, hogy egyre gyarapítsák értékinket.
„Sokat köszönhetünk Arany Jánosnak, aki műveiben nem csak nemzeti múltunk dicsőséges korszakait elevenítette fel, hanem emberségre és kitartásra is ösztönzött” – idézte a miniszterelnök üzenetét az MTI. Orbán Viktor kitért arra, hogy a Nagyszalontán élők „nem csak eredetiben olvassák, hanem újra és újra élettel töltik meg a szalontai nótárius gondolatait”.
A magyar kormányfő köszönetet mondott mindazoknak, akik értékőrző munkájukkal Magyarország kulturális életét teszik teljessé, mindennapi helytállásukkal pedig példát adnak valamennyiőnknek. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárra az iskola hosszú távú működtetése érdekében a szülők, a pedagógusok és az egyház hármas összefogására, és a helyi közösségek vezetőivel folytatott együttműködésre hívta fel a figyelmet.
Soltész Miklós bejelentette: a beruházás folytatódik, jövőre tornateremmel bővül az Arany János Gimnázium. Mikló Ferenc nagyszalontai református lelkész emlékeztetett rá, hogy egyházközségük felügyelete alatt 2011 őszén kezdte meg működését az Arany János Gimnázium, önálló magyar intézményként. A nyitóünnepség után szalagátvágással adták át az új épületegyüttest a diákoknak és tanáraiknak.
Az Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését a nagyszalontai református egyházközség felügyelete alatt, miután miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a magyar tagozatokat önálló magyar iskolába rendelve. Ezt követően a magyar többségű és vezetésű hajdúvárosban a magyar iskolának el kellett hagynia az Arany János nevét viselő, eredetileg is magyar oktatási intézménynek épült iskolaépületet, és elfogadni, hogy hat épületben, szétszórtan működjön. A nagyszalontai születésű Székely László építész (Temesvár egykori főépítésze) által tervezett, 1909-ben felépült Vasút utcai iskolaépületben jelenleg a színromán Teodor Neș Főgimnázium működik.
2013 őszén a református egyházközség, az iskola és a város RMDSZ-es többségű önkormányzata közös levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy új iskolaépület és szorványkollégium megépítésének támogatásáért.
A magyar kormány az iskola, a szórványkollégium, valamint az intézményhez tartozó tornaterem felépítésére összesen egymilliárd 10 millió forintot (3,2 millió euró) biztosított a nagyszalontai református egyházközségnek. A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án dr. Naszvadi György, a nemzetgazdasági minisztérium akkori államtitkárának részvételével tették le. A központ részeként az iskola és a kollégium mintegy 855 millió forint összegű beruházás keretében elkészült. Krónika (Kolozsvár)
2017. november 26.
Negyedévszázados fennállását ünnepelte az UKKSZ
Vérünkben van a vállalkozás?! És a jótékonyság is? címmel tartott konferenciát szombaton a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). A székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében lebonyolított rendezvényen egyebek közt az is kiderült, hogy az udvarhelyszéki vállalkozók dominálják a Hargita megyei piacot.
„Sorstársak vagyunk, bármelyik felén is üljünk a tárgyalóasztalnak” – fordult a meghívottakhoz Nagy György, az UKKSZ elnöke. Mint mondta, szövetségük jót és rosszat is kapott az elmúlt huszonöt évben, legfőbb céljuk most is a megmaradás és a megerősödés. Ehhez fontosak a támogatások, amelyeket egyebek mellett a magyar államtól, a megyei tanácstól és a kapcsolódó intézményektől, illetve az udvarhelyi polgármesteri hivataltól kapnak. Lényegesnek tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy a vállalkozók jótékony oldalát is megismerjék az emberek, így egy ezt szemléltető kisfilmet is bemutattak a jelenlévőknek.
Gálfi Árpád polgármester örömét fejezte ki, amiért a vállalkozók annak idején szövetségbe tömörültek és most is közösen gondolkodva próbálnak fejlődni, erősíteni a térség gazdasági értékét. Ezt a hivatal is segíteni kívánja.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette, bármennyire is kiszámíthatatlanok is a román törvények, egymásban bízva, egymáson segítve át lehet vészelni a nehéz helyzeteket. Az UKKSZ-szel való jó együttműködésük megköszönéseként Bíró Barna Botonddal, a megyei önkormányzat alelnökével közösen emléklapot nyújtottak át Nagy Györgynek.
