Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes a Máramaros megyei magyar nyelvű oktatásról kifejtette, hogy a tanévet jó esélyekkel indítják. Szinérváralján önálló épületben fog zajlani az óvodai és az I-VIII. osztályos magyar nyelvű oktatás, ezt ő harcolta ki. Emellett nagyon sok olyan helyen indul be a fakultatív magyar nyelvű oktatás, ahol eddig még nem volt, mint például: Tőkésen, Borsabányán, Nagybocskón, Veresmarton. A nagybányai Németh László Gimnáziumban csak három kilencedik osztály indul. Négy osztályt engedélyeztek, de nagyon sok gyereknek nem sikerült a képességvizsgája. A Leöwey Klára Gimnáziumban csak egy osztályt kértek, az be is indult. /Tamási Attila: Tanévkezdés előtti számvetés. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17./

Április 14-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban Kósa Zsuzsa egyéni szavalóestjével emlékeztek József Attila születésének századik évfordulójára. A Magyar Ház előadóterme zsúfolásig megtelt. A Városi Színházban pedig Curriculum vitae címmel tartottak megemlékezést. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör előadói és a Németh László Líceum diákjai léptek fel, Váradi Izabella megyei tanfelügyelő József Attila költészetéről beszélt. /Farkas E. Zoltán: József Attilára emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Nagybányán az idei Németh László Napok, az író nevét viselő gimnázium szervezésében, április 29-én kezdődtek, és május 9-én értek véget. A Nagybányai Bábszínház terme színültig megtelt diákokkal, tanárokkal, szülőkkel. A díszelőadás egy József Attila születésének 100. évfordulójára készített diákműsorral kezdődött. Ezután következett, az iskola közismert Fülemile színjátszó csoportjának Ludas Matyi-előadása. A tíznapos rendezvényen különféle vetélkedők, sportesemények voltak. /Farkas E. Zoltán: Németh László Napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Nagybányán a magyar középiskolában, a Németh László Líceumban 390 diák kezdi az iskolaévet, 40 fős oktatói csoport irányításával. Vlaicu Zsuzsanna igazgatónő jelezte, a diákok száma évről-évre csökken, közben az iskola technikai felszereltsége gyarapodott: bővült a könyvtár és az internet-hálózat, kialakítottak egy gyűléstermet, s egy modern sportcsarnokkal is gazdagodott az intézményt. /(tamási): Iskolakezdés: leesett az első őszi eső, megkezdődött az új tanév. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./

Hét évvel ezelőtt Bogya György fizikatanár kezdeményezésére szervezték meg először a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált Szilágycsehben. Idén már 356 tanuló jelentkezett. Nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat a Hargita, Maros, Kolozs, Máramaros, Szatmár megyei és szilágysági színjátszók közül. Október 30-án délelőtt az általános iskolások hat csapata mutatkozott be. A helyi Berekenye színjátszó csoport háromnyelvű előadása nyitotta meg a sort. A Lúdas Matyit románul kezdték, magyarul folytatták, és angolul fejezték be. A zsűri értékelése szerint a legjobbnak az idén ősszel megalakult szilágysomlyói magyar általános iskola diákjai bizonyultak a „Mátyás király lopni megy” című előadásukkal. Délután jöttek a középiskolások. Két első díjat osztottak: a nagybányai Fülemile csapatának (Németh László Elméleti Líceum) és a krasznai iskolacsoport Tinikomédiások csapatának. /Józsa László: Országossá fejlődött a szilágycsehi diákszínjátszó fesztivál. Szilágysomlyói, nagybányai és krasznai diákok vitték el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Rendszeresen a diákszínházi seregszemlék élmezőnyében szerepel a nagybányai Fülemüle-csoport, a 2002-ben alakult Németh László Középiskola színiegyüttese. Balogh Csaba tanár elmondta: az együttes jellemzője a csapatszellem. Megosztott első díjat szereztek a szilágycsehi Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján, az Országos Diákszínjátszó Fesztivál 2003-as és 2004-es kiadását megnyerték – az idein megvédték elsőségüket. /Farkas E. Zoltán: Népdalok és Fülemüle-trófeák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A színészek „ízlésünket, igényeinket is alakítják. Igényünket a szép magyar nyelvre” – írta dr. Sasi Nagy Béla. Dicséretes, hogy magyar író darabját vitték színpadra, Háy János magyarországi író „A Senák” című drámát. Azonban a darabban trágárságok hangzanak el. Nagybányán Németh László bérlettel látták a drámát a helyi Németh László Gimnázium diákjai. Ez a trágárság beleillik a globalizáció diktatúrájába? Új proletkultúrára virradunk? Miért kellet ezt a színművet Erdélyben bemutatni? A cikkíró Reményik Sándor Az Ige című verséből idézett: „Vigyázzatok ma jól mikor beszéltek, / a nyelv ma néktek végső menedéktek.” /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok az új színházi nyelvről. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 20./ Ugyanerről: Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ O. Z.: Háy: a tanácsurakat megvetem. Tovább gyűrűzik a szatmárnémeti kultúrbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Erdélyben egyedülálló módon, március 15. alkalmából szónoklat-versenyt hirdet fiatalok számára a nagybányai Teleki Magyar Ház, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ), a Németh László Gimnázium Diáktanácsa és a Nagybánya.ro internetes portál. A versenyre jeligés pályázat útján lehet benevezni. A győztest, egyben a 2006. március 15-i nagybányai ünnepség diákszónokát, magyar- és történelemtanárokból álló zsűri fogja kiválasztani. A pályamunka ajánlott terjedelme 6-7000 számítógépes leütés (kb. 8-10 perc). /Márciusban diák áll a pódiumra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 10./

A Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ) kezdeményezésére a nagybányai ifjúsági szervezetek, csoportosulások „Nagybányai ifjúság” címmel kerekasztal megbeszélést tartottak február 27-én. A találkozó célja a nagybányai ifjúsági szervezetek, egyesületek, csoportosulások közötti párbeszéd, együttműködés szorgalmazása volt. A megjelent szervezetek képviselői bemutatták tevékenységi körüket, megbeszélték különféle működési és szervezési gondjaikat, megosztották egymással tapasztalataikat. A megjelentek megegyeztek a találkozó időszakos megismétlésében. A megjelent szervezetek: Fülemile Színjátszó Kör. Lendvay Márton Színjátszó Kör, Medáliák Társasága – Németh László Líceum, Nagybányai Ifjúsági Szövetség – NISZ, Németh László Diáktanács – NLDT, Óvárosi református templom ifjúsági szervezete – IKE, Szentháromság templom ifjúsági kórusa – Schola Rivulina és Turul-Sas Lovagrend /”Nagybányai ifjúság” – találkozó. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 3./

Illyés Izabella, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium magyar szakos tanára azok közé tartozik, akik sokat tettek és tesznek az ifjúság kulturális neveléséért. Ő volt a megálmodója és főszervezője az 1991-ben megrendezett és eddig 14 kiadást megért Hogy jusson vers mindenkinek elnevezésű szavalóversenynek, majd az 1997-ben lebonyolított kisvárosi középiskolás versmondók műhelytáborának. Ugyancsak az ő kezdeményezésére és szervezésében 1997 szeptemberében tartották meg Székelykeresztúron a Romániai Magyar Versért Egyesület alakuló ülését. A 2005-ben megrendezett, József Attila életművét bemutató Kozmosz éneke elnevezésű nemzetközi vetélkedőn a díjazottak között volt. Illyés Izabella újabban egy olyan irodalmi verseny gazdája és irányítója, amely az interneten keresztül zajlik. Minden évben egy olyan magyar alkotó munkásságát elemzik, akivel az iskolában kevesebbet foglalkoznak. Idén Kosztolányira esett a választás. A versenyt az interneten hirdették meg. A vetélkedőre 33 tanuló jelentkezett: a szatmári Hám János Katolikus Gimnáziumból, a nagykárolyi líceumból, a nagykárolyi Németh László Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolából, az ugyancsak udvarhelyi református gimnáziumból, Székelykeresztúrról /az unitárius gimnáziumból és az Orbán Balázs Gimnáziumból/, továbbá magyarországiak is voltak. A hatfordulós versenyből eddig négy fordulót tartottak, az ötödik forduló március 12-én és 13-án lesz. /László Miklós: „Egy másért” internetes irodalmi vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./

