A németországi Szent Gellért Társaság kezdeményezésére 2002-ben adatgyűjtés kezdődött a romániai kommunista rendszer egyházi és világi üldözötteit, mártírjait bemutató könyv elkészítéséhez. Martiri pentru Hristos din Romania, in perioada regimului comunist címmel a kötet idén elkészült, és 243, a román ortodox, a római katolikus, valamint a protestáns egyházhoz tartozó pap, szerzetes, illetve világi személy életét, meghurcoltatásának és halálának történetét tartalmazza. A könyvet június 18-án mutatták be a temesvári román ortodox érsekség székhelyén. A rendezvényen a temesvári római katolikus püspökséget Böcskei László általános helynök képviselte, aki köszönetet mondott Hermann Schuster mérnöknek, a németországi Szent Gellért Társaság elnökének és Franz Wesinger alelnöknek a mű összeállításának kezdeményezéséért, valamint a németországi Püspökkari Konferencia képviselőinek a megjelentetéshez nyújtott jelentős anyagi segítségért. /Könyv a kommunista hatalom mártírjairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

A külföldi magyarság lelkipásztori ellátásának püspökévé szentelték augusztus 15-én Cserháti Ferencet az esztergomi bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi misén, melyen számos határokon túlról érkezett hívő is részt vett. Cserháti Ferenc 1947-ben született Túrterebesen. A Szatmári Egyházmegyében káplánként szolgált 1971 és 1979 között. 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a München-Freisingi Főegyházmegyében, 2002-től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. /Felszentelték a szórványmagyarság püspökét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A második világháború végén és az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországról százezrek mentek külföldre. A menekülők között különböző felekezetű papok is voltak, akik lelki táplálékot nyújtottak a hontalanná váltaknak, felekezeti közösségekbe szervezték a híveket. Több mint egy évszázadra vezethető a meg-megújuló kivándorlás. Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság című könyve (1940), Török István Katolikus magyarok Észak-Amerikában (1978), valamint P. Miklósházy Attila SJ ny. püspöknek A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában (2008) című monografikus feldolgozása jelzi, hogy az új hazában letelepedők megőrizték hitüket, magyarságukat, hagyományaikat. A különböző közösségek életének már megjelentek monografikus feldolgozásai, emlékiratok is napvilágot láttak. Az egyháztörténeti feldolgozása irányba tett jelentős lépés Cserháti Ferenc püspök könyve: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006) /Szent István Társulat, Budapest, 2009/ húszéves gyűjtőmunka gyümölcse. Cserháti Ferenc, a Kárpát-medencén kívül élő római katolikus magyarság püspöke, a Münchenben megjelenő Életünk főszerkesztője immár több könyvvel – Hitébresztő, Ünnepszemle, Szívélyes lelkipásztori üdvözlettel, Az egyházzal vagy nélküle, Szentlecke–kísérő – jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresített Értesítő szerkesztésében szerzett tapasztalatát kamatoztatja immár több mint egy évtizede az Életünk főszerkesztőjeként. Cserháti a müncheni közösség történetét feldolgozó kismonográfia – Magyar Katolikus Misszió. Jubileumi Értesítő (1988) – kiadásakor határozta el Nyugat-Európa magyar katolikus hitélete történetének megírását. XVI. Benedek pápa Cserháti Ferenc személyében nem csak püspököt – immár a harmadikat – adta a világban szétszórt katolikus magyarságnak. Esztergomi segédpüspökké való kinevezésével intézményesítve is visszacsatolta őket az anyaegyház nagy családjába. Cserháti most megjelent könyve kronologikus sorrendben követi nyomon az eseményeket 1945-től. A lelkipásztori szolgálat koordinálására jött létre az Európai Magyar Papi Szenátus, az Európai Magyar Papi Konferencia. Az ifjúság nevelésére hozták létre a Burg Kastl-i magyar gimnáziumot, az egyetemisták és főiskolások müncheni kollégiumát, a Paulinumot, az európai cserkészmozgalmat; a lelkészeket tömörítő Papi Egységet, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatát, a Mindszenty Alapítványt. A különböző országokban és földrészeken szétszóródott katolikus magyarság egyházi életének rendezésében kiemelkedő szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kényszerült Mindszenty József prímásnak, aki négy éven át fáradhatatlanul munkálkodott az emigráció lelkipásztori szolgálatában. Már 1971 végén arra kérte a Vatikánt, hogy „a mintegy másfél milliónyi külföldön élő magyar katolikus számára segédpüspököket nevezzenek ki”. 1983-ban II. János Pál pápa dr. Irányi László piaristát kinevezte címzetes püspökké és megbízta a nyugati világban szétszórt magyar katolikusok lelki gondozásával. Halála után dr. Miklósházy Attila SJ jezsuita szerzetes, címzetes püspök lett az utóda. P. Szőke János szalézi szerzetes 1984-től töltötte be ezt a tisztséget. Utóda, 1996-tól Cserháti Ferenc müncheni magyar plébános lett. 2002-től a Német Püspöki Konferencia szintén őt nevezte ki németországi magyar főlelkésszé. /Máriás József: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./