„A vállalkozók mind Magyarországon, mind Romániában a nemzetstratégia legfontosabb művelői, alakítói. Így van ez a kis- és középvállalkozások esetében is. Ez különösképpen igaz Székelyföldre, ahol a nagy beruházások hiányában a kkv szektor az, ami a vállalkozói szférát adja” – vázolta meglátását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, a rendezvény társszervezője. Úgy véli, noha Székelyföld a Kárpát-medence perifériáján található, tenni kell azért, hogy magyarságunkat megőrizve minél inkább felzárkózzunk az ország többi részéhez, bekapcsolódjunk a Kárpát-medencei gazdasági életbe. Ehhez azonban egyebek mellett jó közlekedési infrastruktúrára – az utak mellett egy Cekend-tetői repülőtérre –, egy regionális kórház megépítésére, a közműszolgáltatások fejlesztésére lenne szükség.
Az elmondottak ellenére szép jövőt jósolt a térségnek, mivel az itteni vállalkozók Magyarországon is otthon vannak, így nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. A cégvezetőknek a gazdasági autonómia megteremtésére kell törekedniük. Szász ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ha lassan is, de a helyi, illetve az anyaországi tőke is megfelelő stratégiai ágazatok felé irányul. Ez alatt a térségi mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, az energetikai fejlesztéseket, a kommunális szolgáltatásokat és a turizmust értette. Emellett az infokommunikációs technológiákba, valamit a kutatásfejlesztési innovációs tevékenységekbe való befektetéseket is említette. „Egy prosperáló székelyföldi gazdaság nemcsak a térségi szereplőknek kedvez, hanem a magyar és a román gazdaság egészének” – fogalmazott. Az NSKI elnöke egyébként úgy látja, hogy a kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően a gazdasági teljesítmény és a jövedelmek is növekednek térségünkben. Mindemellett nagy kihívásaik vannak a vállalkozóknak egyebek mellett a fiatalok és a szakemberek elvándorlása miatt. Ezt mielőbb meg kell állítani, amit megfelelő bérek biztosításával lehet szavatolni.
Szász kijelentette, a vállalkozóknak gazdasági téren is lokálpatriótaként kell gondolkodniuk. Áldozatokat kell hozniuk a helyi oktatás megszervezése, a kultúrára, az egészségügy, a szociális ellátások és a közszolgáltatások érdekében – véli Szász.
Lepsényi István, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára először a javuló anyaországi helyzetről beszélt, majd a helyi cégvezetőkkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta, akiknek segítséget is ajánlott. Úgy látja, ha fejlesztésekről beszélünk, elengedhetetlen az innováció.
Kereskedelmi térség vagyunk
Az udvarhelyszéki vállalkozók egyértelműen dominálják a Hargita megyei piacot – jelentette ki az általuk végzett kutatást ismertetve Geréb László, a REGA Egyesület elnöke.
Az udvarhelyi vállalkozók több nyereséget termelnek, mint a csíkszeredaiak és a gyergyószentmiklósiak összesen.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy elsősorban kereskedelmi térség vagyunk, az ipari jellegű tevékenységek nagyon visszaestek az elmúlt időszakban. Székelyudvarhely legjobban teljesítő cégei esetében óriási árbevétel-növekedésről lehet beszélni az elmúlt évekre vonatkozóan. Volt, aki megötvenkétszerezte árbevételét. Egy felmérésből az is kiderült, hogy az udvarhelyi vállalkozók többsége saját ügyességének tulajdonítja cége működését. A tulajdonosok szerint a térség nagy hátránya a szűk piac és a kevésbé fizetőképes kereslet. A legnagyobb segítség a munkaerőhiány csökkentésében kellene nekik.
Díjat kaptak
Az ünnepség részeként két vállalkozói díjat adtak át: egyikkel Gálffi Dezsőt, a másikkal pedig Boros Csabát jutalmazták. A konferencia jó hangulatú gálavacsorával végződött. Fülöp-Székely Botond / Székelyhon.ro
Vérünkben van a vállalkozás?! És a jótékonyság is? címmel tartott konferenciát szombaton a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ). A székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében lebonyolított rendezvényen egyebek közt az is kiderült, hogy az udvarhelyszéki vállalkozók dominálják a Hargita megyei piacot.
„Sorstársak vagyunk, bármelyik felén is üljünk a tárgyalóasztalnak” – fordult a meghívottakhoz Nagy György, az UKKSZ elnöke. Mint mondta, szövetségük jót és rosszat is kapott az elmúlt huszonöt évben, legfőbb céljuk most is a megmaradás és a megerősödés. Ehhez fontosak a támogatások, amelyeket egyebek mellett a magyar államtól, a megyei tanácstól és a kapcsolódó intézményektől, illetve az udvarhelyi polgármesteri hivataltól kapnak. Lényegesnek tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy a vállalkozók jótékony oldalát is megismerjék az emberek, így egy ezt szemléltető kisfilmet is bemutattak a jelenlévőknek.