Április 28-án felavatták Budapesten az első egész alakos Németh László-szobrot, Csíkszentmártoni Róbert szobrászművész munkáját. Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar íróról elnevezett, Budán, a Pasaréti út és a Radna utca találkozásánál lévő kis téren a szoboravatón Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Csoóri Sándor író méltatták az író irodalmi, pedagógiai tevékenységét, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást a szoborra és az ünneplőkre. Szabó András előadóművész, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola kórusa, Nagy Gáspár költő és Bánffy György színművész irodalmi műsort tartottak. Monostori Imre irodalomtörténész az író nevét viselő iskolák diákképviselőivel együtt leplezte le a szobrot. Nagybányát a helybéli Németh László Középiskola jelenlegi igazgatója, a diákok képviselői és a Németh László Alapítvány kuratóriumi tagjai képviselték. Németh Ágnes külön köszöntötte az édesapja szülővárosából érkezett vendégeket, akikkel tárgyaltak a nagybányai iskolában remélhetőleg hamarosan felállításra kerülő Németh László-mellszobor körüli gondok megoldásáról. /Farkas E. Zoltán: Kézirat-ajándékok. Budapest után szülővárosában, Nagybányán is mellszobrot kapna Németh László. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Május 5-7. között rendezte az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. A versenyt hagyományosan Kovásznán rendezik, társszervezője a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A versenyforma megálmodói 1992-ben itt Kovásznán hozták létre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét, amelynek ma több tucat nyelvőrző kiadványa, saját szerkesztésű szótárai, négy országos szintű versenye, továbbképző tanfolyama, két saját rendezésű diáktábora és hírlevele van, versenyei mind elnyerték az Oktatási és Nevelési Minisztérium támogatását. Az országos szintű versenyt helyi és megyei selejtezők előzték meg. Az országos versenyre Máramaros megye képviseletében ugyanaz a két csapat utazhatott el, akik tavaly is szép eredményeket értek el ebben a versenyformában, mindannyian a Németh László Gimnázium diákjai, a Medáliák Társaságának tagjai. A Medáliák Társaságában a nagyobb diákok komoly hatással vannak a kisebbekre, egymástól is tanulhatnak. Közvetlen, bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat ez, ahol elismerik a diák tehetségét. /(Váradi Izabella): Medáliák a Kőrösi Csoma Sándor Vetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./

Németh László Napokat tartottak Nagybányán, az író szülővárosában, a Németh László Elméleti Líceum és az azonos nevű alapítvány szervezésében. A rendezvénysorozat számos programmal várta az érdeklődőket. Különféle szellemi vetélkedők, sportrendezvények voltak. Eljött az író lánya, dr. Németh Ágnes, aki egy eredeti Németh László-kéziratot adományozott a líceumnak, illetve az alapítványnak. A szavalóverseny előtt bemutatták a Medáliák Társaságát, s annak szépirodalmi kiadványát, a Fehéren Feketén harmadik lapszámát,, amelyik a képverset választotta témájául. /(tamási): Németh László Napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./

Befejeződtek az idei érettségi vizsga utáni óvás-elbírálások. Máramaros megyében a máramarosszigeti Leöwey Klára diákjainak fellebbezéseiből egyet valósnak ítélt meg a javító bizottság; a többi, a Németh László és a máramarosszigeti líceum elégedetlen diákjainak eredetileg kapott minősítéseit megerősítették. Jó hír, hogy a Németh László Gimnáziumban három párhuzamos IX. osztály indulhat ősztől. Kedvezőtlen viszont, hogy idén először a nagybányai anyanyelvű inasiskolába egyetlen diák sem jelentkezett. /Farkas E. Zoltán: Utóhangok a Máramaros megyei magyar oktatásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

„Miénk itt a tér” címmel Nagybányán több magyar szervezet először hirdet nagyszabású őszi közös rendezvényt, ez lesz a hónapok óta szervezkedő nagybányai ifjúsági kerekasztal első konkrét közös kezdeményezése. A háromnapos programsorozat a tervek szerint szeptember 22-24-én lesz. A nagybányai magyar ifjúsággal foglalkozó szervezetek régóta hiányolt összefogása megvalósul a Főtér Fesztivál tervével. A szervezők – a Fülemile Színjátszó Kör (Németh László Gimnázium), Gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Krisztus Király Római Katolikus Plébániatemplom ifjúsági köre, Medáliák Társasága (Németh László Gimnázium), Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ), Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (NMKT), Németh László Gimnázium Diáktanácsa, Óvárosi IKE (az Óvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete), Schola Rivulina Énekkar (Szentháromság Római Katolikus Plébánia), Turul-Sas Lovagrend, Teleki Magyar Ház, Nagybányai Táncház, Újvárosi IKE (az Újvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete). /(déel): Miénk – lesz – itt a tér! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 4./

Találkozót szervezett október 13-15-e között a nagybányai Németh László Líceum Diáktanácsa a magyar iskolák diáktanácsai számára. A nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, besztercei, nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári diáktanácsok képviselői vettek részt a találkozón. A megjelentek bemutatták saját diáktanácsaikat. Gyárfás Zsuzsa tartott előadást a pályázatírásról, Szilágyi László pedig az Európai Unió által felkínált lehetőségekről. /Albert Emese: Diáktanácsok találkozója Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Czol Ernő tizenkettedikes diák volt Nagybányán, amikor az Új Magyar Szó egyetemi ösztöndíjat hirdetett középiskolát végző diákok számára. Az ösztöndíj lassan lejár, az elsőéves kolozsvári hallgató 12 hónapra lebontva 1000 eurót kapott az Új Magyar Szótól. Ifj. Czol Ernő édesapjától tanult zenélni, ő írta a második Médiabefutó legjobb dalát, a Piros és zöld nyerte a különdíjat. A nagybányai Németh László Líceum diákjaként a magyar tantárgyversenyen országos második és harmadik helyeken végzett. Jelenleg elsőéves, angol nyelven végzi a műszaki egyetem számítástechnika szakát. Ezen kívül a szatmári kántorképzőben fejleszti zongora- és orgonatudását. /Stanik Bence: Az Új Magyar Szó ösztöndíjasa megveszi álmai hangszerét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A tanév végét zárják a diákok. Dávid Erzsébet, Máramaros megye főtanfelügyelő-helyettese elmondta, hogy a megye két magyar líceumából /Németh László Gimnázium – Nagybánya és Leöwey Klára Líceum – Máramarossziget/ majdnem minden végzős egyetemre készül. Az előző években 80-90 %-os volt a bejutási arány. A Németh László Gimnázium bővítésre készül, díszterem, dokumentáció terem, tanterem és irodahelyiség építését tervezik. A Leöwey Klára Líceumban a belső felújításokon kívül a picét is felújították. /Hitter Ferenc: Év végi izgalmak az iskolában. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), jún. 28./

Könyvbemutató lesz Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a Szent István napok keretében, augusztus 14-én. Dávid Lajos tartja majd a megnyitót, Asztalos Gábor és Kiss Kornél szavalnak, majd Kádár Miklós lelkész ismerteti Vánk Sándor A nagybányai Híd utcai Református Iskola című könyvét. Erről az iskoláról 1547 óta vannak emlékek, adatok. Ezekből mentett meg a szerző egy kötetre valót. Vánk Sándor a helytörténet búvárlója. Emlékezetes monográfiája: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában /2002/, emellett napvilágot látott még a szerzőtől: Máramarossziget római katolikus egyházi iskolák, de ő szerkesztette a Németh László Líceum évkönyveit /1999-2001/ is. /Hitter Ferenc: Évek és iskolák – mai szemmel. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), aug. 3./

Fennállásának harmadik évében november 23-26-a között Medáliák-napokat rendez a nagybányai Medáliák Társasága: november 23-án irodalmi est a Németh László Gimnáziumban, november 24-én Ki mit tud? – gála. Fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok találkozója a Teleki Magyar Házban, In memoriam Márai Sándor. Filmes irodalmi összeállítás, november 25-én zenés irodalmi összeállítás a Teleki Magyar Házban, november – 28-án a szamosardói Kós Károly Általános Iskola és a Medáliák Társaságának közös előadása. /Medáliák-napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./

Nagybányán a Németh László Líceumban a román oktatásügyi minisztérium támogatásával nemzetközi magyar tantárgyversenyt tartanak. A négy országból érkezett 34 gyerek erdélyi írók és költők gondolatvilágának ismeretében mérte össze tudását május 21-én. Erdélyi, magyarországi, kárpátaljai és szerbiai diákok részvételével zajlik az Apáczai Csere János nevével fémjelzett magyarközi tantárgyolimpia Szlovákiából is vártak versenyzőket, de az ott folyó érettségi miatt az érintettek visszaléptek. A felkészülésre másfél hónap állt a diákok rendelkezésére – ismertette a rendezvényt kezdeményező Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. A hetedikes és nyolcadikos versenyzők Kányádi Sándor költészete mentén írtak fogalmazást, a kilencedikesek és a tizedikesek Szilágyi Domokos lírájából, a tizenegyedikesek és a végzős középiskolások pedig Németh László gondolatsorai kapcsán értekeztek. Németh László lánya, Németh Ágnes és férje, Lakatos István Németh László drámaíróról beszélt. A díjkiosztás május 22-én lesz. Tervezik a mostani olimpia hagyománnyá való érlelését. /D. Mészáros Elek: Első magyarközi olimpia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Bőven akad még fehér folt Szilágyi Domokos életművében
Két nap alatt három helyszínen – Szatmárnémetiben, Nagysomkúton, valamint Kolozsváron – emlékeztek meg Szilágyi Domokosról a hétvégén a költő halálának 35. évfordulóján. „Bőven van még mit felfedezni Szilágyi Domokossal kapcsolatban, az alaposabb kutatások fényében pedig jobban megismerhetővé válhat a költő, és jobban tudjuk majd értékelni életművét” – ez volt az egyik alapvető következtetés, amelyet levontak a hétvégén Szatmárnémetiben tartott irodalmi tanácskozás résztvevői.
Szilágyi Zsófia Júlia úgy vélte, Szilágyi Domokos írásainak körülbelül egyharmada máig ismeretlen. Az irodalomtörténész két évvel ezelőtt adott ki egy kötetet, amelyben az általa felfedezett számos olyan költemény is szerepelt, amelyre különböző lapokban, levelekben bukkant rá. Mint elmondta, azóta is talált a nagyközönség számára eddig ismeretlen Szilágyi Domokos-verset. Muzsnay Árpád, a rendezvénysorozat főszervezője hasonlóképpen vélekedik – mint a Krónika érdeklődésére kifejtette: igen hasznosnak tartaná, ha valaki felvállalná az erdélyi magyar írók, költők intézményes formában történő kutatását, ugyanis nagy szükség lenne a kritikai kiadásokra ahhoz, hogy alapos képet alkothassunk egy-egy irodalmár életművéről.
Muzsnay Árpád szerint a munkát mielőbb el kell kezdeni, hogy a kiadvány 2013-ra, a költő születésének 75. évfordulójára elkészülhessen.
Szilágyi Domokos családi levelezésével kapcsolatban például Csirák Csaba szerkesztésében korábban megjelent egy kötet, kellene azonban ennek a „párja” is, azaz jó lenne megismerni azokat a leveleket, amelyeket neki írtak, illetve a költő különböző szerkesztőségekhez írt leveleit is. Az irodalmi tanácskozás keretében Láng Gusztáv megpróbálta elhelyezni Szilágyi Domokost az erdélyi és az összmagyar lírában, kitérve a központ és a periféria viszonyára a második világháború utáni magyar irodalomban. A szatmárnémeti szobor koszorúzását megelőzően Nagy Gyula magyartanár a lázadó művészből a hatalommal megalkuvó értelmiségivé lett költő életútja kapcsán megfogalmazta a kérdést: érdemes-e vállalni a prófétasorsot, van-e célja az értelmes cselekedetnek egy irányvesztett társadalomban? Majd felelt is rá: „olvasatomban a válasz lehangoló”.
Nagy Zsuka költő, nyíregyházi folyóirat-szerkesztő saját, Szilágyi Domokos által ihletett versével idézte meg a költőelődöt, majd a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai, illetve Havas Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa mondott verset. Muzsnay Árpád az EMKE, Kereskényi Gábor pedig a szatmárnémeti önkormányzat nevében a magyar líra népszerűsítéséért kitüntetett két színművészt, Marcel Mireát és András Gyulát. A szombati, nagysomkúti megemlékezésen a nagybányai Németh László Gimnázium diákjai is szavaltak, valamint részt vett az ünnepségen Magyarlápos küldöttsége, ahol gyermekéveit töltötte a költő.
„Szilágyi Domokos a tragikus magyar költői sors megtestesítője, életművében sikerült egyesítenie a beláthatatlan magasságokat és mélységeket” – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja szombaton a költő sírjának megkoszorúzásán, a Házsongárdi temetőben. „Fontos tanulság számunkra Szilágyi Domokos élettapasztalata, amely a megbékélés jegyében fogalmazható meg. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy képesek legyünk átérezni és megérteni a ránk hagyott életművet” – fogalmazott a főkonzul. Kántor Lajos ugyanakkor kifejtette: nem a Házsongárd lakójára kell emlékeznünk, hanem az élő költőre. A Kolozsvár Társaság elnöke szintén az életműben fellelhető mélységre és magasságra hívta fel a jelenlevők figyelmét, majd hozzátette: Szilágyi Domokos soha nem tartozott a divatos költők közé, rendhagyó módon kell rá tekintenünk.
A költő halálának 35. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a Kolozsvár Társaság székhelyén folytatódott, ahol Szilágyi Domokos a mai emlékezetben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést. „Hatalmas életműről beszélhetünk, amelynek megértése és megfejtése nem egyszerű. Az egyik legfontosabb kérdés talán az, hogy a költő ismert-e határokat, és ha igen, hogyan lépte túl ezeket” – indította a beszélgetést Kántor Lajos, az esemény moderátora. Mint mondta, már több éve próbálkozik egy kettős életműfeltárással, amelynek során Szilágyi Domokos mellett Szabédi László erdélyi költő műveit szándékszik megfejteni.
„Az életművek elemzésével szeretném felrajzolni az adott korszak képét is, Erdélynek ezt a furcsa, de termékeny időszakát. Az egymásra vetítésnek köszönhetően a művek különös megmutatkozásának lehetünk tanúi, emellett pedig minden bizonnyal Szilágyi Domokos nagysága is hangsúlyosan kirajzolódik majd” – részletezte Kántor Lajos. „Úgy gondolom, ha nem egy brutális korban születik, Szilágyi életműve sokkal játékosabb lett volna, hasonlóan Weöres Sándor verseihez” – vélekedett az eseményen Pécsi Györgyi magyarországi irodalomkritikus. Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész ugyanakkor elmondta: a teljes életmű feltárása és feldolgozása nagyon sok időt és anyagi fedezetet feltételez, amelynek megvalósítására jelenleg nincs intézményesített eljárásmód. Hozzátette: a költő verseinek kutatása továbbra is az önkéntesek feladata.
Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Felráznák a nagybányai magyarságot