Gálfi Árpád polgármester örömét fejezte ki, amiért a vállalkozók annak idején szövetségbe tömörültek és most is közösen gondolkodva próbálnak fejlődni, erősíteni a térség gazdasági értékét. Ezt a hivatal is segíteni kívánja.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kijelentette, bármennyire is kiszámíthatatlanok is a román törvények, egymásban bízva, egymáson segítve át lehet vészelni a nehéz helyzeteket. Az UKKSZ-szel való jó együttműködésük megköszönéseként Bíró Barna Botonddal, a megyei önkormányzat alelnökével közösen emléklapot nyújtottak át Nagy Györgynek.
„A vállalkozók mind Magyarországon, mind Romániában a nemzetstratégia legfontosabb művelői, alakítói. Így van ez a kis- és középvállalkozások esetében is. Ez különösképpen igaz Székelyföldre, ahol a nagy beruházások hiányában a kkv szektor az, ami a vállalkozói szférát adja” – vázolta meglátását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, a rendezvény társszervezője. Úgy véli, noha Székelyföld a Kárpát-medence perifériáján található, tenni kell azért, hogy magyarságunkat megőrizve minél inkább felzárkózzunk az ország többi részéhez, bekapcsolódjunk a Kárpát-medencei gazdasági életbe. Ehhez azonban egyebek mellett jó közlekedési infrastruktúrára – az utak mellett egy Cekend-tetői repülőtérre –, egy regionális kórház megépítésére, a közműszolgáltatások fejlesztésére lenne szükség.
Az elmondottak ellenére szép jövőt jósolt a térségnek, mivel az itteni vállalkozók Magyarországon is otthon vannak, így nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. A cégvezetőknek a gazdasági autonómia megteremtésére kell törekedniük. Szász ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ha lassan is, de a helyi, illetve az anyaországi tőke is megfelelő stratégiai ágazatok felé irányul. Ez alatt a térségi mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, az energetikai fejlesztéseket, a kommunális szolgáltatásokat és a turizmust értette. Emellett az infokommunikációs technológiákba, valamit a kutatásfejlesztési innovációs tevékenységekbe való befektetéseket is említette. „Egy prosperáló székelyföldi gazdaság nemcsak a térségi szereplőknek kedvez, hanem a magyar és a román gazdaság egészének” – fogalmazott. Az NSKI elnöke egyébként úgy látja, hogy a kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően a gazdasági teljesítmény és a jövedelmek is növekednek térségünkben. Mindemellett nagy kihívásaik vannak a vállalkozóknak egyebek mellett a fiatalok és a szakemberek elvándorlása miatt. Ezt mielőbb meg kell állítani, amit megfelelő bérek biztosításával lehet szavatolni.
Szász kijelentette, a vállalkozóknak gazdasági téren is lokálpatriótaként kell gondolkodniuk. Áldozatokat kell hozniuk a helyi oktatás megszervezése, a kultúrára, az egészségügy, a szociális ellátások és a közszolgáltatások érdekében – véli Szász.
Lepsényi István, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára először a javuló anyaországi helyzetről beszélt, majd a helyi cégvezetőkkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta, akiknek segítséget is ajánlott. Úgy látja, ha fejlesztésekről beszélünk, elengedhetetlen az innováció.
Kereskedelmi térség vagyunk
Az udvarhelyszéki vállalkozók egyértelműen dominálják a Hargita megyei piacot – jelentette ki az általuk végzett kutatást ismertetve Geréb László, a REGA Egyesület elnöke.
Az udvarhelyi vállalkozók több nyereséget termelnek, mint a csíkszeredaiak és a gyergyószentmiklósiak összesen.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy elsősorban kereskedelmi térség vagyunk, az ipari jellegű tevékenységek nagyon visszaestek az elmúlt időszakban. Székelyudvarhely legjobban teljesítő cégei esetében óriási árbevétel-növekedésről lehet beszélni az elmúlt évekre vonatkozóan. Volt, aki megötvenkétszerezte árbevételét. Egy felmérésből az is kiderült, hogy az udvarhelyi vállalkozók többsége saját ügyességének tulajdonítja cége működését. A tulajdonosok szerint a térség nagy hátránya a szűk piac és a kevésbé fizetőképes kereslet. A legnagyobb segítség a munkaerőhiány csökkentésében kellene nekik.
Díjat kaptak
Az ünnepség részeként két vállalkozói díjat adtak át: egyikkel Gálffi Dezsőt, a másikkal pedig Boros Csabát jutalmazták. A konferencia jó hangulatú gálavacsorával végződött. Fülöp-Székely Botond / Székelyhon.ro