Megoszlik a nagybányai magyarok véleménye az Új kiáltó szó kapcsán: van, aki feltétel nélkül támogatja, azonban olyanok is akadnak, akikben ellenérzést váltott ki a nagybányai és bányavidéki civil, politikai élet képviselőinek, egyházfőknek, pedagógusoknak az ott élő magyarsághoz intézett felhívása. A múlt heti Szempont mellékletünkben megjelentetett kiáltvány a többségi román nemzetbe való beolvadás veszélyeire, a magyar oktatás elsorvadására, a magyarság asszimilációjára hívja fel a figyelmet.
A felhívás megírását az a tény szülte, hogy az egyik vegyes általános iskolában működő nagybányai magyar nyolcadikos osztálynak mintegy fele jövőtől már románul folytatná gimnáziumi tanulmányait. Ráadásul, mint ahogy kiderült, ezeknek a gyermekeknek a szülei jórészt magyar értelmiségiek, a nagybányai magyar élet húzóemberei, akik ezzel negatív példát állíthatnak – vélekednek a kiáltvány aláírói.
A kiáltványból kiderül, hogy 20 évvel ezelőtt még több mint 25 ezer nagybányai vallotta magát magyarnak. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint már csak 14 ezer, ami közel 50 százalékos csökkenést jelent. A kiáltvány megfogalmazói rámutatnak ugyanakkor arra is, hogy még ezt a 14 ezer magyart sem találják sehol, hiszen magyar rendezvényeken állandóan ugyanazokat az arcokat lehet látni.
A Kiáltó szó a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt üzen. Előbbieknek azt, hogy ne engedjenek az „így jobban érvényesül gyermekünk” divatjának, utóbbiaknak pedig azt üzeni, hogy ne csak tanítsák, hanem neveljék is a gyermekeket. A fiatalokat arra buzdítja, hogy magyar barátokat szerezzenek maguknak.
Iskolaszéket alapítanának
A kiáltvány aláírói egy Bányavidéki Civil Iskolaszék alapítását kezdeményezik, amely által tudatosítani lehetne, hogy az oktatás nem iskolai belügy, hanem az egész közösség gondja. Ugyanakkor ez a közösség élő lelkiismereteként a magyar oktatás gondjait orvosolná. A beolvadás megállításához szükség lenne az emberek felfogásának a gyökeres változására – vélik a kiáltvány aláírói.
Probléma-e a vegyes házasság?
A kiáltvány egyébként egyesekben ellenérzést váltott ki. Talán az a kijelentés okozta a legnagyobb felháborodást, amely az asszimiláció, a magyarság önfeladásának egyik fő okaként a vegyes házasságok egyre szélesebb körű terjedését tartja. Orzac Csilla például vegyes házasságban él, és mint a Krónikának elmondta, számára a Kiáltó szó nagyon sértő, hiszen az ő két gyermeke magyar iskolába jár, éltanulók, versenyekről is első díjjal térnek haza. Ráadásul – tette hozzá – ő és a román férje anyagilag is támogatják a nagybányai Németh László Gimnáziumot, és ahol csak teheti, mindenben segíti a magyar oktatást. A kiáltvány szerinte nagyon radikális hangvételű, és meglátásában el sem jut azokhoz, akiket érint. Orzac Csilla azt mondja, a megírására semmi szükség nem lett volna, ő inkább az összefogást sürgeti.
Egy másik szülő azt vallja, hogy az iskolaválasztás a család belső ügye, és senkinek sem tartoznak magyarázattal, ha éppen a román iskola mellett döntenek.
Egy neve elhallgatását kérő, szintén vegyes házasságban élő szülő szerint a kiáltvány egyenesen gyűlöletre buzdít. Elmondta, hogy a magyar iskolában tanuló gyermekét lerománozták, merthogy az édesapja román. Ő úgy látja, hogy ezt az írást a diákok fogják megsínyleni a legjobban. Elbeszélgettünk egy vegyesházasságból született diáklánnyal is, aki számára teljesen érthetetlen, hogyan lehet a vegyes házasságot „betegségnek” bélyegezni, mint ahogy az a kiáltványban megfogalmazódott. „Sokkal nagyobb gond az, amikor tiszta magyar szülők gyermeke román iskolába jár” – vélekedett a diáklány.
Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes jónak látja az ilyen jellegű cikkek megjelenését, azonban arra int, hogy nagyon vigyázni kell a nyelvezettel, és nem szabad megsérteni és megbélyegezni senkit. „Ez egy interetnikus környezet, ahol fennáll a vegyes házasság veszélye. Én úgy gondolom, hogy azok a szülők, akik vegyes házasságuk ellenére magyar iskolába íratják gyermeküket, azokat értékelni kell, meg kell tartanunk magunk mellett, nem pedig elítélni amiatt, hogy annak idején román párt választottak” – vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes, aki minden szülőt arra kér, hogy gondolja át döntését, és válassza a magyar iskolát.
A kiáltvány jelzi, hogy a magyar templomokban alig köttetnek tiszta magyar házasságok. „Nem kellene olyan nagyvonalúan kezelnünk a vegyes házasságok kérdését, szinte elfogadottá vált a mai világban, itt Nagybányán legalábbis, ha valakinek román párja van, merthogy attól kezdve, hogy egy gyerek magyar édesanyától születik, de román az édesapja, vagy fordítva, attól a pillanattól kezdve az a gyermek már román is. 50 százalékban maga döntheti el, hogy a későbbiekben a román vagy a magyar nemzet része akar lenni, hogy Petőfit akarja jobban szeretni vagy inkább Eminescut” – fogalmazott az Új kiáltó szó egyik kezdeményezője és aláírója, Dávid Lajos, aki immár tíz éve vezeti a nagybányai Teleki Magyar Házat.
Ő és a kiáltvány többi aláírója azt tapasztalta, hogy egyre inkább elharapódzik az a jelenség, amikor a magyar diákok egymás között románul beszélnek, a közösségi portálokon is román bejegyzéseket írnak, és idegen hangzású zenét hallgatnak. A már idézett diáklány azt állította, hogy attól ő még magyar marad, amiért éppen román vagy angol zenét szeret.
Identitászavar, identitásvesztés
Markó Hajnal, a Teleki Magyar Ház programszervezője szerint lelki merényletet követ el az a magyar szülő, aki gyermekét román vagy történetesen német nyelvű iskolába adja. „Sok gyermekkel dolgozom, és látom azt, hogy aki más iskolába jár, az már nem feltétlenül önmaga, olyan vegyes identitású lesz, olyan zavarodott lesz, igazából nem tudja, hova tartozik. Ha írni kell valamit magyarul, akkor szegény azt mondja, hogy én ezt nem tudom leírni, ha olvasni kell, akkor ugyanezzel a problémával szembesül, hogyha kicsit később netán még fogalmazni is kell, akkor még súlyosabbá válik a probléma, és a gyereket ezek mind magába fordítja, szúróssá teszi, és nem jók neki ezek a kudarcok. Egy magyar gyermek az óvodában tanulja meg a korának megfelelő mondókákat, játékokat, attól lesz gömbölyű az ő lelke. Az iskolában az első betűk ne legyenek idegenek számára, később úgyis megtanulja azokat is. Ez adja meg neki a többletet, és így tudni fogja, hogy hol van az ő helye a világban” – állítja Markó Hajnal.
Eközben Bak László nagybányai református lelkipásztor kérdésünkre arról beszélt, hogy a beolvadás Erdélyre és az egész Kárpát-medencére is jellemző. „Minden egyes nemzettest, ideértve a nagybányai románságot és magyarságot is, az öntudatvesztésnek és a minőségvesztésnek van kitéve, ami velejében érinti a család struktúráját, felépítését, de ugyanakkor a gyermekek személyiségfejlődését is befolyásolja.”
Nem támadás
Váradi Enikő, az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület elnöke lapunk megkeresésre leszögezte, a cikk senki ellen nem irányult. „A magyar megmaradásunk, a magyar identitástudatunk megmaradása mellett száll síkra. Lehet, hogy egy-két szót kellett volna árnyaltabban fogalmazni, mindamellett, hogy sokan átnéztük, átolvastuk, minden aláíró elolvasta. Nem baj, hogy ezt megfogalmaztuk. Mindig az ilyen erősebb hangvételű cikkeknek van meg a kellő hatása, az, ami port kavar, amiről beszélnek. Valószínűnek tartom, hogyha árnyaltabban fogalmaztunk volna, mindenki szép csendesen rábólintott volna, és nem beszéltek volna róla, márpedig erről beszélni kell” – összegzett az egyesület elnöke.
Zahoránszki Brigitta. Krónika (Kolozsvár)

Magyar oktatás közadakozásból Nagybányán
Közadakozásra szólította fel a nagybányai óvárosi református egyházközség a nagybányai és a bányavidéki magyarokat, hogy a hét évvel ezelőtt eléggé rossz állapotban visszaszolgáltatott egykori egyházi iskola épületét felújíthassák.
Költözik? Nagybányán egyesek összevonnák a magyar tagozatokat.
Ebben a tervek szerint helyet kapna az az 1–4. osztályos tagozat, amely jelenleg a cintermi vegyes iskolában működik. Ezenkívül egy óvodai csoportot, valamint bentlakást is kialakítanának benne. Nagybányán a Németh László Gimnáziumon kívül – ahol 5–8. és gimnáziumi osztályok vannak – összesen két vegyes iskolában működik 1–4., illetve 1–8. osztályos magyar tagozat. Ezenkívül több óvodában működnek magyar csoportok is. A tavalyi népszámlási adatok szerint a máramarosi megyeszékhelyen a lakosság mintegy 10 százaléka vallotta magát magyarnak, ez közel 14 ezer lakost jelent.
Az egykori nagybányai református iskola 1860-ban épült. Ebből tavaly költözött ki egy kisegítő iskola. Az épületen az elmúlt 60 évben semmit nem javítottak, annyira rossz állapotban kapta vissza az egyház, hogy az egyik épületszárnyat félig le kellett bontani. Eddig az egyházközségnek sikerült a külső javítások háromnegyed részét befejezni.
A beruházást a 2011-es évben a város egyházakat támogató csomagjából az összes reformátusra jutó pénzösszegből sikerült fedezni. Ezenkívül támogatást nyújtott a külső tatarozáshoz Béres István Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, valamint a nagybányai újvárosi református gyülekezet is besegített a munkálatok költségeinek a fedezésére – áll a közadakozásra felszólító levélben.
Ugyanakkor sikerült az épület pincéjét is rendbe tenni, amely kiváló étkezdének. Itt működött egyébként az államosításig az iskola étkezdéje – mesélte lapunknak Bak László, a nagybányai óvárosi református gyülekezet lelkipásztora, aki hozzátette, hogy a gyülekezet magára vállalja a teljes külső felújítást, valamint az udvar rendbetételét.
A belső felújítást adományokból, valamint pályázati pénzekből képzelné el. A teljes belső tatarozáshoz mintegy másfél millió lejre lenne szükség. Az épülettel együtt fel kell újítani a víz- és csatornarendszert, a mosdókat, a villanyszerelést, és a lépcsőket is rendbe kell tenni.
„Első lépésként elkészülne a földszintnek a javítása, amihez körülbelül 500 ezer lejre van szükség. Itt elindulhatna egy 1–4. osztály, esetleg óvodáscsoportok, és így építkezhetnénk tovább akár egy erős 1–8. iskola irányába, akár bentlakás kialakításának az irányába. Utóbbit az épület tetőterében is ki lehetne alakítani. Ez a jelenlegi Németh László Gimnázium, illetve az alsó tagozat tanítónőinek és tanári karának az együttműködésével történhetne meg. Az épület a nagybányai óvárosi református egyházközség tulajdonában marad, és mindaddig a magyar oktatást fogja szolgálni, amíg erre szükség lesz” – fogalmazott Bak László tiszteletes.
Nagy szükség van a bentlakásra
Jelenleg az iskolának 14 tanterme van, de az épületet akár bővíteni is lehetne. A Németh László Gimnázium vezetősége inkább elemi osztályt és bentlakást képzelne el ott. „Úgy láttuk jónak, hogy az 1–4. osztály esetleg legyen ott, az 5–8-at azonban ne bolygassuk, maradjanak itt. Ugyanis a tanáraink, akik az 5–8-ban tanítanak, azoknak a 9–12. osztályokban is vannak óráik, és az órarend szempontjából az eléggé megzavarná a dolgunkat.
A másik ötletünk az volt, hogy bentlakást alakítsunk ki az épületben, ezzel megoldódna ez a probléma is. Iskolánk diákságának az egyharmada vidékről jön, és a környező megyék, Szatmár vagy Szilágy megye elszippantják a diákjainkat, mivel jó és olcsó bentlakást tudnak biztosítani számukra” – nyilatkozta Czumbil Csaba, a Németh László Gimnázium igazgatója. Elmondta, jelenleg egy román iskola bentlakásában szállásolják el vidéki diákjaikat.
Elszigetelten ugyan, de olyanok is akadnak Nagybányán, akik szerint a visszaszolgáltatott református ingatlanban kellene, hogy működjön a város valamennyi magyar 1–8. osztálya. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 11-es számú, városszéli iskola magyar tagozata is beköltözne a városközponti épületbe. Úgy érvelnek az illetékesek, hogy az említett vegyes iskolában egyre inkább elsorvadni látszik a magyar tagozat, így előbb-utóbb fölszámolódik. Ezt az elképzelést azonban a többség nem támogatja, szerintük egy városszéli iskolában is szükség van magyar tagozatra.
Mindenki támogatására számítanak
Több nagybányai szülő már most érdeklődik az új iskola iránt. Az új iskolépületet azért tartják jónak, mert a történelmi központban van és így minden szülő számára elérhetőbb, mint a Németh László Gimnázium városszéli épülete. A gimnáziumban jelenleg 362 diák tanul, ehhez társulna még legalább 50 alsó tagozatos diák, akik az új épületben tanulnának. A gimnázium igazgatója szerint gondot jelentene az új épület fenntartása, ugyanis a fejkvóta rendszerben nem éri meg a gimnáziumnak több épületben működni.
„Ezt az épületet a kivitelezés nehézségei ellenére sem szabad hagyni, és a közösségnek, amennyire tudja, segítenie kell. Van egy számla, amelyre pénzadományt lehet utalni, de akár téglajegyet is lehet vásárolni, minden nagybányai lakos hozzájárulhat valamivel” – biztat Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Németh László Gimnázium korábbi igazgatója.
A munkálatok elkezdéséhez a nagybányai óvárosi református egyházközség minden nagybányai és innen elszármazott személy adakozására számít. Ennek érdekében külön számlát nyitott az egyházközség, és a gyülekezetnek hamarosan saját honlapja is lesz. Az egyházközség lelkésze reméli, hogy az adományok begyűjtésével idén őszre legalább az épület földszintje elkészülhet. Ilyen körülmények között idén ősszel még biztos nem, de remélhetőleg jövőre már újra magyar diákok népesíthetik be a műemlékként nyilvántartott iskolaépületet. Krónika (Kolozsvár)

Kapaszkodó máramarosi szórvány
Negyedik alkalommal alpolgármester Nagybányán LUDESCHER ISTVÁN, aki egy évig megbízott polgármester is volt, tizenöt évig pedig az RMDSZ területi elnöke. Utóbbi tisztségből nemrég váltották le, az ok: a bányai területi szervezet a helyi választáson rosszul teljesített. Most ismét alpolgármester egy olyan városban, ahol a magyarság aránya alig 12 százalék. Sike Lajos interjúja.
Kezdjük a helyhatósági választás eredményeinek értékelésével. Igaz-e, hogy jelenleg Máramarosnak egyetlen magyar polgármestere sincs?
Egy azért akad, a koltói, de ő függetlenként indult. Tudom, ez lesújtó hír sokaknak, de sajátos helyzetünk miatt eddig sem bővelkedtünk RMDSZ-es önkormányzati vezetőkben. Alpolgármesterünk is csak kettő van, rajtam kívül a sülelmedi Bicsai István. Legutóbb eggyel több volt, mert Szinérváralján is mi adtuk a második embert. Megyei szinten az önkormányzati tanácsosok száma is csökkent, 23-ról 21-re. Nem mentegetni akarom magamat és közvetlen munkatársaimat, de mindez olyan körülmények közt történt, amikor noha a magyarság száma az utóbbi tíz évben 48 ezerről 34 ezerre csökkent a megyében, az RMDSZ-re most leadott szavazatok száma ugyanannyi volt, mint négy esztendeje. Véleményem szerint az eredményt nem annyira a mi hiányos munkánk, mint inkább a románságnak az előző választásoknál arányaiban sokkal nagyobb részvétele rontotta le. Persze, nem szeretnék mosakodni, mert az elmúlt időszakban akadt elég gondunk a szervezeten belül is. Ezeket nem annyira a két magyar vetélytárs párt okozta, hanem mi magunk. Jelentkezett egy fiatalokból álló, energikus csapat, mely eldöntötte, hogy minden RMDSZ-es vezetőt levált. Mondanom se kell, ez kissé felkorbácsolta a szenvedélyeket, hisz senkit nem az asztal alól húztunk elő, hanem a többség bizalmából került a helyére, miként ez a tavaszi önkormányzati választáson is történt. A területi RMDSZ-ben nemrég megejtett tisztújító gyűlés után azonban jobbára megnyugodtak a kedélyek. Az eddigi ügyvezető elnök, Vida Noémi ült a helyemre.
Valamit azért mégis jól csináltak, ha a 14 ezres bányai magyarságnak most is van magyar alpolgármestere, a 35 ezres szatmárinak vagy a jó ötvenezres váradinak viszont nincs!
Mindegyik eset más. Nem hiszem, hogy a városok egy az egyben összehasonlíthatók. Szatmárnémetiben azért volt most is esélye a magyar jelöltnek a győzelemre is, nekünk Nagybányán minimális, ezért nem is állítottunk, hanem megegyeztünk az USL-vel: ha szavatolják, hogy az egyik alpolgármesteri poszt a miénk lesz, készek vagyunk az ő jelöltjüket támogatni. Sikerült! Ugyanilyen alkuval lett RMDSZ-es alpolgármesterünk Sülelmeden is. Számunkra mindkét eset azt a közismert igazságot bizonyítja, hogy a politikában soha nem szabad feladni, olykor még a legreménytelenebbnek látszó helyzet is javunkra fordulhat. Még jobb példa volt erre pár éve az én polgármesteri megbízatásom. Ki gondolta volna, hogy egyszer csak adódik egy olyan helyzet Nagybányán, hogy – a román polgármester ellen indult eljárás miatt – a magyar alpolgármesterre ruházzák át a város vezetését, ha ideiglenesen is.
Talán ekkor kezdődtek a bajok a helyi RMDSZ háza táján is. Alkalmasint túl nagy volt az elvárás. A helyzet félreismerése vagy csak félretájékoztatás okán, egyesek azt gondolhatták, hogy most aztán sok mindent el lehet intézni a helyi magyarságnak, s mikor látták, hogy nem megy, megkezdődött a bomlasztás. Az adott törvényes keretek közt tudott-e intézni valamit saját közösségének?
Nem sokat, mert csakugyan kötött a törvény és a tanács, de valamicskét mégis, amiben a polgármesteri tisztséggel járó tekintély mindenképpen segített. A korábbinál több önkormányzati támogatást adhattunk a magyar egyházaknak, a katolikusoknak, reformátusoknak és evangélikusoknak. Ha jól emlékszem, összesen kétszázezer lejt kaptak. S valamivel többet csurgathattam a Németh László Líceumnak is. Utólag nézve, az adott keretek közt többet is tehettem volna. Ám ehhez nem kaptam segítséget az RMDSZ-től, sem a helyi szervezettől, sem az országostól. A közel másfél év alatt egyszer nem hívtak fel vagy kerestek meg, adtak ötletet, bátorítást! Ezt ma is fájlalom, mert egy kicsivel több siker nagyon jól jött volna az idei választási kampányban. Különben vigyáztam, hogy ne menjek bele olyan ügyekbe, amelyekkel az RMDSZ-t és a magyarságot kompromittálhatnám. Nyomást gyakoroltak rám például, hogy építsük meg a romákat elválasztó kerítést, de elutasítottam! A későbbi botrány a nemzetközi sajtót is bejárta, de ahhoz nekem már semmi közöm, akkor már nem én voltam a polgármester.
A mostani, véglegesnek tartott megoldás, az új romatelep is többször szerepelt a sajtóban. Mit szól hozzá?
Teljes felelősséggel mondhatom, hogy ez csaknem minden tekintetben jó megoldás. Az adott épületeket korábban többnyire irodának és raktárnak használták, a város sokat költött a felújításukra, megfelelő lakássá való alakításukra. Vezetékes víz, fürdő, mosdó, szociális kantin, iroda, óvoda, üzlet, megfelelő út, közlekedési lehetőség és minden szükséges van ott. Bebizonyosodott: nem igaz a vád, hogy szennyezett a terület! Az ügyben ellenérdekelt személyek ezt csak kitalálták, és „bizonyításként” könnyfakasztó permetet szórtak magukra és gyermekeikre. Így próbáltak hangulatot kelteni a városban. Hamar kiderült a turpisság.
Beszéljünk egy másik zűrös ügyről, a bányai Kiáltó Szóról, arról a bizonyos nyári kiáltványról! Fel akarták rázni vele Nagybánya magyarságát, hogy lehetőleg mindenki írassa gyermekét magyar iskolába-osztályba. Egy kicsit túllőttek a célon, csemege-témát adtak vele a román sajtónak, s az ügy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz került! Ha a közlés előtt kivesznek belőle egy-két mondatot, vagy csak jelzőt, olyat, hogy kerüljék az idegeneket, és ne barátkozzanak románokkal, a lényeg nem változott volna, és senki nem köthetett volna bele. Eső után köpenyeg! Elsiettük, a noszogatás miatt, hogy gyorsan írjam alá, mert mindjárt lapzárta, én sem figyeltem jobban oda. Tizennégyen írtuk alá, gondolva, hogy foganatja lesz, mert közelgett a beiratkozás határideje. A gyors figyelmeztetés szükségességét az váltotta ki, hogy az egyik általános iskola magyar nyolcadik osztályának fele, tizenkét fiatal román líceumba iratkozott, miközben a Németh Lászlóban veszélybe került a harmadik IX. osztály indítása. A példátlan eset beszédtéma lett a bányai magyarság körében, többen cselekvést sürgettek. Magam is úgy gondoltam: ideje, hogy nyíltabban beszéljünk az ilyen ügyekről, mert városunkban a magyar gyermekek mintegy 30 százaléka román osztályokba jár. Persze, jó részük vegyes házasságban nevelkedett, ezt is tudtam. Nemcsak mint a helyi RMDSZ elnöke adtam az aláírásom, de szülőként is példát akartam mutatni, lévén az én házasságom is vegyes, a gyermekeink mégis magyar iskolába jártak. A kezdeményezés nem járt nagy sikerrel, sőt, akadtak magyar szülők, köztük tanárok, akik kitámadtak, hogy mit akarok, viszályt keltek a vegyes családokban? Az ügy hónapok múlva sem zárult le, a diszkriminációellenes tanács még nem tárgyalta, s a többségi lapok is tovább támadnak miatta. Az egyik éppen a tegnap kezdett ki ismét.
Hogyan látja, mi a legnagyobb gondja a máramarosi szórványmagyarságnak?
Elsősorban is az identitásvesztés. Több mint sok a tennivaló a folyamat lassítása, visszafordítása érdekében. A probléma annyira összetett, hogy a hirtelen nekifeszülés, a kampány nem segít, esetenként árthat. Mindnyájunknak van és lesz dolga bőven, mégis úgy látom, hogy az érdekvédelem választott vezetői mellett, sajátos helyzetünk okán, a pedagógusoknak kellene nagyobb szerepet vállalniuk a magyar közösség szervezésében. Talán a sajtó is jobban kiveheti ebből a munkából a részét.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

…Merre tovább magyarság?! (1.)
Óvatosan nyitom a nagybányai Németh László Líceum bejárati ajtaját. Senki sem gátol, a folyosók üresek, csak a nyár melege fűti át az üres tantermeket.
Valaha a város iskolás és nem iskolás társadalma fogott össze ennek az intézménynek a létrehozásáért, és a példás egyakarat hozta létre nagy reményekkel ezt az iskolát. Mostanra viszont ez a lendület lelassult és felhő jelent meg az iskola felett, melyet létszámcsökkenésnek nevezhetünk. Lassan lejár a hosszúra nyújtott nyári vakációzás ideje, és alig egy hónap múlva ismét kapuikat tárják a régi és újonc tanulók előtt tanügyi intézményeink. Bekopogok az igazgatói iroda ajtaján, s bent dr. Váradi Izabellával, a líceum igazgatónőjével találom szemben magamat, akitől a jelen és a jövő gondjaitól szeretnék egyet s mást megtudni. Talán éppen ez a meghitt hangulatban folytatott beszélgetés fogja ösztönözni az újra összefogást, mely nemes értelemben az iskolára és annak jövőjére irányítja a város és megye magyar társadalmának figyelmét. Építsük tovább azt, amit egyszer felépítettünk; jó lenne ezt szó szerint értelmezni. – Tisztelt igazgatónő, augusztus közepében járunk, új tanév kezdete közeleg. Ez bátorított Önt megkeresnem és kérni, hogy lenne szíves az elmúlt iskolai év eredményeiről és fontosabb eseményeiről egyet s mást elmondani.
- Kissé felszabadultan mondhatom, hogy túljutottunk egy hullámvölgyön, ugyanis a tavalyi év kezdetén tíz tanulóval voltunk kénytelenek indítani a matematika-informatika osztályunkat. Szerencsénkre idén ilyen veszély nem fenyegetett, mert ezt az osztályt húsz tanulóval indíthatjuk. Valahogy a tanulóink óvakodnak a matematika tanulásától, amit az érettségi eredményekkel és az ott kijelölt példákkal magyarázhatnak, bár a programozást minden tanuló szereti.
A jelenség viszont elgondolkoztat, és felteszem a kérdést, hogy merre tovább magyarság? Különösen jogos ez a kérdés, mert egy olyan környezetben élünk, ahol az az elv uralkodik a magyarság körében, hogy a boldogulást a gyermek csakis és kizárólag akkor éri meg, ha románul folytatja az ismeretek szerzését. Ezért nálunk nem úgy történik a beiratkozás, hogy várjuk a jelentkezőket, hanem minden év előtt külön-külön és közösen is meggyőző munkát folytatunk, magyarán mondva, kilincselünk azért, hogy a gyermeket magyar iskolába írassák.
A legtöbb esetben a szülő csak hosszas töprengés után dönt a magyar iskola mellett. Ennek érdekében mi igyekszünk hírnevünket eljuttatni főleg a nyolcadikosokhoz, akik majd hozzánk iratkozhatnak a líceumi osztályokba. Példákat említhetünk olyan személyekről, akik sokra vitték a társadalmi ranglétrán, annak ellenére, hogy végig magyarul végezték tanulmányaikat. Számtalan ilyen esetet sorolhatunk, nemcsak országos szinten, hanem nagybányai vonatkozásban is. Ezért folyamatosan kell propagandát folytatnunk a létünk érdekében. Farsangkor egy összejövetelt tartottunk a vidéki iskolák nyolcadikosaival közösen, ezen a módon mutattuk be iskolánkat, és bátorítottuk őket a hozzánk történő beiratkozásra. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére a létszámunk nem növekszik.
- Sokszor szükséges az eredményeket számokba foglalni. Ilyenek a különféle vizsgák, melyek között az érettségi talán a legszemléletesebb. Hogyan szerepeltek az iskola tanulói az érettségi megmérettetésen?
- Az érettségire jelentkezők 68 százaléka szerzett átmenő jegyet. Óvatosan mondom ezt a számot, mert az őszi megmérettetésen ez a szám bizonyosan növekedni fog. Megjegyzem, nem vetekedhetünk a Sincai vagy Lucaciu líceumokkal, ahol már a beiratkozások alkalmával kiválogatják tanulóikat, ezzel szemben mi minden jelentkezőt kénytelenek vagyunk felvenni. Az eredményünk viszont így is nagyobb az országos átlagnál és fölötte áll a megyei eredményeknek. Meg kell jegyeznem, hogy minden érettségizőnk, aki orvosi egyetemre jelentkezett, felvételt nyert. Tanulóink családjainak jó része szociális gondokkal küzd, és az otthon nem képes biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. Nekünk számon kell tartanunk azokat a tanulókat is, akik bukdácsolva haladnak osztályról osztályra, vagyis őket is fel kell zárkóztatnunk, és lehetőséget kell adnunk számukra az iskola elvégzéséhez. (folytatjuk) Kis Kornél Iván
nagybanya.ro / Bányavidéki Új Szó
Erdély.ma

Hegedüs Csilla: prioritás a szórványközösségek fokozott védelme
„Szórványban nagyon sok mindenre kell egyszerre odafigyelnie a magyar közösségnek, miközben folyamatosan számolnia kell a beolvadás veszélyével is. Ebben az ádáz küzdelemben a magyarságnak olyan biztosítékokra van szüksége helyi, megyei, országos és európai szinten, amelyekre támaszkodhat nap mint nap. És ez nem luxus, hanem elsődleges szükséglet. Ha mi a döntéshozás valamennyi szintjén jelen vagyunk, akkor vállt vállnak vetve szolgáltathatjuk a megnyugtató alapot, amelyre építeni lehet. Erre gondoljunk május 25-én a szavazófülkében” – fogalmazott Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár, EP-képviselőjelölt Nagybányán, ahol a Németh László Elméleti Líceumot és a Nagybányai Művésztelepet látogatta meg. Ezt követően az RMDSZ jelöltje, a Szövetség helyi tisztségviselőivel – Vida Noémi Máramaros megyei RMDSZ-elnökkel, Bónis István képviselővel és Ludescher István nagybányai alpolgármesterrel – Szinéváralja és Koltó magyar közösségével találkozott.
Nagybányán és környékén járt kampánykörútja harmadik napján az RMDSZ Nőszervezetének EP-képviselőjelöltje, aki a megyeközpont 1998-ban alakult önálló, magyar tannyelű intézményében, a Németh László Elméleti Líceumban a szórványbeli oktatásról érdeklődött és megtekintette az iskola Református Egyház által visszakapott műemléképületét, amelynek felújítása közösségi prioritás. Ezt követően az államtitkár a Nagybányai Művésztelepre látogatott, amelynek korszerűsítésére, felújítására a Norvég Alapnál pályázik és uniós források lehívását is tervezi a közösség. Az RMDSZ államtitkára úgy vélte: helyreállítását követően az európai hírnevű művészeti központ olyan összehangolt erővel megvalósított népszerűsítést is megérdemel, amely révén a térség turizmusa is fellendülhet.
Bátorítja a nőket a Nőszervezet vezetője
A kampánykörút következő állomásán, Szinérváralján Hegedüs Csilla a helyi nőszervezet képviselőivel találkozott, bátorította a hölgyek közösségért végzett munkáját. „Az önök tevékenysége elengedhetetlenül fontos a közösség számára. Annál is inkább, hogy a mi társadalmunk még nagyon távol áll a családközpontú, gyermekvállalásra buzdító gyakorlattól. Európai társainktól nekünk ezt kell megtanulnunk, itthon pedig megteremtenünk a lehetőséget ezeknek az értékeknek az érvényre juttatására. Segítsünk, tehát, egymásnak és adjunk esélyt erre a közelgő európai parlamenti választásokon” – szögezte le a Nőszervezet vezetője, jelöltje, aki továbbá lakossági fórumon vett részt és meglátogatta a település római katolikus műemléktemplomát.
Koltón a település polgármesterével a Teleki-kastélyt tekintette meg. Az örökségvédelmi államtitkár elmondta: örömmel látja, hogy a helyi közösségek felismerték az uniós és nemzetközi alapok nyújtotta lehetőségeket, európai gondolkodásra vall, hogy a műemlékkastélyt és múzeumát emberközelivé, turisztikai szempontból vonzóvá szeretnék tenni. Ebben a folyamatban minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja a koltóiakat – hangsúlyozta végezetül Hegedüs Csilla. maszol.ro

Hogyan teljesítettek a magyar középiskolák az országos képességvizsgán?
A nyolcadikosok 79,3 százaléka szerzett átmenő jegyet az országos képességvizsgán, tavaly ez az arány 70,78 százalék volt. Az eredményeket megyékre, iskolákra illetve diákokra lebontva azevaluare.edu.ro honlapon lehet böngészni.
Megnéztük, hogyan teljesítettek a magyar tannyelvű középiskolák és a legjobbakat mutatjuk. Az eredmények alapján a legnagyobb átlagot a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum érte el 8,77-el. Itt egyébként 30 diák vizsgázott. Összehasonlításképpen az országos legjobb a galaci Vasile Alecsandri Főgimnázium 9,62-vel.
Jól teljesített a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium 8,30 (38 diák) és a szintén kolozsvári a Báthory István Elméleti Líceum is 8,20 (72 diák). 8-as átlagot ért el a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium (93 diák) és majdnem beérte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium is 7,91-es átlaggal (28 tanuló).
A nagyváradi Ady Endre Elméleti Lícium 53 vizsgázó diákja 7,94-es átlagot ért el, közel járt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum is 7,87-el (59 tanuló) és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium szintén 7,87-es átlaggal (33 diák), de alig maradt le tőlük a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum 7,85-el (32 diák) és a szintén szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium 7,83 (29 diák) is.
További eredmények: székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium: 7,67 (57 diák), brassói Áprily Lajos Főgimnázium: 7,65 (43 diák), kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum: 7,48 (35 tanuló), kolozsvári Református Kollégium: 7,46 (15 diák), tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum: 7,43 (20 diák), székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium: 7,44 (23 diák), Szatmárnémeti Református Gimnázium: 7,43 (31).
Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 7,37 (38), sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium: 7,36 (89 vizsgázó), csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum: 7,28 (40), nagybányai Németh László Elméleti Líceum: 7,28 (17 tanuló), székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző: 7,06 (20 diák), csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium: 7,04 (29), kovásznai Körösi Csoma Sándor Iskolaközpont: 7,00 (18 tanuló).(hírszerk.)
Transindex.ro

Arany nyelvét ünneplik Erdély-szerte
Idén több erdélyi és partiumi helyszínen is megünneplik a magyar nyelv napját. Miután október 13-án a képviselőház is rábólintott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabályra, idéntől Romániában is a magyar nyelv hivatalos napja november 13.
A törvényt szerdán hirdette ki Klaus Johannis államfő. Magyarországon egyébként 2011 óta ünneplik hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, 1844-ben ezen a napon fogadták el ugyanis a magyart államnyelvvé tevő törvényt.
Új havilap Váradon
Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ a Szacsvay Akadémiával közösen kétnapos rendezvénysorozattal készül. Csütörtökön a magyar nyelv használatáról tart előadást a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István, rávilágítva, hogy a közéletben és a közigazgatásban miképpen állunk az anyanyelvhasználattal, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak azt illetően, hogy anyanyelvünkön kommunikálhassunk.
Az előadó beszél majd néhány jól ismert kezdeményezésről is – például a kolozsvári Igen, tessék! egyesületről –, amelyeknek az a céljuk, hogy a többnyelvűséget, de kiváltképp a hivatalos román mellett a magyar nyelv használatát segítsék elő az üzleti szférában.
Pénteken, a magyar nyelv napján a Tessék kérem, Nagyvárad! című kulturális-közéleti havilap próbaszámát ismertetik, amely a kolozsvári Igen, tessék! mozgalomhoz hasonló célokat tűzött maga elé. A készítők Nagyvárad épített öröksége, kulturális élete mellett érdekes és fontos személyiségeket is bemutatnak majd a lapban, amelyben teret kapnak azok a váradi vállalkozások is, amelyek kétnyelvű, román és magyar ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy szolgáltatásaik elérhetők magyarul is.
Ugyancsak pénteken este Benkő Péter, Mikó István és Rusz Milán magyarországi színművész előadásában tekinthető meg az a különleges előadás, amellyel a magyar filmvilág egyik csillagának, Jávor Pálnak állít emléket. A debreceni Mandala Dalszínház előadásának címe: Jávor Pali utolsó mulatása.
Diákok az anyanyelvről
Kolozsváron a Georgius Aranka Társaság szervezésében ünneplik a magyar nyelv napját. Az Apáczai Csere János Elméleti Gimnáziumban este hat órától Lőrincze Lajos nyelvészre emlékeznek, majd anyanyelvi játék kezdődik (kor)határok nélkül.
Marosvásárhelyen csütörtökön 13 órától a helyi RMDSZ Nőszervezete és a Római Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi előadásra hívják az érdeklődőket. „A magyar nyelv napját velünk együtt ünneplők a magyar nyelv eredetéről, anyanyelvünk szépségéről, nyelvünk költőiségéről hallhatnak, valamint egy rövid filmösszeállítást is megtekinthetnek arról, hogy mit olvasnak szívesen a mai fiatalok, milyen számukra a jó könyv. Előadóink gyerekszemmel, diákésszel közelítik meg mindazt, amit a felnőttek többnyire másként látnak. Az előadást versek és táncok is színesítik” – áll a meghívóban.
Nagybányán, a veresvizi Krisztus Király-plébánia Don Bosco Termében pénteken 17 órától fellép a Németh László Elméleti Gimnázium kórusa, majd szabad beszélgetésre kerül sor az iskola igazgatójával, Váradi Izabellával a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről.
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ székhelyén pénteken 18 órától kerül sor a Képről szóra – szóról képre, avagy a művészetek nyelve című eseményre, melynek alkalmával a szárhegyi művészeti központ gyűjteménye által ihletett írások kiállítására és felolvasására kerül sor, rálátást nyújtva az irodalom és képzőművészet találkozására. Az eseményen a gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör működik közre.
Ünnep Tamási szülőfalujában
A székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Farkaslakán ünnepel, lehetőséget teremtve a helyi és környékbeli fiatalok és iskoláskorú gyermekek számára, hogy ezen a napon meglátogassák Tamási Áron szülőházát, az író testvére, Ágnes néni udvarán felújított kultúrcsűrt, illetve a Tamási Áron Művelődési Házat.
A résztvevők pénteken délben megkoszorúzzák az író sírját, majd meglátogatják a szülőházat Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. Ezt követően Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket a Tamási Áron Alkotóházon, majd felolvasást tartanak irodalmi művekből a helyi művelődési házban.
Krónika (Kolozsvár)